Összes tárgyszó megjelenítése

saját benzinkút
saját beruházás
saját bolt
saját előállítású termék
saját gépjármű
saját gépjármű javítása Saját gépjármű javítása saját műhelyben
Gépjárműjavítással foglalkozó cég a saját gépjárművei szervizelését, javítását is végzi. Hogyan kell a számvitelben és az adózásban (áfa, tao) e gazdasági eseményeket kezelni, figyelemmel arra is, hogy e járművek között olyan személygépkocsi is van, amely után a vállalkozás megfizette a cégautóadót?
Megjelent a Számviteli Levelek 106. számában (2005. május 12.), 2178. kérdésszám alatt
saját konyha Saját konyha üzemeltetése
Kapcsolódva a Számviteli Levelek 73. számában az 1518. kérdésre adott válaszhoz, sajátos problémánk van. Társaságunk - egy húsipari rt. - saját konyhát üzemeltet. A saját konyhánál saját előállítású termékeket is felhasznál. A saját dolgozók térítés nélkül kapnak napi egyszeri étkezést. A saját dolgozókon kívül térítési díj ellenében más vállalkozások alkalmazottai is étkezhetnek. Hogyan kell a kapcsolódó gazdasági eseményeket elszámolni?
Megjelent a Számviteli Levelek 90. számában (2004. szeptember 16.), 1848. kérdésszám alatt
saját részvény Visszavásárolt saját részvények bevonása
Társaságunk visszavásárolt saját részvényeit a jegyzett tőke leszállításával bevonja. A részvények nyilvántartási ára magasabb, mint a névértékük, így a bevonás számviteli elszámolásakor veszteség keletkezik. Jelentős eredménytartalékkal rendelkezünk. Társaságunk közgyűlési határozata szerint a tőkebevonással a jegyzett tőke csökkentéséhez nem kapcsolódik az eredménytartalék arányos csökkentése. Vonatkozik-e a leírt esetre az Szt. 37. §-a (2) bekezdésének f) pontja?
Megjelent a Számviteli Levelek 57. számában (2003. április 3.), 1185. kérdésszám alatt
saját rezsis
saját rezsis beruházás
saját teljesítmény elszámolása Ténylegesen elvégzett és számlázott teljesítmény eltérése
Egyes építőipari szolgáltatások tekintetében a vonatkozó kivitelezési szerződésben rész- (szakasz-) elszámolásban állapodtak meg a megrendelővel, rész- (szakasz-) számla egyidejű benyújtása mellett. Az így kialakításra kerülő rész- (szakasz-) számlák szerinti összegek azonban nem a ténylegesen elvégzett teljesítményhez igazodnak, hanem a különmegállapodás tárgyát képező fizetési feltételekhez (a fizetés ütemezéséhez). Ennek viszont egyenes következménye, hogy a ténylegesen elvégzett és a rész- (szakasz-) számlákban érvényesített összegek (árbevételek) nincsenek összhangban, az összhangot a számviteli elszámolás során, az összemérés elvére hivatkozással, az árbevételként elszámolt összeg passzív időbeli elhatárolásával igyekeznek megteremteni. Helyes ez így?
Megjelent a Számviteli Levelek 396. számában (2018. november 21.), 7777. kérdésszám alatt
saját termék
saját termelésű készlet
saját termelésű víz
saját tőke
saját tőke hiánya
saját üdülő Saját üdülőnél az üdülési hozzájárulás elszámolása
Hogyan kell elszámolni és könyvelni a saját üdülőben üdültetett munkavállalók üdülési hozzájárulását?
Megjelent a Számviteli Levelek 384. számában (2018. április 26.), 7588. kérdésszám alatt
saját üzemanyagtöltő
saját üzletrész
sajátos beszámoló Tévedésből sajátos egyszerűsített éves beszámoló
Tévedésből 2009. évre vonatkozóan egy kft.-nek sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítettünk, tettünk közzé. Hogyan lehet javítani, illetve milyen következményei lehetnek a hibának?
Megjelent a Számviteli Levelek 235. számában (2011. január 13.), 4870. kérdésszám alatt
SAP Betanítás költségeinek elszámolása
Kérdésem a betanítás költségeinek elszámolásához kapcsolódik. Cégünk SAP ügyviteli rendszert vásárolt és aktivált 1999-ben. Az egyik modult azonban mind ez ideig nem vettük használatba (a modult 2002-ben értékesítettük). A modulhoz még 2002-ben is kiképeztünk néhány munkatársat. Ez az oktatási költség beruházási költségnek minősül? Mi történik akkor, ha a már kiképzett munkatársak kilépnek, és újakat kell kiképezni?
