255. Számviteli Levelek / 2011. november 17.

TARTALOM

5212. kérdés Eltűnt számla pótlása
Az eredeti számla eltűnt. Köteles-e a vevő a számla hiteles másolatát befogadni, vagy kikötheti-e, hogy ő csak az első példányra fizet, emiatt a számlát sztornózni kell, és újat kiállítani?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5213. kérdés Innovációs járulék fizetési feltételei
Immáron a 3. cégem fut bele az innovációs hozzájárulás fizetésével kapcsolatos ellenőrzésbe. Az alapjogszabály szerint a kisvállalkozások mentesek a járulék fizetése alól. Az egyik cégemnél a létszám ugyan 52 fő, de az árbevétele mindössze 300 millió Ft, ami messze elmarad a 10 millió eurós értékhatártól. Ennek ellenére a revizor szerint fizetési kötelezettség áll fenn. Nekem az a véleményem, hogy a két feltétel egyidejű fennállása esetén kell innovációs járulékot fizetni.
Kapcsolódó tárgyszavak:
5214. kérdés Adóköteles tevékenység és a kávéfőző gép kapcsolata
Társaságunk áfaköteles tevékenységéhez kapcsolódó reprezentációs célokra egy nagy értékű kávéfőző automatát vásárolt. Elszámolható-e levonható általános forgalmi adóként a kávéfőző gép számlájában a kft. felé áthárított áfa? Véleményünk szerint igen, mert a kávéfőző gépet a társaság áfaköteles tevékenységét szolgáló reprezentációhoz használja, és a megvásárolt berendezés beszerzése nem esik az Áfa-tv. 124. §-a szerinti levonási tilalom alá. Helyesen gondoljuk?
Kapcsolódó tárgyszavak:
5215. kérdés Felszolgálási díj adózása
2011-ben terheli-e szja-fizetési kötelezettség a felszolgálási díjat, illetve az összevonandó jövedelmeken belül melyik kategóriába sorolandó?
Kapcsolódó tárgyszavak:
5216. kérdés Teljesítés időpontja fuvarozásnál
Cégünk a vevő helyett időnként megszervezi a termék fuvarozását is. A fuvarozás költségét a fuvarozó számlája alapján, mint közvetített szolgáltatást továbbszámlázzuk a vevő felé. Kérdésem, hogy ha a fuvarozó számlája késve érkezik meg, és a teljesítés dátuma már lezárt áfa-hónapra vonatkozik, a továbbszámlázásnál is ezt a teljesítési dátumot kell szerepeltetni, vagy lehet a fuvarozó számlájának keltét is teljesítési dátumként feltüntetni? Így elkerülhető lenne a folyamatos önrevízió az előző hónapokra.
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5217. kérdés Vendéglátó-ipari szolgáltatás feltételei
Egyik ügyfelünk vendéglátó-ipari tevékenységet folytat, ennek keretében pékárutermékeket is értékesít, amelyet helyben sütnek. A pék­árut a vállalkozó papírzacskóban adja át a vevőknek, akik vagy elviszik, vagy a vendéglátó-ipari egységben lehetőséget kapnak a helyben fogyasztásra, igénybe véve a helyiségben lévő asztalt, széket, esetleg mosdót stb. Kérdésünk az, hogy ez utóbbi esetben - amikor helyben fogyasztják el a terméket - milyen áfamértéket kell alkalmazni: 18 vagy 25%-osat?
Kapcsolódó tárgyszavak:
5218. kérdés Rendezvények kapcsolódó tevékenységei (áfa)
Üzleti reprezentációs rendezvények kapcsán nemcsak étkezési és szórakozási kiadások merülnek fel általában, hanem pl. termet kell bérelni, műanyag evőeszközöket beszerezni, a reprezentáció lebonyolításában részt vevő munkatársak szállásdíját ki kell fizetni stb. Az ilyen beszerzések áfatartalma levonható adóként elszámolható?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5219. kérdés Egyéni vállalkozó (eva)
Evás egyéni vállalkozó esetében, amennyiben a vállalkozás székhelye a házastárs tulajdonában lévő ingatlanban van, és nem fizet a használatért, kell-e adóalapot növelő tételként figyelembe venni, mint ingyenes szolgáltatás igénybevételét?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5220. kérdés Beépített ingatlan értékesítése
Egy betéti társaság (áfaalany) 2000. évben az önkormányzattól vásárolt egy 43 nm-es üzlethelyiséget, áfáját levonásba helyezte. Időközben egy engedélyköteles átépítés is történt az ingatlanon, amiből használatimód-változás is következett. A cégnek a bt. tagja 2000. évben nagy összegű tagi hitelt nyújtott, amit most ezen ingatlan értékesítéséből kíván a társaság visszafizetni. A bt. hogyan számlázza ki ezt az üzlethelyiséget 2011. évben? Az én megítélésem szerint adómentesen kellene számláznia.
