150. Számviteli Levelek / 2007. április 19.
TARTALOM

A gazdasági társaság a munkavállalója részére gépjármű magáncélú használatára tekintettel számlát állít ki. Milyen SZJ-számot kell a számlán feltüntetni?

A 2005. évi CXIX. törvény 182. §-ának (9) bekezdése szerint a támogatás miatti arányosítást csak a 2005. december 31. napját követő beszerzések esetén lehet először mellőzni. Értelmezésemben a beszerzések (termékbeszerzések és szolgáltatás-igénybevételek) tekintetében a számlán szereplő teljesítési időpont alapján kell az arányosítási kötelezettséget elbírálni. A termékbeszerzések és szolgáltatás-igénybevételek tekintetében az Áfa-törvény 16. §-a a fizikai teljesítés alapján határoz meg teljesítési időpontot. A 2005. évi kezdésű építési beruházás esetében az építési szerződésben a felek részteljesítési időpontot, részszámlázási lehetőséget nem kötöttek ki, ezzel a teljesítés időpontjának a beruházás befejezésének időpontját (2006. év) tekintették. A pénzügyi finanszírozhatóság érdekében a szerződésben 2005. évben két alkalomra, 2006. évben egy alkalomra összegszerűen meghatározott előlegfizetési kötelezettség került elfogadásra, és majdan folyósításra. Kérdésem az, hogy a 2005. évi előleg áfatartalma vonatkozásában fennáll-e az arányosítási kötelezettség?

A cég GVOP beruházási támogatást fog kapni, előre láthatóan decemberben. A támogatás részben 2005-ös, részben 2006-os beszerzésekhez kapcsolódik (30 százalékos lesz). 2005-ben a teljes áfa összegét levonásba helyeztük. Mi a helyes megoldás a 2005. évi beszerzésekhez kapcsolódó áfamódosítás tekintetében? a) Mivel egyértelműen elkülöníthető és megállapítható az áfa összege, ezzel az összeggel az aktuális hónap (pl. december) levonható áfáját lehet módosítani, vagy b) az aktuális havi áfabevallásban arányosítani kell? c) vagy 2005-ös sok havi áfabevallást kell önellenőrizni?

Intézményünk elnyerte a Tempus Alapítvány Coménius pályázatát, amelynek elszámolásához szeretném kérni állásfoglalásukat. A Mobilitás támogatás felhasználási útmutatója tartalmaz megélhetési költségeket a külföldi projekttalálkozókra – euróban: napra, tanárra, tanulóra országonként változó összegben. Ezek elszámolásához a támogató nem kér számlákat, bizonylatokat. Ezt úgy értelmezik, hogy az intézményi kifizetéshez sem szükséges bizonylati alátámasztás. Kérem, írják meg, hogy Önök szerint miként kell szabályosan elszámolni a felvett támogatást!

Kft. kedvezményezett átalakulással rt.-vé alakul. Az előző időszakban képzett fejlesztési tartalékot felhasználta. A kft. záró bevallásakor képezhet-e fejlesztési tartalékot, és figyelembe veheti-e ezt a társasági adó megállapításakor?

Egy kft. 2005. év végén új üzletet vásárolt bérbeadás céljából. Az épület után 2005. évben kisvállalkozói kedvezményt vett igénybe, de a létesítményt nem helyezték üzembe, csak 2006. évben. A 2005. évi befejezetlen beruházás értéke nem tartalmazta az illeték értékét. 2006. évben a beruházás értéke csak az illeték értékével növekedett. Igénybe lehet-e venni a 2006. évben kifizetett és befejezetlen beruházásként lekönyvelt illeték értékének épületre eső összege után a kisvállalkozói kedvezményt 2006. évben?

Az étkezési utalványok vásárlásakor felmerült kezelési költség általános forgalmi adója visszaigényelhető-e?

Társaságunk elektronikusan teljesített szolgáltatásokat nyújt. Kérdésem a társaság részére beérkező számlákkal kapcsolatos. Áfa tekintetében hogyan kell kezelni egy másik tagállamból, illetve harmadik országból érkező, pl. hirdetési szolgáltatást vagy szoftverfrissítést tartalmazó számlákat?

Szlovák "A" cég partnerünk terméket ad el nekünk, melyet egyenesen egy harmadik cégnek, "C" kft.-nek szállítunk. Cégünk ("B" kft.) és a "C" kft. Magyarországon bejegyzett, magyar adószámos cég, "A" társaság Szlovákiában bejegyzett, szlovák adószámos cég. "A" társaság "B"-nek, "B" társaság "C"-nek számláz. A fuvart "C" kft. szervezi és fizeti. Milyen áfamegállapítás terheli a számlázásokat? Hogyan változik a válasz, ha "A" vagy "B" szervezi a fuvart?

