×

88. Számviteli Levelek / 2004. augusztus 19.
TARTALOM

     
1792. kérdés  
Kft.-nk az eva hatálya alá tartozik. Az előírt osztalékunkat éveken keresztül nem tudtuk kifizetni. Megtehetjük-e, most az evás korszakunkban, hogy lemondunk arról cégünk javára? Milyen adóvonzatról beszélhetünk ekkor? Bevételként kell-e kezelni ezeket az összegeket?
Kapcsolódó címkék:  
1793. kérdés  
A dolgozók étkezési hozzájárulását pénzforgalmi bevételként kell elszámolni. Ezzel bevételünk eléri az áfakörbe történő bejelentkezés határát, a 2 millió forintot. E nélkül nem éri el bevételünk ezt az összeget. Be kell-e jelentkeznünk az áfakörbe?
Kapcsolódó címke:
1794. kérdés  
Egy társaság beolvad egy másik társaságba. A többségi tulajdonosai 1999. óta ugyanazok. A jogelőd 2001-2002-ben keletkezett elhatárolt veszteséget mutat ki. A jogutód e veszteséget teljes egészében érvényesítheti-e adózás előtti eredmény csökkentéseként az egyesülést (beolvadást) követően?
Kapcsolódó címkék:    
1795. kérdés  
A cégautóadó megfizetése esetén milyen jogszabály írja elő a menetlevél vagy útvonal-nyilvántartás vezetésének kötelezettségét?
Kapcsolódó címkék:    
1796. kérdés  
Kft.-nk tulajdonában 1 db személygépkocsi van, amely után cégautóadót, annak eho-ját és munkaadói járulékot megfizetjük. A jármű üzemanyag-vásárlási számláit megőrizzük, de a költségelszámolás a tényleges km-óra állás alapján havonta, APEH üzemanyagnorma és az APEH által közzétett üzemanyag-egységár alapján történik. Év végén a km-óra állást leltárszerűen rögzítjük. A fent leírtak alapján szükséges-e esetünkben az útnyilvántartás vezetése és költségelszámolásunk helyes-e?
1797. kérdés  
A cégautóadó megfizetése esetén a gépkocsi javítási költségeinek a magáncélra történő használat miatt le nem vont áfatartalmával növelni kell-e a társasági adó alapját?
Kapcsolódó címkék:  
1798. kérdés  
Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.7. pontja szerinti lakáscélú felhasználásra vonatkozó munkáltatói kedvezménnyel kapcsolatban a következő kérdés merült fel: Hogyan kell a méltányolható lakásigényt értelmezni, ha egyedülálló személy kapja a támogatást és a testvére családjával (szülők és két felsőoktatásban résztvevő gyermek) közösen vásárol lakást? A támogatás a lakás átvétele előtt, de az adásvételi szerződés megkötése után átadható-e? Kinek történhet az átutalás, az eladónak vagy a munkavállalónak? A vissza nem térítendő támogatás a Tao-tv. értelmében a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e?
Kapcsolódó címkék:  
1799. kérdés  
A Számviteli Levelek 74. számában az 1533. számú válasz, illetve az AEÉ 2004. évi 1-2. számában megjelent iránymutatás nem azonosan értelmezi a munkáltató által az alkalmazottja részére, a munkáltató nevére szóló számla alapján viselt, a magánszemély iskolai rendszerű képzése költségének személyi jövedelemadóban való kezelését. Kérdés tehát, hogy keletkezik-e ebben az esetben a magánszemélynél adókötelezettség? A társasági adóalap megállapításakor elismert költségnek minősül-e?
Kapcsolódó címkék:  
1800. kérdés  
Társaságunk különböző struktúrában konferenciákat, továbbképzéseket szervez. A Magyar Közbeszerzési Társaság keretében úgynevezett közbeszerzésireferens-képzés is folyik, mely rövidesen az OKJ-be is bekerül. Az előfizetők, tagok a fizetett díjért rendszeresen szakmai kiadványokat is kapnak. A regisztrálás a jogi személyek részéről történik, és rendszeresen ugyanazon személyek vesznek részt, adott esetben vizsgáznak is az oktatásokon. Felmerülhet-e a résztvevők szja-kötelezettsége?
Kapcsolódó címkék:  
1801. kérdés  
Kérdésem a Számviteli Levelek 66. számában az 1383. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódik.A cég tulajdonát képező személygépkocsival történt a külföldi tanulmányút elszámolása. A kinti úttal kapcsolatos pénznemre szóló üzemanyagszámlákat azon pénznemre vonatkozóan milyen árfolyamon lehet elszámolni? Külföldi számlák a bt. nevére szólnak, cégautóadót a bt. nem fizet, mivel útnyilvántartást vezet és csak egészségügyi célra használja a személygépkocsit, a benzinvásárlást tételesen számlák alapján számolja el.
Kapcsolódó címkék:  
1802. kérdés  
Társaságunk őrléssel foglalkozik. A kiszerelt liszt piacának felmérésekor többek között vizsgáltuk a különböző kilós kiszerelésű lisztek küllemét és minőségét. Ehhez vásároltunk különböző kis kiszerelésű liszteket, amelyek a minőség-ellenőrzési osztályra kerültek, ahol elvégezték a szükséges vizsgálatokat. Hogyan kell ezt elszámolni?
