×

262. Számviteli Levelek / 2012. március 22.
TARTALOM

     
5347. kérdés  
Hol kell a számvitelben kimutatni a szociális hozzájárulási adót?
Kapcsolódó címke:
5348. kérdés  
Az Szt. 165. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy a pénzeszközöket érintő gazdasági eseményeket a pénzmozgással egyidejűleg a könyvekben rögzíteni kell. A 167. § (1) bekezdésének i) pontja pedig azt, hogy a könyvviteli nyilvántartásba való rögzítés időpontját a bizonylaton fel kell tüntetni. A könyvelőirodába a bizonylatok a hónapot követően érkeznek. Nincs mód mindennap átvenni és könyvelni a pénzeszközök bizonylatait. Visszamenőleges dátumot nyilván nem lehet feltüntetni. Ha a tényleges rögzítést tüntetjük fel, nem felelünk meg az Szt. 165. §-ának. Mi a helyes megoldás?
Kapcsolódó címke:
5349. kérdés  
Belföldi fuvarozó kft.-nek van-e valamilyen speciális nyilvántartási kötelezettsége a bejövő és kimenő számlák, ezek pénzügyi rendezésének könyvelésén kívül?
Kapcsolódó címke:
5350. kérdés  
Hogyan kell eljárni megszűnés bejelentése kapcsán egyéni vállalkozó esetén?
5351. kérdés  
Társaságunk nyugdíjas munkavállalókat is alkalmaz. Mindenkinek biztosítjuk a BKV-bérletet a cégnél. Mivel a nyugdíjasoknak a BKV nem állít ki cégnévre szóló számlát, csak saját nevükre szóló számlát tudnak hozni havonta. Hogyan járok el helyesen adózás szempontjából? Megtehetem-e, hogy az Szja-tv. alapján a 70. § (1) bekezdés bc) pontja szerint csoportot képezek a cégnél, azaz a nyug­díjasoknak a nyugdíjasbérletet juttatásként adom havonta? Így az egyes meghatározott juttatásként megfizetem a 16% szja-t és a 27% ehót. Vagy csak úgy tudok adni a nyugdíjas dolgozóknak bérletet, hogy ők is a teljes árú havi bérletet veszik meg, és a béren kívüli juttatás szabályai szerint adózom le?
Kapcsolódó címkék:  
5352. kérdés  
A külföldi kiküldetésben lévő dolgozók hitelkártyát kapnak üzleti útjaikon felmerült költségeik kifizetésére. A hitelkártya-forgalomról minden hónap 20-áig folyószámla-kivonatot kapunk. A cég bankszámláját a havi forgalmi összeggel minden hónap 20-áig megterheli a hitelkártya-forgalmazó. A dolgozók – eddig az időpontig – leadják a hitelkártyával kiegyenlített számláikat. Hogyan és mikor kell könyvelni a hitelkártya-tranzakciókat? A hitelkártyát a könyvekben mint pénz­eszközt vagy mint kapott hitelt kell kimutatni?
Kapcsolódó címke:
5353. kérdés  
2011. évtől a pénzintézeteknek az ügyvezetők teljesítménybérezésére vonatkozó szabályokat a 131/2011. kormányrendelet alapján rögzíteniük kell a javadalmazási politikájukban. Ez alapján az ügyvezetők teljesítményjavadalmazásának formája a prémium. A teljesítményjavadalmazás megállapításakor legalább három év teljesítménymutatóit kell figyelembe venni, ezen belül 2011-ben egy év, 2012-ben két év mutatóit. A teljesítményértékelés időpontja a tárgyévet követő május 31-ig, kifizetése 30 napon belül. A 2011. év teljesítménymutatóinak értékelése alapján 2012 júniusában kifizetett prémium 2012. évi költségnek számít vagy 2011. évre kell időbeli elhatárolással elszámolni? Jövőre, amikor már 2 év teljesítménymutatóit kell figyelembe venni, akkor a 2013 júniusában kifizetett prémium melyik év költségét terheli?