Megjelent a Számviteli Levelek 57. számában (2003. április 3.), 1183. kérdésszám alatt
SAPARD-program Önkormányzati szennyvízberuházás támogatása
A kft. az elmúlt évben több önkormányzatnak készített - a SAPARD-program keretében - pályázatot szennyvízberuházás támogatására, illetve 2004-ben is több beruházás előkészítése folyik, amelyek pályázatát készíti majd. Az áfatörvény 2004. évi változása alapjaiban érinti ezen beruházásokat. 1. Az önkormányzatok a SAPARD-program keretében pályáznak külön-külön, a saját, helyi szennyvízcsatorna-hálózatuk, illetve szennyvíztelep megépítésére. A pályázatok támogatásáról szóló döntés 2003 decemberében megszületett. Az önkormányzatok adólevonási joggal rendelkeznek. Az önkormányzatok a konkrét esetben visszaigényelhetik a beruházás áfáját azzal, hogy 10 évig áfafizetési kötelezettség is terheli őket a bevételeik tekintetében? 2. Mi a helyzet, ha az önkormányzat 2004-ben nyer a SAPARD-programban támogatást, de a szennyvízhálózatot saját maga üzemelteti, és ő számláz a lakosság felé szennyvízdíjat?
Megjelent a Számviteli Levelek 105. számában (2005. április 28.), 2146. kérdésszám alatt
segítő családtag
selejt
selejtezés
sérült gépkocsi Összetört gépkocsi értékesítése
Az 1996-ban 400 ezer forintért vásárolt és 2001-ben 0-ra leírt személygépkocsit 2003-ban öszszetörték. Mivel cascóval nem rendelkezett, a biztosító a kárt nem fizette meg. A személygépkocsi kijavítása költséges lett volna, ezért a kft. ügyvezetője 25 000 forintért értékesítette azt. Helyes ez így?
Megjelent a Számviteli Levelek 78. számában (2004. március 4.), 1606. kérdésszám alatt
sikerdíj
sírkő Elhunyt emlékére sírkő
A kft. ügyvezetője tavaly elhunyt. A társaság az egyéves évforduló emlékére sírkövet szeretne felállítani. Természetbeni juttatásnak minősül-e? Milyen költségnek minősül a Tao-tv. szerint, és az áfát vissza lehet-e igényelni?
Megjelent a Számviteli Levelek 163. számában (2007. november 8.), 3390. kérdésszám alatt
skontó
sorozat jellegű értékesítés Társaság sorozat jellegű értékesítése
Ingatlankezeléssel foglalkozó cég egy nagyobb ingatlanát (kb. 10 helyrajzi számon szereplő telephelyet), mely több mint 10 éve a tulajdonában van, szeretné értékesíteni. Az új Áfa-tv. értelmében sorozat jellegűnek minősül-e a fenti összefüggő telephely értékesítése, vagy áfamentesen értékesítheti-e? (Áfás ingatlanértékesítésre nem jelentkezett be!) Milyen egyéb adó-, illetékfizetési kötelessége lesz a cégnek, ha eladja az említett telephelyet? Az eladás adózásánál van-e annak jelentősége, hogy valamelyik hrsz. alatt lévő ingatlan lakóépületnek van nyilvánítva?
Megjelent a Számviteli Levelek 174. számában (2008. április 30.), 3635. kérdésszám alatt
speditőri tevékenység Speditőri tevékenység áfafizetési kötelezettsége
Társaságunk termékügyletekhez kapcsolódó speditőri tevékenységet (fuvarokmányolás, árutovábbítás megszervezése, vámkezelés előkészítése stb.) lát el Magyarországon. Kizárólag a termékügyletekben részt vevő fuvarozókkal állunk szerződéses kapcsolatban (ők a megbízóink), szolgáltatást kizárólag feléjük végzünk, számlát is nekik állítunk ki. Tekintettel arra, hogy megbízóink között találhatóak belföldi, más uniós tagállambeli, illetve az Unión kívüli adóalanyok is, kérdésünk, hogy tevékenységünk után hol keletkezik adófizetési kötelezettségünk, illetve egyes esetekben (például ha a megbízó fuvarozónk termékexportban vagy termékimportban közreműködik) vonatkozik-e tevékenységünkre az áfa alóli mentesség?
Megjelent a Számviteli Levelek 109. számában (2005. június 30.), 2235. kérdésszám alatt
sportbérlet
sportegyesület
sporteszköz Sporteszköz beszerzése
A társaság saját dolgozói számára szabad­idős rendezvényt szervez. A szabadidős rendezvényre sporteszközöket vásárolt, sportolás céljából. Alkalmazhatjuk-e az Szja-tv. 70. §-a (3) bekezdésének b) pontját a megvásárolt eszközök tekintetében, és elszámolhatjuk-e ezeket a kiadásokat személyi jellegű költségként? Ha éven túl is használjuk, akkor tárgyi eszközként kell nyilvántartásba venni? Társaságiadó-alapot csökkentő tételként figyelembe vehető-e?
Megjelent a Számviteli Levelek 303. számában (2014. április 10.), 6245. kérdésszám alatt
sportolás költségei
sportoló
sportoló étkeztetése Futballklub játékosainak étkeztetése
A sportegyesület szerződést köt egy étkeztetéssel foglalkozó vállalkozóval, hogy a futball­klub játékosainak vidéki mérkőzései során étkezést biztosítson (szendvicsek, hideg-meleg étel). Az egyesületeknél van adó- és járulékfizetési és -bevallási kötelezettség? Az új Civil tv. szabályozza-e az étkezési vagy a reprezentációs költséget? A sportklub alaptevékenységébe beletartozhat-e a focisták étkeztetésének biztosítása? Benne kell lennie az alapszabályban?
Megjelent a Számviteli Levelek 276. számában (2012. november 22.), 5653. kérdésszám alatt
sportoló támogatása Sportoló közvetlen támogatása
Székhelyünkön élő 16 éves, sportban nagyon tehetséges fiatalembernek szeretnénk támogatást nyújtani. Az egyesületén keresztül nincs lehetőség "megpántlikázni" a pénzt, és befolyásolni annak felhasználását, ezért közvetlenül neki szeretnénk juttatni, akár pénz, akár sporteszköz, akár versenyhez kapcsolódó utazás, szállás stb. finanszírozásának formájában. Hogyan tudnánk ezt úgy megtenni, hogy neki ne kelljen ez után személyi jövedelemadót és ehót fizetni? Bennünket, mint Tao-alanyt milyen adók terhelnek így?
Megjelent a Számviteli Levelek 275. számában (2012. október 31.), 5642. kérdésszám alatt
sportolók költségtérítése Költségtérítések sportszerződés alapján
A 2004. évi Igazolási és Átigazolási Szabályzat alapján egy sportegyesülettel amatőr labdarúgói sportszerződést (sportszerződés) kívánok kötni. Ezek alapján a versenyzéssel kapcsolatosan költségtérítést kapok: edzésre járáshoz távolságiautóbusz-bérlet 100%-os költségtérítését számla alapján, illetve mérkőzésre járás címén autóbusz-, illetve vonatjegy 100%-os térítését. A fentieken túlmenően az egyesület évi 60 000 Ft sportfelszerelés értékét számla ellenében megtéríti, illetve vidéki mérkőzések esetén a közös ebéd költségét is az egyesület fizeti. Bizonyos helyezés elérése esetén évi 60 000 Ft eredményességi jutalmat is ígértek. Kérdésem, hogy a fenti juttatások után milyen adó- és egyéb járulékfizetési kötelezettségem keletkezik, illetve ha van a fenti juttatások után adófizetési kötelezettség, az engem vagy a foglalkoztatómat, az egyesületet terheli?
Megjelent a Számviteli Levelek 121. számában (2006. január 19.), 2484. kérdésszám alatt
sporttáborszervezés Sporttáborszervezés költségei
Egy magyar kft. diákoknak, fiataloknak nyári nyelvi, ill. sporttábort szervez. A tábor munkájában részt vesznek magyar és külföldi tanárok, diákok és edzők is. Ők a feladatukat önkéntesként végzik majd, a kft. csupán felmerült költségeiket fogja megfizetni. Ilyen pl. az üzemanyag, a vonatjegy, a biztosítás és természetesen a tábor ideje alatt a szállás és étkezés költsége. Milyen adókötelezettség merül fel?
