Összes tárgyszó megjelenítése

lábon álló fa
lábon álló kukorica Lábon álló kukorica értékesítése
Lábon álló kukoricát értékesítettünk, és az Önök 6403. kérdésre adott válaszának megfelelően befejezetlen termelésnek minősítettük, 27%-os áfával számláztuk ki a vevőnek. A vevő nem fogadja el, hivatkozva a NAV Szakértői Intézet által jegyzett tájékoztatóra, mely szerint a "Lábon álló kukorica, amely nagyon kevés szemtermést tartalmaz, szárral együtt az 1005. vtsz. alá tartozik", tehát e tekintetben terméknek minősül, emiatt fordított adózás alá tartozik. Mi a teendő?
Megjelent a Számviteli Levelek 368. számában (2017. július 13.), 7354. kérdésszám alatt
lábon álló termék
lakás
lakás (üdülésre) Lakás üdülés céljára
Cégünk vásárolt egy lakásként bejegyzett ingatlant a Balaton partján. Az ingatlan 48 m2, összesen másfél szoba. Az ingatlant üdülőként szeretnénk használni, de - szerintünk - nem felel meg a 173/2003. Korm. rendeletben foglaltaknak. Hogyan kell az üdültetés és üzemeltetés költségeit elszámolni? Kinek kell adóznia és mennyit, illetve milyen jogcímen? Az ingatlanba vásárolt eszközök, anyagok áfáját nem igényeltük vissza.
Megjelent a Számviteli Levelek 307. számában (2014. június 19.), 6346. kérdésszám alatt
lakás-előtakarékosság Átvállalt lakás-előtakarékosság havi díja
Egy kft. munkaviszonyban lévő dolgozójának lakás-előtakarékossági szerződése van. A kft. mint munkáltató átvállalta a dolgozó havi díjának fizetését. Milyen járulék- és adóvonzata van a kft.-nek és a dolgozónak?
Megjelent a Számviteli Levelek 266. számában (2012. május 24.), 5446. kérdésszám alatt
lakásbérbeadás
lakásbérlet
lakásbérleti díj
lakásberuházás
lakásbővítés Lakásbővítés vagy új épület
A kft.-ben a férj és a feleség a tulajdonos. A vállalkozás eredeti telephelye egy 4 szobás lakás, ami a gyermekeik tulajdonában van. A lakást bővítették, jelentős értékű csarnok épült a lakás mellé. A gyermekek és a szülők között nincs bérleti szerződés. A felépült csarnok üzembe helyezése után értékcsökkenés címén alkalmazható-e a Tao-tv. 2. sz. melléklete szerint "Idegen, bérelt ingatlanon végzett beruházás" 6%-os leírási kulcsa?
Megjelent a Számviteli Levelek 122. számában (2006. február 2.), 2494. kérdésszám alatt
lakáscélú felhasználás
lakáscélú kedvezmény Lakáscélú kedvezmény
Adott egy 3 tagú család, melynek gyermeke után családi pótlékot folyósítanak. Az új lakás nagysága - melyet 2002-ben vásároltak 8 éves hitel felvétele mellett - csak egyszobás. Ez után a gyermek után nem kaptak soha semmiféle kedvezményt, szocpolt, állami támogatást, mert a lakás egyszobás, korábbi lakásukat használtan vették. Az 1+4 év után a hiteltörlesztés még 3 évig fennáll, igényelhetik-e a hitel törlesztése után továbbiakban is a 40 százalékos adókedvezményt? Az 1995. évi CXVII. tv. 38. § (7) bekezdése szerint a lakáscélú állami támogatásról szóló kormányrendelet szerint nem jogosultak a gyermek utáni állami támogatásra, de a családi pótlékra a jogosultság fennáll, és az adókedvezmény e paragrafus szerint mindaddig fennáll, amíg a törlesztés és az eltartás ténye is fennáll.
