Összes tárgyszó megjelenítése

K+F
K+F adókedvezmény K+F adókedvezmény
Egy nagyvállalat végez, illetve végzett (2007-ben, 2008-ban és 2009-ben is) K+F tevékenységet, melyek között bérköltséget is elszámol. A kft. társasági- és különadóalapját csökkentette a K+F költségekkel, ugyanakkor a Tao-tv. 22. §-ának (9) bekezdése alapján érvényesíthető adókedvezményt nem érvényesítette a társaságiadó-bevallásokban. A 2007-es év az adóhatóság által teljes egészében leellenőrzött. Hogyan érvényesítheti a kft. ezt az adókedvezményét visszamenőlegesen? Lehet-e önellenőrizni a 2008. és 2009. évi társaságiadó-bevallást? Véleményünk szerint az Art. 49. §-ának (1) bekezdése utolsó mondata alapján ezt el lehet végezni. Figyelembe vehetjük-e a 2007. évben keletkezett adókedvezmény háromnegyedét a 2008., 2009., 2010. években attól függetlenül, hogy 2007-ben nem érvényesítettük az egynegyedét? Változtat-e bármin az a tény, hogy a kft.-nek a Tao-tv. 22/B. §-ának (1) bekezdése szerinti fejlesztési adókedvezménye is van, melyet minden évben igénybe vett, vagy csak Tao-tv. 23. §-ának (3) bekezdése szerinti 70%-os szabályra kell odafigyelnünk?
Megjelent a Számviteli Levelek 227. számában (2010. szeptember 9.), 4705. kérdésszám alatt
K+F kedvezmények
K+F költségelszámolás
K+F támogatás
K+F tevékenység Kizárólag a K+F tevékenységet szolgáló eszközök amortizációja
Kizárólagosan K+F tevékenységet folytató, egyszeres könyvvitelt vezető bt. a közvetlen K+F tevékenységet szolgáló gépek, berendezések, felszerelések amortizációját közvetlen költségként figyelembe veheti-e az adózás előtti eredményt csökkentő tételként?
Megjelent a Számviteli Levelek 32. számában (2002. április 11.), 643. kérdésszám alatt
K+F utólagos finanszírozása Utólagos finanszírozású kutatás-fejlesztés
Vállalatunk 2017. év folyamán kutatás-fejlesztési projektre nyert támogatást, amely alapján a fejlesztésre fordított költségeinek egy részét utólagos elszámolás alapján finanszírozzák. A pályázat megnyerését követően elkezdődött a megvalósítás, így 2017. év végéig a költségek egy része fel fog merülni. A pályázati elszámolást azonban csak a jövő év második felében nyújthatjuk be, és ezt követően fogják kiutalni az igényelt összeget. Mi a teendő az év végén a 2017-ben felmerült költségekkel? El kell határolni a még el nem számolt költségeket?
Megjelent a Számviteli Levelek 372. számában (2017. szeptember 21.), 7414. kérdésszám alatt
kábeltelevízió Kábeltelevízió bekötési díja
A kábeltelevízió bekötésekor a fizetendő egyszeri bekötési díj - a kettős könyvvitelben - vagyoni értékű jognak minősül-e?
Megjelent a Számviteli Levelek 100. számában (2005. február 17.), 2058. kérdésszám alatt
kalkulált bekerülési érték Kalkulált bekerülési érték leírása
A szállítóink által a mérlegkészítés időpontjáig nem számlázott áruszállítások, szolgáltatások ellenértéke kalkulált értéken a kötelezettségek között szerepel. A teljesítési időszak szerint még nem esedékes, a mérlegfordulónapig elvégzett szolgáltatás ellenértéke pedig a passzív időbeli elhatárolások között szerepel. Hogyan kell elszámolni, ha az áru, illetve a szolgáltatás ellenértékét a szállító később sem számlázza? Az általa küldött egyenlegközlő levelekben sem szerepel. Milyen társaságiadó-vonzata van a nem számlázott kötelezettség bevételkénti elszámolásának? Költséget számoltunk el, de annak számlázására, kifizetésére később nem kerül sor, bár a szerződés szerinti teljesítés megtörtént.
Megjelent a Számviteli Levelek 87. számában (2004. július 22.), 1788. kérdésszám alatt
kalkulált haszon Kalkulált haszon
Az Szt. 98. §-ának b) pontja szerint az egyszerűsített éves beszámolót készítő társaság a saját termelésű készletét a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is értékelheti. Hogyan értelmezhető a kalkulált haszon? A gyakorlatban hogyan számítható, becsülhető, támasztható alá adatokkal a kalkulált haszon?
Megjelent a Számviteli Levelek 52. számában (2003. január 23.), 1077. kérdésszám alatt
kalkulált maradványérték Kalkulált maradványérték könyvelése
Az elmúlt évben kötött bérleti szerződésben találkoztam a "kalkulált maradványérték" fogalmával. A személygépkocsi bérleti szerződésében ez állt: szerződéskötési díj: 50 E Ft + áfa, első bérleti díj: 550 E Ft + áfa, további bérleti díj: 120 E Ft + áfa, kalkulált bruttó maradványérték: 960 E Ft. A szerződés futamideje 13 hónap. Hogyan kell könyvelni a kalkulált maradványértéket?
Megjelent a Számviteli Levelek 45. számában (2002. október 3.), 904. kérdésszám alatt
káló Káló (megengedett leltárhiány) kimutatása
A vállalkozó kálót (megengedett leltárhiányt) szeretne kimutatni, elszámolni úgy, hogy a készletekről nem vezet nyilvántartást, mindent azonnal költségként számol el. Év végén tényleges leltár alapján történik a készletre vétel a költségek csökkentésével. A könyvelő tiltakozik, az ügyvezetés hajthatatlan. Kinek van igaza?
Megjelent a Számviteli Levelek 299. számában (2014. január 23.), 6158. kérdésszám alatt
kamarai tagdíj
kamat
kamatadó Vállalkozói bankszámlán jóváírt kamat
A vállalkozói bankszámlán egyes bankok úgy számolják el a kamatot, hogy bruttó módon feltüntetik azt, a következő sorban pedig levonják a kamatadót és az ehót. A kamatot a bevételek között, a kamatadót, az ehót a ráfordítások között mutatjuk ki. Helyesen járunk el? Van olyan bank, amelyik nem tünteti fel csak a kamatot, a megjegyzés sorban részletezi, milyen mértékű a kamat és a levont kamatadó, eho. Nekünk ezeket ki kell számolnunk? Csak a nettó összeget számoljuk el kamatbevételként.
Megjelent a Számviteli Levelek 297. számában (2013. december 12.), 6112. kérdésszám alatt
kamatbevétel
kamatfelár Kamatfelár áfája
Milyen adómértékkel adózik a halasztott fizetés miatt felszámított, szerződésben előre rögzített kamatfelár?
Megjelent a Számviteli Levelek 65. számában (2003. augusztus 14.), 1371. kérdésszám alatt
kamatjövedelem
kamatkedvezmény
kamatközlő Kamatközlő levelek aláírása
Társaságunk a szolgáltatótevékenységéről számítógépes úton, emberi beavatkozás nélkül, folyamatosan és nagy tömegben állítja ki a számlákat, a számlázási rendszer által számított és a rendszerbe bevitt, ellenőrzött adatok alapján. Ezért az Szt. szerint mentesült az aláírási kötelezettség alól. A késedelmesen fizető ügyfeleink részére kiállításra kerülő kamatközlő levelek ugyanezen számítógépes program alapján, de a program más alrendszere által nyilvántartott adatok alapján kerülnek előállításra. A kamatközlő levelek aláírásánál hogyan kell eljárnunk? Alá kell-e írni, és ha igen, kinek?
Megjelent a Számviteli Levelek 81. számában (2004. április 15.), 1671. kérdésszám alatt
kamatmentes kölcsön
kamattámogatás
kamion amortizációja Kamionok amortizációs kulcsának megváltoztatása
Az adott cég nagy értékű kamionokkal szállít veszélyes és nem veszélyes anyagokat Magyarországon és más európai országokba. Eddig a lineáris 20%-os értékcsökkenést alkalmaztuk. A gépjárművek használati rendjének változása miatt felmerült, hogy ez a leírási kulcs túlzott, és át kellene térni a teljesítményarányos elszámolásra. Lehetséges ez a már több éve használt járműveknél is, vagy csak az új beszerzésűeknél? Hogyan történhet? Társaságiadó-bevallásnál korrekciós tényező? A kiegészítő mellékletben ki kell térni erre, vagy elegendő a számviteli politika megváltoztatása?
Megjelent a Számviteli Levelek 400. számában (2019. február 14.), 7838. kérdésszám alatt
kaparós sorsjegy elszámolása Kaparós sorsjegyek elszámolása
A társaság megveszi a Szerencsejáték Zrt.-től a sorsjegyeket, amelyeket azonnal kifizet. Visszavásárlásra nincs lehetőség. A zrt. elszámolási bizonylattal átadja a sorsjegyeket, majd azonnal önszámlázás formájában számlázza a jutalékot, és az elszámolási bizonylat végén a sorsjegyek eladási árából levonva, megállapítja, hogy mennyi a társaság által fizetendő összeg. Mit és hogyan kell a társaságnál könyvelni? A sorsjegy eladásakor az ellenértéket be kell ütni a pénztárgépbe? Ha ez a bevétel, akkor mi az elábé? Ha igen, akkor mentes a bevétel? Amennyiben a vásárló nyer, akkor azt a pénztárgépben milyen jogcímű kifizetésként kell rögzíteni? Hova könyvelendő? A nyertes sorsjegyeket be kell vinni egy lottózóba, ahol számviteli bizonylattal kifizetik a nyeremény összegét. A kapott összeget szerepeltetni kell a pénztárgépben?
Megjelent a Számviteli Levelek 377. számában (2017. december 14.), 7482. kérdésszám alatt
kapcsolódó vállalkozás
kapcsolt vállalkozás
kapcsolt vállalkozás (számvitel)
kapcsolt vállalkozás (Tao-tv.)
kapcsolt vállalkozás evással Kapcsolt vállalkozás evással
Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e az alábbi két eset? Részesedési arány, % Tag/Társaság "A" Kft. "B" Kft. "C" Kft. (evaalany) feleség 10 férj 90 87 feleség testvére 80 - "A" (evás) Kft.-ben a feleség egyben ügyvezető. - "A" Kft. számláz "B" Kft.-nek, ahol a férj egyben ügyvezető; - Ugyanez az "A" (evás) Kft. számláz "C" Kft.-nek, ahol a feleség testvére egyben ügyvezető.
Megjelent a Számviteli Levelek 172. számában (2008. április 3.), 3612. kérdésszám alatt
kapcsolt vállalkozás magánszeméllyel
kapcsolt vállalkozás ügyvezetése Kapcsolt vállalkozás, azonos ügyvezető
"A" kft. és "B" kft. 2015. 01. 01-től kapcsolt vállalkozásnak minősül-e, ha az "A" kft.-ben 20%-ban tulajdonos "B" kft. és 80%-ban XY magánszemély, ügyvezetője XY magánszemély, továbbá "B" kft.-ben 26%-ban tulajdonos "C" kft. és 74%-ban ZV magánszemély, ügyvezetője XY magánszemély és felesége együttes aláírási joggal?
Megjelent a Számviteli Levelek 326. számában (2015. június 4.), 6686. kérdésszám alatt
kapott osztalék Kapott osztalék az adóalapnál (eva)
Evás egyéni vállalkozó vagyok. Egy rt.-nél részvényes vagyok (10% alatti tulajdonrésszel), a részvényt vásároltam. Kérdésem: A kapott osztalék evás bevételemet képezi-e, vagy - az általános szabályok szerint - a kifizető vonja le a 20 százalékos forrásadót (tehát nálam adómentes a bevétel)?
Megjelent a Számviteli Levelek 77. számában (2004. február 19.), 1597. kérdésszám alatt
karácsonyi ajándék Karácsonyi ajándék
Társaságunk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. Karácsonyra a bérlők vezető tisztségviselőit vendégül látjuk egy állófogadás keretében, valamint karácsonyi ajándékot is kapnak (jelképes tárgy, szaloncukor). A karácsonyi fogadásra kiküldött meghívók, karácsonyi ajándék üzleti ajándéknak minősülnek-e? (Az étel, ital egyértelműen reprezentáció, és adóvonzatuk van.) Amennyiben igen, akkor minden kapcsolódó tétel ennek függvényében kezelendő? Számvitel: személyi jellegű egyéb ráfordításként kell elszámolni? Áfa: nincs adólevonási jog? Szja, eho: bruttó összeg 1,18-szorosa után 15%, illetve 22% az adóteher? Tao: ezeket a tételeket elismeri?
Megjelent a Számviteli Levelek 377. számában (2017. december 14.), 7475. kérdésszám alatt
karbantartás
karbantartás vagy beruházás Karbantartás vagy felújítás
Felújítottuk a boltot. Az elhasználódott járólapokat kicseréltük, a mosdóhelyiségben is, a mosdó ki lett csempézve, új WC-kagyló, új mosdó. Beszélhetünk ez esetben karbantartásról? Az 5 év alatt elhasználódott lapokat, csempéket stb. cseréltük ki.
Megjelent a Számviteli Levelek 162. számában (2007. október 25.), 3364. kérdésszám alatt
kárenyhítés Kárenyhítési hozzájárulás és juttatás elszámolása
Mezőgazdasági szövetkezet könyvelőjeként kérdezem: a 32/2009. (III. 31.) FVM rendelet alapján fizetett kárenyhítési hozzájárulást egyéb ráfordításként, vagy az egyéb szolgáltatások költségeként kell-e könyvelni? A kárenyhítő juttatás egyéb bevétel lesz? Kell-e vele szemben a 8. számlaosztályba költséget átvezetni? Ha igen, milyen arányban? Amennyiben a 2009. évi aszálykár miatt kárenyhítési juttatásban részesülünk, és az elbírálás elhúzódása miatt ennek összege a mérlegkészítés időpontja után válik ismertté, illetve kerül folyósításra, mi a helyes eljárás? Elszámolni bevételként 2009. évre vagy 2010-re? Ez utóbbi esetben a terméskiesés értékét elhatároljuk?
Megjelent a Számviteli Levelek 204. számában (2009. szeptember 3.), 4265. kérdésszám alatt
kárenyhítési juttatás Kárenyhítési hozzájárulás és juttatás elszámolása
Mezőgazdasági szövetkezet könyvelőjeként kérdezem: a 32/2009. (III. 31.) FVM rendelet alapján fizetett kárenyhítési hozzájárulást egyéb ráfordításként, vagy az egyéb szolgáltatások költségeként kell-e könyvelni? A kárenyhítő juttatás egyéb bevétel lesz? Kell-e vele szemben a 8. számlaosztályba költséget átvezetni? Ha igen, milyen arányban? Amennyiben a 2009. évi aszálykár miatt kárenyhítési juttatásban részesülünk, és az elbírálás elhúzódása miatt ennek összege a mérlegkészítés időpontja után válik ismertté, illetve kerül folyósításra, mi a helyes eljárás? Elszámolni bevételként 2009. évre vagy 2010-re? Ez utóbbi esetben a terméskiesés értékét elhatároljuk?
Megjelent a Számviteli Levelek 204. számában (2009. szeptember 3.), 4265. kérdésszám alatt
káresemény
kármentesítés Környezet-kármentesítés költségeinek elszámolása
Környezet-kármentesítés miatt nagy összegű ráfordítás merült fel egy ingatlannal kapcsolatban. A cég ennek a részbeni finanszírozására állami támogatást kap. A kármentesítést költségként kell elszámolni, vagy az ingatlanra rá kell aktiválni? Telekről van szó. A kármentesítés miatt a telek lényegesen értékesebb lett, de a ráfordítást nem lehet amortizálni. Mi a helyes eljárás?
Megjelent a Számviteli Levelek 134. számában (2006. augusztus 10.), 2735. kérdésszám alatt
kármentességi díjkedvezmény Kármentességi díjkedvezmény
A vállalkozásnak nem volt káreseménye, ezért kármentességi díjkedvezményt kapott. Ez a díjkedvezmény költségcsökkentő vagy egyéb bevétel?
Megjelent a Számviteli Levelek 305. számában (2014. május 8.), 6293. kérdésszám alatt
károkozás elszámolása
károkozás felelőse Károkozás felelőse
Az "A" kft. egy bt.-től szolgáltatást vásárolt. Utóbb kiderült, hogy a bt. kárt okozott a kft.-nek a hibás szolgáltatással. A bt. időközben kft.-vé alakult minimális törzstőkével. Ha most akarjuk a kárt érvényesíteni, akkor mint bt.-nek kell teljes vagyonával felelni a kárért, vagy a kft.-nek a törzstőke erejéig?
Megjelent a Számviteli Levelek 235. számában (2011. január 13.), 4874. kérdésszám alatt
kárpótlási jegy Kárpótlási jegy árfolyamvesztesége
A kárpótlási jegy értékesítésén elért veszteséget milyen esetben kell nem a vállalkozás érdekében felmerült költségnek (ráfordításnak) tekinteni?
Megjelent a Számviteli Levelek 12. számában (2001. június 14.), 227. kérdésszám alatt
kárrendezés Vagyonbiztosítás keretében a kár rendezése
Gépet bérelünk egy cégtől, és szerződésben szabályoztuk a kárrendezést is. A vagyonbiztosítást a bérbeadó köti (a bérleti díjba bekalkulálták a biztosítási díjat is), de nem vagyunk közvetlen jogviszonyban a biztosítóval. Ha káresemény történik, értesítenünk kell a biztosítót és a bérbeadót. A bérbeadótól megrendeljük a javítást, a bérbeadó a teljes javítási költséget kiszámlázza részünkre. Ezen számla összegéből csak az önrészt és az áfát kell megfizetnünk. Számvitelileg és áfa szempontjából hogyan kezeljük a fenti gazdasági eseményt?
Megjelent a Számviteli Levelek 343. számában (2016. április 14.), 6954. kérdésszám alatt
kártalanítás
kártérítés
kata
kata (áttérés)
kata (megszűnés) Megszűnt kata-adóalany teendői
Mi a teendője annak a kata-adóalanynak, akinek a NAV határozattal szüntette meg a kata-adóalanyiságát visszamenőleg (októberben március 31-ével)? Milyen adóbevallásokat kell pótolni milyen határidővel?
Megjelent a Számviteli Levelek 297. számában (2013. december 12.), 6110. kérdésszám alatt
katasztrófavédelmi terv Katasztrófavédelmi terv
Cégünk katasztrófavédelmi tervet készíttetett (törvényi előírás alapján) egy külső vállalkozóval, amelyet 3 évig szeretne használni. Aktiválhatjuk-e a felmerült költségeket az immateriális javak között szellemi termékként, vagy költségként kell elszámolni?
Megjelent a Számviteli Levelek 276. számában (2012. november 22.), 5647. kérdésszám alatt
kátyúzás
kaució
kávéautomata Kávéautomata bevételének elszámolása
Kávéautomatát vásárolt a cég. A cukrot és tejet, valamint a kávét az eladott áruk beszerzési értékeként könyvelem. Az árbevételt azonban nem tudom, hogyan kell kiszámítani és milyen bizonylat alapján kell könyvelni?
Megjelent a Számviteli Levelek 238. számában (2011. február 24.), 4929. kérdésszám alatt
kedvezmény
kedvezményezett
kedvezményezett átalakulás
kényszer-végelszámolás Közhasznú társaság vagyona
Egy közhasznú társaság nem alakult át időben, ezért a cégbíróság kényszer-végelszámolással megszüntette. A tulajdonos a magyar állam volt. A megszűnt társaság vagyonát a tulajdonos átadja a közben megalakult nonprofit kft.-nek. Hogyan kell az átadást könyvelni, ha a tulajdonos jegyzett tőkét emel vagy tőketartalékba teszi? Az átadásra kerülő vagyon ingatlan és egyéb tárgyi eszköz, de készpénz is. Az eszközöket térítés nélkül adja át.
Megjelent a Számviteli Levelek 271. számában (2012. szeptember 6.), 5567. kérdésszám alatt
kényszertörlés
kényszervágás
képernyő előtti munkavégzés Képernyő előtti munkavégzés
Dolgozóink egy része naponta több órát számítógép előtt tölt, romlik a szemük. Egy-két kollegámnak szemüvegre van szüksége. A nekik készített szemüveg miként számolható el? Áfája visszaigényelhető? Védőfelszerelésnek minősül? Több helyen olvastam/hallottam, hogy a munkáltató 2003. 01. 01-től köteles megtéríteni azon munkavállalóinak védőszemüveg-költségeit, akik munkakörükben igazolható módon munkaidejük jelentős részében számítógépet használnak. A minimálisan szükséges feltétel a szemüveglencsére és a keretre értendő, így az adott juttatás adómentes. Kérdés, hogy a dolgozók által megrendelt szemüvegkészítés számlája elszámolható-e? Természetesen állandó viseletről van szó, a dolgozó hazaviszi ezt a szemüveget.
Megjelent a Számviteli Levelek 180. számában (2008. augusztus 7.), 3760. kérdésszám alatt
képesítés
képviselet Tulajdonos képviselete
A kft.-nek fele-fele arányban két tulajdonosa van. Ha az egyik tulajdonos valamilyen okból akadályozva van, hogy részt vegyen a taggyűlésen, ahol a számviteli beszámolót el kell fogadni, ilyenkor elegendő-e az egyik fél jelenléte? Képviselheti-e valaki a távollevőt, aki önhibáján kívül nem tud jelen lenni?
Megjelent a Számviteli Levelek 175. számában (2008. május 15.), 3661. kérdésszám alatt
képviselő (bt.) Nincs kinevezett képviselő (ügyvezető)
Társaságunk egyik tagja egy bt., ahol 8 éve, a képviselő mandátumának lejárata óta nincs kinevezett képviselő (ügyintéző). Adószámukat 5 éve törölték. A bt. a Cégjegyzékben szerepel. Ki gyakorolja ebben a bt.-ben a képviseletet, konkrétan a cégünk taggyűlésén? Adószám nélküli cégnek fizethetünk-e - mint társaságunk tagjának - osztalékot a cégjegyzékben szereplő bankszámlaszámra?
Megjelent a Számviteli Levelek 363. számában (2017. április 13.), 7264. kérdésszám alatt
képzési díj Képzési díj elszámolása egyéni vállalkozónál
Egyéni vállalkozó 2006. évi képzési díját a kapott számla alapján költségként is elszámolhatja-e, ha egyidejűleg rendelkezik a felnőttképzési intézmény által kiállított adókedvezmény igénybevételére szóló igazolással is?
Megjelent a Számviteli Levelek 160. számában (2007. szeptember 27.), 3314. kérdésszám alatt
képzési költség
képzési költségek átvállalása Képzési költségek átvállalása
Cégünk teljes munkaidős dolgozójával tanulmányi szerződést kötött. A képzés 3 éves, és munkaköréhez szükséges. A számlát a kft. nevére állították ki, s át is utaltuk. A dolgozó adókedvezményre jogosító igazolást nem kapott. Kérdésem, hogy milyen költségként számolandó el a tandíj, illetve van-e egyéb (tb, szja stb.) fizetési kötelezettsége utána a kft.-nek vagy a magánszemélynek?
Megjelent a Számviteli Levelek 210. számában (2009. november 26.), 4390. kérdésszám alatt
képzőművészeti alkotás
kerekítés
kerékpár (céges) Kerékpár a dolgozóknak
Cégünk vásárolni szeretne egyszerű, városi bejárásra alkalmas kerékpárokat dolgozóinak, és azokat odaadná, hogy azzal járjanak a munkahelyükre. Minek minősül a beszerzés számvitelileg és minek adójogilag? Különösen az Szja-tv. 4. §-a (2) bekezdése második részére tekintettel? (A kerékpárok beszerzési értéke kb. 50 ezer Ft lenne.)
Megjelent a Számviteli Levelek 248. számában (2011. augusztus 4.), 5103. kérdésszám alatt
kereskedelmi áru
kereskedelmi hitel Kereskedelmi hitel kamata
Kell-e a kereskedelmi hitel kamatára áfát felszámítani? Gyakori esemény a gazdaságban, hogy a cég partnerei termelési ráfordításait úgy finanszírozza, hogy részükre kereskedelmi hitelt folyósít, azaz az általa számlázott termékek ellenértékét halasztott fizetéssel számlázza.
Megjelent a Számviteli Levelek 227. számában (2010. szeptember 9.), 4694. kérdésszám alatt
kereskedelmi képviselet
kereskedelmi kiszerelés Kiszerelt termékek bekerülési értéke
Növényvédőszer-kereskedelemmel foglalkozó kft. kiszerelőüzemet létesít. A nagy tételben (tartályban) megvásárolt növényvédő szert gépsoron átcsomagolja, és kisebb szerelésben továbbértékesíti a nagy- és kiskereskedelmi egységeiben. A csomagoláshoz kupakot, flakont, címkét, fóliát vásárol. A beszerzett növényvédő szer árubeszerzésnek vagy anyagköltségnek minősül? A felhasznált csomagolóanyagot hogyan könyveljük? A kiszerelt terméket saját termelésű készletként kell nyilvántartani és könyvelni? A kiszerelt termék bekerülési értékét hogyan határozzuk meg?
Megjelent a Számviteli Levelek 241. számában (2011. április 7.), 4989. kérdésszám alatt
kereskedelmi közvetítői díj Kereskedelmi közvetítői díj könyvelése
Hogyan könyveljük a kifizetett kereskedelmi közvetítői díjat?
Megjelent a Számviteli Levelek 319. számában (2015. január 29.), 6534. kérdésszám alatt
kereskedelmi tevékenység
kereszttulajdonlás Társaságok egymásban való tulajdonszerzése
Az adott társaság "A" kft., amelynek a tulajdonosa "B" kft. A "B" kft. tulajdonosa "C" természetes személy. Üzletrész átruházása címén az "A" kft. megvásárolja "C"-től a "B" kft. üzletrészét. A tranzakció eredménye: "A" kft. tulajdonosa "B" kft.-nek, a "B" kft. pedig tulajdonosa az "A" kft.-nek. Lehetséges ez a felállás?
Megjelent a Számviteli Levelek 190. számában (2009. január 22.), 3974. kérdésszám alatt
kerti öntözőrendszer Kerti öntözőrendszer és kis tó minősítése
A kerti öntözőrendszert egyéb építményként vagy egyéb berendezésként kell vagy lehet kimutatni? A kerti kis tavat, amit készen lehet venni (üvegszálas műgyanta az anyaga), egyéb építményként kell kimutatni?
Megjelent a Számviteli Levelek 401. számában (2019. március 7.), 7859. kérdésszám alatt
késedelmes fizetés Behajtási költségátalány elszámolása

Véleményüket szeretnénk kérni a Ptk. 301/A. §-ában rögzített behajtási költségátalány és késedelmi kamat számvitelben történő gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Hogyan kell a könyvekben kimutatni a költségátalányt és késedelmi kamatot abban az esetben, ha erről vevőinket értesítjük? És emellett arról is tájékoztatjuk őket, hogy a fennálló jó kapcsolat érdekében ezt a követelést elengedettnek tekintjük? Hogyan kell kimutatni a Ptk. 301/A. §-a szerinti kötelezettséget, ha a szállító erről nem értesített bennünket? Helyes-e az az értelmezés, mely szerint a társasági adó alapját nem kell a fenti elengedett, behajthatatlannak nem minősülő követelés esetén megnövelni?

Megjelent a Számviteli Levelek 301. számában (2014. március 6.), 6208. kérdésszám alatt
késedelmes teljesítés Késedelmes teljesítés
Nyugat-európai autógyáraknak szállítunk alkatrészeket. Előfordul, hogy a szerződésben vállalt ütemezést nem tudjuk tartani, késve szállítunk. Partnerünk emiatt - többletköltségei megtérítése címén - a következő fizetésnél levonást eszközöl, amelyről terhelési értesítést küld. Hogyan könyveljük a levonást?
Megjelent a Számviteli Levelek 145. számában (2007. február 8.), 2948. kérdésszám alatt
késedelmi kamat
késedelmi kamat (lemondás) Késedelmi kamatról lemondás

A NAV 2014. augusztus 7-én közzétett tájékoztatása rendezi a behajtási költségátalány elszámolására vonatkozó polgári jogi, adójogi és számviteli rendelkezéseket. Eszerint a jogosult a behajtási költségátalányról lemondhat. A késedelmi kamat tekintetében is van lehetőség annak a lemondására és a behajtási költségátalányra vonatkozó elszámolási szabályok alkalmazására?

Megjelent a Számviteli Levelek 313. számában (2014. október 9.), 6441. kérdésszám alatt
késedelmi pótlék
készfizető kezes
készlet
készlet (bevizsgálásra átadott) Bevizsgálás céljából átadott készlet
Mi a helyes elszámolása a hatóság számára bevizsgálás céljából véglegesen átadott termékeknek? Ez nem tekinthető sem értékesítésnek, sem leltárhiánynak, sem selejtezésnek.
Megjelent a Számviteli Levelek 321. számában (2015. március 12.), 6584. kérdésszám alatt
készlet (elszámolóáron) Elszámolóáron tartott készlet átárazása
A kft. a készletét elszámolóáron tartja nyilván. Év végén a leltárkészletet a cikkelemes nyilvántartás alapján elszámolóáron leltározzuk, majd a leltárkészletet az utolsó beszerzési árra "átárazzuk", így a leltárkészletet beszerzési áron mutatjuk ki. Az "átárazás" miatt kiszámolt árkülönbözetet a készletre és az árkülönbözet számlára, majd az árkülönbözetet az elábére könyveljük. Helyes ez az elszámolás és könyvelés?
Megjelent a Számviteli Levelek 364. számában (2017. április 27.), 7275. kérdésszám alatt
készlet (idegen tulajdon) Saját és idegen tulajdonú raklapok
Mivel egyes göngyölegek esetén (pl. EUR-raklap) keverednek a saját és az idegen tulajdonban lévő tételek - hiszen nem egyedi a nyilvántartás, hanem csoportos -, hogyan teljesülhet a különböző számviteli elszámolás?
Megjelent a Számviteli Levelek 301. számában (2014. március 6.), 6206. kérdésszám alatt
készletek év végi értékelése
készletek nyilvántartása
készleteltérés
készletérték CD-lemezek készletértéke
CD-lemezek előállításával foglalkozunk. A zenekarok és az énekesek számláit közvetített szolgáltatásként könyveljük, az üres CD-lemezt anyagköltségként, a csomagolást a megfelelő 5-ös számlán számoljuk el. A megmaradó készletet (ami az év végén még nem kerül eladásra) milyen áron értékeljük?
Megjelent a Számviteli Levelek 181. számában (2008. augusztus 28.), 3791. kérdésszám alatt
készletérték-különbözet
készletmozgás Készletek, készletváltozások bizonylatolása
Kereskedelmi tevékenységet folytató kft. saját varrodát üzemeltet. Milyen mélységben, hogyan kell az anyag, a készáru mozgását bizonylatolni? Közvetlen önköltség-elszámolásnál szükséges-e az áruféleségenkénti elszámolás?
Megjelent a Számviteli Levelek 15. számában (2001. július 26.), 284. kérdésszám alatt
készletszámlák Kereskedelmi áruk nyilvántartása, könyvelése
Az árukat a beszerzéskor az elábéra könyveljük, és év végén egyszer leltározunk. Ez nagy összegek, mennyiségek esetén is lehetséges-e, szabályos-e? Kötelezhetnek-e a havi feladásra? Mi tartozik az áru kategóriába?
Megjelent a Számviteli Levelek 13. számában (2001. június 28.), 254. kérdésszám alatt
készpénz
készpénz ATM-ből ATM-es készpénzfelvétel könyvelése
Hogyan könyveljem az ATM-es készpénzfelvételt?
Megjelent a Számviteli Levelek 321. számában (2015. március 12.), 6570. kérdésszám alatt
készpénz záróállománya Készpénz napi záró állományának átlaga [eva]
Azon evás társas vállalkozásokra, amelyek nem tartoznak az Szt. hatálya alá, vonatkozik-e 2009. január 1-jétől az 500 ezer forintos határ? Ezen vállalkozásoknak kell-e pénzkezelési szabályzatot készíteniük?
Megjelent a Számviteli Levelek 194. számában (2009. március 19.), 4030. kérdésszám alatt
készpénzajándék
készpénzajándék illetéke Készpénzjuttatás a gyermeknek
Magánszemély édesapa 3 millió forintot ad gyermekének. Ezen összeg szja-köteles-e, illetve illetékköteles-e? Milyen összegig? Hogy legális legyen a tranzakció, elég, ha csak átutalja a gyermek bankszámlájára, vagy a szülőnek közjegyző előtt kell okiratot készítenie erről, hogy ez mindenképpen megállja a helyét a hatóságok előtt is?
Megjelent a Számviteli Levelek 188. számában (2008. december 11.), 3930. kérdésszám alatt
készpénzes számla
készpénzes számla (könyvelése)
készpénzes számla (valutában) Készpénzes számla román ügyfélnek
Magyarországon működő, EU-s adószámmal rendelkező kft. román ügyfelei részére lejben akar készpénzes számlát kiállítani. A számlavezető bankja nem váltja a lejt. Hogyan kezelhető a tranzakció? A befolyt összeget átváltatja hivatalos pénzváltónál, és az így kapott összeget befizeti a bankszámlájára, vagy a pénztárban maradhat? A pénzváltó árfolyamával lehet könyvelni az értékesítést? Ha a vevő rendelkezik EU-s adószámmal, akkor ki lehet állítani a készpénzes számlát áfa nélkül?
Megjelent a Számviteli Levelek 200. számában (2009. június 11.), 4194. kérdésszám alatt
készpénzfizetés
készpénzforgalom korlátozása
készpénzkészlet
készpénzkezelés
készpénzkölcsön Készpénzkölcsön a kft.-nek
A bt.-nél az évek során jelentős mennyiségű készpénz halmozódott fel a pénztárban, amelyből kölcsönt nyújtana a kft.-nek. Később a kft.-ből a tagi hitelt kivezetnék. Megvalósítható-e, hogy pl. 2011 januárjában adja a pénzt a bt., és ugyanezen év decemberében el is engedi? Az elengedés társasági adójával tisztában vagyunk. Van-e más adóvonzata?
Megjelent a Számviteli Levelek 257. számában (2011. december 15.), 5264. kérdésszám alatt
késztermék Félkész vagy késztermék?
Családi vállalkozásunk szappankészítéssel is foglalkozik. Készletünket nem tartjuk folyamatosan nyilván, a beszerzést anyagköltségként számoljuk el, év végén korrigáljuk az értékesített mennyiséggel, és készletre vesszük a készterméket. A szappankészítés során előforduló selejtet milyen számlával szemben könyveljük? Kezelhetjük-e az érésben lévő szappanokat késztermékként? 3-4 hétig a raktárban kell állnia, mielőtt használható, értékesíthető, nevezhetjük-e félkész terméknek?
Megjelent a Számviteli Levelek 262. számában (2012. március 22.), 5372. kérdésszám alatt
készültségi fok
kettős adóztatás
kettős könyvvitel
kettős könyvvitel (áttérés) Áttérés a kettős könyvvitelre
Ha egy egyszeres könyvvezetést végző kamara 2015-től szeretne a kettős könyvvitelre áttérni, mert olyan tevékenységet is fog végezni, ami nem konkrétan a kamarai tevékenységhez kötődik, és ami áfás lesz, milyen bejelentési kötelezettsége van az áttéréskor? Van-e bármilyen adózási kérdés, ami az áttérés kapcsán felmerül? Milyen pluszteendői vannak, ha kettős könyvvitelt választ? Áttérés kapcsán mire kell figyelni a beszámoló elkészítésekor?
Megjelent a Számviteli Levelek 318. számában (2015. január 15.), 6517. kérdésszám alatt
kezelési költség Utalványok kezelési költsége
A 3078. számú kérdésre adott válaszuk alapján az étkezési utalvány vásárlásakor felmerült kezelési költség áfája nem vonható le. Az étkezési utalványra vonatkozó szabályokat kell-e alkalmazni egyéb vásárolt utalványokhoz (üdülési csekk, ajándékutalvány, iskolakezdési utalvány, tüzelőutalvány stb.) kapcsolódó kezelési költség áfája tekintetében is?
Megjelent a Számviteli Levelek 164. számában (2007. november 22.), 3435. kérdésszám alatt
kezesi felelősség Kezesi felelősség érvényesítésének könyvelése
"X" kft. beruházási és fejlesztési hitelt vett fel, amelynek kezese "Y" kft. Többévi hiteltörlesztést követően a szeptember végén esedékes törlesztőrészletet "X" kft. nem tudta kiegyenlíteni. Ezt követően "Y" kft. - mint kezes - hivatalos banki értesítést kapott, hogy az adós bankszámlájára köteles befizetni a törlesztéshez hiányzó összeget. Ennek a felszólításnak a kezes eleget tett. Ha jól gondolom, "Y" cég az átadott összeget követelésként, az adós kft. pedig kötelezettségként mutatja ki. Kérem segítségüket a fenti gazdasági esemény számviteli elszámolásában, mind az adós, mind a kezes oldaláról!
Megjelent a Számviteli Levelek 396. számában (2018. november 21.), 7783. kérdésszám alatt
kezességvállalás
kézirat Szja levonása a szerzőtől
Könyvkiadással foglalkozó kft. kéziratot vásárol a kézirat felhasználási jogával együtt. Milyen módon vonja le az szja-t a kiadó a szerzőtől? Alkalmazható-e rá az Szja-tv.-ben meghatározott, az ingó dolog értékesítésére vonatkozó előírás?
Megjelent a Számviteli Levelek 20. számában (2001. október 25.), 408. kérdésszám alatt
ki nem vett jövedelem Tulajdonosok, ügyvezetők ki nem vett jövedelme
Egy kft. tevékenységi körébe tartozó bevételszerző tevékenységet folytat, amiről számlát bocsát ki. A cégnek nincs alkalmazottja, a tulajdonosok (4 fő) és az ügyvezető végzik el a munkát megfelelő szakirányú végzettséggel. A tulajdonosoknak és az ügyvezetőnek is van heti 36 órát meghaladó főállása, ahol mindent megfizetnek utánuk. Helyesen járnak-e el, hogy nem vesznek ki jövedelmet az elvégzett munka után? Kötelezhetőek-e arra, hogy a tevékenységet munkaviszonyban vagy megbízás alapján lássák el?
Megjelent a Számviteli Levelek 123. számában (2006. február 16.), 2510. kérdésszám alatt
kiadó
kialakítási költség Kialakítási költség megfizetése
Társaságunk vendéglátói tevékenységének végzéséhez területet (standot) bérel. A bérleti jogviszony alapján társaságunkat a bérbeadó kialakítási költség fizetésére is kötelezi. A bérleti szerződés szerint a bérbeadó által felszerelt berendezési tárgyak és a bérlemény kialakításának értéke 500 000 Ft + áfa, amelyet a bérlő a birtokbaadással egyidejűleg - számla ellenében - köteles megfizetni. A kialakítási költség egyszeri fizetési kötelezettség, amelyet sem lelakni, sem a rezsibe beszámítani nem lehet, ugyanakkor a bérlemény berendezési, felszerelési tárgyait a jogviszony megszűnése esetén a birtokbavételkori állapotnak megfelelően kell visszaadni. Ha a bérleti jogviszony 12 hónapon belül megszűnik, a kialakítási költség 70% + áfa, 24 hónapon belül megszűnik, 50% + áfa fizetendő vissza a bérlőnek. Mit kell tartalmaznia a számlának? Hogyan kell kezelni a gazdasági eseményt az Szt. és az Áfa-tv. szerint?
Megjelent a Számviteli Levelek 122. számában (2006. február 2.), 2505. kérdésszám alatt
kiállítás
kiállítás időpontja A teljesítés időpontja a számlában
A számviteli törvény szerint eltérhet-e a számlateljesítés időpontja és a számlakiállítás időpontja (nem folyamatos szolgáltatás esetén) a társaságok, illetve az egyéni vállalkozók számlázásánál?
