Összes tárgyszó megjelenítése

baleseti adó Baleseti adó könyvelése
A baleseti adó könyvelésével kapcsolatban többféle állásponttal találkozhatunk. Egyes vélemények szerint ez a tétel - mivel a biztosító számláján elkülönítetten megjelenik - adóként könyvelendő. Más értelmezésben, teljes összegében biztosítási díjnak tekintendő. Önök szerint mi a helyes eljárás?
Megjelent a Számviteli Levelek 261. számában (2012. március 8.), 5333. kérdésszám alatt
baleseti járadék Baleseti járadék elszámolása
Munkahelyi balesetből adódóan egy volt dolgozónak havi baleseti járadékot kell fizetnünk élete végéig. Ezt személyi jellegű egyéb kifizetésre vagy kártérítésre kell könyvelnünk?
Megjelent a Számviteli Levelek 397. számában (2018. december 13.), 7785. kérdésszám alatt
bankadó Árfolyam-különbözet a bankadónál
A devizában felvett hitelárfolyam különbözetével csökkenthető-e a bankadó? Pénzügyi mikrovállalkozás vagyunk, a megemelkedett árfolyam-különbözet miatt a tevékenységünkhöz viszonyítva ez nagyon jelentős összeg.
Megjelent a Számviteli Levelek 261. számában (2012. március 8.), 5336. kérdésszám alatt
bankgarancia
bankgarancia (visszavonhatatlan) Visszavonhatatlan garancia
Társaságunk jótállási kötelezettségek fejében visszavonhatatlan bankgaranciát vállal a kedvezményezettel szemben. Nem vagyok biztos a könyvelési tételben.
Megjelent a Számviteli Levelek 183. számában (2008. szeptember 25.), 3815. kérdésszám alatt
banki bizonylat Banki bizonylat könyvelése
A banki bizonylat könyvelésekor melyik dátum az irányadó: értéknap vagy könyvelési nap? A devizák forintra átértékelésekor van jelentősége.
Megjelent a Számviteli Levelek 294. számában (2013. október 24.), 6060. kérdésszám alatt
banki jutalék Banki jutalék elszámolása
Cégünk kiskereskedelmi tevékenységet folytat. Vevőinknek lehetőségük van arra, hogy az áruinkat banki hitel felvételével vásárolják meg. A banki hitelt mi intézzük, a bank nekünk átutalja a vevő helyett a vételárat. A banktól ezért havonta pénzügyi szolgáltatás közvetítése jogcímen pénzt kapunk, amelyről a számlát cégünk állítja ki. Kérdés, a banktól utólag kapott összeget melyik 9-es számlára lehet könyvelni?
Megjelent a Számviteli Levelek 200. számában (2009. június 11.), 4185. kérdésszám alatt
banki kölcsön Banki kölcsön lebonyolításának egyszeri díja
Ügyfelünk hosszú lejáratú banki kölcsönt vett fel, változó kamatozásra. A kölcsön a működés finanszírozására szolgál. A kamat mértéke 3 havi Euribor irányadó kamatláb + 3% margin. Az alapkamat emelkedése elleni védekezésként a társaság kamatcapügyletet köt a bankkal, ahol a capkamatláb (strike) 2,5%. Az ügylet lényege: előre fizetett díj ellenében a bank vállalja, hogy az elkövetkező 5 évben a kamat megállapítása akként fog történni, hogy amennyiben az Euribor 0% fölé emelkedik, akkor ez hozzáadódik a marginhoz, de maximum 2,5%-os összegben veendő figyelembe. Így az elkövetkező öt évben a társaság maximum 5,5% kamatot fog fizetni akkor is, ha az Euribor 2,5% fölé emelkedne. A capügylet 2016. 09. 01-jén indul, lejárata 2021. 08. 31. Az ügylet lebonyolításáért a bank 10 000 euró összegű egyszeri díjat számít fel, amely díjat a társaság 2016. 09. 01-jén meg is fizette. Hogyan kell az egyszeri díjat a társaság könyveiben kimutatni? Időarányosan elhatárolható? Az elszámolás módjában van-e a társaságnak választási lehetősége?
Megjelent a Számviteli Levelek 355. számában (2016. november 10.), 7139. kérdésszám alatt
bankkártya
bankkártya külföldi használata Bankkártyával történő kifizetések elszámolása
A 4776. számú válaszhoz kapcsolódóan az általam feltett kérdés a társaság bankkártyával történő (valutás) készpénz-kiegyenlítéseiről, valutafelvétellel történő készpénzes devizaszámlák kiegyenlítéséről, valamint a fennmaradó összeg házipénztárban történő kezelésének menetében kér segítséget. Kérdésem arra irányul, hogy a tartós (többnapos, esetleg hetes) külföldi bankkártyahasználat során a felvett összegek pénztárban történő "aznapi" kezelése nem valós, hiszen a felvett összeg nem kerül a házipénztárba, csak a megmaradt, az ügyvezető által visszahozott része.
Megjelent a Számviteli Levelek 261. számában (2012. március 8.), 5337. kérdésszám alatt
bankkártya-elfogadó hely
bankkártyafeltöltés számlázása Étkeztetés feltöltött bankkártyáról
Étkeztető cég vagyunk, partnereink is töltenek fel kártyára dolgozóiknak, ami azt jelenti, hogy a cégeknél dolgozók mágneskártyát kapnak, amire cégünk a partnercég által igényelt összeget (általában 12 000 Ft) dolgozóinak feltölti. Amikor a dolgozó ebédelni megy, akkor nem készpénzzel, hanem a kártyával fizet annyit, amibe a napi étkezése került. Amikor cégünk feltölti a mágneskártyát, akkor kiállít egy előlegszámlát áfásan. Hó végén megnézzük, hogy az adott cégnél ki mennyit ebédelt, kiállításra kerül a számla, amelyből levonjuk az előlegszámla összegét. Ezt a módszert az egyik cég megkifogásolta azzal, hogy a mágneskártya feltöltése 65.2 SZJ szolgáltatásnak minősül, és mint ilyen áfamentes, ezért az Áfa-tv.-nek megfelelően kiállított számlát kér. Szerintünk mi étkeztetünk, és nem pénzügyi tevékenységet végzünk. Kinek van igaza?
Megjelent a Számviteli Levelek 209. számában (2009. november 12.), 4361. kérdésszám alatt
bankkártyás fizetés
bankköltség
bankszámla külföldön
bankszámlakivonat elektronikusan Nem papíralapú bankszámlakivonat
Társaságunk számlavezető bankjától a bankszámlakivonatokat postai úton nem kapja meg. A könyvelés bizonylata a bank termináljából kinyomtatott kivonat. Megfelel ez a számviteli törvény követelményeinek? Van-e más jogszabály, mely szerint számviteli bizonylatként elfogadható a terminálból/online bankból nyomtatott bankszámlakivonat?
Megjelent a Számviteli Levelek 198. számában (2009. május 14.), 4137. kérdésszám alatt
bankszámlanyitás
bányajáradék Bányajáradék elszámolása
A vállalkozók által fizetett bányajáradékot az eredménykimutatásban egyéb ráfordításként, vagy egyéb szolgáltatásként, mint hatósági díjat kell kimutatni?
Megjelent a Számviteli Levelek 247. számában (2011. július 14.), 5088. kérdésszám alatt
bányaművelés
bányászat Jövőbeni költségek fedezete
Társaságunk 1993 óta hulladéklerakót üzemeltet. A hulladékgazdálkodásról szóló, hatályos törvény szerint fedezetet köteles biztosítani a hulladéklerakó utógondozására, és legfeljebb 30 évig történő monitorozásának költségeire. 2000. december 31-ig ezen várható, biztos jövőbeni költségekre az árbevételből határoltunk el fedezetet, 2001. január 1-jétől céltartalékot képezhetünk. Helyesen jártunk-e el, illetve helyesen járunk-e el? A leírtak szerint képzett céltartalékot a Tao-tv. elismeri-e adóalap-csökkentőként?
Megjelent a Számviteli Levelek 23. számában (2001. december 6.), 452. kérdésszám alatt
bányászati tevékenység
bányaszolgalmi jog
bányatelek
bányató Bányató területének telekadója
Társaságunk bányavállalkozónak minősül. A bányaművelés eredményeként a bányaüzem területének - a bányafelügyelet által jóváhagyott műszaki terv alapján - meghatározott részén a bányaművelés már befejeződött, míg más részein a külszíni bányászati tevékenység még folyik. Annak megerősítését kérjük, hogy a bányaüzem azon területe, amelyen a kitermelés megszűnt, nem tartozik 2017-től a helyi telekadó hatálya alá.
Megjelent a Számviteli Levelek 363. számában (2017. április 13.), 7268. kérdésszám alatt
baromfi Tenyészbaromfi értékcsökkenése
Egy társaság (bt.) évek óta tyúktojás előállításával és értékesítésével foglalkozik. Az Szt. 26. §-a alapján a vásárolt jércéket (ha az állomány termelési kapacitása megfelelő), amelyeket tojó tyúkká nevelnek, néhány hónappal tovább tartanak, mint egy év. A jércék bekerülési értéke 820 Ft/db. A tyúkokat 10-18 hónapos tartás után értékesítik. A 10 hónapos tojatás alatt az elhullás 8-10 százalék, 18 hónapos tartás esetén újabb 10-15 százalék. Kérdés, az értékcsökkenést darabonként egy összegben azonnal el lehet-e számolni, vagy csoportos beszerzésként 10-18 hónapra kell elosztani azt úgy, hogy megfeleljen az Szt. és a Tao-tv. előírásainak is?
Megjelent a Számviteli Levelek 33. számában (2002. április 25.), 672. kérdésszám alatt
barter
barterügylet Barterügyletek elszámolása
Barterügylet esetén a bekerülési érték meghatározásánál alkalmazandó árfolyam az első teljesítéskori választott árfolyam. Ha több egymást követő importot több egymást követő exporttal egyenlítünk ki, akkor az összes importnál és az összes exportnál azt az egy árfolyamot kell-e végig alkalmazni, amelyik az első ügylet teljesítésének időpontjában volt? Mi van akkor, ha egy importot több exporttal ellentételezünk, vagy a következő exportot félig egy másik importba számítjuk be? Ekkor milyen árfolyamot kell alkalmazni?
Megjelent a Számviteli Levelek 36. számában (2002. június 6.), 710. kérdésszám alatt
bázis Bázisadat beolvadás esetén
Az egyik kft. beolvadt a másik kft.-be. Az átalakulási vagyonmérleg dátuma: 2006. 04. 12. A megmaradt kft. 2006. évi egyszerűsített éves beszámolójában előző évi adatként a 2005. 12. 31-i, illetve a 2006. 04. 12-i adatnak kell szerepelnie?
Megjelent a Számviteli Levelek 156. számában (2007. július 19.), 3215. kérdésszám alatt
becslés
becsődölt értékpapír-követelés Becsődölt értékpapír-követelés
Társaságunknak magas összegű értékpapír-követelése volt egy becsődölt társasággal szemben, ennek csak töredékét rendezték. A követelés 20%-át 2015-ben elszámoltuk értékvesztésként. 2016-ban a Kárrendezési Alapból kaptunk jelentéktelen összegű támogatást, a fennmaradt követelésünk még mindig jelentős összegű. Melyik törvény vagy kormányrendelet írja elő azt, hogy a becsődölt értékpapír-társasággal szembeni követelésre már nem tarthatunk igényt? Mit tegyünk a hatalmas kárral? Számolhatunk-e el még 2-3 éven keresztül értékvesztést? Az egy összegben történő leírás ellehetetleníti társaságunk gazdasági helyzetét.
Megjelent a Számviteli Levelek 360. számában (2017. február 16.), 7213. kérdésszám alatt
bedolgozó Költségtérítés bedolgozói jogviszonyban
Bedolgozói jogviszonyban a dolgozónak, a cég gépének a dolgozó lakásán történő üzemeltetése kapcsán bemutatott eredeti számla és a dolgozó nyilatkozata alapján megtérítjük a megnövekedett áramszámla különbözetét. A nyilatkozat arról szól, hogy amíg a gépet nem használta, addig 10 ezer Ft volt a számlája, most meg 20 ezer Ft. A 10 ezer Ft különbözetet költségtérítésként kifizetjük az áramszolgáltatás számlája alapján. Az szja megítélésében kérjük segítségüket.
Megjelent a Számviteli Levelek 55. számában (2003. március 6.), 1135. kérdésszám alatt
beépített eszközök
befejezetlen beruházás
befejezetlen építés-szerelés
befejezetlen termelés
befektetés
befektetés értékelése Befektetés értékelése euróra áttérés kapcsán
A részesedést tulajdonló zrt. kb. 15 éve vásárolta részesedését, amelyet forintban fizetett ki. Időközben jegyzett tőkét is emelt, amelyet szintén forintban teljesített, így befektetését a kettő együttes összegében tartja nyilván. Eddig értékvesztést nem kellett elszámolni. A tulajdonolt társaság 2009-ben áttért az euróban történő könyvvezetésre. Úgy gondolom, ennek alapján nem tekinthető a részesedés devizás befektetésnek, és nem kötelező a mérleg-fordulónapi értékelés. Csak értékvesztést kell elszámolni, ha a saját tőke tartósan a jegyzett tőke alá csökken?
Megjelent a Számviteli Levelek 288. számában (2013. július 11.), 5926. kérdésszám alatt
befektetésértékesítés Befektetésértékesítés, későbbi pénzügyi rendezés
Cégünk a korábbi évek megtakarításait ingatlanalapba fektette. 2008. december 20-án értékesítettük befektetésünket, de a pénzt csak március 20-án utalták át az akkori árfolyamon. Mikor járunk el helyesen? Ha az értékpapírokat a december 31-i árfolyamra értékeljük át, és így december 31-ig számoljuk el az árfolyamveszteséget? Vagy a március 20-án befolyt összeg ismeretében a teljes árfolyamveszteséget 2008. évi veszteségként könyveljük?
Megjelent a Számviteli Levelek 207. számában (2009. október 15.), 4339. kérdésszám alatt
befektetési alap
befektetési jegy
befektetett eszközök
befektetett pénzügyi eszköz Befektetett pénzügyi eszközök piaci értékelése
Az anyavállalat befektetett pénzügyi eszközei között tartja nyilván 3 leányvállalatában lévő részesedését, ahol 100%-ban tulajdonos. A 3 leányvállalatból kettő saját tőkéje és piaci értéke tartósan és lényegesen nagyobb az anyavállalatnál lévő könyv szerinti értéknél. A 3. leányvállalat viszont nagy értékű ingatlannal rendelkezik, amelyet piaci értéken szerepeltet a mérlegében, a különbözetnek értékhelyesbítésként, illetve értékelési tartalékként történő kimutatásával. A 3. leányvállalat piaci értéke így tartósan magasabb (bár a saját tőke kevesebb, mint a jegyzett tőke), mint amilyen értéken az anyavállalat könyveiben szerepel. Élhet-e az anyavállalat az Szt. 57-59. §-aiban szabályozott értékhelyesbítés-értékelési tartalék intézményével a befektetett pénzügyi eszközök között tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban lévő eszközcsoportra vonatkozóan?
Megjelent a Számviteli Levelek 321. számában (2015. március 12.), 6590. kérdésszám alatt
befektető Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél
Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Megjelent a Számviteli Levelek 18. számában (2001. szeptember 27.), 342. kérdésszám alatt
behajtási átalány
behajthatatlan követelések
bejelentés elmulasztása Az üzleti évre áttérés bejelentésének elmulasztása
Mit tehet az a vállalkozás, amelyik 2001-től a naptári évtől eltérő üzleti évre kíván áttérni, de elmulasztotta ennek bejelentését?
Megjelent a Számviteli Levelek 1. számában (2001. január 4.), 20. kérdésszám alatt
bejelentési kötelezettség
bejelentett részesedés
bejelentkezés
bekerülési érték
bekerülési érték (módosítás utólag) Bekerülési érték utólagos módosítása
A Befektető Kft. 2006-ban 95 egység ún. előzetes vételárért megvásárolta az Ingatlan Kft. 100 százalékos üzletrészét. Az adásvételi szerződés szerint a cégvásárlást követő 3. év végével elszámolásnak van helye, amikor megállapítják a végleges vételárat az eltelt 3 év folyamán realizált bérletidíj-bevételek, az adásvételkori mérleg utólagos korrekciói mértékének függvényében. A módosítások értékét plusz 5 egységre becsültük, amelyet az adásvétel időpontjával az üzletrész bekerülési értékére aktiváltunk. Az Ingatlan Kft. piaci értéken számba vett saját tőkéje 110 egység volt, a Befektető Kft. a 10 egységet negatív üzleti vagy cégértékként mutatta ki, amelyet 5 év alatt, 2006-2011 között számol el az eredmény javára. Az értékelési szabályzat értelmében az üzletrész bekerülési értékének minden utólagos - az eredeti bekerülési értékben figyelembe nem vett/vehető - módosítása jelentősnek minősül, és az üzletrész bekerülési értékét módosítja. Az Ingatlan Kft. 2007. évben beolvadt a Befektető Kft.-be. Ezáltal megszűnt az üzletrész, megmaradt a negatív üzleti vagy cégérték. 2009-ben megtörtént az Eladó és a Vevő közötti elszámolás egy szerződéskiegészítés keretében, amely a becsült 5 egység helyett 7 egység többletvételárat eredményezett. A felek megállapodtak abban, hogy az Eladó 4 egység engedményt ad, mert - időközben - az Ingatlan Kft.-ben terven felüli értékcsökkenést, értékvesztést kellett kimutatni, illetve céltartalékot kellett képezni. A 7 egység többletvételár és a 4 egység engedmény miatt a becsült 5 egységet 3 egységre kell csökkentenünk, és így a tárgyévben 2 egységgel több negatív üzleti vagy cégértéket kell kimutatnunk. Helyesen gondoljuk? Helyesen járunk el, ha a tárgyévben elszámoljuk a bevétel már eltelt 3 évre időarányosan jutó részét?