Megjelent a Számviteli Levelek 154. számában (2007. június 14.), 3169. kérdésszám alatt
lakásépítés
lakásépítés (bérbeadásra) Bérbeadás céljából épített lakás áfája
Az Áfa tv. 125. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint a 124. § (1) bekezdésének c) pontjában és (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett esetekben igazoltan egészében vagy túlnyomó részben úgy használja, egyéb módon hasznosítja, hogy az közvetlen anyagjellegű ráfordításként a b) pontban említett szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be, az előzetesen felszámított áfája levonható. Tehát, ha egy cég az általa épített lakásokat a használatbavételt követően túlnyomórészt bérbe adja - áfásan -, abban az esetben az építés költségeinek az áfáját visszaigényelheti-e? Beruházásként kell kimutatni a leendő lakás építési költségeit, vagy anyagjellegű ráfordításként? Az építkezés folyamatában vissza lehet igényelni az áfát?
Megjelent a Számviteli Levelek 192. számában (2009. február 19.), 4003. kérdésszám alatt
lakásépítési támogatás Vissza nem térítendő lakásépítési támogatás
Munkavállalóinknak az Szja-tv. 1. sz. melléklet 2.7. pontja alapján szeretnénk vissza nem térítendő támogatást nyújtani a kamatmentes munkáltatói lakáshitel elengedése, illetve korszerűsítésre adott lakáscélú támogatás formájában. Mindezt a cafeteria-rendszer keretein belül, amennyiben a munkavállaló ilyen felhasználási célról nyilatkozik. Kérdésünk: vonatkozik-e a 30%-os juttatási korlát a hitel elengedésre és a korszerűsítésre is? Illetve milyen módon kell igazolni a megvalósult korszerűsítést, hogy megfeleljünk az adómentesség feltételének?
Megjelent a Számviteli Levelek 207. számában (2009. október 15.), 4325. kérdésszám alatt
lakásértékesítés
lakásfelújítás Lakásfelújítás bérlőkijelölési joggal
Önkormányzati tulajdonban levő lakások felújítását vállaltuk néhány dolgozónk lakhatásának biztosítására. A lakások berendezésének költségeit is társaságunk viseli, az eszközök a tulajdonunkban maradnak. Az önkormányzat bérlőkijelölési jogot biztosít 5 évre ellenérték nélkül. A dolgozók az önkormányzattól fogják bérelni a lakást, és oda fizetik a bérleti díjat. Amennyiben üresen áll a lakás, cégünk fizeti a bérleti díjat. Az elszámolás keretében idegen ingatlanon végzett beruházásként kezeljük a felújítást, a bekerülési érték az áfát is tartalmazza, és a bérlőkijelölési jog időtartamának megfelelően amortizációt számolunk el. A lakások, berendezések amortizációja szerintünk nem növeli a taoalapot. Helyes-e a fenti elszámolás? Vannak-e egyéb adó- vagy járulékvonzatai? Hogyan kezeljük az üresen álló lakások utáni bérleti díjat?
Megjelent a Számviteli Levelek 373. számában (2017. október 11.), 7427. kérdésszám alatt
lakásfelújítási kölcsön
lakáshitel
lakásigény Méltányolható lakásigény
A munkáltató a vele munkaviszonyban álló munkavállaló részére lakásvásárláshoz kamatmentes kölcsönt nyújt, melynek összege 2 millió forint, 60 hónapra, egyenlő havi részletfizetéssel. A kölcsön nyújtása, illetve annak visszafizetése pénzintézeten keresztül, annak közvetítésével történt, illetve történik. A munkavállaló egyedülálló, a lakás nagysága: 54 négyzetméter, a vételár: 5,4 millió forint. Helyesen értelmezte-e a társaság a fentiek alapján a 12/2001. Korm. rendeletben meghatározott méltányolható lakásigény mértékét?
Megjelent a Számviteli Levelek 102. számában (2005. március 17.), 2090. kérdésszám alatt
lakásingatlan
lakásszerzési kedvezmény
lakásszövetkezet
lakástámogatás
lakásvásárlás
lakhatási költség
lakóhelyváltozás Adómentes költségtérítés lakóhelyváltozás miatt
Az Szja-tv. 1. mellékletének 5.4., valamint a 8.11. pontja foglalkozik a munkáltatói, szolgálati érdekből történő áthelyezéskor a lakóhelyváltozás miatt a költözködéshez nyújtott munkáltatói költségtérítésről. Az adómentes költségtérítés csak a fegyveres testületek tagjaira vonatkozik, vagy bármelyik munkáltatóra?
Megjelent a Számviteli Levelek 46. számában (2002. október 24.), 930. kérdésszám alatt
lakóingatlan
lakókonténer Lakókonténer leírási kulcsa
Lakókonténert milyen leírási kulccsal lehet elszámolni?
Megjelent a Számviteli Levelek 375. számában (2017. november 9.), 7451. kérdésszám alatt
láncértékesítés Láncértékesítés áfája
Az EU-s társaság EXW-paritással magyar zrt.-nek terméket ad el, amit a zrt. magyar kft.-nek továbbértékesít, a kft. pedig - aki a fuvarszervező - az árut exportálja, vagy más tagállamban úgy értékesíti, hogy az áru nem lép be Magyarország területére. Hogyan kell a magyar zrt.-nek, illetve kft.-nek számláznia? Áfásan vagy áfa nélkül?
Megjelent a Számviteli Levelek 269. számában (2012. július 26.), 5534. kérdésszám alatt
láncügylet
lapkiadó
látványcsapatsport
látványterv Ingatlanfejlesztés látványtervei
Társaságunk ingatlanfejlesztéssel foglalkozik. Vállalkozási szerződéseket kötünk tervező cégekkel látványtervek, projektspecifikációk elkészítésére. A szerződésben az elkészített tervek szerzői jogát kizárólagosan és korlátlan felhasználásra a vállalkozó rendelkezésünkre bocsátja. Hogyan tudjuk elszámolni a beérkezett számlákat akkor, ha külön kerül számlázásra a vállalkozási díj és a jog, valamint akkor, ha azokat egyben számlázza? Ha nincs külön számlázva, hogyan határozható meg a szerzői jog értéke?
Megjelent a Számviteli Levelek 228. számában (2010. szeptember 23.), 4723. kérdésszám alatt
le nem vonható áfa
leányvállalat
légkondicionáló
légkondicionáló bérleményben Légkondicionáló a bérleményben
A 4316. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem, milyen jogszabályon alapul a csak hűtésre, illetve a hűtés-fűtésre alkalmas légkondicionáló berendezés eltérő megítélése a számviteli elszámolás szempontjából? Nem az lenne az elkülönítés alapja, hogy a berendezés beépítésre került-e, és így az épület elválaszthatatlan része, vagy pedig mobil eszközről van szó? Mit értenek azon, hogy a bérelt lakás nem azonos az épülettel? Mert az épületben több lakás is lehet? Ez esetben miért nem lehet bérelt ingatlanon végzett beruházásról beszélni, hiszen a beruházás következtében a bérelt ingatlan értéke növekedett?
Megjelent a Számviteli Levelek 209. számában (2009. november 12.), 4372. kérdésszám alatt
lejárt szavatosság Lejárt szavatosságú cukrásztermékek
Cukrászda üzemeltetésénél mi a helyes eljárás azokkal az árukkal, amelyek szavatossága lejárt? Az áru csökkentett értéken sem adható el? Jelenleg ezek selejtezésre, megsemmisítésre kerülnek. A termékek bekerülési értéke (vásárolt a beszerzési értéken, saját gyártású süteményeknél azok bekerülési értékén) maradhat-e az elábén, illetve anyagköltségen (így az iparűzési adó alapját csökkenti), vagy mint egyéb ráfordítást kell kezelni? A beszerzett áruk és anyagok év közbeni beszerzéskor 5/8-ra kerülnek elszámolásra. Megfelelő megoldás-e az, ha a selejtezéskor a selejtezendő tételek visszakerülnek a 2-es számlaosztályba, és onnan a 86-ra kivezetésre?
Megjelent a Számviteli Levelek 362. számában (2017. március 23.), 7250. kérdésszám alatt
lekötött bankbetét Lekötött bankbetét hiteltartozás fedezetére
A kft. a bankjánál kamatozó betétként lekötött 1 millió forint összeget 5 évre oly módon, hogy egyben az összeg erejéig kezességet vállalt dolgozója hiteltartozására. Időközben a társaság megvált dolgozójától, aki a hiteltartozását nem tudta megfizetni, így a lekötött bankbetétet a bank elvonta. Hogyan rendezendő az esemény a könyvekben? Elszámolható-e az 1 millió forint egyéb ráfordításként? A társaságiadó-alap növelése mellett kezelhető-e tartozás átvállalásaként? A magánszemély adókötelezettsége is felmerül, de a "kifizető" semmit sem tud érvényesíteni.
Megjelent a Számviteli Levelek 280. számában (2013. február 21.), 5746. kérdésszám alatt
lekötött betét, lekötött euróbetét Lekötött euróbetét árfolyama
Társaságunk lekötött euróbetéttel rendelkezik, forintban vezetjük a könyveinket, MNB-középárfolyamot használunk. A 2011. év folyamán euró ellenében értékesített tárgyi eszközt a partner 2011 júliusában kiegyenlítette, az aktuális MNB-árfolyamon vette nyilvántartásba, majd annak egy részét egy hét múlva euróban lekötötte, a lekötés napján szereplő MNB-középárfolyamon könyvelte, így nem realizált árfolyam-különbözet keletkezett. 2011. és 2012. év folyamán többször feloldott és lekötött. Év végén átértékelték. Helyesen jártak el? Az év közben nem realizált árfolyamnyereség beállítható társaságiadó-alapot csökkentő tételként?
Megjelent a Számviteli Levelek 271. számában (2012. szeptember 6.), 5565. kérdésszám alatt
lekötött deviza Deviza lekötésének árfolyama
Segítséget kérünk abban, hogy a bankszámla vezetése során helyes árfolyamot tudjunk alkalmazni. Problémát jelent különösen az, hogy némelyik társaság állandóan mozgatja devizakészletét: leköt bizonyos összeget, majd felszabadítja, és több részletben, több időszakra újra leköti azonos vagy csökkentett mértékben, miközben egy részét fel is használja kötelezettségei teljesítésére.
Megjelent a Számviteli Levelek 26. számában (2002. január 17.), 510. kérdésszám alatt
lekötött tartalék
lekötött tartalék feloldása Lekötött tőketartalék feloldása
1998-ban a Munkaerő-piaci Alap szakképzési alaprészéből 500 E Ft vissza nem térítendő támogatást kaptunk gépek, berendezések vásárlásához. A támogatási szerződés szerint a szakképzési alaprészből kapott beruházási támogatást a tőketartalékon belül elkülönítetten kellett kimutatni és folyamatosan működtetni. A 10 év eltelte után milyen számviteli elszámolási kötelezettségünk van?
Megjelent a Számviteli Levelek 219. számában (2010. április 15.), 4548. kérdésszám alatt
leltár
leltárellenőr Leltárellenőrök összeférhetetlensége
Önkormányzati költségvetési szerv az Ávr. szerinti gazdasági szervezet. A szervezet az ellátási körében lévő költségvetési szervek számviteli nyilvántartásait vezeti. Szabályos-e - nem okoz-e összeférhetetlenséget -, ha a szervezet készletgazdálkodói - akik az ellátott szervek eszközeinek nyilvántartásait is vezetik - leltárellenőrként járnak el az ellátott szervek leltározásánál?
Megjelent a Számviteli Levelek 319. számában (2015. január 29.), 6551. kérdésszám alatt
leltáreltérés
leltárhiány
leltárkészítés
leltárkülönbözet
leltározás (hízóállat) Hízóállatok leltározása
Milyen módon kell leltározni a borjú hízóállatokat, és hogyan könyveljük az év végi készletet, ha a kft. év közben nem vezeti a készletszámlákat? A hízóállatok elhullását mivel kell dokumentálni, és hogyan könyveljük? A telep őrzéséhez két őrző-védő ebet is vásároltak, helyes-e ha a tárgyi eszközök között tartjuk őket nyilván?
Megjelent a Számviteli Levelek 227. számában (2010. szeptember 9.), 4702. kérdésszám alatt
leltározási szabályzat Leltározási szabályzat
A 2362. számú kérdésre adott válaszukhoz kapcsolódóan kérdezem. Mikrovállalkozásunknak nincs leltárkészlete, a vásárolt anyagokat egyből felhasználjuk. Ebben az esetben is szükséges leltározási szabályzatot készíteni? Vagy elegendő, ha a számviteli politikában utalunk arra, hogy nincs leltárkészlet? (Részletes tárgyieszköz-nyilvántartás van.)
Megjelent a Számviteli Levelek 195. számában (2009. április 2.), 4057. kérdésszám alatt
leltártöbblet
lemondás jogról Vevői körről való lemondás számlázása
"A" kft. bolti üzlete kialakult vevői körrel rendelkezik. A bolt további bérlését átvette "B" kft. A vevői körről való lemondást az "A" kft. ügynöki jutalékként számlázta. Helyes ez így? Hogyan kell könyvelni, illetve helyes-e a számla megnevezése?
Megjelent a Számviteli Levelek 148. számában (2007. március 22.), 3046. kérdésszám alatt
letétbe helyezés
letétkezelés Letétkezelés az ügyvédnél
Az ügyvéd letéti számlával rendelkezik. A letéti számlán elhelyezett összeg után a bank meghatározott időszakonként kamatot ír jóvá. Az ügyvédi munkadíj a felgyülemlett kamatok bizonyos része lesz, az ügylet kimenetelétől függően. Ezt a kamatot hova kell könyvelni, kell-e erről számlát kiállítani, utána áfát fizetni?
Megjelent a Számviteli Levelek 248. számában (2011. augusztus 4.), 5096. kérdésszám alatt
létszám Létszám rehabilitációs hozzájárulásnál
A 4494. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdezem. A rehabilitációs hozzájárulásnál az Flt. 41/A. §-a szerint a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni, mely létszám meghatározása a KSH 2009. Útmutató szerint történik? Az Útmutató 2.2. pontja határozza meg a statisztikai létszámba tartozók körét. E pont szerint nem tartozik sem a munkajogi, sem a statisztikai állományi létszámba a havi átlagban 60 munkaóránál rövidebb munkaidőben foglalkoztatott. A kérdésre adott válasz azt írja, hogy mindenkit számba kell venni. Ez nekem ellentmondásos.
Megjelent a Számviteli Levelek 231. számában (2010. november 4.), 4773. kérdésszám alatt
létszám-minimálbérkedvezmény Mikrovállalkozás létszámnövelési kedvezménye
A Tao-tv. alábbi bekezdését nem tudom értelmezni: "8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli...
v) a (6) bekezdésben, valamint a 7. § (19) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel az átlagos állományi létszám előző adóévhez viszonyított csökkenése és a megelőző adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összege szorzatának 20 százalékkal növelt összege, de legfeljebb a 7. § (1) bekezdésének y) pontja alapján igénybe vett kedvezmény 20 százalékkal növelt összege, azzal, hogy nem kell az igénybe vett kedvezmény összegébe beszámítani a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának csökkenését megelőző negyedik adóévben vagy azt megelőzően az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett összeget..." A cég átlagos állományi létszáma az elmúlt években a következőképpen alakult: 2012 - 6,27.
1. -2011 - 8,90, a 7. § (1) bekezdés y) pontja alapján adóalap-csökkentő tétel nem lett elszámolva, mivel az előző évi az 5 főt meghaladta.
2. -2010 - 7,08, a 7. § (1) bekezdés y) pontja alapján adóalap-csökkentő tétel el lett elszámolva.
3. -2009 - 4,00, a 7. § (1) bekezdés y) pontja alapján adóalap-csökkentő tétel el lett elszámolva.
4. -2008 - 3,57, a 7. § (1) bekezdés y) pontja alapján adóalap-csökkentő tétel el lett elszámolva.
Kell-e a 2012. évre adóalap-növelő tételt elszámolni, és ha igen, mennyit?
Megjelent a Számviteli Levelek 283. számában (2013. április 11.), 5821. kérdésszám alatt
licenc
licencdíj Licencdíj elszámolása és társasági adója
Gyártási eljárásért - amelyet a használatbaadó 5 éves szerződés alapján továbbfejleszt, aktualizál az éves licencdíj ellenében - a társaság licencdíjat fizet 1998-tól. A társaság az 1998-ban fizetett licencdíjat szellemi termékként vette állományba, és 3 éves használati időt tervezve számolja el az értékcsökkenést. 1999-től az éves licencdíjat költségként számolja el. Helyes-e az eljárás, illetve jogdíjnak minősül-e a licencdíj, és meg kell-e utána állapítani a társasági adót, ha a használatbaadó külföldi illetőségű?
Megjelent a Számviteli Levelek 14. számában (2001. július 12.), 271. kérdésszám alatt
Likviditási Alap Likviditási Alap értékpapírjainak értékelése
Egy bank Garantált Likviditási Alap értékpapírjait vásároltuk meg év közben, amelyeket a beszerzéskor a megvásárolt árfolyamon nyilvántartásba vettünk. Negyedévente, így év végén is árfolyam-értesítőt kapunk, amelyben az aktuális árfolyamon szerepel az értékpapír értéke, egyre magasabb összegben. Év végén hogyan kell értékelni? A beszerzési ár és az aktuális érték közötti különbözetet kell-e könyvelni, és hogyan?
Megjelent a Számviteli Levelek 266. számában (2012. május 24.), 5468. kérdésszám alatt
likviditási korlát Ügyvezető írásbeli nyilatkozata
A Gt. 131. §-ának (3) bekezdése alapján az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy az osztalékfizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét. Ha a beszámoló elfogadásakor a cégnek rossz a likviditása, de a jövőben várhatóan lesz az osztalékfizetésre fedezete, akkor mit nyilatkozzon az ügyvezető? Elhatározható-e az osztalékfelvétel egyáltalán?
Megjelent a Számviteli Levelek 177. számában (2008. június 12.), 3717. kérdésszám alatt
listázási díj Listázási díjak elszámolása
A 2004. január 1-je után megkötendő beszállítói szerződések alapján a forgalmazó részére a beszállító által - új termék bevezetése kapcsán - fizetett listázási díjak elhatárolhatók-e a társaság döntése alapján 10 évre? Jelenleg a társaság ezen díjakat 5 évre határolja el, de a tapasztalati számok alapján 5 év alatt nem térülnek meg. A beszállító társaság folyamatosan növeli forgalmát, és egyre több új termék bevezetését tervezi. Így nem mindegy, hogy milyen döntést hoz a társaság.
Megjelent a Számviteli Levelek 84. számában (2004. május 27.), 1737. kérdésszám alatt
lízing
lízing (devizaalapú)
lízing (nyílt végű)
lízing (pénzügyi)
lízing (zárt végű)
lízingátvállalás Lízingátvállalás
"A" társaságnak nincs szüksége 3 db - nem zárt végű pénzügyi lízing keretében - lízingelt járműre. Ezért a járműveket a hitel átvállalása fejében átadná "B" társaságnak, további fizetési kötelezettség nélkül, azaz 0 forintért. Hogyan kell ezeket az eszközöket az "A" kft. könyveiből kivezetni és a "B" társaságnál állományba venni? A járművek bruttó értéke 19 M Ft, az elszámolt értékcsökkenés 5 M Ft, a nettó érték 14 M Ft, a még fennálló hitel összege: 9 M Ft.
Megjelent a Számviteli Levelek 242. számában (2011. április 21.), 5002. kérdésszám alatt
lízingelt eszköz átadása Lízingelt gépkocsi átadása a bt. beltagjának
1999. június hónapban DEM alapú pénzügyi lízinggel szerzett be a bt. egy gépkocsit. 2001 áprilisában a lízingelt eszközt átadta a bt. kültagjának. Erről a lízingbeadó a szerződésmódosítással egyidejűleg számlát adott ki az eredeti értékesítési számla jóváírásával. A bt. által eddig befizetett részleteket, kamatokat a lízingbevevő a pénztárba befizette. Erről kell-e számlát kiállítania a bt.-nek, vagy a jóváíró számla és a pénztárbizonylat elégséges?
Megjelent a Számviteli Levelek 39. számában (2002. július 18.), 776. kérdésszám alatt
lízingelt eszköz visszaadása Lízingelt eszköz visszaadása
Hogyan kell a pénzügyi lízing keretében lízingelt eszköz visszaadását könyvelni, ha a lízingelt eszköz visszaadására a szerződés szerinti fu­tam­idő lejárata előtt sor kerül?
Megjelent a Számviteli Levelek 258. számában (2012. január 12.), 5273. kérdésszám alatt
lízingelt gépkocsi értékesítése
lízingelt személygépkocsi
logó Logózás költségeinek elszámolása
"A" kft. "B" kft.-től tollat, naptárt, üdvözlőlapot rendel, amelyen kéri logójának a feltüntetését. "B" kft. a számláján tételesen számlázza a rendelt tételeket, majd külön tételként a logózás grafikai tervezési díját, illetve a nyomdafilmkészítés díját. Helytálló az az értelmezés, hogy az "A" kft. által felhasznált tételek anyagköltségként számolhatók el, mivel az "A" kft. nem feliratozást rendelt meg, hanem olyan nyomtatványt, irodaszert, amelyet feliratoztak, vagyis a feliratozás (mint szolgáltatás) az anyagköltség járulékos része?
Megjelent a Számviteli Levelek 349. számában (2016. július 28.), 7049. kérdésszám alatt
lójártató Lovaspálya besorolása
Lovaspálya és lójártató építmény tárgyi eszközök közötti besorolásával, illetve értékcsökkenésével kapcsolatos a kérdésünk. Minek minősül a lovaspálya a számviteli törvény szerint, lehet-e rá értékcsökkenést elszámolni? Ha igen, hány százalékot? Útburkolata, makadámburkolata, alapcsövezése van a pályának, a tulajdonos egyben szeretné aktiválni a lovaspályát. Ez ilyen formában lehetséges?
Megjelent a Számviteli Levelek 334. számában (2015. október 29.), 6817. kérdésszám alatt
lottóforgalmazás Lottóforgalmazás
A betéti társaság a Szerencsejáték Zrt.-n keresztül lottót és egyéb kaparós sorsjegyeket forgalmaz. A bt. nyitott egy bizományosi számlát, ahonnan hetenként leemelik a költségeit. A zrt. a pénzügyi elszámolásról hetente pro forma számlát bocsát ki, a számla végösszegét a vállalkozó befizeti a bizományosi számlára. Számla csak a jutalékról készül, ami pénzügyi teljesítést nem igényel. A bt.-nél hogyan kell könyvelni ezeket a gazdasági eseményeket?
Megjelent a Számviteli Levelek 159. számában (2007. szeptember 13.), 3294. kérdésszám alatt
lovaspálya Lovaspálya besorolása
Lovaspálya és lójártató építmény tárgyi eszközök közötti besorolásával, illetve értékcsökkenésével kapcsolatos a kérdésünk. Minek minősül a lovaspálya a számviteli törvény szerint, lehet-e rá értékcsökkenést elszámolni? Ha igen, hány százalékot? Útburkolata, makadámburkolata, alapcsövezése van a pályának, a tulajdonos egyben szeretné aktiválni a lovaspályát. Ez ilyen formában lehetséges?
Megjelent a Számviteli Levelek 334. számában (2015. október 29.), 6817. kérdésszám alatt
lődíj Lődíj vadásztársaságnál
A hivatásos vadásznak az elejtett ragadozókért lődíj jár. Meghatározott, milyen lőszer és hány darab adható. Az összeg pénzben is kifizethető, vagy számla ellenében? Milyen egyéb mód lehetséges? A kifizetett összeg adóköteles-e vagy sem? Az egyesületként működő vadásztársaságnál most kezdtem el könyvelni.
Megjelent a Számviteli Levelek 394. számában (2018. október 25.), 7752. kérdésszám alatt