Összes tárgyszó megjelenítése

ráaktiválás Tartozék termelőgépre
Van egy termelőgépünk, amelyre vettünk egy automata színcserélőt. Aktiválhatjuk-e azt a meglévő termelőgépünk hátralévő idejére? A gépet 2004-ben vettük, 10 százalék értékcsökkenést számolunk el évenként. Eddig eltelt már 4 év, az új gépre az értékcsökkenést a fennmaradó 6 évre számolnánk el. Ez lehetséges?
Megjelent a Számviteli Levelek 187. számában (2008. november 20.), 3903. kérdésszám alatt
rabat Mennyiségi rabat
Társaságunk nagykereskedelmi partnerének mennyiségi rabatot adna, azaz minden 10 db termék után 1 db-ot ingyen adnánk. Mikor járunk el szabályosan, ha az értékesítésről kiállított számlán külön sorban az ingyenesen adott árut nulla értéken számlázzuk, vagy utólag, külön számlát bocsátunk ki az ingyenesen átadott áruról? Meg kell-e fizetnünk az ingyenesen átadott áru piaci értéke után az áfát? Érinti-e a különadó, illetve a társasági adó alapját? Mitől függ, mi az, ami a partnerek közötti szerződésben meghatározza, hogy ezen ügylet számviteli és adózási elszámolása termékben adott engedménynek vagy térítés nélküli átadásnak minősül?
Megjelent a Számviteli Levelek 176. számában (2008. május 29.), 3680. kérdésszám alatt
ráépítés Ráépítés a társaság telkére
A bt. telket vásárolt egy romos házzal, amelyet engedély alapján lebontott, könyveiből kivezetett. A bt. hozzájárult, hogy a magánszemély tulajdonosai lakást és irodát építsenek ezen a telken. A finanszírozás elkülönítetten történt. A használatbavételiengedély-kérelemben - ráépítés jogcíme alapján - osztatlan közös tulajdon keletkezik. A magánszemélyeknek vagy a bt.-nek milyen fizetési kötelezettségei keletkezhetnek azért, mert gyakorlatilag ellenszolgáltatás nélkül jutnak a tulajdonosok a telek arányos részének a tulajdoni hányadához? Kötelesek-e bérelni vagy megvenni a telek rájuk eső részét? Kell-e esetleg elengedett követelés címén a társaságiadó-alapot növelni?
Megjelent a Számviteli Levelek 208. számában (2009. október 29.), 4359. kérdésszám alatt
ráfordítások Költségek, ráfordítások elszámolása
Miért kellett változtatni a költségelszámolás rendjén? Miért kell a költségeket az 5. számlaosztályból a 8. számlaosztályba átvezetni? Hogyan és mikor kell az átvezetést könyvelni? Kötelező-e az 5. számlaosztály használata?
Megjelent a Számviteli Levelek 1. számában (2001. január 4.), 17. kérdésszám alatt
raklap Vevőtől átvett EUR-raklap
Társaságunk élelmiszer-nagykereskedelemmel foglalkozik. Értékesítés esetén az árut EUR-raklapon szállítjuk a vevőnek. Az EUR-raklapot a vevőtől vesszük át oly módon, hogy társaságunk állít ki egy bevételi jóváíró számlát az elhozott raklapokról, és értékesítés esetén azt a vevő részére kiszámlázzuk. Ebben az esetben a jóváíró számlát az árbevételszámla Tartozik oldalán könyveljük, és az év végi készletezést is a bevételi számlával szemben tartjuk nyilván. Helyesen jár el a társaság?
Megjelent a Számviteli Levelek 349. számában (2016. július 28.), 7046. kérdésszám alatt
raklap (külföldről) Külföldről behozott áru raklapon
Társaságunk az EU-ból hoz be árut, amelyet raklapra rögzítenek. Az áru közvetlenül a vevő telephelyére kerül, így csak a szállítólevél kerül hozzánk az átvételről, a raklap ott marad a vevőnél. Van-e termékdíj-fizetési kötelezettség a raklapokkal kapcsolatban?