Megjelent a Számviteli Levelek 209. számában (2009. november 12.), 4373. kérdésszám alatt
bekötőút Önkormányzati bekötőút felújítása
A társaság telephelyének megközelítése kizárólag egy bekötőúton lehetséges, amely az önkormányzat tulajdonában van. Az önkormányzat pénzzel nem rendelkezik az út karbantartására, felújítására, de hozzájárult ahhoz, hogy a társaság azt elvégezze. Az útalap tisztítását, szintezését, kátyúzását, bitumenemulziós kezelését, aszfaltozását külső vállalkozó végezte. Az adóhivatal ellenőrzése miatt a számla áfája nem igényelhető vissza, mert a számla kibocsátója - ember hiányában - a munkát nem végezhette el. Hogyan történik ezen események könyvelése, van-e áfa-, illetve társasági­adó-vonzata?
Megjelent a Számviteli Levelek 268. számában (2012. július 5.), 5512. kérdésszám alatt
belépési díj
belépőjegy Rendezvények belépőjegyeinek értékesítése
A társaság különféle rendezvényeken való részvételre jogosító belépőjegyek vételével és eladásával foglalkozik. Az értékesítés a társaság által működtetett internetes felületen és jegypénztárakon keresztül történik. A vásárlók elfogadják az ÁSZF felvételeit. A belépőjegyek hátoldalán feltüntetjük, hogy a belépőjegy polgári jogi szerződés a vásárló és a rendezvényszervező között. Megállapodás alapján időben előbb történik meg az értékesítés a vásárlók felé, és csak ezen eladások után, a ténylegesen eladott belépőjegyek értéke alapján számol el a társaság a rendezvényszervezőkkel. A társaság saját nevében a rendezvényszervezők javára értékesíti a jegyeket. Ebben az esetben az iparűzésiadó-alap megállapítása során a vásárolt és változatlan formában tovább értékesített belépőjegy által megtestesített szolgáltatás bekerülési értéke levonható-e közvetített szolgáltatásként, függetlenül attól, hogy a jegyek értékesítéséről kiállított számlán a teljesítés dátuma korábbi, mint a rendezvényszervezők számláin feltüntetett időpont? Az ÁSZF-feltételek megléte elegendő-e a közvetített szolgáltatásként történő elszámoláshoz?
Megjelent a Számviteli Levelek 375. számában (2017. november 9.), 7457. kérdésszám alatt
belföldi illetőség Külföldi vállalkozás belföldi illetősége
Nem értek egyet a Számviteli Levelek 297. számában megjelent 6113. kérdésre adott válaszukkal. Tudomásom szerint a fióktelep kap illetőségigazolást, amely belföldi illetőségűnek minősül [Art. 85/A. § (10) bek. első mondat]. A külföldi vállalkozás fióktelepe telephelynek minősül, tekintet nélkül a többi elő­írásra [Tao-tv. 4. § 33. h) pont]. A fióktelep belföldi adózóvá minősítését azonban látszólag nem a telephely, hanem az ügyvezetés helye befolyásolja [Tao-tv. 2. § (3) bek.]. Konkrét példával élve, Magyarország és Bosznia-Hercegovina közt érvényben van a "Befektetések Kölcsönös Védelméről és Fejlesztésről kötött Megállapodás", a kettős adóztatás elkerülésére a volt Jugoszláviával kötött egyezmény alkalmazandó. Ez az egyezmény szintén az ügyvezetés helye szerint sorolja be a fióktelep illetőségét (4. cikk 3. pont). Az ügyvezetés helye pusztán az a hely, ahova a vezetés berendezkedett (Tao-tv. 4. § 35. pont). Ennek megítélésében fontos szerepet kaphat a vezető tisztségviselő lakóhelye és a fióktelep irodájának ügyvezetésre való alkalmassága (például nem székhelyszolgáltatónál, hanem önállóan bérelt irodában, saját alkalmazottakat foglalkoztat). Számomra rejtélyes, hogy az ügyvezetés helye tekintetében miként hoz az ügyfélszolgálatán döntést az adóhatóság, és miért tagadja meg a 2013 nyara óta zajló gyakorlat szerint az illetőségigazolás kiadását. Javaslom, hogy gondolják újra a választ.
Megjelent a Számviteli Levelek 301. számában (2014. március 6.), 6211. kérdésszám alatt
belföldi kiküldetés
belföldi tevékenység
belistázási díj A belistázási elszámolás
A vállalkozás a termékek forgalmazása során megfizeti a hipermarketeknek a belistázási díjat, amelyet a termék bevezetésekor egyszer kell megfizetni. Ennek ellenértékeként termékeinket időkorlátozás nélkül értékesíthetjük az egyes hipermarketekben. Ezt az összeget költségként számoljuk el, ami azonban nem egy gazdasági évet érint, tulajdonképpen "jogot" veszünk a termékek beszállítására. Kérdés, hogy helyes-e a költségkénti elszámolás?
Megjelent a Számviteli Levelek 67. számában (2003. szeptember 18.), 1410. kérdésszám alatt
belső számla Belső számla használata
A gazdasági események könyvelése során több esetben előfordul, hogy ún. "belső számlát" készítünk, mivel ezen gazdasági eseményekhez áfafizetési kötelezettség is kapcsolódik. Ha nem használhatjuk a "belső számlát", akkor ezeket a gazdasági eseményeket milyen bizonylaton lehet elszámolni?
Megjelent a Számviteli Levelek 79. számában (2004. március 18.), 1626. kérdésszám alatt
beltag
beltag (elhunyt)
beltag (halála)
beltag (jogviszonyfelmondás) Beltag tagsági jogviszonyának felmondása
A bt. beltagja (férj) válás után a bíróság által megítélt összeggel tartozik. Eddig nem rendezte, most végrehajtás alá került. Neki nincs vagyona, az üzletrészét tekintve a feleség mint végrehajtást kérő a Vht. 132/A. §-ában foglalt jogával élve, az adós (a férj) helyett él a felmondás jogával. Így a Ptk. 3:150. §-a szerint a tagsági jogviszony megszűnése miatt a volt taggal a bt.-nek el kell számolnia. Az üzletrész értéke 90 ezer Ft. Ha ezt kifizeti, maradhat a bt. beltagja? Ha ez nem fedi le a tartozást, mit tehet ő? Mi lesz ezután a bt. sorsa? A kültag viszi a bt. ügyeit, amíg nem találnak új beltagot? A bt.-ben több eszköz van, folyamatban vannak MVH-támogatások, szerződések. Van-e lehetőség valamilyen jogorvoslatra? Milyen feltételekkel tudna a beltag továbbra is a bt.-ben maradni? A cég nem kíván megszűnni.
Megjelent a Számviteli Levelek 314. számában (2014. október 30.), 6465. kérdésszám alatt
beltag (külföldi élettérben) Betéti társaság beltagja külföldön
A bt. beltagja kiment Németországba dolgozni. Ott alapított egy kft.-t. Itthon a bt.-ben nincs tevékenysége, csak fizeti a beltag után a járulékokat. A bt. számlázhat-e a kft.-nek, ha megállapodást kötnek?
Megjelent a Számviteli Levelek 324. számában (2015. április 30.), 6638. kérdésszám alatt
beltag (munkaviszonya)
beltag (végelszámoló) Beltag mint végelszámoló
Egy bt. végelszámolását döntötték el a tagok 2006. 08. 19-ével (1-1 bel- és kültag). A cégbíró 08. 19-ével a beltagot mint vezető tisztségviselőt törölte, és 08. 19-ei dátummal, mint végelszámolót bejegyezte. A beltag a bt.-ben volt biztosított 2006. 08. 19-éig. A kérdés: milyen státusa van biztosítási szempontból a végelszámolóvá "vált" tagnak?
Megjelent a Számviteli Levelek 147. számában (2007. március 8.), 3017. kérdésszám alatt
bemutatási cím Bemutatási név, bemutatási cím
A Díjbeszedő Rt. a bérlő kérésére a terhelési értesítőn használja a "bemutatási név" és a "bemutatási cím" fogalmat, de a számlán fogyasztóként a bérbeadó neve szerepel. Ezek alapján könyvelőirodánk nem akarja a bt. - mint bérlő - költségei között elszámolni a díjakat. Hogyan kell értelmezni a fenti fogalmakat?
Megjelent a Számviteli Levelek 33. számában (2002. április 25.), 653. kérdésszám alatt
bemutatási név Bemutatási név, bemutatási cím
A Díjbeszedő Rt. a bérlő kérésére a terhelési értesítőn használja a "bemutatási név" és a "bemutatási cím" fogalmat, de a számlán fogyasztóként a bérbeadó neve szerepel. Ezek alapján könyvelőirodánk nem akarja a bt. - mint bérlő - költségei között elszámolni a díjakat. Hogyan kell értelmezni a fenti fogalmakat?
Megjelent a Számviteli Levelek 33. számában (2002. április 25.), 653. kérdésszám alatt
bemutató darab Bemutató darab könyvelése
A szolgáltató cég közösségi beszerzésből megrendelt egy öltözőszekrényzár-rendszert, amelyet a tevékenységéhez kapcsolódóan vevői részére be kíván mutatni. A beszerzést melyik számlára kell könyvelni? Ha a későbbiek során ezt a bemutató darabot is értékesíti a cég, hogyan alakul a könyvelése?
