Összes tárgyszó megjelenítése

táboroztatás költségei Határon túli iskola tanulóinak nyári tábor
Egyházi fenntartású általános iskolai oktatási intézmény vagyunk. Augusztus hónapban a határon túli testvériskola tanulóinak egyhetes nyári tábort szerveztünk. A tábor programjában szerepelt mozi, vármúzeum, strandlátogatás, és az ehhez kapcsolódó személyszállítás-, étkezés- és szállásdíj, amelyek számlái az iskola pénztárából kerültek kifizetésre. A fenti számlák után milyen adófizetési kötelezettség terheli az intézményt? Reprezentációnak minősül, kettős könyvelésben hová kell könyvelni a fenti kiadásokat?
Személyi jövedelemadó
Megjelent a Számviteli Levelek 377. számában (2017. december 14.), 7478. kérdésszám alatt
tagdíj
taggyűlés
tagi betét Tagi betétből saját tőke
Cégünk saját tőkéje 6 239 000 Ft volt december 31-én, jelentős összegű negatív eredménytartalékkal. A tagi betét állománya 11 287 000 Ft. Taggyűlési határozattal hozhatunk-e olyan döntést, hogy a tagi betétből a tőketartalékba tegyünk át akkora összeget, hogy pozitív legyen a saját tőke?
Megjelent a Számviteli Levelek 82. számában (2004. április 29.), 1690. kérdésszám alatt
tagi hitel
tagi hozzájárulás továbbhárítása Tagi hozzájárulás továbbhárítása
A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségnek fizetett tagi hozzájárulás végfelhasználóra történő továbbhárítása része-e az értékesítés nettó árbevételének, és emiatt iparűzésiadó-köteles, vagy elszámolható egyéb bevételként?
Megjelent a Számviteli Levelek 268. számában (2012. július 5.), 5503. kérdésszám alatt
tagi jogviszony
tagi jövedelem
tagi kölcsön
tagi kölcsön (átvállalás) Üzletrészek értékesítése tagi kölcsön átvállalásával
Az "A" és a "B" kft. saját tulajdonú ingatlan bérbeadásával foglalkozik. Mindkét kft.-nek "X" és "Y" magánszemély a tulajdonosa 50-50%-ban. A jegyzett tőke összege mindkét esetben 500 E Ft. Az "A" kft. tulajdonában lévő ingatlan forgalmi értéke 230 M Ft, tagi kölcsön 45-45 M Ft, banki hitel 105 M Ft, saját tőke 16 M Ft. A "B" kft. tulajdonában lévő ingatlan forgalmi értéke 35 M Ft, tagi kölcsön 16-16 M Ft, banki hitel nincs, saját tőke 0,4 M Ft. A tulajdonosi szándék a közös tulajdon megszüntetése. Ehhez "X" magánszemély az "A" kft.-ben lévő "Y" magánszemély üzletrészét, "Y" magánszemély a "B" kft.-ben lévő "X" magánszemély üzletrészét kívánja megvásárolni úgy, hogy "X" magánszemély tagi kölcsönét "Y" magánszemély teljes összegben kifizeti, "Y" magánszemély 45 M Ft összegű tagi kölcsönéből "X" magánszemély 25 M Ft-ot kifizet, a többit "Y" magánszemély elengedi. A magánszemélyek az üzletrészüket eladhatják azok névértékében? Az elengedett tagi kölcsönnek van-e adófizetési kötelezettsége, és az kit terhel? Ha az üzletrész adásvétele után "X" magánszemély az "A" kft.-ben, "Y" magánszemély a "B" kft.-ben 100%-os tulajdonos lesz, van-e illetékfizetési kötelezettség a kft.-k ingatlantulajdona miatt?
Megjelent a Számviteli Levelek 297. számában (2013. december 12.), 6128. kérdésszám alatt
tagi kölcsön (cégtől) Cég által cégnek adott tagi kölcsön
Cégünk az általa több éve alapított cégnek folyamatosan biztosít tagi kölcsönt. El kell-e számolnunk bevételként az alapított cégnek számlázott kamatokat, és az hogyan befolyásolja a társasági adó alapját? Lehet-e mellőzni a kamat számlázását? Megfelelő-e a kamat elszámolása, ha az az alapkamattal történik?
Megjelent a Számviteli Levelek 258. számában (2012. január 12.), 5276. kérdésszám alatt
tagi kölcsön (elhalálozáskor) Tagi kölcsön a beltag elhalálozása esetén
A betéti társaság beltagja kb. 5 éve adott tagi kölcsönt a társaságnak, melyet a mai napig nem fizettek vissza. A beltag időközben elhalálozott. A tagi kölcsön miatti kötelezettség milyen formában fog megszűnni (hogyan kell könyvelni), vagy esetleg tovább kell szerepeltetni a cégben?
Megjelent a Számviteli Levelek 282. számában (2013. március 21.), 5800. kérdésszám alatt
tagi kölcsön (kamatmentes) Kamatmentes tagi kölcsön adói
Kamatmentes (szerződésben határozatlan idejű visszafizetési kötelezettséggel kötött) tagi kölcsön növeli a társasági adó alapját?
Megjelent a Számviteli Levelek 171. számában (2008. március 20.), 3576. kérdésszám alatt
tagi kölcsön (kapcsolt vállalkozás) Kapcsolt vállalkozás (tagi kölcsön)
Végigolvasva a Számviteli Levelekben a tagi kölcsön témakörben feltett kérdéseket, a következő felvetésre nem találtam egyértelmű választ. Egy vállalkozás kamatmentes tagi kölcsönt nyújt leányvállalatának. Ebben az esetben hogyan kell alkalmazni a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítására vonatkozó szabályozást? (Tao-tv. 18. §)
Megjelent a Számviteli Levelek 186. számában (2008. november 6.), 3873. kérdésszám alatt
tagi kölcsön (kényszertörléskor) Kényszertörléskor tagi kölcsön
A betéti társaság ellen kényszertörlést rendelt el a cégbíróság. A társaság több éve nem működik. Az adótartozások kiegyenlítése miatt tagi kölcsönt halmozott fel, amit a bt. nem tud visszafizetni. Maradhat-e tagikölcsön-kötelezettség a záróbevallásokban? Ezt bejelentenék a cégbírósághoz.
Megjelent a Számviteli Levelek 298. számában (2014. január 9.), 6131. kérdésszám alatt
tagi kölcsön (öröklés) Tagi kölcsön öröklése
A kft. tulajdonosa elhunyt. Édesapjuk üzletrészét az elhunyt két gyermeke örökölte. A társaságban az édesapának tagi kölcsöne is volt, amelyet gyermekei szeretnének rendezni, megszüntetni. Milyen lehetőségük van a tagi kölcsön megszüntetésére? Kell-e adót, illetéket fizetni? Mi a számviteli elszámolás?
Megjelent a Számviteli Levelek 383. számában (2018. április 12.), 7571. kérdésszám alatt
tagi kölcsön (veszteségrendezésre) Veszteség rendezése tagi kölcsönnel
A saját tőke a jegyzett tőke alatt van már 2 éve, és azt pótoltatni kellene pótbefizetéssel, de van a cégben tagi kölcsön is. Lehet-e a tulajdonos által írt nyilatkozattal a tagi kölcsönt pótbefizetésként átkönyvelni? Még taggyűlési jegyzőkönyvre is gondolunk. A társasági szerződésnek tartalmaznia kell a lehetőséget?
Megjelent a Számviteli Levelek 224. számában (2010. július 15.), 4643. kérdésszám alatt
tagi kölcsön devizában
tagi kölcsön elengedése
tagi kölcsön kamata
tagi kölcsön rendezése
tagi kölcsön visszafizetése
tagok munkaviszonya Bt. tagjai más vállalkozásnál főfoglalkozásban (eva)
Evás bt. bel- és kültagja egyaránt más vállalkozásban főfoglalkozású dolgozó (heti 42 óra). A bt.-ből munkajövedelmet nem vesznek föl, a bevételt 15%-kal, majd október 1-jétől 25%-kal leadózzák. Van-e bármilyen járulékfizetési kötelezettségük? Be kell-e jelenteni az APEH-nak, hogy jövedelemkivét nem történt? Alkalmazott nincs.
Megjelent a Számviteli Levelek 136. számában (2006. szeptember 14.), 2774. kérdésszám alatt
tagsági díj Klubba belépők tagsági díja
Ügyfelünk (utazási iroda) klubrendszert szeretne bevezetni. A klubrendszerbe belépők egyszeri díjat fizetnek a tagságért, ezt követően kedvezményeket kapnak az iroda ajánlataiból, illetve kiemelt szolgáltatást (5 évig). Hogyan könyvelendő a belépési díj mint szolgáltatás ellenértéke, és mi a helyes teljesítési dátum?
Megjelent a Számviteli Levelek 326. számában (2015. június 4.), 6687. kérdésszám alatt
tájékoztatási kötelezettség Önkéntes nyugdíjpénztárral kapcsolatos tájékoztatás
Önkéntes nyugdíjpénztár munkáltatói tagnak van-e olyan nyilvántartási kötelezettsége, hogy a nála legalább 6 hónapja munkaviszonyban álló valamennyi munkavállalóját tájékoztatta az önkéntes nyugdíjpénztárba való belépés lehetőségéről, illetve köteles-e valamennyi munkavállalója számára tagdíjfizetési kötelezettséget vállalni?
Megjelent a Számviteli Levelek 150. számában (2007. április 19.), 3090. kérdésszám alatt
takarékszövetkezet
talajcsere Talajcsere költségeinek elszámolása
A környezetvédelmi hatóság a társaságot arra kötelezte, hogy a telephelyén a talaj szennyezettségét szüntesse meg, alapvetően talajcserével, a talajszennyezettséget előidéző berendezési tárgyak cseréjével. Hogyan kell ezt elszámolni akkor, ha a telephely már hosszú évek óta a társaság tulajdonában áll, illetve ha a telephelyet most vásárolta, de annak a szennyezettsége csak a vétel után derült ki?
Megjelent a Számviteli Levelek 345. számában (2016. május 12.), 6983. kérdésszám alatt
talajjavítás
találmányi díj
támogatás
támogatás (adott) Adott támogatások elszámolása alapítványnál
A kettős könyvvitelt vezető alapítvány a tárgyévi bevételei terhére dönt támogatások kifizetéséről, miközben a támogatások elszámolása a számviteli törvény szerint pénzforgalmi tétel. Ez az éves számviteli eredmény indokolatlan ingadozását okozhatja, gátolja a valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet megítélését. A kuratórium gazdálkodási döntéseit a tárgyévben járó és legkésőbb a mérlegkészítésig pénzben is megkapott támogatások terhére hozza. Ezek terhére kerülnek az adott támogatások megítélésre. Lehetséges elszámolási mód lehetne az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének alkalmazása a következők szerint: a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 86 - K 479 (Egyéb ráfordítás - különféle egyéb kötelezettség); a pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 - K 384, 381; év végén a rövid lejáratú kötelezettségek közül az egy éven túl lejárókat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé. Ez az elszámolási rend könnyen követhető, analitikája egyszerűen szervezhető. Egyedül az egyéb ráfordítást, összhangban az összemérés elvével, nem pénzforgalommal könyveljük. Másik alternatíva: a kuratórium döntését könyvvitelen kívül vezetjük, majd pénzforgalommal elszámoljuk a támogatást ütemezés szerint: T 86 - K 384; a támogatási szerződésből még hátralévő biztos tartozásokat - a realizációs elvet felrúgva, az összemérés elvét nem teljesítve - nem könyveljük.
Magánszemélyek részére adott támogatások esetén: Ott az elszámolt összegeket személyi jellegű kifizetésként indokolt kimutatni, miközben a szerződött, fix összegű, adott időpontban esedékes nemteljesítéshez kötött jövőbeni kifizetésekre nem is tudnánk más módon fedezetet képezni, mint az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének az alkalmazásával a következők szerint:
- -a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 55 - K 479; pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 - K 384, 381;
- -év végén, az éven túli elszámolásokat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé;
- -a még ki nem fizetett, nem számfejtett összegekre, a bizonytalan, de várható adókra, járulékokra céltartalékot képezünk: T 86 - K 42.
A másik alternatíva szerint nem vennénk figyelembe az összemérés elvét, és a számfejtéssel elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint az esedékes támogatást és járulékait: T 55 - K 479. Így a könyvelés a jövőbeli biztos tartozásokat nem tartalmazná.
Megjelent a Számviteli Levelek 318. számában (2015. január 15.), 6521. kérdésszám alatt
támogatás (arányosítás)
támogatás (beszerzést követően) Beszerzést követően kapott támogatás
Cégünk 2009. évben vásárolt egy szoftvert. A beszerzéshez elnyert pályázati pénz a beszerzési érték 50%-a. A beszerzési ár és a pályázatírás költsége együttesen 26 304 925 Ft. A szoftvert 2009-ben üzembe helyezték, 2009-ben 2 046 739 forint, 2010-ben 5 260 985 forint értékcsökkenést számoltak el. A pályázatra még 2009-ben előleget folyósítottak. A támogatás fennmaradó összegét 2011. októberben kaptuk meg. A támogatás összege 12 312 175 forint, amelyet rendkívüli bevételként könyvelünk, majd elhatároljuk. Csökkentenünk kell-e a 2009-2010. évben elszámolt értékcsökkenésre arányosan jutó résszel a támogatás elhatárolt összegét? 2011-től az évente elszámolandó értékcsökkenés támogatásra eső részével csökkentjük az elhatárolt bevételt. Jól gondoljuk?
Megjelent a Számviteli Levelek 259. számában (2012. február 2.), 5301. kérdésszám alatt
támogatás (elhatárolt)
támogatás (EMVA) Kistérségi közlekedési szolgáltatások fejlesztésének támogatása
A nonprofit kft. részére a 9/2008. (I. 24.) FVM rendelet alapján az EMVA-ból nyújtandó, vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében a kistérségi szolgáltatások fejlesztésének támogatása jogcímén nyújtott, vissza nem térítendő támogatás elszámolásának mi a helyes módja?
Megjelent a Számviteli Levelek 224. számában (2010. július 15.), 4648. kérdésszám alatt
támogatás (EU-s társfinanszírozás)
támogatás (euróban) Euróban kapott pályázati támogatás
Alapítványunk uniós pályázati támogatás keretében fejlesztési támogatást kap euróban. Az alapítványnak csak forintszámlája van, a beérkezett összeget a pénzintézet értesítője alapján könyveljük a bank által jóváírt összegben. A támogatási összeg elszámolására ugyanazt a módszert kell alkalmazni, mint a kötelezettségeknél, azaz napi választott árfolyamon kell nyilvántartásba venni, és a különbözetet árfolyam-különbözetként elszámolni? A támogatási összeggel devizában kell elszámolni, az eszközök beszerzése, az értékcsökkenés elszámolása viszont forintban történik. A halasztott bevétel elszámolásakor is keletkezik árfolyam-különbözet? Párhuzamosan könyvelni kell devizában és forintban is minden tételt?
Megjelent a Számviteli Levelek 268. számában (2012. július 5.), 5504. kérdésszám alatt
támogatás (fel nem használt) Fel nem használt OEP-támogatás
Fogorvosi tevékenységgel foglalkozó kft. ügyvezetője - magánszemélyként - eladta az OEP-pel szerződött magánpraxisát egy másik fogorvosi kft.-nek. Az eladó kft. 2012-ben havi 50 ezer forint eszköztámogatást kapott az OEP-től, aminek csak egy részét költötte el, ezzel elszámolt az OEP felé, a fennmaradó összeget elhatárolta. A praxiseladás időpontja 2013. 05. 31. Mi lesz a fel nem használt eszköztámogatás sorsa? Visszautalja a kft. az OEP-nek? Vagy költse el eszközre, és ajándékozza az új fogorvosi cégnek?
Megjelent a Számviteli Levelek 288. számában (2013. július 11.), 5932. kérdésszám alatt
támogatás (felnőttképzés)
támogatás (földalapú) Ökológiai jelentőségű terület költségei
Zöldesítéshez kapcsolódik a kérdésem. Hogyan számoljam el az ökológiai jelentőségű terület költségeit, ha parlagon hagyom, és annak van évközi ráfordítása (például tárcsázás), vagy ökológiai jelentőségű másodvetést csinálok, ahol vetőmag, vetés is lesz? Ez feltétele a földalapú támogatásnak. Hová könyveljem? Általános költség, a növénytermesztés általános költsége, vagy a támogatás miatt egyéb ráfordítás?
Megjelent a Számviteli Levelek 341. számában (2016. március 10.), 6917. kérdésszám alatt
támogatás (jogtalanul igénybe vett) Támogatás feltételei teljesülésének vizsgálata
A szövetkezet 2003. évben az 57/2003. (V. 28.) FVM rendelettel módosított 3/2003. (I. 24.) FVM rendelet 82-86. §-aiban foglaltak alapján támogatásban részesült. A támogatási szerződés meghatározta, mikor minősül jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak. A támogatási szerződésben előírt árbevétel és jegyzett tőke alapján indokolt mértéket milyen intervallumon belül kell vizsgálni? A támogatási szerződés fenti feltételeire 2005-ben képezhető-e lekötött tartalék a 2003-ban folyósított támogatás teljes összegére? A 2006. május 19-i fordulónappal készült közbenső mérlegben kell-e tartalékot képezni a 2006. április 15-én folyósított bevételt növelő, illetve a termelési költségeket csökkentő közvetlen termelői támogatásra? A támogatás elszámolási határideje 2006. május 31-e. A közbenső mérleget elfogadó közgyűlés dátuma 2006. augusztus 16.
Megjelent a Számviteli Levelek 219. számában (2010. április 15.), 4554. kérdésszám alatt
támogatás (kkv) Közvetlen és adórendszerbeli támogatás
a) Egy cég 2009. évben megvásárolta egy szoftver tulajdonjogát. Elnyert pályázata van a beszerzéshez, mely szerint 50%-os (egyelőre csak előleg) támogatásban részesül. A pályázat nem nevesíti, hogy a támogatás de minimis támogatásnak minősül. A cég Pest megyében van, és besorolás szerint kisvállalkozásnak minősül. E szerint a támogatás mértéke (a támogatás intenzitása) maximum 30% (Pest megye) + 20% (kisvállalkozás) = 50% lehet, amelyet már az 50%-os elnyert pályázattal elért a cég, tehát a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján az adózás előtti eredmény már nem csökkenthető a szoftver bekerülési értékével? b) Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontjával kapcsolatban még egy kérdés: Egy cég adózás elő­t­ti eredménye 10 millió forint, melyet csökkenteni szeretne 2 gyártógép bekerülési értékével, összesen 11 millió Ft-tal. A 2 gép bekerülési értékéből csak 6 millió forint adóalap-csökkentésre jogosult, a teljes bekerülési értéknek egy részére. A bekerülési érték egy részére is igénybe vehető-e az adóalap-kedvezmény?
Megjelent a Számviteli Levelek 225. számában (2010. augusztus 5.), 4667. kérdésszám alatt
támogatás (lakáscélú)
támogatás (mezőgazdasági) Mezőgazdasági támogatások elszámolása
A mezőgazdasági társaságok különféle, jogszabályon alapuló támogatásokban részesülnek tevékenységükhöz kapcsolódóan. A támogatások igénylésére a tárgyév első felében kerül sor, de a pénzügyi rendezése nem történik meg teljes egészében a tárgyévben, a támogatás jelentős hányadát a tárgyévet követő évben folyósítják. A támogatáshoz kapcsolódó költségeket, ráfordításokat a tárgyévben elszámolják. Ezek a támogatások - összegüket tekintve - általában jól tervezhetők, de az is előfordul, hogy eltérés van a végleges elszámoláskor, továbbá előfordul az is, hogy bár jár a támogatás, de nem jut, illetve befagyasztották az adott támogatást. Amennyiben a tárgyévre vonatkozó támogatás utalására a mérlegkészítés időpontjáig nem kerül sor, azt az Szt. 77. §-ának (3) be­kezdése alapján el kell-e számolni egyéb bevételként? Értelmezésünk szerint az egyéb bevételkénti elszámolásnak a feltétele az igénylés és az, hogy a tárgyévhez kapcsolódjon a támogatás, de a mérlegkészítésig történő pénzügyi rendezés nem feltétel. Egy adóhatósági állásfoglalás szerint a mérlegkészítésig történő pénzügyi rendezésnek is meg kell felelni, ami szerintünk nincs összhangban a számviteli törvény előírásával. Kérjük állásfoglalásukat a helyes elszámolás megítélése érdekében!
Megjelent a Számviteli Levelek 323. számában (2015. április 16.), 6612. kérdésszám alatt
támogatás (munkahelyteremtő) Munkahelyteremtő beruházás támogatásból
Kft. helyi önkormányzattól befektetésösztönzési rendelet alapján, munkahelyteremtő beruházás céljából megvalósult ingatlanvásárlása során egyszeri, majdnem 50%-os mértékű támogatást kapott. A támogatás állami támogatásnak minősül (egyéb nem pénzbeli juttatás, kedvezményes feltételek mellett történő ingatlanvásárlás). Kérdésünk: az ingatlanvásárlás és az amortizáció számviteli elszámolása, a támogatás könyvelése hogyan történik?
Megjelent a Számviteli Levelek 187. számában (2008. november 20.), 3906. kérdésszám alatt
támogatás (munkaügyi) Le nem vont áfa munkaügyi támogatásnál
Ha egy vállalkozásnak a munkaügyi támogatáson kívül minden más bevétele áfás volt, ma is az, de 2004-ben és 2005 első négy hónapjában az áfaarányosításba a kapott munkaügyi támogatást bevonta, önrevízióval visszakérheti-e az akkor - világos állásfoglalás hiányában - vissza nem kért áfát?
Megjelent a Számviteli Levelek 138. számában (2006. október 12.), 2817. kérdésszám alatt
támogatás (működésre)
támogatás (számlázása) Támogatás számlázása
A felnőttképzéssel foglalkozó kft. idegen nyelvi és informatikai kompetenciák fejlesztése című, kiemelt európai uniós projekthez kapcsolódóan állít ki számlákat. A projektben egy fő részére igényelhető támogatás összege legfeljebb 90 000 Ft. Annak a személynek, aki hátrányos helyzetű településen állandó lakóhellyel vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkezik, a képzés(ek) költségeinek támogatott összegét minimum 2%-kal kell kiegészíteni, minden más esetben minimum 5%-kal. Az első számlát a tanfolyam indulása előtt kell kiállítani, befizetni az önrészről. A másodikat a tanfolyam befejezésekor: támogatási összeg 83 600 Ft, önrész 4400 Ft, fizetendő: 83 600. Az önrészt árbevételként vagy kapott előlegként, a támogatást árbevételként vagy egyéb bevételként kell könyvelni? A támogatást folyósító szerv csak a fentiek szerinti második számlát fogadja el.
Megjelent a Számviteli Levelek 295. számában (2013. november 7.), 6077. kérdésszám alatt
támogatás (szerkezetátalakítás) Szőlőültetvény szerkezetátalakítása címén kapott támogatás
Cégünk "szőlőültetvény szerkezetátalakítása és átállásának támogatása" címén kapott visszafizetési kötelezettség nélküli támogatást. Sajnos sem a határozatból, sem az indoklásban hivatkozott rendeletből nem derül ki egyértelműen, hogy a támogatás összegét miként kell elszámolni. Tőketartalékba kell helyezni, vagy mint visszafizetési kötelezettség nélküli, a költségek ellentételezésére kapott támogatást kell elszámolni?
Megjelent a Számviteli Levelek 256. számában (2011. december 1.), 5247. kérdésszám alatt
támogatás (termék)
támogatás (termelői) Termelői támogatások áfaarányosításnál
Az Áfa-tv. átmeneti rendelkezései alapján a mezőgazdasági támogatások mint nemzeti támogatások mentesülnek az áfamegosztási kötelezettség alól. Nevezetesen a 25/2004. FVM-rendelet a 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások, például a vágóbaromfi-támogatás 9,50 Ft/kg, a vágósertés-támogatás 2000 Ft/db. Valóban mentesülnek?
Megjelent a Számviteli Levelek 106. számában (2005. május 12.), 2172. kérdésszám alatt
támogatás (termőföld) Termőföld költségkénti elszámolása - egyéni vállalkozó
Egyéni vállalkozó esetében 100 E Ft feletti tárgyieszköz-vásárlás beruházásnak minősül, amikor is az értékcsökkenés elszámolásával lehet költséget érvényesíteni. Tekintettel arra, hogy a termőföld után écs-t nem számolunk el, akkor ennek beszerzési költségét mikor, milyen arányban tudjuk elszámolni? Olvastam egy szaklapban, hogy a termőföld értékesítéséből származó ellenérték bevételnek minősül, és ekkor lehet a beruházási költség egészét egy összegben elszámolni a bevétellel szemben. De mi van abban az esetben, ha nem értékesíti a termőföldet, vagy nem is áll szándékában? Illetve abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó támogatásból fedezi a tárgyi eszköz teljes összegét, akkor a használatbavétel időpontjában a teljes összeg elszámolható écs-ként, vagyis költségként? Ez alkalmazható a termőföldre, vagy écs hiányában ez sem?
Megjelent a Számviteli Levelek 220. számában (2010. április 29.), 4573. kérdésszám alatt
támogatás (területalapú)
támogatás (tevékenység felszámolása) Cukorrépa-termesztés megszüntetésének támogatása
Egy, a cukorrépa-termesztést is integráló mezőgazdasági vállalkozás - a térségben lévő cukorgyár bezárása miatt - 2007. évben felhagyott a cukorrépa-termesztéssel, és termelési kvótájáról is lemondott. Az MVH-tól szerkezetátalakítási támogatási határozatot kapott 2008. januári keltezéssel. A vállalkozás mérlegkészítési időpontja április 30. A határozatban a támogatás összege euróban van számszerűsítve, azonban a kifizetési árfolyamot nem tartalmazza, erről az MVH külön határozatot fog kiállítani a későbbiekben. A határozat szerint a támogatás mértékét "a 2007/2008. évi lemondás után" állapították meg, melynek a kifizetésére 2008 júniusában és 2009 februárjában kerül sor, két részletben. A támogatás elszámolása az alábbi számviteli kérdéseket veti fel: 1. Melyik évre, illetve évekre kell elszámolni egyéb bevételként a kapott támogatást? 2. Amennyiben a támogatás összege a mérlegkészítés időpontjáig csak euróban áll rendelkezésre, a 2007. évre elszámolandó támogatást milyen árfolyamon kell a beszámolóba beállítani, s majd a tényleges árfolyam birtokában hogyan kell eljárni az árfolyam-különbözetek elszámolását illetően? 3. A vállalkozás a szerkezetátalakítás érdekében a 2007-2009-es években több, a növénytermesztéshez kapcsolódó gépi, valamint állattenyésztési beruházás megvalósítását tervezi. Van-e lehetőség a "cukorrépa-termesztés megszűnése miatt" kapott szerkezetátalakítási támogatásnak - az éves beruházási (üzembe helyezési) költségek 2007. évi ténylegesen megvalósított és 2008-2009. évi tervezett összegéig - évek között történő időbeli elhatárolására, majd az amortizációs költségekkel arányos összegben történő feloldására?
Megjelent a Számviteli Levelek 179. számában (2008. július 17.), 3748. kérdésszám alatt
támogatás (utólag kapott)
támogatás (Vidékfejlesztési) Vidékfejlesztési Stratégiák támogatása
A kft. a 76/2011. és a 35/2013. VM rendelet alapján a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához kapott támogatásokat. A kapott összegeket a tőketartalékba kell könyvelni?
Megjelent a Számviteli Levelek 363. számában (2017. április 13.), 7263. kérdésszám alatt
támogatás (vissza nem térítendő)
támogatás az ár befolyásolására Támogatások számviteli elszámolása
Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?
Megjelent a Számviteli Levelek 12. számában (2001. június 14.), 215. kérdésszám alatt
támogatás besorolása Támogatások besorolása
Nem látjuk egyértelműnek az adott támogatások számviteli besorolását. Az Szt. 2005. 01. 01-jétől alkalmazandó szabályokhoz kapcsolódó indokolása szerint: "A törvény pontosítja és egyértelművé teszi az előírásokat a tekintetben, hogy a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, illetve adott támogatást, véglegesen átvett-átadott pénzeszközt mikor kell az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között, mikor kell a rendkívüli bevételek, illetve a rendkívüli ráfordítások között elszámolni, és ez utóbbiak esetében mikor kell azokat időbelileg elhatárolni." Mi azonban nem látunk egyértelmű helyzetet. Nem kapunk arra iránymutatást, hogy egy támogatást minek a mentén kell megítélni. Egy olyan támogatás, amelyet a vállalkozás egy közhasznú alapítványnak működése során először és utoljára ad, az a rendkívüli ráfordítások fogalmának legalább annyira megfelel, mint az egyéb ráfordítások fogalmának (az az értékesítés nettó árbevételéhez se közvetlenül, se közvetetten nem kapcsolódik). Véleményünk szerint a jogalkotó nem rendezte a kérdést, holott a kiegészítő mellékletben történő bemutatás szempontjából nem mindegy, hogy egyéb ráfordítás, illetve rendkívüli ráfordítás.
Megjelent a Számviteli Levelek 133. számában (2006. július 20.), 2705. kérdésszám alatt
támogatás elszámolása
támogatás eredményt érintően Támogatások számviteli elszámolása
Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?
Megjelent a Számviteli Levelek 12. számában (2001. június 14.), 215. kérdésszám alatt
támogatás fejlesztési célra
támogatás igazolása Igazolás, nyilatkozat nyújtott támogatásról
A Tao-tv. 7. §-ának (7) bekezdése szerint: "Az (1) bekezdés z) pontja alapján az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményt, ha rendelkezik a közhasznú szervezet, a Magyar Kármentő Alap, a Nemzeti Kulturális Alap vagy a felsőoktatási intézmény által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással. Az igazolás tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját." De milyen törvényi előírás miatt szerepel az igazolásokon az, hogy a szervezet működése a fenti adomány nélkül sem veszteséges? Hogyan kell ezt értelmezni, mi a lényege?
Megjelent a Számviteli Levelek 328. számában (2015. július 16.), 6714. kérdésszám alatt
támogatás illetéke Működési támogatások illetékfizetése
2007. 11. 09-én az APEH hírlevelében megjelent (PM Szakállamtitkár 15918/2007/1 - APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559371322) állásfoglalásban többek között az alábbiakat olvastam: A különféle "működési támogatások", végleges pénzeszközátadások illetékjogi megítélésénél is érvényesül az az általános polgárjogi jogelv, hogy az ügyleteket tartalmuk szerint kell megítélni. Ez a kategória sok tranzakciót (például az anyavállalat által a leányvállalat működését segítő ajándék, állami támogatás stb.) fedhet le. Közömbös tehát a megnevezés, ha az ügylet tartalmi szempontból ajándékozásnak minősül! Kérdésem a következő: Amennyiben a működési támogatást alapítvány vagy egyéb társadalmi szervezet kapja működése finanszírozásához állami vagy nem állami (pl. vállalkozói) szférából, akkor az ugyanúgy illetékköteles, mintha azt egyéb gazdálkodó kapná? A kérdés azért aktuális, mert pl. hajléktalanok szociális ellátását végző alapítvány (amely kiemelten közhasznú) forrásait csak a közszférából kapja normatíva alapján, illetve mivel önkormányzat helyett lát el közfeladatot, az önkormányzat is nyújt nem normatívnak minősülő támogatást. A teljes működési támogatási bevétele után kötelezett illetéket fizetni? Hogyan kell helyesen eljárni azoknál a társadalmi szervezeteknél, amelyeknél pl. vállalkozók nyújtanak támogatást; a támogatás célja a társadalmi szervezet működésének finanszírozásához való hozzájárulás? Érvényesülhet-e a társadalmi szervezeteknél ezen a területen az illetékmentesség, illetve milyen kritériumok teljesítése esetén?
Megjelent a Számviteli Levelek 172. számában (2008. április 3.), 3596. kérdésszám alatt
támogatás könyvelése
támogatás nem pénzben Támogatások számviteli elszámolása
Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?
Megjelent a Számviteli Levelek 12. számában (2001. június 14.), 215. kérdésszám alatt
támogatás nyilvántartása Közhasznú alapítvány nyilvántartása
Egy kiemelkedően közhasznú alapítvány támogatást kap egy cégtől. Az alapítvány a törvény előírása szerint kiállítja az igazolást. Kell-e valamilyen szerv vagy az adóhatóság felé adatot szolgáltatni a kiállított igazolásokról? Milyen nyilvántartás szükséges?
Megjelent a Számviteli Levelek 110. számában (2005. július 21.), 2262. kérdésszám alatt
támogatás pénzben
támogatás szolgáltatással Térítésmentes szolgáltatás kiemelkedően közhasznú alapítványnak
Közlekedési rt. támogatási szerződést kötött egy kiemelkedően közhasznú alapítvánnyal. E szerződés alapján a társaság autóbuszain az alapítvány térítésmentesen hirdetményt helyezhet el. A szolgáltatás értéke után az alapítvány adományigazolást bocsát ki a társaság nevére. Hogyan kell ezt a támogatást a támogatónál elszámolni?
Megjelent a Számviteli Levelek 87. számában (2004. július 22.), 1783. kérdésszám alatt
támogatás társadalmi szervezettől
támogatás természetben
támogatás ültetvénytelepítéshez Ültetvénytelepítéshez kapott támogatás
Társaságunk bérelt földön létesít energiaültetvényt. Az ültetvény néhány év múlva fordul termőre. Jelenleg beruházásként mutatjuk ki. Az ültetvényhez földalapú állami támogatást kapunk. A földtulajdonossal kötött szerződés szerint a kapott támogatás összege a bérleti díj részeként a földtulajdonost illeti meg. Hogyan kell elszámolni a gazdasági eseményeket (kapott támogatás, bérleti díj)?
Megjelent a Számviteli Levelek 209. számában (2009. november 12.), 4377. kérdésszám alatt
támogatás visszafizetése Támogatás visszafizetése őstermelőnél
2009 augusztusában az őstermelő az MVH határozata alapján - a 2008. június 25-én kelt határozat alapján kapott az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott területalapú támogatáshoz kapcsolódó energetikai céllal termesztett növények termesztéséhez kapcsolódó kiegészítő támogatást - a támogatás visszafizetéséről határozott, amit 2009 augusztusában vissza is fizetett. Kérdésem, hogy 2009. évben ezt hogyan kell elszámolni, támogatás csökkenéseként?
Megjelent a Számviteli Levelek 215. számában (2010. február 18.), 4481. kérdésszám alatt
támogatáscsomag "Support" csomag elszámolása
Társaságunk új szerver vásárlásakor a hardveren és a rendszerszoftveren kívül megvásárolt egy ún. "Support" csomagot is. A csomag megvásárlásával a számítógépek szokásos 1 éves garanciaideje 3 évre meghosszabbodott, illetve a szervizelő cég köteles ebben a 3 éves időszakban a javítást munkanapokon 4 órán belül megkezdeni. Acsomag ára a számlában külön szerepel. Mi a "Support" csomag helyes számviteli elszámolása?
Megjelent a Számviteli Levelek 115. számában (2005. október 13.), 2364. kérdésszám alatt
támogatási előleg
támogatásintenzitás Támogatásintenzitás több jogcímen kapott támogatás mellett
Egy kisvállalkozás egy darab 100 000 E Ft értékű új műszaki gépet vásárolt, melyre 65 000 E Ft vissza nem térítendő támogatást kapott. Adózás elő­tti eredménye 50 000 E Ft, és kisvállalkozói kedvezményre jogosult. A térség támogatási intenzitása 70% (50+20). A kft. csökkentheti a társaságiadó-alapját 30 000 E Ft-tal [Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének zs) pontja]? Jelen esetben hány százalék a támogatási intenzitás: 68 vagy 75%?
Megjelent a Számviteli Levelek 291. számában (2013. szeptember 5.), 5996. kérdésszám alatt
támogatott eszköz Támogatott eszköz eladása
Az X. kft. GVOP-s támogatásból vásárolt nettó 60 millió forintért egy gépet, amelynek könyv szerinti értéke jelenleg 48 millió forint. A gépre 21 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott, amelyből jelenleg 16,8 millió forint a halasztott bevételként elhatárolt összeg. Az X. kft. a támogatott tevékenységét - egyéb okok miatt - megszünteti, és a pályázatkiíró hozzájárulásával Y. kft. átveszi az X. kft. pályázattal kapcsolatos kötelezettségeit. Ez esetben X. kft. milyen értéken adhatja el a gépet az Y. kft.-nek? Mi lesz a halasztott bevétellel? Az Y. kft.-nél megjelenik-e valahol az X. kft. által kapott támogatás? Ha igen, azt hogyan kell könyvelni?
Megjelent a Számviteli Levelek 206. számában (2009. október 1.), 4313. kérdésszám alatt
támogatott eszköz értékcsökkenése
támogatott eszköz értékesítése Támogatott eszköz értékesítése
Társaságunk vissza nem térítendő támogatást kapott tárgyi eszköz beszerzésére, amelynek fejében vállalta, hogy a tárgyi eszközzel 10 évig szolgáltatni fog. A támogatási szerződés szerint, ha a támogatott a vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a támogatást a jegybanki alapkamat kétszeresével növelten vissza kell fizetni. A támogató a követelését jelzáloggal biztosította. 2 év után a támogató hozzájárulásával a társaság a tárgyi eszközt értékesítette azzal, hogy a társaságot 2011-ig terheli a vállalt kötelezettség a jelzálog fenntartása mellett. Helyesen járt-e el társaságunk, amikor a tárgyi eszköz értékesítésekor nem szüntette meg a támogatás miatti hosszú lejáratú kötelezettséget, csak az értékesített tárgyi eszköz nettó értékét vezette ki az értékesítés egyéb bevételként elszámolt összegével szemben?
Megjelent a Számviteli Levelek 113. számában (2005. szeptember 15.), 2338. kérdésszám alatt
tanácsadás
tandíj Átvállalt tandíj visszafizetése
2003-2005-ig felsőoktatási tanintézményben tanultam, mert egykori munkaadóm beiskolázott. A tandíj teljes összege 500 ezer forint volt. A munkáltatóm "munkáltatói kötelezvény alapján" az egyetemi képzés díját elszámolta költségként. Velem tanulmányi szerződést kötöttek. Mivel 2005-ben közös megegyezéssel megszűnt a munkaviszonyom, az 500 ezer forint tandíjat vissza kellett fizetnem. 2005. 08. hónapban ezt volt munkaadóm pénztárába befizettem, amelyről számlát nem, csak egy bevételi pénztárbizonylatot kaptam. Jogszerű volt ez így?
Megjelent a Számviteli Levelek 202. számában (2009. július 16.), 4242. kérdésszám alatt
tanfolyam
tanfolyami díj
tankolás
tankönyv Tankönyv-akkreditációs díj
A tankönyv akkreditációs díját hogyan kell elszámolni? Költség vagy aktiválandó?
Megjelent a Számviteli Levelek 297. számában (2013. december 12.), 6109. kérdésszám alatt
tanulmányi szerződés
tanulmányterv Külföldi tanulmányterv áfája és elszámolása
Belföldi cég külföldi cégtől épületkomplexumra tanulmánytervet rendel meg, amelyet egy önkormányzatnak ad el. Milyen áfafizetési kötelezettség terheli? Hogyan kell elszámolni? Mi a számviteli elszámolás akkor, ha az önkormányzat mégsem veszi meg?
Megjelent a Számviteli Levelek 18. számában (2001. szeptember 27.), 345. kérdésszám alatt
tanulmányút
tanulószerződés
táppénz Baleseti táppénz elszámolása
Baleseti táppénz fizetési meghagyással történő utólagos befizetésénél helyes-e az, ha a tételt a bankkivonat alapján közvetlenül a 8. számlaosztályban könyveljük?
Megjelent a Számviteli Levelek 93. számában (2004. október 28.), 1914. kérdésszám alatt
tárgyi adómentes
tárgyi eszköz
tárgyi eszköz (fellelt) Fellelt tárgyi eszközök
Leltározás során felleltünk tárgyi eszközöket, amelyek nem szerepeltek a könyvelésben. Hogyan és milyen bizonylat alapján kell kimutatni ezen eszközöket a könyvelésben?
Megjelent a Számviteli Levelek 282. számában (2013. március 21.), 5792. kérdésszám alatt
tárgyi eszköz (készleten) Használatba adott eszköz nyilvántartása áruként
A 2013. évi változások között van egy paragrafus, amelyik rendelkezik a használatba vett eszközök elszámolásáról. Ha cégünk megvásárol egy keverőt, ami normál esetben tárgyi eszköz, de ezt nem saját célra veszi meg, hanem használatba adja a vevőnek X időre, majd ezen időszak letelte után eladja a vevőnek, vagy térítés nélkül átadja, akkor is ki lehet az áruk között mutatni?
Megjelent a Számviteli Levelek 280. számában (2013. február 21.), 5758. kérdésszám alatt
tárgyi eszköz (kis értékű)
tárgyi eszköz (üzemkörön kívüli) Üzemkörön kívüli tárgyi eszközök amortizációja
Cégünk tulajdonában van egy nyaraló a Balaton mellett, amelyet a nyári időszakban a dolgozóink vesznek igénybe. Idén jelentősebb felújítást végeztünk (gázbekötés, új bútorzat, konyhai gépek). Ezeket aktiváltuk, és a számviteli politika szerint számoljuk el az értékcsökkenésüket. Ezen tárgyi eszközök után elszámolt értékcsökkenési leírással adózási szempontból van-e teendő? Ha igen, mikor és melyik értékcsökkenési leírást kell módosítani?
Megjelent a Számviteli Levelek 225. számában (2010. augusztus 5.), 4662. kérdésszám alatt
tárgyi eszköz átsorolása Tárgyi eszköz éven belüli átsorolása
Ha a tárgyi eszközt éven belül visszaminősítették készletté, akkor a tárgyévben elszámolt értékcsökkenési leírást is vissza kell könyvelni? Az eszközt így az aktiválási bruttó értéken kell készletre venni, vagy a könyv szerinti értéken?
Megjelent a Számviteli Levelek 325. számában (2015. május 14.), 6653. kérdésszám alatt
tárgyi eszköz bérlete Bérlet vagy szolgáltatás?
Partnerünktől filteres kávégépet bérelünk. A számlát bérleti díjról állítják ki, amelynek az alapja az adott hónapban elfogyott filter, amelyből a kávé készül. Helyes-e ez a számlázási gyakorlat? Ha igen, nekünk bérleti díjként vagy anyagköltségként kell könyvelni?
Megjelent a Számviteli Levelek 222. számában (2010. június 3.), 4617. kérdésszám alatt
tárgyi eszköz besorolása
tárgyi eszköz értékesítése
tárgyi eszköz felértékelése 0 kapcsolódó kérdés az archívumban. Megnézem őket.
tárgyi eszköz kivezetése
tárgyi eszköz minősítése Tárgyi eszközök minősítése adózási szempontból
Társaságunknál a NAV ellenőrzést tartott társasági adó és áfa adónemekben. Ennek során néhány tárgyi eszköz beszerzését nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült tételnek minősítette, ezért az ezekre elszámolt értékcsökkenést kivette a költségek közül. Ugyanezen tételek visszaigényelt áfáját az egyéb ráfordítások között rendelte elszámolni. A társaságiadó-alapot korrigálta ezekkel a tételekkel. A határozat szerint a vizsgálat ellenőrzéssel lezárt időszakot keletkeztetett. Nem rendelkezett viszont arról, hogy mi legyen az eszközök bekerülési értékével, amit a megfelelő tárgyieszköz-számlákon tartunk nyilván. Mivel szemben kell ezeket a könyvekből kivezetni?