Megjelent a Számviteli Levelek 322. számában (2015. március 26.), 6598. kérdésszám alatt
raklapok felújítása Raklapok felújítása
A kft. - egyik tevékenységi körének megfelelően - fa alapanyagból raklapokat gyárt. Megvásárol rosszabb állapotú raklapot is, amelyet felújít vagy teljesen szétszed, és újra összeépít. Az összes raklapot értékesíti. Mi a helyes számviteli elszámolás?
Megjelent a Számviteli Levelek 227. számában (2010. szeptember 9.), 4703. kérdésszám alatt
raktárkonténer Raktárkonténer minősítése
A cég által vásárolt raktárkonténert miként kell besorolni a tárgyi eszközök közé? Milyen értékcsökkenési leírási kulcsot kell alkalmazni?
Megjelent a Számviteli Levelek 191. számában (2009. február 5.), 3990. kérdésszám alatt
raktározás Raktározás teljesítési helye
Egy uniós országbeli vevő árut vásárolt magyarországi eladótól. Az áruját társaságunkkal tároltatta itt, Magyarországon saját országába történt kiszállításáig. Kell-e a tárolási díjról kiállított számlában áfát felszámítanunk? Mi lenne a helyes eljárás abban az esetben, ha az eladó és a tároló cég is mi lennénk?
Megjelent a Számviteli Levelek 160. számában (2007. szeptember 27.), 3324. kérdésszám alatt
reexport
regeneráló anyagok Regenerálandó anyagok
Vállalatunk gyógyszergyártással foglalkozik. Vannak olyan, a termeléshez használt anyagok, amelyek nem épülnek be a termékbe, a fizikai/kémiai folyamatokhoz szükségesek, de csak részben használódnak el. Regenerálás után újra részt vesznek a termelésben (katalizátorok, oldószerek). A termelésből kikerülő regenerálandó anyagok saját terméknek vagy vásárolt anyagnak minősülnek?
Megjelent a Számviteli Levelek 277. számában (2012. december 13.), 5684. kérdésszám alatt
régiség
regisztrációs adó
regisztrálás
regisztrált könyvelő Regisztrált könyvelő nélkül folytatott tevékenység
Az egyszemélyes könyvelő kft. ügyvezetője (tulajdonosa) elhunyt. Az örökös nem képes folytatni a tevékenységet, de a család más tagja megvásárolná a kft.-t. A 3 fő alkalmazott ellátja ugyan a feladatokat, de egyik sem regisztrált könyvelő. Hogyan folytatható a tevékenység a hagyatéki eljárás befejezéséig?
Megjelent a Számviteli Levelek 280. számában (2013. február 21.), 5729. kérdésszám alatt
rehabilitáció Rehabilitációs kezelés szállásdíja
A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e a munkavállaló rehabilitációs kezelése során - az OEP által nem térített, de az állami egészségügyi intézet által számlázott - szállásdíj munkáltató által történő átvállalása?
Megjelent a Számviteli Levelek 62. számában (2003. június 12.), 1304. kérdésszám alatt
rehabilitációs foglalkoztatás Rehabilitációs foglalkoztatás
Hova kell könyvelni a rehabilitációs foglalkoztatási hozzájárulást?
Megjelent a Számviteli Levelek 3. számában (2001. február 8.), 38. kérdésszám alatt
rehabilitációs hozzájárulás
reklám
reklám-közzétételi költség El nem ismert reklám-közzétételi költség
Társaságunknak havonta kb. 900 E Ft költsége keletkezik egy nagy internetes transznacionális szolgáltatótól. Mivel más reklámköltségünk nincsen, illetve nem haladja meg a havi 2500 E Ft-ot, reklámadó-kötelezettségünk nincs. Növelni kell-e a társaságiadó-alapot 2014. adóévben ettől a szolgáltatótól származó reklámköltséggel, mivel ők nem magyar vállalkozás, és nem fizetnek reklámadót? A megállapodásunk a szolgáltatóval nagyon régóta él, de szerződésünk nincs velük, illetve annak idején csak regisztrálni kellett, és azóta küldik a számlát.
Megjelent a Számviteli Levelek 323. számában (2015. április 16.), 6630. kérdésszám alatt
reklámadó
reklámajándék
reklámeszköz
reklámjuttatás Az üzletpolitikai (reklám) célú juttatás minősítése
Hogyan kell értelmezni az Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.14. pontja szerinti következő kitételt: "a kifizető által üzletpolitikai (reklám) célból, bárkinek, azonos feltételekkel és módon, nyilvános körülmények között adott kedvezmény, árengedmény, visszatérítés, termék, szolgáltatás"... mentesül az adókötelezettség alól?
Megjelent a Számviteli Levelek 13. számában (2001. június 28.), 237. kérdésszám alatt
reklámközzétételi tevékenység Reklámközzétételi tevékenység módosult adómértékének alkalmazása
Sajtótermék kiadójaként reklámközzétételi tevékenységet is végzünk. E tevékenységből árbevételünk éves szinten 500 millió forint alatt volt az elmúlt évben, és várhatóan az idén is így lesz, de meghaladta, meghaladja a 100 millió forintot. A reklámadótörvény változása miatt kell-e az adóelőlegről bevallást benyújtani, tekintve hogy - az árbevételi határ miatt - reklámadóbevallás-benyújtás sem terhelt az elmúlt évben?
Megjelent a Számviteli Levelek 336. számában (2015. november 26.), 6840. kérdésszám alatt
reklámmatrica Hiteltörlesztés reklámmatrica használatával
Egyre több magánszemély autójára tesznek fel reklámmatricákat, melyek "fejében" a magánszemély személyautójára felvett hitel törlesztését átvállalják. Az életben ez úgy történik, hogy a magánszemély szerződést köt egy céggel, melyben vállalja, hogy a reklámmatricát "viseli", továbbá munkanaponként 30 km-t megtesz az autójával. A cég havonta a magánszemélynek (számla ellenében) átutalja a bérleti díjat. A bérleti díjból a kifezető semmit nem von le, a magánszemélyt nyilatkoztatja, hogy a bérleti díj után fizetendő közterheket saját maga rendezni. Ez esetben a kifizetőnek nem lenne kötelessége az szja-t, ehót levonni? Mivel a magánszemélyre hárít át mindent, milyen kötelezettségei vannak a magánszemélynek? Az APEH-nál bejelentkezett. Mikor és milyen közterheket kell megfizetnie a bérbe adó magánszemélynek?
Megjelent a Számviteli Levelek 156. számában (2007. július 19.), 3222. kérdésszám alatt
reklámszolgáltatás
reklámtárgy Emblémázott reklámtárgyak szja-ja
A társaság piackutató cég. Az utcai kérdezés során eddig kis értékű ajándékot adott a megkérdezetteknek (emblémázott reklámtárgyak voltak). Ezekhez bárki hozzájuthatott, ha hajlandó volt a kérdezőbiztosoknak válaszolni. (Általában 5-600 vagy 100 fő 2-3 havonta.) Ezentúl ez után a kis értékű ajándék után meg kell fizetni az 54% adót + 29% tb-t?