Kérdés. Pénzügyi szolgáltatással foglalkozó vállalkozás a követelése fejében – mivel az adós nem fizetett – a fedezetként felajánlott ingatlant átveszi, amelyet az adós számláz az áfa felszámításával. Hogyan kell az átvett ingatlant könyvelni, a követelést kivezetni? (Az ingatlant a Hpt. szerint el kell idegeníteni!) Mikor lehet a felszámított áfát bevallani, illetve visszaigényelni? Az adós számlája alapján, vagy csak az értékesítéskor?

Kizárólag pénznyerő automaták üzemeltetésével foglalkozó cég (TAM-os tevékenység) értékesítette egyik gépét. Keletkezik-e áfafizetési és -bevallási kötelezettsége? Amennyiben igen, akkor még 2007. 02. 15-éig van áfabevallási és -befizetési lehetősége? Kell-e, illetve nem kell bevallani, illetve fizetni áfát ez esetben?

A 2006-ban megjelent jogszabály szerint a pénznyerő automatákat 5 év után nem lehet tovább üzemeltetni, és mint veszélyes hulladékot át kell adni egy arra hivatott szervezetnek. A jelenlegi leírási kulcs – összhangban a Tao-tv.-ben foglaltakkal – 14,5%-ban került meghatározásra. Amennyiben ezt megemeljük, minimum évi 20%-ra vagy többre (az Szt. erre lehetőséget ad, ezen változást rögzítve a számviteli politikában, pontosabban az értékelési szabályzatban), új gép esetén ez pont öt adóév, viszont a különbözettel meg kell emelni az adóalapot. Helyesek ezen ismereteim?

Szállítmányozási cég vagyunk. Befektetett eszközeink között nyilvántartott használt közlekedési eszközöket (vontatók és pótkocsik) értékesítünk Unión belüli országba (Romániába). Hogyan történik az áfa elszámolása, ha cégnek, ha magánszemélynek értékesítünk? Az áfabevallás mely sorába kell beállítani? Van-e mellette más adatszolgáltatási kötelezettség, mint az új közlekedési eszközök értékesítésénél (0760 összesítő nyilatkozat, 0788 szolgáltatólap)?

Társaságunk főtevékenységként vasúti áruszállítással foglalkozik. A megrendelőink Közösségen belüli vállalkozások, és a szállítások is Közösségen belülinek számítanak. A fuvareszközöket jellemzően béreljük, vagy a megrendelő tulajdonába tartoznak. Amennyiben a szállítási útvonalon ezek az eszközök meghibásodnak és javításra szorulnak, ezeket a költségeket a megrendelő viseli. A kérdésünk az, hogy ebben az esetben a javítási szolgáltatást (mely nálunk közvetített szolgáltatás) áfásan kell számlázni, vagy közösségi értékesítésnek számít?

Társasház esetében az ingatlan bérbeadásakor a százalékos eho-t hogyan kell kezelni? Tulajdoni hányad arányában, vagy társasházak esetében a közös helyiségek bérbeadása után nincs százalékos eho-kötelezettség?

Ha egy belföldi adóalany (kft.) Németországból vásárol használt teherautót magánszemélytől, akkor milyen áfaszabályok vonatkoznak rá? Az ügyletről csak adásvételi szerződésünk van, és a magyar hatóságok üzembe helyezték ez alapján a járművet. Kell-e áfát felszámítanunk, illetve levonásba helyezhetjük-e azt?

A cég 2006-ban vásárolt egy ingatlant, melyből az átalakításokat és modernizálásokat követően 2007-ben rendeltetésszerű használatbavételi dátummal szállodát kíván nyitni és üzemeltetni, de bérbe is kíván adni az ingatlan területéből étterem üzemeltetéséhez. 2006-ban az áfa tekintetében kell-e arányosítani a 2007-es előzetes adatok alapján?

Kérem, ismertessék a szakképzési hozzájárulás terhére a szakképző iskolának átadott tárgyi eszköz számviteli elszámolását! Az átadásról áfás számlát kell kiállítani?

Önkéntes nyugdíjpénztár munkáltatói tagnak van-e olyan nyilvántartási kötelezettsége, hogy a nála legalább 6 hónapja munkaviszonyban álló valamennyi munkavállalóját tájékoztatta az önkéntes nyugdíjpénztárba való belépés lehetőségéről, illetve köteles-e valamennyi munkavállalója számára tagdíjfizetési kötelezettséget vállalni?

A szövetkezetek ez évben esedékes kötelező átalakulásának számviteli, illetve adójogi feladatainak számbavételét szíveskedjenek összefoglalóan bemutatni!