Megjelent a Számviteli Levelek 303. számában (2014. április 10.), 6230. kérdésszám alatt
tárgyieszköz-vásárlás
tárgyjutalom
tárgynyeremény
tárolási díj Tárolással kapcsolatos térítések elszámolása
A szövetkezet saját tulajdonú raktárában tárolási díj, valamint a tárolással összefüggő költségek (gázosítás, szellőztetés stb.) megtérítése mellett külső megrendelők részére tárolást végez. A tárolási díj része-e az árbevételnek? A megfizetett gázosítást költségtérítésként számoljuk el, mert azt mi is igénybe vettük. Az általunk nem használt egyéb épületeket bérbe adjuk, a kapott bérleti díj árbevétel vagy egyéb bevétel?
Megjelent a Számviteli Levelek 109. számában (2005. június 30.), 2239. kérdésszám alatt
tárolási veszteség Tárolási veszteség elszámolása
Olajtartalmú napraforgót értékesítettünk 2009-ben. A vevő nem szállította el, csak 2010-ben. Az idegen készletet mi tároltuk a tárolási díj ellenében. Kitároláskor a tárolási veszteség következtében súlyhiány keletkezett. Kell-e a korábban kiszámlázott összeget helyesbíteni a mennyiség és az ellenérték vonatkozásában? Ha igen, milyen teljesítési időponttal? Elszállítás után a vevő bevizsgáltatta az olajtartalmat, amely magasabb értékű lett, mint az értékesítéskor megállapított érték. Hogyan számlázandó ez az úgynevezett bonifikáció?
Megjelent a Számviteli Levelek 228. számában (2010. szeptember 23.), 4716. kérdésszám alatt
társadalmi szervezet
társadalombiztosítási járulék Társadalombiztosítási járulék elszámolása egyéni vállalkozónál
Egyéni vállalkozó tevékenysége könyvelésénél a Szja-tv. 11. számú melléklet 6. pontja szerint nem megállapodás alapján befizetett saját társadalombiztosítási járulék számolható el éven belül költségként. A bevallás 0253-16. sz. melléklete rögzíti, hogy az éves vállalkozói kivét saját jogú járulék befizetése januárban esedékes és ez a következő év költsége. A vállalkozás nehézségei miatt a saját társadalombiztosítási járulékot a folyó évben nem tudja megfizetni, amire az APEH határozattal adott engedélyt. A bevallott járulék éven belüli befizetés összege csökkenti az adóalapot?
Megjelent a Számviteli Levelek 88. számában (2004. augusztus 19.), 1810. kérdésszám alatt
társadalombiztosítási kifizetőhely
társas vállalkozó jövedelme Társas vállalkozó jövedelme
Egyszemélyes kft. tulajdonosa a társaság ügyvezetője, valamint a társaságban személyesen is közreműködik. Erre a társasági szerződés külön nem tér ki. Elszámolható-e részére főállású tagként jövedelem, vagy megbízási díjként kell elszámolni a részére kifizetett juttatást?
Megjelent a Számviteli Levelek 189. számában (2009. január 8.), 3943. kérdésszám alatt
társaság ajándékozása Társaság elajándékozása
A társaság egyszemélyes tulajdonosa újonnan alakított társaságát el kívánja ajándékozni magánszemély ismerősének. A társaság jegyzett tőkéje 3 millió forint. A társaságban egy lakóingatlan van, 22 millió forint értékben, amelynek forrása tagi kölcsön. Az ügylet során kit és milyen mértékű adó- és illetékfizetési kötelezettség terhel?
Megjelent a Számviteli Levelek 290. számában (2013. augusztus 15.), 5973. kérdésszám alatt
társasági adó
társasági adó (10%)
társasági kölcsön Társasági kölcsön kiváltása bankhitellel
Társaságunknak a korábbi évek során egy másik kft. euróalapú kölcsönt nyújtott. 2008-ban ezt a kölcsönt euróalapú bankhitellel váltották ki. A bank a hitel összegét közvetlenül a kft.-nek utalta át. Társaságunknál a gazdasági eseménnyel kapcsolatosan pénzmozgás nem volt. Helyesen járunk-e el akkor, ha a társaság könyveiből a korábbi kötelezettség összegét a könyv szerinti árfolyamon vezetjük ki, és a bankkal szembeni kötelezettséget a számviteli politikában rögzített, az átutalás napján érvényes MNB-árfolyamon írjuk elő? Ebben az esetben ugyanis árfolyamveszteséget mutatunk ki annak ellenére, hogy valós pénzmozgás nem volt!
Megjelent a Számviteli Levelek 184. számában (2008. október 9.), 3842. kérdésszám alatt
társaságiadó-alap
társasház
társasházi beszámoló Társasházi beszámoló elkészítésének elmulasztása
Kettős könyvvitelt vezető társasház közös képviselője sorozatosan nem készíti el a társasház egyszerűsített éves beszámolóját, így a társasház közgyűlése annak adatait nem ismeri, és nem hagyja jóvá. Ez esetben egy külső (könyvszakértői) ellenőrzésnél beszélhetünk-e a társasház vagyoni helyzete áttekintésének meghiúsulásáról?
Megjelent a Számviteli Levelek 318. számában (2015. január 15.), 6524. kérdésszám alatt
társasházi bevételek Társasház bevétele egyszeres könyvvitelben
Problémám a társasház bevételeként elszámolt összegből a kifizető által levont forrásadóval kapcsolatos. A számlán a bruttó összegből levont forrásadót fel kell tüntetni, de mi lesz a számla végösszege? A bruttó érték vagy a fizetendő összeg? Hogyan kell helyesen elszámolni a naplófőkönyvben? A beszámolóban, illetve az iparűzési adó szempontjából a bruttó vagy a forrásadóval csökkentett összeg lesz-e a bérleti díj árbevétele?
Megjelent a Számviteli Levelek 205. számában (2009. szeptember 17.), 4295. kérdésszám alatt
társasházi elszámolások
társasházi közös költségek
társasházi közös tulajdon
társasházi lakás
társulás projektelszámolása Társulás által megvalósított projekt elszámolása
A megye önkormányzataiból alakult Társulás megvalósított egy projektet, amelyben a megye településeinek szilárdhulladék-lerakóit rekultiválták. A projekthez 100% uniós, illetve hazai támogatást kaptak. A projekt fizikailag megvalósult. A rekultivált földterületeket a Társulás vissza fogja adni a települési önkormányzatoknak. A Társulás a beruházás költségeit könyveiben elkülönítetten nyilvántartja. A szállítók kiegyenlítése a Közreműködő Szervezet részéről szállítói finanszírozással történik, a Társulásnál pénzmozgás nincs. Hogyan történjen a beruházás kivezetése, ha az átadás térítés nélküli? A NAV állásfoglalása alapján egyenes adózást alkalmaztunk a projekt megvalósítása során. A beszerzéseket terhelő áfát nem vontuk le. A finanszírozás bruttó módon történt. A rekultivált földterületek önkormányzatoknak történő átadása során az áfát fel kell számítani?
Megjelent a Számviteli Levelek 306. számában (2014. május 29.), 6312. kérdésszám alatt
társult vállalkozás Társult, illetve jelentős tulajdoni részesedésű vállalkozás
Szíveskedjenek példákkal megvilágítani, hogy egy vállalkozás mikor minősül társult vállalkozásnak, és mikor jelentős tulajdoni részesedésű vállalkozásnak? Mi a különbség a kettő között? A zavart az okozza, hogy mindkettő definíciójában 20%-os részesedésről szól a számviteli törvény.
Megjelent a Számviteli Levelek 374. számában (2017. október 26.), 7431. kérdésszám alatt
tartalékképzés adóhiányra Adóhiányra, adóbírságra tartalék képzése?
Az adóhatósági ellenőrzés során az elsőfokú határozat már megszületett, jelentős összegű megállapításokkal: adóhiány, adóbírság, késedelmi pótlék. Nagy valószínűséggel a másodfokú határozat fenn fogja tartani az elsőfokú határozat megállapítását. Ebben az esetben a társaság mindenképpen bíróság elé kívánja vinni az ügyet. Felmerült a tartalékképzés lehetősége (kötelezettség). Kérdés, hogy ezt mikor kell megtenni? És milyen formában?
Megjelent a Számviteli Levelek 208. számában (2009. október 29.), 4346. kérdésszám alatt
tartalmi hiba Tartalmi hiba javítása bevallásban
Ha egy cég a tao-bevallását beadta, az adóhatóság behívta tartalmi hiba miatt javítani, melyet az adózó javított is, az abban szereplő adatokat hogyan lehet később javítani? Csak önrevíziózni lehet? Csak a bevallás első oldala javítható, a mérlegeredménysorok nem, ill. az adóalapnövelők, -csökkentők sem? Indoklás szükséges, vagy elég egy levél formájában közölni a változást?
Megjelent a Számviteli Levelek 132. számában (2006. június 29.), 2683. kérdésszám alatt
tartály Tartályok értékcsökkenési leírása
A Tao-tv. 2. számú melléklete II. építmények része az építmények jellege szerint határozza meg a leírási kulcsokat. A Tao-tv. szerint helyesen járunk-e el, ha a föld feletti benzin- és olajtárolásra használt tartályokra az ipari építmények 2 százalékos leírási kulcsát alkalmazzuk? A besorolásnál a 9006/1999. KSH-közleményt vettük alapul.
Megjelent a Számviteli Levelek 38. számában (2002. július 4.), 758. kérdésszám alatt
tartási szerződés
tartós bérlet
tartozás
tartozás (lejárt) Lejárt tartozás engedményezése vételi jog érvényesítésével
"X" kft. nem törlesztette a pénzintézettel szembeni tartozását. Ezért a pénzintézet a kölcsönszerződéseket felmondta, és a tartozást egy összegben lejárttá tette. A pénzintézet ezen követelését engedményezési szerződés keretében "Z" kft.-re engedményezte oly módon, hogy "X" kft. - korábbi kölcsönszerződése biztosítékául szolgáló - ingatlanjainak vonatkozásában vételi jogával úgy élt, hogy a vételi jog engedményeseként szintén "Z" kft.-t jelölte meg. A földhivatal a tulajdonosváltozást - "X" kft.-ről "Z" kft.-re - a vételi jog érvényesítése okán, számla kiállítása nélkül - az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte. A fentiek alapján "X" kft. hiteltartozása megszűnt, "X" kft. eszközeit (ingatlanok, tárgyi eszközök, árukészlet) a könyvekből ki kell vezetni, ezen eszközöket "Z" kft. könyveibe fel kell venni és ki kell mutatni "Z" kft. könyveiben az átvállalt kölcsöntartozást is. Kérdéseim: Helyesen értelmezem-e a fentieket, ha az eszközátadást "X" kft. és "Z" kft. közötti adásvételként, a pénzintézet és "Z" kft. között létrejött hitelszerződést engedményezésként kezelem? Áfa szempontjából az új hitelszerződéssel létrejött tartozásátvállalás minősíthető-e "pénzhelyettesítő eszközzel" történt megfizetésnek? Az eszközök átadását áfaköteles termékértékesítésnek kell tekinteni? A beépített ingatlanokat meg kell-e bontani telek és épület értékére? 10 éven belül szükséges-e a korábban levont áfa arányosítás útján történő visszafizetése? A társasági adó szempontjából "X", illetve "Z" kft.-nél milyen adóalap-módosító tételekkel kell számolni? Milyen könyvelési tételeket kell alkalmazni? Milyen értéken történjen az eszközök kivezetése, illetve nyilvántartásba vétele? És az engedményezett követelés nyilvántartásba vétele?
Megjelent a Számviteli Levelek 234. számában (2010. december 16.), 4838. kérdésszám alatt
tartozás (USD-ben) USD-tartozás kiegyenlítése euróval
A cégnek kb. 10 éve USD-ben nyilvántartott hiteltartozása van. Van-e arra lehetőség, hogy a törlesztés euróban történjen? Ha lehetséges, akkor milyen átváltási árfolyamot kell a törlesztések számviteli elszámolásánál alkalmazni?
Megjelent a Számviteli Levelek 136. számában (2006. szeptember 14.), 2761. kérdésszám alatt
tartozás elengedése Tartozás elengedése
Társaságunknál az egyik dolgozó 2007-ben jelentős kárt okozott azzal, hogy bizonyos szerszámokat eltulajdonított és eladott. Amikor lebukott, nem lett belőle rendőrségi ügy. Közjegyző előtt elismerte tettét, és vállalta, hogy havi 10 000 Ft-os részletekben törleszti az adósságát. Mivel a dolgozó és családja szűkös körülmények között él, a második gyermek megszületése után a társaságunk a fennálló 870 ezer Ft tartozást elengedi. Milyen járulék-, illetve egyéb fizetési kötelezettséggel jár ez a társaság, illetve a magánszemély részére?
Megjelent a Számviteli Levelek 229. számában (2010. október 7.), 4733. kérdésszám alatt
tartozás ellentételezése Tartozás ellenében gyümölcsös
Mezőgazdasági termeléssel foglalkozó kft. elfogadhat-e őstermelőtől tartozás ellenében felajánlott gyümölcsültetvényt?
Megjelent a Számviteli Levelek 171. számában (2008. március 20.), 3593. kérdésszám alatt
tartozás kivezetése Szállítóval szembeni kötelezettség leírása
A korábbi évek során megmaradt szállítói tartozásokkal mi a teendő, ha a szállító nem követelte több éve a tartozás kiegyenlítését? Kivezethető-e a könyvviteli nyilvántartásokból, és ha igen, milyen bizonylatok alapján, és hogyan könyveljük?
