Összes tárgyszó megjelenítése

áfa
áfa (becsléssel megállapított) Becsléssel megállapított eva és áfa
Evás kft.-ként működtünk 2008-2009-ben, mint utólag kiderült - az APEH megállapítása szerint - jogtalanul. Emiatt a fenti időszakra az APEH az Eva-tv. 22. §-ának (4) bekezdése alapján becsléssel állapítja meg az adót. A becslési eljáráshoz bekérték a társaság összes bizonylatát, és ezek alapján állapították meg a társaságiadó- és az áfakötelezettségünket. A becslés során teljeskörűen elfogadták a beadott bizonylatokat, és kizárólag azok alapján állapították meg az adókötelezettségeket, és közölték, hogy hiába vannak meg a szabályos bejövő számláink, azok áfatartalmát nem lehet levonásba helyezni, hivatkoztak az Eva-tv. 22. §-ának (6) bekezdésére. Jogos az APEH álláspontja? Véleményem szerint ez a kitétel csak arra vonatkozik, amikor az adóhatóság a becslés során - számla hiányában - becsüli a költségeket is.
Megjelent a Számviteli Levelek 227. számában (2010. szeptember 9.), 4700. kérdésszám alatt
áfa (kivetett) Kivetett vám és áfa visszatérítése
A kivetéssel megállapított import utáni vám és áfa kérelemre történt, utólagos helyesbítését (csökkentését) követően a NAV a visszajáró összeget kiutalta ügyfelemnek. A visszatérített vámköltséget az áruk beszerzési értékének módosításaként könyveltem, a visszautalt áfa könyvelésében viszont bizonytalan vagyok, egyéb bevételként könyvelném. Helyesen gondolom?
Megjelent a Számviteli Levelek 377. számában (2017. december 14.), 7479. kérdésszám alatt
áfa (közösségen belül) Közösségen belül vásárolt alkatrész áfája
Áfaalany, negyedéves bevalló, közösségi adószámmal rendelkezik. Olaszországból vásárolt alkatrészt. A számlát euróban állították ki, adót nem tartalmaz a számla. A termék 27%-os áfás. Az áfabevallás melyik sorában kell szerepeltetni a beszerzést, illetve A 60-as összesítő nyilatkozatot is kell benyújtani? Ha a teljesítés napján érvényes számlavezető bank által alkalmazott eladási árfolyamot alkalmazom, az megfelel a könyvelésben és az áfabevallásban is?
Megjelent a Számviteli Levelek 348. számában (2016. július 14.), 7020. kérdésszám alatt
áfa (le nem vonható)
áfa 2003-ban Áfamérték-változások 2003. január 1-jétől
Széles ügyfélkörrel rendelkező könyvelőként szeretnénk pontos és teljes körű felvilágosítást kapni a 2003. január 1-jétől életbe lépő áfamérték-változásokról.
Megjelent a Számviteli Levelek 53. számában (2003. február 6.), 1082. kérdésszám alatt
áfa alapja Áfa alapja skontó esetén
Társaságunk - bizonyos beruházási szállítóival kötött szerződés alapján - az egyes beruházások tekintetében a kapott számlák ellenértékéből skontó levonására jogosult, amennyiben a számla összegét egy bizonyos határidőn belül kiegyenlíti. Értelmezésünk szerint a skontót az ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel adják, így nem módosítja a termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás áfaalapját. A skontóval történő engedmény adása esetén a számlázott érték nem változik, így nem kell a skontó értékével a beruházás értékét módosítani. Helyesen értelmezi társaságunk a jogszabály idevonatkozó részeit? Mi dönti el, hogy a skontó esetében kell-e az áfaalapot csökkenteni?
Megjelent a Számviteli Levelek 225. számában (2010. augusztus 5.), 4661. kérdésszám alatt
áfa ellenőrzése
áfa könyvelése
áfa vegyes üzemeltetés esetén Sportegyesület csarnoképítésének áfája
Sportegyesület csarnokot épít. Tárgyi mentes a tevékenységünk, de az ingatlan hasznosítása miatt van áfás is. A csarnok 2020 körül készül el, alapvetően saját hasznosításra épül. Ha aktiváljuk a csarnokot, csak akkor helyezhetjük levonásba az áfát? Mivel saját munka is van benne, emiatt saját rezsis beruházásként megállapítom a bekerülési értéket, és ez alapján fizetem az áfát? Ekkor a teljes áfát levonásba helyezhetem, ha 2 éves számláról van szó? Majd minden évben kiszámolva az adómentes és a nem adómentes arányt, innentől 20 éven át - követve az évre jutó áfarészt - az aránynak megfelelően korrigálom? Mivel kevés áfás bevétel lesz, megoldható, hogy aktiváláskor nem állapítom meg a bekerülési értékre jutó áfát, de semmit nem helyezek levonásba? Vagy csak akkor, ha az önerőt nem tesszük bele? Azért, hogy ne legyen saját rezsis beruházás. Mit tanácsolnak?
Megjelent a Számviteli Levelek 386. számában (2018. május 31.), 7630. kérdésszám alatt
áfa visszaigénylése
áfaarányosítás
áfabevallás
áfahiány
áfakötelezettség Áfakötelezettség az önkormányzatoknál
Mely értékesítések áfakötelesek az önkormányzatoknál? Milyen feltételek mellett vonható le a beérkező számlák előzetesen felszámított áfája?
Megjelent a Számviteli Levelek 191. számában (2009. február 5.), 3986. kérdésszám alatt
áfakövetelés Áfakövetelés lejárata
2004. évben alakult a bt. Az alakulás évében felmerült beruházások áfáját és az alakulás költségeivel kapcsolatos számlákban foglalt áfát levonásba helyezte. Árbevétel hiányában ténylegesen levonni nem tudta, azóta is átvihető követelésként szerepel az áfabevallásban, a könyvekben. Ennek az áfakövetelésnek van-e lejárata, és ha van, mikor jár le? A lejáratot az áfabevallásban hogyan kell rendezni? Ha nincs lejárata, a végelszámolás befejezésekor ez az áfa visszaigényelhető-e?
Megjelent a Számviteli Levelek 254. számában (2011. november 3.), 5201. kérdésszám alatt
áfakulcsváltás Áfakulcsváltás a számlázásban
Cégünk ingatlan-bérbeadással foglalkozik, a bérleti díjat negyedéves időszakokban előre számlázza. 2011. december hónapban számlázza a 2011. december és 2012. február közötti időszakra vonatkozó bérleti díjat. A számlán a teljesítés és a fizetési határidő is 2011. december. 25%-os áfakulccsal kell kiállítani a számlát, vagy szükséges-e megosztani a 2011/2012-es évre vonatkozó bérleti díjat 25 és 27%-os áfára?
Megjelent a Számviteli Levelek 259. számában (2012. február 2.), 5291. kérdésszám alatt
áfalevonás
áfalevonás (jogosulatlanul) Jogosulatlanul levont áfa elhatárolása
Az APEH 2006-2007. évre vonatkozóan lefolytatott vizsgálata a kft.-nél 50 M Ft jogosulatlanul levont áfát állapított meg. A bírsággal és pótlékkal együtt tetemes adóterhet el lehet-e határolni a következő évekre, hogy elkerüljék a 2010. év esetleges veszteségét?
Megjelent a Számviteli Levelek 233. számában (2010. december 2.), 4816. kérdésszám alatt
áfalevonás helyesbítése Le nem vonható áfa levonásba helyezett összegének helyesbítése
Ügyfelünk kft.-ként 1/1 arányban tulajdonol egy nagy forgalmú, jól prosperáló kft.-t. A vállalkozás megvásárlása előtt az átvilágítási munkálatokhoz kapcsolódó tanácsadási munkákat ügyfelünk nettó módon mutatta ki könyveiben, a számlák előzetesen felszámított áfáját levonásba helyezte. A NAV az anyavállalatnál 2015-ben adó­ellenőrzés során adóbírságot állapított meg (ami 2016 januárjában jogerőre emelkedett), arra való hivatkozással, hogy a felszámított áfa nem volt levonható. Kérdéseink: a bekerülési értéknél figyelembe nem vett áfát hogyan kell könyvelni? (A kapcsolódó számlák a bekerülési érték részeként lettek kimutatva!) Költségkénti elszámolásnál van-e társaságiadóalap-módosítás? Szükséges-e erre céltartalékot képezni? A beszámoló készítésekor az adóhatósági megállapítást ismeri a vállalkozás, azt a 2015. évi beszámolóban figyelembe kell-e venni?
Megjelent a Számviteli Levelek 343. számában (2016. április 14.), 6947. kérdésszám alatt
áfamentes szolgáltatás Euróban számlázott áfamentes szolgáltatás
Belföldi partnerünk euróban számláz áfamentes szolgáltatást. A számlája késve érkezett. A számlán árfolyamot nem tüntetett fel. Kérdésem az, ha a következő hónapra könyvelem, akkor milyen árfolyamot használjak? A számla kiállításakor érvényes hivatalos MNB-árfolyamot, vagy a teljesítéskor érvényeset? (Ez a számlabeérkezés napja.) Erre a számlára érkezett egy jóváírás, amely az eredeti számla kiállítását követő hónapban lett kiállítva. Itt milyen árfolyamot kell alkalmazni? A jóváírás dátumakor érvényeset, vagy az eredeti számla könyvelésekor használt árfolyamot?
Megjelent a Számviteli Levelek 234. számában (2010. december 16.), 4849. kérdésszám alatt
áfamódosítás Áfamódosítás hatása
Áfaalany több éven keresztül vett igénybe jogi szolgáltatást. A számla kibocsátója figyelmen kívül hagyta az Áfa-tv. azon változását, mely szerint a jogi szolgáltatás nem tartozik a tárgyi adómentes tevékenységek közé. A két fél 2007 júliusában megállapodott, hogy a kibocsátott számlákat úgy módosítják, hogy a számlák végösszege nem változik, a számlákat befogadónak további fizetési kötelezettsége a számlahelyesbítések miatt nem keletkezhet. A számlák befogadójánál csökken az elszámolt költségek összege, így nő az eredménye. Kell-e utólagos engedményként kezelni az áfa szerepét? Kell-e az eredménynövekedés miatt a társasági adót önellenőrzéssel módosítani? Elfogadható-e a két fél megállapodása az áfa visszafelé történő számítására?
Megjelent a Számviteli Levelek 160. számában (2007. szeptember 27.), 3308. kérdésszám alatt
államháztartási támogatás Támogatott eszközbeszerzés áfájának elszámolása
A Számviteli Levelek 75. számában az 1555. kérdésre adott válaszban írtak a támogatott gépbeszerzés le nem vonható áfájáról. Ha lehet, kérem, hogy egy kicsit részletesebben is írjanak erről.
Megjelent a Számviteli Levelek 80. számában (2004. április 1.), 1650. kérdésszám alatt
állami alapjuttatás Állami alapjuttatás törlesztése
Rendkívüli tételként könyveltük a 2001. évet megelőzően az állami alapjuttatás járadékát és tőketörlesztését. Hová könyveljük 2001-től az előző évekkel összefüggő állami alapjuttatás törlesztését és járadékait?
Megjelent a Számviteli Levelek 16-17. számában (2001. szeptember 6.), 333. kérdésszám alatt
állami vagyon kezelése Állami vagyon kezelésbevételéhez kapcsolódó elszámolások
Az állami vagyon kezelésével összefüggésben elszámolandó pótlási alap számviteli kezeléséhez kapcsolódik a kérdés. Társaságunk 2006. december 31-ig költségvetési szervként, 2007. 01. 01-től gazdasági társaságként folytatja a tevékenységét. A költségvetési szerv kezelésében lévő vagyonrészét a gazdasági társaság apportként, az ingatlanokat és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat pedig vagyonkezelési szerződéssel kapta vissza. A vagyonkezelési szerződésben az eszközök bruttó értéke is meghatározásra került, és ennek megfelelően került a társaságnál nyilvántartásba vételre a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben. Így az értékcsökkenés megállapításának az alapja a vagyonkezelési szerződésben meghatározott bruttó érték lett. Az elszámolt terv szerinti, terven felüli értékcsökkenés az analitikus nyilvántartásokból megállapítható. A vagyonkezelési szerződés a szerződéskori nettó értékre a társaságnak az elszámolt értékcsökkenés mértékében pótlási kötelezettséget írt elő, amely teljesítéséről minden évben be kell számolnunk. A "pótlási alap"-ot, a visszapótlási kötelezettséget növeli az elszámolt értékcsökkenés, és csökkenti az MNV Zrt. által elismert és jóváhagyott értéknövelő beruházások összege, tehát nem feltétlenül minden felújításunk. Kérdéseink: Hogyan történik a visszapótlási kötelezettség számviteli kimutatása, elszámolása? A visszapótlási alapot a könyvekben hogyan kell vagy lehet kimutatni? Az elszámolt értékcsökkenések számviteli elszámolása pótlási alap kimutatása esetén különbözik-e az egyéb eszközökétől? Hogyan kell az értéknövelő beruházást, felújítást az egyéb vagyonkezelő részéről számlázni, számviteli nyilvántartásokban elszámolni? A visszapótlási alap elszámolásával kapcsolatos kötelezettség hogyan változik?
Megjelent a Számviteli Levelek 246. számában (2011. június 23.), 5061. kérdésszám alatt
állásdíj Állásdíj áfája
Hogyan kezelendő a fuvarozás során felszámított állásdíj az áfában?
Megjelent a Számviteli Levelek 139. számában (2006. október 26.), 2837. kérdésszám alatt
állófogadás Állófogadások adókötelezettsége
Rendezvényekkel, tárgyalásokkal összekötött állófogadások, vacsorák reprezentációnak vagy vásárolt élelmezésnek számítanak?
Megjelent a Számviteli Levelek 19. számában (2001. október 11.), 364. kérdésszám alatt
állományi leltár Belső számla kiállítása
Építőipari cég egy általa vásárolt telken lakóparkot épít értékesítési céllal. A hitelintézet az építkezés banki finanszírozását ún. belső számla kibocsátásához köti, amely a már elkészült ütem értékének megállapítása céljából a hitelnyújtáshoz szolgálna igazolásul. Mivel az Szt., az adótörvények nem tesznek említést belső számláról, mi a helyes eljárás ez esetben?
Megjelent a Számviteli Levelek 73. számában (2003. december 11.), 1513. kérdésszám alatt
állványok (ácsolatok)
általános számla Általános számla készpénzes számla helyett
Gyakran előfordul, hogy olyan számlát kapunk, ami eredetileg nem "készpénzfizetési számla", amelyen szerepel a kelte, a teljesítés időpontja, a fizetési határidő. Ha az átutalásos számlatömbös számlának a fizetési módjához "készpénzt" írnak, és a három dátum megegyezik, bizonyított-e az, hogy a számla valóban ki is lett fizetve? Ha az van a számlára írva, hogy fizetve, akkor már jó lesz? Vagy az átutalásos számlatömb eleve nem alkalmas a készpénzfizetési számla helyettesítésére?
Megjelent a Számviteli Levelek 160. számában (2007. szeptember 27.), 3296. kérdésszám alatt
ápolási díj Bérelt lakás, ápolási díj, képzési költség szja-ja
A 2004. évi Szja-tv. módosításával kapcsolatosan: természetbeni juttatásnak minősül-e 2004-től (azaz a cégnek kell a 44 százalékos szja-t, ill. tb-járulékot fizetni), vagy összevonandó jövedelemnek minősül a következő esetekben: - a társaság alkalmazottjának a cég ingyenesen rendelkezésre bocsátja a lakást (eddig természetesen természetbeni juttatásként a piaci árnak megfelelő bérleti díj után 44 százalék szja-t, ill. tb-járulékot fizetett); - a cég kórházi ápolását finanszírozta külföldi személynek; - iskolarendszerű képzést finanszíroz a cég egyik dolgozójának.
Megjelent a Számviteli Levelek 109. számában (2005. június 30.), 2243. kérdésszám alatt
ár (aránytalanul alacsony) Engedménnyel történő értékesítés
Szétválás után az egyik társaság (A) a másik társaság (B) felé a másik társaság boltjában lévő árukat, amelyeket a végleges vagyonmérleg szerint (A) társaság kapott meg, jelentős engedménnyel számlázza. Mi az áfa alapja?
Megjelent a Számviteli Levelek 125. számában (2006. március 16.), 2547. kérdésszám alatt
áramdíj
áramdíj összetevői Miből áll az áramdíj?
Az új piaci szereplők megjelenésével az áramfogyasztáshoz kötődően három cég is számlázhat "áramot". Az egyik magát az áramhasználat rendszerhasználati díját, a másik a szállított villamos energia díját "megspékelve" energiaadóval és a szénipari szerkezetátalakítási támogatás összegével, a harmadik energiaügynöki vállalkozói díjat számláz. Mindegyik a kW-ot tekinti elszámolási mennyiségi egységnek. Ezek mindegyike könyvelhető anyagköltségnek, mint az energia (az áram) költsége?
Megjelent a Számviteli Levelek 203. számában (2009. augusztus 13.), 4255. kérdésszám alatt
áramfogyasztás
áramköltség Egyéni vállalkozó áramköltsége
Az egyéni vállalkozó áramköltség-elszámolásának mértéke (20 százalék) hol van szabályozva?
Megjelent a Számviteli Levelek 81. számában (2004. április 15.), 1667. kérdésszám alatt
áramszolgáltatás Áram-felülvizsgálati szolgáltatás
A kft. igénybe vett egy áram-felülvizsgálati szolgáltatást, amelynek keretében megállapították, hogy az áramszolgáltató magasabb díjakat számított fel az indokoltnál. Ezért a szolgáltató 2012. januártól kezdődően 2014. április hóig minden egyes hónapra kiállított egy-egy helyesbítő számlát. A számla kelte: 2014. 05. 12. A helyesbítések okozta áramköltség-csökkenést számvitelileg melyik üzleti év(ek)hez kell hozzárendelni? Ha az összemérés elvből indulok ki, akkor az elszámolási időszakokhoz. Ez viszont azt jelenti, hogy 2014-ben kell könyvelni a 2012., a 2013. éveket érintő számlákat is? Emiatt önrevíziózni kell ezen évek társasági adóját, helyi iparűzési adóját is? Nincs valamilyen lehetőség - a speciális helyzetre tekintettel -, hogy minden számlát 2014. évre könyveljünk? Mint az áfánál, az adóalap csökkenése miatt nem kell az áfabevallást önrevíziózni.
Megjelent a Számviteli Levelek 311. számában (2014. szeptember 4.), 6418. kérdésszám alatt
árat befolyásol Árat befolyásoló támogatás áfakötelezettsége, elszámolása
Milyen áfakötelezettség kapcsolódik az árat közvetlenül befolyásoló kapott támogatáshoz?
Megjelent a Számviteli Levelek 6. számában (2001. március 22.), 100. kérdésszám alatt
árat nem befolyásol Intézményfinanszírozás támogatásának áfakötelezettsége, elszámolása
Milyen áfakötelezettség kapcsolódik az adott intézmény működőképességének fenntartását szolgáló kapott támogatáshoz?
Megjelent a Számviteli Levelek 6. számában (2001. március 22.), 99. kérdésszám alatt
árbevétel (kalkulált értékkel) Kalkulált értékek alapján történő árbevétel-elszámolás
Társaságunk több ezer partnernek értékesít termékeket különböző feltételekkel. Az értékesítés főbb jellemzői: a vevő az eladó telephelyén veszi át a terméket, vagy kiszállítva kéri; a fizetés készpénzben, pár napos átutalás, vagy feltételhez kötött, halasztott fizetési lehetőség; a vevő a vásárlást követően nem viszi el a terméket, azt a társaság több hónapig is tárolja a vevő részére. A kialkudott ár a fentiek figyelembevételével kerül meghatározásra, de csak egy árat tüntetünk fel a számlán. Az árak képzésében szereplő „szolgáltatási” egységárak kalkulált értékei nem feltétlenül egyeznek meg azok tényleges beszerzési költségével. Azokat a belső informatikai rendszerben rögzítjük. A kialakított megoldás célja a társaság jövedelmezőségének nyomon követése, mivel az informatikai rendszer az árképzéshez használt tételeket automatikusan külön főkönyvi számlákra könyveli. Például értékesítünk 10 tonna terméket. A számlán 10 tonna 100.000 Ft/tonna = 1.000.000 Ft+áfa. Belső könyvelés: 800.000 Ft értékesítési árbevétel, 100.000 Ft szállítási szolgáltatás árbevétel, 50.000 Ft raktározási szolgáltatás, 50.000 Ft halasztott fizetés kamata (kamatbevétel). Kifogásolható-e a fenti gyakorlat számviteli és adózási szempontból? Az áfa a termékre meghatározott szerinti!
Megjelent a Számviteli Levelek 382. számában (2018. március 22.), 7560. kérdésszám alatt
árbevétel becsléssel
árengedmény
árengedmény (forgalommal arányos) Forgalommal arányosan adott engedmény
Kizárólag nagykereskedelmi tevékenységet végző társaság partnereinek szerződésen alapuló forgalommal arányos engedményt (bónuszt) számol el. Az időszakonként megállapított engedményt a pénzügyi teljesítéskor ráfordításként számolja el. Az üzleti év végén pénzügyileg nem rendezett engedményre lehet-e, kell-e - mint jövőbeni kötelezettség - céltartalékot képezni, vagy ilyenkor is a pénzügyi teljesítés a meghatározó?
Megjelent a Számviteli Levelek 43. számában (2002. szeptember 5.), 849. kérdésszám alatt
árengedmény (mennyiséghez kötött) Térítésmentesen átadott mérőeszköz
Egészségügyi termékek kereskedelmével foglalkozó cég az árut EU-s partnertől szerzi be. Belföldön csak kiskereskedőknek értékesít szerződés alapján. A szerződésben van mennyiséghez kapcsolódó, közvetlenül adott árengedmény és meghatározott mennyiséghez utólag adott árengedmény, általában negyedéves elszámolással, pénzügyi értesítő levél kiküldésével. A szerződés tartalmazza még az áru értékesítéséhez tartozó mérőeszköz térítésmentes átadását a kiskereskedőknek, amelyet a külföldi szállító helyesbítő számlával megtérít a kft.-nek. A térítésmentesen átadott mérőeszköz elszámolásának mi a helyes gyakorlata és milyen adóvonzata van? A mennyiséghez kötött árengedmény elszámolásának melyek a jogszabályi feltételei?
Megjelent a Számviteli Levelek 312. számában (2014. szeptember 18.), 6438. kérdésszám alatt
árengedmény (utólag adott) Utólag adott árengedmény
Az általam könyvvizsgált nagykereskedelmi vállalatnál a bónusz szerződésekben meghatározott mértéke az éves forgalom 2-4 százaléka, tárgyévi eredményre gyakorolt hatása 35-40 százalék. Hogyan adhatok hitelesítő záradékot, ha az adózás előtti eredményt 35-40 százalékkal csökkentő, a tárgyévi árbevételből adott engedmény összegével az eredményt nem csökkentették? Élhet-e a társaság az Szt. 4. §-ának (4) bekezdésében biztosított lehetőséggel, a bónusznak megfelelő nagyságú egyéb ráfordítás passzív időbeli elhatárolásával? Ha igen, az adóhatóság kifogásolhatja-e ezt?
Megjelent a Számviteli Levelek 39. számában (2002. július 18.), 779. kérdésszám alatt
árfolyam
árfolyam (EKB) Európai Központi Bank árfolyamának használata
Használható-e az EKB (Európai Központi Bank) árfolyama a számviteli elszámolás során, mint választott árfolyam?
Megjelent a Számviteli Levelek 219. számában (2010. április 15.), 4545. kérdésszám alatt
árfolyam (euróban számlázott szolgáltatás) Euróban számlázott szolgáltatás árfolyama
Folyamatos szolgáltatásként euróban számlázott áramdíj esetében melyik napra vonatkozó árfolyamon kell a könyvekbe bekerülnie a számla nettó értékének? A 2012. január havi áramdíjszámlán feltüntetett dátumok: elszámolási időszak: 01. 01.-01. 31.; számla kelte: 02. 06.; teljesítés ideje: 03. 06.
Megjelent a Számviteli Levelek 265. számában (2012. május 3.), 5434. kérdésszám alatt
árfolyam használata
árfolyam-alkalmazás
árfolyam-biztosítás Árfolyam-biztosítás elszámolása
Amennyiben cégünk árfolyam-biztosítást köt számlavezető bankjával, akkor azt hogyan kell elszámolni? Az árfolyam-biztosításban úgy állapodnak meg, hogy cégünk fennálló deviza-hitelkeretét december 31-ével forintosítják a szerződésben meghatározott árfolyamon. Ezt hogyan kell könyvelni?
Megjelent a Számviteli Levelek 138. számában (2006. október 12.), 2820. kérdésszám alatt
árfolyam-különbözet
árfolyamnyereség
árfolyamnyereség elhatárolása Árfolyamnyereség elhatárolása
A társaság devizabetéttel és devizaköveteléssel rendelkezik. Az év végi átértékelés következtében nem realizált árfolyamnyereséget kell elszámolnia. A mérlegkészítés időszakában, a forint erősödése miatt a decemberi árfolyamnyereség jelentős arányban nem tud realizálódni. Van-e lehetősége a társaságnak - például céltartalékolással, értékvesztéssel - ezt ellensúlyozni?