Megjelent a Számviteli Levelek 214. számában (2010. február 4.), 4467. kérdésszám alatt
benzinkútfejek szerelése Benzinkútfejek szerelésének minősítése
A társaság benzinkutat létesít. Jól gondoljuk-e, hogy a kútfejek szerelése az Áfa-tv. 142. §-a alá tartozik? A kútfejek, a tankolási pontok a Tao-tv. szerint hova sorolandók, hány százalékos az amortizációs kulcs?
Megjelent a Számviteli Levelek 258. számában (2012. január 12.), 5283. kérdésszám alatt
beolvadás
bér (ki nem fizetett)
bérbe adott állatok Bérbe adott, illetve bérbevett állatokkal kapcsolatos elszámolások
Bértartásra átadott állatok esetében, amikor az átadott anyaállatok a bérbeadó tulajdonában maradnak, a szaporulatot a bérbevevő a bérbeadó részére számlázza, mi az elszámolás helyes gyakorlata? Kérem, részletezzék a lehetséges elszámolási módokat! A bérbeadó meghatározott díjat kér a bértartásért. A bértartó számlázhat-e bértartással kapcsolatos költségeket? A bértartás során keletkező szaporulat átadása a bérbeadó részére számlázandó-e?
Megjelent a Számviteli Levelek 122. számában (2006. február 2.), 2501. kérdésszám alatt
bérbe adott eszközök
bérbe adott gépjármű
bérbe adott hajó Vitorlás hajó bérbeadása (áfa)
Egy belföldi illetőségű, általánosforgalmiadó-, ill. társaságiadó-alany betéti társaság 8903 vámtarifaszámú vitorlás hajót vásárolt bérbeadás céljára egy belföldi kft.-től, aki 20% áfát hárított át. 1. Levonásba helyezhető-e, és ha igen, milyen feltételekkel az áthárított áfa összege? 2. Milyen nyilvántartás szükséges a "túlnyomó részben történő" bérbeadási tevékenység dokumentálására, alátámasztására? 3. Levonásba helyezhetők-e az üzemeltetéshez szükséges alkatrészek, a karbantartási költségek, a kikötőhasználati, téliesítési, bérleti díjak áthárított áfaösszegei? Illetve a társasági adó szempontjából az előbbi költségek elismert költségeknek tekinthetők? 4. Alkalmazható-e az áfaarányosítás a meghatározott időtartamon belül értékesített tárgyi eszköz miatt, ha a beszerzéskor az áfa nem volt levonásba helyezhető, és ebben az esetben az Áfa-tv. 87. §-át kell-e alkalmazni?
Megjelent a Számviteli Levelek 197. számában (2009. április 30.), 4111. kérdésszám alatt
bérbe adott ingatlan
bérbe adott konténer Konténerek bérbeadása
Cégünk főtevékenysége egyéb gép, berendezés nagykereskedelme, amelynek során iroda- és raktárkonténerek kereskedelmével és bérbe­adásával foglalkozik. A bérbe adott konténereket a bérbeadás napján a tárgyi eszközök közé soroljuk át, mivel tapasztalataink szerint jellemzően az egy évet meghaladóan szolgálják a cég érdekeit. A tárgyi eszközök közé sorolt konténerekre a Tao-tv. által biztosított 50 százalék/év gyorsított leírási kulcsot alkalmazzuk. Helyes-e, ha a számviteli elszámolás során is 2 év alatt leírjuk? Mikor történjen az átsorolás? Helyes-e, ha a bérbeadásból visszaérkezett konténereknél is az értékcsökkenést folyamatosan elszámoljuk? Helyes-e, ha a bérbe adott konténerek értékesítésekor az ellenértéket egyéb bevételként számoljuk el?
Megjelent a Számviteli Levelek 220. számában (2010. április 29.), 4567. kérdésszám alatt
bérbe vett állatok
bérbeadás
bérbeadás (költségei) Bérbeadáshoz kapcsolódó költségek számlázása
A társaság üzlethelyiséget bérel. Az üzlethelyiség egy részét mi is bérbeadjuk, illetve az ott felmerült egyéb költségeket (telefondíj, írószer, tisztítószer, bér+járulékai stb.) továbbszámlázzuk. A számlán a bérleti díj egy soron, a továbbszámlázott egyéb költségek - mint üzemeltetési költség - szintén egy soron szerepel. Mi a helyes könyvelés ez esetben? Helyesen számlázunk-e? Az áfát hogyan kell felszámítani? Közvetített szolgáltatás lehet-e?
Megjelent a Számviteli Levelek 135. számában (2006. augusztus 31.), 2754. kérdésszám alatt
bérbeadás (számítógép eszközei) Számítógép ingyenes használatba adása
Az ingyenes számítógép- és internethasználat biztosítása a munkavállalók részére 2010-ben is adómentes. Az Szja-tv. azonban nem rendelkezik arról, hogy a juttatás milyen esetben tekinthető adómentesnek. Adómentesnek tekinthető-e a juttatás, ha a munkáltató azzal a céllal szerez be számítógépeket, hogy azokat a munkavállalók ingyenes használatába adja? A számítógép-használat biztosítása megvalósul-e akkor is, ha az alapgéphez szükséges tartozékot adja csak használatba a munkáltató (monitor, nyomtató, operációs rendszerek)? A használatba adás céljából beszerzett számítógépeket, tartozékokat társaságunk tárgyi eszközként nyilvántartásba véve az eszközök után értékcsökkenést számol el. Ez a költség a Tao-tv. szerint elismert költségnek minősül? Amennyiben a számítógépek beszerzésekor a társaság nem vonta le az áfát, akkor a használatba adáskor sem kell az áfát felszámítania?
Megjelent a Számviteli Levelek 221. számában (2010. május 13.), 4591. kérdésszám alatt
bérbeadás ingyenesen
bérbeadás térítés nélkül
bérelt szoftver Importált, bérelt szoftver elszámolása
Szoftvertanácsadással foglalkozó ügyfelünk külföldi tulajdonosától különböző szoftvereket kap, amelyeket bérbe ad hazai felhasználóknak. A számlázott bérleti díj meghatározott százalékát számlázza a külföldi tulajdonos ügyfelünknek. Hova könyveljük a beérkező számlát? Kell-e a beérkező szoftvert vámkezeltetni, kell-e vámot, illetve áfát fizetni?
Megjelent a Számviteli Levelek 65. számában (2003. augusztus 14.), 1370. kérdésszám alatt
bérelt garázs Magánszemélytől garázs bérbevétele
Magánszemély a garázsát bérbe kívánja adni a társaságnak. Milyen számviteli bizonylat alapján tudja a társaság a bérleti díjat, a közüzemi díjat költségként elszámolni?
Megjelent a Számviteli Levelek 113. számában (2005. szeptember 15.), 2337. kérdésszám alatt
bérelt gépjármű
bérelt ingatlan
bérelt ingatlan megvásárlása Bérletidíj-fizetés, majd ingatlanvásárlás
Az alapítvány ún. "bérleti szerződés és vételi jog alapításáról szóló megállapodást" kötött az ingatlanra. Az alapítvány havonta bérleti díjat fizet a bérbeadónak 30 hónapig, utána - saját döntése szerint - megvásárolhatja az ingatlant. Az ingatlan vételárába beszámítják az addig kifizetett bérleti díjat. Az ügylet bizonytalan kimenetelét az Szt. nem kezeli. Véleményünk szerint a bérbeadónál 30 hónapig bérleti díjat kell számlázni, azt árbevételként elszámolni. Amennyiben a szerződésben rögzített időpontban az alapítvány él a vételi jogával, és megvásárolja az ingatlant, az addig számlázott és megfizetett bérleti díjat előlegnek kell tekintenünk, s módosítanunk kell önrevízióval. Helyes az általunk vázolt megoldás? Ha nem, akkor mi a helyes könyvelés?
Megjelent a Számviteli Levelek 375. számában (2017. november 9.), 7453. kérdésszám alatt
bérelt lakás
bérelt személygépkocsi megvásárlása Személygépkocsi bérbeadás utáni értékesítése
A cég kiválással jött létre. A kiválás során a jogelőd és a kiválással létrejött új cég elosztották a vagyontárgyakat, eszközöket, jogokat és kötelezettségeket. Így a kiválással létrejött cégnek olyan személygépkocsik kerültek a birtokába, amelyeket a jogelőd vásárolt még 2008. 01. 01. előtt, és az akkor érvényben lévő előírások szerint nem vonta le a személygépkocsik beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított áfát. A jogelőd is, a jogutód is bérbeadás útján hasznosítja az autókat. A kiválással létrejött jogutód szeretné értékesíteni néhány autóját, amelyeket most az érvényben lévő rendelkezések szerint áfásan kellene értékesítenie. Valóban áfásan kell értékesítenie azt a bérbeadás útján hasznosított személygépkocsit, amelynek az előzetesen felszámított áfáját nem vonta le? Ha igen, a le nem vont áfát arányosan visszaigényelheti?
Megjelent a Számviteli Levelek 210. számában (2009. november 26.), 4387. kérdésszám alatt
bérelt szoftver Bérelt szoftver betanulási költségei
Társaságunk mérnöki tervezési tevékenységet végez, amelynek ellátásához szoftvert bérelünk. A bérelt szoftver használatát tréning során tanulják meg a tervezők. Kérdés, hogy a bérelt szoftverhez kapcsolódó tréning költség vagy szellemi termék?
Megjelent a Számviteli Levelek 234. számában (2010. december 16.), 4841. kérdésszám alatt
bérelt telephely Magánszemélytől bérelt telephelyen műhely építése
A kft. egy magánszemélytől több éve bérel egy telephelyet, amit tárolásra használt. A kft. bővítette tevékenységi körét, és a bérelt telephelyen műhelyt szeretne építeni. A szükséges építési engedély megvan. A magánszemély hozzájárult az építéshez. A bérleti szerződést 20 évre meghosszabbítják. Az épület fenntartási költségei a kft.-t terhelik. A kft. könyveiben hogyan szerepeljen az épület?
Megjelent a Számviteli Levelek 93. számában (2004. október 28.), 1912. kérdésszám alatt
bérelt üdülő Bérelt üdülő felújítása, berendezése
A kft. üdülőt bérel, alkalmazottak üdültetésére és tréning helyszínéül. Az üdülőt felújította, műszaki cikkeket, kondigépeket, matracokat stb. vett bele. Az önkormányzatnál egyéb szálláshely címén jelentkezett be. Elszámolhatók-e költségként a felsorolt beruházások, tárgyi eszközök, levonható-e az áfa, illetve béren kívüli juttatásként hogyan számoljam el?
Megjelent a Számviteli Levelek 334. számában (2015. október 29.), 6814. kérdésszám alatt
béren kívüli juttatás
berendezés Berendezések áfája bérbeadáskor
A lakást bérbeadás előtt bútorokkal berendezték. A berendezés áfája levonható-e, vagy erre is vonatkozik a tárgyi mentes tevékenységhez kapcsolódó tiltás?
Megjelent a Számviteli Levelek 8. számában (2001. április 19.), 139. kérdésszám alatt
bérfeldolgozás Csemegekukorica felvásárlása, feldolgozása
Mezőgazdasági vállalkozás vagyunk.
1. Termelőktől felvásárolunk csemegekukoricát, amelyből egy konzervgyárban bérfeldolgozás keretében konzervet gyártatunk. Ezt a konzervet majd eladjuk. (A kérdező a továbbiakban részletezi az általa elképzelt könyvelési megoldást.)
2. Társaságunk csemegekukoricát termel. Mi a helyes elszámolás ebben az esetben a bérfeldolgoztatás kapcsán?
3. Változtat-e valamit a megítélésen az a helyzet, ha csak bérfeldolgozás van, és címkézés, csomagolás költsége már nem merül fel?
Megjelent a Számviteli Levelek 260. számában (2012. február 23.), 5329. kérdésszám alatt
bérhizlalás Bérhizlalás elszámolása
Gazdaságunk alaptevékenysége mezőgazdaság, sertéstenyésztéssel is foglalkozunk. A sertéstelepen megszületett malacokat már nem tudjuk saját istállóinkban felnevelni, hanem bérhizlalókhoz kerülnek, de az állomány a mi tulajdonunk marad, mi látjuk el táppal és gyógyszerrel is, a kész hízót mi értékesítjük. A bérhizlaló kompenzációs feláras jogállású őstermelő. A bérhizlaló "jövedelme": az elkészült hízó értékesítési nettó ára, - a kivitt malac és táp nettó ára, + kompenzációs felár. Átadott termékek a bérhizlalónak: - malacár nettó 12 000 Ft/db, - a táp ára nettó 20 000 Ft/1 darabra, - összesen: 32 000 Ft/db. A visszavett kész hízó nettó ára: 35 000 Ft/db, tehát a bérhizlalónak a példa szerint 3000 Ft/db fizetendő, plusz a bérhizlalási díjra a kompenzációs felár: [35 000-(12 000+20 000)]* 7% = 210 Ft, tehát ő darabonként (3000+210) 3210 Ft-t kap a bérhizlalásért. A fentiek alapján az őstermelő bruttó árbevétele 35 000 Ft+210 Ft, költségként elszámolhatja a malacárat, a tápárat. Kérdésem, hogy a fentiekben leírtak megfelelnek-e a hatályos Áfa- és Szja-tv.-nek? Ezt kellene nekem a kihelyező oldaláról lekönyvelni.
Megjelent a Számviteli Levelek 227. számában (2010. szeptember 9.), 4701. kérdésszám alatt
bérjárulék
bérköltség Időbeli elhatárolás: bérköltség
2001. évtől a bérköltségeket valóban a statisztikai keresettel azonos összegben lehet csak figyelembe venni? Megszűnik annak lehetősége, hogy a tárgyévhez kapcsolódó vezetői prémiumokat el lehessen határolni akkor is, ha azokat csak a következő évben fizetjük ki?
Megjelent a Számviteli Levelek 13. számában (2001. június 28.), 253. kérdésszám alatt
bérkönyvelés Bérkönyvelő kártérítése
Ha az ügyfélnél az adóhatóság a könyvelői hibából eredően adóhiányt állapít meg, annak összege a vállalkozói szerződés szerint a könyvelőt terheli. Miként kell könyvelni, bizonylatolni mind az ügyfélnél, mind a bérkönyvelőnél, egyszeres és kettős könyvvitel esetén?
Megjelent a Számviteli Levelek 23. számában (2001. december 6.), 453. kérdésszám alatt
bérlemény
bérlemény átalakítása Bérleményen végzett átalakítási munkák elszámolása a bérlemény megvásárlása után
A kft. 1996-ban frekventált helyen határozatlan idejű bérleti jogot szerzett egy üzlethelyiségre, amelyet még ez évben üzletházzá alakított át, költségeit idegen ingatlanon végzett beruházásként számolta el. Két év múlva újabb átalakításra került sor, amelyet a már meglévő beruházásra aktivált. 2001-ben a kft. az üzletházat megvásárolta, üzembe helyezte, majd bérbe adta. A bérlő a használatbavétel előtt átalakítást hajtott végre, és ennek során a kft. által korábban végzett beruházás egy részét lebontották, átalakították. A kérdés az, a kft. milyen módszerrel, mekkora értéket vezessen ki a könyveiből, ha nincsenek tételes számlák? Az ezután fennmaradó idegen ingatlanon végzett beruházást az üzletházra ráaktiválhatja-e?
Megjelent a Számviteli Levelek 43. számában (2002. szeptember 5.), 854. kérdésszám alatt
bérlemény felújítása
bérlemény kezelése Önkormányzati bérlemények kezelése
Az önkormányzati tulajdonban álló kft. szerződést kötött az önkormányzattal az önkormányzati tulajdonú helyiségek, bérlemények kezelésére. A kft. saját költségként számolja el a bérlemények üzemeltetési költségeit. A kft. ingatlan-bérbeadásból származó bevételeit és kiadásait kezeli. A kft. állítja ki a bevételről a számlákat, a költségszámlák is a nevére érkeznek. A kezelésért 10 százalék jutalékot kap a kft. Helyes-e a könyvelés, ha a kft. a bevételeket a 91. számlára, a költségeket a 815. számlára könyveli? Esetleg a fenti gazdasági eseményeket csak a 4. számlaosztályban kellene nyilvántartani?
Megjelent a Számviteli Levelek 384. számában (2018. április 26.), 7591. kérdésszám alatt
bérlemény üzemeltetési költségei Bérbeadó által számlázott üzemeltetési közös költségek minősítése
Könyvelőirodánk ügyfele ingatlanhasznosítással foglalkozó társaság, kizárólagos tevékenysége a saját tulajdonában álló irodaház bérbeadása. A társaságnak saját alkalmazottai nincsenek, az egyes feladatokat arra szakosodott cégek látják el. A bérleti szerződés szerint a bérleti díjon felül a bérlő köteles üzemeltetési költséget fizetni. A bérbeadó havi rendszerességgel átalányösszegben bocsátja ki a közösköltség-számlákat az 1 m2-re jutó kalkulált költségek figyelembevételével. Az év végét követően a bérbeadó a ténylegesen felmerült költségek ismeretében készíti el a végső elszámolást, és írja jóvá a visszajáró közös költséget, illetve terheli azt, amennyiben a költségek meghaladják a tervezettet. A közös költségen túlmenően a bérlők saját áramfogyasztása egyedi mérők alapján, a közös költségtől elkülönítetten, a mindenkori tényadatok alapján havonta kerül számlázásra. A fenti konstrukciókhoz kapcsolódóan mely költségek azok, amelyek elábéként, illetve közvetített szolgáltatásként elszámolhatók?
Megjelent a Számviteli Levelek 210. számában (2009. november 26.), 4397. kérdésszám alatt
bérlet
bérleti díj
bérleti jog
bérleti jog megváltása Bérleti jog megváltása címen bevétel
A kft. bérleti jog megváltása címen bevételt realizált, cserébe 5 évre szóló bérleti jogot biztosít a tulajdonában lévő ingatlan bérlője részére. Az így kapott bevételt el kell-e határolni 5 évre, vagy a szerződéskötéskori nettó árbevételnek kell tekinteni?
Megjelent a Számviteli Levelek 286. számában (2013. május 30.), 5883. kérdésszám alatt
bérleti szerződés
bérleti szerződés (feles)
bérletjuttatás Bérletjuttatás helyi közlekedéshez
Társaságunk a helyi közlekedéshez bérletet kíván juttatni a dolgozóknak. Azt szeretnénk tudni, hogy ez a juttatás adható-e a 2004. évi szabályok alapján természetbeni juttatásként?
Megjelent a Számviteli Levelek 84. számában (2004. május 27.), 1724. kérdésszám alatt
bérmunka
bérmunka (felhasznált anyag) Bérmunkához felhasznált anyag
Német anyacég magyar leányvállalata elektronikai termékeket állít össze bérmunkában. Az anyacég idehozza az alkatrészeket, és itt összerakják, majd a készterméket kiszállítják Németországba. Ahhoz azonban, hogy a késztermékeket ki lehessen szállítani, a leányvállalat Magyarországon is vásárol anyagot, amit szintén beépít, de egy az egyben kiszámláz az anyacégnek. Tehát a leányvállalat egyszer kiszámlázza a bérmunkadíjat, másrészt a megvásárolt pluszalapanyagot, amit a német anyacég külön megfizet. Kérdésem, mindkét eset szolgáltatásnak minősül? A számlán Közösségen belüli szolgáltatásnak kell szerepelnie?
Megjelent a Számviteli Levelek 225. számában (2010. augusztus 5.), 4670. kérdésszám alatt
bérmunkadíj Bérmunkadíj naptár-előállításnál
Naptárt előállító ügyfelünk a naptár 52 hetének lapjait saját nyomdájában állítja elő. A naptárlapok spirálozását, a naptár speciális kemény kartontartóra történő rögzítését, díszítő betűkkel történő feliratozását és a kész naptár védőborító dobozba helyezését külső vállalkozókkal bérmunkában készítteti el úgy, hogy a spirált, a különféle kartonanyagokat és a díszfestés anyagát is a bérmunkát végző külső cég adja. A bérmunkadíj anyagköltségnek vagy elábénak minősül, esetleg közvetített szolgáltatás?
Megjelent a Számviteli Levelek 37. számában (2002. június 20.), 740. kérdésszám alatt
bérnevelés
bértámogatás Decemberi munkabér utáni bértámogatás
A hatósági szerződésen alapuló foglalkoztatásbővítést szolgáló bértámogatás (2017. decemberi munkabér után jár) elszámolható-e a 2017. évre, ha a mérlegkészítés időpontja előtt megérkezik? Hogyan történik a számviteli elszámolása?
Megjelent a Számviteli Levelek 388. számában (2018. július 19.), 7649. kérdésszám alatt
bértermeltető Jövedékiadó-visszatérítés a bértermeltetőnél
A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés feltételeiről és szabályairól szóló 341/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet 4. §-ának (1) bekezdése szerint: "A jövedékiadó-visszatérítés feltétele, hogy a mezőgazdasági termelő ... vagy a gépi bérmunka-szolgáltatás igénybevételéről saját nevére szóló, a bevallás benyújtását megelőző öt éven belül kiállított számlával rendelkezzen. ... A gépi bérmunka-szolgáltatás igénybevétele esetén a bérmunkát végző által kibocsátott számlán elkülönítetten kell szerepelnie a tényleges üzemanyag-felhasználás mennyiségének és összegének." Hogyan kell a törvényi előírások szerint eljárni, ha a bértermeltetőnek mezei leltárt számláznak, ami befejezetlen termelés? Ez esetben a bértermeltető elesik a jövedékiadó-visszatérítéstől?
Megjelent a Számviteli Levelek 330. számában (2015. augusztus 19.), 6752. kérdésszám alatt
beruházás
beruházás (be nem fejezett)
beruházás (bútor) Bútor a beruházási számlán
2009. év végén bútort vásárolt a cég, amely az év végi beszámolóban a beruházások között szerepelt. 2010 januárjában megrendeléseink lecsökkentek, nem volt szükség a megvásárolt tárgyi eszközökre, nem is aktiváltuk. Jelenleg is a beruházási számlán mutatjuk ki, a cég még működik, minimális az árbevétele. Mit lehet tenni ezekkel az eszközökkel? Értékesíteni nem tudjuk, eddig vevőt sem találtunk.
Megjelent a Számviteli Levelek 260. számában (2012. február 23.), 5312. kérdésszám alatt
beruházás átadása Út- és közműberuházás térítés nélküli átadása
Kérem, hogy a 3474. számú kérdésben leírtakat válaszolják meg az új Áfa-tv. tükrében!
Megjelent a Számviteli Levelek 204. számában (2009. szeptember 3.), 4273. kérdésszám alatt
beruházás bekerülési értéke
beruházás bérelt ingatlanon
beruházás elszámolása
beruházás értékesítése Beruházás üzembe helyezés előtti értékesítése
A fejlesztési tartalékból megvalósult beruházást (ingatlant) még üzembe helyezés előtt értékesítjük. Kell-e az ingatlant aktiválni az addig felmerült költségekkel, vagy közvetlenül a beruházás számláról lehet kivezetni, mint terven felüli értékcsökkenést?
Megjelent a Számviteli Levelek 277. számában (2012. december 13.), 5685. kérdésszám alatt
beruházás lebonyolítása Beruházás lebonyolítása
Egy orosz társaság Magyarországon alapított kft.-t. A magyar kft. az orosz cég beruházásainak lebonyolítója lesz. Az orosz cég által felvett kölcsönt a német bank a magyar kft.-nek utalja. A magyar kft. az orosz beruházással kapcsolatos megrendeléseket intézi, és utalja a felvett kölcsönből a számlák ellenértékét. Ezen "lebonyolítói" tevékenységéért az orosz anyavállalat jutalékot fizet. Helyes-e, ha a magyar cég a felvett kölcsönt és az ebből kifizetett összegeket egy elszámolási számlán könyveli? Az orosz cég részére számlázott jutalék áfaköteles?
Megjelent a Számviteli Levelek 269. számában (2012. július 26.), 5524. kérdésszám alatt
beruházás minősítése
beruházás őrzése Félkész épület őrzése
Társaságunk befejezetlen beruházásként nyilvántartott félkész épület és a felvonulási területen lévő anyagok őrzésére egy vagyonvédelemmel foglalkozó céget bízott meg. A számlázott őrzési díjat az épület bekerülési értékénél vegyük figyelembe, vagy költségként számoljuk el?
Megjelent a Számviteli Levelek 260. számában (2012. február 23.), 5317. kérdésszám alatt
beruházás támogatásból
beruházás több helyet érintően Keverőtelep létesítése különböző helyeken
Keverőtelep létesítése beruházásként a kft. magyarországi telephelyén indult, majd egy másik EU-országban lévő fióktelepen fejeződött be, és itt került aktiválásra. Egy bizonyos idő után azonban visszatelepítésre kerül a keverőtelep Magyarországra. Ebben a folyamatban mindkét országban merültek fel a beruházáshoz kapcsolódó költségek. Hogyan történik az aktiválás?
Megjelent a Számviteli Levelek 162. számában (2007. október 25.), 3374. kérdésszám alatt
beruházás vállalkozásban Vállalkozásba adott vagy saját vállalkozásban végzett beruházás
Ugyanazon beruházást lehet-e két részre bontani, lehet-e saját és idegen kivitelezésű? Mi dönti el, hogy saját vállalkozásban végzett vagy vállalkozásba adott (idegen kivitelezésű) a beruházás? A lebonyolító helyzete vagy a tényleges munkavégzés? Ha egy beruházás egy részét a társaság végzi saját dolgozóival, anyagaival, de egy nagyobb szakértelmet kívánó részt anyaggal, munkadíjjal külső cég vállalja el, akkor ez teljes egészében saját vállalkozásban végzett, vagy megoszlik saját és idegen részre? Saját erővel nem vesznek részt a beruházásban, a vállalkozókkal én kötöm a szerződést anyaggal és munkadíjjal, vagy csak a vállalkozói díjra, a beruházáshoz én szerzem be az anyagot. Ez milyen beruházás? És milyen beruházás akkor, ha generálkivitelezésre szerződök?
Megjelent a Számviteli Levelek 121. számában (2006. január 19.), 2471. kérdésszám alatt
beruházási adóalap-kedvezmény
beruházási adókedvezmény
beruházási hitel
beruházási támogatás Beruházási pályázattal elnyert támogatás
Társaságunk beruházási pályázathoz kapcsolódóan elnyert 850 millió Ft támogatást. Ezt a 412. számlára kell könyvelni? A támogatás lehívása utólagos, a pályázatban meghatározott eseményekhez kapcsolódik. A rendelet lehetőséget adott arra, hogy előleget igényeljünk. Az MVH a támogatás 30 százalékát átutalta. Ezt már lehet a 412. számlára könyvelni? Ha nem, akkor hogyan kell könyvelni?
Megjelent a Számviteli Levelek 298. számában (2014. január 9.), 6148. kérdésszám alatt
beruházási terv
bérvadásztatás Cél szerinti tevékenység ráfordítása
A Számviteli Levelek 248. számában az 5093. kérdésre adott válaszukhoz kapcsolódóan lenne két kiegészítő kérdésünk. A válaszban említett eset egy vadásztársaságra is vonatkozik. Kérdéseink: Abban nem vagyunk biztosak, hogy az áfa hiánya és annak következményeként felmerült késedelmi pótlék és bírság összege 100%-ban könyvelhető-e az alaptevékenység, illetve a cél szerinti tevékenység ráfordításaként? A vadásztársaság alapszabályában nevesítette a bérvadásztatás bevételét a cél szerinti tevékenységei között. (Bérvadásztatás TEÁOR 92.62, Tao-tv. 6. számú melléklete A/1. pont.) Az áfa hiánya a bérvadásztatással függött össze. A tárgyévre vonatkozó társaságiadó-bevallásban pedig a társasági adó alapjának növelését, a megfelelő soron 100%-ban kell figyelembe venni? [A 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. számú melléklete.]
Megjelent a Számviteli Levelek 254. számában (2011. november 3.), 5202. kérdésszám alatt
bérvágás Bérvágás díjának elszámolása
Kereskedőcég eladási céllal baromfit vásárol bérneveltetőtől. Ezeket egy másik céggel vágatja le, amely cég bérvágást számláz a kereskedő felé. A kereskedőcég a megvásárolt baromfit eladott áruk beszerzési értékeként, az ezzel kapcsolatos bérvágás díját közvetített szolgáltatásként könyvelheti-e?
Megjelent a Számviteli Levelek 281. számában (2013. március 7.), 5777. kérdésszám alatt
besorolás
besorolási szám A besorolási szám feltüntetése a számlán
Az Áfa-tv. 13. §-a (1) bekezdése 16. pontjának g) alpontja szerint a számlának tartalmaznia kell a termék (szolgáltatás) megnevezését, valamint besorolási számát, amely legalább szükséges az e törvény szerinti hivatkozás beazonosításához. Mit jelent az, hogy "legalább szükséges az e törvény szerinti hivatkozás beazonosításához"? Különféle vélemények vannak.
Megjelent a Számviteli Levelek 39. számában (2002. július 18.), 769. kérdésszám alatt
beszállítás raktárba Raktárba történő beszállítás értelmezése
Kereskedőcég vagyunk, a külföldről vásárolt árut közvetlenül a partnerhez szállítjuk. Az árut FCA-paritáson vesszük át Szlovákiában, a szállítást mi bonyolítjuk le, az áru érkezési helye vevőnk raktára. A szállítási költséget eddig a készlet bekerülési értékének részeként könyveltük, ám felmerült, hogy e költségeket értékesítési költségként, igénybe vett szolgáltatásként kell könyvelni. Helyes az általunk alkalmazott gyakorlat?
Megjelent a Számviteli Levelek 373. számában (2017. október 11.), 7422. kérdésszám alatt
beszámítás
beszámoló
beszámoló (egyszerűsített) Egyszerűsített éves beszámoló készítése
Társaságunk 1999., 2000., 2001. évi mérlegadatai meghaladták az új Szt. 9. §-ában meghatározott, az egyszerűsített éves beszámoló készítésének határértékeit. Kellett-e 2001. évre éves beszámolót készíteni? Mikortól kell értelmezni a két egymást követő évet?
Megjelent a Számviteli Levelek 46. számában (2002. október 24.), 909. kérdésszám alatt
beszámoló (ismételt közzététel) Számviteli beszámoló ismételt közzététele
A társaság új könyvelője megállapította, hogy a társaság a 2015. évi beszámoló elkészítésekor tévesen számolt el terv szerinti és terven felüli értékcsökkenést, és helytelenül állapította meg a tárgyévet megillető árbevétel összegét is. A hiba jelentős összegű. A 2015. évi számviteli beszámolót ismételten közzé kell tenni, vagy elegendő a feltárás évében az ellenőrzés megállapításaként a középső oszlopban bemutatni?
Megjelent a Számviteli Levelek 355. számában (2016. november 10.), 7137. kérdésszám alatt
beszámoló (mikrogazdálkodói) Mikrogazdálkodói beszámoló - maradványérték
Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló választása esetén a vállalkozó nem kötelezett számviteli politika készítésére, ezzel mentesül a kötelezően elkészítendő szabályzat elkészítése alól is? Ezen típusú beszámoló választása esetén az eszközök értékcsökkenésének elszámolásakor maradványérték nem állapítható meg. Hogyan kell eljárni a már az előző években megállapított maradványértékek kezelésében? A választott leírási kulcsok továbbra is alkalmazhatók, vagy át kell térni a társasági adó szerinti kulcsokra?
Megjelent a Számviteli Levelek 288. számában (2013. július 11.), 5928. kérdésszám alatt
beszámoló devizában Devizában készített beszámoló adatai
Euróban történő könyvvezetés esetén a beszámoló adatait euróban vagy ezer euróban kell megadni? Ha jól értelmezem a törvényt, akkor euróban.
Megjelent a Számviteli Levelek 298. számában (2014. január 9.), 6138. kérdésszám alatt
beszámoló elfogadása Egyszemélyes kft.-nél a beszámoló elfogadása
Egyszemélyes kft.-nél a beszámoló elfogadása hogyan történik?
Megjelent a Számviteli Levelek 230. számában (2010. október 21.), 4752. kérdésszám alatt
beszerelés Nyílászárók helyszíni beszerelése
A kft. nyílászárók forgalmazásával foglalkozik. A nyílászárókat megvásárolja, majd a helyszínen beszereli. Ebben az esetben a nyílászáró könyvelhető az eladott áruk beszerzési értékeként, az elhelyezés pedig szolgáltatásként?
Megjelent a Számviteli Levelek 205. számában (2009. szeptember 17.), 4291. kérdésszám alatt
beszerzés
beszerzés költségei Beszerzés előtt felmerült költségek
Egyedi igényeknek megfelelő gépet szerzünk be, amelyet külföldön gyártanak. A gyártás során külföldre történő utazások (repülőút) szükségesek a gép paramétereinek egyeztetése érdekében. Ezen tárgyalások, egyeztetések kiadásai (utazás, napidíj, gépkocsibérlet stb.) a gépet megrendelő kft.-nél költségek lesznek, vagy a majd elkészült és üzembe helyezett egyedi gép bekerülési értékében kell figyelembe venni?
Megjelent a Számviteli Levelek 298. számában (2014. január 9.), 6150. kérdésszám alatt
beszerzési ár Beszerzési ár módosítása
A kft. a 2012. évben gépsort vásárolt 40 millió Ft + áfa beszerzési áron. A társaságnál az adóhatóság 2013. évben áfa adónemben revíziót tartott, és az általuk felkért szakértő 20 millió forint értékben állapította meg a gépsor nettó beszerzési árát. Az adóhatósági jegyzőkönyv és a határozat áfa adónemben tartalmazott megállapítást. Milyen módon javítható a könyvelésben a nettó beszerzési ár? A probléma az értékcsökkenés elszámolása kapcsán merül fel. Megoldás lehet-e a számlakibocsátó részéről a számla helyesbítése?
Megjelent a Számviteli Levelek 339. számában (2016. január 28.), 6892. kérdésszám alatt
beszerzési érték
beszerzői csoport
betanítás
betanítási költség
betegszabadság
betétdíjas göngyöleg Betétdíjas göngyölegek értékvesztése
Társaságunk tevékenysége során belső anyagmozgatásra görgős konténereket használ, amelyeket tárgyi eszközként tartunk nyilván. Itt értékcsökkenést számolunk el. Vannak olyan konténerek, amelyeket göngyölegként mutatunk ki, mert elhagyják telephelyünket, partnercégünk és cégünk közötti oda-vissza szállítást szolgálják. Csak az esetleges hiányt számlázzuk. A partnercég a göngyöleg árát az általa vásárolt termék árában fizeti meg, 4 év alatt. Ez idő alatt a göngyölegekkel kapcsolatosan költség nem épül be a termék önköltségébe. 4 év elteltével a göngyöleg nem használható tovább, értékvesztésként a 4. év végén elszámoljuk. Így az árbevétel elszámolása és a költség elszámolása eltér egymástól. Hogyan oldható fel számvitelileg ez az ellentmondás?
Megjelent a Számviteli Levelek 151. számában (2007. május 3.), 3123. kérdésszám alatt
betéti társaság (kft. belép) Belépés a bt.-be
A kft. kültagként belép a bt.-be. Hogyan kell ezt könyvelni mindkét gazdasági társaságban?
Megjelent a Számviteli Levelek 282. számában (2013. március 21.), 5804. kérdésszám alatt
betéti társaság (saját tőke)
betéti társaság megszűnése
bevallás
bevallás javítása Bevallás javítása
Egy kft. 2003. évi társaságiadó-bevallását hibernálták. Korábban az adóhatóság többször is levélben felszólította az ügyfelet, hogy tartalmi hiba miatt fáradjon be kijavítani, de a cég ezt nem tette meg. Kérdésem, hogy ezt a 31-es bevallással tudja-e javítani, vagy 32-es bevallással pótolni?
Megjelent a Számviteli Levelek 132. számában (2006. június 29.), 2682. kérdésszám alatt
bevallási időszak
bevallási nyilatkozat Bevallási nyilatkozat - 2016
A 2016-tól érvényes szabályozás szerint a 2015. év jövedelmei kapcsán először használható új bevallási mód a bevallási nyilatkozat. Nem világos a feltételrendszer. Mely jövedelmek esetén, kik választhatják? Van-e kizáró feltétel? Kérem részletes válaszukat!