Kapcsolódó címke:
5354. kérdés  
Kiemelten közhasznú egyesületnek könyvelek. Az általuk rendezett konferencián részt vevők utazási költségeit hogyan tudom elszámolni, és kell-e adót számfejtenem utána? A résztvevők meghívott vendégek, nem tagok vagy alkalmazottak az egyesületben, és nem kapnak semmiféle honoráriumot.
Kapcsolódó címke:
5355. kérdés  
Pénztárkönyvet vezető egyéni vállalkozó devizaalapú forinthitelt vett fel tíz évre. Ennek a hitelnek a törlesztésekor a bank megküldi a bekérő levelet, amin a törlesztőrészeket bontja tőketörlesztésre, kamatra és árfolyam-különbözetre. A kérdésem az lenne, hogy az árfolyam-különbözet, ha veszteség jellegű, költségként elszámolható, vagy nem adóalap-kiadás? A mostani gazdasági helyzetben ez jelentős tételt képez a vállalkozó szempontjából.
Kapcsolódó címkék:  
5356. kérdés  
Egyéni vállalkozó külföldi partnere részére euróban állítja ki a számlát, partnere devizaszámlájára utalja az ellenértéket. Az egyéni vállalkozó a jóváírás napján könyveli a bevételét aznapi árfolyamon számolva forintban. Az ő esetében év végén a devizaszámlán nyilvántartott összeget át kell-e értékelni a december 31-i árfolyamon? Az így keletkezett árfolyam-különbözetet hova kell könyvelni?
5357. kérdés  
Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a két vállalkozás, ha az egyik kft.-ben: "A" 45%-ban, "B" 50%-ban és "C" 5%-ban tulajdonos, a másik bt.-ben: "A" 40%-ban, "B" 50%-ban és "D" 10%-ban tulajdonos? "A" és "B" házastársak, valamint "C" és "D" szintén házastársak. Transzferár-nyilvántartást kötelező-e készíteni, ha igen, melyik vállalkozásnak?
Kapcsolódó címke:
5358. kérdés  
Számviteli, illetve társasági adó szempontjából kapcsolt vállalkozásnak minősül-e az a két vállalkozás, amelynek a tulajdonosa 100%-ban a magyar állam, a tulajdonosi jogokat mindkét esetben az MNV Zrt. gyakorolja?
Kapcsolódó címke:
5359. kérdés  
Cégünk kis- és nagykereskedelmi tevékenységet is folytat ugyanabban a helyiségben. A nagykereskedelmi tevékenység bevételét elkülönítjük. Mi a kereskedelmi különadó alapja, figyelembe véve a bolti kiskereskedelem fogalmának pontosítására vonatkozó, 2011. november 21-én elfogadott módosítást?
Kapcsolódó címkék:  
5360. kérdés  
Nem egyértelmű számunkra, hogy a végtörlesztésre 7,5 millió forintig adható vissza nem térítendő támogatás összegével a 2011. üzleti évben a társaságiadó-alap már csökkenthető vagy csak 2012. évre vonatkozik? Úgy értelmezzük, hogy már 2011-ben egyéb személyi jellegű kiadásként kell könyvelnünk az adott támogatást.
Kapcsolódó címke:
5361. kérdés  
Kettős könyvvitelt vezető, az Eva-tv. hatálya alatt maradó kft. olyan személygépkocsit értékesít, amelyet az evás időszak alatt szerzett be. Természetesen az áfát nem volt joga levonni. Az értékesítésről a számlát áfásan vagy áfamentesen kell kiállítani?
5362. kérdés  
A társaság szeretné a munkavállalója részére megtéríteni azt a telefonköltséget, amely a társaság érdekében merült fel (például külföldi kiküldetés során fogadott vagy indított hívások roamingdíja), azonban a mobilszolgáltató a munkavállaló felé számlázza azt. A társaság csak az igazolt költségeket térítené meg. Milyen módon lehet azt igazolni, hogy ezek a költségek a társaság érdekében merültek fel?
5363. kérdés  
Társaságunknál a készáru kiszállításához idegen szolgáltatókat veszünk igénybe. A termék általunk kiszámlázott ára tartalmazza a kiszállítás költségeit is. A szállítási tevékenységről a szolgáltató által benyújtott számlákban a szolgáltató által igénybe vett alvállalkozói tevékenység is szerepel. A helyi iparűzési adó alapjának a meghatározásakor a fuvarköltséget vagy annak az alvállalkozó által teljesített értékét figyelembe lehet-e venni csökkentő tételként?
Kapcsolódó címke:
5364. kérdés  
Fejlesztési tartalékból használt tárgyi eszközt vásároltunk. A vásárolt tárgyi eszközt még abban az évben értékesítettük. Felhasználhatjuk-e ilyen esetben a fejlesztési tartalékot?
Kapcsolódó címke:
5365. kérdés  
Kérem a segítségüket az Szt. 47. § (4) bekezdése c) pontjának értelmezéséhez! A saját forrásból megvalósított gépbeszerzés számlája év végén nincs kifizetve, a gép nincs aktiválva. A kötelezettség év végi átértékelésének árfolyam-különbözete a befejezetlen beruházás értékét módosítja? Ha a gépet a számla kifizetése után aktiváljuk, a kifizetéskori árfolyam-különbözet is a beszerzési értéket módosítja? Vagy ezek az árfolyam-különbözetek kezelhetők a pénzügyi eredmény tételeként?
Kapcsolódó címkék:  
5366. kérdés  
A 2008-ban keletkezett vevői követelésünket a felszámoló behajthatatlannak minősítette. A dokumentumot kézhez kaptuk. 2011-ben a rendkívüli ráfordításokkal szemben vezetjük ki? A korábban befizetett áfa visszaigényelhető? Érinti a társaságiadó-alapot?
Kapcsolódó címke:
5367. kérdés  
Egy mezőgazdasági bérmunkát és kereskedelmet folytató vállalkozás számára könyveltem. A kft. tulajdonában vannak személygépkocsik és mezőgazdasági járművek, illetve bérelt mezőgazdasági járműveket, személygépkocsikat is. A gázolaj után nem igényeltem vissza az áfát, mivel semmilyen nyilvántartást nem adtak át, amiből egyértelműen nyomon követhető lett volna a felhasználás, a számlákon rendszám sem szerepel. Az új könyvelő szerint vissza kellett volna igényelni, mert szerinte a menetlevelek szerint, az APEH-üzemanyagnorma alapján meg lehet osztani a felhasználást. Szerintem ez utóbbi módszer nem helyes, mert például a traktor üzemanyag-felhasználásánál nem mindegy, hogy vontat-e vagy szánt.
Kapcsolódó címkék:  
5368. kérdés  
Egyik magánszemélytulajdonos jegyzett tőkéjének múltja:
- üzletrészvétel 2009. 10. 05., névérték 1 500 000 Ft (50%), beszerzési értéke 6000 euró;
- tőkeemelés a cég eredménytartalékából 37 millió forinttal, a tulajdonos üzletrészének a névértéke 18 500 000 forinttal nő;
- az üzletrész 2 százalékának az értékesítése 2010. 12. 03-án, megmaradt 48%;
- 2011. 12. 22-én 26% üzletrész-átruházás a cégnek (saját részesedés visszavásárlása), névértéke 10 400 000 Ft, a megmaradt üzletrész névértéke 8 800 000 Ft.
Véleményem szerint a tulajdonosnak az árfolyamnyereségből származó jövedelmét 16% személyi jövedelemadó és 14% egészségügyi hozzájárulás terheli. Amiben elbizonytalanodtam: a tőkeemelés a cég eredménytartalékából. Ez módosít valamit az adózás módján? Hogyan határozom meg most az üzletrész beszerzési értékét?
5369. kérdés  
Egy szociális szövetkezet adományboltot üzemeltet, ládákat helyez ki. A kapott adományokat elegendő-e értékben nyilvántartani? Hol kell nyilvántartani? Értékesítéskor árbevétel, addig rendkívüli bevétel? Ha igen, mivel szemben vezessem ki?