Megjelent a Számviteli Levelek 8. számában (2001. április 19.), 126. kérdésszám alatt
kiállítás költségei
kiállítási pavilon Kiállítási pavilon nyilvántartása
A társaság egy nemzetközi kiállításra külföldön a kiállítás területén több százmillió forint bekerülési értékű pavilont, jelentős alapterületű, többszintes épületet hozott létre épületgépészeti elemekkel együtt. A kiállítás hat hónapig volt nyitva. Ezt követően a pavilont le kell bontani, a területet vissza kell állítani, amelyre kb. másfél év áll rendelkezésre. A társaság tervei szerint Magyarországon a kiállításra felépített épületet újraépítik, amelyhez hazaszállítják, és felhasználják az eredeti, a bontás során nem sérült anyagokat, gépészeti elemeket is. A társaság a kiállításra felépített pavilont előző évben a tárgyi eszközök között mutatta ki, és értékcsökkenést számolt el utána, még a kiállítás bezárását követően is. Tekinthető-e tárgyi eszköznek a kiállítás idejére felépített épület, amit a kiállítást követően le kell bontani? Ha nem, akkor az épület megépítésével kapcsolatos költségeket hogyan kellett volna elszámolni? Tárgyi eszközzé minősítés esetén elszámolható-e értékcsökkenés a kiállítás bezárását követően? Át kell sorolni a készletek közé? Ha igen, mi tekintendő piaci értéknek? Az újraépítés során fel nem használható anyagok után az átsorolást megelőzően terven felüli értékcsökkenést el kell-e számolni? A bontási költségek a Magyarországon újraépített épület bekerülési értékébe beszámíthatók-e, vagy csak a hazaszállított és felhasznált építési anyagok, gépészeti elemek?
Megjelent a Számviteli Levelek 357. számában (2016. december 15.), 7165. kérdésszám alatt
kiállításszervezés Kiállításszervezés költségei
Kiállításszervező cég kiállításon Magyarországot reklámozza. A szerződés szerint ebbe a következők tartozhatnak: borkóstoltatás, korongozás, herendi porcelánok bemutatása stb. Ezen attrakciókhoz meg kell szerveznie a hoszteszeket, a borkóstoltatót, a korongozót, a keramikusokat stb., és fedeznie kell a kiállítás érdekében keletkezett költségeiket. Ez alapján nekik napidíjat fizet (nem alkalmazottai), ill. számla alapján kifizeti a költségeiket: vonat-, repülőjegy, autópályadíj, üzemanyagköltség, biztosítás, szállásköltség, parkolás. Mindezekről a kiutaztatottal aláírt kiküldetési rendelvény készül, megbízási szerződést nem kötnek. A napidíj után (az adómentes rész levonását követően) a legmagasabb adókulcs szerinti szja-t és 11% eho-t fizet. Helyesen járt-e el 2003-ban? Mi a teendő 2004-ben? Elszámolhatja-e a fenti költségeket közvetített szolgáltatásként? Ha a "kiküldött" saját gépkocsijával utazik ki a kiállításra, hogyan lehet elszámolni az üzemanyagköltség számláját? (A cég nevére állíttatja ki.) Milyen dokumentációt kell készíteni a rendelvényen kívül? Elszámolható-e telefon-költségtérítés nem a cég nevére szóló számla esetén nem alkalmazottnak, ha a számlában egyértelműen megjelölhető az az összeg, ami a kiállítás érdekében keletkezett?
Megjelent a Számviteli Levelek 94. számában (2004. november 11.), 1934. kérdésszám alatt
kibocsátási egység EU-s kibocsátáskereskedelmi rendszer
Társaságunk rendelkezik az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere által érintett létesítménnyel, ezért EU kibocsátási egység [EU A] kiosztásban részesül. Az ingyenesen - a kibocsátás fedezetére - kapott egységeket az áruk között tartjuk nyilván a FIFO-elv alkalmazásával, a kiosztáskori tőzsdei spotárfolyamon, az ingyenesség miatt az egységek értékével azonosan passzív időbeli elhatárolást képzünk. Ezen egységek forgalmijegyzék-számlán szerepelnek. Társaságunk a kiosztott egységeket egy kibocsátáskereskedelemre szakosodott kereskedőháznál felhasználásig (2014. április) letétbe helyezi (társaságunk forgalmijegyzék-számlájáról az egységek átvezetésre kerülnek a kereskedőház forgalmijegyzék-számlájára). A kereskedőház a letétbe helyezésért díjat fizet társaságunknak. A letétbe helyezés időszaka alatt a kereskedőház az egységek felett szabadon rendelkezhet, azokat átruházhatja, de a letétbe helyezési időszak lejáratával ugyanannyi EUA-egységet vissza kell utalnia forgalmijegyzék-számlánkra. A szerződésben nem szerepel sem az egységek jelenlegi értéke, sem pedig a visszaadáskori értéke. Hogyan kell ezt a "letétbe helyezési" konstrukciót könyvelni? Van-e arra lehetőség, hogy a kiosztáskor képzett időbeli elhatárolást csak 2014 áprilisában - az egységek visszaadásakor - oldjuk fel, nem pedig a letétbe helyezéskor?
Megjelent a Számviteli Levelek 300. számában (2014. február 13.), 6191. kérdésszám alatt
kibontakozási hitel Kibontakozási hitelkonstrukció elszámolása
A 30/2000. (III. 10.) Korm. rendelet alapján kibontakozási hitelkonstrukció keretében évenkénti értékelés alapján támogatás vehető igénybe. Ezt a kibontakozási hitelkonstrukcióba bevont hitel törlesztésére kell fordítani. Hol kell elszámolni a támogatás összegét?
Megjelent a Számviteli Levelek 40. számában (2002. augusztus 1.), 781. kérdésszám alatt
kicsalt pénz Kicsalt pénz elszámolása
A belföldi társaságtól nagy összegben csaltak ki pénzt, amelyet ráfordításként számoltunk el. A rendőrségen a feljelentést megtették, folyik a nyomozás. Kell-e ezzel az összeggel a társaságiadó-alapot növelni, különös tekintettel a Tao-tv. 1. számú melléklete A/5. pontjára? Hogyan állapítható meg és minősíthető a "megfelelő gondosság"?
Megjelent a Számviteli Levelek 298. számában (2014. január 9.), 6147. kérdésszám alatt
kiegészítő melléklet
kiegészítő sportfejlesztési támogatás
kiegészítő szolgáltatás Szálláshely-szolgáltatásnál kiegészítő szolgáltatás
A vállalkozás egyéb szálláshely-szolgáltatást végez. A közösségi helyiségben biliárdasztalt helyezett el, és a biliárdgolyókat pénzért adja oda a vendégeknek. Ennek az árát a szállásdíjba beépíti. Emellett a pincében szeretne tárolni mintaborokat, amelyeket palackosan értékesítene. A szobákban minibárt szeretne elhelyezni. Helyesen teszi-e, hogy a szállásdíj tartalmazza a biliárd használatát, vagy külön kell számlázni? Kell-e ezért valamilyen különadót fizetnie? A minibárhoz kell-e engedély az italok miatt, és azok elfogyasztásának számlázása hogyan történik? Folytathat-e borértékesítést?
Megjelent a Számviteli Levelek 359. számában (2017. január 26.), 7202. kérdésszám alatt
kiegészítő tevékenység
kifizető Bérleti díjból szja-levonás
Kell-e szja-t levonnia a társaságnak a magánszemélytől bérelt ingatlan (garázs) bérleti díjából?
Megjelent a Számviteli Levelek 12. számában (2001. június 14.), 222. kérdésszám alatt
kifizető adólevonása Készpénzes számlával történő kifizetés adókötelezettsége
A személyi jövedelemadó-előlegen kívül milyen levonási vagy befizetési (járulék, egészségügyi hozzájárulás) kötelezettsége van a kifizetőnek, ha a kifizetés készpénzes számlára történik, de a számla kibocsátója nem vállalkozó magánszemély? (A tevékenység: szakfordítás, a díjazása karakterszám alapján történik.)
Megjelent a Számviteli Levelek 38. számában (2002. július 4.), 745. kérdésszám alatt
kihelyezett értékesítés Ingyenesen átadott gázpalackok nyilvántartása
Szövetkezetünk palackos PB-gázt értékesít. A szállító az induló készletet (meghatározott számú, gázzal töltött PB-gázpalackot) ingyenesen átadta, majd az üres palackokat teli palackokra cseréli ki (és a fogyásnak megfelelő mennyiségű PB-gázt számlázza). Vevőink cserepalackot hoznak. Hogyan történjen az ingyenesen átadott gázpalack és PB-gáz nyilvántartása és könyvelése?
Megjelent a Számviteli Levelek 38. számában (2002. július 4.), 756. kérdésszám alatt
kijavítási kérelem Kijavítási kérelem
Kijavítási kérelemmel kapcsolatos a kérdésem. Tudomásom szerint ez az új jogintézmény alkalmas arra, hogy az adókötelesként kezelt ingatlan-bérbeadásnál elmulasztott adókötelessé tétel bejelentését pótoljuk. Milyen formában kell ezt megtenni?
Megjelent a Számviteli Levelek 318. számában (2015. január 15.), 6518. kérdésszám alatt
kijelentkezés Kijelentkezés az evából (eva)
Ha az EVA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó 2003. december végén meghaladta a 15 M Ft-os bevételi értékhatárt, akkor 2003-ban ki kellett-e jelentkezni az Eva-tv. hatálya alól, akkor is, ha ez a kijelentkezés csak néhány napra vonatkozik?
Megjelent a Számviteli Levelek 88. számában (2004. augusztus 19.), 1808. kérdésszám alatt
kijelölt munkáltató Több munkáltató által létesített munkaviszony
Két vendéglátó-ipari egység megállapodik, hogy az új Mt. rendelkezéseinek megfelelően közös munkaszerződést létesítenek néhány felszolgálóval. A megállapodás alapján az "A" céget kijelölik az adófizetési kötelezettség teljesítésére, a "B" munkáltató, mint további munkáltató az adófizetési kötelezettség rá eső részét "A" munkáltató részére téríti meg. Hogyan történik ez esetben a munkabér és bérjárulékok helyes elszámolása az "A" és "B" cégnél? A két munkáltató milyen bizonylattal számol el egymással?
Megjelent a Számviteli Levelek 284. számában (2013. április 25.), 5849. kérdésszám alatt
kiküldetés
kiküldetés (kapcsolt vállalkozás) Kiküldetés kapcsolt vállalkozáshoz
Magyarországon működő kft. magyarországi állandó lakhellyel rendelkező - teljes munkaidős - cégvezetőjét szeretné osztrák kapcsolt vállalkozásához előreláthatólag 6 hónap időtartamra munkavégzésre küldeni. Ott heti 4x8 munkaórát töltene el, míg Magyarországon a fennmaradó 1 munkanapon végezne munkát. Jelen tervek szerint a munkavállaló csak a magyar kft.-től részesülne munkabérben, amit - ha ez jogszerűen megoldható - továbbszámlázna a cég az osztrák kapcsolt vállalkozásnak, további térítés nélkül (csak a munkabért és a felmerült költségeket). A Mt.-ben szereplő 44 napos kiküldetési, kirendelési korlátozáson túl van-e lehetőség egyéni kiküldetési megállapodásra és így a külföldi napidíj további fizetésére? Kiküldetés keretén belül milyen bejelentési kötelezettségei vannak Ausztriában a magyar munkavállalónak, illetve munkáltatójának? A jogszabályban szereplő 44 nap kiküldetés után két tagállamban végzett párhuzamos munkavégzésre tekintettel kért A1-es igazolás kiállítható-e, ha a munkavállaló munkaideje Magyarországon nem érné el a 25%-ot (heti 1x8 óra)? 183 nap osztrák munkavégzés elteltével - az egyezmény szerint - a munkavállalónak Ausztriában kellene megfizetnie az adóelőleget a Magyarországon kifizetett bére után? Ehhez, ha jól értelmeztük, a munkavállalónak a NAV-tól kellene illetőségigazolást igényelnie? Van-e további előzetes teendője a munkavállalónak, a magyar, illetve az osztrák munkáltatónak? A munkavállalónak az osztrák munkavégzés alatt magánál kell tartania többek között a munkaszerződés, bizonyítvány, bérjegyzék, munkaidő-nyilvántartás, bérutalás bizonylatainak német nyelvre fordított változatát, ebből szükséges-e hivatalos fordítást készíttetnie cégünknek? Szükséges-e a megfelelő osztrák bért biztosítani a munkavállaló számára?
Megjelent a Számviteli Levelek 314. számában (2014. október 30.), 6458. kérdésszám alatt
kiküldetés (tulajdonos) Tulajdonos kiküldetése
A család négy tagja két (A és B) kft.-t működtet. Valamennyien az A kft.-nél vagyunk bejelentett munkaviszonyban, de mind a két kft.-nek tulajdonosai vagyunk. A munkáltatói jogokat mind a két kft.-nél én gyakorlom. A B kft.-nél adhatok-e kiküldetési utasítást, és vele együtt történhet-e gépkocsi-használati költségtérítés számfejtése az alkalmazásban nem álló, de tulajdonos jogcímen munkát végző családtagnak? Lényeges-e ebből a szempontból, hogy az érintett személy ügyvezető a B kft.-ben az ügyintézések segítése miatt?
Megjelent a Számviteli Levelek 204. számában (2009. szeptember 3.), 4259. kérdésszám alatt
kiküldetési rendelvény
kilépés
kilépő tag
kincstári vagyon
kintlevőség
kirándulás Kirándulás formájában nyújtott juttatás
Társaságunk minden évben egy alkalommal 1-2 napos autóbusz-kirándulást szervez munkavállalói részére. A költségeket - utazás, szállás, belépőjegy, koncertjegy, borkóstoló, étkezés - a cég viseli. Milyen adóteher terheli?
Megjelent a Számviteli Levelek 31. számában (2002. március 28.), 614. kérdésszám alatt
kirendelés Kirendelés
A korábbi Munka Törvénykönyve fogalom­használata szerint az új Mt.-ben a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás címen jelenik meg. Ma is csak kapcsolt vállalkozások élhetnek a kirendelés gyakorlatával? A kirendeléssel kapcsolatos költségeket kell-e, lehet-e számlázni, átterhelni a fogadó cégre? Melyek lehetnek ezek a költségek?
Megjelent a Számviteli Levelek 308. számában (2014. július 10.), 6353. kérdésszám alatt
kis értékű ajándék
kis értékű szolgáltatás Kis értékű szolgáltatásnyújtás
Egy kft. a tulajdonában lévő vendégházat az üzleti ügyfelei részére - adott forgalom lebonyolítása esetén - egy-egy napra ingyenesen átadja. A vendégház belföldi prospektusban meghirdetett ára 4000 Ft/fő/nap. Elfogadható-e a juttatás kis értékű ajándéknak? Hogyan kell a tevékenységet bizonylatolni? Kell-e általános forgalmi adót, személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást, társasági adót ebben az esetben fizetnie a kft.-nek? Ha az ügyfelek helyett a társaság megfizeti az idegenforgalmi adót, a társaságiadó-alapot növelni kell-e a ráfordítás összegével? Milyen bizonylatot kell kiállítania az idegenforgalmi adóról a kft.-nek?
Megjelent a Számviteli Levelek 77. számában (2004. február 19.), 1592. kérdésszám alatt
kis értékű tárgyi eszköz
kis összegű osztalék Kis összegű osztalék után eho
A SZL 182/3808-as kérdés alatt megjelentekkel kapcsolatban kérdezem: Mi van akkor, ha e kis összeg után már levonták a 14%-ot? Hogyan lehetne ezt visszakérni? A levonó társaságtól, mely már átutalta az APEH-nek, vagy esetleg év végén, a bevallással egyidejűleg az APEH-en keresztül?
Megjelent a Számviteli Levelek 189. számában (2009. január 8.), 3947. kérdésszám alatt
kis összegű tételek Kis összegű tételek összevont számlázása
Hogyan lehetséges a folyamatos szolgáltatások előre több hónapra, illetve utólagos számlázása szintén több hónapra, ha negyedévenként, félévenként, vagy esetleg évente szeretnénk számlázni, és ilyenkor mi lesz a számlán a teljesítés dátuma? A cégünk sok más cégnek, intézménynek kis összegű folyamatos szolgáltatást nyújt, konkrétan informatikai szolgáltatásról van szó. Ezeknek a havi díja 1-2 ezer forint, így a havi számlázás és a számlák elküldésének költsége nagyon sokba kerül az árbevételhez viszonyítva. Kérdésünk: megoldható-e, hogy ezeket a folyamatos szolgáltatásokért fizetendő díjakat ne havonta, hanem negyedévente, félévente vagy adott esetben évente számlázzuk? Ha igen, lehetséges-e utólag számlázni, s ennek mi a feltétele, illetve ilyenkor mi lesz a teljesítés dátuma? Az előreszámlázás, úgy gondoljuk, lehetséges. Ebben az esetben mi lesz a teljesítés dátuma, pl. negyedéves vagy féléves, illetve éves előreszámlázás esetén?
Megjelent a Számviteli Levelek 193. számában (2009. március 5.), 4014. kérdésszám alatt
kisadózó vállalkozás Kisadózó vállalkozások tételes adója, megszűnés
A 6055. kérdéshez kapcsolódóan kérdezem, konkrét példa alapján. Ha a bt. ingatlanának könyv szerinti értéke 500 E Ft, piaci értéke 17 500 E Ft, a Tao-tv. szerint a korábbi bruttó érték után számolok értékcsökkenési leírást, a számvitelben pedig a piaci érték után? A saját tőke különbözeti alapon meghatározott értéke 17 000 E Ft, amit a kata időszakra tekintettel adózott eredménytartaléknak minősíthetünk, holott az a piaci értékelésből származott. Ezt az adózott eredménytartalékot később - ha pénzügyi fedezete lesz - bármikor kifizethetjük osztalékként, adómentesen?
Megjelent a Számviteli Levelek 308. számában (2014. július 10.), 6356. kérdésszám alatt
kisajátítás Kisajátítási kártalanítás továbbhárítása
A cég tulajdonában álló ingatlanon őstermelő magánszemély által végzett tevékenység tekintetében kisajátítási kártalanításra került sor. A kisajátítási határozatban a kártalanítást nem az őstermelőnek, hanem a cégnek rendelte kifizetni a hivatal, holott a határozat szerint az őstermelő tevékenysége tekintetében is tartalmazott kártételt. Ez azt jelenti, hogy a kártérítést nem a jogosult kapta. A határozat jogerős. Ez esetben helyes-e az, ha a cég számla alapján megtéríti az őstermelő kárát, és azt az egyéb ráfordítások között számolja el? Áfaköteles? Az őstermelőnél ilyen esetben lehet-e alkalmazni a kisajátítási kártalanításra vonatkozó szja-mentességet?
Megjelent a Számviteli Levelek 274. számában (2012. október 18.), 5622. kérdésszám alatt
kísérleti fejlesztés
kísérleti termék Kísérletitermék-többlet készletértékének meghatározása
A társaság külföldi megrendelő részére többfajta mezőgazdasági termék termesztését végzi. A fajtánként megtermelt (10-15 kg) menynyiségből a külföldi mindössze 1 kg-ot vásárol meg, amelynek eladási ára a kísérleti termesztés összes költségét fedezi. A különböző fajták összekeverésre kerülnek, és azt a társaság takarmányként értékesíti a belföldi piacon. Elfogadható-e az a gyakorlat, hogy az összekevert fajtákból képződött árut melléktermékként kezeli a társaság, év végén előre meghatározott melléktermékértéken kerül a készletek közé?
Megjelent a Számviteli Levelek 117. számában (2005. november 10.), 2406. kérdésszám alatt
kísérleti vetés Kísérleti vetés Törökországban
Egy magyar kft.-nek több tagja van, köztük egy török származású osztrák állampolgár. Ez a cég vetőmagok forgalmazásával foglalkozik. Jelenleg egy teljesen új mag értékesítését tervezik. Ezt vélhetően a török kapcsolatok révén, Törökországba is értékesítik majd. Előbb azonban a török cégnél végzik, Törökországban a kísérleti vetést. Ennek költségét a török cég ki is számlázta a magyar kft.-nek, az ottani áfával, 18%-kal, 2,5 millióért. Szerződés is készült erről. Kérdésem: Ez az Áfa-tv. területi hatályán kívül esik, mivel a vetőmag vetése kint történik? Itt nem kell szolgáltatásimportról beszélni? A felszámított áfát csak egy külföldön történő bejelentkezéssel lehetne visszaigényelni? Áfabevallásban egyáltalán mint tájékoztató adatnak sem kell szerepelnie? Ha igen, melyik sorban? Ekkora összegnél, mivel nem tudják érvényesíteni az eladási árban, én kutatás-fejlesztésként aktiválnám, tehetem? Kérem, szíveskedjenek a könyvelést is levezetni nekem!
Megjelent a Számviteli Levelek 180. számában (2008. augusztus 7.), 3772. kérdésszám alatt
kiserőmű Kiserőmű által előállított áram
Társaságunk bérbe ad egy ingatlant a gépekkel együtt. Az ingatlanon található egy háztartási méretű kiserőmű, amely által előállított áram biztosítja a bérlő által használt gépek áramellátását. A hiányzó energiát az áramszolgáltató biztosítja. A kiserőmű által előállított energiát társaságunk kiszámlázhatja-e a bérlőnek? Ha igen, a kiszámlázott energia egységára meg kell-e egyezzen az áramszolgáltató egyetemes szolgáltatási díjtételével, vagy a villamos energiáért fizetendő átlagos villamos energia termékárnak megfelelő ár lehet a számlázott egységár? Adja bérbe a kiserőművet, mint berendezést, olyan mértékű bérleti díjért, amely biztosítja az eszköz bekerülési értékének az elhasználódási idő alatti megtérülését?
Megjelent a Számviteli Levelek 284. számában (2013. április 25.), 5846. kérdésszám alatt
kiskereskedelem
kisrészvényes Kisrészvényesek részére utólag fizetendő összeg
A külföldi tulajdonos alapított egy kft.-t, továbbá megszerezte egy tőzsdei rt. részvényeinek több mint 90 százalékát. A tulajdonába nem került részvények tekintetében élt a tőkepiaci törvényben biztosított vételi jogával. A kisrészvényesek által be nem nyújtott részvényeket az rt. érvénytelenné nyilvánította, helyettük új részvények kerültek kibocsátásra, amelyeket az rt. értékesített a kft. részére alacsonyabb áron, mint a kiszorítási eljárásban alkalmazott ár. Az értékesítésből befolyt vételárat az rt. átutalta az érvénytelenített részvények utolsó tulajdonosai részére. A kisrészvényesek kérték a kft.-től a kiszorítási és az értékesítési vételár különbözetének megfizetését, amelyet a kft. megtagadott. A kisrészvényesek bírósághoz fordultak. A bíróság a különbözetet megítélte. Időközben a kft. beolvadt az rt.-be. Hogyan kell elszámolni a részvényár-különbözetet és a késedelmi kamatot? A Tao-tv. alapján elismert ráfordításnak minősül-e a részvényár-különbözet és a késedelmi kamat?
Megjelent a Számviteli Levelek 157. számában (2007. augusztus 9.), 3241. kérdésszám alatt
kistehergépjármű Kistehergépjármű-vásárlás magáncélra is
A kft. ügyvezetője kistehergépjárművet vásárolna, amelyet magáncélra is használna. Milyen számviteli, adózási, adminisztrációs feladatot vonna ez maga után a vállalkozásnál, illetve a magánszemélynél?
Megjelent a Számviteli Levelek 290. számában (2013. augusztus 15.), 5981. kérdésszám alatt
kisvállalati adó
kisvállalkozás
kisvállalkozási besorolás Kisvállalkozási besorolás
Kisvállalkozásnak minősül-e az a vállalkozás, amelynek átlagos létszáma 50 fő alatt van, árbevétele 10 millió euró alatt, és mérlegfőösszege 10 millió euró felett van?
Megjelent a Számviteli Levelek 196. számában (2009. április 16.), 4092. kérdésszám alatt
kisvállalkozói adó (kata)
kisvállalkozói kedvezmény
kiszámlázott igazolás Kiszámlázott igazolás díjának az elszámolása
Milyen költségnemre könyveljük a tenyészkoca állatjóléti támogatáshoz a Magyar Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége által kiszámlázott igazolás kiállításának díját? Része-e a sertéstenyésztés közvetlen önköltségének, vagy gazdálkodási általános költség?
Megjelent a Számviteli Levelek 358. számában (2017. január 12.), 7189. kérdésszám alatt
kiszerelés költségei Kiszerelés költségei
A kht. új tevékenységként étolaj-kiszereléssel foglalkozik. Az étolaj nagy mennyiségben, tartályokban érkezik. A flakont, a kupakot vásároljuk, a címkét saját nyomdánk állítja elő. Az étolaj a technológiai sorba beépített szűrés után az olajtöltő gépsor segítségével kerül a flakonokba, majd címkézésre és végül egységrakat-csomagolásra. Az étolaj ebben az esetben alapanyag vagy áru? Ha alapanyag, akkor késztermék lesz belőle? Kalkulációs lap készüljön róla? Ha az étolaj áru, a kupak, a flakon, a címke, valamint az egységrakat-csomagolás költsége minek minősül? Az étolajat jelenleg a kiskereskedelmi bolthálózatunkban, a saját vendéglátóegységeinkben értékesítjük, illetve használjuk fel. Később más boltoknak is értékesítünk. A számviteli politikánk és az önköltség-számítási szabályzatunk szerint a kiszerelőüzemben felmerült önköltséget a termék átadásakor a boltokra és a vendéglátóegységekre kell terhelni. Ha az étolaj áru, akkor hogyan kell ezt könyvelni? A társaság csak az 5. számlaosztályban könyvel.
Megjelent a Számviteli Levelek 199. számában (2009. május 28.), 4170. kérdésszám alatt
kiva
kiva (áttérés)
kiva (belépés) Belépés a kivába, kilépés a kivából
Kivabelépéssel kapcsolatosak a kérdéseim:
1. Kivaidőszak előtt beszerzett tárgyi eszköz áttéréskori nyilvántartási értéke "0", mert fejlesztési tartalékot számoltunk el rá. Kivaidőszak alatt számolom az Szt. szerinti értékcsökkenési leírást. Visszatérek a Tao-tv. hatálya alá. A kivaidőszak előtt beszerzett tárgyi eszköz nyilvántartási értéke (0) csökkentve a kiva alatti, Szt. szerint elszámolt écs-vel (az érték -2000 E Ft), ez az összeg taonövelő lesz-e és mikor? Vagy a felhalmozott eredménytartalékot növeli?
2. Kivaidőszak alatt beszerzett tárgyi eszközre korábban képzett fejlesztési tartalékot szabadítok fel. Számolom a kiva alatt az Szt. szerinti écs-t. A Tao-tv. hatálya alá való visszatéréskor a felhalmozott eredménytartalékot csökkentem a nettó értékkel. Itt mikor kell majd a tao-t megfizetnem, illetve kell-e egyáltalán?
3. Hogyan lehet a kivaidőszak előtt beszerzett tárgyi eszközökre tovább folytatni a Tao-tv. szerinti értékcsökkenést? Ennek mértéke megegyező az Szt. szerinti kulccsal?
4. Ha áttéréskor nem választom a gyorsított amortizációt (nem növelem meg a tao alapját az Szt. szerinti nettó érték és az Adótv. szerinti érték különbözetével), akkor ezt a különbözetet mikor fogom leadózni?
Megjelent a Számviteli Levelek 380. számában (2018. február 15.), 7524. kérdésszám alatt
kiva (kilépés) Belépés a kivába, kilépés a kivából
Kivabelépéssel kapcsolatosak a kérdéseim:
1. Kivaidőszak előtt beszerzett tárgyi eszköz áttéréskori nyilvántartási értéke "0", mert fejlesztési tartalékot számoltunk el rá. Kivaidőszak alatt számolom az Szt. szerinti értékcsökkenési leírást. Visszatérek a Tao-tv. hatálya alá. A kivaidőszak előtt beszerzett tárgyi eszköz nyilvántartási értéke (0) csökkentve a kiva alatti, Szt. szerint elszámolt écs-vel (az érték -2000 E Ft), ez az összeg taonövelő lesz-e és mikor? Vagy a felhalmozott eredménytartalékot növeli?
2. Kivaidőszak alatt beszerzett tárgyi eszközre korábban képzett fejlesztési tartalékot szabadítok fel. Számolom a kiva alatt az Szt. szerinti écs-t. A Tao-tv. hatálya alá való visszatéréskor a felhalmozott eredménytartalékot csökkentem a nettó értékkel. Itt mikor kell majd a tao-t megfizetnem, illetve kell-e egyáltalán?
3. Hogyan lehet a kivaidőszak előtt beszerzett tárgyi eszközökre tovább folytatni a Tao-tv. szerinti értékcsökkenést? Ennek mértéke megegyező az Szt. szerinti kulccsal?
4. Ha áttéréskor nem választom a gyorsított amortizációt (nem növelem meg a tao alapját az Szt. szerinti nettó érték és az Adótv. szerinti érték különbözetével), akkor ezt a különbözetet mikor fogom leadózni?
Megjelent a Számviteli Levelek 380. számában (2018. február 15.), 7524. kérdésszám alatt
kiva-adóalap
kiválás
kivetés Várható késedelmi pótlék elszámolása
El kell-e számolni a tárgyévi ráfordítások között a várható, de az APEH által csak a következő évben kivetendő és jogerőre emelkedő késedelmi pótlékot?
Megjelent a Számviteli Levelek 21. számában (2001. november 8.), 418. kérdésszám alatt
kivetés időpontja Késedelmesen megfizetett illeték
Egy társaság 1995 szeptemberében vásárolt egy épületet. A vagyonátruházási illetékről 2000 márciusában érkezett meg a határozat. A kifizetett illetéket 2000-ben az ingatlan értékét növelő tételként kell könyvelni, vagy 1995-re önellenőrzést kell végrehajtani? (1995-re vonatkozóan volt APEH-ellenőrzés.)
Megjelent a Számviteli Levelek 11. számában (2001. május 31.), 202. kérdésszám alatt
kivetett áfa Vámhatóság által kivett áfa elszámolása
2005. július 1-jétől a harmadik országból beszerzett áruk után a vámhatóság megállapítja az áru értékét - mely eltér a szállítótól kapott számla összegétől - és az áfa összegét. A társaság az áfát megfizeti, átutalja. A fenti gazdasági eseményeket hogyan kell helyesen könyvelni és az áfabevallásba beállítani? Kell-e az áfabevalláshoz csatolni a 06. számú mellékletet?
Megjelent a Számviteli Levelek 133. számában (2006. július 20.), 2709. kérdésszám alatt
kivezetés
kivont jövedelem Társas vállalkozásból kivont jövedelem
A társas vállalkozásból kivont jövedelem (a tagsági viszony megszűnése) szja-köteles és áfaköteles (ha a kivont eszközhöz korábban levonható áfa kapcsolódott). Az áfa a tőkeleszállítás részét képezi-e? Amennyiben igen, úgy szja-alapot képez-e a kilépő tagnál?
Megjelent a Számviteli Levelek 81. számában (2004. április 15.), 1674. kérdésszám alatt
kkv
kkv besorolása
klaszter Klaszterrel kapcsolatos elszámolások
A társaság tulajdonosa kezdeményezésére létrehoztak egy klasztert. A klaszter nem jogi személy. Határozatlan időre alakult, csatlakozhat hozzá minden olyan jogi személy, nonprofit szervezet, magánszemély, amely/aki magára nézve elfogadja az alapító okiratot. A klaszter jelenleg 12 társaságot egyesít, és az operatív feladatok ellátásával társaságunkat bízta meg. A tagok tagdíjat fizetnek, amelyet a társaság szed be. A társaság saját alapító okirata szerint főtevékenységi köre ingatlan-bérbeadás és -hasznosítás. A társaság nyilvántartásaiban ezen operatív feladatok ellátásával kapcsolatban felmerülő bevételek (pl. a tagdíj) és kiadások (pl. pályázati díj, közreműködők bére, tárgyi eszközök beszerzése, amortizáció stb.) hogyan könyvelendő? A klaszter működésének számviteli elszámolása része lehet-e a társaság (a kft.) éves beszámolójának, illetve elszámolhatók-e a vállalkozás érdekében felmerülő bevételként és költségként?
Megjelent a Számviteli Levelek 211. számában (2009. december 17.), 4407. kérdésszám alatt
klímaberendezés áthelyezése Klímaberendezés áthelyezése
A társaság gyártórészlege új telephelyre költözött. A 2 éve felszerelt klímaberendezéseket a szerviz leszerelte, az új telephelyre áthelyezte. A szerviz a klímaberendezések lebontását, felújítását és az új telephelyre való telepítését és üzembe helyezését 150 ezer forint összegben számlázta. Ez az összeg elszámolható karbantartásként?
Megjelent a Számviteli Levelek 386. számában (2018. május 31.), 7629. kérdésszám alatt
klubrendszer Klubba belépők tagsági díja
Ügyfelünk (utazási iroda) klubrendszert szeretne bevezetni. A klubrendszerbe belépők egyszeri díjat fizetnek a tagságért, ezt követően kedvezményeket kapnak az iroda ajánlataiból, illetve kiemelt szolgáltatást (5 évig). Hogyan könyvelendő a belépési díj mint szolgáltatás ellenértéke, és mi a helyes teljesítési dátum?
Megjelent a Számviteli Levelek 326. számában (2015. június 4.), 6687. kérdésszám alatt
kockázati alap Megszüntetett egyesülettől kapott összeg elszámolása
Szövetkezetünk tagja volt a Tojástermelők Egyesületének. Az egyesület közgyűlése megszüntette az egyesületet, és úgy döntött, hogy az egyesület tőkéje a tagok által befizetett tagdíj és kockázati alap befizetése arányában visszaosztandó. A visszaosztott összeget hova kell könyvelni? Van-e szó ez esetben áfáról?
Megjelent a Számviteli Levelek 20. számában (2001. október 25.), 404. kérdésszám alatt
kockázatitőke-jegy Kockázatitőke-jegy, befektetési jegy bekerülési értéke
Az Szt. 49. §-ához hasonlóan kell-e eljárni a 3. §-ban megfogalmazott kockázatitőke-jegy, befektetési jegy tulajdonosának is a bekerülési, beszerzési érték megállapításakor?
Megjelent a Számviteli Levelek 377. számában (2017. december 14.), 7491. kérdésszám alatt
kocsiállásdíj Kocsi állásdíjának elszámolása, áfája
A fuvarozócéget megbíztuk azzal, hogy "A" pontból "B" pontba szállítsa el az általunk beszerzett árut. A megadott időre a szállítmányozó cég kiállította a kocsit, de az árura várakoznia kellett. Mivel a várakozási idő meghaladta a szerződésben megengedettet, ezért társaságunk "kocsiállás" címén előre meghatározott tarifa szerinti díjat fizetett. Kérdésünk, ezt a díjat hogyan kell elszámolni a szállítmányozónál és a megrendelőnél? Áfa szempontjából mi a helyes eljárás? Az áruszállítóra milyen címen terheltethetjük tovább? (Ezt ugyan a szerződésben nem szabályoztuk, de a fuvarozócég elismeri a késedelmes teljesítést.)
Megjelent a Számviteli Levelek 258. számában (2012. január 12.), 5289. kérdésszám alatt
kommunális adó
kompenzációs felár
kompenzációs veszteség elszámolása Gazdasági társaság igazolt veszteségének kiegyenlítése
A gazdasági társaság és az önkormányzat közötti közszolgáltatói szerződés alapján az önkormányzatnak - mint az ellátásért felelősnek - a szolgáltatás fenntartása esetén kötelezettséget jelent a szolgáltatást végző társaság indokolt ráfordításai alapján igazolható veszteség kiegyenlítése. (Ezt uniós rendelet és a 2012. évi XVI. törvény is szabályozza.) A szerződés szerint a két fél minden évet követően elszámol az előző évi kompenzálandó veszteség mértékéről (összegszerűen meghatározzák, az önkormányzat közgyűlése is elfogadja). Ugyanakkor az önkormányzat forrás hiányában nem tudja pénzügyileg rendezni az elszámolt támogatást, hanem arra majd külön fizetési megállapodást köt, amikor rendelkezik a megfelelő fedezettel. Az Szt. 77. §-a (2) bekezdésének 2016. évi módosítása szerint kötelezően elő kell-e írni 2017-ben a társaságnál egyéb bevételként a mérlegkészítésig elszámolt összeget? 2017-ig a mérlegkészítésig pénzügyileg rendezett kompenzációt mint támogatást számolta el a társaság egyéb bevételként. A módosítás hatására a korábbi években elszámolt, de meg nem fizetett kompenzációt is el kell számolni 2017-ben egyéb bevételként?
Megjelent a Számviteli Levelek 372. számában (2017. szeptember 21.), 7412. kérdésszám alatt
kompenzálás
kompenzálás (devizás tételek)
konditerem Konditerem kialakítása, berendezése
Társaságunk tevékenységi körén kívül eső beszerzést tervez. Van egy nemrég felújított irodaépületünk, ahol az egyik üres helyiséget és a hozzá kapcsolódó vizesblokkot úgy alakították át, hogy azt konditeremként lehessen használni. Most szereztünk be gépeket a terembe (szobakerékpár, súlyzók stb.), ezeket a dolgozók térítés nélkül használhatják munkaidőn kívül. Hogyan kell nyilvántartásba venni ezeket az eszközöket? Eddig azt gondoltuk, hogy a tárgyi eszközök között, és - mint béren kívüli juttatás - a számla könyvelésekor megfizetjük az szja-t, az ehót. Helyesen járunk el?
Megjelent a Számviteli Levelek 359. számában (2017. január 26.), 7198. kérdésszám alatt
konferencia
konferenciaszervezés Konferenciaszervezés költségei
Az általunk könyvelt cég évek óta szervez 3 napos konferenciát. A részvételi díj tartalmazza a szállás, étkezés díját, valamint az idegenforgalmi adót. 2010. évben a természetbeni juttatás és reprezentáció megítélése miatt tételesen számláztunk. A szállás és az étkezés szorosan kapcsolódik a rendezvényszervezéshez, így 25% áfával növelten számláztunk. Felmerült, hogy az étkezést 18% áfával kellene számláznunk, mert nem szorosan kapcsolódik a konferenciához, és külön téríttetjük meg. Kérem, tájékoztassanak a helyes számlázási módról és az áfakulcsok használatáról, mind a szállás, az étkezés és az idegenforgalmi adó vonatkozásában!
Megjelent a Számviteli Levelek 238. számában (2011. február 24.), 4927. kérdésszám alatt
kongresszusszervezés Kongresszusszervezéshez kapcsolódó költségek elszámolása
A társaság kongresszusszervező, a kongresszusokat a kongresszusrendező megbízása útján bonyolítja le. A kongresszusok megszervezésével kapcsolatos szolgáltatásokat a szervező saját nevében rendeli meg és számolja el költségként, a részvételi díjat pedig árbevételként. A kongresszus eredményével számol el a kongresszusszervező a kongresszus rendezőjével, és az eredményt utalja át a rendezőnek. Az átutalás történhet számla kibocsátásával?
Megjelent a Számviteli Levelek 393. számában (2018. október 11.), 7738. kérdésszám alatt
konszolidáció
konszolidálás
konszolidálás (magánszemély) Konszolidálás magánszemély tulajdonosok esetében
A magánszemély többségi tulajdonosa az "A" kft.-nek, felesége a kisebbségi tulajdonos. A "B" kft.-nél többségi tulajdonos ugyanezen magánszemély felesége, kisebbségi tulajdonos a magánszemély (férj). Az "A" és "B" kft.-k nem rendelkeznek tulajdoni hányaddal egymásban. Van-e konszolidálási kötelezettség "A" és "B" társaságok beszámolói kapcsán, ha azok az előírt értékhatárokat meghaladják? A kérdező véleménye szerint nincs, és a kérdésben meg is indokolja véleményét.
Megjelent a Számviteli Levelek 355. számában (2016. november 10.), 7140. kérdésszám alatt
konszolidálás 2005 Konszolidált beszámoló 2005-től
Az Szt. 2005. január 1-jétől kötelezővé teszi az anyavállalat számára, hogy a konszolidált (összevont) éves beszámolóját a nemzetközi számviteli standardok alapján készítse el. Az IAS-ek alkalmazása kizárólag a konszolidált (összevont) éves beszámoló elkészítésére vonatkozik? Vagy ezen elveket alkalmazni kell a leányvállalat éves beszámolójára is?