Megjelent a Számviteli Levelek 339. számában (2016. január 28.), 6878. kérdésszám alatt
bevétel
bevételi határ
bevételi nyilvántartás
bevételszámítás Időarányos bevételszámítás megelőző időszakra (eva)
Ha 2001-ben év közben alakult a vállalkozás, át kell-e számítani bevételét éves szintre?
Megjelent a Számviteli Levelek 48. számában (2002. november 21.), 1006. kérdésszám alatt
bírósági határozat Bíróság előtt megtámadott II. fokú határozat
Bíróság előtt megtámadott II. fokú adóhatósági határozatban szereplő tételeket rögzíteni kell-e a nyilvántartásokban?
Megjelent a Számviteli Levelek 298. számában (2014. január 9.), 6134. kérdésszám alatt
bírósági határozat megtámadása Bíróság előtt megtámadott II. fokú határozat
Bíróság előtt megtámadott II. fokú adóhatósági határozatban szereplő tételeket rögzíteni kell-e a nyilvántartásokban?
Megjelent a Számviteli Levelek 298. számában (2014. január 9.), 6134. kérdésszám alatt
bírósági illeték Ügyvédi iroda által továbbhárított bírósági illeték
Ügyvédi iroda olyan megállapodást köt az ügyfelével, hogy a bíróságnak fizetendő illetéket az ügyvédi iroda kifizeti, és saját költségének tekinti. Amennyiben később az ügyfél rossz adatszolgáltatása miatt elvesztik a pert, az ügyfélnek továbbszámlázza az illetéket. Az eredetileg áfakörön kívül kezelt illeték továbbszámlázása esetén kell-e áfát felszámítani? Az illeték nincs beépítve az ügyvédi díjba, a számlázás időpontja is független attól.
Megjelent a Számviteli Levelek 126. számában (2006. március 30.), 2572. kérdésszám alatt
bírósági ítélet Jogerőre emelkedett bírósági ítélet könyvelése
2008 márciusában jogerős bírósági ítélet született, amely alapján tőke, hozzá tartozó késedelmi kamat, illetve perköltség illeti meg cégünket. Mikor és hogyan kell könyvelni ezeket az összegeket? A tőke összegét 2007. évre könyveltem, mivel az korábbi éveket érint, és még a mérlegkészítés időpontja előtt ismertté vált. A perköltséget és a késedelmi kamatot 2008. évre könyvelném.
Megjelent a Számviteli Levelek 179. számában (2008. július 17.), 3742. kérdésszám alatt
bírósági végzés
bírság
birtokba adás
birtokösszevonás Birtokösszevonás
A Szja-tv. 1. sz. mell. 9.5.1. pontja rendelkezik az adómentes termőföld átruházásából származó jövedelem kitételeiről, többek között a "da) pont magánszemély részére birtok-összevonási céllal". Mi számít birtokösszevonásnak? Azonos helyrajzi számon már meglévő termőföldhöz történő termőföldvásárlás birtokösszevonásnak számít-e?
Megjelent a Számviteli Levelek 118. számában (2005. november 24.), 2417. kérdésszám alatt
bizomány
bizományi értékesítés Bizományosi értékesítés
Motorboltot üzemeltető ügyfelem kitalálta, hogy az eddig bizományosi formában értékesített használt motorokat ezentúl nem futtatja át a könyvelésen. Ezeken az ügyleteken az volt a haszon, hogy a vevő banki hitelt vett fel, amiért a boltvezető közvetítői jutalékot kapott. A banki jutalék ezután is számlázásra kerül. A bank továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a hitelokmányokat a cég mint szállító aláírja, sőt a vevő által felvett hitelt is a cégnek utalja, amit azután a cég a pénztárából fizet ki a használt motor eladójának. Számvitelileg és adózási szempontból védhető ez a megoldás?
Megjelent a Számviteli Levelek 159. számában (2007. szeptember 13.), 3283. kérdésszám alatt
bizományi ügylet
bizományos
bizományosi értékesítés Bizományba átvett értékcikkek
A horgászegyesület az éves tevékenységéhez a MOHOSZ-tól horgászokmányt, igazolványt és bélyeget kap albizományosi szerződés alapján, számlázás nélkül. Ezeket az értékcikkeket az egyesület magánszemélyek felé értékesíti, amiről számlát vagy nyugtát állít ki. A beszedett ellenérték és a forgalmazási jutalék különbözetét átutalja a MOHOSZ részére. Az egyesület a jegyzőkönyv alapján átvett értékcikkeket hol, miként mutassa ki a könyveiben? Az értékesített cikkek az egyesületnél költségek vagy ráfordítások lesznek? Az egyesület nem közhasznú, a tevékenysége csak alapcélt szolgál.
Megjelent a Számviteli Levelek 381. számában (2018. március 8.), 7545. kérdésszám alatt
bizonylat
bizonylat (elveszett) Elveszett bizonylatok pótlása
Mi a teendő abban az esetben, ha a gazdasági társaság olyan - esetleg több évet érintő - bizonylatai (vevői, szállítói számlák, pénztárkiadási bizonylatok stb.), amelyek nehezen pótolhatók, elvesznek, megrongálódnak? Jegyzőkönyvet kell felvenni? Az adóhatóságnak jelezni kell?
Megjelent a Számviteli Levelek 199. számában (2009. május 28.), 4169. kérdésszám alatt
bizonylati fegyelem Az Szt. 165. § (3) bekezdésének értelmezése
Az Szt. 165. §-ának (3) bekezdésében foglaltaknak hogyan lehet megfelelni, különösen az év elején?
Megjelent a Számviteli Levelek 9. számában (2001. május 3.), 170. kérdésszám alatt
bizonylatmegőrzés
bizonylatolás
biztosítás
biztosítás elszámolása
biztosítási díj
biztosítási díj bizonylata
biztosítási díj viszavásárlása Visszavásárolt biztosítási díj kifizetése
Cégünk életbiztosítást kötött magánszemély biztosított részére. A szerződő partner a cég. A cég a havonkénti biztosítási díjat követelésként számolta el, a magánszemély kedvezményt nem vett igénybe. 15 év után a cég a biztosítást visszavásárolta, és a biztosítóval szembeni követelését kivezette. A magánszemélynek szeretné kifizetni a visszakapott biztosítási díjat, milyen adófizetési kötelezettség terheli a magánszemélyt?
Megjelent a Számviteli Levelek 366. számában (2017. május 25.), 7307. kérdésszám alatt
biztosítási térítés elszámolása Biztosító közvetlen, illetve közvetett térítésének elszámolása
Gyakorlati tapasztalat, hogy a biztosító a gépjármű-felelősségbiztosítás keretében - a biztosítási szerződésben foglaltaknak megfelelően - vagy megjavítja (megjavíttatja), esetleg kicseréli a kárt szenvedett gépjárművet, vagy fizet közvetlenül a biztosítottnak, vagy közvetlenül a javítást végző szerviznek. Hogyan kell ezen esetekben a biztosító térítését elszámolni?
Megjelent a Számviteli Levelek 371. számában (2017. szeptember 7.), 7396. kérdésszám alatt
biztosításközvetítői tevékenység Egyéni vállalkozó biztosításközvetítői tevékenysége (eva)
Az evás egyéni vállalkozó biztosításközvetítői tevékenységet folytat. A közvetített szerződések után jutalékot kap, amit leszámláz. A kifizető a felmerült üzemanyagköltséget is megtéríti részére. Köteles-e ezzel az összeggel a számla összegét növelni (ebben az esetben nem tud költséget elszámolni), vagy önálló tevékenységgel összefüggésben kifizetett költségtérítésként is figyelembe veheti, 100%-os költségnyilatkozat mellett?
Megjelent a Számviteli Levelek 133. számában (2006. július 20.), 2714. kérdésszám alatt
biztosíték
bonifikáció Bonifikáció miatti eltérés számlázása
Olajosnövény-kereskedelemmel foglalkozó társaság 2012 októberében napraforgót értékesített, szerzett be. Novemberben kézhez kapta a magas olajsavtartalom miatt számlázható bonifikációról szóló értesítést. Helyesen jár el a társaság, ha mind a bejövő, mind a kimenő számlái helyesbítő számlák lesznek? A számlán elegendő-e a bonifikáció feltüntetése egy sorban? A helyesbítő számlát milyen időszakra kell könyvelni? Melyik hónap bevallásában kell szerepeltetni?
Megjelent a Számviteli Levelek 281. számában (2013. március 7.), 5785. kérdésszám alatt
bontás
bontási hulladék
bontási költség
bónusz
borravaló
bővítő beruházás Értékcsökkenés megállapítása bővítő beruházással
A 2001. január 1-je előtt üzembe helyezett és aktivált épület bővítését végzi el a társaság. A bővítéssel nem keletkezik új leltárfelvételi egység, a bővítés bekerülési értékével a társaság növeli a meglévő ingatlan értékét. Ebben az esetben az értékcsökkenési leírás mértékét meg kell-e változtatni, maradványértékkel kell-e számolni?
Megjelent a Számviteli Levelek 1. számában (2001. január 4.), 14. kérdésszám alatt
buszbérlet Buszbérlet áfaelszámolása
A cég nevére kiállított Volán Rt. számlája után - ami a dolgozók buszbérletvásárlásáról szól - le lehet-e vonni a 12 százalékos áfát?
Megjelent a Számviteli Levelek 7. számában (2001. április 5.), 107. kérdésszám alatt