Megjelent a Számviteli Levelek 136. számában (2006. szeptember 14.), 2779. kérdésszám alatt
reklámújság
rekultiváció
rendelkező nyilatkozat Támogatás vagy rendelkező nyilatkozat
Társaságunk 2014-ben 5490 E Ft-tal túlfizette a sport támogatását, melyet 2015-ben szerettünk volna érvényesíteni. 2015-ben viszont a de­cemberi feltöltésnél éltünk az új lehetőséggel, és rendelkeztünk a NAV felé 7000 E Ft átutalásáról, számítva arra, hogy érvényesítjük az előző évi túlfizetésünket. Az 1529 jelű Tao-bevallás kitöltésénél szembesültünk azzal a ténnyel, hogy a két rendszer egyszerre nem működik, tehát az 1529-es bevallásban nem érvényesíthetjük a 2014. évi túlfizetésünket? Jól értelmezzük a Tao-tv. rendelkezéseit az 1529-es bevallás kitöltésénél? Amennyiben nincs 2015-ben lehetőségünk érvényesíteni az 5490 E Ft-ot, mikor, melyik évben és milyen módon tudjuk érvényesíteni a túlfizetésünket (csak támogatási szerződéskötésre van lehetőségünk 2016. évben)?
Megjelent a Számviteli Levelek 344. számában (2016. április 28.), 6975. kérdésszám alatt
rendeltetésszerű használat
rendeltetésszerű használat megszűnése Rendeltetésszerű használat megszűnése
Társaságunk tulajdonában lévő uszodaépület egy éve nem üzemel. Az épületet egyedi műemléki védettség alá helyezték. Az épület kívülről megközelíthető, kis részét a kft. ipari munka végzése céljából bérbe vette. A rendeltetésszerű használat megszűnésével értékcsökkenést nem számolunk el. Az épületet a készletek közé át kell sorolni? Ha az épület kis részét bérbeadás útján hasznosítják, meg kell-e szüntetni az értékcsökkenés elszámolását? Milyen értéken lehet készletre venni? Hogyan befolyásolja mindezt az, hogy a műemléki védettség miatt sem elbontani, sem egyéb - az eredeti rendeltetésétől eltérő - célra hasznosítani nem lehet?
Megjelent a Számviteli Levelek 211. számában (2009. december 17.), 4418. kérdésszám alatt
rendeltetésváltozás Rendeltetésváltozás beruházásnál
Társaságunk vett egy szállodát. A vezetés úgy döntött, hogy nem üzemelteti szállodaként, abban lakásokat alakít ki. Részleges bontások történtek. A lakásokat eladjuk, de az épület földszintjén kialakítandó üzlethelyiséget a kft. tulajdonosa akarja hasznosítani. Hogyan kell a költségeket elszámolni és megosztani? A társaság a szállodát 2003-ban piaci értékére felértékelte. Mi legyen az értékhelyesbítéssel és az értékelési tartalékkal?
Megjelent a Számviteli Levelek 94. számában (2004. november 11.), 1928. kérdésszám alatt
rendező tétel Rendező tételek könyvelése
Az egyszeresről a kettős könyvvitelre történő áttéréskor kell-e nyitásnál rendező tételt könyvelni abban az esetben, ha túlfizetés van a szakképzési hozzájárulásban, a munkaadói járulékban, az egészségügyi hozzájárulásban és az iparűzési adóban?
Megjelent a Számviteli Levelek 90. számában (2004. szeptember 16.), 1833. kérdésszám alatt
rendezőmérleg 2001. évi nyitómérleg, 2001. évi éves beszámoló bázisadatai
A számviteli törvény változásai miatt hogyan történjen a 2001. évi nyitótételek könyvelése? Milyen rendezőtételeket kell könyvelni? Kell-e rendezőmérleg? Hogyan lehet a 2000. évi mérleg záróadatait, a 2000. évi eredménykimutatás tárgyévi adatait a megváltozott sémának, tartalomnak megfeleltetni?