Kapcsolódó címkék:  
1803. kérdés  
A társasház saját elhatározásból 2004. január 1-jével áttért a kettős könyvvitelre. A lakók közösköltség-tartozását – az egyszeres könyvvitel szabályai szerint – az analitikus nyilvántartásban mutattuk ki. Az áttérés után ezt a követelést az eredménytartalékkal szemben kell könyvelni? Hogyan kell könyvelni a lakók közösköltség-befizetéseit?
Kapcsolódó címkék:  
1804. kérdés  
Az "A" rt. tartozott "B" kft.-nek. A "B" kft. követelését engedményezte "C" kft.-re. Ezt követően az "A" rt.-nek nem a "B", hanem a "C" kft.-nek kell fizetnie. Mit jelent az engedményezés az "A" rt.-nél? Mit kell könyvelnie?
Kapcsolódó címkék:  
1805. kérdés  
Cégünk visszlízingszerződést kötött egy lízingcéggel. Hogyan könyvelendő visszlízingbe bevont, már meglévő eszköz lízingcéghez történő számlázása, illetve a lízingcég által visszaszámlázott ugyanezen eszköz, hiszen tárgyieszköz-értékesítés és -vásárlás nem valósul meg?
Kapcsolódó címkék:  
1806. kérdés  
Gazdasági épület lakássá történő átminősítését kezdeményeztük a földhivatalnál. A bejegyzés még nem történt meg, de a széljegyen már szerepel a lakássá történő átminősítés. Időközben eladtuk ezt az ingatlant. Az értékesítésről szóló számlában fel kell-e számítani az áfát vagy tárgyi adómentes az értékesítés?
Kapcsolódó címkék:  
1807. kérdés  
Önkormányzati fenntartású iskola – oktatási alaptevékenysége mellett – diákjainak, tanárainak, egyéb munkatársainak iskolai/munkahelyi étkeztetéséről is gondoskodik. Az iskola ezen szolgáltatására – a beszedett térítési díjakon felül – a fenntartó önkormányzattól étkeztetési támogatás jogcímen kapott támogatás a fedezet. (Az iskola e mellett további önkormányzati támogatásban is részesül.) Az iskolának kell-e arányosítania e támogatása tekintetében? Ha igen, akkor mely beszerzéseire, milyen módszerrel kell elvégeznie azt?
Kapcsolódó címkék:      
1808. kérdés  
Ha az EVA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó 2003. december végén meghaladta a 15 M Ft-os bevételi értékhatárt, akkor 2003-ban ki kellett-e jelentkezni az Eva-tv. hatálya alól, akkor is, ha ez a kijelentkezés csak néhány napra vonatkozik?
Kapcsolódó címkék:  
1809. kérdés  
Mely esetekben kell a számlát adó oktatónak áfát felszámítania? Vonatkozik-e rá a mentesség, ha akkreditált képzést nyújtó tanfolyamon oktat?
Kapcsolódó címkék:  
1810. kérdés  
Egyéni vállalkozó tevékenysége könyvelésénél a Szja-tv. 11. számú melléklet 6. pontja szerint nem megállapodás alapján befizetett saját társadalombiztosítási járulék számolható el éven belül költségként. A bevallás 0253-16. sz. melléklete rögzíti, hogy az éves vállalkozói kivét saját jogú járulék befizetése januárban esedékes és ez a következő év költsége. A vállalkozás nehézségei miatt a saját társadalombiztosítási járulékot a folyó évben nem tudja megfizetni, amire az APEH határozattal adott engedélyt. A bevallott járulék éven belüli befizetés összege csökkenti az adóalapot?
1811. kérdés  
Ingatlanértékesítésből származó jövedelem kiszámításával kapcsolatban az Szja-tv. 62. §-ának (2) bekezdése szól a megszerzésre fordított összegről. Ezt egészíti ki a (3) bekezdés. Ha valaki építkezett (vagy magánházi, vagy társasházi építkezés), majd azt pl. 8 év múlva eladja, alkalmazható-e a (3) bekezdés szerinti 75%-os csökkentés, hivatkozva arra, hogy elvesztek a bizonylatok? Ugyanis építkezés esetén nincs illeték, öröklés, csere, kárpótlás. Maximum a telekre vagy egy valameddig kész ingatlanra van adásvételi szerződés, ami után még sok kiadás felmerült. Általánosságban kérdezem, hogy a (3) bekezdést milyen esetekben lehet használni?
Kapcsolódó címkék:  
1812. kérdés  
Egy magánvállalkozónak könyvelünk, akinek a vállalkozási tevékenységében nem szerepel a bérbeadás. Mint magánszemély, bérbe adja a tulajdonában lévő helyiséget egy másik vállalkozónak. A vállalkozó a bérleti díjat csak számla ellenében hajlandó kifizetni és még a 20% szja-t sem hajlandó levonni és befizetni. A következő eljárást alkalmaztuk: mint vállalkozó kiállította az áfás számlát (mivel a magánvállalkozása áfaköteles), könyveljük mint bevételt, utána áfamentesen kiadásba helyezzük, mint bérleti díj kifizetést, valamint havonta befizetjük a 20% szja-t. Helyesen járunk el?
Kapcsolódó címkék: