Összes tárgyszó megjelenítése

ÉJ-számok Építőipari szolgáltatás azonosító száma
Az Áfa-tv. 2004. május 1-jétől hatályos 6. §-a (2) bekezdésének c) pontja az építőipar korábbi szolgáltatási besorolását megváltoztatta, és építési szerződés alapján termékértékesítésnek minősítette. A korábbi SZJ 4521 és SZJ 4522 azonosító számok helyett milyen azonosító számot kell alkalmazni az építés-szerelési tevékenység teljesítéséről kiállítandó számlákon? Az SZJ-számok megegyeznek a TEÁOR-számokkal, amelyek a statisztikai számjelnek is részét képezik?
Megjelent a Számviteli Levelek 105. számában (2005. április 28.), 2144. kérdésszám alatt
ékszerkészítés Ékszerkészítés törtaranyból
Cégünk aranyékszer-kereskedelemmel foglalkozik. Több esetben a felvásárolt törtaranyat bérmunkáztatjuk, azaz új ékszereket készíttetünk belőlük. Hogyan kell az ezzel kapcsolatos műveleteket könyvelni? Milyen áron kell/lehet az ilyen típusú árukat nyilvántartani?
Megjelent a Számviteli Levelek 211. számában (2009. december 17.), 4415. kérdésszám alatt
élelmiszer ételhez
élelmiszer-felügyeleti díj
élelmiszer-szállítás Élelmiszer-szállítás alvállalkozója
Egy szállítmányozással foglalkozó cég élelmiszer-szállításra, logisztikai szétszórására szerződést kötött vevőjével. A szerződés szerint a szállítandó árut a fuvarozó cég az ország területén több helyszínen felszedi, beszállítja egy központi raktárba, ahol szortírozás után kisebb kamionokba továbbrakva a végső helyszínre továbbszállítja, és átadja a vevő által megjelölt vállalkozásnak. A fenti szolgáltatáshoz a fuvarozó cég alvállalkozó-fuvarozót vesz igénybe, de nem a teljes feladatra, csak résztávolságra, például a központi raktárba történő beszállításra. Tekinthető-e a fenti ügylet alvállalkozói teljesítménynek, ha az adózó alvállalkozói szerződést köt a fuvarozójával, a vevővel kötött szerződésben pedig szerepel, hogy a fuvarozó alvállalkozót vehet igénybe? Milyen főkönyvi számlán kell nyilvántartani?
Megjelent a Számviteli Levelek 344. számában (2016. április 28.), 6971. kérdésszám alatt
életbiztosítás
életbiztosítási díj
életbiztosítási díj elszámolása, biztosítási díj elszámolása
élettárs Családi adókedvezmény érvényesítése
Élettársi közösségben élő egyéni vállalkozó apasági nyilatkozattal elismert gyermeke után vehet-e igénybe családi adókedvezményt, mivel az élettárs azt nem tudja igénybe venni?
Megjelent a Számviteli Levelek 20. számában (2001. október 25.), 399. kérdésszám alatt
élettartam Maradványérték módosítása
Ha egy tárgyi eszköz kalkulált használatbavételkori maradványértéke magasabb, mint a bekerülési értéke (pl. anyakoca), akkor nem lesz terv szerinti értékcsökkenése? Ha később tartósan lecsökken a maradványértéket befolyásoló hízósertés-felvásárlási ár, akkor módosítható-e a maradványérték?
Megjelent a Számviteli Levelek 7. számában (2001. április 5.), 106. kérdésszám alatt
élettartam-változás Értékcsökkenés módosítása felújításnál, maradványérték
A 2001. január 1-je előtt aktivált tárgyi eszköz felújításánál az érték változik. A felújítást követően az évenként elszámolandó értékcsökkenést kell-e módosítani, és kell-e maradványértékkel számolni?
Megjelent a Számviteli Levelek 1. számában (2001. január 4.), 13. kérdésszám alatt
építési telek
építési terv Meghiúsult építési terv
Társaságunk 5 évvel ezelőtt vásárolt egy telket, amelyen egy üzleti célú ingatlant tervezett felépíteni. A tervezés és engedélyezés költségeit befejezetlen beruházásként tartottuk nyilván. Külső okok miatt az eredeti terv meghiúsult, így az épület nem fog felépülni. Hogyan kell rendezni a beruházásként nyilvántartott összeget? Aktiválni kell épületenként, és terven felüli értékcsökkenés elszámolásával kivezetni a könyvekből?
Megjelent a Számviteli Levelek 237. számában (2011. február 10.), 4904. kérdésszám alatt
építési tilalom Építési tilalom adójogi értelmezése
Cégünk beépítené az 5500 m2 területű üres telkét, de az építéshatóság csak akkor adja ki az építési engedélyt, ha a telep megközelítéséhez szükséges utat is kiépítjük. Ez utóbbira egyelőre nincs lehetőségünk, az önkormányzat ugyanakkor továbbra is követeli a teljes telekadót. Álláspontunk szerint ez a helyzet lényegében építési tilalmat jelent, így vonatkozhatna ránk a helyi adótörvényben lévő építési tilalom esetén járó kedvezmény.
Megjelent a Számviteli Levelek 367. számában (2017. június 15.), 7328. kérdésszám alatt
építési-szerelési munka
építésiengedély-köteles felépítmény Építésiengedély-köteles felépítmény vásárlása
Társaságunk idegen földterületen álló olyan építésiengedély-köteles felépítményt tervez vásárolni, amelynek kb. 90%-os a készültségi foka, a használatbavételi engedély megkérése előtt áll. Jól látjuk, hogy az ügylet az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja alá tartozó ingatlannak minősül? Amennyiben a felépítményt továbbértékesítjük, a fenti pont alapján termékértékesítésnek minősül? Az előző ügylet kapcsán illetékfizetési kötelezettség keletkezik ráépítés jogcímén?
Megjelent a Számviteli Levelek 318. számában (2015. január 15.), 6525. kérdésszám alatt
építkezés (telephely) Építkezés mint telephely
Egy külföldi (osztrák) vállalkozó különböző helyszíneken folytatott építkezések, szerelések miatt magyar adószámot igényelt. Az 1976. évi 2. törvényerejű rendelet értelmében (a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről szóló rendelet szerint) telephelyet keletkeztet az olyan építési kivitelezés, amelynek időtartama két évet meghalad. Hogyan kell értelmezni az említett kétéves időtartamot? - Az egyes helyszíneken végzett építkezés nem haladhatja meg a két évet?! - Vagy azt kell-e vizsgálni, hogy a külföldi vállalkozó magyarországi adószáma a megállapítástól számítva mikor haladja meg a két évet? Ha ez utóbbit kell vizsgálni, akkor figyelmen kívül hagyhatók-e azon időszakok, amikor a társaság az egyik helyszínen befejezte az építkezést, és az adószámát megtartotta, de a következő építkezés kezdetéig nem végez tevékenységet Magyarországon? Ha bármelyik okból a társaság 2008-ban átlépte a kétéves időintervallumot, jól gondoljuk-e, hogy az adószám megállapításától visszamenőlegesen be kell vallani (és természetesen befizetni) a társaságot terhelő társasági adót a 2008-as évre vonatkozó 0829-es bevalláson 2009. május 31-ig? Ez esetben a külföldi vállalkozó is a tárgyévben rendezi az előző évek korrekcióját az osztrák eredményével kapcsolatban?
Megjelent a Számviteli Levelek 193. számában (2009. március 5.), 4026. kérdésszám alatt
építmény
építményadó
építményadó (ki nem vetett) Ki nem vetett építményadó
A 6679. számú kérdésre adott válaszukban írták, hogy a helyi építményadót akkor is meg kell fizetni az Art.-ben rögzített esedékességkor, ha az önkormányzati adóhatóság azt nem vetette ki a 2013. és a 2014. évre. Ugyanakkor az építményadót az adóhatóság határozata alapján kell megfizetni, márpedig határozat nem született. Áttekintenék ennek fényében a válaszukat?
Megjelent a Számviteli Levelek 328. számában (2015. július 16.), 6713. kérdésszám alatt
építőipar
építőipari tevékenység
épületberuházás
épületbontás Lebontott épület bekerülési és bontási költségei
Ügyfelem 2000 II. félévében vásárolt egy telket azzal, hogy ott a tevékenysége folytatásához szükséges üzemcsarnokot építtet. A telken lebontásra ítélt, műszakilag értéktelen épület állt. Az egy összegben megállapított vételárat becsléssel osztották meg telekértékre és épületértékre. Az épületet 2001-ben lebontották, az új építkezés megkezdődött. Hogyan számoljuk el a vásárolt telken lévő épületingatlan bekerülési értékét, illetve bontását?
Megjelent a Számviteli Levelek 45. számában (2002. október 3.), 894. kérdésszám alatt
épületbővítés
épületfelújítás
érdekeltségi hozzájárulás
érmék bevonása Az 1 és 2 forintosok megszüntetése
Az 1 és 2 forintosok megszüntetésével kapcsolatban szeretném tudni, hogy csak a készpénzes forgalomra vonatkozik? Ha készpénzes számlát állítok ki, akkor a végén kerekíteni kell a számlát, és a számla végösszege csak 5-re, illetve nullára végződhet? Ha az ügyfélnek átutalásos számlát állítok ki, és utóbb mégis készpénzzel fizet, akkor hogyan kell eljárnom, ha az átutalási számlákban nem kerekítek?
Megjelent a Számviteli Levelek 171. számában (2008. március 20.), 3571. kérdésszám alatt
értékcsökkenés
értékcsökkenés (időszakos leállás) Időszakos leállás során értékcsökkenés elszámolása
Társaságunk autóipari beszállító cég. Az elkövetkező időszakban visszaesik a termelés, emiatt a termelésben részt vevő 4 nagy értékű gépünket 2009-ben le fogjuk állítani, kivesszük a termelésből. Ha a szóban forgó gépek nem termelnek, megtehetjük-e, hogy szüneteltetjük a lineáris értékcsökkenés elszámolását? Mi lenne, ha teljesítményarányos elszámolást alkalmaznánk? Erre átállhatunk 2009. január 1-jétől?
Megjelent a Számviteli Levelek 196. számában (2009. április 16.), 4073. kérdésszám alatt
értékcsökkenés (jogtalanul elszámolt) Jogtalanul elszámolt értékcsökkenés
Társaságunknál az adóhatóság a 2012. évi bevallások utólagos ellenőrzésére irányuló vizsgálatot folytatott. Az ellenőrzés során megállapították, hogy a 2012. évben jogtalanul számoltunk el 58 000 E Ft értékcsökkenést. Az értékcsökkenésnél alkalmazott leírási kulcs a számviteli és a társaságiadó-törvény szerint is 20% volt. A 2016. 12. 22-én kézhez vett határozatban megállapítottak 3000 E Ft adókülönbözetet, továbbá késedelmi pótlékot 100 E Ft összegben. Ezek az összegek 2016-ban előírásra kerültek. Kérdés, az adóhatósági megállapítás szerint a 2012. évben jogtalanul elszámolt 58 000 E Ft értékcsökkenést a 2016. évi könyvelésben kell-e szerepeltetni, és ha igen, akkor hogyan kell könyvelni? A hiba hatása nem jelentős.
Megjelent a Számviteli Levelek 361. számában (2017. március 9.), 7230. kérdésszám alatt
értékcsökkenés (terven felül)
értékcsökkenési leírás
értékcsökkenési leírás mértéke
értékcsökkenési leírás szüneteltetése Értékcsökkenési leírás elszámolásának szüneteltetése
Az éves értékcsökkenés elszámolása lehetőség vagy kötelezettség? Az egyik általam könyvelt bt. adózás előtti eredménye az éves értékcsökkenési leírás elszámolása esetén veszteségbe fordul. Ezt el kellene kerülni, mivel a Széchenyi-hitel meghosszabbítása - az adott banknál - veszteség esetén nem lehetséges. Van-e az adott társaságnak lehetősége úgy dönteni, hogy 2008. évre nem számol el értékcsökkenést?
Megjelent a Számviteli Levelek 196. számában (2009. április 16.), 4069. kérdésszám alatt
értékcsökkenési leírás visszasorolása Kedvezményes adózású eszköz értékcsökkenési leírása
A társaság a 2006. évben üzembe helyezett tárgyi eszközöknél a Tao-tv. 1. számú mellékletének 6. pontja szerint 30 százalékos értékcsökkenési leírást érvényesített. A jelenlegi gazdasági helyzet nem hagyta érintetlenül a társaságot sem. Csökkent az ezen eszközökön gyártott termékek mennyisége. Visszasorolható-e a számviteli törvény szerinti kulcs alá? Ha igen, mely jogszabályi hely alapján? Az eszközök nem tartoznak a Tao-tv. 1. számú mellékletének 5. pontja alá.
Megjelent a Számviteli Levelek 220. számában (2010. április 29.), 4583. kérdésszám alatt
értékelés
értékelés év közben Devizás követelések, kötelezettségek értékelése év közben
Társaságunk a devizás követeléseit és kötelezettségeit az árfolyam-különbözet miatt, folyamatosan, minden hónap végén átértékeli (a számviteli politika tartalmazza). Ennek során az előző havi átértékelés visszavonására kerül sor egy technikai számla segítségével, és az adott hónap átértékelését könyveljük le. Ezután ennek egyenlegét átvezetjük a 97. vagy a 87. számlacsoportba, annak megfelelően, hogy nyereség vagy veszteség. Év végén viszont a jövedelemminimum számításánál a 97. számlacsoportot is figyelembe kell venni, így ott halmozódás van a 12 hónap alatt. Év végén a 87. és a 97. számlacsoportot összevezetjük, és az egyenleget vesszük figyelembe. Helyesen járunk el?
Megjelent a Számviteli Levelek 194. számában (2009. március 19.), 4034. kérdésszám alatt
értékelés piaci értéken
értékelési tartalék Piaci érték aktualizálása
A cég 2 éve átértékelte eszközeit (értékhelyesbítésként és értékelési tartalékként mutatta ki a különbözetet). Kötelező-e az értékelést évenként felülvizsgálni, aktualizálni?
Megjelent a Számviteli Levelek 11. számában (2001. május 31.), 200. kérdésszám alatt
értékesítés
értékesítés (jelképes összegért) Jelképes összegért ital
Élelmiszerüzlet beszállító partnerétől bizonyos összegű vásárlás esetén 1 üveg italt kap jelképes összegért, 1 Ft-tal számlázva, 25%-os áfával. Hogyan kell elszámolni abban az esetben, ha az italt értékesítjük, vagy ha azt az üzlet dolgozói elfogyasztják?
Megjelent a Számviteli Levelek 226. számában (2010. augusztus 26.), 4680. kérdésszám alatt
értékesítés (külföldi állampolgárnak) Belföldi értékesítés külföldi állampolgárnak
A vállalkozás rendszeresen harmadik országbeli állampolgár részére értékesít belföldi telephelyén. A külföldi magánszemély vevők részére minden esetben kitöltik "A külföldi utas adó-visszaigénylő lapja" nyomtatványt, amelynek alapján a külföldi magánszemélyek a termék külföldre történő kivitelének vámhatósági igazolása után a társaságtól visszaigénylik a felszámított áfa összegét. Az így elszámolt árbevétel belföldi vagy exportértékesítés?