Kapcsolódó címkék:  
5370. kérdés  
A kft. 2010. 12. 31-ig a társasági adó hatálya alá tartozott, 2011-től evás. 2010-ből hozott egy vevőkövetelést, ami 2011-ben befolyt. Az így befolyt pénzt felvehetik-e a tulajdonosok evás osztalékelőlegként, illetve milyen módon vehetik ki?
Kapcsolódó címkék:    
5371. kérdés  
Egyesületünk ingatlantulajdonnal rendelkezik egy társasházban. Milyen bizonylatot köteles kiállítani a társasház, amely alapján az egyesület elszámolhatja a közös költséget és a felújítási alapba történő befizetést?
Kapcsolódó címkék:  
5372. kérdés  
Családi vállalkozásunk szappankészítéssel is foglalkozik. Készletünket nem tartjuk folyamatosan nyilván, a beszerzést anyagköltségként számoljuk el, év végén korrigáljuk az értékesített mennyiséggel, és készletre vesszük a készterméket. A szappankészítés során előforduló selejtet milyen számlával szemben könyveljük? Kezelhetjük-e az érésben lévő szappanokat késztermékként? 3-4 hétig a raktárban kell állnia, mielőtt használható, értékesíthető, nevezhetjük-e félkész terméknek?
Kapcsolódó címkék:  
5373. kérdés  
A termékbemutatónak vannak-e törvényi előírásai? Közvetlenül nem értékesítjük az általunk előállított szappanokat, csak katalógus és web­­­­áruház útján. Ettől függetlenül tarthatunk termékbemutatót, ahol termékmintaként megismertetjük a vevőkkel a szappanokat? Ha térítés nélkül adjuk át a termékmintát, milyen adóvonzatai vannak?
Kapcsolódó címke:
5374. kérdés  
Közösségen belüli vevőnk egy átvett rakomány minőségi hibája miatt kér cégünktől engedményt. (A hiba csak a felhasználáskor derülhet ki.) Hogyan kell ezt bizonylatolni? Mi a helyzet akkor, ha nem küldi vissza a hibás árut, és hogyan kell eljárni akkor, ha visszaküldi? Kell-e jóváíró számlát kiállítani? Ha igen, akkor milyen árfolyamot kell használni? Ez akkor is érdekel, ha esetleg nem számlát, hanem más számviteli bizonylatot kell kiállítani. Az áfabevallást érinti?
Kapcsolódó címkék:  
5375. kérdés  
A cég 2011-ben a nyári mezőgazdasági idénymunkára harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztatott egyszerűsített foglalkoztatás keretében. Az alkalmi munkavállalók teljesítmény arányában kapták napidíjukat, több esetben a Tao-tv. 3. sz. mellékletében definiált minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékben. A munkavállalók után a napi 500 forint közterhet befizettük. Amennyiben a cég a társasági adó alapját megnöveli a különbözettel, szabályszerűnek tekinthető-e az elszámolás?
Kapcsolódó címke:
5376. kérdés  
Két független társaság egy ingatlanra 5 éves időtartamra bérleti szerződést köt vételi jog (opció) kikötésével a bérbevevő részére azzal, hogy a már teljesített bérleti díjak összege beszámít a vételárba. Az 5 éves bérleti időtartamra szóló bérleti díj összege lefedi az ingatlan vételárát. Az 5 éves bérleti időszak végén a bérbevevő él a vételi jogával. Milyen értéken kell számlázni az 5 éves bérleti időszak lejáratát követően az ingatlant? Helyes-e az 5 év alatt elszámolt bérleti díj költségkénti elszámolása?
Kapcsolódó címke:
5377. kérdés  
A 24/2010. (III. 19.) FVM rendelet 5. §-ának (2) bekezdése alapján a zöldség-gyümölcs termelői csoportok részére adott fejlesztési támogatást, amit a rendelet tőketámogatásként nevesít, hol kell elszámolni?
Kapcsolódó címkék: