Összes tárgyszó megjelenítése

járda építése Gyalogos közlekedéshez járda építése
Cégünk székhelye a közigazgatási határon található, ahol nem megoldott a gyalogos közlekedés, szükséges járda kiépítése. Egyeztetések folynak a helyi önkormányzat képviselőivel. Az anyagi források szűkösek, ezért az önkormányzaton kívül a helyi vállalkozók járulnak hozzá a beruházás finanszírozásához, hiszen a településen átvezető gyalogút közérdek. A beruházás megvalósulásához cégünk x millió forintot ajánl fel. Mivel önkormányzatnak utaljuk az összeget, támogatási szerződéssel tehetjük ezt meg? Alapítványt vonjunk be, amely adománygyűjtést szervezne a cél megvalósítására? Az alapítvány végezhet-e ilyen jellegű feladatokat? Esetleg támogatási szerződést kellene kötni az alapítvánnyal? Milyen adminisztrációval, adózással, egyéb problémával járnak az egyes variációk?
Megjelent a Számviteli Levelek 352. számában (2016. szeptember 22.), 7101. kérdésszám alatt
jármű besorolása Jármű vagy gép?
Mi alapján döntjük el, hogy egy traktort, amellyel döntően talajmunkát végzünk, de közúti szállításra is használunk, a gépek vagy a járművek közé soroljuk be?
Megjelent a Számviteli Levelek 263. számában (2012. április 5.), 5382. kérdésszám alatt
járműfelépítmény Járműfelépítmény, szeméttömörítő cseréje
Vállalkozásunk a tulajdonát képező jármű szeméttömörítő felépítményét kicserélteti. A régi felépítményért a járművet felújító cég fizet. A jármű felépítménye külön leltári számon nem szerepel. Csökkenti-e az aktiválandó összeget a régi felépítményért számla alapján kapott áfa nélküli összeg? A vállalkozás kiszámlázhatja-e a felépítményt?
Megjelent a Számviteli Levelek 148. számában (2007. március 22.), 3047. kérdésszám alatt
járműgyártás Iparűzési adó alapja fődarabok szállításakor
Alvállalkozói teljesítések értékeként levonható-e az iparűzésiadó-alapból a járműgyártáshoz, a gyártómű által terveztetett, megrendelt főelemek (motor, alváz stb.) értéke?
Megjelent a Számviteli Levelek 12. számában (2001. június 14.), 230. kérdésszám alatt
járulék (tag után)
járulékalap
járulékalap (különbözet)
járulékbevallás Járulékbevallás önellenőrzésének könyvelése
Ha egy társaságnál 2007. 05. hónapban járulék-önellenőrzést kell végrehajtani 2007. 01-02. hónapokra vonatkozóan, akkor a társaságnál mikor, milyen időszakra kell könyvelni az önellenőrzést? A nyilvántartásba vételkor? Vagy vissza kell könyvelni? Az általunk használt könyvelőprogram megengedi az évközi javítást, a visszakönyvelést. Mi a helyzet akkor, ha havonta van zárás? Mikor kell könyvelni az áfa-önellenőrzést?
Megjelent a Számviteli Levelek 161. számában (2007. október 11.), 3328. kérdésszám alatt
járulékfizetés
járulékkedvezmény
járulékkötelezettség
járulékos költségek
járulékos szolgáltatás
járulékos tételek
járulékteher
játékadó
játékvezetői díj Sportbíróknak kifizetett díjak
A sportbíróknak kifizetett díjakat a megbízásra érvényes szabályok szerint kell-e kezelni? Sportegyesület sportrendezvényén a szakszövetség által küldött játékvezető részére kifizetést teljesít, játékvezetői díj és utazási költségtérítés formájában. A játékvezetői díj jellemzően meghaladja a minimálbér 30%-át, ezért, ha például az egy napon lebonyolított rendezvényen kifizetnek 9000 Ft játékvezetői díjat és 5000 Ft személygépkocsi-költségtérítést, mely szerint az szja-előleg alapja 9000 Ft (9000+5000-5000), miként alakul a magánszemélyt terhelő járulékkötelezettség, és miként az egyesületet terhelő eho és szociális­hozzájárulási­adó-kötelezettség? A bíró és az egyesület között létrejön-e megbízási szerződés vagy sem? Ha nem, akkor milyen jogviszony alapján történik a kifizetés?
Megjelent a Számviteli Levelek 313. számában (2014. október 9.), 6451. kérdésszám alatt
javítás
javítási anyag Szolgáltatás vagy anyagbeszerzés?
Korábban a 2535. és a 2993. kérdésre adott válaszban foglalkoztak a szervizek által a javításhoz felhasznált anyagok helyes értelmezésével és könyvelésével. Ezzel kapcsolatban szeretném megtudni, hogy ha a szervizben vásárolunk alkatrészt, gumit stb., és ott azonnal be is szerelik, akkor az a szolgáltatások közé könyvelendő a szerviz számlája alapján? Ha viszont külön megvásároljuk például a téli gumikat az egyik helyen, és később azt egy szervizben felrakatjuk, akkor a gumiról szóló számla anyagköltség, a szerelési díj pedig szolgáltatás lesz?
Megjelent a Számviteli Levelek 216. számában (2010. március 4.), 4497. kérdésszám alatt
javítási költség
jégháló Jégháló minősítése az ültetvény esetében
A kft. 2015-ben ültetvénytelepítésbe kezdett, ami pályázati források segítségével valósul meg. Az első kifizetési kérelem során a jégháló költségei kerültek beszámításra. A pályázatban és a támogatási okiratban a jégháló berendezésként szerepel. A jégháló berendezést elszámolhatom önálló tárgyi eszközként? Az ültetvény esetleges megszűnése esetén is az újonnan bekerülő kultúra védelmét szolgálná. A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján a bekerülési érték adóalap-csökkentő tétel? Ha a jégháló az ültetvény bekerülési értékének része, akkor a Tao-tv. 7. §-a (11) bekezdésének b) pontja alapján az adókedvezményt nem vehetem igénybe?
Megjelent a Számviteli Levelek 349. számában (2016. július 28.), 7043. kérdésszám alatt
jégkár Megtérített jégkár elszámolása
Szövetkezetünknél a lábon álló repcében és kukoricában jégkár keletkezett. A biztosító a felvett jegyzőkönyv alapján a kárt megtérítette. Hogyan könyveljük a fenti gazdasági eseményt és milyen összeggel? Az önköltségszámításnál hogyan vesszük figyelembe a jégkárt? Az áfát hogyan érinti a keletkezett és megtérített kár összege?
Megjelent a Számviteli Levelek 233. számában (2010. december 2.), 4823. kérdésszám alatt
jegybevétel Előadó-művészeti szervezet tárgyévi jegybevétele
Színházi tevékenységű közhasznú nonprofit kft. tárgyévi jegybevételébe beszámíthatók-e a tiszteletjegyek, a kedvezménnyel értékesített jegyek névértéke, az ingyenesen adott előadások értéke? El kell-e különíteni, levonni a 2013. évi eladásból a 2013-ban eladott bérletek, 2014. évi előadások, valamint az egyéb, 2014. évi előadások jegyeladásának díját? A tiszteletjegyek után a fizetendő áfát bevalljuk, az áfa nélküli ellenértéket, mint ajándékot értelmezzük, és az szja-t, az ehót is e szerint valljuk be. Helyes ez így?
