298. Számviteli Levelek / 2014. január 9.
TARTALOM

Jól értelmezzük-e a számviteli törvény módosítását? Ha nincs meg egy adott gazdasági épület használatbavételi engedélye, ettől függetlenül aktiválható az adott ingatlan, ha azt a valóságban használatba vették?

A betéti társaság ellen kényszertörlést rendelt el a cégbíróság. A társaság több éve nem működik. Az adótartozások kiegyenlítése miatt tagi kölcsönt halmozott fel, amit a bt. nem tud visszafizetni. Maradhat-e tagikölcsön-kötelezettség a záróbevallásokban? Ezt bejelentenék a cégbírósághoz.

A cég üdítőt, kávét, ásványvizet vásárolt, amit üzleti tárgyalásokon szolgál fel. Helyesen járok-e el, ha a számlát a személyi jellegű egyéb kifizetések között számolom el, áfával együtt? Más adó nem terheli?

A kft. 2013-tól euróban vezeti a könyvelését. Tevékenységéből eredően naponta több száz felvásárlási jegyet állít ki forintban, amelyet a számlavezető bank vételi árfolyamán számol át euróra. Felvásárlási jegyeket naponta folyamatosan állítunk ki, és azok automatikusan átkerülnek a könyvelésbe (a könyvelőprogram a hivatalos devizaárfolyamot automatikusan átveszi a számlavezető bank honlapjáról). Emiatt a felvásárlási jegyek naponta 2 különböző árfolyammal kerülnek be a könyvelésbe. Megfelelő ez az elszámolási mód?

Bíróság előtt megtámadott II. fokú adóhatósági határozatban szereplő tételeket rögzíteni kell-e a nyilvántartásokban?

Egy közel 100 főt foglalkoztató társaság 2 lakást bérel a városban. A cég kötött szerződést a bérbeadóval. A lakásokban 1-1 fő dolgozóját szállásolja el, akik messze laknak a cég székhelyétől, nem tudják megoldani a mindennapi hazautazást. A lakások a feltételek hiánya miatt nem minősülnek munkásszállásnak. A belső szabályzatában a cég rögzítette, hogy a cégtől 200 km-nél távolabbi lakóhellyel rendelkező dolgozóinak albérletet biztosít. A cég a lakásbérleti számlák után minden hónapban megfizeti az Szja-tv. 70. §-a szerinti adókat. Helyesen jár-e el a cég, amikor ezt a fajta juttatást cafeteriaelemként kezeli, vagy az albérlet biztosítása (albérleti hozzájárulás címén) a munkavállalónál kellene, hogy összevonandó jövedelemként jelentkezzen?

Társaságunk elektronikus berendezések forgalmazásával foglalkozik. Gyűjtési és kezelési kötelezettségünket közvetítő szervezetre átruháztuk. A közvetítő szervezet ennek a díját "hulladékhasznosítás, ügyviteli tanácsadás" címen számlázza, a díjat a mi adataink alapján határozza meg: az adott hónapban beszerzett berendezés, szorozva a szerződés szerinti árral. A közvetítő szervezet által számlázott díjat miként kell könyvelni? A beszerzési ár része, vagy igénybe vett szolgáltatás?

Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.7 c) pontja alkalmazásáról Magyarország több országgal, köztük Vietnammal is kötött kormányközi megállapodást, amelynek célja többek között a tudományos eredmények világpiaci hasznosulásának elősegítése. Az egyezményekhez kapcsolódóan a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség pályázatokat ír ki a kutatói mobilitás támogatására. A projektből – amelynek forrása a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap – finanszírozható a pénzügyi tájékoztató szerint a Magyarországról kiutazó kutató utazási költsége és ellátmánya, melyből az utazó a külföldi kiadásait fedezi. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.7 c) pontja szerinti egyéb juttatásnak minősül-e a munkavállalónak kifizetett ellátmány összege?

Euróban történő könyvvezetés esetén a beszámoló adatait euróban vagy ezer euróban kell megadni? Ha jól értelmezem a törvényt, akkor euróban.

Ügyfelem befektető társaság, más társaságok üzletrészeit birtokolja. 2013. októberben 200 000 E Ft osztalékelőleget kapott az egyik leány­vállalatától (T 38 – K 45). Ügyfelem a saját tulajdonosainak szintén osztalékelőleget szeretne fizetni. A társaságnak az osztalékon kívül más bevétele nincs, eredménytartalékkal nem rendelkezik. A kapott osztalékelőleg alapján el lehet-e határolni 200 000 E Ft várható osztalékbevételt?