Megjelent a Számviteli Levelek 36. számában (2002. június 6.), 704. kérdésszám alatt
tartozásátvállalás
tartozáselvállalás Vevőkkel kapcsolatos sajátosságok
A vevőkkel szembeni követelések kiegyenlítésének sajátos módjával kapcsolatosan kérdezek: tartozásátvállalás, teljesítéselvállalás és tartozáselvállalás. A tartozásátvállalás a Ptk. szerint egy háromoldalú megállapodás: a szerződés kötelezettje helyébe egy harmadik személy, az átvállaló lép, így a jogosult a teljesítést csak tőle követelheti. A régi kötelezett helyébe egy új kötelezett lép. A számviteli törvényben nincs szó arról, hogy a jogosultnál kell-e könyvelni, és ha igen, mit. Mivel a jogosult már csak az átvállalótól követelheti a teljesítést, akkor a kérdező szerint az eredeti vevőkövetelés már nem áll fenn, az átvállalóval szembeni követelést egyéb követelésként kell kimutatni. A teljesítményátvállalás két fél közötti ügylet, egy harmadik személy állapodik meg a kötelezettel, hogy ő fog teljesíteni a jogosult felé. Ezt megteheti közvetlenül (ő fizet), vagy úgy, hogy az eredeti kötelezettnek bocsátja rendelkezésre a fizetendő összeget. A szerződés kötelezettjének személye nem változik. Jól gondolom, hogy a jogosult könyveiben ilyenkor nincs változás? Az átvállaló és a kötelezett pedig itt is egyéb bevételt, illetve egyéb ráfordítást könyvel. Tartozáselvállalás a teljesítéselvállalásból akkor lesz, ha erről a megállapodásról értesítik a jogosultat is. Ilyenkor egyetemleges kötelezettség jön létre. Jól gondolom, hogy ilyenkor a jogosult könyveiben marad minden változatlan, mivel a követelés csak egyszer mutatható ki?
Megjelent a Számviteli Levelek 384. számában (2018. április 26.), 7600. kérdésszám alatt
tartozék vagy beruházás Villanybojler mint tartozék vagy berendezés
Vásároltunk egy 50 literes villanybojlert 44 ezer forintért. Épülettartozékként vagy kis értékű berendezésként kell nyilvántartásba venni? Ha épülettartozék, akkor milyen értékcsökkenési leírási kulcsot kell alkalmazni?
Megjelent a Számviteli Levelek 371. számában (2017. szeptember 7.), 7399. kérdésszám alatt
távfelügyeleti szolgáltatás
távhőszolgáltatás
távközlési szolgáltatás Távközlési szolgáltatás áfájának levonhatósága
Mikor mentesülhet az adóalany a távközlési szolgáltatás levonási korlátja alól? Mikor, milyen feltételek mellett lehet a távközlési szolgáltatás áfáját teljes összegében levonni?
Megjelent a Számviteli Levelek 65. számában (2003. augusztus 14.), 1373. kérdésszám alatt
távmunka Távmunkát végzők számításba vétele
Cégünk 2011. évtől megszünteti egyik telephelyét, és az ott dolgozókat távmunkásként kívánja alkalmazni. A távmunkában dolgozókat az átlagos statisztikai állományi létszám számításánál hol kell figyelembe venni? A munkaszerződés módosításában a munkavégzés helye a lakcíme lesz, a székhelyet esetleg szerepeltetni kell? Ennek - szerintem - a legnagyobb jelentősége az iparűzési adó megosztásánál van. A munkaszerződés módosításában még mit kell leírni? Hogyan történik a munkaidő nyilvántartása?
Megjelent a Számviteli Levelek 238. számában (2011. február 24.), 4920. kérdésszám alatt
taxihasználat
tb-kifizetőhely Költségtérítés kifizetőhelynek
Cégünk tb-kifizetőhely. A tb költségtérítésként 1 százalékot még átutal a számlánkra. Ez az 1 százalékos költségtérítés milyen bevételnek számít?
Megjelent a Számviteli Levelek 161. számában (2007. október 11.), 3340. kérdésszám alatt
technológiai berendezések Technológiai berendezések csővezetékei
Vegyipari üzem technológiai berendezésének a csővezetékek is részei. Lehetnek-e ezek a vegyipari berendezés tartozékai, és a fő eszközzel azonosan amortizálódnak, vagy önálló tárgyi eszköz, és mint vezeték amortizálódik?
Megjelent a Számviteli Levelek 144. számában (2007. január 25.), 2936. kérdésszám alatt
teherautó
teherautó adóalap-kedvezménye Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye
Magántulajdonban lévő, kisvállalkozásnak minősülő, sertéstenyésztéssel foglalkozó cég vagyunk. Beszerzéseinket (takarmánykiegészítők, tenyészkocák) szinte napi rendszerességgel az ügyvezető a saját tulajdonú gépkocsijával szállította a közeli városból... E feladatok megoldására vásárolni tervezünk egy tehergépkocsit. A mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményét érvényesíthetjük-e ezen beruházás után?
Megjelent a Számviteli Levelek 25. számában (2002. január 3.), 489. kérdésszám alatt
tehergépkocsi
tehergépkocsi-vezető Tehergépkocsi-vezető külföldi napidíja
Az Szja-tv. 28. §-ának (2)-(3) bekezdése, valamint a 168/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet ír arról, hogy külföldi kiküldetés címén származó bevételből napi 25 euró összeg adómentes a nemzetközi közúti árufuvarozásban gépkocsivezetőként, illetve árukísérőként foglalkoztatott külföldi kiküldetés címén bevételt szerzett magánszemélynél. A foglalkoztatott személy fogalmának pontosítását az Szja-tv. 28. §-ának (4) bekezdése tartalmazza. A kérdésem: egy cég saját teherautóval rendelkezik, mellyel saját késztermékeit fuvarozza a megrendelőhöz külföldre (másnak, más megbízásából nem végezhet fuvarozási tevékenységet, fuvarozási engedélyre nincsen szüksége), a tehergépkocsi-vezető munkaviszonyban áll a vállalkozással. Fizethető-e ebben a tevékenységben külföldi kiküldetés címén a tehergépkocsi-vezetőnek napidíj, a napi 25 euró adómentes összeg figyelembevételével?
Megjelent a Számviteli Levelek 178. számában (2008. június 26.), 3729. kérdésszám alatt
tejkvóta
telefon
telefon (céges)
telefon (otthoni használata) Otthoni telefon használata
A munkavállaló a telefonját cégügyekben használja. Milyen módon térítheti meg a cég a telefonköltségét (otthoni, nem mobil)?
Megjelent a Számviteli Levelek 312. számában (2014. szeptember 18.), 6420. kérdésszám alatt
telefondíj
telefonhasználat
telefonköltség
telefonköltség külföldön Külföldön felmerült telefonköltség
A társaság szeretné a munkavállalója részére megtéríteni azt a telefonköltséget, amely a társaság érdekében merült fel (például külföldi kiküldetés során fogadott vagy indított hívások roamingdíja), azonban a mobilszolgáltató a munkavállaló felé számlázza azt. A társaság csak az igazolt költségeket térítené meg. Milyen módon lehet azt igazolni, hogy ezek a költségek a társaság érdekében merültek fel?
Megjelent a Számviteli Levelek 262. számában (2012. március 22.), 5362. kérdésszám alatt
telefonszolgáltatás közvetítése Telefonszolgáltatás közvetítése
Internetszolgáltató cég kiegészítő szolgáltatásként szeretne telefonszolgáltatást is nyújtani ügyfeleinek. A telefonszolgáltatást közvetlenül nem ő nyújtaná, csak ő számlázná tovább az ügyfelek felé, tehát közvetítené ezt a szolgáltatást. A cég, mint közvetítő, az indított hívásokat nem tudja mérni, az eredeti szolgáltató nyilvántartása és a tőle kapott számla alapján számlázná tovább a havi forgalmi díjakat. Kell-e ezen tevékenység után távközlési adót fizetnie, vagy az adót az a szolgáltató fizeti, akinek a telefonszolgáltatását a cég közvetíti?
Megjelent a Számviteli Levelek 330. számában (2015. augusztus 19.), 6743. kérdésszám alatt
telek
telek értékesítése
telek kamata Telekvásárláshoz kapcsolódó kamat
Egy társaság, amely lakásokat épít eladási célból, a telekvásárláshoz felvett hitel kamatát elszámolhatja-e a lakások beszerzési árában?
Megjelent a Számviteli Levelek 198. számában (2009. május 14.), 4147. kérdésszám alatt
telekadó
telekommunikációs szolgáltatás Uniós társaságtól telefonszolgáltatás igénybevétele
Egy Magyarországon székhellyel rendelkező társaság egy uniós tagállamban lévő társaságtól telefonszolgáltatást rendszeresen vesz igénybe. Kérdésem, hogy áfa tekintetében a számlával mi a teendő?
Megjelent a Számviteli Levelek 151. számában (2007. május 3.), 3107. kérdésszám alatt
telekvásárlás
telephely
telephely (számlázás) Számlázás telephelyről, fióktelepről
Befogadhatom-e a számlát, ha a számlán a vevő címeként nem a székhely, hanem telephely vagy fióktelep, vagy a székhelytől elkülönülő központi ügyintézés helye szerepel?
Megjelent a Számviteli Levelek 295. számában (2013. november 7.), 6070. kérdésszám alatt
telephely külföldön
telepítés Gyümölcsültetvény-telepítés költségeinek elszámolása
A kft. most első alkalommal gyümölcsültetvény-telepítésbe kezdett, amely beruházás a telepítéstől a termőre fordulásig tart. A beruházás költségei csak a befejezés utáni aktiválást követően számított amortizációval írhatók le. Hogyan kell elszámolni a saját traktorral és a saját munkaerővel végzett munkák költségeit, hogyan kell azokat bizonylatolni? A beruházást 2009 őszén kezdtük, eddig csak idegen szolgáltatásokat vettünk igénybe.
Megjelent a Számviteli Levelek 219. számában (2010. április 15.), 4558. kérdésszám alatt
telepítvény Gyümölcsültetvény-telepítés költségeinek elszámolása
A kft. most első alkalommal gyümölcsültetvény-telepítésbe kezdett, amely beruházás a telepítéstől a termőre fordulásig tart. A beruházás költségei csak a befejezés utáni aktiválást követően számított amortizációval írhatók le. Hogyan kell elszámolni a saját traktorral és a saját munkaerővel végzett munkák költségeit, hogyan kell azokat bizonylatolni? A beruházást 2009 őszén kezdtük, eddig csak idegen szolgáltatásokat vettünk igénybe.
Megjelent a Számviteli Levelek 219. számában (2010. április 15.), 4558. kérdésszám alatt
települési adó Egyéni vállalkozó települési adója
Egyéni vállalkozóként mezőgazdasági tevékenységet végző gazdálkodó számára végzek könyvelést, s az egyik földterülete szerinti önkormányzat települési adóként bevezette a földadót. Az önkormányzati rendeletben csak annyi szerepel, hogy a tulajdonosnak a termőföld aranykorona-értéke után kell fizetnie. Kell-e ilyen adót fizetnie az egyéni vállalkozónak?
Megjelent a Számviteli Levelek 334. számában (2015. október 29.), 6807. kérdésszám alatt
téli gumi
teljesítés
teljesítés (el nem ismert) El nem ismert teljesítés
A kivitelező társaság a megrendelő részére építőipari szolgáltatást végzett. A részhatáridők csúszása miatt a szerződés számlázási és fizetési feltételei rendkívül kedvezőtlenné váltak. Megegyezés hiányában a kivitelező levonult az építkezésről, az addig elvégzett munkáiról az elszámolást a megrendelőnek átadta, de számlát - a teljesítés igazolásának hiányában - benyújtani nem tud. Ez esetben a kivitelező cég milyen dokumentum alapján állíthatja ki az elvégzett munkáról a számlát? Ha nem lehet számlát kiállítani, akkor mi legyen a már elszámolt alvállalkozói és anyagszámlákkal, a bérköltséggel és annak közterheivel? Jogos volt-e azok elszámolása? És az áfa levonása?
Megjelent a Számviteli Levelek 386. számában (2018. május 31.), 7621. kérdésszám alatt
teljesítés (előző évi) Előző évi teljesítés számlájának könyvelése
Partnerünk a számlát utólagosan, 2016. 01. 22-én állította ki, teljesítése 2016. 01. 31. A két vállalkozás közötti szerződés szerint a számviteli, tényleges teljesítés 2015. októberre vonatkozott, és ténylegesen meg is történt. Rendszeresen visszatérő kérdés év végén, hogy az évet követően kiállított számlát, amely teljes egészében az előző évi teljesítést tartalmazza, miként kell könyvelni, követelés-kötelezettség vagy időbeli elhatárolás? Kérem tájékoztatásukat arról is, hogy a számviteli törvény mely paragrafusából következik az elszámolásra vonatkozó magyarázatuk? A hivatkozott esetben a számlát 2015. december 31-i dátummal könyvelném, a nettó értéket a költségek között, az áfát halasztott áfaként az egyéb követelések között, a bruttó összeget a kötelezettségek között.
Megjelent a Számviteli Levelek 343. számában (2016. április 14.), 6950. kérdésszám alatt
teljesítés (nem könyvelt) Nem könyvelt teljesítés
Társaságunk 2006-ban megrendelt egy harmadik céggel kötött szerződés alapján 3 db szervizpódium kivitelezését, és egy másik cégtől annak a szerelését, amelyből 1 db 2006-ban elkészült. A szállító helytelenül kiállított számláját visszaküldtük javításra. A szállító nem küldött helyesen kiállított számlát. Ehelyett 2007-ben peres eljárást kezdeményezett. A kötelezettséget számla hiánya, illetve a megindult peres eljárás miatt nem tudtuk elszámolni. A per 2009-ben részegyezséggel lezárult, kiállították a számlát 2006. évi teljesítéssel, 2009. évi kiállítással, amely számlát cégünk ki is egyenlített. Kérdéseink: Kell-e önellenőrzést végrehajtani? Szerintünk nem követtünk el olyan hibát, amely miatt az önellenőrzés indokolt lenne. Mi a helyes eljárás? Vissza kell-e fizetni az osztalékot, ha a hiba hatása miatt arra a saját tőke nem nyújt fedezetet? Áfa szempontjából elkésett számlaként 2009. évi bevallásunkban szerepeltethetjük? A kötelezettséget nem a bíróság állapította meg. Van ennek valamilyen hatása az áfa elszámolására?
Megjelent a Számviteli Levelek 208. számában (2009. október 29.), 4348. kérdésszám alatt
teljesítés 2000-ben Skontó elszámolása 2000-ben
Hogyan kellett a határidőn belüli fizetés árengedményét (skontó) elszámolni 2000-ben?
Megjelent a Számviteli Levelek 8. számában (2001. április 19.), 132. kérdésszám alatt
teljesítés helye
teljesítés időpontja
teljesítés időszakonként Időszakonkénti elszámolás
Hogyan változik az időszakonkénti elszámolás a könyvviteli, könyvvizsgálói, adótanács­adói szolgáltatások esetében? Mire indokolt figyelemmel lenni?