Megjelent a Számviteli Levelek 264. számában (2012. április 19.), 5404. kérdésszám alatt
árfolyamveszteség
árfolyamveszteség elhatárolása
árrés
árrésadózás Utazásszervezés - árrés utáni adózás
Ügyfelünk saját utakat nem szervez, más irodák útjait értékesíti. Az út szervezője "eladja" az utazási csomagot ügyfelünknek, aki azt saját nevében értékesíti. Ez véleményünk szerint utazásszervezési szolgáltatásnak minősül. Ez esetben az áfa alapja az utazásszervező árrése azzal, hogy az előzetesen felszámított áfát az utazási iroda nem vonhatja le a más adóalanyok által teljesített szolgáltatásokból. Milyen módszer helyes az árrésadózás számítása során?
Megjelent a Számviteli Levelek 176. számában (2008. május 29.), 3683. kérdésszám alatt
árrésszámítás
áru
áru bizományban
áru megsemmisítése Külföldre szállított megromlott kutyaszalámi
A társaság nagyobb tételben szállít olasz partnerének kutyaszalámit. Sajnos a nyári melegben többször előfordult, hogy a nem megfelelően hűtött kamionban az áru megromlott, és az olasz partner ezt utólag jelezte. A magas szállítási, illetve a köztes kinti tárolási díjak miatt egyszerűbbnek tűnt, hogy a kinti partner intézkedett a megsemmisítésről, erről azonban csak egy általuk küldött táblázatos felsorolás készült. Hogyan számoljunk el ezekkel a tételekkel? Készíthetünk úgy sztornószámlát, hogy ahhoz árumozgás nem kapcsolódik? Nem került vissza az áru, nem készül EKÁER. Állítsunk ki olyan számlát, amelyen utólagos engedmény szerepel?
Megjelent a Számviteli Levelek 373. számában (2017. október 11.), 7426. kérdésszám alatt
árubemutató
árubeszerzés költségei Árubeszerzés szállítási költségei

Az 5431. kérdéshez kapcsolódóan kérdezem, van-e jelentősége annak, hogy a konszignációs raktárba szállítanak? Ha a terméket továbbértékesítésre szerezzük be, és azt az eladótól egyenesen a vevő telephelyére szállítják, elszámolható-e a bekerülési érték részeként a fuvarköltség? Milyen raktárig történő beszállításig tekinthető a szállítási költség a bekerülési érték részének?

Megjelent a Számviteli Levelek 296. számában (2013. november 21.), 6104. kérdésszám alatt
árufuvarozás Nemzetközi árufuvarozás áfája
Importszolgáltatás áfája nemzetközi árufuvarozóknál: külföldön felmerült költségek (speditőri, okmány, útadók)
Megjelent a Számviteli Levelek 22. számában (2001. november 22.), 439. kérdésszám alatt
áruházlánc ügyletei Áruházláncok által számlázott tételek
Az áruházláncok által számlázott bónuszt, adatfeldolgozást, logisztikai kedvezményt, piackoordinálási díjat, marketingdíjat stb. az egyéb ráfordítások vagy az igénybe vett szolgáltatások között kell könyvelni?
Megjelent a Számviteli Levelek 295. számában (2013. november 7.), 6076. kérdésszám alatt
áruhiány Forgalmazási veszteség
Az áruhiányok értékét 2000-ben az eladott áruk beszerzési értékeként kellett elszámolni, függetlenül attól, hogy forgalmazási veszteségen belüli, vagy azt meghaladó mértékű volt-e a hiány. Hogyan könyveljük helyesen 2001-től a forgalmazási veszteségen belüli és az afölötti mértékű áruhiányokat?
Megjelent a Számviteli Levelek 10. számában (2001. május 17.), 188. kérdésszám alatt
áruhitel-szerződés Termeltetés áruhitel-szerződéssel
A mezőgazdasági egyéni vállalkozó a gesztorszövetkezettel gabonatermesztésre termeltetési szerződést köt. A szükséges vetőmagot a szövetkezet áruhitel-szerződés keretében biztosítja, saját banki hitelkeretéből. Az áru átadásakor a szövetkezet - halasztott fizetési határidővel - a számlát kiállítja. A hitel visszafizetésekor kiállítja a hitelügyletben felszámított áfás kamatszámlát is. Nyilatkozata szerint a szövetkezet a vetőmag értékéről szóló számlát a saját analitikus áfanyilvántartásában megjelenteti. A fenti hitelügylettel fedezett halasztott fizetési határidejű számla áfatartalmát a mezőgazdasági vállalkozó miként kezelje? Megfizetettnek tekintendő-e, és mint olyan levonható-e a megfizetendő áfából, s visszaigényelhető-e?
Megjelent a Számviteli Levelek 249. számában (2011. augusztus 25.), 5115. kérdésszám alatt
árukészlet
áruminta
áruszállítás Bérbeadás vagy építőipari tevékenység?