Megjelent a Számviteli Levelek 145. számában (2007. február 8.), 2965. kérdésszám alatt
sportutalvány Visszavásárolt sportutalványok engedményezése
"A" cég 2011. 12. 15-én sportutalványt vásárolt "B" cégtől dolgozói részére, amelynek fizetési határideje december 23. "B" cég adásvételi szerződést kötött a dolgozókkal december 23-án, és 100%-os értéken visszavásárolta a sportutalványokat. "B" cég, "A" cég és a munkavállalók között engedményezési szerződés jött létre (mivel "A" cég tartozik az utalványok értékével "B" cégnek, "B" cég pedig az utalványok értékével a dolgozóknak). A szerződésben "B" cég arról rendelkezik, hogy "A" cég utalja át a saját munkavállalóinak a "B" cég felé fennálló tartozását. "B" cég azt a tájékoztatást adta "A" cégnek, hogy így adhat adómentes juttatást dolgozói részére, az csupán a kezelési költségébe kerül. Igaz ez? Ha nem, akkor "A" cégnek, illetve a dolgozóknak keletkezik-e adó- és járulékfizetési kötelezettsége?
Megjelent a Számviteli Levelek 263. számában (2012. április 5.), 5380. kérdésszám alatt
Start kártya
statisztikai létszám
STKÁV Saját termelésű készletek állományváltozása - iparűzési adó
Hogyan befolyásolja a saját termelésű készletek állományváltozása az iparűzési adót? A kft. lakásokat épített 2004-ben. A még el nem adott lakásokat készletre vette. A kapcsolódó alvállalkozói teljesítés az iparűzésiadó-bevallásban adóalap-csökkentő tételként nem jelent meg. 2006-ban eladott a kft. egy lakást. Ennek a lakásnak a költségei a 2006. évi eredménykimutatásban a saját termelésű készletek állományváltozása soron negatív előjellel fog szerepelni. Megjelenhet ez az iparűzésiadó-bevallásban? Mikor kell szerepeltetni az el nem adott lakások alvállalkozói teljesítményeit az iparűzési adó bevallásában?
Megjelent a Számviteli Levelek 145. számában (2007. február 8.), 2966. kérdésszám alatt
support csomag "Support" csomag elszámolása
Társaságunk új szerver vásárlásakor a hardveren és a rendszerszoftveren kívül megvásárolt egy ún. "Support" csomagot is. A csomag megvásárlásával a számítógépek szokásos 1 éves garanciaideje 3 évre meghosszabbodott, illetve a szervizelő cég köteles ebben a 3 éves időszakban a javítást munkanapokon 4 órán belül megkezdeni. Acsomag ára a számlában külön szerepel. Mi a "Support" csomag helyes számviteli elszámolása?
Megjelent a Számviteli Levelek 115. számában (2005. október 13.), 2364. kérdésszám alatt
swap ügylet Devizás kamatcsereügyletek elszámolása
A devizakockázat fedezése céljából társaságunk két devizás kamatcsereügyletet kötött külföldi székhelyű anyavállalatával. Az ügylet lényege, hogy egy más vállalkozó felé fennálló, devizában vállalt hitelkötelezettség, teljes, devizában teljesítendő, tőke- és fix kamat cash flow-it elcserélte ugyanezekre az időpontokra vonatkozó, forintban teljesítendő tőke- és változókamat-fizetési cash flow-kra. Az ügylet következtében adott időpontra társaságunk változó kamatozású forintkötelezettséggel rendelkezik anyavállalata felé, de követel tőle ugyanekkor fix kamatozású devizatartozást, amely éppen akkora összeg lesz devizában, mint a más vállalkozónak ugyanazon a napon fizetendő devizahitel-törlesztés és fixkamat-fizetés összege együtt. A pénzmozgások bruttó módon megtörténnek. Hogyan kell elszámolni termelő-szolgáltató vállalkozásként ezt az ügyletet, ha társaságunk nem választotta a valós értékelés lehetőségét? Mit kell bemutatni az ügylethez kapcsolódóan a kiegészítő mellékletben?
