Összes tárgyszó megjelenítése

hajó Hajóvásárlás adóterhei
Gazdasági társaságnál magánszemélytől a Balatonra hajót vásárolna, amelyet tréningek megtartására, ügyfelek fogadására és természetesen munkatársainak az üdülésére is használna. Milyen adókötelezettséget keletkeztetne a fenti tevékenység?
Megjelent a Számviteli Levelek 234. számában (2010. december 16.), 4852. kérdésszám alatt
halak nyilvántartása
halasztás Áfafizetési kötelezettség halasztása
Az egyéni vállalkozónak meg kell-e fizetnie az áfát, amennyiben a vevő azt 60 napig nem rendezte?
Megjelent a Számviteli Levelek 11. számában (2001. május 31.), 208. kérdésszám alatt
halasztott bevétel
halasztott fizetés
halasztott követelés Halasztott követelés-kötelezettség a mérlegben
Ha a cég a mérlegfordulónapon halasztott áfakövetelést és halasztott áfakötelezettséget is kimutat, akkor az adott évi mérleg összeállítása során összevontan kell a kettő egyenlegét a Követelések vagy a Kötelezettségek soron kimutatni, vagy a halasztott áfakövetelés a mérleg Követelések, a halasztott áfakötelezettség pedig a Kötelezettségek során jelenik meg?
Megjelent a Számviteli Levelek 367. számában (2017. június 15.), 7329. kérdésszám alatt
hálózatcsatlakozási díj
hálózatfejlesztési hozzájárulás Hozzájárulás transzformátorállomás építéséhez
Társaságunk transzformátorállomást épít az áramszolgáltatóval közösen, amelynek költségeit 60 százalékban a kft. viseli. A transzformátorállomás az áramszolgáltató tulajdonába kerül, a karbantartás is az rt. feladata. A számla még nem készült el, csak egy "Megállapodás a pénzeszköz átadás-átvételéről", amelyen az SZJ-re a hivatkozás: nem besoroláson alapuló szolgáltatás. A transzformátorállomás-építést a tárgyi eszközök vagy az immateriális javak közé kell-e besorolni? El lehet-e számolni értékcsökkenést? Hogyan állapítjuk meg, hogy hány évig szolgálja a vállalkozási tevékenységet?
Megjelent a Számviteli Levelek 41-42. számában (2002. augusztus 22.), 838. kérdésszám alatt
haltenyésztés Haltenyésztés könyvelése
Cégünk halgazdálkodással foglalkozik, kiterjedt szabadtéri halastavakban. Haltenyésztés folyik a szaporítástól a kifejlett korig. A saját tenyésztésű állomány mellett szükség esetén vásárolnak is különböző korú halállományt. A piac igényei szerint a különböző tenyésztési fázisban lévő élő halakat értékesítik. Hogyan kell ezt a tevékenységet könyvelni?
Megjelent a Számviteli Levelek 331. számában (2015. szeptember 10.), 6765. kérdésszám alatt
hamis bankjegy Hamis bankjegy elfogadása
A hotel üzemeltetésével foglalkozó társaság szállodai szolgáltatást számlázott a vendégnek, aki ezt készpénzben egyenlítette ki. A vendég távozása után derült ki, hogy az ellenértékként kapott 2 db 200 eurós bankjegy hamis volt. Mi ennek a helyes számviteli elszámolása? A szolgáltatásnyújtás elszámolása után a pénztárcsökkenés elszámolása egyéb ráfordítás vagy rendkívüli ráfordítás?
Megjelent a Számviteli Levelek 228. számában (2010. szeptember 23.), 4715. kérdésszám alatt
hangversenyzongora Hangversenyzongoránál értékcsökkenés
Egy Bösendorfer 290 Imperial hangversenyzongorára alkalmazható-e az Szt. 52. §-ának (6) bekezdése? Minősíthető-e olyan eszköznek, amely értékéből a használat során nem veszít, amelynek értéke évről évre nő? Ezt a minősítést alá kell-e támasztani szakértői véleménnyel?
Megjelent a Számviteli Levelek 160. számában (2007. szeptember 27.), 3304. kérdésszám alatt
hangzóanyag Hangzóanyag elkészítésének minősítése
A szerződés tárgya turisztikai (gyógy- és idegenforgalmi) tájékoztató multimédia kiadványához szükséges hangzóanyag elkészítése. A zenei anyag az előző multimédiai anyagok audioháttereként szolgál. A hangzóanyag a megbízó kizárólagos tulajdonát képezi, a kivitelező vállalkozó arra korlátlan felhasználási jogot ad. Helyes-e az immateriális javak között a vagyoni értékű jogkénti kimutatás?
Megjelent a Számviteli Levelek 194. számában (2009. március 19.), 4044. kérdésszám alatt
hardverfejlesztés Hardverfejlesztés költségeinek kimutatása
A kft. 2007. évben kifejlesztett két hardvereszközt, amelynek költségeit elkülönítetten nyilvántartja. Az eszközökre 2008. és 2009. évekre összesen 15 megrendeléssel rendelkezik a kft. a 2007. évi beszámoló elkészítésekor. A 2 db eszköznek a költségeit 2007. évben hogyan számoljuk el? Az ezekhez kapcsolódó bevételek csak 2008-2009-ben jelennek meg.
Megjelent a Számviteli Levelek 177. számában (2008. június 12.), 3719. kérdésszám alatt
háromszögügylet Háromszögügyletek áfájának könyvelése
Hogyan kell könyvelni az európai uniós "háromszögügylet"-et? Az egyik előadáson azt mondták, hogy két különböző ügylet áfáját kell könyvelnünk: egy Közösségen belüli beszerzést és egy belföldi értékesítést a közvetítő helyett. Az első ügyletet még értjük is, fizetendő és levonandó áfát könyvelünk azonos bevallási időszakban. A második ügyletnél mi alapján könyveljünk?
Megjelent a Számviteli Levelek 105. számában (2005. április 28.), 2155. kérdésszám alatt
használatba adás
használatba nem vett Mikro- és kisvállalkozás kedvezménye, korábban használatba nem vett
Mit jelent a mikro- és kisvállalkozók által érvényesíthető kedvezményre vonatkozó rendelkezésekben a "korábban még használatba nem vett" kifejezés?
Megjelent a Számviteli Levelek 5. számában (2001. március 8.), 77. kérdésszám alatt
használatbavétel
használatbavétel (ideiglenes) Ideiglenes használatbavételi engedély
A kft. tulajdonát képezi több éve egy ingatlan, amely földterületből és felépítményből áll. Az ingatlant a kft. használatba vette. Az építményre csak ideiglenes használatbavételi engedélye van, mivel az önkormányzatnak tartozik. Emiatt befejezetlen beruházásként tartja nyilván az ingatlant. Végleges használatbavételi engedély kiadása folyamatban van. Az ideiglenes használatbavételi engedély birtokában aktiválható-e az ingatlan?
Megjelent a Számviteli Levelek 174. számában (2008. április 30.), 3651. kérdésszám alatt
használatbavételi díj Használatbavételi díj elszámolása
Magánszemély bérbeadó a bérleti jogviszony kezdetét megelőzően a bérbe adott építményen teljes körű átalakítást és felújítást végzett saját költségén. A bérleti szerződésben a bérleti díjon felül egyszeri, 4 millió forint összegű használati díjat állapítottak meg, amelyből 2 millió forintot 2003. december 15-én, 2 millió forintot 2004. május 15-én kell megfizetni. A bérleti jogviszony kezdete 2004. január 1-je. Bérleti díjként, egyéb szolgáltatásként vagy vagyoni értékű jogként célszerű elszámolni az egyszeri használatbavételi díjat? És milyen teljesítési időponttal? Ha vagyoni értékű jog, mennyi legyen az évenkénti amortizáció összege?
Megjelent a Számviteli Levelek 83. számában (2004. május 13.), 1711. kérdésszám alatt
használati díj
használati jog
használati jog (könyvelőprogram) Könyvelőprogram átíratása
A bt. vásárolt egy könyvelőprogramot 2003-ban, több cég könyvelésére. A PM-nél regisztrált mérlegképes könyvelő (a bt. kültagja) kivált a bt.-ből, és saját nevére íratta, magánszemélyként a könyvelőprogramot. Ezt követően a könyvelő egyszemélyes kft.-t alapított, amelynek tulajdonosa és ügyvezetője. Ezen a programon történik a kft. és néhány más társaság könyvelése. Helyes ez így? Szükséges-e az új kft. tulajdonába adni a könyvelőprogramot? Az évi frissítési díj valamilyen jogcímen kifizethető a könyvelőnek? (Az ő nevére jön a számla.)
Megjelent a Számviteli Levelek 226. számában (2010. augusztus 26.), 4675. kérdésszám alatt
használaton kívül Nem használt tárgyi eszközök nyilvántartása
Vállalkozásunk - nem tudni, mennyi időre - egyes állattartó telepeit kiüríti, termelés a telepeken nem történik. Az állattartó telepek üresen fognak állni, eszközeit semmilyen célra nem lehet használni. Nincs kizárva azonban az, hogy a későbbiekben újra a termelést fogják szolgálni a szóban forgó eszközök. Az Szt. 28. §-a (3) bekezdésének c) pontjában foglaltakat kell vállalkozásunk esetében is alkalmazni?
Megjelent a Számviteli Levelek 119. számában (2005. december 8.), 2439. kérdésszám alatt
használt autó
használt eszközök
használt gépjármű
használtcikk-kereskedelem Használt cikk beszerzése a Közösségen belülről
A használtcikk-kereskedelemmel foglalkozó kft. az Áfa-tv. XVI/2. alfejezet rendelkezéseit alkalmazza a Közösségen belülről beszerzett, a lomtalanítás során kitett használt áruk esetében. Mivel ingyen jut hozzá az árukhoz, a kérdés az, milyen áron kerül be a kft. könyveibe és milyen iratok, nyomtatványok szükségesek az áru eredetének igazolásához, illetve a beszerzéshez?
Megjelent a Számviteli Levelek 183. számában (2008. szeptember 25.), 3823. kérdésszám alatt
hasznos élettartam
hasznosítás
hasznosítási díj
haszonbérlet
haszonélvezet Osztalékfizetés haszonélvezeti jog mellett
A kft. két tulajdonosa ajándékozási szerződéssel üzletrésze 90 százalékát átruházta gyermekeire, holtig tartó haszonélvezet mellett. Így a régi tulajdonosok 10 százalékos, a gyerekek 90 százalékos tulajdoni aránnyal rendelkeznek. Hogyan kell összehívni a taggyűlést? A haszonélvező és a tulajdonos milyen erősségű szavazattal rendelkezik? Kit terhel az osztalékfizetés után az osztalékadó? Ki kapja az osztalékot? A tulajdonos megszavazza, és a haszonélvező kapja?
Megjelent a Számviteli Levelek 58. számában (2003. április 17.), 1197. kérdésszám alatt
haszonélvezeti jog
haszonhúzó Levont adó önellenőrzése
Haszonhúzói nyilatkozat hiányában a külföldi személyt megillető kamatból 18 százalék társasági adót vontunk le, vallottunk és fizettünk be. A haszonhúzói nyilatkozat beszerzése után hogyan lehet ezt visszaigényelni, és hogyan kell könyvelni?
Megjelent a Számviteli Levelek 84. számában (2004. május 27.), 1721. kérdésszám alatt
haszonjármű Lízingelt haszonjármű értékesítésének adóterhei
Egyszeres könyvvitelt vezető bt., éves áfabevalló, 1998-ban lízingelt egy haszongépjárművet. A lízingdíjat 1999-ben kifizette, így a jármű a bt. tulajdona lett. Mikor adható el? Milyen áron? Kinek? A beltag megveheti-e? Áfafizetési kötelezettség terheli-e a bt.-t? Szja-ra ki kötelezett?
Megjelent a Számviteli Levelek 21. számában (2001. november 8.), 411. kérdésszám alatt
határidős leszállítási ügylet Határidős ügylet leszállítással
Vállalkozásunk jelentős exportárbevétellel rendelkezett. Az euró tavaly nyári árfolyamzuhanásából adódó bevételkiesés csökkentésére 2008 júniusában tőzsdén kívüli határidős ügyletet kötöttünk a számlavezető bankkal. Az ügylet elszámolása a megállapodás szerint: a végső lejárat 2009. 06. 10.; a fixing napok minden hónap 5-e, amelyhez havi 2 Ft-tal csökkenő árfolyam tartozik. Havi elszámolás: minden hónapban eladunk 100 ezer eurót forintért, amennyiben a lejárat napján a fixing a határidős árfolyamnál alacsonyabb, illetve eladunk 200 ezer eurót, ha a fixing a határidős árfolyamnál magasabb. Megszűnik az ügylet, ha a szerződésben maximált 2 millió forint nyereségmaximumot elértük. A kötéskor nyilvántartásba kell-e venni az ügyletet? Ha igen, milyen árfolyamon és milyen összegben? Hogyan kell könyvelni az ügylet elszámolásait? Hogyan változik a számviteli elszámolás, ha vállalkozásunk a soron következő fixálási nap előtt zárja ügyletét, vagyis tőzsdén kívül a bankközi piacon 120 ezer euró eladására köt spotügyletet napi árfolyamon?
Megjelent a Számviteli Levelek 204. számában (2009. szeptember 3.), 4268. kérdésszám alatt
határidős ügyletek
határlépés bizonylatolása
határon túli magyarok Határon túli magyarok támogatása
Egy biztonságtechnikai kereskedő kft. szeretné az értékesítéseiből befolyt bevétel valamekkora részét a határon túli rászorultaknak adományként felajánlani. Pontosan úgy gondolta, hogy meghirdetné a vevői körében, hogy minden 1000 Ft bevételből 10 Ft-ot a kárpátaljai rászorultak kapnak adományként. Ezt meg lehet valósítani? A nettó vagy bruttó bevételből célszerű felajánlani az adományt? Milyen engedély szükséges hozzá? Adó szempontjából mire kell figyelni? Milyen nyilvántartást kell vezetni ehhez? Az sem egyértelmű, hogy ebben az esetben az adományt a vevők adják, vagy a kft. adományának minősül? Számvitelileg hogyan kellene levezetni ezen adománynyújtás könyvelését?
Megjelent a Számviteli Levelek 332. számában (2015. szeptember 24.), 6784. kérdésszám alatt
határozott idejű elszámolás
hatósági engedély
hatósági engedély elszámolása Hatósági engedély visszavonása
Hatóságiengedély-köteles műszaki eszközünk hatósági engedélyét visszavonták. A műszaki eszköz későbbi újbóli engedélyezése a felmerült hiba elhárítását követően várható. Ezen időszak alatt nem használható, de a vállalkozási tevékenységből nem kerül kivonásra. Szükséges vagy lehetséges-e a terv szerinti értékcsökkenési leírás leállítása, az avulás arányában terven felüli értékcsökkenés elszámolása? Ha terven felüli értékcsökkenés elszámolható, mi a teendő az újbóli engedélyezéskor, az ismételt üzembe helyezés időpontjában?
Megjelent a Számviteli Levelek 271. számában (2012. szeptember 6.), 5569. kérdésszám alatt
hatósági engedély visszavonása Hatósági engedély visszavonása
Hatóságiengedély-köteles műszaki eszközünk hatósági engedélyét visszavonták. A műszaki eszköz későbbi újbóli engedélyezése a felmerült hiba elhárítását követően várható. Ezen időszak alatt nem használható, de a vállalkozási tevékenységből nem kerül kivonásra. Szükséges vagy lehetséges-e a terv szerinti értékcsökkenési leírás leállítása, az avulás arányában terven felüli értékcsökkenés elszámolása? Ha terven felüli értékcsökkenés elszámolható, mi a teendő az újbóli engedélyezéskor, az ismételt üzembe helyezés időpontjában?
Megjelent a Számviteli Levelek 271. számában (2012. szeptember 6.), 5569. kérdésszám alatt
hátrasorolt kötelezettség Hátrasorolt kötelezettség-e a tagi kölcsön?
Magánszemély tag által 2001-ben a társaság rendelkezésére bocsátott tagi kölcsön hátrasorolt kötelezettségnek minősül-e? Azonosan kezelendő-e a bt.-nél, a kft.-nél, illetve az egyszeres vagy kettős könyvvitelben?
Megjelent a Számviteli Levelek 36. számában (2002. június 6.), 713. kérdésszám alatt
házastárs Kapcsolt vállalkozás
Kapcsolt vállalkozásban van-e egymással két bt., ha tagjai férj és feleség (az egyikben a férj a beltag és ügyvezető, a másikban a feleség, és ennek megfelelően kültag a másik)? Be kell-e jelenteni az adóhatóságnak ezt a tényt, ha a két bt. között nincs semmilyen szerződéses kapcsolat?
Megjelent a Számviteli Levelek 22. számában (2001. november 22.), 424. kérdésszám alatt
háziorvos
háziorvos cégautóadója
háziorvos iparűzésiadó-alapja Háziorvos iparűzésiadó-alapja
A kft.-ben a férj mint háziorvos (OEP által finanszírozott praxis), a feleség mint fogorvos (nem OEP által támogatott praxis) tevékenykedik. Az iparűzési adó megállapításánál a két tevékenységet össze kell-e vonni? A háziorvosi praxisnál (80%-nál több a támogatás) figyelembe vehető-e 20 M Ft összegig az adókedvezmény? A kft. iparűzésiadó-megállapításánál külön kezelhető-e?
Megjelent a Számviteli Levelek 382. számában (2018. március 22.), 7570. kérdésszám alatt
házipénztár
házipénztár-nyilvántartás Házipénztár-nyilvántartás
A kft. házipénztárát egy személyben az ügyvezető kezeli. Hó végén egy kiadási és egy bevételi bizonylatot tölt ki, amelyhez mellékeli a számlákat. Erről - gyűjtő alapján - kerülnek egy összegben, hó végi dátummal könyvelésre az adatok. Ebből következően, egy záró állomány van a hó végén. A házipénztár-szabályzatot így alakították ki. 2006. év végén 10 százalékos osztalékadóval osztalékot venne igénybe a kft. Elfogadható a hó végi záró állomány? A bizonylatok száma havonta 20 és 30 között van. Az átlagos havi kiadás 1-1,5 millió forint.
Megjelent a Számviteli Levelek 143. számában (2007. január 11.), 2897. kérdésszám alatt
házipénztár-pénzkészlet
házipénztáradó
Héa-irányelv Tagállamban kiállított számla
Az Áfa-tv. 2010. 01. 01-jétől a 168. § (3) bekezdésével egészült ki. Ezen változással kapcsolatban a következő kérdésem van: uniós országokból árut vásárolunk. A számlát e-mailben küldik el, mi megkérjük, hogy 1 eredeti példányt aláírva postázzanak a címünkre. Nos, ekkor kezdődik a probléma, ugyanis náluk ez nem szokás. Mit tehetünk ilyenkor? E-mailben érkezett számlát befogadhatunk? Más országokban nem szokás a számlát aláírással hitelesíteni? Az uniós partner arra is hivatkozik, hogy amit ő elküld nekünk e-mailben, és mi kinyomtatjuk, ugyanúgy néz ki, mint amit ő kinyomtatna és postázna felénk (és ez így igaz), mivel aláírni ők nem szokták a számlát. Mit tehetünk mi, számlabefogadók? Az APEH elfogadja ezen számlákat?
Megjelent a Számviteli Levelek 222. számában (2010. június 3.), 4603. kérdésszám alatt
helikopterleszálló Helikopter-leszálló bekerülési értéke
Új pavilonépület épült, amelynek a tetején helikopter-leszállót alakítottak ki. A társaság az épületet az ingatlanok között vette állományba. A későbbi ellenőrzés megállapítása szerint helytelenül, mert a helikopter-leszállót az egyéb építmények között kellett volna aktiválni. A helikopter-leszálló a tetőfelület kb. felét képezi, amely az épülettől nem választható el egyértelműen. A helikopter-leszálló szerkezetébe építették be az épületfödém hőszigetelését is. Az épület szerkezeti, gépészeti méretezését a helikopter-leszálló igényei, terhelései befolyásolják. Így az épületben is van olyan statikai megoldás, gépészeti rendszer, amely a helikopter-leszálló létesítése miatt került más módon megoldásra. Mikor járunk el helyesen?
Megjelent a Számviteli Levelek 183. számában (2008. szeptember 25.), 3831. kérdésszám alatt
helyesbítés Előző évi számlák helyesbítése költségvetési szervnél
A közüzemi szolgáltató 2005-ben visszautalt intézményünk bankszámlájára a mérőműszer meghibásodása miatt tévesen számlázott összeget. A visszautalt összeg 2 db "tartozik jellegű" és 4 db "követel jellegű" számla egyenlegéből adódott. A "követel jellegű" számlák a 2004. évi számlák sztornírozott tételei, míg a "tartozik jellegű" számlák a 2004. évi tényleges fogyasztás alapján kimutatottak. Helyesen jártunk-e el 2005-ben, ha a visszatérített összeget egyéb bevételként számoltuk el?
Megjelent a Számviteli Levelek 131. számában (2006. június 8.), 2659. kérdésszám alatt
helyesbítő számla Helyesbítő számla kibocsátása
A fővállalkozó nem hajlandó helyesbítő számlát kibocsátani az alvállalkozó számára. Sőt azzal fenyegeti az alvállalkozót, hogy nem szerződik vele a továbbiakban. Ebből adódóan a könyvelésben már kétmillió forintnyi rendezetlen tétel van. Mit és kinek lehet tenni ez ellen? Mi a lehetősége ebben a vitában a könyvelőnek?
Megjelent a Számviteli Levelek 365. számában (2017. május 11.), 7291. kérdésszám alatt
helyi adó
helyi adó alanyai
helyi kártya Önkormányzat által kibocsátott helyi kártya
Egyre több városban terjed, hogy a helyi önkormányzat a bejelentkezett lakosok részére ún. helyi kártyát bocsát ki, amely kártyával rendelkezők az önkormányzat területén működő vállalkozásoktól (helyi járatok, fürdőbelépő, kulturális szolgáltatások stb.) jelentős kedvezménnyel vehetik igénybe a szolgáltatásokat. A szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat terheli-e szja, tb-járulék, illetve áfa a nyújtott kedvezmények mértéke után?
Megjelent a Számviteli Levelek 231. számában (2010. november 4.), 4786. kérdésszám alatt
helyi közlekedés
helyi utazási bérlet
hétvégi pihenés adózása Hétvégi pihenés
Egy társaság a dolgozóit - házastársaikkal együtt - wellnesshétvégére vinné. A számla a szállást és a félpanziót tartalmazná. Milyen adóvonzata lenne fentieknek, és az hogyan könyvelendő?
Megjelent a Számviteli Levelek 377. számában (2017. december 14.), 7474. kérdésszám alatt
hiányzó eszköz Eltulajdonított eszköz elszámolása
A kft. korábban vásárolt személygépkocsijából 2001 januárjában kilopták az autórádiót. Hogyan kell ezt elszámolni? Milyen társaságiadó-vonzattal kell számolni?
Megjelent a Számviteli Levelek 3. számában (2001. február 8.), 37. kérdésszám alatt
hiba (nem jelentős) Nem jelentős hiba ellenőrzése
A kéményseprő vállalat 2006-2007-ben téves összegről állította ki a számlát. A hiba feltárása 2008-ban volt. Erről értesítettük a vállalatot, amely a számlákat októberben módosította. Az összeg egyik évben sem jelentős, így számvitelileg beépül a tárgyévi gazdálkodásunkba. Mi a helyes könyvelése a módosító számláknak?
Megjelent a Számviteli Levelek 189. számában (2009. január 8.), 3953. kérdésszám alatt
hibahatás Vagyonmérleget érintő hiba korrigálása
Az "A" továbbműködő társaságból kivált a "B" társaság. Az átalakulás cégbírósági bejegyzése megtörtént. Az átalakulás napjára elkészített vagyonmérlegeket a cégbíróságnál letétbe helyezték. Az "A" és "B" társaság néhány hónap elteltével feltárta, hogy az elkészült, a közzétett végleges vagyonmérlegek jelentősnek minősülő számviteli hibát tartalmaznak, amely abból adódik, hogy annak az időszaknak a nyitó adatai voltak hibásak, amelyre vonatkozóan a végleges vagyonmérlegek elkészültek. Hogyan kell a hibás vagyonmérlegeket kijavítani az "A", illetve a "B" társaság esetében? Milyen könyvelési tételekkel? Milyen hatóságokat és milyen formában kell tájékoztatni a feltárt jelentős hibáról? Milyen egyéb teendője van még a társaságnak?
Megjelent a Számviteli Levelek 207. számában (2009. október 15.), 4333. kérdésszám alatt
hibás teljesítés
hibás termék
hígtrágya Hígtrágya, alomtrágya elszámolása
A környezetvédelmi előírásokkal összhangban megvalósított trágyaberuházás után keletkezett hígtrágya és alomtrágya számviteli elszámolásával kapcsolatosan kérdezném: Kell-e, kötelező-e a hígtrágyát, alomtrágyát melléktermékként hozamolni? Ha igen, milyen értéken és milyen mennyiségben, vagy hogyan lehet meghatározni a mennyiséget, illetve értéket? A hígtrágyát a kijuttatórendszeren keresztül kiöntözik a földekre. Az alomregenerált trágya egy része almolásra, más része a földre kerül, természetesen a megfelelő hatósági engedélyekkel. Kell-e készleten lenni akár hígtrágyának, akár alomregenerált trágyának? A valóságban van, de papíron is kell lennie? Lehet-e az, hogy csak annyit hozamolunk, amennyit kijuttatunk, illetve néha értékesítünk? Értékesítés csakis alomregenerált trágya esetében van. A hígtrágya-készletezés értelmetlennek tűnik, hiszen az ülepszik, párolog, mennyisége változik. A fentiek szerint szeretnék egy komplett választ kapni, ha lehetne az egész számviteli elszámolására vonatkoztatva, még azt is figyelembe véve, hogy meddig az állattenyésztés költsége, és mikortól lesz a növénytermesztés költsége. A kiöntözés miatti talajvizsgálat az állattenyésztés költsége még, vagy a növénytermesztésé?
Megjelent a Számviteli Levelek 331. számában (2015. szeptember 10.), 6763. kérdésszám alatt
hirdetés külföldinek Külföldinek nyújtott hirdetési szolgáltatás kulturális járuléka
A kulturális járulék alapjába beletartozik-e a magyar adóalany által közösségi ügyfélnek nyújtott hirdetési szolgáltatás? Véleményem szerint a közösségi partner felé teljesített hirdetési szolgáltatás az 1992. évi LXXIV. törvény 15. §-ának (5) bekezdése alapján külföldön teljesítettnek minősül, ezért nem kell ezen szolgáltatás után kulturális járulékot fizetni.
Megjelent a Számviteli Levelek 173. számában (2008. április 17.), 3625. kérdésszám alatt
hitel
hitel (hátrahagyott) Elhunyt munkavállalónk hiteltartozása
A gyermekét egyedül nevelő munkavállalónk elhunyt. Árván maradt gyermekének a szülő által hátrahagyott hiteltartozása kifizetéséhez a temetési segélyen túl további támogatás került kifizetésre. Kérdéseink: E kifizetés is elszámolható lett volna adómentes temetési segélyként, hiszen a jogszabály nem határoz meg e segélyre vonatkozó felső határt? Ha a segélyezett közeli hozzátartozó nem az özvegy, és nem kiskorú közeli hozzátartozó, akkor a segély a társasági adó szempontjából nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség? A Tao-tv. szerinti minősítéstől függetlenül a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni?
Megjelent a Számviteli Levelek 230. számában (2010. október 21.), 4762. kérdésszám alatt
hitel (rögzített árfolyamon) Rögzített árfolyamon történő törlesztés
Társaságunk 2009-ben hosszú lejáratú, svájcifrank-alapú forintkölcsön felvételével gépkocsit vásárolt. Mivel az időközben bekövetkezett árfolyamváltozások jelentősen megnövelték a törlesztés összegét, a társaság a 2010. év közepén szerződésmódosítással olyan havi fix, rögzített árfolyamon történő törlesztésre tért át, mely szerint az árfolyam- és kamatváltozások elszámolása a futamidő végén történik. A kölcsön törlesztése 2012-ben megtörtént. A hitelintézet az árfolyam- és kamatkülönbözetről szóló fizetési kötelezettséget megküldte, futamidő-meghosszabbítás címén. Hogyan kell ezt könyvelni? Társaságunk a kölcsön törlesztését a könyveiben nyilvántartott árfolyamon számolta át forintra, és folyamatosan elszámolta az árfolyam-különbözeteket.
Megjelent a Számviteli Levelek 279. számában (2013. január 31.), 5705. kérdésszám alatt
hitel adókedvezménye GYED, GYET lakáscélú hitel adókedvezménye
Az Szja-tv. értelmében a lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg kedvezménye esetén, amennyiben a kedvezményt igénybe venni kívánó adózó házastársa, élettársa az adóévben 6 hónapot meghaladó időtartamban gyermekgondozási segélyre volt jogosult, valamint az adózónak a kedvezményre jogosító lakáscélú hitelszerződésben adóstársaként szerepel, továbbá a hitel felhasználásával megszerzett önálló lakóingatlanban egyben a tulajdonostársa is, akkor az adókedvezményre jogosító jövedelemhatár az adózó esetében 4 millió 400 ezer forint. Kérdésem: abban az esetben is a 4 millió 400 ezer forintos határ az irányadó, ha az adózó házastársa nem gyermekgondozási segélyre volt jogosult, hanem gyermeknevelési támogatásban (GYET) részesült? A gyermeknevelési támogatás összege a GYES-sel egyező, azt a harmadik gyermek hároméves kora után lehet igényelni a főállású anyáknak. Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha az adózó házastársa 5 hónapig GYES-en, 7 hónapig GYED-en volt az adott adóévben? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha az adózó házastársa 5 hónapig GYES-en, 7 hónapig GYET-en volt az adott adóévben? Tehát, a GYES-sel egy tekintet alá esik-e a GYED és a GYET?
Megjelent a Számviteli Levelek 180. számában (2008. augusztus 7.), 3769. kérdésszám alatt
hitel árfolyamvesztesége Hosszú lejáratú hitel árfolyamvesztesége
Ügyfelünk nem beruházáshoz kapcsolódó hosszú lejáratú hitelének értékelése jelentős árfolyamveszteséget eredményez. El kell-e határolni a következő évekre? Ha igen, akkor kötelező-e a céltartalékképzés? Vagy elszámolhatjuk egy összegben? Céltartalék képzése esetén kell-e növelni az adózás előtti eredményt? Hogyan alakulnak az előbbiek, ha a hitel beruházási célú?
Megjelent a Számviteli Levelek 202. számában (2009. július 16.), 4240. kérdésszám alatt
hitel elengedése
hitel felmondása Hitelszerződés felmondása
A kft. Széchenyi-hitel-tartozását nem tudta kifizetni, így a hitelszerződést a bank felmondta. A bank követelése 80 százalékát a Hitelgarancia Zrt. megtérítette, majd követelését a bank faktoringcégére engedményezte. A bank a 20 százalékos követelését szintén a faktoringcégre engedményezte. Mindezt hogyan kell a könyvelésben helyesen rögzíteni, illetve milyen analitikus nyilvántartást kell készíteni?
Megjelent a Számviteli Levelek 165. számában (2007. december 13.), 3453. kérdésszám alatt
hitel kamata
hitel magánszemélytől Adóalapot növelő kamat figyelembevétele

Egy kft. külföldi magánszemélytől hitelt vett fel a 2000-ben megkötött szerződés alapján. A hitel egy részét 2000-ben, egy részét 2001-ben folyósították, a szükségletnek megfelelően. A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének j) pontjánál figyelembe kell-e venni az előző évi szerződés alapján, de 2001-ben beérkezett hitel összegére elszámolt kamatot is? És a 8. § (5) bekezdése a) pontjának alkalmazásánál figyelembe kell-e venni a 2000-ben megkötött szerződésre 2001-ben beérkezett hitelt, vagy csak azokat a hiteleket, amelyeket a 2001-ben kötött szerződés alapján folyósítottak?

Megjelent a Számviteli Levelek 26. számában (2002. január 17.), 509. kérdésszám alatt
hitel munkavállalónak
hitel-visszafizetés
hitelállomány
hitelátvállalás
hitelbiztosíték Hitelbiztosíték értékpapír-óvadékkal
A társaság 10 millió Ft értékben hitelt vett fel, amelynek biztosítékául értékpapír-óvadéki szerződés keretében 10 millió Ft fedezeti értékben elismert, 10 millió Ft-ért vásárolt (de 7 millió Ft névértékű) tőke- és hozamvédett értékpapír szolgál. Az óvadéki szerződés szerint az értékpapír kamata az óvadékul történő lekötés időtartama alatt a bankot illeti, és a szerződés biztosítékaként óvadékként szolgál. Az értékpapírt egyéb követelésként a 36. számlacsoportban, vagy értékpapírként a 37. számlacsoportban kell kimutatni? Az értékpapír hozamát hogyan kell rendezni? Évenként a banktól kért kimutatás alapján, vagy az óvadék felszabadulásakor egy összegben? Vagy soha nem is kerül a társasághoz?
Megjelent a Számviteli Levelek 320. számában (2015. február 19.), 6562. kérdésszám alatt
hitelkeret Hitelkeret könyvelése
A gazdasági társaság 4 M Ft Széchenyi-kártya-hitelkerettel rendelkezik. A hitelt biztosító bank "Széchenyi-kártya" számlát nyitott, aminek a forgalmáról bankszámlakivonatot küld, minden, a számlán történő pénzmozgást követően. Emellett van a "Pénzforgalmi bankszámla". Hitel igénybevétele esetén átvezetem a hitelszámláról a bankszámlára, törlesztéskor a bankszámláról a hitelszámlára. Kérem a segítségüket a fenti események könyvelésében!
Megjelent a Számviteli Levelek 384. számában (2018. április 26.), 7587. kérdésszám alatt
hitelközvetítés Hitelközvetítés miatti arányosítás
Egy autókereskedés szervizszolgáltatás és autó-, valamint alkatrész-értékesítés mellett bankoknak közvetít hitelt, ezért tárgyi adómentesen számláz jutalékot. Ez utóbbi szolgáltatáshoz nincs áfás beszerzése. Ettől függetlenül kell-e arányosítani az áfát a többi beszerzésre?
Megjelent a Számviteli Levelek 127. számában (2006. április 13.), 2592. kérdésszám alatt
hitelnyújtás Üzletszerűen végzett hitelnyújtás
Milyen elhatárolási szempontjai vannak az engedélyhez kötött hitel- és kölcsönnyújtásnak és az Szt. szerinti pénzkölcsönzésnek?
Megjelent a Számviteli Levelek 24. számában (2001. december 20.), 481. kérdésszám alatt
hiteltörlesztés
hitelváltás Devizás beruházási hitel más devizára váltása
A Számviteli Levelek 207. számában a 4329. kérdésre adott válaszukban arról írtak, hogy ha év közben változik az aktivált tárgyi eszközökhöz kapcsolódó devizakötelezettség devizaneme, akkor a halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással meg kell szüntetni. Az elmúlt hetekben azt hallottam, az ezen álláspontot alátámasztó törvényi előírást módosítják? Igaz ez?
Megjelent a Számviteli Levelek 216. számában (2010. március 4.), 4498. kérdésszám alatt
hitelviszonyon alapuló kötelezettség Hitelviszonyon alapuló kötelezettség
Mit kell érteni a "Hitelviszonyon alapuló kötelezettség" alatt?
Megjelent a Számviteli Levelek 390. számában (2018. augusztus 30.), 7680. kérdésszám alatt
hízóállat
holtig tartó ellátás Ingatlan ellenében holtig tartó eltartás
Magánszemély egy nyugdíjasotthon kht.-val eltartási szerződést kötött. A tulajdonában lévő ingatlan tulajdonjogát a nyugdíjasotthonra ruházta át. Ennek fejében megállapodtak, hogy az eltartottat 60. életévének betöltésétől természetben ellátják. A tartás értékét a tartás esedékességekor hatályban lévő jogszabályoknak megfelelően az intézmény által megjelölt havi térítési díj mértékében határozták meg. A tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba tartás jogcímén bejegyezték. A holtig tartó tartási jog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom is bejegyzésre került. Hogyan és milyen értéken kell a nyugdíjasotthon könyveiben rögzíteni a gazdasági eseményeket? A magánszemélyt terheli-e és mikor bevallási és adófizetési kötelezettség?
Megjelent a Számviteli Levelek 197. számában (2009. április 30.), 4114. kérdésszám alatt
homlokzatfelújítás Homlokzatfelújítás vagy karbantartás?
Ügyfelünk saját ingatlannal rendelkezik. Az épület homlokzatáról kőlap burkolat zuhant le. A szakértő megállapította, hogy az épület burkolatának egyes elemei veszélyesek. A homlokzatfelújítási munka keretében a burkolat hátszerkezetét kicserélik, a meglévő hőszigetelés helyett új, nem éghető kőzetgyapot hőszigetelés lesz. Az épület homlokzatának egy részére - az egységes kép miatt - új kőburkolat kerül, az eredetivel megegyező vastagságban. A fenti tevékenység felújításnak minősül, és az épületre aktiválandó? Milyen megítélés alá esne a tevékenység, ha a munka egy része a homlokzatfelújítás részeként az eredetivel teljesen megegyező tulajdonságokkal bír? Ez esetben is lehetne felújításként kezelni? Ha az egyik felújításnak, a másik karbantartásnak minősül, a költségeket külön kell választani?
Megjelent a Számviteli Levelek 331. számában (2015. szeptember 10.), 6767. kérdésszám alatt
homokbánya bérlete Homokbánya bérlete
A társaság homokbányát bérelne. A homokbányára vonatkoznak-e az Áfa-tv. 86. §-ának előírásai? Ingatlannak tekinthető és mentes-e az adó alól a bérbeadása?
Megjelent a Számviteli Levelek 318. számában (2015. január 15.), 6528. kérdésszám alatt
honorárium Honorárium nyugdíjjáruléka (ekho)
Az ekho rendszerében számfejtünk szerzői honoráriumot, amelynek 70 százaléka személyes közreműködés, míg 30 százaléka a szerzői jogból adódó kifizetés. Kérdésünk, hogy a 30 százalék után is kell-e a 15 százalék ekho-ból 4 százalék nyugdíjjárulékot levonni?
Megjelent a Számviteli Levelek 132. számában (2006. június 29.), 2691. kérdésszám alatt
horgászegyesület
hozzájárulás Boltnyitási, áruháznyitási hozzájárulások elszámolása
A multinacionális cégeknek fizetnünk kell ún. boltnyitási, áruháznyitási hozzájárulást, amely tételeket a vevő egy fix összegben határozza meg, és áfával növelt összegben számlázza felénk. Elszámolhatjuk ezt költségként?
Megjelent a Számviteli Levelek 67. számában (2003. szeptember 18.), 1413. kérdésszám alatt
hőközpont pótlása Lebontott hőközpont pótlása
A társaság önkormányzati tulajdonú ingatlant vásárolt, amelyen több felépítmény mellett egy társasház is van. A társasház meleg vizét és fűtését egy hőközpontból oldották meg, amely az ingatlanvétel során a társaság tulajdonába került (mind a hőközpont, mind annak épülete). A beruházási tervek megvalósításához a hőközpontot le kell bontani, ezért a társasház kártalanítási igénnyel állt elő. Az adásvételi szerződésben a társaság vállalta, hogy a társasház fűtési problémáját megoldja. Helyes-e, ha kártalanítás címén fizet a társaság a társasháznak? Mivel a társasház nem áfaalany, így nem kell a társaságnak befizetnie az áfát? Elismert költség lehet-e az új hőközpont kialakítása a társasági adó szempontjából?
Megjelent a Számviteli Levelek 211. számában (2009. december 17.), 4412. kérdésszám alatt
HU-GO Viszonylati jegy elszámolása
Az e-útdíj rendszer (HU-GO) regisztrált felhasználói vagyunk. A rendszerbe rögzítettek olyan járművet is, mely nem a társaság (kft.) tulajdona, erre a járműre viszonylati jegyet vásároltak. Ebben az esetben lehetséges-e a megvásárolt tétel költség­elszámolása, célszerű-e továbbszámlázni azt?
Megjelent a Számviteli Levelek 313. számában (2014. október 9.), 6452. kérdésszám alatt
hulladék
hulladékágazat Hulladékágazat eszközeinek értékcsökkenési leírása
Kérem segítségüket a társaságiadó-törvény 2. számú melléklet IV. d) pontjának értelmezésében. E pont 10%-os értékcsökkenési leírás alá vonja a hulladékágazat gépeit, berendezéseit, felszereléseit, járműveit. A tv. alapján nem tudjuk eldönteni, hogy ki tartozik a hulladékágazatba. A 467708 fő tevékenység alapján hulladék-nagykereskedelemmel foglalkozó társaságunk besorolható-e a hulladékágazatba? VTSZ-számokat nem sorolnak fel a hivatkozott pontban. A 13. és a 14. számlaosztályba tartozó tárgyi eszközökre teljeskörűen a 10%-os kulcsot kell alkalmazni? Társaságunk nagyrészt fémhulladék-nagykereskedelemmel, -feldolgozással foglalkozik. A tevékenység során a rakodógépek és járművek nagymértékben használódnak, így a 10%-os értékcsökkenést nagyon indokolatlannak tartjuk.
Megjelent a Számviteli Levelek 401. számában (2019. március 7.), 7861. kérdésszám alatt
hulladékértékesítés Hulladékértékesítés
A társaság alkatrész-megmunkálást végez. A megmunkálás során keletkezett hulladékot eddig csak belföldön értékesítettük, és egyéb bevételként számoltuk el. Ebben az évben külföldre is értékesítünk fémforgácsot. Ezt is elszámolhatjuk egyéb bevételként?
Megjelent a Számviteli Levelek 386. számában (2018. május 31.), 7625. kérdésszám alatt
hulladékfelvásárlás
hulladékgazdálkodás
hulladékhasznosítás
hulladékkezelési díj
humánegészségügyi ellátás Humán-egészségügyi ellátás beruházásának áfája
Humán-egészségügyi ellátást és oktatást is végző társaság saját rezsis beruházást végez. A beruházás folyamatában nem igényelhette vissza az áfát, ezért azt a beruházási számlán bruttó összeggel könyvelték. A létesítmény az egészségügyet fogja szolgálni. Amikor a beruházás végleg elkészül és üzembe helyezik, hogyan járok el helyesen az áfát illetően? A beruházás nettó értékére rászámolom a 25% áfát, amit befizetendőként bevallok, visszaigényelhető összeg pedig nem lesz?
Megjelent a Számviteli Levelek 253. számában (2011. október 20.), 5191. kérdésszám alatt