Megjelent a Számviteli Levelek 91. számában (2004. szeptember 30.), 1874. kérdésszám alatt
konszolidált beszámoló
konténer (besorolás) Konténerek besorolása, amortizációja
A kft. egy öltözőkonténert és egy portakonténert vásárolt 2011 decemberében abból a célból, hogy több éven keresztül bérbe adja azokat üzleti partnerének. A konténerek használtak, 4 évesek, acélvázból és acéllemezből állnak. Az öltözőkonténert a kft. telkén, a partner által bérelt üzemcsarnok mellett helyezik el. A konténerbe a földből vizet és elektromos áramot is vezetnek (a konténerben öltözni és zuhanyozni lehet). A másik konténert is a telekre helyezik, kap vizet és áramot. A konténereket a kft. 12. 29-én használatba vette. A konténerek milyen vámtarifaszám alá sorolhatók? A kft. melyik tárgyi eszköz kategóriában tarthatja nyilván? Milyen leírási kulcsot kell alkalmazni az Szt., a Tao-tv. szerint?
Megjelent a Számviteli Levelek 264. számában (2012. április 19.), 5407. kérdésszám alatt
kontírozás
konzorciális cég Konzorciumi vezető cég díjazása (áfa)
Cégünk konzorciumi megállapodás alapján engedélyköteles építési-szerelési tevékenységet végez. Az erről kiállított számla szerinti teljesítés a fordított adózás szabályai alá tartozik. A megrendelő az általa nyújtott szolgáltatásokról (konzultációs díj, irodai szolgáltatások stb.) számlát állít ki az egyenes adózás szabályai szerint. A szerződés szerint a konzorciumi vezetőt a számlázott teljesítmény százalékában konzorciumi vezetői díj illeti meg, amelyet a konzorcium vezetője a fordított adózás szabályai szerint számlázott. Helyesen járt-e el a konzorciumi vezető cége? Vagy erre a díjra is az egyenes adózás szabályait kellene alkalmazni?
Megjelent a Számviteli Levelek 199. számában (2009. május 28.), 4173. kérdésszám alatt
konzorcium
konzorcium (elszámolás) Konzorciumban részt vevők közötti elszámolás
Két magyarországi székhelyű építőipari társaság konzorciumot hozott létre, amely konzorcium vállalkozási szerződést kötött egy harmadik féllel, mint megrendelővel önálló vízellátó rendszer generálkivitelezői munkáinak elvégzésére. A konzorciumi tagok a kivitelezői szerződés szerint vállalt szolgáltatás ellenértékét külön-külön számlázzák. A konzorciumi megállapodás alapján a nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosan a konzorcium tagjai úgy állapodtak meg, hogy a szolgáltatásból eredő költségeket is a megrendelő felé történő kiszámlázás arányában viselik. A konzorciumi tagok között történő elszámolás során (eredménymegosztás) egymás számára ellenszolgáltatást nem nyújtanak. Hogyan kell ezt az ügyletet elszámolni? Milyen bizonylatot kell kiállítani? Milyen áfát kell felszámítani?
Megjelent a Számviteli Levelek 357. számában (2016. december 15.), 7173. kérdésszám alatt
korengedmény
korengedményes nyugdíjas Korengedményes nyugdíjba vonulás
Dolgozónk 2007. december 28-án korengedményes nyugdíjba ment. A határozat a fizetési kötelezettségről 2008. január 11-én érkezett, az összeget január 15-én átutaltuk. 2007. évre elő kell írni kötelezettségként? És hova kell könyvelni? Időbelileg meg kell osztani?
Megjelent a Számviteli Levelek 169. számában (2008. február 21.), 3530. kérdésszám alatt
kórház-üzemeltetés Üzemeltetésre átvett kórház eszközei-kötelezettségei
2008-ban a kft. az önkormányzattól üzemeltetésre átvett kórházat, az átvétel feltételeit szerződésben rögzítették. Átvett eszközök (készlet, követelés, vevő, OEP-finanszírozás 3 hó) 360 M Ft, átvett kötelezettségek (szállító, munkavállalókkal kapcsolatos elszámolások) 500 M Ft. Könyvelésére kétféle álláspontra jutottunk: a térítés nélküli átadás-átvétel szabályai alkalmazásával, időbeli elhatárolással; elszámolási számla közbeiktatásával, majd a különbözet rendkívüli ráfordításkénti elszámolásával. Esetleg valami más? Hogyan érinti ez a társasági adó alapját? Mit kell érteni azon, hogy a kötelezettség átvállalása jogszabály előírása alapján történt?
Megjelent a Számviteli Levelek 200. számában (2009. június 11.), 4199. kérdésszám alatt
korosbítás Korosbítás elszámolása
A kocasüldők tenyészkocává minősítése során kell-e számlát kiállítani és azt a havi áfabevallásban egyazon időszakban értékesítésként és beszerzésként is beállítani, mint a saját beruházás után?
Megjelent a Számviteli Levelek 27. számában (2002. január 31.), 542. kérdésszám alatt
korszerűsítés Saját vállalkozásban végzett korszerűsítés
A cég üzemcsarnokát korszerűsítették. A munkákhoz a cég anyagot vásárolt, azok áfáját levonásba helyezte. A munkákban a saját dolgozók is részt vettek. Helyesen járunk-e el, ha kikalkuláljuk a közvetlen önköltséget, majd ezen értékkel az üzemcsarnok értékét növeljük, és az így növelt érték lesz az értékcsökkenés alapja?
Megjelent a Számviteli Levelek 146. számában (2007. február 22.), 2991. kérdésszám alatt
kölcsön
kölcsön (árfolyamvesztesége) Rövid lejáratú kölcsön árfolyamvesztesége
Társaságunknak több külföldi székhelyű leányvállalata van, részesedésüket a befektetett eszközök között devizában tartjuk nyilván. Ugyanakkor az anyavállalattól devizában rövid lejáratú kölcsönt vettünk fel. Az adóév végén a számviteli törvénynek megfelelően értékeltük a devizában kimutatott eszközöket, kötelezettségeket. Az értékelés összevont eredményeként árfolyamveszteséget számoltunk el. A befektetett pénzügyi eszközök értéke növekedett (árfolyamnyereség), a rövid lejáratú kölcsönök értéke is növekedett (árfolyamveszteség), de ez utóbbi közel kétszer akkora mértékben. A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdése dzs) pontjának a) alpontja, illetve 8. §-a (1) bekezdése dzs) pontjának a) alpontja írja elő, hogy a társaság döntése szerint mikor lehet (illetve kell) csökkenteni, növelni az adózás előtti eredményt az árfolyam-különbözetek miatt. Kérdésünk, ha a rövid lejáratra felvett kölcsönt - pénzügyi nehézségek miatt - nem tudtuk visszafizetni egy éven belül, csak 18 hónap alatt, akkor az hosszú lejáratúnak minősül-e, és növelni kell-e az év végi értékelés miatti kötelezettség értékének a növekedésével az adózás előtti eredményt?
Megjelent a Számviteli Levelek 229. számában (2010. október 7.), 4742. kérdésszám alatt
kölcsön (kamatmentes) Kamatmentesen adott kölcsön
Adott három cég: "A" bevételi nyilvántartást vezető evás bt., "B" Szt. hatálya alá tartozó evás bt., "C" a Tao-tv. hatálya alá tartozó kft. Mindhárom cég kapcsolt vállalkozásnak minősül. Az "A" kölcsönt nyújt "B"-nek és "C"-nek kamatmentesen. A meg nem fizetett kamat jelent-e adóalap-módosítást? Mi a helyzet akkor, ha a magánszemély tulajdonos nyújtja a kamatmentes kölcsönt?
Megjelent a Számviteli Levelek 288. számában (2013. július 11.), 5921. kérdésszám alatt
kölcsön (lakásvásárlásra) Munkavállalónak nyújtott kölcsön elengedése
A társaság forintalapú kölcsönt nyújtott munkavállalójának pénzintézeten keresztül 2011. 12. 30-án. A kölcsön összege 4800 E Ft, kamata változó, a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelően, lejárata 2026. 12. 31. A kölcsönt a munkavállaló által saját ingatlan vásárlására felvett devizaalapú hitel végtörlesztésének kifizetésére az Szja-tv. és a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. Korm. rendeletben meghatározott méltányolható lakásigénynek nem megfelelő feltételekkel nyújtotta a társaság. A munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel 2015. 09. 14-én megszűnt. Ezt követően a társaság elengedte a kölcsön fennmaradó összegét - 3 728 400 Ft-ot - 2015. 12. 21-én. A társaság 2016. 01. 07-én a munkavállaló nevében technikailag elutalta a pénzintézetnél vezetett munkavállalói kölcsön számlájára a nevezett összeget. Kérem állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a társaság által elengedett kölcsön után - mint adóköteles vissza nem térítendő támogatás - nem önálló tevékenységből származó jövedelemként kell megfizetni az adókat, járulékokat? A társaságot és a volt munkavállalót milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli?
Megjelent a Számviteli Levelek 353. számában (2016. október 13.), 7111. kérdésszám alatt
kölcsön (magánszemélynek)
kölcsön (részvény) Kölcsönadott saját részvények
Társaságunk a tárgyévet megelőző évben visszavásárolt részvényekből kölcsönadott más vállalkozás részére. A kölcsönszerződés szerinti összeget követelésként, saját részvények könyv szerinti értékének a kölcsönszerződés szerinti értéket meghaladó összegét aktív időbeli elhatárolásként számolta el a társaság. Az év végi értékelés keretében a kölcsönszerződés miatti követelésre a társaság értékvesztést számolt el. A kölcsönügylet végén (a tárgyévben) a társaság a visszakapott saját részvényeket a kölcsönszerződés miatti követelés könyv szerinti értékén (az előző év végén elszámolt értékvesztéssel csökkentett kölcsönszerződés szerinti értéken) vette nyilvántartásba a kölcsönbe vevővel fennálló kötelezettséggel szemben. A kölcsönszerződés miatti követelés könyv szerinti értéke és a visszavételkor keletkezett kötelezettség összevezetésre került. Helyesen járt-e el a társaság, amikor a visszakapott saját részvényeket a leírtak szerint számolta el? Lehet más megoldás is?
Megjelent a Számviteli Levelek 202. számában (2009. július 16.), 4238. kérdésszám alatt
kölcsön (társaságok között)
kölcsön elengedése Munkavállalónak nyújtott kölcsön elengedése
A társaság forintalapú kölcsönt nyújtott munkavállalójának pénzintézeten keresztül 2011. 12. 30-án. A kölcsön összege 4800 E Ft, kamata változó, a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelően, lejárata 2026. 12. 31. A kölcsönt a munkavállaló által saját ingatlan vásárlására felvett devizaalapú hitel végtörlesztésének kifizetésére az Szja-tv. és a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. Korm. rendeletben meghatározott méltányolható lakásigénynek nem megfelelő feltételekkel nyújtotta a társaság. A munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel 2015. 09. 14-én megszűnt. Ezt követően a társaság elengedte a kölcsön fennmaradó összegét - 3 728 400 Ft-ot - 2015. 12. 21-én. A társaság 2016. 01. 07-én a munkavállaló nevében technikailag elutalta a pénzintézetnél vezetett munkavállalói kölcsön számlájára a nevezett összeget. Kérem állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a társaság által elengedett kölcsön után - mint adóköteles vissza nem térítendő támogatás - nem önálló tevékenységből származó jövedelemként kell megfizetni az adókat, járulékokat? A társaságot és a volt munkavállalót milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli?
Megjelent a Számviteli Levelek 353. számában (2016. október 13.), 7111. kérdésszám alatt
kölcsön fedezete
kölcsön határidős kölcsönnel Eurós kölcsön határidős ügylettel
A társaság 1 millió euró kölcsönt kap a tulajdonosától, ami 2014. június 30-án átutalással megérkezett. Az euró beérkezésének időpontjában az MNB-árfolyam 310 Ft/euró. A kölcsön visszafizetésének határideje 2015. június 30-a. A társaság kifizetéseinek rendezéséhez az eurót forintra váltja át, és felhasználja. A társaság határidős vételi szerződést köt a bankkal, amely alapján 2015. június 30-án 315 Ft/euró árfolyamon vásárolhat a kölcsön visszafizetéséhez 1 millió eurót. Hogyan kell értékelni 2014. december 31-i beszámolóban az 1 millió eurós kötelezettséget 320 Ft/euró árfolyam esetén? A határidős vételi szerződés alapján a kölcsön futamidejére vetítve a határidős szerződésből adódó kötelezettségtöbbletet, esetleg időarányos részét?
Megjelent a Számviteli Levelek 318. számában (2015. január 15.), 6530. kérdésszám alatt
kölcsön kamata
kölcsön valutában Külfölditől felvett kölcsön
A kft. kölcsönt vett fel külföldi személytől valutában. A kölcsönnyújtó szóban lemondott a követeléséről, de ezt írásban 9 éve nem hajlandó megerősíteni. Azóta még mindig kölcsönként szerepel a könyvekben. Milyen adóvonzata van az esetnek? Hogyan könyveljek? A kft. ügyvezetője a fennálló összeget a tőketartalékba kívánja tenni. Lehetséges ez?
Megjelent a Számviteli Levelek 166. számában (2008. január 10.), 3471. kérdésszám alatt
kölcsön visszafizetése devizában Forintban adott kölcsön visszafizetése devizában
Társaságunk forintban kölcsönt nyújtott a "B" társaságnak. A "B" társaság ezt a kölcsönt svájci CHF-ben fizette vissza. Helyesen számolom-e el, ha úgy könyvelem, hogy a bankszámlára megérkezett CHF-et a jóváírás napján érvényes árfolyamon könyvelem, és az átszámított forint és a kölcsön forintösszege közötti különbözetet kamatként számolom el? Nem számolok árfolyam-különbözetet, mert nincs mihez viszonyítanom.
Megjelent a Számviteli Levelek 182. számában (2008. szeptember 11.), 3805. kérdésszám alatt
kölcsönkövetelés Kölcsönkövetelés beszámítása
A kft.-nek az anyavállalattal szemben 50 000 euró kölcsönkövetelése van, amelynek a 2010. 12. 31-i MNB választott árfolyamával számított forintértéke 13 937 500 Ft. Tulajdonosi döntés alapján a 2010. évi beszámolóban az anyavállalatnak 13 937 500 Ft osztalék miatti kötelezettséget írtak elő. Júliusban úgy döntött a tulajdonos, hogy nem kéri az osztalék átutalását, hanem a két cég közötti nyilatkozat alapján kéri az összevezetést. Mivel a kölcsönt euróban adták, az osztalékot forintban határozták meg, az összevezetést milyen árfolyamon és hogyan kell könyvelni?
Megjelent a Számviteli Levelek 251. számában (2011. szeptember 22.), 5159. kérdésszám alatt
kölcsönzés
költözés költségei Kiköltözés, visszaköltözés költségei
Építési beruházásként megvalósított épület aktiválási értékébe beletartozik-e az épületbe való beköltözés költsége? A meglévő csarnok bontása után új nagyobb, korszerűbb csarnok épül. A csarnokban lévő irodákból kiköltöznek, majd az új csarnokba költöznek vissza. Ez utóbbi értéke is beszámítható az aktiválás értékébe? A bontáshoz kapcsolódóan a meglévő épület selejtezését, illetve az ahhoz kapcsolódó megtérülés értékét számításba kell-e venni az új épület aktiválandó értékében?
Megjelent a Számviteli Levelek 258. számában (2012. január 12.), 5288. kérdésszám alatt
költség
költség továbbhárítása
költség-hozzájárulás Működésiköltség-hozzájárulás elszámolása
Szövetkezetünknél a természetes személy tagok által a 85/2002. FVM rendelet és a szövetkezet alapszabálya szerint fizetett költség-hozzájárulást hogyan kell elszámolni?
Megjelent a Számviteli Levelek 80. számában (2004. április 1.), 1663. kérdésszám alatt
költségátalány
költségátterhelés Költségek átterhelése
Egy 100%-ban külföldi tulajdonban (legfelsőbb szint a holding) lévő kft. ügyvezető igazgatója külföldi állampolgár, nem áll a kft. alkalmazásában. Az ügyvezetés költségeit, valamint a holding vezetési költségeit a tulajdonos, illetve a holding negyedévente a kft.-re terheli. Ezek az átterhelt költségek tartalmukban költségráfordításra adott támogatásnak minősülnek?
Megjelent a Számviteli Levelek 304. számában (2014. április 24.), 6266. kérdésszám alatt
költségek áthárítása
költségelhatárolás Építőipari tevékenység költségeinek elhatárolása
Társaságunk építőipari tevékenységgel foglalkozik. 2007. év végén átadásra került egy munka, amely 2007. évben kiszámlázásra is került. 2008. évben még felmerülnek költségek a telephely rendberakásával: anyag, igénybe vett szolgáltatás, bér és járulékai. Helyesen járok-e el, ha úgy könyvelünk 2007-ben 2008. évi költségeket, hogy T 58 - K 48?
Megjelent a Számviteli Levelek 176. számában (2008. május 29.), 3688. kérdésszám alatt
költségelszámolás
költséghányad alkalmazása Költséghányad érvényesítése tisztségviselőnél megbízással
"X" magánszemély főállással rendelkezik, de mellette 2006. január 1-jétől egy kft. vezető tisztségviselője (csak ügyvezetője, nem tagja a kft.-nek!) megbízási szerződés alapján, és jövedelmét (önálló tevékenységből származó jövedelemként) minden hónapban 10% költséghányad alkalmazásával bérszámfejtik. A kft. új könyvelője (az Szja-tv. 24 §-ra hivatkozva) most jelezte, hogy éveken át nem lehetett volna 10%-os költséghányadot alkalmazni, mert a megbízási viszonyban ellátott ügyvezetői tevékenységet egyaránt nem önálló tevékenységnek kell tekinteni, így költségelszámolásnak helye nincs. Igaza van az új könyvelőnek? 2010. január 1-jétől lehet-e alkalmazni a 10%-os költséghányadot?
Megjelent a Számviteli Levelek 220. számában (2010. április 29.), 4576. kérdésszám alatt
költséghely-költségviselő Költséghely-költségviselő költségelszámolás: tenyésztésbe állítás
Szövetkezetünknél elsődlegesen költséghely-költségviselő, másodlagosan költségnemkönyvelés van. Saját állományból történő tenyésztésbe állításkor év végén hogyan kell megszüntetni a 792. és 799. főkönyvi számlákat? És mi a helyzet elhullásnál, kényszervágásnál?
Megjelent a Számviteli Levelek 59. számában (2003. április 30.), 1232. kérdésszám alatt
költségmegosztás
költségnyilvántartás Költségnyilvántartás szabályai (eva)
Igaz-e, hogy a szállítói számlák eldobhatók az evában működés során?
Megjelent a Számviteli Levelek 49. számában (2002. december 5.), 983. kérdésszám alatt
költségtérítés
költségvetési szerv
költségvetési szerv (beszerzés) Költségvetésben nem tervezett beszerzés
Intézményünk az egyik dolgozónk részére íróasztalt és széket vásárolt. Mivel ez az íróasztal és szék nem volt a költségvetésben tervezve, a dolgozó úgy döntött, hogy inkább kifizeti az eszközt, és egy kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett. Ezt követően kifizette a beszerzés értékét. Az intézménynél idegen eszközként vették nyilvántartásba, és átfutó tételként könyvelték. A számla az intézmény nevére szólt. Helyesen jártunk el?
Megjelent a Számviteli Levelek 251. számában (2011. szeptember 22.), 5152. kérdésszám alatt
könyv
könyv (ki nem adott) Ki nem adott könyvekhez kapcsolódó számlák
Könyvkiadó esetében a ki nem adott könyvekhez kapcsolódó számlákat év végén befejezetlen termelésként vagy aktív időbeli elhatárolásként kell elszámolni?
Megjelent a Számviteli Levelek 359. számában (2017. január 26.), 7199. kérdésszám alatt
könyvelés
könyvelés (hibás) Az adószankciók átvállalása
Ha az ügyfélnél az adóhatóság az adótanácsadó, a könyvelő hibájára visszavezethetően adóhiányt állapít meg, annak áthárítása milyen adózási következményekkel jár? Hogyan érinti ez az szja-, illetve a társaságiadó-alapot?