Megjelent a Számviteli Levelek 4. számában (2001. február 22.), 63. kérdésszám alatt
rendezvény
rendezvényszervezés
rendszám Rendszám feltüntetése a számlán
A közúti teherfuvarozással, útépítéssel, tehergépjármű bérbeadásával foglalkozó gazdasági társaság több tehergépjárművet, munkagépet üzemeltet. Minden jármű és munkagép gázolajjal üzemel. A társaság személygépkocsit nem üzemeltet. A társaság a tehergépkocsikról, a munkagépekről külön-külön menetlevelet, illetve gépnaplót vezet, az egyes járművek, munkagépek üzemanyag-felhasználásáról havonta kimutatást készít. A tankolásról a cég nevére, címére szóló készpénzes számlát kap a társaság, ami alapján a költségkénti elszámolás és az előzetesen felszámított áfa levonásba helyezése megtörténik. Szükséges-e az egyes tankolásoknál a jármű forgalmi rendszámát is a számlára ráíratni? Mit befolyásol az, ha a számlán a rendszám nem szerepel? (Nem minden töltőállomáson hajlandók azt feltüntetni, a munkagépeknek meg nincs is rendszámuk.)
Megjelent a Számviteli Levelek 165. számában (2007. december 13.), 3444. kérdésszám alatt
rendszerhasználat
reprezentáció
repülőjegy elszámolása Elszámolás repülőjeggyel
A számviteli bizonylat (számla) alapján a felmerült kiadás elszámolható a teljesítéskor, vagy csak a repülés tényleges napján? A repülőjegy igénybe vett szolgáltatásnak minősül, vagy termékként kell kezelni? Mi a teendő akkor, ha a repülőjegyről kiállított számla adattartalmából nem derül ki a repülés tényleges időpontja?
Megjelent a Számviteli Levelek 376. számában (2017. november 30.), 7464. kérdésszám alatt
repülőtéri illeték Reptéri illeték elszámolása
Hivatalos külföldi utazásoknál a repülőjegyről szóló számlában az utazási irodák reptéri illetéket is számláznak. A reptéri illeték az igénybe vett szolgáltatások értékét növeli, vagy egyéb hatósági díjként kezelendő?
Megjelent a Számviteli Levelek 152. számában (2007. május 17.), 3133. kérdésszám alatt
részesedés
részesedés (bejelentett) 0 kapcsolódó kérdés az archívumban. Megnézem őket.
részesedés átvállalása Részesedés átvállalt hitelből
Az "A" cég 2005. évben 100 egység hitelt vett fel "B" társaságban való többségi részesedésének megszerzéséhez. 2006. évben a hitel törlesztését "B" társaság átvállalta, de a kamat és egyéb terhek nem kerültek átvállalásra. A tartozásátvállalást mindkét cég az Szt. előírásai szerint könyvelte. Az "A" cég az átvállalt hitel összegét halasztott bevételként, "B" cég halasztott ráfordításként időbelileg elhatárolta. (A részesedések a banknál vannak letétben, azokhoz a hitel teljes összegének megfizetésekor lehet hozzájutni, szerződés szerint 2014. december 31-ig.) A "B" cég 20 egységet törlesztett 2007-ben, 2008-ban is 20 egységet, 2009-ben 10 egységet. A törlesztett összeggel csökkentette az elhatárolt összeget, azt rendkívüli ráfordításként számolta el, és növelte a társaságiadó-alapot. Az "A" cég nem tudta az adózás előtti eredményét csökkenteni, mivel a részesedések a könyveiből részben sem kerültek kivezetésre. "B" cégnél 2010-2014 között évenként 10-10 egység elhatárolt rendkívüli ráfordítás kerül kivezetésre, amelyek összegével - a Tao-tv. 2010. január 1-jétől hatályos elő­írásai szerint - nem kell növelnie az adózás előtti eredményét a társasági adó alapjának a megállapítása során. "A" társaságnál viszont csak akkor nem lehet az adózás előtti eredményt csökkenteni, ha az elhatárolás 2012 után következik be. Felmerül a kérdés, 2006-ban az elhatároláskor valóban el kellett határolni az átvállalt hiteltartozást? Ha igen, akkor 2012 után - az adózási szabályok változása miatt - a feloldáskor adófizetési kötelezettség lép be? Így, ha a részesedés "A" cég könyveiből 2012 után kerül ki, akkor "A" cég rosszul jár, "B" cég viszont nem (nála nem kell növelni az adóalapot). Milyen módon mentesülhet "A" cég az adófizetési kötelezettség alól? Ha "B" cég 2012. december 31. előtt törleszt, és így "A" cég hozzájut a részesedésekhez, és azokat a könyveiből kivezetheti, akkor az elhatárolás feloldható és csökkentheti "A" cég az adó alapját? Van jó megoldás?