Közúti áruszállítás főtevékenységű egyéni vállalkozóval gépbérleti szerződést kötöttek, amelynek tartalma teherszállító jármű bérbeadása vezetővel, a jármű üzemanyagát a vállalkozó biztosítja, a járművet a vállalkozó vezeti, nincs alkalmazottja, nincs más tevékenysége, a bérleti díj a menetlevelek szerinti óradíjjal számlázandó. A fent említett tevékenység építési hatóságiengedély-köteles tevékenység, az építési területen belüli anyagmozgatás történik. Bérbeadásnak minősülhet-e ez a tevékenység?
Megjelent a Számviteli Levelek 310. számában (2014. augusztus 14.), 6404. kérdésszám alatt
árverés
árverési vétel
átalakítás
átalakulás
átalakulás (kedvezményezett)
átalakulás időpontja Meghiúsult egyesülés
Önkéntes pénztárak 2010. 01. 01-jével szándékoztak egyesülni. Az egyesülés ezzel a dátummal meghiúsult, de 2010. 07. 01-jével újabb egyesülés lesz. A szereplők ugyanazok. Az idei évben van egy közös működési szakasz. Milyen időpontra kell visszaállítani a könyvekben az eredeti állapotot? Január 1-jére, vagy arra az időpontra, amikor kiderült, hogy meghiúsul az egyesülés?
Megjelent a Számviteli Levelek 222. számában (2010. június 3.), 4618. kérdésszám alatt
átalányadózás
átalányár Egyösszegű átalányár elszámolása
A Közbeszerzési Tanács által kiírt pályázaton 63 M Ft + áfa volt elnyerhető, amely a pályázatban kiírtak szerint egyösszegű átalányár. A szerződés szerint a munkakezdés a szerződés aláírását követő nap, részteljesítés 2005. október, befejezés 2006. április. A pályázó részszámla benyújtására nem jogosult. Ha van részteljesítés a szerződésben, kötelező-e a részszámla kiállítása? Ez esetben mi az áfa alapja, a teljesítés időpontja? Év végén a felmerült költségeket befejezetlen termelésként kell kimutatni?
Megjelent a Számviteli Levelek 118. számában (2005. november 24.), 2425. kérdésszám alatt
átalánydíj
átértékelés
átértékelési különbözet
áthúzódó tétel Decemberi közüzemi díjak (eva)
Ingatlan-bérbeadással is foglalkozó, kettős könyvvitelt vezető kft. 2003. január 1-jével az evát választotta. A társaság a közüzemi díjakat - szerződés szerint - továbbhárítja a bérlőire közvetített szolgáltatásként. A december havi gáz-, villamosenergia-, víz- és csatornadíjak számláit 2003. január havi teljesítéssel - folyamatosan teljesített szolgáltatások - januárban kaptuk meg, és számláztuk tovább a bérlőknek evaalanyként. A fenti közüzemi díjakat időbeli elhatárolással számoltuk el 2002. évre bevételként, illetve ráfordításként. Kérdés, hogy a közüzemi díjakat, illetve azok továbbszámlázott összegét áfával vagy áfa nélkül kell időbelileg elhatárolni, mivel 2003-ban a társaság az áfa levonására nem jogosult? Ha az áfával növelt összeget határoljuk el, akkor a probléma az, hogy a fizetendő áfát bevételként, a levonható áfát ráfordításként kell kimutatni, holott a társaság az Áfa-tv. alanya. Ha az áfa nélküli összeget, akkor viszont 2003-ban a felszámított fizetendő áfa után is evát kell fizetni. Melyik a helyes?
Megjelent a Számviteli Levelek 67. számában (2003. szeptember 18.), 1406. kérdésszám alatt
átlagár
átlagár alkalmazása Átlagár alkalmazása
Vásároltunk 14 db tenyészkant EU-tagországból. A számlán 13 db 1800 euró/db egységáron, 1 db 0 euró/db értéken, ajándékként szerepel. Hogyan kerül könyvelésre, milyen értéken aktiváljuk?
Megjelent a Számviteli Levelek 181. számában (2008. augusztus 28.), 3786. kérdésszám alatt
átlagárfolyam Átlagárfolyam alkalmazása
Mit jelent az átlagárfolyam alkalmazása a könyvelésben? A devizavételi és -eladási árfolyam átlaga, vagy esetleg ezt a későbbiekben korrigálni kell?
Megjelent a Számviteli Levelek 44. számában (2002. szeptember 19.), 868. kérdésszám alatt
átlagos állományi létszám
átminősítés
átsorolás
átszervezés Átszervezés költségeinek elszámolása
A cég új telephelyen - változatlan tevékenységre - új üzemet épített. A régi üzemet felszámolták, a berendezéseket részben értékesítik, részben selejtezik, részben az új üzemben ismételten felszerelik. Hogyan kell elszámolni az üzem felszámolásával, az eszközök bontásával és felszerelésével kapcsolatos költségeket?
Megjelent a Számviteli Levelek 10. számában (2001. május 17.), 186. kérdésszám alatt
áttérés
áttérés euróra
átterhelés Árfolyam-különbözet átterhelése
A két fél termék beszerzéséről állapodott meg. Az egyik fél külföldről dollár ellenében szerzi be a terméket a megrendelő kérésére, és a saját árrésének rákalkulálása után továbbértékesíti, számlázza a megrendelőnek. Megegyezésük szerint az árfolyamváltozásokból eredő kockázatot teljes egészében a megrendelő fizeti. Ezért a számlázás és a megrendelő által történő kiegyenlítés közötti árfolyam-különbözetet az eladó átterheli a megrendelőre, árfolyam-differencia megnevezéssel, áfásan. Ez a beszerzett alapanyag bekerülési értékét növeli, tehát költség (és nem árfolyam-különbözetből származó ráfordítás) a megrendelő cégnél? Ez esetben az áfa felszámítása helyénvaló?