Megjelent a Számviteli Levelek 25. számában (2002. január 3.), 487. kérdésszám alatt
könyvelés devizában
könyvelés főkönyvi számlákon Könyvelés a főkönyvi számlákon
Integrált könyvelőszoftverrel könyvelünk. A számlázóprogramból integrálódnak a főkönyvbe az értékesítésről készült számlák. A negatív előjelű tételek a főkönyvi kartonra nem a hagyományos könyvelést követve, a Követel oldalra kerülnek pozitív összegben, hanem a Tartozik oldalra negatív összegben. Elfogadható-e ez a megoldás? Sérti-e ez a gyakorlat a törvényt?
Megjelent a Számviteli Levelek 305. számában (2014. május 8.), 6280. kérdésszám alatt
könyvelés külföldön Könyvelés külföldön
Társaságunk egy transznacionális vállalkozás magyarországi unokavállalata. A nemzetközi csoporton belül magas fokú a munkamegosztás. Jelenleg a számlák kezelésének, feldolgozásának és könyvelésének folyamatát készítjük elő a nemzetközi munkamegosztásra, az alábbiak szerint:
Első lépésben a bejövő számlákat elküldjük az EU-n belüli másik országba feldolgozásra, szkennelésre. Az eredeti számlát a feldolgozás után visszajuttatják cégünkhöz, addig csak másolat áll rendelkezésünkre. A folyamat hossza jelenleg nem ismert. A más országban szkennelt számlát Indiában könyvelik a számviteli rendszerbe. A könyvelt anyag felülvizsgálatát, felülellenőrzését minden országban az érintett cégek végzik, végezzük. Észrevétel esetén az eltérést korrigálják. A tételek a magyar számviteli előírás szerint kerülnek a főkönyvbe. A vegyes tételek, tárgyi eszközök, bér és járulékai stb. analitikáit Magyarországon vezetjük továbbra is, és mi fogjuk könyvelni azt. Első körben, ebben a rendszerben a szállítói számlák könyvelésével indul majd a kiszervezés. A későbbiekben további könyvelési elemeket szerveznek ki. Az eredeti számlák, bizonylatok ideiglenesen elhagyják az országot is, nem csak a székhelyet. Elfogadható ez, és milyen időtartammal, feltétellel? A bizonylatok esetleges megsemmisülése esetén csak másolattal rendelkezünk, mi a teendő ilyenkor? A számviteli feldolgozási rend ilyen megoldása, megosztása akceptálható-e? Mivel a későbbiekben az is az elképzelések között szerepel, hogy a szállító a számlát a szkennelés helyszínére kell, hogy küldje, ez a megoldás elfogadható? Kötelezhető-e a szállító, hogy a számlát külföldi postacímre küldje közvetlenül?
Kérjük, válaszaikat jogszabályi hivatkozásokkal támasszák alá!
Megjelent a Számviteli Levelek 304. számában (2014. április 24.), 6278. kérdésszám alatt
könyvelés számlagyűjtő alapján Könyvelés számlagyűjtők alapján
A könyvelőiroda a szállító társaság által kiállított egyedi számlákat nem könyveli, hanem a szállító társaság által kiállított számlagyűjtők alapján, összevontan könyveli az elábét, a szállítói tartozásokat, számolja el a számlagyűjtőben szereplő áfát. A számlagyűjtőben több időpontra vonatkozó számla van, de nem találhatók meg az egyedi számlákra vonatkozó valós adatok, teljesítési és fizetési időpontok. A szállítói társaság számlái le vannak fűzve csoportosítás és megjegyzés nélkül. A szállító társaság az általa kibocsátott számlagyűjtőn felhívja a figyelmet, hogy az könyvelésre és az áfa visszaigénylésére nem jogosít. Véleményem szerint nem teljesül az Szt. 165. §-a (2) bekezdésének a szabályszerű bizonylattal szembeni követelménye sem. Szerintem az áruvásárlás bizonylata a számla. Elfogadható-e a számlagyűjtők alapján történő könyvelés? Ha igen, milyen feltételekkel?
Megjelent a Számviteli Levelek 398. számában (2019. január 10.), 7807. kérdésszám alatt
könyvelés ügyfélre Ügyfelenkénti számla könyvelése
Orvosi kft. 2016 júniusától foglalkoztathatósági szakvéleményeket állít ki. Minden egyes páciens (ügyfél) részére külön-külön átutalási számlát, amelyet a Munkaügyi Központ fog kiegyenlíteni. Eddig ez egy számlán történt, de most nekünk havonta kb. 200-300 számlát jelent, ha egyenként kellene könyvelni. Az adott hónapban a részletező kimutatásban összesített számlákat könyvelhetem egy összegben? Vagy minden egyes számlát külön rögzíteni kell?
Megjelent a Számviteli Levelek 349. számában (2016. július 28.), 7052. kérdésszám alatt
könyvelési díj
könyvelési szolgáltatás
könyvelői adatbázis Adatállomány kezelése
A 4454. és a 4672. számú kérdésekre adott válasz kapcsán szeretném megragadni az alkalmat, hogy egyetértésemmel éltessem a megjelent összegzést a könyvelőváltás témakörben. A XXI. században elképzelhetetlen, hogy az adatok kivonata, nyomtatott formája értékelhető legyen az ügyfél számára. Ezért is fontos, hogy a könyvelő kezelje a kérdést. Mindazonáltal nem értek egyet a kérdezővel, aki kiszolgáltatottnak titulálja a szakmánk képviselőit. Szeretném azonban jelezni, hogy a könyvelési adatbázisoktól jogilag nehezen függetleníthető szakaszokat találtam a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 60/A., illetve 84/A. §-aiban. Kérem, hogy erősítsék meg, a hivatkozott szakaszok nem érvényesülnek a megbízott könyvelő által alkalmazott szoftverek által elkészített adatállományok esetében!
Megjelent a Számviteli Levelek 230. számában (2010. október 21.), 4750. kérdésszám alatt
könyvelői felelősség
könyvelői szerződés
könyvelői szoftver Könyvelői szoftver megőrzése
Meddig kell a használt könyvelői szoftvert megőrizni a használat megszüntetését követően?
Megjelent a Számviteli Levelek 216. számában (2010. március 4.), 4490. kérdésszám alatt
könyvelőiroda felelőssége
könyvelőváltás
könyvkiadás Iparűzési adó: könyvkiadás
Ügyfelem könyvkiadással foglalkozó céget vezet. Visszatérő problémája az esedékes iparűzési adó alapjának megállapítása, a nettó árbevétellel szemben milyen költségek érvényesíthetők. A mások által végzett szolgáltatások közül melyek azok, amelyek az iparűzési adó adóalapját csökkentő tételként figyelembe vehetők?
Megjelent a Számviteli Levelek 78. számában (2004. március 4.), 1612. kérdésszám alatt
könyvkiadó
könyvtár Könyvállomány nyilvántartása
Kettős könyvvitelt vezető magánfőiskola folyamatosan fejleszti könyvtárát, amelyhez állami támogatást is kap. A könyvállomány évente 1-2 ezer kötettel nő, ugyanakkor a rendszeres használat miatt belátható időn belül elhasználódik. Az egyedi mennyiségi és értékbeni nyilvántartás megoldhatatlan feladat. Kérdéseink: a könyvbeszerzést hol kell nyilvántartani? Milyen módszerrel vagy technikával oldható meg az állomány értékének csökkentése? Elfogadható-e a csoportos nyilvántartás? Évenként a meglévő állományra 10 százalék értékvesztés elszámolása helyes-e?
Megjelent a Számviteli Levelek 58. számában (2003. április 17.), 1210. kérdésszám alatt
könyvtári könyvek Egyetemi könyvtár könyveinek besorolása
Az Szt. és a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, egyéb szervezetnek minősülő egyetem könyvtáránál helyesen járunk-e el, ha a könyvtári könyveket és folyóiratokat a készletek között mutatjuk ki? Az egyetem könyvtári állománya analitikus nyilvántartással alátámasztott. A könyveket és folyóiratokat a meghatározott időszakonkénti selejtezés alkalmával számoljuk el ráfordításként. A könyvek és folyóiratok nagy része adományból származik. A passzív időbeli elhatárolást értékvesztéskor vagy selejtezéskor oldjuk fel. Felmerült, hogy a könyvtári könyveket és folyóiratokat a tárgyi eszközök között kellene nyilvántartani, ám ebben az esetben mint kis értékű eszközt azonnal le kellene írni. A főkönyvi könyvelés - ez esetben - megfelelhetne az analitikus nyilvántartásnak? Mi a helyes eljárás?
Megjelent a Számviteli Levelek 298. számában (2014. január 9.), 6149. kérdésszám alatt
könyvutalvány
könyvvezetés
könyvvezetés devizában
könyvvezetés szabályai Mérlegképes könyvelő helyett könyvvizsgálat
Az értékhatár miatt nem kötelező a könyvvizsgálat. A könyvviteli munkáért, a beszámoló készítéséért felelős személy nem regisztrált mérlegképes könyvelő, de megbízás alapján folyamatos a könyvvizsgálat. Ezzel a megoldással biztosítva van-e a számviteli szabályok, az Szt. 151. §-ának helyes alkalmazása?
Megjelent a Számviteli Levelek 112. számában (2005. szeptember 1.), 2301. kérdésszám alatt
könyvviteli nyilvántartás módszere Könyvelés a főkönyvi számlákon
Most találkoztam a következőkkel: a különböző módosító tételeket nem a főkönyvi számlák ellentétes oldalaira könyvelik, hanem azonos oldalra, mínusz értékkel. A végeredmény ugyanaz, de megnehezíti az ellenőrzést. Van-e előírás a bruttó módon való könyvelésre?
Megjelent a Számviteli Levelek 293. számában (2013. október 10.), 6026. kérdésszám alatt
könyvviteli szolgáltatás
könyvvizsgálat
könyvvizsgálat (elmaradt) Elmaradt könyvvizsgálat
Társaságunk 2013. évről benyújtott egyszerűsített éves beszámolóját független könyvvizsgálóval kellett volna auditáltatni a 2011-2012. évek árbevételének átlaga alapján. Ezt sajnos elmulasztottuk. Hogyan lehet ezt pótolni, ha időközben elvégeztetjük a könyvvizsgálatot?
Megjelent a Számviteli Levelek 308. számában (2014. július 10.), 6350. kérdésszám alatt
könyvvizsgálati díj
könyvvizsgálati költség
könyvvizsgáló
könyvvizsgálói felelősség Könyvelő, könyvvizsgáló utólagos felelőssége
A kft. rövidesen könyvelőt és könyvvizsgálót vált. Milyen utólagos felelőssége van a könyvelőnek és a könyvvizsgálónak abban az esetben, ha egy jövőbeni adóellenőrzéskor valami súlyosabb hibát, adóhiányt stb. találnak? Milyen törvény szabályozza a felelősségüket?
Megjelent a Számviteli Levelek 180. számában (2008. augusztus 7.), 3755. kérdésszám alatt
könyvvizsgálói jelentés Könyvvizsgálói jelentés közzététele
Helyes-e azon értelmezésünk, mely szerint a könyvvizsgálói jelentést az Szt. előírásai alapján nem kell letétbe helyezni, illetve közzétenni? A könyvvizsgálók egy részének más a véleménye.
Megjelent a Számviteli Levelek 85. számában (2004. június 10.), 1740. kérdésszám alatt
környezetszennyezés Szennyezett talaj cseréje
Vegyipari cég vagyunk. A Környezetvédelmi Hatóság arra kötelez bennünket, hogy az üzem területén több méter mélységben kicseréljük a talajt, mivel a talajban vegyi szennyeződést találtak. Ennek a szennyezett talajnak a kicserélése rendkívül költséges, kb. 100 millió forint. Lehet-e vagy kell-e ezt a költséget aktiválni, vagy a felmerülés évében egy összegben költségként kell elszámolni?
Megjelent a Számviteli Levelek 364. számában (2017. április 27.), 7279. kérdésszám alatt
környezetvédelmi termékdíj
kötbér
kötbér Kötbér, pótdíj értelmezése
Távhőszolgáltatással, illetve villamosenergia-termeléssel foglalkozó társaság esetében kötbérnek értelmezhető-e az a bevétel, amit a tőlünk energiát átvevő cég azért fizet, mert nem tudta átvenni a szerződött mennyiséget? Mikor kell bevételként elszámolni? A kötbér kiszámításának alapja az elmaradt mennyiség szorozva egy fix szerződött árral, amely ár lényegesen alacsonyabb az energia áránál. Áfaköteles? Kérdés az is, hogy a távhőszolgáltatásról szóló törvény 49. §-a alapján számlázott pótdíjat árbevételként vagy egyfajta büntetésként kell elszámolni? (Szerződésszegéssel vagy szerződés nélkül vételezett meleg víz esetén kell a becsült mennyiséget az érvényes ár kétszeresével kiszámlázni a fogyasztónak.)
Megjelent a Számviteli Levelek 289. számában (2013. július 25.), 5938. kérdésszám alatt
kötelezettség
kötelezettség átvállalása
kötelezettség devizában Devizában fennálló kötelezettség engedményezése
Az "A" külföldi hitelező (nem pénzintézet) egy magyarországi kft. részére devizában kölcsönt nyújtott. Ezt a kölcsönt egy "B" külföldi hitelező (nem pénzintézet) megvásárolta. A kft. értesítést kapott, hogy a korábban "A" követeléseként kimutatott kölcsönt "B" követeléseként mutassák ki. Pénzmozgás nem történt. A hitelező személyének változása okoz-e a kölcsönváltás napjával a kft.-nél realizált árfolyam-különbözetet? Vagy az ügylet nem kerül könyvelésre, és csak az analitikus nyilvántartásban kell a kölcsönt nyújtó személyének változását átvezetni?
Megjelent a Számviteli Levelek 198. számában (2009. május 14.), 4146. kérdésszám alatt
kötelezettség elengedése
kötelezettség elévülése Kötelezettség elévülése
2007-ben Hollandiából vásároltunk árut, amit nem fizettünk ki. A szállító nem követelte az ellenértéket. 2013-ban leírhatjuk-e elévült kötelezettségként? Ha igen, milyen bizonylat kell hozzá, és hogyan kell könyvelni, milyen társaságiadó-vonzata van?
Megjelent a Számviteli Levelek 296. számában (2013. november 21.), 6092. kérdésszám alatt
kötelezettség külföldön Romániában alapított cég adózása
Egy magyar kft. (belföldi magánszemély tulajdonosokkal) magyar terméket értékesítene Romániában a tengerparton nyaralóknak. Ott kellett egy céget alapítania ahhoz, hogy pénztárgépet üzemeltethessen, nyugtát adhasson. A magyar tulajdonos a kinti cég tulajdonosa is. A két cég számvitele, adózása, bevallása, bejelentési kötelezettsége miként alakul? (Pl. Mo. Beszámoló, Adóbevallások: 1029 Tao. 1008.) A kinti könyvelésnek van valami köze az ittenihez? A tag Magyarországon fizeti a járulékokat, szja-t. Nyári szezonális a tevékenység.
Megjelent a Számviteli Levelek 232. számában (2010. november 18.), 4813. kérdésszám alatt
kötelezettség leírása Követelések, kötelezettségek leírása
Hogyan történik a megszűnt cégekkel szembeni követelések, illetve kötelezettségek elszámolása, leírása?
Megjelent a Számviteli Levelek 9. számában (2001. május 3.), 154. kérdésszám alatt
kötelezettségvállalás
kötelező átalakulás Kötelező átalakulás a Gt. szerint
Több esetben vita van a könyvvizsgáló és az ügyvezető között a Gt. 61. §-ának értelmezése során, mikor kell a gazdasági társaságnak átalakulnia. Ehhez kapcsolódik a kérdés, mikor kell a taggyűlést, a közgyűlést haladéktalanul összehívni, és milyen döntést kell hoznia annak érdekében, hogy a saját tőke ne legyen kevesebb, mint a jegyzett tőke összege? Közkereseti társaság, betéti társaság átalakulhat-e?
Megjelent a Számviteli Levelek 77. számában (2004. február 19.), 1591. kérdésszám alatt
kötelező könyvvizsgálat
kötvény kamata Beruházási célból kibocsátott kötvény kamata
Hogyan kell elszámolni a beruházási célból kibocsátott kötvény kamatát, bankgaranciadíját?
Megjelent a Számviteli Levelek 397. számában (2018. december 13.), 7790. kérdésszám alatt
követelés
követelés (behajthatatlan)
követelés (bíróság által megítélt) Bíróság által megítélt követelés
A vevő nem ismerte el a teljesítést, így azt pereltük. A bíróság követelésünket jogosnak ítélte, és végzésével kötelezte a vevőt az ellenérték megfizetésére. A jogerős bírósági ítélet alapján számlázhatunk, az áfa felszámításával? Akkor is, ha a vevő továbbra sem fizet?
Megjelent a Számviteli Levelek 389. számában (2018. augusztus 9.), 7666. kérdésszám alatt
követelés (el nem ismert) El nem ismert követelés számlázása
Az elkészült terméket a vevő átvette, a teljesítést elismerte, a terméket felhasználta. A számlán szereplő összegből 1 millió Ft-ot nem fizetett meg, mert szerinte az nem volt jogos. A teljes összegről szóló számlát többször visszaküldte, és mindig az általa már kifizetett összegről kérte a számlát kiállítani. Az év végi egyenlegközlőben sem ismerte el az 1 millió forintos tartozását. Nálunk a teljes összeg szerepel az árbevételben, és az áfát is megfizettük. Szerintünk jogos a számlán szereplő követelésünk (valószínűleg perelni fogunk), ezért továbbra is kimutatjuk a követelést, bár év végén 1 millió Ft-ban értékvesztést számoltunk el. Mit lehet tenni?
Megjelent a Számviteli Levelek 112. számában (2005. szeptember 1.), 2304. kérdésszám alatt
követelés (ki nem egyenlített) Ki nem egyenlített követelés áfája (eva)
Az Szt. hatálya alá tartozó evás bt. adóját a teljesítés szerint fizeti meg. Ha a vevő nem fizet és nem érhető utol, akkor mi a teendő? Az evát mindenképpen meg kell fizetni? Mivel nincs elismert követelésem, számvitelileg már nem tudom kezelni a vevőt. Adóügyileg ez helyes és korrekt? A társasági adó, illetve az áfatörvény alanyaként is meg kell fizetni az áfát? Nincs lehetőség arra, hogy ne kelljen adót fizetni?
Megjelent a Számviteli Levelek 167. számában (2008. január 24.), 3479. kérdésszám alatt
követelés ajándékba
követelés átvállalása
követelés behajtása Követelés behajtása behajtó céggel
Külföldi partnerünk igénybe vette szolgáltatásunkat, de a számlát nem hajlandó kifizetni. A behajtással egy magyar céget bíztunk meg. Év végén a mérlegben ezt a számlát hogyan szerepeltethetjük? A behajtó cég bizonylata alapján leírható-e behajthatatlan követelésként, vagy csak értékvesztés számolható el?
Megjelent a Számviteli Levelek 151. számában (2007. május 3.), 3122. kérdésszám alatt
követelés beszámítása
követelés elengedése
követelés elévülése
követelés engedményezése
követelés értékesítése
követelés értékvesztése
követelés kivezetése
követelés leírása
követelés-kötelezettség mérlegben
követelésapport Saját tőke felemelése követelésapporttal
Cégünk jelentősebb összegű beruházást hajtott végre. A likviditási nehézségek áthidalása érdekében 80 millió forint előleget kaptunk a németországi anyacégtől. Lehet-e utólag tulajdonosi döntés alapján a vevőelőlegként ebben az évben átutalt összeget - az alapító okirat módosításával - a cégbejegyzés napjával megnövelni? Keletkezik-e valamilyen jogcímen adófizetési kötelezettség?