Megjelent a Számviteli Levelek 219. számában (2010. április 15.), 4552. kérdésszám alatt
részesedés értékesítése
részesedés értékvesztése Részesedés értékvesztése
Cégünk 2008 novemberétől 386,3 millió forinttal, 96,7 százalékkal tulajdonos egy másik kft.-ben. A másik kft.-ben a saját tőke és a jegyzett tőke aránya - a 2009. évi mérleg szerint - 39%. Helyesen cselekszik-e cégünk, ha a tartós részesedésére 61% értékvesztést számol el, és ezt a 2009. évi mérlegében mutatja ki? Ezt követően a másik kft. jegyzett tőkéje csökkentésre kerül.
Megjelent a Számviteli Levelek 226. számában (2010. augusztus 26.), 4687. kérdésszám alatt
részesedés vétel-eladás
részesedésszervezés Részesedésszerzés (eva)
A részesedésszerzésre milyen új szabályok vonatkoznak?
Megjelent a Számviteli Levelek 75. számában (2004. január 22.), 1566. kérdésszám alatt
részesedésszerzés Osztalékkötelezettségből részesedésszerzés
"A" kft. magánszemély tulajdonosaival szemben 50-50 egység jóváhagyott osztalék miatti kötelezettséget tart nyilván. A magánszemélyek ezen követelésük apportálásával tőkét emelnek "B" társaságban. A társaság kötelezettsége "B" társasággal szemben áll fenn. A tranzakció következtében a magánszemélyeknél az osztalékkövetelésből részesedés keletkezik. A magánszemélyeknek meg kell-e fizetniük az osztalékból származó jövedelmet terhelő 16 százalékos személyi jövedelem­adót? (Az esetleges eho-kötelezettségtől tekintsünk el.) Véleményem szerint csak az adózott osztalékkal lehet "B" társaságban tőkét emelni.
Megjelent a Számviteli Levelek 326. számában (2015. június 4.), 6677. kérdésszám alatt
részjegy Részjegy névértékének változása

A magánszemélynek egy takarékszövetkezetnél van részjegye. A takarékszövetkezet jegyzett tőkéje csak részjegytőkéből áll. Ha a takarékszövetkezet jegyzett tőkét emel a felhalmozott vagyonból, akkor a felemelés arányában a részjegy névértéke is nőni fog?

Megjelent a Számviteli Levelek 279. számában (2013. január 31.), 5728. kérdésszám alatt
részletfizetés
részletvétel
részszámla
részteljesítés
részvény
részvény (elveszett) Elveszett részvény pótlása
A zrt. 2007. évi alapítását követően a tulajdonosok részére - átvételi elismervény ellenében - átadta a névre szóló törzsrészvényeket. Az elmúlt időszakban - elsősorban az örökösök részéről - több esetben érkezett bejelentés, hogy az örökösödési eljárás során nem találják (elveszett) az örökhagyó részvényeit. Az elveszett vagy megsemmisült részvényeket milyen jogi eljárással pótolhatják a tulajdonosok, illetve az örökösök? Az elveszett vagy megsemmisült részvények esetén a tulajdonos (örökös) a közgyűlésen szavazhat, osztalékot felvehet? A részvények "hiánya" miatt a részvénykönyvbe bevezethetők-e az új tulajdonos adatai? A közjegyző az értékpapírt megsemmisítheti, és annak pótlására felszólíthatja a kibocsátót? A nyomdai úton - pótlólagosan - kiállított értékpapírok előállításának költsége kit terhel?