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5221. kérdés Kölcsön kamatának elengedése
Egyéni vállalkozó tevékenységének végzéséhez üzleti partnerétől jelentős összegű kölcsönt kapott. A kölcsönt bevételszerző tevékenységéhez használta fel, ami gyakorlatilag forgóeszköz-finanszírozást szolgált. A kölcsönt kamatfizetési kötelezettséggel kapta, amiről évente a kölcsönt nyújtó értesítette, de a megállapodás szerint a kölcsön és kamatai a lejáratkor együtt voltak esedékesek. A kölcsönt nyújtó és az egyéni vállalkozó később megállapodtak a kölcsön és kamatainak elengedésében. Az egyéni vállalkozó bevételei között az elengedett kölcsön összegét és az elengedett kamatot kell-e szerepeltetni az elengedés évében, vagy az elengedés miatti adókötelezettség a magánszemélyek adózási szabályai szerint adózik?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5222. kérdés Bérelt ingatlan felújításának adói
Cégünk bérleményben működik. Az ingatlant az elmúlt 10 évben felújítottuk, átalakítottuk. A ráfordítások áfáját levonásba helyeztük, a bérelt ingatlanon végzett felújítást évente értékcsökkentjük. Ha el kellene mennünk erről a telephelyről, és a bérelt ingatlanon végzett felújítás könyv szerinti értékét terven felüli értékcsökkenésként leírnánk (mert nem térítene a bérbeadó a ráfordított összegből semmit), keletkezne-e áfafizetési kötelezettségünk?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
5223. kérdés Személygépkocsi továbbszámlázása
Gépjármű-értékesítő cég (aki a különbözeti adózást választotta továbbértékesítéseire) továbbértékesítési céllal vásárolt egy használt személygépkocsit alanyi adómentes cégtől. A cég a számláján nem tüntetett fel áfát. Hogyan kell ezt számláznunk továbbértékesítés esetén? Különbözeti áfásan, vagy adó alól mentesen?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5224. kérdés Cukrászsütemények áfája
Hivatkozva a NAV honlapján 2011. 06. 07-én és 2009. 10. 16-án megjelent, cukrászsütemények értékesítésekor alkalmazandó adó mértékéről tárgyú tájékoztatókra, kérem véleményüket az alábbi konkrét esetre. Irodánk egyik ügyfele csomagolt cukrászsütemények gyártójaként azokat viszonteladók részére értékesíti. A VTSZ 1905.90 szám alapján cukrászsüteményeknél 18%-os áfakulcsot alkalmaznak. Kérem véleményüket, hogy a fentiekben hivatkozott tájékoztatások alapján 2011. 07. 01-jétől a cukrásztermékek gyártójaként a nagykereskedelmi értékesítéseink során 18 vagy 25%-os áfakulcsot kell alkalmaznunk, illetve kell-e vizsgálnunk, hogy a terméket helyben fogyasztják-e vagy elviszik?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5225. kérdés Iparűzési adó alapjának megosztása
Az iparűzési adó alapjának megosztása a székhely és telephely között komplex módszerrel történik. A helyi adókról szóló törvény 3. sz. melléklete szerint az értékcsökkenési leírást a Tao-tv. alapján, az adóévben elszámolható értékcsökkenés összegében kell figyelembe venni. Véleményem szerint ez az összeg a 29-es bevallás 03-01 mellékletének 04. sorában szerepel. A törvény nem rendelkezik arról, hogy mi a teendő a fejlesztési tartalékkal. Véleményük szerint büntethető-e a vállalkozás az iparűzési adó megosztásának hibája miatt, ha a fejlesztési tartalékként szereplő összeget az aktiválás időpontjában nem vette figyelembe értékcsökkenésként? A jogszabályi hézag alapján egyáltalán figyelembe kell-e venni?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5226. kérdés Nyilatkozattétel végelszámolás után
A gazdasági társaság 2007 januárjától végelszámolás alatt állt, majd 2008-ban törölték a cégbírósági nyilvántartásból. A végelszámoló a társaság összes iratát - az adóhatóságnak bejelentett - iratőrzési helyen elhelyezte. 2011-ben az adóhatóság egy nyomozati eljárásában (a társaság egykori vevőinél és szállítóinál végez adóellenőrzést az adóhatóság) megkereste a cég korábbi ügyvezetőjét és végelszámolóját is, hogy 2006. évi bizonylatokkal (számlákkal) kapcsolatban nyilatkozzanak. A már törölt társaság részéről kinek kell nyilatkoznia az adóhatóság felé a 2006. évi vevői/szállítói adóellenőrzéssel kapcsolatban? Az egykori ügyvezetőnek, a végelszámolónak, vagy az iratőrzést biztosító vállalkozás vezetőjének? (A vizsgált évben még nem volt végelszámolás alatt a társaság.)
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5227. kérdés Ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások teljesítési helye
Belföldi alvállalkozó alvállalkozójaként ingatlanhoz kapcsolódó villanyszerelési munkát végzünk Ausztriában. A belföldi alvállalkozónak kiállított számlában hogyan kell az áfát feltüntetni? Lehetséges, hogy az ügylet az Áfa-tv. 39. § (1) bekezdése alapján a magyar Áfa-tv. hatályán kívüli ügylet?