Megjelent a Számviteli Levelek 159. számában (2007. szeptember 13.), 3285. kérdésszám alatt
követelésbehajtás
követelések minősítése Követelések minősítése - behajthatatlanság
A Vevő 1. (1000 E Ft) esetében a felszámoló 2014. február 3-i levelünkre hivatkozással tájékoztatott, hogy az egyszerűsített felszámolási zárómérleget 2013. 10. 24-én benyújtotta a Fővárosi Törvényszékre, melyre tekintettel a felszámolási eljárásban követelésünket nem tudjuk érvényesíteni. A Vevő 2. (2000 E Ft) felszámolója tájékoztat, hogy a követelés bejelentésére nyitva álló 180 napos határidő lejárt, ezért a hitelezői igényünket nem tudja nyilvántartásba venni. Vevő 3. (3000 E Ft) kényszertörlési eljárás alatt áll, 2013. 08. 03. óta. A Vevő 4. (4000 E Ft) végrehajtónak 2013. 11. 12-én érkezett levele szerint a végrehajtás szünetel, mert az adósnak nincs lefoglalható vagyona. A mérlegfordulónap 2013. 12. 31., a mérlegkészítés időpontja 2014. 03. 31. Mely követelések vezethetők ki a könyvekből behajthatatlanság miatt, melyre kell értékvesztést elszámolni? A társaságiadó-alapot mekkora összeggel csökkenthetjük?
Megjelent a Számviteli Levelek 306. számában (2014. május 29.), 6311. kérdésszám alatt
követelésengedményezés
követelésvásárlás
követelmény Ki tekinthető mérlegképes könyvelőnek?
A Pénzügyi és Számviteli Főiskolán megszerzett képesítés, a felsőfokú államháztartási szakképesítés, a felsőfokú költségvetési oklevél egyenértékű-e a mérlegképes könyvelői képesítéssel?
Megjelent a Számviteli Levelek 2. számában (2001. január 25.), 24. kérdésszám alatt
közalapítvány
közbenső mérleg
közbeszerzés
közbeszerzési díj Közbeszerzési díj költségvetési szerveknél
A központosított közbeszerzés keretében beszerzett termékeket közbeszerzési díj terheli. A PM által közzétett tervezési útmutató alapján nem tudjuk egyértelműen eldönteni, hova kell könyvelnünk ezen összegeket. A dologi kiadások között, az 59-es sornál találunk utalást arra, hogy a szolgáltatást terhelő közbeszerzési díjat itt kell tervezni és elszámolni. Valóban jó helyre könyvelünk, ha az 57. számlacsoportba könyveljük?
Megjelent a Számviteli Levelek 211. számában (2009. december 17.), 4417. kérdésszám alatt
közcélú adomány Közcélú adomány
A társaság a Magyar Államkincstár által engedélyezett egyes gyümölcs- és zöldségfélék termelőinek nyújtandó rendkívüli támogatásban részesült. A támogatás feltétele a piacról történő árukivonás volt, amely történhetett a piacról kivont zöldség-gyümölcs ingyenes szétosztásával vagy az áru megsemmisítésével, vagy térítésmentes kiosztással, biogáz-előállítással. A társaság közhasznú szervezet részére adta át a gyümölcsöt ingyenesen. A közhasznú szervezettől igazolást kapott, amelynek birtokában az áfát nem számította fel. Helyesen járt el a társaság az Áfa-tv. 11. §-a (3) bekezdésének alkalmazásával? A kérdés szerinti támogatás rendkívüli támogatás?
Megjelent a Számviteli Levelek 402. számában (2019. március 21.), 7879. kérdésszám alatt
közcélú juttatás
közcélú szabadvezeték létesítése Közcélú szabadvezeték-létesítési díj
Könyvelőirodaként egyik cégünknél olyan számlával találkoztunk, amelyet az áramszolgáltató állított ki "közcélú szabadvezeték-létesítési díj" megnevezéssel. Gyakorlatilag odavezették az áramot a kft. telephelyére. Ez vajon a korábbi hálózatfejlesztési hozzájárulás más néven? Hogyan kell könyvelni?
Megjelent a Számviteli Levelek 351. számában (2016. szeptember 8.), 7079. kérdésszám alatt
közeli hozzátartozó
középvállalkozás Kis- és középvállalkozási besorolás
Kérem számszerű példán levezetni a társaságok mikro-, kis- és középvállalkozási kategóriába történő besorolásának megállapítását!
Megjelent a Számviteli Levelek 201. számában (2009. június 25.), 4222. kérdésszám alatt
közfeladatok átadása Közfeladatok átadása
Kérem véleményüket, állásfoglalásukat az alábbi témában:
A 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 9. §-ában szabályozza a költségvetési szerv átalakítását, megszüntetését, valamint 11. § (3) bekezdésében azt, hogy a költségvetési szerv más költségvetési szervvel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesíthető. Összeolvadásnál az összeolvadó költségvetési szervek megszűnnek, jogutódjuk az átalakítással létrejövő új költségvetési szerv. Beolvadásnál a beolvadó költségvetési szerv megszűnik, jogutódja az egyesítésben részt vevő másik költségvetési szerv. Továbbá a jogszabály előírja az állami tulajdonú gazdasági társaságok állami feladatellátásának központi költségvetési szerv által történő átvételét, de mely jogszabály írja ezt elő?
Megjelent a Számviteli Levelek 359. számában (2017. január 26.), 7203. kérdésszám alatt
közhasznú alapítvány
közhasznú nonprofit társaság
közhasznú szervezet
közhasznú társaság
közhasznú társaság megszűnése Közhasznú társaság jogutód nélküli megszűnése
Egy 90%-ban önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú társaság könyvvizsgálója vagyok. A tulajdonosok elhatározták a közhasznú társaság jogutód nélküli megszüntetését, és így 2008. augusztus 1-jétől a közhasznú társaság végelszámolás alatt áll. A jogutód nélküli megszüntetéssel egy időben az önkormányzat nonprofit gazdasági társaságot hozott létre, amely többek között folytatja a megszűnő közhasznú társaság közcélú feladatait is, és közhasznú besorolást kapott. A megszűnéskor a közhasznú társaság tulajdonosai döntöttek, hogy a megszűnő közhasznú társaság vagyonát - az alapító okiratban foglaltak szerint - az újonnan létrejövő nonprofit gazdasági társaságnak kell átadni. A végelszámolás befejezésére 2009. június 30-a után kerül sor. A működő közhasznú társaság a működése során kedvezményezett bevétele révén adózatlan eredménytartalékot halmozott fel. Gondot okoz számomra, hogy ebben az esetben hogyan kell alkalmazni a jogutód nélküli megszűnés esetére előírt, és a tag részére történő vagyon kiadásakor az adózott saját tőkét meghaladó részre vonatkozó adóalap-növelést, illetve a vagyonkiadást, mert - a Tao-tv. 13. §-a 2009. június 30-ával megszűnik; - Tao-tv. 13. §-a (1) bekezdésének b) pontja is a tag részére történő vagyonkiadásról beszél; - ellentmondást érzek abban, hogy a végelszámolás során a maradék vagyon esetében a tagokkal kell elszámolni, de maradék vagyon azért nem keletkezik, mert a tagok ezt a végelszámolás alatt akár a vagyonfelosztási javaslatban átadják a nonprofit gazdasági társaságnak. Az előbbieket figyelembe véve úgy gondolom, hogy nem kell a megszűnéskor az adóalapot növelni, hanem az új nonprofit gazdasági társaságnál kell ezt nyilvántartásba venni, illetve a végelszámolás alatt a maradék vagyont nem lehet az új nonprofit gazdasági társaságnak átadni.
Megjelent a Számviteli Levelek 204. számában (2009. szeptember 3.), 4267. kérdésszám alatt
közhasznú tevékenység
közigazgatási bírság Közigazgatási bírság elszámolása
Társaságunk tulajdonában lévő gépjárművek után közigazgatási bírságot fizetünk a megengedett legnagyobb sebességre vonatkozó szabályok megsértése miatt. Hogyan kell elszámolni? Személyi jellegű kifizetés, vagy bírság és a társaságiadó-alapot növelő tétel?
Megjelent a Számviteli Levelek 222. számában (2010. június 3.), 4609. kérdésszám alatt
közlekedési eszköz
közmű
közműátadás
közműfejlesztés
közműfejlesztési hozzájárulás
közművesítés Közművesítés társasági pénzből
A gazdasági társaság vezetője és egyben résztulajdonosa a tulajdonát képező telekre jelzálogbejegyzést engedélyezett a társaság részére történő jelzáloghitel felvételekor. A telken megindult időközben a közművesítés. A telekhatáron belüli közművesítés számláit a társaság egyenlítette ki, az áfát levonásba helyezte. A telek lakóövezetben van, tehát lakásépítés céljára értékesíthető. A társaság lehet-e tulajdonosa a közműveknek azért, mert a vezetője engedélyezte a telekre a jelzálog bejegyzését a jelzáloghitel fedezeteként? Elválasztható-e a tulajdonjog szempontjából a közmű a telektől?
Megjelent a Számviteli Levelek 189. számában (2009. január 8.), 3958. kérdésszám alatt
közoktatási intézmény
közös beruházás
közös beszerzés Közösen beszerzett géphez kapcsolódó elszámolások
Három vállalkozás közösen vesz meg egy gépet (közösen tudják előteremteni a saját erőt, a kapacitást is csak együtt tudják kihasználni), amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. A gépet nyilvánvaló, hogy csak az egyik társaság (legyen ez az "A") aktiválhatja és számolhatja el annak költségeit, de a másik két társaság ("B" és "C") is használja majd. Milyen könyvviteli megoldás lehetséges a leírtak elszámolásához? Alkalmazható-e ez esetben az Szt. közös üzemeltetésre vonatkozó előírása? Ha igen, milyen feltételekkel, hogyan kell azt dokumentálni?
Megjelent a Számviteli Levelek 121. számában (2006. január 19.), 2470. kérdésszám alatt
közös érdekeltség
közös finanszírozás Közös finanszírozású szoftver hasznosítása
Közös finanszírozású szoftverfejlesztés. Minden kiadás a magyar partnernél jelenik meg. A költségek 50 százalékáról kimenő számla készül programfejlesztés címen a külföldi felé. A megállapodás szerint a szoftver üzembe helyezése után a tulajdonjog aránya fele-fele lesz, mindketten (a magyar és a külföldi is) rendelkeznek forráskóddal, szabadon használhatják, és használatba adhatják a szoftvert. A hasznosításból származó bevételen osztoznak. Üzembe helyezés után a forráskód átadásával a tulajdonjog egyharmad részét értékesítették egy harmadik félnek. A további hasznosításból az a fél is részesedik és a további fejlesztésfinanszírozásban is részt vesz a tulajdoni hányadnak megfelelően egyharmad részben. A szoftver milyen értékben kerül nyilvántartásba a magyar fejlesztő könyveiben a fejlesztés során, az üzembe helyezéskor? Melyik bevételi számlán számolható el a külföldi által fizetett fejlesztés-finanszírozási rész a magyar fejlesztő könyveiben? Az egyharmad rész tulajdonjog-értékesítésével hogyan változik a szellemi termék nyilvántartási értéke a magyar tulajdonosnál? A három tulajdonos közös fejlesztése hogyan változtatja meg a magyar tulajdonos könyveiben a szoftver értékét?
Megjelent a Számviteli Levelek 358. számában (2017. január 12.), 7191. kérdésszám alatt
közös foglalkoztatás Közösen foglalkoztatott munkavállalók
Két cég közösen foglalkoztat munkavállalókat. Azt, hogy hogyan működik az Mt. alapján az elszámolás a cégek között, tudjuk. Arra azonban nem találtunk előírást, hogy a számvitelben ezt hogyan kell kezelni, elszámolni? Mi a következők szerint járunk el: az a cég, amelyik vállalta, hogy alkalmazza a munkavállalókat, az elszámolja a bért és járulékait a megfelelő költségek között, a megállapodás szerinti átalányösszeget, amikor megérkezik a bankba, bevételként könyveli, a kifizető cég elszámolja költségként (de milyen költségként, milyen bevételként?). Van áfafizetési kötelezettség? Számlázni kell? Megoszlanak a vélemények.
Megjelent a Számviteli Levelek 346. számában (2016. május 26.), 6992. kérdésszám alatt
közös használat Közösen használt rendelő költségeinek átterhelése
Betéti társaságként működő ügyfelünk a háziorvosi tevékenysége mellett adóköteles tevékenységet is folytat. Háziorvosi tevékenységének folytatásához ügyfelünk közösen használja rendelőjét egy másik háziorvosi bt.-vel. Az áram- és a távhőszámlákat ügyfelünk egyenlíti ki (az áfa nem vonható le), a betéti díjat a másik bt. rendezi. Amennyiben a jövőben egymás felé átszámlázzák a fenti költségek 50-50 százalékát, helyes-e, ha ügyfelünk az energiaköltséget adómentesen számlázza át? A továbbszámlázott áramköltséget ki kell-e könyvelni az anyagköltségből, hogy az iparűzési adónál a levonható anyagköltség csak az ügyfelünk által ténylegesen használt áramot és távhőt tartalmazza?
Megjelent a Számviteli Levelek 222. számában (2010. június 3.), 4611. kérdésszám alatt
közös háztartásban élés Közös háztartásban élés feltétele
Az Szja-tv. 78/A. §-ának (2) bekezdése értelmében a közös őstermelői igazolvánnyal végzett tevékenység feltétele, hogy közeli hozzátartozók közös háztartásban éljenek. Mi a helyzet akkor, ha a közös őstermelői igazolvánnyal rendelkező házastársak külön lakcímre vannak bejelentve, és nincsen közös tartózkodási helyük sem? Tehát a közös háztartásban élés feltétele a közös lakcím?
Megjelent a Számviteli Levelek 280. számában (2013. február 21.), 5749. kérdésszám alatt
közös költség
közös tevékenység
közös tulajdon
közös üzemeltetés
Közösségen belül
Közösségen belüli beszerzés
Közösségen belüli bizomány Közösségen belüli beszerzés bizományos útján
Az "A" megbízó és a "B" cég között bizományosi szerződés jött lére, amely szerint "B" cég élőállatot hoz be a Cseh Köztársaságból ("C") az "A" megbízó részére. Ki számláz kinek, milyen áfatartalommal? Melyik cég jelenti a Közösségen belüli beszerzést?
Megjelent a Számviteli Levelek 121. számában (2006. január 19.), 2475. kérdésszám alatt
Közösségen belüli munka Közösségen belül végzett munka adói, járulékai
Egy kétszemélyes kft. (háziorvosi tevékenységet végez) orvos tagja EU-tagországban vállal tevékenységet, de itthon tartós helyettesítésről gondoskodik, aki vállalkozási szerződéssel végzi helyette az orvosi tevékenységet, így a kft. tovább működik. A tagoknak (férj, feleség) kell-e valamilyen adót fizetniük, vagy járulékot, amíg külföldön tartózkodnak, gondolok itt a vállalkozói járulékra? Ki kell-e jelenteni őket, mivel a kft.-ben nem dolgoznak? Mi a teendő?
Megjelent a Számviteli Levelek 188. számában (2008. december 11.), 3928. kérdésszám alatt
Közösségen belüli szolgáltatás
Közösségen kívül
közösségi adószám
közösségi alap
közraktár Közraktárban elhelyezett termény könyvelése
Társaságunk a tavalyi év folyamán megtermelt kukoricáját közraktározta, így közraktári jegyhez jutott. A társaság a közraktári jegyeket fedezetként átadta a számára hitelt nyújtó bankoknak. A hitel futamideje 5-6 hónap, 2003 tavaszán lejár. Hogyan kell könyvelni a közraktárban elhelyezett terményt, a kapott közraktárjegyeket, és a közraktárjegyek fedezete (óvadéka) mellett kapott hitelt?
Megjelent a Számviteli Levelek 66. számában (2003. szeptember 4.), 1389. kérdésszám alatt
közraktárjegy Közraktárban elhelyezett termény könyvelése
Társaságunk a tavalyi év folyamán megtermelt kukoricáját közraktározta, így közraktári jegyhez jutott. A társaság a közraktári jegyeket fedezetként átadta a számára hitelt nyújtó bankoknak. A hitel futamideje 5-6 hónap, 2003 tavaszán lejár. Hogyan kell könyvelni a közraktárban elhelyezett terményt, a kapott közraktárjegyeket, és a közraktárjegyek fedezete (óvadéka) mellett kapott hitelt?
Megjelent a Számviteli Levelek 66. számában (2003. szeptember 4.), 1389. kérdésszám alatt
közszolgáltatás
köztartozás
közteher
közteherjegy Fel nem használt közteherjegyek elszámolása
A fel nem használt és vissza nem igényelt közteherjegyek elszámolásának számviteli és adózási vonzatait szeretném, ha ismertetnék. Mivel a közteherjegyek már nem kerülnek felhasználásra, selejtezni kell és ráfordításként elszámolni? Mivel nem kísérelték meg a visszaigénylést, ezért adóalap-növelőként kell nyilvántartani?
Megjelent a Számviteli Levelek 232. számában (2010. november 18.), 4809. kérdésszám alatt
közterület bérlése Közterület bérlésének minősítése
Ügyfelünk parkolási szolgáltatás nyújtásával foglalkozik az önkormányzati rendeletben foglalt feltételek szerint, az önkormányzattal kötött üzemeltetési szerződés alapján. A parkolási rendszert az önkormányzattól bérelt közterületen üzemelteti. A közterület bérlése igénybe vett szolgáltatás vagy közvetített szolgáltatás?
Megjelent a Számviteli Levelek 123. számában (2006. február 16.), 2514. kérdésszám alatt
közterület-foglalás Közterület-foglalás és zöldkár-helyreállítás
Távvezeték-beruházás miatt az illetékes hatóság közterület-foglalási és zöldkár-helyreállítási költséget számlázott cégünk felé. Beruházási költségként vagy az 5. számlaosztályban illetékként kell-e könyvelni?
Megjelent a Számviteli Levelek 38. számában (2002. július 4.), 754. kérdésszám alatt
köztestület Tagdíj csökkentése késedelmi pótlékkal
A köztestület magánszemély tagja késedelmesen utalta át a tagdíjat, 10 000 forintot. Késedelmi pótlék címén 1000 Ft kötelezettsége keletkezett. A köztestület könyvelése az átutalt tagdíjból levonta a késedelmi pótlékot, mintha 9000 forint érkezett volna befizetésként. Véleményem szerint ez a könyvelési mód nincs összhangban a számviteli törvény előírásaival. Mi a szabályos eljárás?
Megjelent a Számviteli Levelek 382. számában (2018. március 22.), 7564. kérdésszám alatt
közútberuházás
közúti tömegközlekedés Közúti tömegközlekedés árbevétele
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. §-ának c) pontja úgy rendelkezik, hogy mentes a belföldi gépjárművek adója alól "az autóbusz, ha az adóalany a tárgy­évet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a a helyi és helyközi menetrend szerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell". Az értékesítés nettó árbevételén belül mit nevezünk a helyi és helyközi menetrend szerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származó bevételnek?
Megjelent a Számviteli Levelek 344. számában (2016. április 28.), 6974. kérdésszám alatt
közüzemi díj
közüzemi díj (mint anyagköltség) Közüzemi díjak elszámolása
A közüzemi díjak költségelszámolásával kapcsolatosan az utóbbi időben több - néha egymásnak kissé ellentmondó - tájékoztatás is megjelent különböző szaklapokban. Annak, hogy a közüzemi díjakat anyagköltségként, vagy igénybe vett szolgáltatásként számolja el a társaság, a helyi iparűzési adó megállapítása szempontjából van a legjelentősebb szerepe. E kérdés tisztázása érdekében kérjük segítségüket, hogy az áram-, a gáz-, a víz-, a csatornadíjak anyagköltségként elszámolhatóak-e a szolgáltató számlájában feltüntetett statisztikai jelzőszámtól függetlenül?
Megjelent a Számviteli Levelek 187. számában (2008. november 20.), 3893. kérdésszám alatt
közüzemi díj átszámlázása
közüzemi díj megosztása Irodaként használt lakás közüzemi számlái
A kft. tulajdonosának a lakása a cég irodája is. A közüzemi számlák a kft. nevére szólnak. 30%-ban számoljuk el a rezsiszámlákat a vállalkozói tevékenység érdekében felmerült költség szempontjából (légköbméter alapján lett a 30% megállapítva). Helyesen járunk el? A helyhez kötött telefon, illetve az otthoni internetszolgáltatás számláját hogyan lehet figyelembe venni?
Megjelent a Számviteli Levelek 378. számában (2018. január 11.), 7493. kérdésszám alatt
közüzemi szolgáltatás
közvetett költség Közvetett költségek a saját termelésű készleteknél
Holland cég magyar leányvállalata vagyunk, a holland cégközpontból a magyar saját termelésű készletekre terhelik az ottani irodából azon dolgozók költségeinek egy részét, akik a magyar készletekkel (is) foglalkoznak (tervezés, árkalkuláció, elemzés, labor, minőség-ellenőrzés stb.), eléggé jelentős összeg. Növelhetjük-e ezen költségekkel a készleteink értékét? Ha igen, milyen módon és milyen feltételekkel?