Megjelent a Számviteli Levelek 198. számában (2009. május 14.), 4144. kérdésszám alatt
átvállalt költség Külföldi tulajdonos által rendezett tételek elszámolása
A külföldi tulajdonos külföldi cége több éven keresztül - kártyás tankolás keretében - megfizette a belföldi társaság tulajdonában lévő kamionok üzemanyagköltségeit. A költségeket a tulajdonos most átszámláztatta. Ugyanezen társaság termelőgépeit is a külföldi társasággal javíttatta meg. A munkákat ez esetben belföldön végezték. A számlát a külföldi anyacég nevére állították ki, amelyet az kiegyenlített. Ezt is átszámlázták. Mi a költségkénti elszámolás feltétele, s azt milyen adófizetési kötelezettség terheli?
Megjelent a Számviteli Levelek 84. számában (2004. május 27.), 1731. kérdésszám alatt
átvállalt kötelezettség Áruvásárláshoz kapcsolódó kötelezettségátvállalás
Társaságunk olyan mobiltelefonokat vásárol az anyavállalattól, amelyekhez kapcsolódóan az anyavállalatnak még részletfizetési kötelezettsége áll fenn. A vásárláskor ezt a kötelezettséget átvállaljuk. A készülékek eladási árának meghatározásakor figyelembe vehető-e az eszközökhöz kapcsolódóan fennálló kötelezettség? Az átvállalt kötelezettséget hogyan kell elszámolni az eladónál, illetve a vevőnél?
Megjelent a Számviteli Levelek 45. számában (2002. október 3.), 903. kérdésszám alatt
átvállalt lízing Lízingfizetési kötelezettség átvállalása
A cég úgy értékesít egy tehergépjárművet, hogy a vevő egy bizonyos összeg kifizetése mellett átvállalja a tehergépjárművet terhelő lízingszerződés hátralévő futamidejének fizetési kötelezettségeit is. A lízingcég "Átvállalási szerződés"-ben biztosította a vevő számára a lízing átvállalási lehetőségét. Kell-e a lízing összegének szerepelnie a számlában? Hogyan kell eljárni áfa szempontjából?
Megjelent a Számviteli Levelek 129. számában (2006. május 11.), 2613. kérdésszám alatt
átvállalt tandíj Átvállalt tandíj visszafizetése
2003-2005-ig felsőoktatási tanintézményben tanultam, mert egykori munkaadóm beiskolázott. A tandíj teljes összege 500 ezer forint volt. A munkáltatóm "munkáltatói kötelezvény alapján" az egyetemi képzés díját elszámolta költségként. Velem tanulmányi szerződést kötöttek. Mivel 2005-ben közös megegyezéssel megszűnt a munkaviszonyom, az 500 ezer forint tandíjat vissza kellett fizetnem. 2005. 08. hónapban ezt volt munkaadóm pénztárába befizettem, amelyről számlát nem, csak egy bevételi pénztárbizonylatot kaptam. Jogszerű volt ez így?
Megjelent a Számviteli Levelek 202. számában (2009. július 16.), 4242. kérdésszám alatt
átvállalt tartozás Átvállalt tartozás
"A" társaság "B" társaságtól 2009. szeptember hónapban átvállalt 300 millió Ft banki hitelt mint tartozást. A hitelt "B" társaság forgóeszköz-finanszírozásra kapta. "A" társaság rendkívüli ráfordításként az összeget elszámolta, és egyúttal el is határolta, mert a hitel törlesztése csak 2010-ben kezdődik. 2010-ben a törlesztéseknek megfelelően elszámolja az elhatárolás feloldásával együtt ráfordításként. "B" társaság 2009-re a 300 millió Ft-ot rendkívüli bevételként könyveli, majd adóalap-csökkentő tételként figyelembe veszi a 2009. évi társaságiadó-bevallásában. "B" társaság az átvállalás során elszámolt bevétel nélkül 2009-ben veszteséges lenne. Megítélésem szerint "A" társaságnak nem kell növelni 2010-ben a társaságiadó-alapját, ha nem rendelkezik "B" társaság veszteségére vonatkozó, a 2010. január 1-jétől hatályos Tao-tv. 3. sz. mellékletének A/13. pontjában írt nyilatkozattal.
Megjelent a Számviteli Levelek 214. számában (2010. február 4.), 4456. kérdésszám alatt
átvezetés
ázsió Ázsió követelése
Cégünk részesedést vásárolt egy befektető cégben, mely összeget ázsióval növelten kellett átutalnia. Ezt az ázsiót, ami után osztalék nem jár, hová kell könyvelni? Maradhat-e a bekerülési érték része? Csak az analitikában kell esetleg külön nyilvántartani?
Megjelent a Számviteli Levelek 305. számában (2014. május 8.), 6296. kérdésszám alatt