Társaságunk 2001. április 11-én egy alvállalkozói számlát (szállító) fogadott be, és a számlán feltüntetett teljesítési dátum alapján, a számla áfatartalmát társaságunk a márciusi adóbevallásban levonásba helyezte. A számlán szereplő szolgáltatásnyújtás meghiúsulása miatt a szállító sztornószámlát állított ki társaságunk részére 2001. 04. 23-i dátummal, melyen a teljesítés dátuma helytelenül megegyezett a sztornószámla kiállításának dátumával. Ennek alapján társaságunk a sztornószámla mínusz előjelű áfatartalmát az áprilisi adóbevallásában tüntette fel befizetendő adóként. Mindezek alapján társaságunk javára a 2001. 04. hónap tekintetében 6500 E Ft, és társaságunk terhére a 2001. 03. hónap tekintetében 6500 E Ft adókülönbözetet állapított meg az adóhatóság. Ennek következménye az adóhiány 50 százalékának megfelelő adóbírság, és 2001. 04. 23-tól 2004. 04. 23-ig a 6500 E Ft adóhiány után késedelmi pótlék került felszámításra, amelynek összege 3000 E Ft. A hibásan kiállított sztornószámla alapján az abban rögzített teljesítési időpont alapján könyvelt számla keletkeztethet kiszabható bírságot, illetve adóhiányt? A számlakibocsátó hibázott ugyan, de az általa befizetett áfa semmi esetre sem keletkeztetett adóhiányt. Nulla forint adóhiány esetén hogyan szabhat ki az adóhatóság 50 százalékos bírságot, továbbá késedelmi pótlékot, amely ugyan 1 hónapig állt fent, de mégis 3 évre számították ki?

Csehországban bejegyzett adóalany magyar vállalkozással üzemeltetési és karbantartási szerződést kötött. A szerződés tárgya: a magyar vállalkozás magyarországi telephelyén üzemelő gázmotorok szerviz-, karbantartási és javítási feladatainak ellátása, mely több évre szól. Ezeket a feladatokat a cseh vállalkozás nem saját maga végzi el Magyarországon, hanem magyar adóalany alvállalkozó bevonásával végezteti. A cseh vállalkozás a magyar adóhatóságnál bejelentkezett, az általános forgalmi adónak az általános szabályok szerint alanya. Magyarországi telephelyként a magyar vállalkozás (a karbantartási helyszín) telephelye van bejelentve. A számlázás a magyar áfaszabályok szerint történik. Abban szeretnék segítséget kérni, hogy a Tao-tv. 2. §-ának (4) bekezdése szerint ez a külföldi vállalkozás alanya-e a társasági adónak? Ez a gazdasági tevékenység a Tao-tv. 3. §-ának (2) bekezdése szerint keletkeztet-e társaságiadó-kötelezettséget? A Tao-tv. 4. §-ának 33. pontja szerint ez egyáltalán telephelynek számít-e? Elegendő-e ennek a munkának a folyamatos végzéséhez ez az adószám, vagy kötelezően kérni kell a fióktelephelyként történő cégbírósági nyilvántartása vételt az 1997. évi CXXXII. tv. alapján?

A társaság kisvállalkozásnak minősül. Fő tevékenysége nemzetközi árufuvarozás és szállítmányozás. 2006-ban új telephelyet vásárolt a kft., amelyen épületek és egyéb építmények találhatók. Az épületek egy része irodaként működik. Különálló épületet bérbe adnak raktározás céljából. Igénybe vehető-e a beruházási adóalap-kedvezmény, amely "de minimis"-támogatásnak minősül?

Abban az esetben, ha egy betéti társaság nem mezőgazdasági ágazatba sorolt 2006-ban, de folytat mezőgazdasági tevékenységet is, és a beruházás nem kapcsolódik a mezőgazdasági tevékenységhez, akkor a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján igénybe veheti a beruházási kedvezményt?

Kérném szíves segítségüket az alábbi kapcsolt vállalkozási viszony meghatározására a Tao-tv. és az Szt. szerint! Tag/Társaság "B" társaság "C" társaság "D" társaság "A" társaság 80 százalék 50 százalék "B" társaság 90 százalék

Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség a 2007. január 1-jétől érvényes szabályok szerint, ha a számviteli törvény szerinti gazdálkodók között ingyenes eszközátadás (pénzeszközátadás) történik?

A 2465. számú kérdésre adott válasz helyesbítése: a kérdés arra irányult, hogy a Tao-tv. 1. számú mellékletének 9. pontjában foglaltak alapján egy 2003-ban beszerzett, korábban még használatba nem vett, 33 százalékos vagy a 14,5 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszköz leírási kulcsa 2005-ben megváltoztatható-e.

A cégek részéről az elengedett kötelezettség és az APEH által ingyenes pénzeszközátadásnak minősített esetek is illetékkötelesek?