Megjelent a Számviteli Levelek 310. számában (2014. augusztus 14.), 6405. kérdésszám alatt
értékesítés (piaci ár alatt)
értékesítés (részletre) Értékesítés Szlovákiába részletekben
Szövetkezetünk Szlovákiába értékesített kukoricát 229 euró/tonna áron. Az adásvételi szerződés kelte: 2011. április 13., az áruszállítás időpontjai 2011. április 18. és május 6. között. Teljesítési hely: az eladó telephelye. Az áru ellenértékének az elszámolása euróban történik. Az áru elszállítandó tételének ellenértékét a vevő a szállítás előtt a célországba befizeti, ezt követően, a pénznek a bankba történő megérkezése után történhet az adott tétel szállítása. A kérdés 11 időpontot tartalmaz az euróutalásra és 11 időpontot a szállításra. Hogyan kell a leírt kukoricaeladást számlázni és könyvelni? A számlán mi lesz a kiállítás időpontja, a teljesítés időpontja és a fizetési határidő?
Megjelent a Számviteli Levelek 247. számában (2011. július 14.), 5080. kérdésszám alatt
értékesítés (valuta) Külföldi részére belföldön teljesített termékértékesítés áfája
Ha egy belföldi kft. külföldi vevő számára terméket értékesít, és a vevő belföldön a valutapénztárba az ellenértéket befizeti valutában, hogyan kell ezt elszámolni? Van-e áfafizetési kötelezettség? A teljesítés helye ugyanis belföld.
Megjelent a Számviteli Levelek 45. számában (2002. október 3.), 895. kérdésszám alatt
értékesítés csomagban Értékesítés "csomagban" (áfa)
Kereskedelemmel foglalkozó cég árucsomagot állít össze, amelyben van 5 százalékos és 20 százalékos áfatartalmú termék, valamint adójegyes dohánytermék is. Hány százalék áfával kell értékesíteni a "csomagot", és mi lesz az adójegyes termékkel?
Megjelent a Számviteli Levelek 132. számában (2006. június 29.), 2693. kérdésszám alatt
értékesítés fióktelepen keresztül Magyar termék értékesítése svájci fióktelepen keresztül
Tisztítószerek gyártásával foglalkozó magyar cég a Magyarországon gyártott tisztítószereket fióktelepére, Svájcba kívánja kiszállítani és ott értékesíteni. Pénzügyi rendezés nem lesz. Magyarországon ez termékértékesítésnek minősül, és mint export szerepel az áfabevallásban, vagy mint vagyonmozgás az áfában nem is szerepel? Kell-e számlát kiállítani, vagy elegendő a szállítólevél? A könyvekben a készletmozgást kell szerepeltetni önköltségi áron? Vámoltatásra szükség van?
Megjelent a Számviteli Levelek 289. számában (2013. július 25.), 5962. kérdésszám alatt
értékesítés interneten Interneten értékesített étkezési utalványok
Internetes társasággal kötött szerződés szerint az interneten keresztül lehet megvásárolni az étkezési utalványokat, amelyeket csak társaságunknál lehet ételre váltani. Problémám a könyveléssel van: amikor az internetes társaság átutalja az általa értékesített utalványok értékét, akkor T 3841 - K 3683, amikor azt a társaságunknál ételre váltják: T 3811 - K 9211, 467. Mivel az utalvány nem készpénz, ezt kivezetem a T 3683 - K 3811 könyvelési tétellel. Helyesen járok el?
Megjelent a Számviteli Levelek 199. számában (2009. május 28.), 4155. kérdésszám alatt
értékesítési költség Értékesítés érdekében felmerült költségek elszámolása
A társaság ruha-nagykereskedelemmel foglalkozik, az árut részben belföldről, részben külföldről szerzi be. A megvásárolt termékeket a kft. saját maga csomagolja, márkajelzéssel ellátott dobozba, tasakba, vállfára helyezi az áru jellegének, a vevő igényeinek megfelelően, valamint méret- és kezelési útmutató címkét ragaszt a csomagolóanyagra. A társaság év közben a készleteiről folyamatosan mennyiségi és értékbeni nyilvántartást nem vezet, év végén leltározással állapítja meg a készlet értékét. A csomagolóanyag- és címkevásárlást hogyan helyes elszámolni? A továbbeladásról kiállított számlán a csomagolóanyagot tételesen nem tüntetjük fel.
Megjelent a Számviteli Levelek 79. számában (2004. március 18.), 1645. kérdésszám alatt
értékesített követelés Egyenlegközlő levelek a követelések értékesítésekor
Társaságunk eladja vevőköveteléseit egy faktorálással foglalkozó cégnek. Milyen követelményei vannak az érintett illető vevőknek küldött egyenlegközlő leveleknek?
Megjelent a Számviteli Levelek 8. számában (2001. április 19.), 135. kérdésszám alatt
értekezlet Értekezletek étel-, italfogyasztása
Milyen adójogi megítélés alá tartozik az értekezleten, kuratóriumi ülésen felszolgált étel, ital?
Megjelent a Számviteli Levelek 13. számában (2001. június 28.), 234. kérdésszám alatt
értékhatár
értékhatár túllépése Áfaalanyi mentes határ átlépése
Alanyi adómentes értékhatár átlépése: a fizetendő áfát arra a számlára kell felszámítani, amellyel a számlakiadás napján meghaladjuk (átlépjük) a 2 millió forintos mentes határt? E naptól vehető figyelembe az előzetesen felszámított áfa is? Ugyancsak ez a nap a változás hatálybalépésének időpontja az APEH változásbejelentő lapon? Jól értelmezem?
Megjelent a Számviteli Levelek 5. számában (2001. március 8.), 82. kérdésszám alatt
értékhelyesbítés
értékmegosztás Telkes ingatlan értékmegosztása - értékcsökkenése
Magánszemélytől vásárolt telkes ingatlan értéke hogyan bontható meg telekre és építményre (nem akarunk ingatlanbecslőt alkalmazni)? Utólag tudomásunkra jutott, hogy az építmény teljes mértékben lebontásra került. Eddig, mint építmény után 2 százalékos értékcsökkenést számoltunk el.
Megjelent a Számviteli Levelek 11. számában (2001. május 31.), 206. kérdésszám alatt
értékpapír
értékpapír-biztosíték Hitelbiztosíték értékpapír-óvadékkal
A társaság 10 millió Ft értékben hitelt vett fel, amelynek biztosítékául értékpapír-óvadéki szerződés keretében 10 millió Ft fedezeti értékben elismert, 10 millió Ft-ért vásárolt (de 7 millió Ft névértékű) tőke- és hozamvédett értékpapír szolgál. Az óvadéki szerződés szerint az értékpapír kamata az óvadékul történő lekötés időtartama alatt a bankot illeti, és a szerződés biztosítékaként óvadékként szolgál. Az értékpapírt egyéb követelésként a 36. számlacsoportban, vagy értékpapírként a 37. számlacsoportban kell kimutatni? Az értékpapír hozamát hogyan kell rendezni? Évenként a banktól kért kimutatás alapján, vagy az óvadék felszabadulásakor egy összegben? Vagy soha nem is kerül a társasághoz?
Megjelent a Számviteli Levelek 320. számában (2015. február 19.), 6562. kérdésszám alatt
értékpapír-elidegenítés Értékpapír-elidegenítés
Az rt. 1999-ben részleges átalakulással jött létre. Az rt.-ben beindult a részvényértékesítés. Hogyan számolja el a magánszemély a részvényértékesítésből származó szja-t? Ha lehet, példa bemutatásával válaszoljanak! Van-e az rt.-nek jelentéstételi kötelezettsége a részvényértékesítéssel kapcsolatban?
Megjelent a Számviteli Levelek 37. számában (2002. június 20.), 731. kérdésszám alatt
értékpapír-értékesítés
értékpapír-juttatás
értékpapír-nyilvántartás
értékvesztés
értékvesztés visszaírása
ételautomata Étel-, italautomaták elszámolása
Nem kereskedelmi egységben működtetett étel-, italautomata árbevétele hogyan számolható el, ha a gépben nincs memóriaegység? Milyen bizonylatot kell kiállítani a könyveléshez, illetve az áfaelszámoláshoz? Milyen kulccsal kell az értékesítésre jutó áfát számolni?
Megjelent a Számviteli Levelek 16-17. számában (2001. szeptember 6.), 321. kérdésszám alatt
étkezés
étkezés rendezvényen Rendezvényszervezésen étel, ital
A kft. rendezvényszervezéssel is foglalkozik. Van olyan megrendelője, aki a rendezvényre ételt, italt is kér. A kft. gyakorlata az, hogy az étel és ital árát nem tünteti fel külön a megrendelő részére kiállított számlán. Kérdés, hogy a rendezvényszervezéssel foglalkozó kft. az étel- és italszámlákat milyen jellegű költségként számolhatja el, áfát visszaigényelhet-e, lehet-e reprezentáció, illetve milyen adókat kell utána fizetni?
Megjelent a Számviteli Levelek 250. számában (2011. szeptember 8.), 5135. kérdésszám alatt
étkezés természetben Természetben nyújtott étkeztetés
Dolgozóinknak előfizetéses ebédjegyet vásárolunk a társaság nevére kiállított számlával minden hét első munkanapján egy közeli diákmenzán. Havi elszámolás keretében dolgozóink 2200 Ft-tal kevesebbet fizetnek be, ily módon számoljuk el a természetben nyújtott étkeztetést. Ha a teljes hónapban menzán étkeznek a dolgozók, a 2200 Ft-os térítés elszámolása megfelelő-e, vagy egyszerűbb dokumentálás is elég? (Ha egyszerűbb, az miből áll?)
Megjelent a Számviteli Levelek 39. számában (2002. július 18.), 775. kérdésszám alatt
étkezési díj Étkezési térítési díjak számlázása
Önkormányzatunk óvodát tart fenn, amely konyhát is üzemeltet. A konyha értékesítésből származó bevétele meghaladja az 5 millió forintot, így áfaköteles. Az étkezési díjak számlázása manuálisan történik az élelmezésvezető által, és utólag az önkormányzathoz történő beérkezése után rögzítjük a pénzügyi programunkban, amellyel egyúttal az áfaanalitikát is vezetjük. Jelenleg a térítésidíj-számlákat jogcímenkénti bontásban - összesítő bizonylat készítésével - egy összegben visszük be a pénzügyi programba, vételezem be a pénztárba. Ez így megfelel az Áfa-tv. előírásainak, vagy minden, az óvoda élelmezésvezetője által kiállított egyszerűsített számlát egyenként újból kellene rögzíteni? Ha én vagyok a pénztáros, összeférhető-e ezzel az, hogy a készpénzes számlákat a pénztárbizonylatokon én érvényesítem?
Megjelent a Számviteli Levelek 231. számában (2010. november 4.), 4781. kérdésszám alatt
étkezési hozzájárulás
étkezési jegy
étkezési költségtérítés Étkezési költségtérítés elszámolása
Társaságunk a telephelyén biztosítja az étkezési lehetőséget, amelyet egy külső cég szállít. Helyes-e az a gyakorlat, hogy a beérkező számla áfatartalmát teljes egészében visszaigényeljük, belső számlában kiszámlázzuk egy tételben a levont, illetve külön sorban az adómentes részt? Kötelező-e az egyének térítését leszámlázni? Ha nem, akkor az egyének térítését számlázatlan költségtérítésként könyvelnénk. Helyes-e az összevont számlázás? A fenti rendszert a helyi bérletekre is kérem értelmezni!
Megjelent a Számviteli Levelek 143. számában (2007. január 11.), 2903. kérdésszám alatt
étkezési szolgáltatás
étkezési utalvány
étkeztetés
étteremtesztelés Ételek, italok tesztelése
Ügyfelünk olyan internetes portált üzemeltet, amelyen különböző egységek ételeinek, italainak minőségét, illetve a hely hangulatát és a kiszolgálást minősítik. Emellett - megrendelésre - hasonló témájú cikkek írásával, szerkesztésével is foglalkozik. Az internetes portálon való hirdetési felületek értékesítésével és cikkírással áfás bevétele keletkezik. Ahhoz, hogy a minősítés megtörténhessen, ügyfelünk ún. étteremtesztelőket küld a vendéglátóegységekbe. A tesztelők fogyasztási korláttal rendelkeznek. Külön munkatárs foglalkozik a tesztek dokumentálásával. A dokumentációba bekerül, hogy mely tesztelő, mely éttermet, mikor látogatja meg, mit fogyasztott, és a hozott számlára is történik hivatkozás. Véleményünk szerint az étteremtesztek az ügyfél tevékenységét szolgáló, áfás bevételt keletkeztető tevékenység érdekében felmerült kiadások, így költségként mint igénybe vett szolgáltatás és nem mint reprezentációs költség elszámolhatók, az áfája pedig levonható! Helyesen gondoljuk? Fenti tartalmú nyilvántartás elegendő-e az étteremteszt költségeinek az igénybe vett szolgáltatások költségei közötti elszámolásához?
Megjelent a Számviteli Levelek 224. számában (2010. július 15.), 4651. kérdésszám alatt
év végi értékelés
év végi készlet Adóalap vásárolt készlet címén
A bt. 2001. január 1-jével áttért a kettős könyvvezetésre. A 2000. december 31-én kimutatott, pénzügyileg kiegyenlített (kifizetett) vásárolt készletének értékével az adózás előtti eredményét három év alatt egyenlő részletekben kell-e növelnie, vagy a teljes összeggel a 2001. évi adózás előtti eredményét kellett növelnie?
Megjelent a Számviteli Levelek 38. számában (2002. július 4.), 763. kérdésszám alatt
év végi vevőszámla Év végi vevőszámla könyvelése
A vevőszámla kelte 2012. január, teljesítés időpontja 2011. december, fizetési határidő 2012. január. Helyes-e, ha vevőszámlaként 2012-ben könyveljük, és a bevételt aktív időbeli elhatárolásként számoljuk el 2011-re? Szíveskedjenek példán levezetni a vevőkövetelés, a szállítói tartozás könyvelését olyan esetekben, amelyek két évet érintenek, és olyan példát is, amikor folyamatos teljesítésről van szó.
Megjelent a Számviteli Levelek 270. számában (2012. augusztus 16.), 5540. kérdésszám alatt
évelő növények Évelő növények nyilvántartása
Önkormányzatunk több száz homoktövist vásárolt, amelyet most már egy területre ki is ültetett. Még nem ültetvényként, hanem készletként tartjuk nyilván. Hogyan kell a homoktöviseket a készletről az ültetvényre átvezetni? Nyilván kell-e tartani a pontos mennyiségüket, és milyen sűrűn kell ellenőrizni ezt?
Megjelent a Számviteli Levelek 349. számában (2016. július 28.), 7042. kérdésszám alatt
éves beszámoló
éves bevétel Éves bevétel a reprezentációnál
A reprezentáció értékének megállapításánál mit kell érteni pontosan az elszámolt összes éves bevételen?
Megjelent a Számviteli Levelek 22. számában (2001. november 22.), 438. kérdésszám alatt
évközi zárás Mérleg-fordulónapi értékelés év közben
Egyes külföldi cégek havonta kérnek mérleget és eredménykimutatást. Ebben az esetben havonta el kell végeznünk a mérlegfordulónapra előírt értékelést?
Megjelent a Számviteli Levelek 26. számában (2002. január 17.), 518. kérdésszám alatt