Megjelent a Számviteli Levelek 297. számában (2013. december 12.), 6129. kérdésszám alatt
jegyértékesítés Jegyeladás jutaléka (áfa)
Társaságunk külső szervezők által szervezett kulturális események jegyeinek terjesztését vállalja. A megállapodás szerint a megbízó jogosult a jegyeladásból származó bevételre, míg társaságunk az eladások utáni meghatározott mértékű jutalékra. Fenti ügyletre a megbízóval - eladási megbízásra - bizományosi szerződést kötünk, mint bizományos saját értékesítésként kezeljük a jegyértékesítésből származó jövedelmet, a megbízó pedig jutalékkal csökkentett jegybevételről állítja ki számláját. Nyereségünket a jegyvásárlásról kapott jutalékkal csökkentett összeg és az általunk értékesített jegybevétel különbözete, az árrés alkotja. Fenti jegyeket belföldi magánszemélyek részére értékesítjük. Erre az ügyletre az Áfa-tv. 15. §-a érvényes? Fenti szolgáltatás kulturális szolgáltatásnyújtás, amelyre az Áfa-tv. 42. §-a (1) bekezdésének a) pontja külön hivatkozik a teljesítés helyét illetően. Amennyiben a rendezvény helye külföld, ebben az esetben a teljesítés helye is külföld. Ezt úgy értelmezzük, hogy a külföldön lévő rendezvények jegyeinek értékesítése az Áfa-tv. területi hatályán kívül esik, tehát áfát a jegyre nem kell felszámítanunk. Helyes-e a fenti értelmezésünk abban az esetben, ha a rendezvény külföldön (EU-s tagállamban) kerül megrendezésre, a szervező, akivel szerződést kötünk, külföldön (EU-s tagállamban) nyilvántartásba vett adóalany, és a részünkre kibocsátott számlája a saját országában érvényes áfa-mértéket tartalmazza? (Jutalékunk vele szemben keletkezik, az eladási megbízás eredményeként.) Illetve van-e eltérés, ha nem EU-tagállamban, hanem 3. országban lévő rendezvény jegyeinek értékesítését vállaljuk? Továbbá hogyan kell értelmezni ebben az esetben a törvény 140. §-át, és ez hogyan kapcsolódik a fentiekhez?
Megjelent a Számviteli Levelek 194. számában (2009. március 19.), 4048. kérdésszám alatt
jegyzett tőke
jegyzett tőke emelése
jegyzett tőke leszállítása
jelentős hiba
jelképes ár Jelképes értéken számlázott juttatások
Olvastam egy cikket, amelyben azt írták, hogy a vállalati rendezvényeken, konferenciákon fogyasztott ételek, italok, kávé esetében, ha a résztvevők minimális összegű (akár 1 forint) térítést fizetnek érte és bizonylatot kapnak, már nem minősül reprezentációnak. Valós ez az információ?
Megjelent a Számviteli Levelek 9. számában (2001. május 3.), 152. kérdésszám alatt
jelmezek nyilvántartása Jelmezek nyilvántartása
Jelmezkölcsönző EU-s beszerzésből vásárol különböző jelmezeket, amit kölcsönöz. Ugyanakkor vásárol anyagot is, amiből saját maga készít jelmezt. A vásárolt jelmezek több évig kitartanak, a készletek között könyvelem, év végén leltározom, ami tönkrement, selejtezem, és értékvesztést számolok el, vagy kis értékű tárgyi eszközként kezeljem? Hogyan vezetek tárgyieszköz-nyilvántartást, ha több száz, talán 1000 ilyen jelmez van? Vagy elegendő az év végi leltár? A saját termelésű jelmez is készletrevételre kerül. Ez esetben maximum értékvesztést számolhatok el?
Megjelent a Számviteli Levelek 213. számában (2010. január 21.), 4449. kérdésszám alatt
jelzálog Jelzáloggal terhelt ingatlan állományba vétele
A cég az ügyvezető jelzálogával terhelt ingatlanait vette meg továbbeladási céllal. A vásárlás a kötelezettségekkel csökkentett áron történt, az áfát is e szerint fizették. Az ingatlanokon további építési költségek is felmerültek. Hogyan könyvelje a cég a jelzálogos ingatlanvásárlást? Értékesítéskor hogyan számolja el a tartozást költségként a bevétellel szemben?
Megjelent a Számviteli Levelek 223. számában (2010. június 24.), 4632. kérdésszám alatt
jelzáloghitel Kölcsön jelzáloghitelből
A kft.-nek idegen forrásra volt szüksége, a társaság azonban nem tudott bankhitelt igénybe venni. Ezért az ügyvezető jelzáloghitelt vett fel, amit a társaság rendelkezésére bocsátott. Hogyan lehet a felvett hitel összegét a társaságba bevinni? Az ügyvezető által felvett jelzáloghitel kamatait a társaságnál mikor, milyen módon lehet elszámolni?
Megjelent a Számviteli Levelek 100. számában (2005. február 17.), 2069. kérdésszám alatt
jelzálogjog Bejegyzett jelzálog a tulajdoni lapon
A bt. tulajdonosa egy étteremnek. A tulajdoni lapon ez bejegyzésre is került. Ott azonban egy jelzálogot is bejegyeztek, a bt. tulajdonosainak a másik cége, a kft. által felvett hitel miatt. Az itt bejegyzett hiteltartozást, amit nem a bt., hanem a kft. fizet, a bt.-nél számvitelileg nyilván kell-e tartani? Mi történik, ha a kft. nem tudja fizetni a hitelt? És ha a bank érvényesíti a jelzálogjogát? Ennek adóvonzata lesz? Mind a két cégnél?
Megjelent a Számviteli Levelek 220. számában (2010. április 29.), 4582. kérdésszám alatt
jelzálogjog érvényesítése Bejegyzett jelzálog a tulajdoni lapon
A bt. tulajdonosa egy étteremnek. A tulajdoni lapon ez bejegyzésre is került. Ott azonban egy jelzálogot is bejegyeztek, a bt. tulajdonosainak a másik cége, a kft. által felvett hitel miatt. Az itt bejegyzett hiteltartozást, amit nem a bt., hanem a kft. fizet, a bt.-nél számvitelileg nyilván kell-e tartani? Mi történik, ha a kft. nem tudja fizetni a hitelt? És ha a bank érvényesíti a jelzálogjogát? Ennek adóvonzata lesz? Mind a két cégnél?
Megjelent a Számviteli Levelek 220. számában (2010. április 29.), 4582. kérdésszám alatt
jogcím szerinti elszámolás Különböző jogcímeken fizetett összegek elszámolása
A termelőtevékenységet folytató nagyvállalkozás termékeinek döntő részét az áruházláncok felé értékesíti. Az értékesítési szerződésekben számos, a forgalomhoz kapcsolódóan fizetendő bónusz és egyéb jogcímen nevesített tétel szerepel. Például áruháznyitási, belistázási, marketingköltség, visszáruátalány, időpontra szállítási stb. költség, amelyeket az áruházláncok áfásan számláznak. Társaságunk - mivel ezekhez nem kapcsolódik konkrét teljesítés - ezeket végleges pénzeszközátadásnak minősíti, az áfával növelt értékben rendkívüli ráfordításként könyveli, a társasági adó alapjának számításánál adóalapot növelő tételként veszi figyelembe. A felsorolt - áfásan számlázott - tételeknek milyen kritériumoknak kell megfelelniük ahhoz, hogy ezeket költségként lehessen elszámolni, és az áfa visszaigényelhető legyen, a társasági adó alapját pedig ne kelljen növelni?
Megjelent a Számviteli Levelek 192. számában (2009. február 19.), 4002. kérdésszám alatt
jogdíj
jogelőd
jogerős
jogi személy
jogi személy tulajdonlása Jogi személy tulajdonlása (eva)
Ha egy cég 2002-ben tulajdonos egy másik cégben, de ezt a jogviszonyt megszünteti december 1-jéig, választhatja-e az evát?
Megjelent a Számviteli Levelek 48. számában (2002. november 21.), 1008. kérdésszám alatt
jogszabályellenes tevékenység Ügyfél nevére szóló csekkek befizetése
A könyvelőcég megbízója ügyintézői tevékenységet is végez ügyfelei részére. Például az ügyfelek nevére szóló csekket befizeti, és a befizetett csekk ellenértékét, valamint egy adminisztrációs díjat kiszámláz az ügyfele felé. Hogyan kell ezt könyvelni a cég megbízójánál? Mindkét összegre fel kell számítani az áfát?
Megjelent a Számviteli Levelek 208. számában (2009. október 29.), 4350. kérdésszám alatt
jogtalan eszközhasználat Eszközök jogtalan használata
A kft. egyik tagja magánál tart bizonyos eszközöket (pl. személygépkocsi, számítógép). Az eszközök használatát nem szabályozza taggyűlési határozat. Ez a tag nem végez a kft.-ben mellékszolgáltatást. A kft. ügyvezetője jogosult-e az eszközök visszaszolgáltatását kérni, visszaszolgáltatás hiányában pert indítani?
Megjelent a Számviteli Levelek 296. számában (2013. november 21.), 6103. kérdésszám alatt
jogtalan lakáshasználat Jogtalan lakáshasználat bérleti díjának elszámolása
A kft. lakóingatlant vásárolt. A lakások bérlőivel kötendő bérleti szerződésben rendezni (emelni) kívánta a bérleti díjat, amit a lakók nem fogadtak el. A kft. keresettel fordult a bírósághoz, a jogtalan lakáshasználat megállapítását kérve. A bérlők még az alacsonyabb bérleti díjat sem fizetik, egy kivételével. Mikor és hogyan kell a kft. könyveiben szerepeltetni a jogtalan lakáshasználatért kért összeget? És a fizetett bérleti díjat? Kell-e erről számlát kiállítani?
Megjelent a Számviteli Levelek 53. számában (2003. február 6.), 1093. kérdésszám alatt
jogutód Jogelődnél keletkezett veszteség
Lehetősége van-e egy 1997. évben egyesüléssel alakult gazdasági társaságnak a jogelődnél keletkezett elhatárolt veszteség adózás előtti eredményből történő levonására?
Megjelent a Számviteli Levelek 5. számában (2001. március 8.), 68. kérdésszám alatt
jóléti költség
jótállás
jótékonysági bál Jótékonysági bál
Az egyesület által szervezett jótékonysági bálon részt vevőknek adott vacsora természetbeni juttatás-e, ha mindenki fizet belépőt, illetve ad támogatást?
Megjelent a Számviteli Levelek 36. számában (2002. június 6.), 717. kérdésszám alatt
jóteljesítési garancia
jóváírás
jóvátétel Jóvátételként kapott összeg elszámolása
A könyvkiadással foglalkozó kft. - ügyfelünk - a Fővárosi Igazságügyi Hivatal közreműködésével létrejött megállapodás alapján, "jóvátétel" jogcímen - egy másik vállalkozás által elkövetett jogsérelem miatt - banki átutalással jelentős összeghez jut. Kérdés, ügyfelünk részéről milyen bizonylat kiállítására van szükség? Helyes-e, ha a beérkező összeget egyéb bevételként számoljuk el? A jóvátétel címén kapott bevétel adó- és áfaköteles?
Megjelent a Számviteli Levelek 218. számában (2010. április 1.), 4534. kérdésszám alatt
jóvátétel elszámolása Jóvátételként kapott összeg elszámolása
A könyvkiadással foglalkozó kft. - ügyfelünk - a Fővárosi Igazságügyi Hivatal közreműködésével létrejött megállapodás alapján, "jóvátétel" jogcímen - egy másik vállalkozás által elkövetett jogsérelem miatt - banki átutalással jelentős összeghez jut. Kérdés, ügyfelünk részéről milyen bizonylat kiállítására van szükség? Helyes-e, ha a beérkező összeget egyéb bevételként számoljuk el? A jóvátétel címén kapott bevétel adó- és áfaköteles?
Megjelent a Számviteli Levelek 218. számában (2010. április 1.), 4534. kérdésszám alatt
jövedéki adó
jövedéki adó - mikrogazdálkodói környezetben Mikrogazdálkodói beszámoló jövedéki adó hatálya alatt
Szőlő- és bortermeléssel foglalkozó társaság mikrogazdálkodói beszámolót készíthet-e, illetve köteles-e a beszámolóját könyvvizsgáltatni, lévén a szőlőbor jövedéki adó hatálya alá tartozó termék?
Megjelent a Számviteli Levelek 386. számában (2018. május 31.), 7628. kérdésszám alatt
jövedéki tevékenység Jövedéki tevékenység megszűnésének korlátai (eva)
Adott egy kft., amely 2002. évben jövedéki engedélyes tevékenységeket is folytat. (Bort készít és értékesít.) Ha a 2003. évben már nem fog folytatni jövedéki engedélyes tevékenységet, mert alakít egy bt.-t a borkereskedésre, választhatja-e az evát 2003-tól?
Megjelent a Számviteli Levelek 48. számában (2002. november 21.), 1001. kérdésszám alatt
jövedékiadó-változás Jövedékiadó-változáshoz kapcsolódó leltárkülönbözet
A legutóbbi új jövedékiadó-változás miatt a leltározott készletérték-különbözetet be kellett-e vallani, illetve befizetni? A területi APEH szerint igen, de a törvény szerint nem, mivel csupán a 2006. évben kellett utoljára befizetni. Mi az igazság? Mi bevallottuk, sokak szerint nem kellett volna. Az új rendelkezés nem írja felül a törvényt, még ha azt nem is aktualizálták egységes szerkezetbe?
Megjelent a Számviteli Levelek 215. számában (2010. február 18.), 4487. kérdésszám alatt
jövedékiadó-visszatérítés
jövedelem
jövedelem (vállalkozásból kivont) Kilépő és belépő tag eltérő vagyoni betétje
A bt. két tagja (90+10 százalékos vagyoni betéttel) közül kilép a 10%-os vagyoni betéttel bíró tag, és a belépő új tag a benn maradó tag 40%-os vagyonibetét-részét is megveszi. A kilépés napjára elkészítjük a közbenső mérleget. A benn maradó régi tag 40%-os vagyoni betétjére jutó eredménytartalékot is ki lehet fizetni, mint vállalkozásból kivont jövedelmet?
Megjelent a Számviteli Levelek 195. számában (2009. április 2.), 4053. kérdésszám alatt
jövedelemadó
jövedelemadó-előleg Szja-előleg bevallása sportegyesületnél
Sportegyesület által kifizetett versenybírói költségtérítésből levont szja-előleg bevallásának mi a módja?
Megjelent a Számviteli Levelek 16-17. számában (2001. szeptember 6.), 326. kérdésszám alatt
jövedelemkivét
jövedelemkorlát Adókedvezményi jövedelemkorlát
Az adókedvezményi jövedelemkorlát meghatározásánál, például a 6, illetve 6,5 M Ft összegbe az osztalékból származó jövedelem beleszámít-e?
Megjelent a Számviteli Levelek 99. számában (2005. február 3.), 2045. kérdésszám alatt
jövedelemminimum
jövőbeni költségek Céltartalék a jövőbeni költségekre
Az Szt. lehetőséget ad arra, hogy a jövőbeni költségekre céltartalékot képezzünk. Cégünk 3 éve vásárolt egy házat iroda céljára. Akkor elvégeztük a szükséges felújításokat, de várhatóan néhány év múlva ismét szükségessé válhat a felújítás, amely egy összegben igen jelentős lehet. Lehet-e ilyen jogcímen céltartalékot képezni? Ha igen, azt milyen dokumentációval kell alátámasztani?
Megjelent a Számviteli Levelek 41-42. számában (2002. augusztus 22.), 811. kérdésszám alatt
jubileumi juttatás Jubiláló dolgozók elismerése
Cégünk 15 éves fennállását ünnepelte, ez alkalommal aranyérmét ajándékozott az indulás óta ott lévő dolgozóinak. Mit kell utána fizetni?
Megjelent a Számviteli Levelek 147. számában (2007. március 8.), 3006. kérdésszám alatt
juniális Szakszervezet által szervezett juniális
Társaságunknál működik szakszervezet. Kérdésként merült fel, hogy a szakszervezet szervezésében, de a cég összes dolgozójának, családtagjainak lehetőséget adva a részvételre, nyári hónapban juniálist szervez. Az új Civil tv. szerint a szakszervezet által kifizetett és a nevére szóló számláknak (étel, ital, mentőszolgálat díja, sporteszközök bérleti díja... stb.) van-e járulék- és adóvonzata? Az Szja-tv. szerinti béren kívüli és az egyes más juttatásokra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni a szakszervezetnek? Ha igen, akkor a 1208-as havi bevallást kell benyújtania?
Megjelent a Számviteli Levelek 276. számában (2012. november 22.), 5652. kérdésszám alatt
jutalék
jutalék (visszatartott) Visszatartott jutalék elszámolása
A biztosításközvetítést végző társaság a munkatársainak járó jutalék szerződésben meghatározott részét nem fizeti ki az adott hónapban. Így biztosít fedezetet az esetlegesen felmondott biztosítások visszaírása (felmondása) miatt a munkatársak által visszafizetendő jutalékra, mivel a társaságtól a biztosító az ezek után járó, már kifizetett jutalékot visszakéri. Hogyan kell ezt a könyvelésben szerepeltetni?
Megjelent a Számviteli Levelek 313. számában (2014. október 9.), 6450. kérdésszám alatt
jutalék külföldi magánszemélynek Német magánszemély részére fizetett jutalék
Társaságunk nagy értékű eszközök nemzetközi kereskedelmével foglalkozik. Az idei év során egy német illetőséggel bíró magánszemély aktív közreműködésével jött létre egy ügylet. A magánszemély, előzetes megállapodásunknak megfelelően, üzletszerzői jutalékra jogosult. A magánszemély német illetőségű, a tevékenységet nem Magyarországon végezte. Milyen bizonylatok szükségesek ahhoz, hogy kifizethessük számára a jutalékot? Jól gondoljuk-e, hogy a német adóhatóság illetékességigazolásának birtokában, szja levonása nélkül kifizethető a jutalék? Milyen adatszolgáltatási kötelezettség - beleértve a német magánszemélyt és a NAV-ot is - terheli a magyar kifizetőt?
Megjelent a Számviteli Levelek 395. számában (2018. november 8.), 7770. kérdésszám alatt
jutalékelőleg Jutalékelőleg-követelés értékesítése és áfája
"B" kft. és "C-Z" társaságok között korábban termékforgalmazási szerződés állt fenn, amely alapján "C-Z" társaságokat jutalék illette meg. "B" kft. a "C-Z" társaságok számára jutalékelőleget adott, amelyről "C-Z" társaságok számlát állítottak ki. A folyósítás időpontjában az áfakulcs 20% volt. "B" kft. a jutalékelőlegből származó - teljesítésbe még nem ment - követeléseit ellenérték fejében eladta "A" kft.-nek. Ez időponttal "B" kft. és a "C-Z" társaságok között fennálló termékforgalmazási szerződés alapján "B" kft.-t megillető jogok és kötelezettségek - egy háromoldalú szerződéssel - "A" kft.-re szálltak át. "A" kft. a vásárolt követeléseket az előlegek között vette nyilvántartásba, a követelésekért fizetett összegben. "C-Z" társaságok a termékforgalmazási szerződés alapján 2010. 12. 31-én jutalékot számláztak ki 20% áfával növelten "A" kft.-nek, amelyből levonták a korábban "B" kft.-től kapott előleg jutalékkal megegyező részét és annak 20%-os áfáját. (A jutalék összege meghaladta a kapott előleg összegét.)
Megjelent a Számviteli Levelek 263. számában (2012. április 5.), 5393. kérdésszám alatt
jutalmazás Foglalkoztatott jutalmazása munkaviszonyának megszűnése után
Munkatársunk 2001 májusától 2002 októberéig cégünk alkalmazásában állt. Munkaszerződésében munkabére USD-ben lett megállapítva. Minden hónap végén társaságunk a hivatalos MNB középárfolyamon számította át forintra az esedékes munkabért. Az USD árfolyamának esése nyomán fizetése forintban folyamatosan csökkent. A fenti, 2001. és 2002. évi árfolyamveszteséget társaságunk 2003. január 20-án forintban kompenzálta. Munkatársunk 2001. és 2002. évi jutalmát társaságunk 2003. január 20-án, forintban fizette ki. 2002. november 1. óta volt munkatársunk külföldön dolgozik egy svájci társaság állandó alkalmazottjaként. Ettől az időponttól kezdve volt munkatársunk Magyarországon megfizeti a kötelező 11 százalék eho-t az aktuális minimálbér összegét alapul véve. Abban szeretném segítségét kérni, hogy a fent vázolt esetben a 2003. január 20-i kifizetésekből milyen és mekkora mértékű adókat, járulékokat kell társaságunknak levonnia és megfizetnie?
Megjelent a Számviteli Levelek 67. számában (2003. szeptember 18.), 1416. kérdésszám alatt
jutalom
jutalomsorsolás Okostelefon jutalomként
Az ügyvezető elhatározta, hogy a forgalom növelése érdekében a nagyobb összegű vásárlók között havonta jutalmat sorsolunk ki. Ez kezdetben 1-2 darab okostelefon lenne. Milyen jogszabályok vonatkoznak a jutalomsorsolás szervezésére, lebonyolítására, engedélyezésére? A kisorsolni tervezett ajándék vásárlását hogyan könyveljük? Az áfát vissza tudjuk igényelni? Az ajándék átadását hogyan kell dokumentálni? Milyen adók, járulékok terhelik az ajándékot?
Megjelent a Számviteli Levelek 384. számában (2018. április 26.), 7599. kérdésszám alatt
juttatás
juttatás (közhasznú tevékenység keretében) Közhasznú tevékenység keretében történő juttatás
Közhasznú alapítványunk nevesített közhasznú tevékenységei: tudományos tevékenység, kutatás, nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés. Cél szerinti tevékenysége keretében hazai és külföldi továbbképzésekre, konferenciákra ad lehetőséget pályázati jelleggel elsősorban az egészségügyben és tudományos környezetében munkálkodók részére. Általában teljes egészében fedezi a résztvevők költségeit, de van, hogy szállást nem tud téríteni. Támogatóink részben az érintett területről kerülnek ki, például gyógyszerforgalmazók, egészségügy körüli cégek, amelyeknek az ez irányú kutatás, szakmai fejlődés lényeges. A továbbképzésekre, pályázatokra a meghirdetést követően pályázati lapon lehet jelentkezni. Döntés egyedileg a kuratórium kezében van. Figyelembe véve a fent részletezett tevékenységünket, vonnak-e maguk után bárminemű szja-kötelezettséget a továbbképzésekben, konferenciákon részt vevőknél a 2011. évi szja-változások? Megítélésünk szerint az utaztatottaknak nem keletkezik szja-kötelezettsége.
Megjelent a Számviteli Levelek 243. számában (2011. május 5.), 5020. kérdésszám alatt
juttatás uniós pályázat alapján Uniós pályázat alapján nyújtott juttatás
Amennyiben egy társaság európai uniós pályázaton olyan forrást nyer, amelyet munkahelyi egészségfejlesztési programokra (pl. előadások, családi napok, egészségügyi szűrések stb.) kell fordítania, akkor ez a juttatás, amelyet 100%-ban uniós forrásból valósít meg, adómentes juttatásnak minősül-e a munkavállaló számára?
Megjelent a Számviteli Levelek 266. számában (2012. május 24.), 5460. kérdésszám alatt
juttatások külföldinek Külföldi üzleti partner alkalmazottainak adott juttatás
Társaságunk rendszeresen fogad olyan devizakülföldi személyeket, akik a társaság külföldi ügyfeleivel vannak munkaviszonyban, és a termékeink felhasználására irányuló képzés vagy a termékek átvétele céljából érkeznek hozzánk. A szerződéses feltételeknek megfelelően e személyek tartózkodási költségét (szállás, napidíj) többnyire társaságunk viseli. A személyi jövedelemadó tekintetében e kifizetéseket (amelyről átvételi elismervényt kérünk) egyéb jövedelemnek tekintjük, és nem vonunk adót, hivatkozva az adott állammal kötött egyezményre. Az így kifizetett összegeket személyi jellegű egyéb kifizetésként könyveljük, és a társaságiadó-kötelezettség megállapítása szempontjából a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősítjük. Helyesen járunk-e el?
Megjelent a Számviteli Levelek 111. számában (2005. augusztus 11.), 2284. kérdésszám alatt