Ügyfelem 2012-ben áfaalanyként előleget kapott: 100 E Ft + 27 E Ft áfa összegben: T 38 – K 453: 127 E Ft, T 36 – K 467: 27 E Ft. 2013. január 1-jétől alanyi adómentes lett. Az ügyletről kiállításra került a végszámla nettó 150 E Ft-ról, amelyen a következő adatokat tüntettük fel: a számla végösszege: 150 E Ft, megfizetett előleg: -100 E Ft, fizetendő: 50 E Ft. Könyvelése: T 311 – K 91: 150 E Ft, a kapott előleg: T 453 – K 311: 100 E Ft, és T 453 – K 36 az előleg áfája: 27 E Ft. Helyesen jártunk el? Hogyan kell eljárni akkor, ha hasonló feltételek mellett az ügylet meghiúsul, és az előleget vissza kell fizetni?

A társasházakat építő kft. egy általa épített, eladásra szánt lakást, amelyhez garázs és kiépített parkoló is tartozik, átminősíttetett irodává. A vevő visszalépése után úgy döntött, hogy megtartja az ingatlant, és saját maga hasznosítja irodaként, illetve raktárként. Az átminősítés 2013-ban megtörtént. Ehhez az ingatlanhoz felhasználhatja-e a korábbi években képzett fejlesztési tartalékot? Az átminősítéshez kapcsolódik-e áfafizetési kötelezettség? A saját hasznosítás miatt pedig pótlólagos illetékfizetési kötelezettség?

A kft. kis értékű tárgyi eszközeinek használatbavételekor közvetlenül a beruházási számlával szemben, egy összegben számolta el az értékcsökkenést. Mikrogazdálkodói beszámoló készítésekor továbbra is alkalmazható ez a megoldás?

Mikrogazdálkodói beszámolót készítő gazdálkodó mentesül a pénzkezelési szabályzat elkészítése alól. A pénzkezelési szabályzatban kell meghatározni a napi készpénz záróállományának maximális mértékét. Ha nem kell pénzkezelési szabályzatot készíteni, akkor a mikrogazdálkodó mentesül a maximális mérték meghatározása, illetve az erre vonatkozó szabály alkalmazása alól is? A pénztárban bármekkora összeg lehet?

Az "A" kft. megvásárolta 50 000 E Ft-ért "B" kft.-t. A "B" kft. saját tőkéje 2500 E Ft (jegyzett tőke 3000 E Ft, eredménytartalék: -500 E Ft), a tárgyi eszköz (szántóföld) értéke 2200 E Ft, pénzeszközállomány 300 E Ft. A beolvadást a cégbíróság október 31-i dátummal bejegyezte, és 90 napon belül évközi mérleget kell leadni, amelyben szerintünk szerepelnie kell a beolvadt cég adatainak is. Kérem segítségüket a könyvelésnél és az üzleti vagy cégérték meghatározásánál! Az üzleti vagy cégértéket akkor is le kell írni 5 év alatt, ha nagyrészt földtulajdonból áll? Tételes számszaki kontírozást kérnék!

1988-ban alakult és a cégkivonatban 1990-ben bejegyzett lakásszövetkezet könyvelését vettem át. A jegyzett tőke mínusz 739 E Ft, az eredménytartalék 4456 E Ft. Hogyan tudom rendezni ezt a nyilvánvalóan adminisztratív tévedést? Az iratok visszamenőlegesen csak 10 évre találhatók meg.

A kft. ügyvezetője elhunyt. Részére jelentős összegű jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalékot mutat ki a kft. Ezzel mi a teendő? A társaság működik tovább. Jelenleg a kisebbségi tulajdonos, az elhunyt ügyvezető fia vezeti a társaságot. A hagyatéki eljárás folyamatban van.

A belföldi társaságtól nagy összegben csaltak ki pénzt, amelyet ráfordításként számoltunk el. A rendőrségen a feljelentést megtették, folyik a nyomozás. Kell-e ezzel az összeggel a társaságiadó-alapot növelni, különös tekintettel a Tao-tv. 1. számú melléklete A/5. pontjára? Hogyan állapítható meg és minősíthető a "megfelelő gondosság"?

Társaságunk beruházási pályázathoz kapcsolódóan elnyert 850 millió Ft támogatást. Ezt a 412. számlára kell könyvelni? A támogatás lehívása utólagos, a pályázatban meghatározott eseményekhez kapcsolódik. A rendelet lehetőséget adott arra, hogy előleget igényeljünk. Az MVH a támogatás 30 százalékát átutalta. Ezt már lehet a 412. számlára könyvelni? Ha nem, akkor hogyan kell könyvelni?