Megjelent a Számviteli Levelek 250. számában (2011. szeptember 8.), 5139. kérdésszám alatt
közvetett pénzvisszatérítési akció Utazási irodánál felmerült költségek áfája
A 6366. kérdésszám alatt megjelent válaszban azt írták, hogy az utazási iroda nem vonhatja le a rezsiköltség áfáját. Helyes volt a válaszuk?
Megjelent a Számviteli Levelek 328. számában (2015. július 16.), 6710. kérdésszám alatt
közvetítés harmadik országból Közvetítés harmadik országból történő közösségi beszerzésnél
Cégünk közvetítőként szerepel egy olyan ügyletben, amikor a harmadik országból acéllemezeket szállítunk az olasz megrendelőhöz. Az áru nem lép be Magyarország területére. Kell-e, és ha igen, kinek kell vámkezelni az árut? Hogyan kell könyvelni az ügyletet, ha a harmadik országbeli partner nekünk számláz, majd árréssel növelve mi számlázunk tovább az olasz partnernek?
Megjelent a Számviteli Levelek 121. számában (2006. január 19.), 2474. kérdésszám alatt
közvetített szolgáltatás
közvetítői szolgáltatás Közvetítői szolgáltatás áfája
A kft. pénznyerő automatát helyezett el egy vendéglátóegységben (közvetítő). A közvetítői szolgáltatásra szerződést kötöttek, amelynek díjazását a tiszta játékbevétel százalékában határozták meg. A vendéglátóegység vezetője (a közvetítő) tárgyi mentes szolgáltatásról számlát állít ki. Helyes ez? Az elmúlt évben a közvetítői szolgáltatásra kötött szerződést kiegészítették bérleti szerződéssel, havi fix összeggel. Ez utóbbi is tárgyi mentes, vagy 25 százalékos áfaköteles?
Megjelent a Számviteli Levelek 71. számában (2003. november 13.), 1471. kérdésszám alatt
közzététel
közzététel (elektronikusan) Elektronikus úton megküldött beszámoló megőrzése
A kft.-nél a társaság összes bevallását, 2009-ben már a 2008. évi beszámolót is a kft. egyik vezető állású munkavállalója küldi be az Ügyfélkapun keresztül. A könyvelő azt mondta, hogy a beküldéssel megbízott munkavállalónak 10 évig meg kell őriznie a beszámolót, a bevallásokat. Igaz-e? Ha igen, akkor a magánszemélynek (aki beküldte a beszámolót) meddig kell megőriznie azt? Mi van akkor, ha a munkavállaló elmegy a kft.-től?
Megjelent a Számviteli Levelek 202. számában (2009. július 16.), 4230. kérdésszám alatt
közzététel (ismételt)
kreditpont Mérlegképes kreditpontok érvényesítése
A Számviteli Levelek című kiadvány előfizetési számlájával érvényesíthető-e - a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésében - a szakmai kiadvány megvásárlásával megszerezhető 2 kreditpont?
Megjelent a Számviteli Levelek 285. számában (2013. május 9.), 5850. kérdésszám alatt
kreditpont (mérlegképes könyvelőnek) Mérlegképes kreditpontok érvényesítése
A Számviteli Levelek című kiadvány előfizetési számlájával érvényesíthető-e - a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésében - a szakmai kiadvány megvásárlásával megszerezhető 2 kreditpont?
Megjelent a Számviteli Levelek 285. számában (2013. május 9.), 5850. kérdésszám alatt
kriptovaluta Bitcoin nyilvántartása
A bitcoint (illetve bármilyen kriptovalutát) melyik számlaosztályban kell nyilvántartani? Hogyan kell könyvelni a vásárlást, a bányászatot? Év végén át kell értékelni? Milyen módon? Például ha 100 bitcoint vásárolok 1000 euróért, akkor év végén az 1000 euró december 31-i árfolyamán tartom nyilván 100 bitcoint, vagy figyelembe kell vennem, hogy éppen mennyi a piaci értéke, és ahhoz is igazodni kell december 31-én?
Megjelent a Számviteli Levelek 404. számában (2019. április 18.), 7901. kérdésszám alatt
kulturális járulék
kulturális javak Kulturális javak ismérvei
Államháztartási számvitel szerint a 13113-as főkönyvi szám a "kulturális javak értéke". Tárgyi eszközök mitől válnak kulturális javakká? Ha egy művész szobrot készít (akár földhöz épített, akár asztalra tehető), milyen megítélés alapján lesz kulturális jószág? A tárgyieszköz-nyilvántartó dönti el, hogy a gépekhez vagy a kulturális javakhoz sorolja? Melyikhez mi alapján?
Megjelent a Számviteli Levelek 356. számában (2016. november 24.), 7147. kérdésszám alatt
kulturális költség
kuponok elszámolása
kuponok kibocsátása
kutyatartás költségei
külföld
külföldi
külföldi állampolgár
külföldi fióktelep
külföldi foglalkoztatás Külföldön foglalkoztatott adó- és járulékterhei
Egyik leányvállalatunk elnyert egy kétéves izraeli vasútépítési munkát. A két ország között érvényben lévő kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezmény alapján egyértelműen Izraelben kell a munkavállalók után, az ottani foglalkoztatás miatt az adót és járulékokat megfizetni. A munkavállalókat ennek a projektnek a megvalósítására vettük fel, kizárólag külföldön dolgoznak, és kéthavonta jönnek haza szabadságra, illetve pihenőidőre. Kérdésem az, hogy ebben az esetben keletkezik-e Magyarországon bejelentési, illetve járulékfizetési kötelezettség bármely jövedelemrész esetén, vagy kizárólag csak külföldön kell azt megfizetni?
Megjelent a Számviteli Levelek 239. számában (2011. március 10.), 4940. kérdésszám alatt
külföldi foglalkoztatása
külföldi fővállalkozó Külföldi fővállalkozó helyiadó-kötelezettsége
Ügyfelem egy külföldi társaság, amely ingatlanok felújítását végzi. A megrendelővel ő köt szerződést, s fővállalkozóként az építési-szerelési munkák elvégzésére szerződik más, magyarországi vállalatokkal (alvállalkozókkal). A cég Magyarországon nem rendelkezik sem telephellyel, sem irodával, nincsenek eszközei, kizárólag az alvállalkozók munkáját felügyeli és ellenőrzi. Az építési munkákat ténylegesen az alvállalkozók végzik, melyek néhány héttől néhány hónapig tartanak. A társaságot terheli-e iparűzésiadó-kötelezettség Magyarországon azokon a településeken, ahol egyébként kizárólag az alvállalkozók végeznek építési munkát?
Megjelent a Számviteli Levelek 335. számában (2015. november 12.), 6823. kérdésszám alatt
külföldi fuvar Közösségen belüli és kívüli fuvar elszámolása
Belföldi fuvarozással foglalkozó kft. külföldi fuvarozást is végez. Hogyan kell elszámolni az ebből származó bevételt, ha Közösségen belüli fuvarról, illetve ha harmadik országba történő szállításról van szó?
Megjelent a Számviteli Levelek 96. számában (2004. december 9.), 1974. kérdésszám alatt
külföldi ingatlan Külföldön lévő ingatlanhoz kapcsolódó áfa
Az Áfa-tv. 15. §-ának (2) bekezdése szerinti szolgáltatáshoz kapcsolódóan belföldi megrendelő esetén a megrendelőnek milyen áfával kapcsolatos teendői vannak? Külföldi telephely van, de a kapott számlák, szerződések a belföldi székhely címére szólnak. A számlákon fel van tüntetve, hogy "Áfa-tv. területi hatályán kívüli tevékenység".
Megjelent a Számviteli Levelek 163. számában (2007. november 8.), 3407. kérdésszám alatt
külföldi jövedelem Külföldön szerzett jövedelem a különadónál
Egyik munkavállalónk 2008. 07. 31-ig Ausztriában dolgozott egy osztrák cég alkalmazásában, adóit, járulékait ott vonták le, jövedelmét euróban kapta. 2008. 08. 01. óta létesítettünk vele munkaviszonyt itt Magyarországon. Az itthoni jövedelem elszámolásakor hogyan kezeljük az Ausztriában megszerzett jövedelmét adó (szja, különadó) és járulék szempontjából? Az időarányos belföldi jövedelme nem érné el a különadó-kötelezettséget. A járulék esetében pedig nem tudjuk, hogyan kezeljük a járulék felső határát, időarányosan meghaladná, nem tudjuk, hogy figyelembe kell-e venni, vagy majd év végén rendeződik? Az éves szja-bevallásában figyelembe kell-e venni a külföldről származó jövedelmét és az ott megfizetett adót, vagy adóbevallást készít Ausztriában is és Magyarországon is külön-külön a megszerzett jövedelmeiről?
Megjelent a Számviteli Levelek 189. számában (2009. január 8.), 3955. kérdésszám alatt
külföldi kifizetés Külföldi kifizetések elszámolása
Vannak cégek, ahol a tagok, tulajdonosok hivatalosan külföldön dolgoznak. Előfordul, hogy a cég nevére vásárolnak a saját valutájuk felhasználásával, amit ezzel a cég rendelkezésére bocsátottak, majd azt a cégtől forintban megkapják. Ezt úgy kellene könyvelni, hogy a tag, a tulajdonos valutában tagi kölcsönt ad, amit a cég forintban fizet vissza. Lehetséges ez az eljárás? Vagy a cégnek a valutát előre meg kell vásárolnia, és csak abból lehet külföldön vásárolni?
Megjelent a Számviteli Levelek 98. számában (2005. január 20.), 2018. kérdésszám alatt
külföldi kiküldetés
külföldi konferencia Külföldi konferencián való részvétel
Közhasznú társaság, vállalkozási tevékenységet nem folytat. Tudományos tevékenységet végez, tagjai tagdíjat fizetnek, de jelentős bevétel származik más cél szerinti tevékenységből is. 2009-ben a társaság kifizette az egyik tag utazását New Yorkba, ahol egy konferencián vett részt. A konferencia a társaság tevékenységéhez szorosan kapcsolódik, a tag kizárólag a konferenciára utazott ki, beszámolót készített az útról. Keletkezik-e a társaságnak a kifizetéssel kapcsolatban adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége?
Megjelent a Számviteli Levelek 223. számában (2010. június 24.), 4627. kérdésszám alatt
külföldi követelés
külföldi magánszemély
külföldi megrendelő Külföldi megrendelésre előállított termék
A kft. külföldi partnerétől előleget kapott devizában egy gyártógép elkészítésére. Az elkészült gépet a külföldi partner nem viszi ki az országból. Lehet-e export, mivel csak a géppel előállított termék megy ki az országból, amelyet a kft. külön számláz és a külföldi partner külön is fizet ki. Mi lesz a devizaelőleggel, ha a gép nem lesz a magyar kft. tulajdona?
Megjelent a Számviteli Levelek 11. számában (2001. május 31.), 209. kérdésszám alatt
külföldi menekült Külföldi menekült elhelyezkedése
Magyarországon élő szomáliai menekült szeretne elhelyezkedni. Milyen okmányok kellenek hozzá, hogy egy bt. alkalmazza? Adóazonosító kártyát, taj-kártyát tud-e kiváltani? Kell-e munkavállalási engedélyt kérnie, és hol? Milyen járulékfizetéssel, szja-fizetéssel jár?
Megjelent a Számviteli Levelek 195. számában (2009. április 2.), 4067. kérdésszám alatt
külföldi munkavállaló
külföldi munkavégzés
külföldi napidíj
külföldi rendezvény Külföldi rendezvényen való részvétel
A magyar kft. négynapos szlovákiai rendezvényen - mint sátras vendéglátó - vett részt. Ehhez a tevékenységhez bejelentkezett, kapott adóazonosító számot. Területet bérelt, ahol a sátrat felállította, bérleti szerződés van. Pénztárt bérelt, a pénztárgépet az adóhatósághoz bejelentette. Most kaptam adóbevallást, mérleget, haszon- és veszteségkimutatást. Meg kell jelenítenem ezeket az adatokat a magyarországi könyvelésben? Kell emiatt eltérő beszámolót készítenem?
Megjelent a Számviteli Levelek 289. számában (2013. július 25.), 5951. kérdésszám alatt
külföldi részesedés értékelése
külföldi számlarend Külföldi számlarend használata
Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságnál a külföldi tulajdonos a saját számlarendje használatát követeli meg a külföldi könyvelési előírások és bizonylatolás előírásával és az ehhez kapcsolódó beszámoló elkészítésével. Helyes ez a gyakorlat?
Megjelent a Számviteli Levelek 393. számában (2018. október 11.), 7727. kérdésszám alatt
külföldi szervezet Külföldi szervezet adókötelezettsége
Egy belföldi zrt.-nek 100%-os tulajdonosa egy svájci székhelyű vállalat. Az alapító kölcsönt nyújtott 2009-ben a belföldi cégnek, negyedéves kamatfizetés mellett. Kérdésünk, hogy a társasági adóról szóló törvény 2. §-a (4) bekezdésének b) pontja, illetve 15. §-a alapján kell-e a külföldi cég részére fizetett kamat után 30%-os társasági adót levonni? A törvény mentesíti azon országokat, amelyek székhelye olyan államban van, amellyel Magyarországnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerüléséről. Ezek alapján Svájccal van olyan hatályos egyezmény, ami alapján nem kell megfizetni a társasági adót? Illetve ugyanezen tényállás alapján (itt a spanyol cég nyújtott hitelt a magyar cégnek kamatfizetés mellett) Spanyolországgal van-e ilyen egyezménye Magyarországnak?
Megjelent a Számviteli Levelek 231. számában (2010. november 4.), 4778. kérdésszám alatt
külföldi telephely
külföldi teljesítés
külföldi tevékenység Németországban végzett tevékenység
Magyarországi kft. Németországban építőipari tevékenységet végez. Ott csak áfaregisztrációra jelentkezett be. Ott fizeti az áfát, itthon a nettó árbevételt könyveljük. A kiküldötteknek itthon fizetjük a tb-t, végezzük a bérelszámolást, a munkabért forintban kapják. A kft. a számlát euróban állítja ki, azon a kinti adószámot tünteti fel, a számlát nem átutalással, hanem készpénzzel, euróban rendezik. Eurós pénztárt működtet, a kinti kiadásokra elszámolásra adnak ki eurót. Jó ez így? Hogyan kezeljük a le nem vonható áfát? Van-e külön­adó-fizetési kötelezettségünk?
Megjelent a Számviteli Levelek 295. számában (2013. november 7.), 6085. kérdésszám alatt
külföldi tulajdonos
külföldi ügyvezető
külföldi vállalkozás
külföldi vállalkozó
külföldiek adózása
külföldön fizetett adó Külföldön fizetett adó
Magyarországon az "X" kft. mint régióközpont is működik. Ezért havonta "management fee"-t számláz a régió országai felé. A Görögországban ilyen címen kifizetett összeg azonban nem kerül teljes mértékben kifizetésre, mivel ott 10% ún. "forrásadót" vonnak le, az adóhatóságuknak befizetik, erről küldenek igazolást. Mi ezért ezt a hiányt egyéb ráfordításként könyveljük. Kell-e ezzel növelni a társaságiadó-alapot?
Megjelent a Számviteli Levelek 226. számában (2010. augusztus 26.), 4691. kérdésszám alatt
külföldön teljesített szolgáltatás Külföldön teljesített szolgáltatás
A külföldön teljesített szolgáltatás Áfa-tv.-beli megítélésével kapcsolatban kérdésem: Ki fizeti meg az áfát az alábbi esetben? A külföldi szolgáltatás: folyami hajózás, mely teherfuvarozást teljesít. A szolgáltatás nyújtója: Magyarországon bejegyzett, közösségi adószámmal rendelkező társaság, amelynek a tulajdonában vagy bérletében van a fuvareszköz (hajó), de német hajó lajstromszáma van. A szolgáltatás igénybevevője: EU-tagországbeli adóalany. A fuvareszköz tartósan uniós vizeken van, magyar területre csak évente 1-2 alkalommal hajózik. Jellemzően németországi vizeken állomásozik a hajó. A 2007. és az új 2008. évi Áfa-tv. értelmében a fentiek szerinti paraméterekkel fuvarozó szolgáltató áfa felszámításával, vagy adómentesen (levonási joggal) készíti, készítheti el a számláját a megrendelő részére, aki EU-tagország adóalanya?
Megjelent a Számviteli Levelek 179. számában (2008. július 17.), 3751. kérdésszám alatt
külföldön végzett tevékenység
különadó
különadó (pénzügyi szervezet) Pénzügyi szervezetek különadójának könyvelése
Szövetkezeti hitelintézet (a 2006. évi LIX. tv. 4/A. §-a alapján számított) különadója: 9814 E Ft, amit a 8624. számlára könyvelt a 4615. számlával szemben. A hitelintézetnek 4960 E Ft vesztesége keletkezett, aminek 30%-át, 1488 E Ft-ot mint adó-visszatérítést könyvelt. Így az adózás előtti eredmény: 17 179 E Ft, a 8624. számlán pedig 8326 E Ft. A 4/B. § szerinti hitelintézeti különadó: 17 179+8326 = 25 505x0,3 = 7652 E Ft. Vizsgálni kellett, hogy ez az összeg több vagy kevesebb, mint a pénzügyi szervezetek különadója. Kevesebb, ezért a könyvelése: T 896 - K 4611. A 4/A. § (7) bekezdése alapján a hitelintézeti különadót csökkenti a pénzügyi szervezetek különadója (8326-7652) = 674 E Ft, amit ténylegesen meg kell fizetni. Ezt a csökkentést kell-e könyvelni, mert ha igen, megváltoztatja az adózás előtti eredményt? A hitelintézeti különadót a társasági adóval együtt kell kimutatni, az nem csökkenti az adózás előtti eredményt. A társasági adó számításánál az adózás előtti eredményt csökkenti a hitelintézeti külön­adó üzleti évre fizetendő összege. A visszakönyvelés utáni adózás előtti eredmény: 24 831 E Ft, ebből levonva 7652 E Ft-ot, az 17 179 E Ft, amelynek a 10%-a 1718 E Ft. A hitelintézeti különadó és a társasági adó együttes összege, mint fizetendő adó: 1718+7652 = 9370 E Ft, az adózott eredmény: 24 831-9370 = 15 461 E Ft.
Helyesen számítottuk ki a fentiek szerinti három adót, és helyesen könyveltük?
Megjelent a Számviteli Levelek 264. számában (2012. április 19.), 5410. kérdésszám alatt
különadó (visszaigénylése) Különadó visszaigénylése
A magánszemély adózó munkaviszonya 2007. 05. 31-én megszűnt. 1-5. hóban megszerzett jövedelme 6500 E Ft. Kifizető által levont különadó-előleg 150 E Ft. További jövedelem nem volt. A 2007. évi szja-bevallásban visszaigényelhető-e a különadó-előleg?
Megjelent a Számviteli Levelek 177. számában (2008. június 12.), 3712. kérdésszám alatt
különadó-előleg Különadó-előleg megfizetése
A különadó-előleg levonásánál mi lesz a különadó-előleg alapja, ha a munkavállaló nyilatkozott, hogy vonják le tőle a különadót, viszont a havi jövedelme 12-vel felszorozva nem éri el a 7137 ezer forintot? A munkavállalónak három helyről van rendszeres jövedelme, viszont egyik helyen sem éri el felszorozva a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt, ilyen esetben mi a teendője a magánszemélynek és mi a munkáltatónak?
Megjelent a Számviteli Levelek 177. számában (2008. június 12.), 3705. kérdésszám alatt
különbözet szerinti adózás
különbözeti áfa
külszolgálat
kültag
külterületi termőföld Külterületi termőföld értékesítése
Részaránytulajdonként 1994. évben visszakapott külterületi termőföldterület 2008. évi értékesítése nem mezőgazdasági tevékenységet végző magánszemély részére - mely jelenleg is osztatlan közös - hogyan adózik, mi számít szerzési értéknek, a jövedelem sávosan csökkenthető-e?
Megjelent a Számviteli Levelek 173. számában (2008. április 17.), 3628. kérdésszám alatt