Megjelent a Számviteli Levelek 300. számában (2014. február 13.), 6193. kérdésszám alatt
részvény (hiányzó) Hiányzó részvények elszámolása
A társaság a forgóeszközök között 1829 db részvényt mutatott ki 2015. 12. 31-én 8349 E Ft beszerzési áron. A részvényeket kezelő társaság felszámolása elkezdődött. A BEVA elszámolása alapján maximum 6105 E Ft-ot térít. Az 1829 db részvényből 243 db megvan, amelynek a beszerzési ára 1067 E Ft. A társaság a veszteség fedezetére 5868 E Ft-ot már megkapott. Jelenleg a részvények árfolyama 7258 E Ft/db, ha eladja a társaság, kap érte 1764 E Ft-ot, a különbözet árfolyamnyereség? A leírt gazdasági eseményeket hogyan kell könyvelni?
Megjelent a Számviteli Levelek 357. számában (2016. december 15.), 7168. kérdésszám alatt
részvény (szerzési érték) Részvények szerzési értéke
2010-ben átalakult egy szövetkezet részvénytársasággá. Az átalakulással egy időben a jegyzett tőke is felemelésre került a szabad eredménytartalékból. A zrt. alapszabályába már a megemelt vagyoni hozzájárulás került. Amennyiben a részvényes el akarja adni a felemelt részvényét, mi a szerzési érték: a befizetett részjegy, vagy a már eredménytartalékból megemelt részvény értéke?
Megjelent a Számviteli Levelek 243. számában (2011. május 5.), 5027. kérdésszám alatt
részvény (visszavásárolt)
részvény bevonása
részvény értékelése Külföldi tőzsdén vásárolt külföldi részvény értékelése
Euróért külföldi tőzsdén vásárolt (euróban jegyzett) külföldi részvényt - jelen esetben tartós befektetés - kell-e értékelni az év végi árfolyamváltozás miatt az Szt. 60. §-a szerint?
Megjelent a Számviteli Levelek 232. számában (2010. november 18.), 4805. kérdésszám alatt
részvény jutalomként Munkavállalói részvények jutalomként
Ha egy nyrt. munkavállalói részvényesi program keretében juttat a munkavállalóinak részvényben kifejezett jutalmat, akkor annak mikor és milyen adói vannak a munkavállalók, illetve a munkáltató oldaláról? A részvényeket a munkavállalók által választott banknál vezetett számlára transzferálják át. Ha nem munkavállaló magánszemélynek is juttat részvényt, akkor milyen adókkal kell kalkulálni?
Megjelent a Számviteli Levelek 285. számában (2013. május 9.), 5858. kérdésszám alatt
részvény kivezetése Részvények kivezetése
"A" kft. tulajdonában lévő 10 millió Ft névértékű részvényeket "B" kft. 1 millió forintért megvásárolta 2010-ben. A "B" kft. értékpapírszámláján jóváírásra került a 10 millió forint, amelyet a "B" kft. a befektetett eszközök között 1 millió forint értéken tart nyilván. A "B" kft. ügyvezetője úgy értékeli, hogy a részvények kapcsán eddig sem volt a kft.-nek bevétele, ezután sem lesz, emiatt ki szeretné vezetni. Megteheti-e? A kivezetéshez kell-e tulajdonosi hozzájárulás? A részvényeket kibocsátó zrt. mutatói 2013-ban a beszámoló adatai alapján: kötelezettség/saját tőke = 1,22; összes eszköz/saját tőke = 2,26; kötelezettség/eszköz: 0,54.