Az Szt. és a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, egyéb szervezetnek minősülő egyetem könyvtáránál helyesen járunk-e el, ha a könyvtári könyveket és folyóiratokat a készletek között mutatjuk ki? Az egyetem könyvtári állománya analitikus nyilvántartással alátámasztott. A könyveket és folyóiratokat a meghatározott időszakonkénti selejtezés alkalmával számoljuk el ráfordításként. A könyvek és folyóiratok nagy része adományból származik. A passzív időbeli elhatárolást értékvesztéskor vagy selejtezéskor oldjuk fel. Felmerült, hogy a könyvtári könyveket és folyóiratokat a tárgyi eszközök között kellene nyilvántartani, ám ebben az esetben mint kis értékű eszközt azonnal le kellene írni. A főkönyvi könyvelés – ez esetben – megfelelhetne az analitikus nyilvántartásnak? Mi a helyes eljárás?

Egyedi igényeknek megfelelő gépet szerzünk be, amelyet külföldön gyártanak. A gyártás során külföldre történő utazások (repülőút) szükségesek a gép paramétereinek egyeztetése érdekében. Ezen tárgyalások, egyeztetések kiadásai (utazás, napidíj, gépkocsibérlet stb.) a gépet megrendelő kft.-nél költségek lesznek, vagy a majd elkészült és üzembe helyezett egyedi gép bekerülési értékében kell figyelembe venni?

Egy társaság vezető beosztású dolgozóira (10 fő) 2013. szeptember elsejével egészségbiztosítási szerződést kötött határozatlan időre. A biztosítási díjat (100 E Ft/fő/év) egy összegben, 1 évre előre kellett kifizetni a kapott egészségbiztosítási kötvény szerint. Helyesen számolja-e el a cég, ha a fenti teljes összeget (1000 E Ft) annak kifizetésekor a személyi jellegű kifizetések között mutatja ki, függetlenül attól, hogy az a következő év augusztus végéig terjedő időszakra szól? (Vagyis év végén nincs időbeli elhatárolás a tételre.) Keletkezik-e szja- és ehofizetési kötelezettsége amiatt, hogy évente egyszer fizet 100 E Ft-ot, és nem havonta a 100 E Ft egytizenketted részét? Így az első hónapban a fizetett díj meghaladja a minimálbér 30%-át, míg más hónapban nem lesz fizetés.

Magyar (belföldi) állandó lakóhellyel és személyi igazolvánnyal rendelkező magyar állampolgár 2012-ben teljes naptári évben és 2013-ban 183 napot meghaladóan a Varsói Egyetemen matematikát tanított, mint vendégtanár, és matematikai kutatással foglalkozott, mely a közérdeket szolgálta. A munkaszerződés szerinti munkabérét EU-s pályázati pénzekből fizette az egyetem. A létérdek alapja ezen időtartam alatt természetesen Lengyelország. 2013 augusztusától Magyarországon dolgozik. Jövedelme az első 7 hónapban magasabb, mint az év hátralévő hónapjaiban. A 2013-as évi családi adókedvezményt érvényesítheti-e Magyarországon, tekintve, hogy várhatóan az éves összes jövedelme 75%-át nem éri el a Magyarországon szerzett jövedelme? Figyelembe kell-e venni a számításnál a Lengyelországban kapott jövedelmet, ami adómentes?

Cégünk fő tevékenységi köre: Közúti áruszállítás. 2013-ban tartályautót vásároltunk veszélyes anyag szállítására 19 500 E Ft értékben, valamint egy 17 személy szállítására alkalmas autóbuszt (7615 E Ft) személyszállításra. A társasági­adó-bevallásban adóalap-csökkentő tételként figyelembe lehet-e venni mindkét tárgyi eszközre a kkv-t megillető kedvezményt de minimis támogatásként? 2008-ban és 2009-ben már igénybe vettük ezt az adóalap-kedvezményt tehergépkocsi vásárlására. Akkor jogosan tettük?

A bt. beltagja meghalt. A folyó ügyeket a társaság finanszírozni tudja, a beltag testvére – nem tulajdonos – kölcsönt nyújtott a cégnek. A kölcsönszerződés szerint, ha a bt. nem tudja a kölcsönt visszafizetni, akkor a társaság autója a fedezet. A hagyatéki eljárás elhúzódása bevételcsökkenéssel járt, a bt. csak a gépjárművet tudja átadni a kölcsönt nyújtónak. Hogyan kell ezt könyvelni?