5228. kérdés Garanciális javítások (áfa)
Márkaszerviz garanciális javításokat végez új gépkocsikon. A szükséges alkatrészeket - amelyeket beszerelnek - márkaképviselettől szerzik be. A márkaképviselet részére garanciális elszámolást készítenek, és a képviselet költségelszámolás alapján utal. 2010-től áfakörön kívüli szolgáltatásként számolnak el a garanciális javításokkal két jogesetre hivatkozva. Kérem véleményüket arra vonatkozóan, hogy a javító cég helyesen jár-e el, ha a megvásárolt alkatrészek áfáját levonásba helyezi, de az árbevételt áfakörön kívüliként az áfabevallásban nem szerepelteti.
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5229. kérdés Hiteltartozás utáni adó és járulék fizetési időpontja
Munkavállalónak elengedett nagyobb összegű hiteltartozás után a munkavállalónak mikor kell megfizetnie az adót és a járulékokat, ha többhavi munkabére sem nyújt fedezetet a levonásra?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
5230. kérdés Önellenőrzési pótlék számítása
Ha egy adózó ma feltárja, hogy 2010. január havi áfabevallásában 760 E Ft-tal több kötelezettséget vallott be, mint amennyit valójában kellett volna, majd ugyanekkor azt is megállapítja, hogy 2010. október hónapra 760 E Ft-tal kevesebb áfakötelezettségről tett bevallást, akkor ez utóbbi hónap helyesbítésének önellen­őrzési pótléka hogyan alakul? A mai napig számítva 33 E Ft-ot kell bevallania, vagy a pótlék lehet 5 E Ft? (A kérdéses vállalkozás az áfakötelezettségeket az eredeti bevallások szerinti összegekben, határidőben teljesítette.) Vagyis az önellenőrzési pótlék alapjának megállapításakor lehet-e csökkenteni a későbbi időszak(ok)ra pótlólag megállapított kötelezettség összegét a korábbi időszak(ok)ra feltárt, az adózó javára mutatkozó különbözetek összegével? (Pénzügyileg természetesen mindig az eredetileg bevallott kötelezettségeket rendezte.)
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5231. kérdés Ingatlan értékesítéséből származó jövedelem
A lakóingatlan értékesítéséből származó jövedelem kiszámításánál minden esetben a tulajdoni hányad szerinti megosztást kell alkalmazni több tulajdonostárs esetén? Egy házaspár telket vásárolt 2007-ben, amelyre közösen lakóházat építettek, ennek 50-50 százalékban voltak a tulajdonosai. A házba viszont már nem költöztek be, mert közben elváltak. A váláskor a vagyonmegosztás során rögzítették, hogy közösen értékesítik az ingatlant. A feleség még az esküvő előtt rendelkezett egy lakással, amelyet értékesített. Ebből származó bevételét is az új családi ház építésére fordították, ezért úgy egyeztek meg, hogy a bevétel 80 százalékát ő kapja meg, 20 százalékát pedig a volt férj. Ebben az esetben a jövedelem kiszámításakor milyen arányban kell a bevételt és a szerzési értéket megosztani?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5232. kérdés Áfa arányosítása
Cégünk építőipari tevékenységet folytató, áfás adóalany. A főtevékenység mellett részt vesz a közfoglalkoztatási programban. A közalkalmazottak bér- és járulékköltségét, munkaruha-, védő­eszköz-, tárgyieszköz-költségét a munkaügyi központ utólagosan havonta megtéríti. A fenti beszerzések áfáját nem igényeljük vissza. Az áfa­törvény 5. mellékletének 2. pontja szerint a kapott támogatás növeli-e az arányos megosztás nevezőjét?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5233. kérdés Termőföld-bérbeadás
Magánszemély tulajdonában van egy külterületen lévő lakóház, udvar és gazdasági épület. A külterületi ingatlanon - udvar, gazdasági épület, lakóház mellé - egy kft. (amelyben a magánszemély 50%-ban tulajdonos) épített egy gazdasági építményt (műhelyt). A tulajdoni lapon szerepel egy bejegyző határozat, miszerint a terület természetvédelmi rendeltetésű. A magánszemély bérbe kívánja adni a külterületet, amire az épület kerül. A magánszemélynek - mivel adószámot szeretne kérni - milyen tevékenységeket kell felvenni, hogy bérbe tudja adni a külterületet? A NAV-hoz kell bejelentkeznie vagy a helyi önkormányzathoz? A műhely rezsiszámlái a magánszemély nevére szólnak, nem lesznek külön almérők. A magánszemély hogyan tudja a rezsit kiszámlázni a cégnek?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5234. kérdés Eltérő üzleti év - adókedvezmény
Egy eltérő üzleti évvel könyvelő társaság figyelembe veheti-e a 2011. szeptember 30-i fordulónappal készített mérlegében adóalap-kedvezményként a 2011. júniusi törvény, illetve kormányrendelet alapján nyújtott támogatását?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére