Összes tárgyszó megjelenítése

nagy értékű személygépkocsi Nagy értékű személygépkocsi költségelszámolása
Kell-e a személygépkocsival kapcsolatos költségek elszámolásánál a hatmillió forint beszerzési értékhez kapcsolt korlátot alkalmazni?
Megjelent a Számviteli Levelek 84. számában (2004. május 27.), 1725. kérdésszám alatt
napelem
naperőmű Naperőmű amortizációja
Naperőmű esetében milyen amortizációval kell számolni?
Megjelent a Számviteli Levelek 383. számában (2018. április 12.), 7582. kérdésszám alatt
napi kiadás (pénztárgép) Napi kiadások a pénztárgépben
Kiskereskedelmi tevékenységet végző pénztárgépet használó vállalkozásnak a napi bevételeken kívül be kell-e ütni az aznapi kiadásokat úgy, mint árubeszerzési számlák, vételi jegyek, közüzemi számlák összegeit? Zálogházi tevékenység esetén is szerepeltetni kell a pénztárgépben a kiadásokat, ha a nap folyamán az árubeszerzés vételi jeggyel történik?
Megjelent a Számviteli Levelek 397. számában (2018. december 13.), 7789. kérdésszám alatt
napidíj
napidíj euróban Napidíj euróban
A külföldi kiküldetésben részt vevő alkalmazott részére a cég a napidíjat euró/napban állapítja meg. Amennyiben a kiküldött nem euróban szeretné felvenni a napidíját, hanem forintban, illetve a külföldi útra felvett előleg nem euró, hanem forint volt, akkor milyen árfolyamon fizethető ki neki napidíj? Milyen értéken fizethető ki neki a külföldön felmerült szállásdíj forintértéke?
Megjelent a Számviteli Levelek 216. számában (2010. március 4.), 4492. kérdésszám alatt
napkollektor
naplófőkönyv Naplófőkönyvben a felújítási alapra kapott összeg
A társasház naplófőkönyvében hogyan kell könyvelni - a felhasználás előtti években, illetve a felhasználáskor - a felújítási alapra befizetett összegeket és a betétre jutó kamatot, állami támogatást?
Megjelent a Számviteli Levelek 369. számában (2017. augusztus 3.), 7364. kérdésszám alatt
naptári év
naptári évtől eltérő üzleti év
negatív adóalap Társasági adó negatív adóalap esetén
Melyek azok a társaságiadóalap-növelő tételek, amelyeket pozitív adóalap hiányában is le kell adózni?
Megjelent a Számviteli Levelek 79. számában (2004. március 18.), 1630. kérdésszám alatt
negatív előjelű számla Negatív előjelű számla
Amennyiben egy partnernek a szolgáltatási szerződés meghosszabbításáért "sign-on" bónuszt ad cégünk a szerződés kiegészítésében meghatározott összeggel, negatív előjelű számla kiállításával megteheti-e ezt?
Megjelent a Számviteli Levelek 163. számában (2007. november 8.), 3377. kérdésszám alatt
negatív saját tőke
nem forgalomképes Nem forgalomképes eszközök piaci értéke
Az immateriális javak és a tárgyi eszközök között is találhatók olyan eszközök, amelyek nem forgalomképesek, a társaságnak nincs joga értékesíteni azokat (pl. szoftverek, jogok, zálogjoggal terhelt eszközök stb.). Kérdés, ezen eszközök mérlegfordulónapi értékelésekor a piaci értéket milyen módon kell megállapítani, illetve a piaci érték tekinthető-e nullának?
Megjelent a Számviteli Levelek 1. számában (2001. január 4.), 2. kérdésszám alatt
nem pénzbeli hozzájárulás
nemesfém befektetési céllal Befektetési célú arany, ezüst
A kft. bécsi cégtől befektetési céllal aranyat, ezüstöt vásárol. Az Szt. és az Áfa-tv. szempontjából hogyan kell ezt könyvelni és nyilvántartani? Mi a könyvelés bizonylata? Hova kell könyvelni a vásárláskor azonnal fizetendő ázsiót? Ha értékesítik a nemesfémet, hova kell könyvelni a hozamot? Az ezüst eladásakor kell-e számlát kiállítani? Ha igen, hogyan?
Megjelent a Számviteli Levelek 241. számában (2011. április 7.), 4990. kérdésszám alatt
német állampolgár Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja
Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Megjelent a Számviteli Levelek 16-17. számában (2001. szeptember 6.), 304. kérdésszám alatt
nemteljesítés Csődegyezség, nemteljesítés, beszámítás
Társaságunknál 2010. évben sikeres csődeljárás volt. "A" partnerünknek tartoztunk 10 M Ft-tal. A csődegyezség keretében a tartozás 50%-át elengedték, amelyet 2010-ben rendkívüli bevételként könyveltünk. Sajnos, már az első részletet sem tudtuk fizetni, ezért az egyezség megszűnt, "A" társaság a teljes összeg kiegyenlítését kérte, miközben ezen követeléséből 9 M Ft-ot továbbengedményezett "B" társaságnak. A "B" társaságtól cégünk is követel 9 M Ft-ot, ezért kompenzálással a tartozást és a követelést összevezettük, így csak "A" társaságnak tartozunk 1 M Ft-tal. Kérdéseink: A csőd­egyezség könyvelése után az "A" társasággal szemben 5 M Ft-ot tartunk tartozásként nyilván, amelyből 9 M Ft-ot a kompenzálással teljesítettünk. Hogyan könyveljük helyesen? Visszakönyveljük a már leírt 5 M Ft-ot, és kimutatunk 1 M Ft tartozást? Vagy csak 4 M Ft-ot könyveljünk vissza, és nem marad 1 M Ft tartozás? Van-e adóalapot módosító hatása? Az "A" partner nyilvántartásában szerepelhet-e az 1 M Ft-os követelés?
Megjelent a Számviteli Levelek 266. számában (2012. május 24.), 5467. kérdésszám alatt
nemzetközi fuvarozás
nemzetközi szerződések Áfa: nemzetközi szerződések
A PHARE-segélyekre vonatkozó 1990. évi 2. Nemzetközi Szerződés 13. cikk (3) bekezdése szerint a magyar cégek áruszállításai nem tartoznak az áfafizetési kötelezettség alá. Ugyanakkor az Áfa-tv. 12. §-ának l) pontja, illetve az 52/2000. (XII. 27.) PM-TNM együttes rendelet szerint ez 0 százalék. Nincs itt ellentmondás? Hogyan kell eljárni?
Megjelent a Számviteli Levelek 40. számában (2002. augusztus 1.), 793. kérdésszám alatt
népegészségügyi termékadó
neta Népegészségügyi termékadó elszámolása
Kérem, írjanak a népegészségügyi termék­adó (neta) elszámolásáról.
Megjelent a Számviteli Levelek 290. számában (2013. augusztus 15.), 5988. kérdésszám alatt
nevelési segély Jövedelemkiegészítő támogatások áfakötelezettsége, elszámolása
Milyen áfakötelezettség kapcsolódik az ún. jövedelemkiegészítő támogatásokhoz?
Megjelent a Számviteli Levelek 6. számában (2001. március 22.), 101. kérdésszám alatt
nevezési díj
névhasználati jog Névhasználati jog apportálása
Társaságunk névhasználati jogot alapított és apportált egy társaságba. Hogyan kell azt elszámolni a tulajdonosnál, illetve az alapított társaságnál? Kell-e az apportáláskor áfát felszámítani?
Megjelent a Számviteli Levelek 78. számában (2004. március 4.), 1616. kérdésszám alatt
NFÜ általi finanszírozás NFÜ által finanszírozott ellátmány
Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.7 c) pontja alkalmazásáról Magyarország több országgal, köztük Vietnammal is kötött kormányközi megállapodást, amelynek célja többek között a tudományos eredmények világpiaci hasznosulásának elősegítése. Az egyezményekhez kapcsolódóan a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség pályázatokat ír ki a kutatói mobilitás támogatására. A projektből - amelynek forrása a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - finanszírozható a pénzügyi tájékoztató szerint a Magyarországról kiutazó kutató utazási költsége és ellátmánya, melyből az utazó a külföldi kiadásait fedezi. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.7 c) pontja szerinti egyéb juttatásnak minősül-e a munkavállalónak kifizetett ellátmány összege?
Megjelent a Számviteli Levelek 298. számában (2014. január 9.), 6137. kérdésszám alatt
nonprofit
nonprofit gazdasági társaság
nonprofit kft.
nonprofit szövetkezet Nonprofit szövetkezet eredményének visszaosztása
Alakult egy új típusú, nonprofit mezőgazdasági szövetkezet, mely a tagok által megtermelt szőlőt felvásárolja, feldolgozza és értékesíti. A gazdálkodási évben keletkezett eredményt felvásárlási jegyen mint felárat juttatja vissza a tagoknak. A 2000. év végén keletkezett adózatlan eredmény visszaosztásával nem volt gondunk, mert 2001 januárjában volt pénze a szövetkezetnek. Kiállította a felvásárlási jegyeket, amelyekből a felárat 2000. évre - időbeli elhatárolásként -, az áfát 2001. január havi visszaigényelendő tételként könyveltük le. Most viszont az a probléma, hogy nem lesz pénze a 2002. év első felében, nem tud felvásárlási jegyet kiállítani a mérleg leadásának határidejéig. Nem tudjuk, milyen formában van lehetősége a 2001. évben keletkezett eredmény visszaosztására a tagoknak a felvásárlási jegy helyett.
Megjelent a Számviteli Levelek 41-42. számában (2002. augusztus 22.), 832. kérdésszám alatt
normatív támogatás
növendék állat
növénytermesztés Kifagyott őszi vetés költségeinek elszámolása
Növénytermesztéssel foglalkozó mezőgazdasági szövetkezetnél az aratást követően a tarlóhántás már következő évi költség, mint mezei leltár. Az őszi vetésű növényekre technológia szerint fordított kiadás is következő évi költség, mint befejezetlen termelés (műtrágyázás, gyomirtás, vetés). A 2011 őszén elvetett őszi káposztarepce - csapadék hiánya miatt - nagyon ritkán kelt ki. A szakemberek az egész állomány kitárcsázása mellett döntöttek. 2011. év terhére leírható-e a repcére fordított eddig felmerült összes költség, valamint a kitárcsázás költsége, és hogyan? Kérném a kontírozási tételeket is feltüntetni! A bizonytalanságot az okozza, hogy a tarlóhántás és a műtrágya költsége normál esetben a repce önköltségének része, de ha nem őszi, hanem tavaszi vetésű növény kerül adott táblába, ezek a költségek akkor is felmerülnek, mint a következő év érdekében végzett munka (mezei leltár). A kivezetés módjában is eltérő vélemények alakultak ki.
Megjelent a Számviteli Levelek 261. számában (2012. március 8.), 5342. kérdésszám alatt
növénytermesztés, termékfelvásárlás Vetőmag ellenében új termék felvásárlása
Társaságunk főtevékenysége növénytermeltetés és -feldolgozás. A termelőktől felvásárolt termelői szárított növénylevelet társaságunk a vevőink igénye szerint feldolgozza, és az előállított saját termelésű készterméket a vevők részére értékesíti. A szükséges alapanyag biztosítása érdekében társaságunk termesztési és felvásárlási szerződést kötött romániai termelőkkel és a tulajdonukban álló termelői csoport - Romániában bejegyzett és működő - vállalkozással, hogy társaságunk részére növényt termeljenek Romániában. Társaságunk a termesztéshez szükséges jelentős értékű vetőmagot (melynek beszerzésével kapcsolatban társaságunkat áfalevonási jog illette meg) térítésmentesen biztosítja a termelők részére azzal, hogy aki nem használja fel az átadott vetőmagot a leszerződött terület beültetésére, annak a fel nem használt vetőmag kiszámlázásra kerül a termelői csoporton keresztül közösségi értékesítés keretében. A termelők által megtermelt és megszárított növénylevelet felvásároljuk. Véleményem szerint: A fenti ügylet keretében a leszerződött terület beültetésére felhasznált vetőmag tekintetében egyfajta bérmunka valósul meg. Társaságunk a térítésmentesen átadott vetőmag értékét anyagköltségként számolja el, ami részét képezi a felvásárolt növényből előállított késztermék önköltségének. A térítésmentes vetőmagátadás vállalkozási célból és tulajdonjog-fenntartással valósul meg, így ez nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek. Következésképpen, az átadott és felhasznált vetőmag értéke után társaságunknál nem keletkezik áfafizetési kötelezettség, és nem kell társaságiadó-alapot sem módosítani.
Megjelent a Számviteli Levelek 251. számában (2011. szeptember 22.), 5155. kérdésszám alatt
nullára leírt
nullás számlaosztály Nullás nyilvántartási számlák vezetése
A nullás nyilvántartási számlák vezetésével kapcsolatban nincs részletes szabályozás. Az Szt. csak néhány konkrétumot fogalmaz meg, de sem a törvényben, sem más szakkönyvben nem található a nyilvántartásra vonatkozó szabály vagy ajánlás.
Megjelent a Számviteli Levelek 113. számában (2005. szeptember 15.), 2319. kérdésszám alatt
nyaraló Magántulajdonú nyaraló bérbeadása
Van-e lehetőség arra, hogy a kft. tulajdonosa a saját tulajdonában lévő nyaralót kiadja a kft.-n keresztül? Esetleg szerződéssel?
Megjelent a Számviteli Levelek 82. számában (2004. április 29.), 1696. kérdésszám alatt
nyelvtanfolyam költsége Nyelvtanfolyam elszámolható költségei
A nyelvtanfolyamokkal kapcsolatban lenne kérdésem: Elszámolható-e a nyelvtanfolyam költsége akár alkalmazott, akár tag esetében? Pl. gyógyszertárban dolgozókat mennyire lehet megvédeni a NAV-val szemben, hogy szükséges a nyelvtanulásuk?
Megjelent a Számviteli Levelek 251. számában (2011. szeptember 22.), 5143. kérdésszám alatt
nyelvtanulás
nyeremény
nyeremény (át nem vett) Játékadóval adózott termék átadása magánszemélynek
Kft.-nk élelmiszer-nagykereskedelemmel foglalkozik. A Szerencsejáték tv.-nek megfelelő sorsolásokat szoktunk tartani. A sorsolás szabályait, az átvett nyeremények adózását (25 százalék, 33 százalék) ismerjük. Az át nem vett nyeremények forgalmi értéke után bevalljuk és megfizetjük a játékadót. Amikor a játékadóval leadózott nyereményeket (pl. MP3-lejátszók, mobiltelefonok, utazások) másik promócióhoz nem tudjuk már felhasználni, milyen adózási feltételekkel adhatók azok oda saját dolgozóknak, vagy nem saját dolgozó magánszemélynek? Véleményünk szerint természetbeni juttatásként. Ekkor azonban kettős adóztatás merül fel (játékadó + 54 százalék szja stb.)?
Megjelent a Számviteli Levelek 162. számában (2007. október 25.), 3358. kérdésszám alatt
nyereményakció
nyereménysorsolás
nyersanyag Vendéglátás nyersanyagának nyilvántartása
A vendéglátóegységeinknél a felhasznált nyersanyagokat az árukészletek között tartjuk nyilván. Helyes-e gyakorlatunk? A különböző szakkönyvekben - e témában - egymástól teljesen eltérő álláspontokkal találkozunk.
Megjelent a Számviteli Levelek 20. számában (2001. október 25.), 403. kérdésszám alatt
NYESZ-R Nyugdíjszolgáltatás címén fizetett összeg
A NYESZ-R számlával kapcsolatban kérem a segítségüket. A 2009-ben ezzel kapcsolatban részletesen elemezték a szabályokat. Kérdésem: 2010-ben változott-e a szabály a nyugdíjszolgáltatás definícióját illetően, vagyis nyugdíjasként a számlanyitást követő 3. évben bármikor (vagy azt követően) megszüntetett számla nyugdíjszolgáltatásnak minősül-e, vagy felülírja az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 6.6.c pontja, vagyis csak 3. évfordulónapot követően? Pl.: 2008. novemberben induló, 2011. januárban megszüntetett számlánál.
Megjelent a Számviteli Levelek 239. számában (2011. március 10.), 4956. kérdésszám alatt
NYESZ-számlák NYESZ számlák adózása
A NYESZ számlák adózásával kapcsolatban kérném az önök állásfoglalását. Egyrészt a témával kapcsolatban elég hiányos a fellelhető, közzétett jogszabály-értelmezés, másrészt azt tapasztaltuk, hogy eltérő a befektetési szolgáltatók gyakorlata is ez ügyben. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.16. pontja szerint egyéb indokkal adómentes: - "a nyugdíj-előtakarékossági számla szerint a tulajdonos követelését növelő jóváírás, ha az a) a befektetési eszközzel végzett ügylet nyeresége, b) a befektetési eszköz hozama, kivéve az osztalékból származó jövedelmet;" Ezt az adómentességet kizárólag az egyetlen lehetséges NYESZ-R számlára lehet alkalmazni, vagy valamennyi NYESZ számlára? Bármely NYESZ számláról (amely nem NYESZ-R számla), vagy csak a NYESZ-R számláról felvett nem nyugdíjszolgáltatás kifizetése egyéb jövedelemnek minősül? Végül, amennyiben ez az adómentesség és az egyéb jövedelem keletkezése is csak a NYESZ-R számlára vonatkozik, mi értelme van még más NYESZ számlák nyitásának, miután az akkor semmiben nem különbözik egy sima befektetési szolgáltatónál vezetett értékpapír- és pénzszámlától, mivel az összes többi NYESZ számlára, ami nem NYESZ-R semmilyen adómentesség vagy kedvezmény nem érvényes?
Megjelent a Számviteli Levelek 203. számában (2009. augusztus 13.), 4246. kérdésszám alatt
nyilatkozat
nyilvántartás
nyilvántartásba vétel Tárolóállványok összeállításának a költségei
Vállalkozásunk tárolóállványokat, asztalokat, egyéb, a termelést kiszolgáló eszközöket állít össze csövekből, kötőelemekből saját felhasználásra. Ezeket karbantartó csoportunk állítja össze, saját igényeink alapján. Az aktuális igények alapján ezen eszközöket szét- és összeszerelik, anyagveszteség nélkül. Az összeszereléshez kapcsolódó bérköltség kötelezően ráaktiválandó-e az eszközre, vagy eldönthetjük saját hatáskörben a számviteli politika keretében?
Megjelent a Számviteli Levelek 371. számában (2017. szeptember 7.), 7400. kérdésszám alatt
nyilvántartásba vétel díja Kamarai nyilvántartásba vétel díja
Mivel kötelező a kamarai nyilvántartásba vétel, regisztráltam, és megfizettem az 5000 forintos díjat. Kértem a számlát, de a kamara azt válaszolta, hogy ők számlát nem állítanak ki, költségeim között így is elszámolhatom. Önök szerint sem kötelesek számlát kiállítani a befizetett díjról?
Megjelent a Számviteli Levelek 272. számában (2012. szeptember 20.), 5585. kérdésszám alatt
nyitás 2001-ben 2000-ben képzett céltartalék elszámolása
Helyesen járunk-e el, ha a 2000. évben a várható veszteségekre képzett céltartalékot 2001-ben nyitás után korrekciós tételként könyveljük a követelésekkel szemben?
Megjelent a Számviteli Levelek 24. számában (2001. december 20.), 473. kérdésszám alatt
nyitómérleg 2001. évi nyitómérleg, 2001. évi éves beszámoló bázisadatai
A számviteli törvény változásai miatt hogyan történjen a 2001. évi nyitótételek könyvelése? Milyen rendezőtételeket kell könyvelni? Kell-e rendezőmérleg? Hogyan lehet a 2000. évi mérleg záróadatait, a 2000. évi eredménykimutatás tárgyévi adatait a megváltozott sémának, tartalomnak megfeleltetni?
Megjelent a Számviteli Levelek 4. számában (2001. február 22.), 63. kérdésszám alatt
nyomdai bérmunka Nyomdai bérmunka számlázása
Cégünk nyomdaipari tevékenységet végez. Ehhez szükségünk van nyomdaipari bérmunkára. Ezzel egy másik nyomdát bízunk meg. Helyesen számláztak-e nekünk úgy, hogy a teljesítés időpontjára két számlát állítanak ki, egy részszámlát euróban, egy végszámlát pedig forintban?
Megjelent a Számviteli Levelek 196. számában (2009. április 16.), 4081. kérdésszám alatt
nyomdai szolgáltatás
nyomdai termék
nyomdai tevékenység
nyomdaköltség
nyomóforma Nyomóforma költségei
"A" kft. nyomóforma legyártását rendeli meg "C" kft.-től, amely az "A" kft. által gyártott termékek csomagolásának feliratozását szolgálja. "C" kft. a számláján nyomóformaköltséget, illetve munkadíjat számláz, az ügylet végeredményeként átadja az elkészült kliséket az "A" kft.-nek. Az "A" kft. a "D" kft.-től megvásárolja (legyártatja) a csomagoláshoz szükséges dobozokat, és átadja neki a kliséket, hogy a dobozok már a szükséges feliratokkal együtt érkezhessenek. A "C" kft. klisék előállításáról szóló számlája elszámolható-e "A" kft.-nél anyagköltségként?
Megjelent a Számviteli Levelek 349. számában (2016. július 28.), 7051. kérdésszám alatt
nyomtatványelszámolás Nyomdaipari termékek elszámolása
Társaságunk étkezési jegyet, utalványt, bolti árcímkéket, árjegyzékeket értékesít. Ezen termékeket nyomdával gyártatja le, a papírt is a nyomda adja. A nyomda VTSZ 49-11 besorolású termékeket számláz, amelyet mi elábéként könyvelünk. Helyesen járunk-e el, ha ezeket a beszerzéseket elábéként könyveljük, és az ellenértékkel a helyi iparűzési adó alapját csökkentjük?
Megjelent a Számviteli Levelek 123. számában (2006. február 16.), 2517. kérdésszám alatt
nyomvonal-beruházás Nyomvonal jellegű vezetékek kiváltása
Társaságunk távvezetékek kizárólagos üzemeltetője. A vezetékek nyomvonala fölött végzett beruházási munkák miatt szükséges a földben lévő vezetékek nyomvonalának a megváltoztatása, áthelyezése. Ezeket a beruházó finanszírozza. Eddig a beruházó a megvalósult objektumokat térítés nélkül átadta, társaságunk üzembe helyezte, a kiváltott vezetékszakaszt leselejtezte. 2004-től a vezetékkiváltásokat a beruházó - a közbeszerzési törvény tilalmára hivatkozva - nem adja át térítésmentesen, mint akadálymentesítési költséget számolja el és aktiválja saját beruházása értékében. A megvalósított új objektumot társaságunk műszakilag átveszi, a dokumentációkon a változást keresztülvezeti, a régi vezetékeket viszont nem selejtezi. Elfogadható-e ez a gyakorlat?
Megjelent a Számviteli Levelek 112. számában (2005. szeptember 1.), 2315. kérdésszám alatt
nyugdíj
nyugdíj (külföldön) Nyugdíjfolyósítás külföldön az anyavállalatnál
Egy magyar korlátolt felelősségű társaságnál a külföldi tulajdonos a magyar ügyvezető részére az alábbi konstrukcióban kötött nyugdíjbiztosítást Németországban.
Díjfizető: a németországi anyavállalat, aki "továbbszámlázza"/továbbterheli a magyarországi leányvállalatára a biztosítási díjat.
Díj: Évente egyszer fizetnek díjat fix 1000 EUR értékben (a díjat nem bontják meg biztosítási és megtakarítási részre).
Biztosított: magyar ügyvezető (aki nem tag, hanem alkalmazott).
Kedvezményezett: magyar ügyvezető (halál esetén egyik hozzátartozója).
Időtartama: 2011. 09. 01.-2034. 09. 01. (23 év). Elő- vagy korábbi nyugdíjazás esetén a lejárat 2027. 09. 01., de 20 évvel kitolható a lejárat: 2054. 09. 01.
Szolgáltatás: a kedvezményezett lejáratkor, vagyis ha nyugdíjas lesz, rendszeres járadékot (havi 100 EUR) vagy egyszeri garantált tőkét (30 000 EUR) kap. 2034 előtti halál esetén a befizetett összeget visszakapja, illetve az eredményből részesedést kap.
Egyéb feltétel: lejárat előtti visszavásárlásra nincs lehetőség, visszajuttatandó többlethozamot tartalmaz. Ha rokkanttá válik, felmentik a díjfizetés alól, és havi nyugdíjra jogosult 2012. évtől. Hogyan alakul az adózás és a járulékfizetés?
Megjelent a Számviteli Levelek 300. számában (2014. február 13.), 6180. kérdésszám alatt
nyugdíj-hozzájárulás Foglalkoztatói hozzájárulás
Hogyan kell elszámolni a munkavállaló részére a munkáltató által fizetett munkáltatói nyugdíj-hozzájárulást? Mi a teendő a jóváírt foglalkoztatói hozzájárulással akkor, ha a munkavállaló munkaviszonya a feltételes jogszerzés időtartamánál rövidebb ideig tart?
Megjelent a Számviteli Levelek 198. számában (2009. május 14.), 4125. kérdésszám alatt
nyugdíjas
nyugdíjas beltag
nyugdíjas tag
nyugdíjas ügyvezető
nyugdíjasklub Nyugdíjasklub könyvvezetése
2002-ben alakult a nyugdíjasklub. Bevételszerző üzleti tevékenységet nem folytat, éves árbevétele egymillió forintnál is kevesebb. 2011-ben még naplófőkönyvben vezettük a könyvelést, 2012. 01. 01-től köteles a kettős könyvvitelre átállni? Ha igen, milyen bejelentési kötelezettsége van?
Megjelent a Számviteli Levelek 266. számában (2012. május 24.), 5459. kérdésszám alatt
nyugdíjazás
nyugdíjjárulék Tagi jogviszony nyugdíj- és egészségbiztosítási járuléka
Egy kft. személyesen közreműködő tagja után (aki ezért jövedelemben nem részesül) a minimálbér összegéig fizetendő nyugdíj-biztosítási járulékot (8,5 százalék) és egészségbiztosítási járulékot (3 százalék) a társaság hogyan számolja el, hogyan könyvelje? Ha társaság fizeti meg ezeket a járulékokat, akkor az a tagnak jövedelmet jelent-e, vagy azt a tag köteles a társaságnak megtéríteni?
Megjelent a Számviteli Levelek 81. számában (2004. április 15.), 1678. kérdésszám alatt
nyugdíjpénztár
nyugdíjpénztári befizetés Nyugdíjpénztári befizetés adómentes mérték felett
A 3445. számú kérdésre adott válaszban - véleményem szerint - nem helytálló, hogy az adómentes mértéken felül adott nyugdíjpénztári befizetés a bérköltségek között könyvelendő. Az Szt. 79. §-ának (2) bekezdésében az szerepel, hogy a bérköltség meghatározása a statisztikai besorolástól függ, a személyi jövedelemadó esetleges kötelezettsége érdektelen. Ebből következően, ha az adómentes kifizetés a személyi jellegű kifizetések közé könyvelendő, akkor az adóköteles rész sem kerülhet máshová.
Megjelent a Számviteli Levelek 170. számában (2008. március 6.), 3556. kérdésszám alatt
nyugdíjpénztári kifizetés
nyugta
nyugtaadási kötelezettség Nyugtaadási kötelezettség
Ügyfelem állateledel-kereskedéssel foglalkozó egyéni vállalkozó. Üzlethelyiséggel rendelkezik, itt pénztárgéppel számolja el a kiskereskedelmi forgalmát az állateledel értékesítése alkalmával. Az állateledel-nagykereskedelmi tevékenysége során, alkalmakkor gépkocsival történik a terméket vásárló kereskedelmi egységek felé az értékesítés, készpénzes vagy átutalásos számla kerül kiállításra, pénztárgépet nem használ a vállalkozó. Helyesen jár-e el a vállalkozó, ha csak a bolti kiskereskedelmi forgalom esetében használja nyugtaadásra a pénztárgépet, a nagykereskedelme során nem használja, és erről az értékesítéséről számlát állít ki, sem kézi, sem pénztárgépi nyugtát nem készít? Az idézett rendeletek vonatkoznak-e a vállalkozó ismertetett tevékenységére?
Megjelent a Számviteli Levelek 163. számában (2007. november 8.), 3383. kérdésszám alatt