Megjelent a Számviteli Levelek 327. számában (2015. június 25.), 6691. kérdésszám alatt
teljesítésátvállalás Vevőkkel kapcsolatos sajátosságok
A vevőkkel szembeni követelések kiegyenlítésének sajátos módjával kapcsolatosan kérdezek: tartozásátvállalás, teljesítéselvállalás és tartozáselvállalás. A tartozásátvállalás a Ptk. szerint egy háromoldalú megállapodás: a szerződés kötelezettje helyébe egy harmadik személy, az átvállaló lép, így a jogosult a teljesítést csak tőle követelheti. A régi kötelezett helyébe egy új kötelezett lép. A számviteli törvényben nincs szó arról, hogy a jogosultnál kell-e könyvelni, és ha igen, mit. Mivel a jogosult már csak az átvállalótól követelheti a teljesítést, akkor a kérdező szerint az eredeti vevőkövetelés már nem áll fenn, az átvállalóval szembeni követelést egyéb követelésként kell kimutatni. A teljesítményátvállalás két fél közötti ügylet, egy harmadik személy állapodik meg a kötelezettel, hogy ő fog teljesíteni a jogosult felé. Ezt megteheti közvetlenül (ő fizet), vagy úgy, hogy az eredeti kötelezettnek bocsátja rendelkezésre a fizetendő összeget. A szerződés kötelezettjének személye nem változik. Jól gondolom, hogy a jogosult könyveiben ilyenkor nincs változás? Az átvállaló és a kötelezett pedig itt is egyéb bevételt, illetve egyéb ráfordítást könyvel. Tartozáselvállalás a teljesítéselvállalásból akkor lesz, ha erről a megállapodásról értesítik a jogosultat is. Ilyenkor egyetemleges kötelezettség jön létre. Jól gondolom, hogy ilyenkor a jogosult könyveiben marad minden változatlan, mivel a követelés csak egyszer mutatható ki?
Megjelent a Számviteli Levelek 384. számában (2018. április 26.), 7600. kérdésszám alatt
teljesítéshez kötött Teljesítéshez vagy fizetési határidőhöz kötött áfa
Két társaság adásvételi szerződést kötött takarmánykukorica adásvételére 2008. 03. 02-án. A szerződésben rögzítették a mennyiséget és az egységárat, teljesítési határidő május 16. A kitárolt/elszállított takarmánykukorica vételárára vonatkozó számlát hetente, a kitárolást követően, a szállítólevelek kézhezvétele után jogosult az eladó kiállítani, és a vevőnek megküldeni. A szerződésben állapodtak meg abban is, hogy a vevő a vételárat négy részletben, 06. 24-én, 07. 15-én, 08. 26-án és 09. 16-án köteles megfizetni. A teljesítés megtörtént, a vevő hetenként nyilatkozatot adott, ami tartalmazta a beszállított mennyiséget, a teljesítés időpontját, az eladó ezzel megegyező időponttal állította ki a termékértékesítésről a számlát. A vevő aggódik, szerinte az Áfa-tv. 58. §-a szerint kellett volna kiállítani a számlát, nem az 55. § szerint. Az eladó nem hajlandó módosítani. Kinek van igaza?
Megjelent a Számviteli Levelek 194. számában (2009. március 19.), 4038. kérdésszám alatt
teljesítési fok Befejezetlen építési-szerelési munka
Hogyan történik a befejezetlen építési-szerelési munka mérleg-fordulónapi értékelése, leltározása?
Megjelent a Számviteli Levelek 11. számában (2001. május 31.), 204. kérdésszám alatt
teljesítési segéd Iskolaszövetkezet mint teljesítési segéd számlái
Adott egy vállalkozás, amely munkaerő-kölcsönzéssel és diákmunka-szervezéssel foglalkozik. A munkaerő-kölcsönzési tevékenységét önállóan látja el, alvállalkozó bevonása nélkül. A diákmunka-szervezési tevékenységét azonos tulajdonosi körhöz tartozó iskolaszövetkezet (mint teljesítési segéd) bevonásával végzi. A társaság a megrendelőivel kötött keretmegállapodásban különféle szolgáltatások ellátására vállalkozik (pl. árufeltöltési, raktárosi feladatok ellátására), az ehhez kapcsolódó ÁSZF-ben felhívja a megrendelői figyelmét, hogy az ő teljesítésében az iskolaszövetkezet mint teljesítési segéd fog részt venni. Az iskolaszövetkezet és a munkaerő-kölcsönző közötti kétoldalú szolgáltatási szerződésben az iskolaszövetkezet arra vállalkozik, hogy a munkaerő-kölcsönző által elvállalt feladatok teljesítésében a saját szövetkezeti tagjaival teljesítési segédként részt vesz. A munkaerő-kölcsönző a megrendelőinek az elvégzett munkaórák alapján számlát állít ki, mely teljesítését követően számol el az iskolaszövetkezettel. Az iskolaszövetkezet részére kifizetett díjakat a munkaerő-kölcsönző vállalkozás közvetített szolgáltatásként elszámolhatja, és adóalap-csökkentő tételként figyelembe veheti az iparűzési adó megállapítása során?
Megjelent a Számviteli Levelek 349. számában (2016. július 28.), 7041. kérdésszám alatt
teljesítésigazolás (hiánya)
telkes ingatlan Telkes ingatlan értékmegosztása - értékcsökkenése
Magánszemélytől vásárolt telkes ingatlan értéke hogyan bontható meg telekre és építményre (nem akarunk ingatlanbecslőt alkalmazni)? Utólag tudomásunkra jutott, hogy az építmény teljes mértékben lebontásra került. Eddig, mint építmény után 2 százalékos értékcsökkenést számoltunk el.
Megjelent a Számviteli Levelek 11. számában (2001. május 31.), 206. kérdésszám alatt
telkesítés Termőföld talajjavításának elszámolása
A termőföld talajjavítása a termőföld értékét növelő beruházásnak vagy telkesítésnek minősül-e? Hol számoljuk el?
Megjelent a Számviteli Levelek 24. számában (2001. december 20.), 485. kérdésszám alatt
temetési költség
temetkezési segély
teniszbérlet Sportbérletek könyvelése
Hogyan kell könyvelni a dolgozók részére térítésmentesen biztosított fitnesz-, illetve teniszbérletet?
Megjelent a Számviteli Levelek 23. számában (2001. december 6.), 455. kérdésszám alatt
tenyészállat
tenyészbaromfi Tenyészbaromfi értékcsökkenése
Egy társaság (bt.) évek óta tyúktojás előállításával és értékesítésével foglalkozik. Az Szt. 26. §-a alapján a vásárolt jércéket (ha az állomány termelési kapacitása megfelelő), amelyeket tojó tyúkká nevelnek, néhány hónappal tovább tartanak, mint egy év. A jércék bekerülési értéke 820 Ft/db. A tyúkokat 10-18 hónapos tartás után értékesítik. A 10 hónapos tojatás alatt az elhullás 8-10 százalék, 18 hónapos tartás esetén újabb 10-15 százalék. Kérdés, az értékcsökkenést darabonként egy összegben azonnal el lehet-e számolni, vagy csoportos beszerzésként 10-18 hónapra kell elosztani azt úgy, hogy megfeleljen az Szt. és a Tao-tv. előírásainak is?
Megjelent a Számviteli Levelek 33. számában (2002. április 25.), 672. kérdésszám alatt
tenyészidőszak Tenyészbaromfi értékesítése
Tervezett tenyészidőszak végén maradványértéket elért tenyészbaromfi vágóhídra történő értékesítése előtt át kell-e minősíteni a készletek közé? Mi a teendő a maradványértéket még el nem ért tenyészbaromfi selejtezése kapcsán történő értékesítésekor?
Megjelent a Számviteli Levelek 79. számában (2004. március 18.), 1638. kérdésszám alatt
tenyésztésbe állítás
térburkolás Udvar burkolása
Egy vállalkozás raktárhelyiséget épített, amelynek bruttó értékét 2 százalékos leírási kulccsal számolja el értékcsökkenési leírásként. Az épület udvarát beburkolták. Kérdés, hogy ez utóbbi kiadást költségként számolhatja el, vagy növelnie kell vele a beruházás (a raktár) értékét?
Megjelent a Számviteli Levelek 53. számában (2003. február 6.), 1096. kérdésszám alatt
térítés Térítés nélküli lakáshasználat alkalmazottnak
A patikaépület egy részében kialakított szolgálati lakást a gyógyszertárat üzemeltető bt. térítés nélkül bocsátja az alkalmazott rendelkezésére. Milyen adóvonzatok vannak? Elszámolható-e a közüzemi számla a bt. költségei között?
Megjelent a Számviteli Levelek 22. számában (2001. november 22.), 442. kérdésszám alatt
térítés nélkül
térítés nélküli átadás
térítési díj
térítésmentes
térítésmentes átadás
térítésmentes használat
térkövezés Térkövezés minősítése
Cégünk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. Bérlőnk - ipari tevékenysége folytatásához - raktársátrat bérel, amelynek a területét térköveztük. Beruházásnak minősül-e ez a térkövezés a bérbeadó részéről, vagy fenntartási költségként is elszámolható? Ha beruházás, milyen amortizációs kulccsal indokolt kezelni? A Tao-tv. milyen amortizációs kulcsot ír elő?
Megjelent a Számviteli Levelek 397. számában (2018. december 13.), 7795. kérdésszám alatt
termék-előállítás
termékadó Népegészségügyi termékadó elszámolása

Több álláspontot hallottunk a népegészségügyi termékadó könyvelésével kapcsolatosan. Egyik álláspont szerint árbevételt csökkentő tételként javasolt könyvelni, egy másik javaslat az egyéb ráfordításként történő elszámolást javasolja. Önök szerint mi a helyes?

Megjelent a Számviteli Levelek 254. számában (2011. november 3.), 5211. kérdésszám alatt
termékátadás
termékbemutató
termékbeszerzés Termékbeszerzés a Közösségen belül
Operatőri tevékenységhez a kft. nagy értékű eszközt vásárolt (nem személygépkocsit) EU-tagállamból. A fizetés euróval történik, forintszámláról. Hogyan történik a könyvelése, az áfa bevallása?
Megjelent a Számviteli Levelek 97. számában (2005. január 11.), 1979. kérdésszám alatt
termékbevezetés Új termék forgalmazása bevezetésének költségei
Adott évben új típusú termék bevezetése érdekében felmerültek olyan költségek, amelyek a majdani forgalmazás során több év alatt térülnek meg. Ilyen költségek a kültéri és beltéri reklámok felszerelési költségei, értékesítőhely-átalakítás az új típusú előnyösebb bemutatásához, amelyek nem önálló tárgyi eszközök. Elhatárolhatók ezek a költségek?
Megjelent a Számviteli Levelek 213. számában (2010. január 21.), 4450. kérdésszám alatt
termékbiztonság tanúsítása Termékbiztonság tanúsítása - CE
Társaságunk egy új terméket fog gyártani, amihez elvégeztette a "Termékbiztonság tanúsítás" CE-t. Ez költségként számolandó el, vagy az immateriális javak között?
Megjelent a Számviteli Levelek 332. számában (2015. szeptember 24.), 6783. kérdésszám alatt
termékdíj
termékdíj (átvállalt)
termékek bemutatása Bemutatótermékek ellenében kapott pontok
A kft. belépett egy rendszerbe, ahol étrend-kiegészítőket, vitaminokat forgalmaznak. A kft. bemutatótermékeket vásárol, és mivel ezt kóstolni kell, ez a termék el is fogy. Amikor bemutató­terméket vásárol, pontokat kap, ezeket újabb termék vásárlásakor beváltja. Hogyan lesz ebből a kft.-nek bevétele? Ugyanis amikor tőle vásárolnak, akkor a vevőt beléptetik a rendszerbe.
Megjelent a Számviteli Levelek 294. számában (2013. október 24.), 6066. kérdésszám alatt
termékértékesítés
termékminta
termelés költségei
termelés leállítása Termelőüzem leállítása esetén az amortizáció
A társaság az egyik üzemében - előre nem látható időre - beszünteti a termelést. Az üzemben lévő vegyipari berendezéseket máshol nem tudjuk használni. Ez esetben mi történjen ezekkel a tárgyi eszközökkel, szüneteltetni kell-e az amortizáció elszámolását? Mi a teendő, ha mégis újra használni fogják azokat?
Megjelent a Számviteli Levelek 370. számában (2017. augusztus 17.), 7385. kérdésszám alatt
termelésből kivont
termelési hozzájárulás Termelési hozzájárulás elszámolása
Kományrendelet alapján jár leadott sertésenként 1800 Ft termelési hozzájárulás. Az igénylést a következő év januárjáig kell leadni. Mikor kell bevételként elszámolni?
Megjelent a Számviteli Levelek 145. számában (2007. február 8.), 2967. kérdésszám alatt
termelői csoport
termelői hitel Termelői hitelek adósságrendezése
A mezőgazdasági termelők éven belüli lejáratú hiteleinek adósságrendezési programjáról szóló 215/2002. Korm. rendelet 4. §-ában meghatározott hitelei után a társaság vissza nem térítendő támogatásra jogosult, amely az FVM költségvetési fejezetből finanszírozott kamattámogatásban részesülő hitel törlesztésére fordítható. Hogyan kell ezt elszámolni? És ha vissza kell fizetni?
Megjelent a Számviteli Levelek 66. számában (2003. szeptember 4.), 1395. kérdésszám alatt
termeltető Termeltető és termelő kapcsolatának számlázása
A Számviteli Levelek 329. számában - fenti címmel - a 6733. kérdésre adott válaszra hivatkozással csatolom az Adó- és Vámértesítő 2015/8. számában, a Hónap tanácsa rovatban "A mezőgazdasági termelők részére értékesített termékek előlegként történő kezelhetősége az áfában" címmel megjelent tanácsot. A Hónap tanácsa az Önök állásfoglalásával ellentétes álláspontot tartalmaz. A NAV-nak az ügyfeleim megkeresésére adott válaszát tükrözi az Adó- és Vámértesítőben megjelent tanács. Kinek van igaza?
Megjelent a Számviteli Levelek 333. számában (2015. október 15.), 6795. kérdésszám alatt
természetbeni juttatás
termőföld-bérbeadás
termőföld-értékesítés
területátminősítés Területátminősítés tervezési díja
Önkormányzattal kötött településrendezési és -tervezési szerződés célja a kertvárosi lakóterület felhasználási céljának módosítása egyéb ipari gazdasági területté. A számlázott tervezési díj (átminősítés ipari területté) költségként számolandó el, vagy a telek értékét növeli, esetleg a rajta lévő ingatlan értékét is?
Megjelent a Számviteli Levelek 257. számában (2011. december 15.), 5260. kérdésszám alatt
területfejlesztési terv Területfejlesztési terv elszámolása
Társaságunk jelentős nagyságrendű területigénnyel járó termelőtevékenységet folytat. A helyi önkormányzat hosszú távú területfejlesztési terv készítésére szólított fel bennünket. A jelentős ráfordítással elkészült terveket költségként vagy beruházásként kell elszámolni? És ha nem valósul meg a beruházás?
Megjelent a Számviteli Levelek 66. számában (2003. szeptember 4.), 1391. kérdésszám alatt
terv Területfejlesztési terv elszámolása
Társaságunk jelentős nagyságrendű területigénnyel járó termelőtevékenységet folytat. A helyi önkormányzat hosszú távú területfejlesztési terv készítésére szólított fel bennünket. A jelentős ráfordítással elkészült terveket költségként vagy beruházásként kell elszámolni? És ha nem valósul meg a beruházás?
Megjelent a Számviteli Levelek 66. számában (2003. szeptember 4.), 1391. kérdésszám alatt
terv szerinti
terven felüli
tervezési díj Tervezési díj elszámolása
A generálkivitelező cég által tervezési díj címén kifizetett összeg könyvelhető-e az eladott áruk beszerzési értékeként? És levonható-e a különadóalapból?
Megjelent a Számviteli Levelek 198. számában (2009. május 14.), 4150. kérdésszám alatt
tervezési költség kivezetése Beruházás tervezési költségeinek kivezetése
A társaság 2008-2009-ben egy fogászati centrum építését kívánta megvalósítani, amelyet adóköteles bérbeadással akart hasznosítani. A beruházás értékeként több millió forint, mint tervezési és engedélyezési díj, elszámolásra került (az áfát levontuk, visszaigényeltük, annak ellenére, hogy a visszaigénylés időszakában más épületeket a társaság tárgyi adómentesen adott bérbe). A válság miatt az építkezés a korábbi terveknek megfelelően nem valósult meg. Ismételten előtérbe került a fogászati centrum megvalósítása (ugyanazon a területen, de más tervekkel és egy másik céggel közös beruházásként). Kérdés, hogy a korábbi években elszámolt tervezési és engedélyezési díjakat - a fentiekre tekintettel - elszámolhatja-e a társaság terven felüli értékcsökkenésként, adóalap-korrekció nélkül? A levont és visszaigényelt áfával van-e valamilyen teendő?
Megjelent a Számviteli Levelek 274. számában (2012. október 18.), 5606. kérdésszám alatt
tesztautó
tesztmotor Tesztmotor áfája
Motorkereskedő kft. új tesztmotort vásárolt. A készletek között tartja nyilván. A beszerzéskor az áfát nem vonta le. Amikor értékesítem, az egyéb ráfordítások közé vezetem ki, az eladási árat pedig egyéb bevételként kell könyvelni? Az értékesítés áfamentes?
Megjelent a Számviteli Levelek 390. számában (2018. augusztus 30.), 7679. kérdésszám alatt
tetőszigetelés Tetőszigetelés elszámolása
A vállalkozás az irodaépület tetőszigetelési munkáit végezteti el. Az építési munka során kicserélik, felújítják a teljes csatornarendszert, és az épület egész tetőfelületét úgy szigetelik, hogy arra a kivitelező 15 évre beázásmentes garanciát vállal. Hogyan kell elszámolni ezt a szigetelési költséget? Felújítás vagy karbantartás?
Megjelent a Számviteli Levelek 353. számában (2016. október 13.), 7112. kérdésszám alatt
tetőtér (értékesítés)
tetőtér-beépítés Tetőtér-beépítés saját vállalkozásban
Az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének a) pontja és 259. §-ának 21. pontja alapján termékértékesítésnek minősül-e a meglevő 40 éves kereskedelmi épület építésiengedély-köteles saját vállalkozásban végzett tetőcseréje és alapterület-növeléssel járó tetőtér-beépítése? Ha igen, akkor mikor van a teljesítés időpontja? a) Ha teljesen elkészül, akkor a használatbavételi engedély időpontjában? b) Ha a tetőtér-beépítés elmarad, nem lesz használatbavételi engedély?
Megjelent a Számviteli Levelek 237. számában (2011. február 10.), 4908. kérdésszám alatt
tevékenység
tevékenység külföldön
tevékenység megkezdése Költségelszámolás tevékenység megkezdésekor
Kezdő egyéni vállalkozó közvetítői tevékenységet végez. A kezdést megelőzően 6 hónapra visszamenőleg elszámolhatja-e a személygépkocsi-használat üzemanyagköltségét?
Megjelent a Számviteli Levelek 132. számában (2006. június 29.), 2668. kérdésszám alatt
tevékenység megszüntetése
tevékenység szüneteltetése Járulékfizetés a tevékenység szüneteltetése alatt
Egy belföldi székhelyű kft. többségi tulajdonosa nigériai származású, de magyar állampolgár, aki munkaviszonyban látja el ügyvezetői teendőit, és személyesen is közreműködik (ő végzi a tényleges munkát). Ezen tagnak nincs máshol 36 órát meghaladó munkaviszonya, így 71 500 Ft után minden járulékot megfizet. A kft. másik tagja egy szintén magyar állampolgár, akinek van máshol 40 órás munkaviszonya. Itt a kft.-ben nem vesz ki jövedelmet, de dolgozik, könyvvel. Ha a cég ügyvezetője Angliába több hónapra kiutazna, és ott vállalna munkát, a kft.-ben nem történne munkavégzés egyik tag részéről sem (sem bejövő, sem kimenő számlamozgás), lehetne-e szüneteltetni a cég működését, a járulékfizetést? Ha tagcsere történne, és a kisebb tulajdoni aránnyal rendelkező tag kiutazna Angliába, kellene-e maga után itt a kft.-ben legalább a minimálbér után járulékokat fizetnie? Lehet-e egyáltalán egy kft.-t, annak tevékenységét szüneteltetni, milyen feltételekkel, kell-e ilyenkor bevallásokat beadni, kinek kell bejelenteni?
Megjelent a Számviteli Levelek 208. számában (2009. október 29.), 4349. kérdésszám alatt
tevékenység tartalma Szolgáltatás mint eszköz bekerülési értéke
Az egyéni vállalkozó számláján kulcsmásolást tüntet fel, holott tőle kulcsokat kapunk, s az ellenértéket anyagköltségként számoljuk el. Helyesen járunk el?
Megjelent a Számviteli Levelek 66. számában (2003. szeptember 4.), 1385. kérdésszám alatt
téves bejelentkezés Téves bejelentkezés az Eva-tv. hatálya alá
Egy betéti társaság 2004-től az eva hatálya alá tartozik, de téves bejelentés miatt a bevételi nyilvántartás lett megjelölve. A bt. kettős könyvelést végez, ettől függetlenül ezt a helyzetet szeretné tisztázni, és a kettős könyvvezetést "hivatalosan" végezni. Év végén bejelentheti-e az APEH-nek a könyvvezetés változtatását, illetve az áttérésnél milyen korrekciókat kell figyelembe venni?
Megjelent a Számviteli Levelek 197. számában (2009. április 30.), 4098. kérdésszám alatt
téves bérfeladás Tévesen átutalt önkéntes nyugdíjpénztári befizetés
Cégünknél a dolgozók munkabérükön felül (nem a cafeteria keretében) a bérük 6,75%-ának megfelelő önkéntes nyugdíjpénztári befizetést is kapnak, amennyiben van nyugdíjpénztári tagságuk. Egyik dolgozónk hónapokkal ezelőtt megszüntette tagságát, de erről cégünket nem értékesítette. Akkor értesültünk erről, amikor a pénz a bankszámlára visszaérkezett. A visszajött pénzt a 4. számlaosztályban könyveltem, és kértem a bérszámfejtő céget, hogy a következő bérfeladásban korrigálja a költséget. Azt a választ kaptam, hogy ők nem tudják korrigálni, a banki tételt költségcsökkentőként kell könyvelni. Helyes-e ez így?
Megjelent a Számviteli Levelek 218. számában (2010. április 1.), 4533. kérdésszám alatt
téves számlázás Tévesen kiállított számla következményei
A magyar kft. megrendelt egy összetett beruházást (amely alapozásból, felszíni műszaki berendezést befogadó alapépítményből, kiszolgáló műszaki berendezésből áll) a holland cégtől, mintegy 50 millió forintos összegben. Mivel a holland cég a szerződés szerinti időben nem kezdte el a beruházást megvalósítani, az alapozási, az alépítményi munkákat a magyar kft. más magyar vállalkozókkal végeztette el, az általuk számlázott ellenértéket beruházásként számolta el. Ezt követően a holland cég a műszaki berendezést leszállította, azt fel is szerelték. Bár a holland cég nem a teljes beruházást valósította meg, mégis az eredeti összeget számlázták, amit a magyar kft. megkifogásolt. A holland cég javaslatára a magyar kft. - áfa felszámítása nélkül - a holland cég felé kiszámlázta a magyar vállalkozók által elvégzett alapozási, alépítményi munkák értékét, és azt elszámolta árbevételként, de nem csökkentette annak összegével a beruházás ráfordításait, holott a holland cég által számlázott - bár megkifogásolt - összeggel is növelte a beruházás bekerülési értékét. Így mintegy 20 millió forinttal nagyobb összegű eredményt mutatott ki. Később - külső szakember javaslatára - a holland cég helyesbítette a számláját, a magyar kft. pedig sztornírozta saját számláját. A helyesbítést megelőzően az APEH áfaellenőrzést tartott, és szerinte a holland cég felé az ingatlanhoz kötődő szolgáltatást áfásan kellett volna számlázni. Az APEH-revizor nem a számlázás helytelen voltát kifogásolta, véleménye szerint a számla kiállítása tanúsítja, hogy a gazdasági esemény megtörtént. A revizor szerint az adózó a bruttó elszámolás alapelvét is megsérti, ha csökkenti az elszámolt beruházási ráfordítást. Mi a számviteli és adózási szempontból is helyes álláspont?
Megjelent a Számviteli Levelek 153. számában (2007. május 31.), 3154. kérdésszám alatt
téves utalás Tévesen átutalt pénz a mérlegben
2009-ben az egyik partner által számlázott összegek tévedésből kiegyenlítésre kerültek. A szakmai felülvizsgálat megállapította, hogy azokat nem lehetett volna kifizetni. A számlákat - a hiba felderítése után - visszaküldtük a számlakibocsátó részére, nyilvántartásunkból, könyvelésünkből kivezetésre kerültek. Partnerünk, a tévesen átutalt összeget nem utalta vissza. (Tartozik előjelű szállító szerepel a 2009. évi beszámolóban!) A visszajáró pénzt 2010. évben peresítettük. 2009. évben erre az összegre céltartalékot képeztünk. Mivel a számviteli törvény arról rendelkezik, hogy peresített követelést a beszámoló nem tartalmazhat, kérdésünk, mi a teendő 2010. év végén, miként kell elszámolni, miként kell kezelni ezt a követelést a beszámolóban?
Megjelent a Számviteli Levelek 232. számában (2010. november 18.), 4801. kérdésszám alatt
TISZK
tiszteletdíj (elszámolása)
tiszteletjegy Tiszteletjegyek áfája
Cégünk kulturális intézmény, ahol a különféle művészeti előadások alkalmával bizonyos mennyiségű tiszteletjegyet is kibocsátanak az egyébként nem ingyenes rendezvényre. Ezen tiszteletjegyek áfatartalma kérdéses számomra. Milyen számítási mód alapján kellene meghatározni a tiszteletjegyekre fordított kiadásokat? (Nem csak a fellépő költsége a tényleges költség!) A tényleges költséget kell a személyi jellegű egyéb kifizetések közé könyvelni, melyik költségszámláról mennyit?
Megjelent a Számviteli Levelek 307. számában (2014. június 19.), 6337. kérdésszám alatt
tiszteletpéldány Tiszteletpéldányok elszámolása
A társaság felhasználási szerződés keretében megvásárolja a szerzőtől a jogi védelem hatálya alá tartozó mű kizárólagos felhasználási jogát többszöri kiadásra példányszámtól függetlenül, területi korlátozás nélkül, 8 évre. A szerzőt a felhasználási jog átruházásának ellenértékeként egyszeri egy összegű szerzői díj illeti meg. A szerződésben külön pontban szabályozzák a tiszteletpéldányok kérdését. A szerző a megjelent mű első kiadásából 15 darab tiszteletpéldányt kap. A térítésmentesen átadott tiszteletpéldányok a szerzői díj részét képezik-e, vagy azok piaci értékét a szerzői díj összegéhez hozzá kell számítani, és ez után kell a személyi jövedelemadót és a járulékokat levonni és megfizetni?
Megjelent a Számviteli Levelek 327. számában (2015. június 25.), 6703. kérdésszám alatt
totálkár
továbbértékesítés
továbbképzés
továbbszámlázás
továbbtanulás külföldön
többcélú járművek Többcélú járművek üzemanyagáfája 2003-tól
A többcélú járművek (például a furgon típusú járművek, szabadidős terepjárók, "pick-up" kisteherautók) üzemeltetéséhez beszerzett üzemanyag áfalevonási szabályai változtak-e 2003-tól?
Megjelent a Számviteli Levelek 54. számában (2003. február 20.), 1106. kérdésszám alatt
többes jogviszony
többletföldhasználat Többletföldhasználati megállapodás adózása
Adott egy mezőgazdasági művelés alatt álló termőföldnek minősülő terület, amelynek több tulajdonosa van (osztatlan közös tulajdon). Ebben az osztatlan közös tulajdonú ingatlanban az egyik tulajdonos használni kívánja egy másik tulajdonos földterületét mezőgazdasági művelés céljából. A felek az ügylet tárgyát képező területre használati megállapodást kötelesek kötni, amely megállapodás gyakorlatilag a haszonbérleti szerződéssel azonos tartalmú. A termőföld használatáért a használó a használatba adónak bérleti díjat fizet. A 2013. évi CCXII. törvény 70. §-ának (3) bekezdése értelmében az egyik tulajdonos által, a használati rend szerinti, tulajdoni mértékével egyezően művelt területet növelheti a másik tulajdonos tulajdonában lévő, és korábban saját maga által művelt tulajdonával egyező területtel, amelynek írásba foglalt többlethasználati megállapodáson kell alapulnia. Adójogi értelemben tekinthető-e a többlethasználati megállapodásban szabályozott földhasználati szerződés azonosnak a haszonbérleti szerződéssel, adómentesen fizethető-e a bérbeadó számára a bérleti díj?
Megjelent a Számviteli Levelek 366. számában (2017. május 25.), 7319. kérdésszám alatt
többségi irányítás
tőke feltöltése
tőkeegyesítő társaságok Tőkeegyesítő társaságok
A 2007. évi CXL. törvény szabályozza a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesülését. A törvényhez kapcsolódóan számviteli és adózási jogszabály-változásokat nem találtam. Kérdésem, hogy a különböző országokban székhellyel rendelkező társaságok egyesülésére milyen számviteli előírásokat kell alkalmazni, ha az egyesüléssel létrejövő társaság székhelye Magyarország, illetve valamely külföldi ország?
Megjelent a Számviteli Levelek 198. számában (2009. május 14.), 4126. kérdésszám alatt
tőkeemelés
tőkeemelés készpénzzel
tőkeemelés osztalékból Jegyzett tőke emelése ki nem fizetett osztalékból
A társaság 40 millió forint ki nem fizetett osztalékkötelezettséggel (a tulajdonos magánszemélyek követelésével) rendelkezik. A Gt. 13. §-a szerint a nem pénzbeli hozzájárulás lehet követelés is. A tagok osztalékkövetelésével lehet-e jegyzett tőkét emelni? Ha igen, akkor ennek milyen adóvonzata van? Az eddig megjelent válaszok az elő­leg-, illetve a kölcsönkövetelés apportjáról szóltak. Az osztalékapporttal kapcsolatos kérdésre az APEH-től azt a választ kaptam, hogy lehet, de előtte le kell adózni, vagy elengedett követelésként kell kezelni. Én a válaszokkal nem értek egyet. Mi az Önök véleménye?
Megjelent a Számviteli Levelek 257. számában (2011. december 15.), 5255. kérdésszám alatt
tőkeemelés tagi kölcsön kamatából Törzstőke emelése tagi kölcsön kamatával
A kft. jelentős összegű tagi kölcsönnel rendelkezik. A tagi kölcsönről szóló szerződésben a kölcsönre kamatot határoztak meg. A kft. a kölcsönt visszafizetné a kölcsönt adónak, a tagi kölcsönre számított és kötelezettségként nyilvántartott kamat összegéig törzstőkét emelne. A tagi kölcsön kamata után fizetendő személyi jövedelem­adó és egészségügyi hozzájárulás mikor merül fel? A törzstőkeemelés időpontjában, vagy később, amikor a törzstőke például csökken, vagy esetleg a cég megszűnik?
Megjelent a Számviteli Levelek 282. számában (2013. március 21.), 5805. kérdésszám alatt
tőkeemelés tagi kölcsönből
tőkeemelés váltóval Tőkeemelés váltóval
A Gt. 13. §-ának (2) bekezdése alapján nem pénzbeli hozzájárulás lehet az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelés is. Társaságunk tulajdonában van egyik leányvállalatának váltója. Tudunk-e ezen váltóköveteléssel tőkét emelni a leányvállalatban? A váltókövetelésünk nem vitatott, elismert követelés.
Megjelent a Számviteli Levelek 299. számában (2014. január 23.), 6174. kérdésszám alatt
tőkejuttatás
tőkekivonás
tőkeleszállítás
tőkésített kamat Tőkésített kamat könyvelése
A társaság az általa felvett hitel összegét és annak kamatait nem tudta törleszteni. Ezért a bank a kamatot tőkésítette, és az új tőkeösszeggel új szerződést kötött a társasággal. Pénzfolyósítás nem történt, csupán a hitel összege emelkedett meg a tőkésített kamattal.
Megjelent a Számviteli Levelek 197. számában (2009. április 30.), 4119. kérdésszám alatt
tőketartalék
tőketartalék (ismeretlen eredetű)
tőketartalék-kivonás Tőketartalék-kivonás adózása
A zrt. 100 db 50.000 forintos részvénnyel alakult meg. Évekkel később 76 új részvényt bocsátottak ki 75.000 forintos áron. Az ázsió a tőketartalékba került. Az eredménytartalékot már kivették osztalékként. Az Szt. szerint a tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni a tőkekivonással megvalósított jegyzett-tőke-leszállításhoz kapcsolódó tőketartalék-kivonás összegét. A zrt. tőkekivonással megvalósított jegyzett-tőke-leszállításról fog dönteni, amelynek következtében a törvényi minimumra fogják leszállítani. Kérem, ismertessék a számviteli elszámolását! Az ázsióból kifizetett összeg jövedelemnek minősül? Van-e a társaságnak adó- és/vagy járuléklevonási kötelezettsége, vagy a jövedelmet a magánszemély fogja bevallani? A részvények későbbi értékesítése esetén hogyan kell ilyen esetben a beszerzési értéket meghatározni?
Megjelent a Számviteli Levelek 400. számában (2019. február 14.), 7842. kérdésszám alatt
tőkevesztés Nonprofit zrt. tőkevesztése
A kórház nonprofit zrt. saját tőkéje tartósan a jegyzett tőke kétharmada alá csökkent. A 2006. évi IV. törvény (Gt.) 51. §-a (1) bekezdése előírásának milyen módon tud a tulajdonos, a megyei önkormányzat eleget tenni? A tulajdonos 2011 júliusában tőkeemelésről hozott határozatot, további részletezés nélkül. Könyv­vizsgálatnál milyen megoldás fogadható el?
Megjelent a Számviteli Levelek 266. számában (2012. május 24.), 5471. kérdésszám alatt
törlesztőrészlet (hitel) Hitel törlesztőrészletének fizetése
A 2012. 07. 05-én megjelent 5502. számú kérdéssel kapcsolatban lenne kérdésem. Társaságunk béren kívüli juttatásként, a meglévő cafeterián belül szeretné támogatni munkavállalóját havonta, a hitel törlesztőrészletének részbeni megfizetésével, munkavállalónk viszont adóstársként szerepel a hitelszerződésben. Ez esetben is kaphat ilyen támogatást, vagy csak az adós lenne rá jogosult?
Megjelent a Számviteli Levelek 275. számában (2012. október 31.), 5641. kérdésszám alatt
törtarany felhasználása
törtévi Iparűzési adó: törtévi értékcsökkenési leírás
Az iparűzési adó alapjának megosztása során a tárgyévet - 2001. évet - megelőző 5 évben nullára leírt tárgyi eszközök esetén csak a leírás évében, mint utolsó évben elszámolt "törtévi" értékcsökkenési leírásának összegét kell figyelembe venni, vagy a számítás során egy teljes évi értékcsökkenést kell elszámolni?
Megjelent a Számviteli Levelek 7. számában (2001. április 5.), 120. kérdésszám alatt
törtnapok Törtnapok számításbavétele kiküldetésnél
Hogyan kell a külföldi kiküldetés esetén a törtnapokat számítanom? A 168/1995. Korm. rendelet törtnapokra vonatkozó számításának [4. § (1) bekezdés] leírása nem egyértelmű számomra. Egy konkrét példán keresztül szeretném szemléltetni: Egy munkavállaló 5 napra kiküldetésbe megy repülővel. Az 1. napra 15 óra a külföldön töltött időtartam (a repülés megkezdése előtt 1 órával számítva). A 2-3-4. nap egész nap. Az 5. napra 16 óra jut (a repülés befejezése után 1 órával számítva). Kérdésem: ekkor az 1. napi és az 5. napi törtrészt össze kell adnom (vagyis 31 óra): 31 óra-24 óra = 7 óra? Tehát csak 4 napra jár neki a kiküldési napidíj (mivel a törtrész nincs 8 óra), vagy mivel az 1. nap is meghaladja a 8 órát, és az 5. nap is meghaladja a 8 órát a külföldön töltött idő, így 5 napot számolhatunk el?
Megjelent a Számviteli Levelek 212. számában (2010. január 7.), 4425. kérdésszám alatt
törzstőke
törzstőke (devizában)
törzstőke felemelése
törzstőke feltöltése
törzstőke-leszállítás
tőzsdei ügylet
trafikpályázat Trafikpályázattal kapcsolatos költségek elszámolása
A Trafik Bt. alapítását megelőzően, de azzal összefüggésben keletkeztek költségek, például a koncessziós szerződés megkötéséhez szükséges adóigazolások díjai, erkölcsi bizonyítvány díja stb., amelyek bizonylatait a bt. beltagjának nevére állították ki. Ezek a költségek elszámolhatók a bt.-ben? Vannak adózási terhei az elszámolhatóságnak?
Megjelent a Számviteli Levelek 290. számában (2013. augusztus 15.), 5967. kérdésszám alatt
trágyatelepi költség
transzferár-nyilvántartás
tranzakciós illeték
tranzitfuvarozás Tranzitfuvarozáshoz nyújtott szolgáltatás minősítése
Külföldi cég szállítmányoz-fuvaroztat vasúton, nemzetközi relációban. Magyarországon a konténerein javítást, tisztítást végeztet, majd ismét feladja vasútra. Ezt a tevékenységet Magyarországon kényszerűségből végzik. A konténerek külföldi tulajdonban vannak. Exporttevékenység-e a magyar cég szolgáltatása? Nulla áfakulccsal számlázható-e?
Megjelent a Számviteli Levelek 27. számában (2002. január 31.), 544. kérdésszám alatt
tulajdonba adás Birtokbaadás vagy tulajdonbaadás
2007-ben eladtuk egyik telephelyünket. A birtokbaadás 2007. február 28-án volt. A teljes összegről állítottuk ki a számlát. A tulajdonbaadás az utolsó részlet kifizetésekor, 2007. június 30-án lesz. Március hónapban - a szerződésnek megfelelően - egyes épületeket elbontottunk, talajméréseket és tereprendezéseket végeztünk. Mikor kerül kivezetésre nyilvántartásunkból az ingatlan? Meddig számolunk el értékcsökkenést? A pótmunkálatok költségként kerülnek elszámolásra?
Megjelent a Számviteli Levelek 153. számában (2007. május 31.), 3152. kérdésszám alatt
tulajdoni hányad Tulajdoni hányad változtatása (kft.)
Kéttagú kft. 3 millió forint jegyzett és befizetett, 6 millió forint saját tőkével rendelkezik. A 25 százalékos üzletrésszel rendelkező tag elhunyt. Hogyan kell, hogyan lehet a "legolcsóbban" az üzletrészeket 60 (új tag), 20 (új tag), 20 (régi 75 százalékos tag) százalékosra "átalakítani"?
Megjelent a Számviteli Levelek 159. számában (2007. szeptember 13.), 3291. kérdésszám alatt
tulajdoni részesedés
tulajdonjog
tulajdonjog fenntartása
tulajdonos
tulajdonos (eltűnt) Eltűnt tulajdonos
Egy külföldi cég ügyvezetője és egyben könyvelője voltam. A megbízásom 2009-ben lejárt. A tulajdonost minden évben megpróbáltam elérni, eredménytelenül. Eddig beadtam a bevallásokat és a mérleget, bízva abban, hogy előkerül a tulajdonos. Most már semmi reményt nem látok erre. A céget én megszüntetni nem tudom. Tartozom-e valahová bejelentési kötelezettséggel? A kft. 2009 óta nem folytat tevékenységet. Nem tudom, ebben az esetben mi a jogkövető magatartás? A cégnek az állammal szemben nincs tartozása.
Megjelent a Számviteli Levelek 248. számában (2011. augusztus 4.), 5094. kérdésszám alatt
tulajdonosi hitel
tulajdonosi kivét Tulajdonosi kivét terhei
1993-ban alakult kft. (2 főtulajdonos, 3 E Ft törzstőke) 19 800 E Ft eredménytartalékot halmozott fel. Tulajdonosi kivét esetén milyen adók és közterhek terhelik?
Megjelent a Számviteli Levelek 137. számában (2006. szeptember 28.), 2785. kérdésszám alatt
tulajdonosi kölcsön Tulajdonosi kölcsön apportálásával tőketartalékba helyezés
A kft. a jelentős összegű anyavállalati kölcsön miatt alultőkésítés címén még társasági adót is fizet. A feltőkésítés során célszerű lenne olyan nagyságú saját tőkét kialakítani (kb. 3000 millió Ft összegben), ami kiküszöbölné az adófizetést. A tulajdonosi kölcsön apportjával végre lehetne hajtani a tőkeemelést úgy, hogy a jegyzett tőke és tőketartalék aránya 10:2990 legyen? Milyen adó- és illetékterhe van az apportnak? Lehet csak a tőketartalékot növelni a tulajdonosi kölcsönből?
Megjelent a Számviteli Levelek 352. számában (2016. szeptember 22.), 7096. kérdésszám alatt
tulajdonosi részesedés
túlfizetés
túlfogyasztás Cégautó túlfogyasztásának elszámolása
Az üzemi célt szolgáló személygépkocsi túlfogyasztásának kifizetésére van-e lehetőség? Hogyan történik ennek a könyvviteli elszámolása? Ha például 100 ezer Ft-ról szól a számla, de az útnyilvántartás és norma alapján csak 90 ezer Ft számolható el? A különbözet növeli az adóalapot?
Megjelent a Számviteli Levelek 27. számában (2002. január 31.), 524. kérdésszám alatt
túlmunka Túlmunka költségeinek elszámolása
Hogyan kell elszámolni a túlmunka költségeit?
Megjelent a Számviteli Levelek 297. számában (2013. december 12.), 6115. kérdésszám alatt
túlszámlázás
turisztikai hozzájárulás Egyes adónemek könyvelése
Miként kell könyvelni a kommunális adót, a rehabilitációs hozzájárulást, a turisztikai hozzájárulást, a kulturális járulékot és a játékadót?
Megjelent a Számviteli Levelek 7. számában (2001. április 5.), 119. kérdésszám alatt
tűzkár
tűzoltónap Tűzoltónapok rendezvény
Egy tűzoltó-egyesület tűzoltónapokat rendezett. Ez azt jelenti, hogy minden évben más és más helység egyesülete rendezi meg a térség versenyét. Ez verseny, de egyben a mindennapokra való felkészültséget hivatott bemutatni. Itt az aktuális egyesület nevezési díjat szed. Az egyesület ebből finanszírozza a rendezvényt, így többek között az ételt, italt, serleget. Hogyan kell ezt elszámolni az egyszeres és hogyan a kettős könyvvitelben? Van-e a nevezési díjban kifizetett ételnek adóvonzata, kell-e számlázni?
Megjelent a Számviteli Levelek 228. számában (2010. szeptember 23.), 4725. kérdésszám alatt