Megjelent a Számviteli Levelek 321. számában (2015. március 12.), 6582. kérdésszám alatt
részvénybeszerzés elszámolása Különböző időpontokban beszerzett részvények elszámolása
A társaság vásárlás útján tulajdonosi részesedéseket szerzett. A következő évben a tulajdonolt társaságnál az eredménytartalék terhére megnövelték a jegyzett tőke összegét, emiatt a kérdező társaság is újabb részvényeket kapott. Hogyan tartsa nyilván a különböző időpontokban beszerzett részvényeket?
Megjelent a Számviteli Levelek 396. számában (2018. november 21.), 7780. kérdésszám alatt
részvénycsere
részvények cserearánya Részvények cserearánya
Kiválás esetén hogyan kell értelmezni a Gt. 281. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti részvények cserearányát? Ha átalakulás előtt a jegyzett tőke 50 M Ft (10 db 5 M Ft névértékű részvény), a saját tőke 200 M Ft, és kiválás után mindkét cég tulajdonosi szerkezete az átalakulás előttivel megegyezik? Milyen korlátai vannak az átadó és a kiváló cég új tőkeszerkezetének?
Megjelent a Számviteli Levelek 160. számában (2007. szeptember 27.), 3313. kérdésszám alatt
részvényértékesítés
részvényes közreműködése Részvényes közreműködőidíj- kiegészítése
X. Y. magánszemély főállásából származó jövedelme alacsony (75 ezer Ft/hó), de egy zártkörűen működő részvénytársaság (zrt.) részvényese. A zrt.-ben nem dolgozik, de minden évben jelentős összegű osztalékban részesül. A zrt. tevékenységében személyesen nem működik közre. Érinti-e a magánszemélyt vagy a munkaadóját vagy a zrt.-t a bevezetett személyes közreműködőidíj-kiegészítés?
Megjelent a Számviteli Levelek 220. számában (2010. április 29.), 4577. kérdésszám alatt
részvényopció Anyavállalat által juttatott részvényopció (szja)
Terheli-e a magyar céget adó-, járulékfizetési kötelezettség a vele munkaviszonyban álló (magyar magánszemély) vezető tisztségviselő részére a külföldi anyavállalat által juttatott részvényopció miatt? A magánszemély az anyacég részvényeiből kaphat majd, de csak meghatározott idő elteltével. Jelenleg még az sem tudható, hogy pontosan hány db részvényre lesz jogosult, mert a darabszám a cég jövőbeli teljesítményétől függ. Árnyalja a képet az is, hogy ez a "juttatás" nincs kiszámlázva a magyar cég felé, csupán a magánszemély kap róla értesítést, semmilyen más bizonylat nem születik róla. Esetleg köteles-e a magánszemély ez után adót, járulékot fizetni? Vagy esetleg köteles-e a külföldi anyavállalat valamiféle adatszolgáltatásra, fizetésre a juttatás miatt?
Megjelent a Számviteli Levelek 154. számában (2007. június 14.), 3183. kérdésszám alatt
részvényvásárlás
rezsiköltség
rokkantnyugdíjas
roncsérték Totálkáros gépkocsival kapcsolatos elszámolások
Milyen könyvelési tételei vannak annak az eseménynek, ha egy céges kocsi totálkáros lesz? Mit kell tenni a biztosító által felértékelt roncsértékkel? Ha eladjuk a roncsot, annak az áfája arányosítható-e?
Megjelent a Számviteli Levelek 23. számában (2001. december 6.), 454. kérdésszám alatt
royalty Royalty elszámolása
Társaságunk tulajdonában van egy szabadalom használati joga (licence), amelyet értékesíteni szeretne úgy, hogy a használati jog vételára egy összegben kerülne számlázásra és kiegyenlítésre, illetve a használati jog vételára egy meghatározott összeg + royalty. Az első esetben a vételár számlázásra kerül, áfával. A második esetben a royaltyt kell számlázni? Számvitelileg hol kell elszámolni? Áfás? A használati jogot az immateriális javak között mutatjuk ki.
Megjelent a Számviteli Levelek 349. számában (2016. július 28.), 7050. kérdésszám alatt