Megjelent a Számviteli Levelek 231. számában (2010. november 4.), 4779. kérdésszám alatt
szabadalmi oltalom Szabadalmi oltalom alatt álló mű hasznosítása
A Tbj-tv. 2003. január 1-jétől kiegészült a 21. § d) ponttal, amely szerint a találmányi szabadalmi oltalom alatt álló mű hasznosítására irányuló hasznosítási szerződés alapján a vagyoni jog felhasználása ellenértékeként kifizetett díj (találmányi díj) után nem kell járulékot fizetni. Szövetkezetünknél a találmányi díjban részesülők a találmányi díjat hasznosítási szerződés alapján, nem személyes munkavégzésre irányulóan, hanem vagyoni jog felhasználása ellenértékeként kapták 2003. január 1. előtt. Kérdésünk: A Tbj-tv. 21. § d) pontjában felsorolt kifizetések után, az előzőekben részletezett esetben, 2003. január 1. előtt kellett-e járulékot fizetni vagy sem?
Megjelent a Számviteli Levelek 60. számában (2003. május 15.), 1257. kérdésszám alatt
szabadalom Royalty elszámolása
Társaságunk tulajdonában van egy szabadalom használati joga (licence), amelyet értékesíteni szeretne úgy, hogy a használati jog vételára egy összegben kerülne számlázásra és kiegyenlítésre, illetve a használati jog vételára egy meghatározott összeg + royalty. Az első esetben a vételár számlázásra kerül, áfával. A második esetben a royaltyt kell számlázni? Számvitelileg hol kell elszámolni? Áfás? A használati jogot az immateriális javak között mutatjuk ki.
Megjelent a Számviteli Levelek 349. számában (2016. július 28.), 7050. kérdésszám alatt
szabadság Céltartalék ki nem vett szabadságra
Lehetséges-e a magyar számviteli előírások alapján a munkavállalók által a mérlegfordulónapig ki nem vett, az üzleti évre járó szabadság fedezetére céltartalékot képezni?
Megjelent a Számviteli Levelek 120. számában (2006. január 5.), 2450. kérdésszám alatt
szabadságról visszahívott munkavállaló Szabadságról visszahívott dolgozó repülőjegye
A társaság alkalmazottját - munkavégzés miatt - visszahívták a szabadságáról, amelyet éppen külföldön töltött. Repülőjegyét a cég nevére kiállított számla ellenében a társaság megtérítette. Az Mt. úgy rendelkezik, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a szabadsága ki­adása időpontjának módosításával vagy megszakításával összefüggésben felmerült kárát és költségeit. E rendelkezés alapján a munkavállalónak fizetett kártérítés/költségtérítés az Szja-tv. 1. számú melléklete 6.1. pontja alapján adómentes bevételnek minősül. Kérem álláspontunkat megerősíteni, illetve megdönteni szíveskedjenek! A repülőjegyszámlát az igénybe vett szolgáltatások között számolnánk el. Ha viszont kártérítésként kezelendő, akkor egyéb ráfordításként kell elszámolni?
Megjelent a Számviteli Levelek 330. számában (2015. augusztus 19.), 6739. kérdésszám alatt
szabadúszó színész Szabadúszó színész kata-választása
Szabadúszó színész, aki több színházban, több darabban játszik, szinkronizál, reklámokban, filmekben szerepel, és nem látja előre a bevételei eloszlását a megrendelők közt, hogyan választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adózását? Amennyiben megkap egy nagyobb szerepet, a próbaidőre és a fellépésekre kapott bevétele elérheti az adott színházban az 1 000 000 Ft-ot, hogyan kerülhetné el a vélelmet, hogy munkaviszonyt leplez? Nem szeretne egyik színháznak sem elköteleződni, azaz alkalmazásában állni. Félő, hogy a 2012. évi CXLVII. törvény 14. §-a lehetetlenné teszi az amúgy számára kedvező adózás választását.
Megjelent a Számviteli Levelek 285. számában (2013. május 9.), 5862. kérdésszám alatt
szabályozási pótdíj Szabályozási pótdíj
Társaságunk a 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. §-ában részletezettek szerint a menetrend késedelmes beadása vagy be nem adása, illetve a beadott menetrend ténylegesen mért adatoktól való eltérése miatt szabályozási pótdíjat fizet, amelyet a rendszerirányító számláz az áfa felszámításával. A szabályozási pótdíjat költségként vagy egyéb ráfordításként kell elszámolni? Szerintünk a pótdíj nem minősül szolgáltatásnyújtásnak, nem tevékenység ellenértéke, és így nem tartozik az Áfa-tv. hatálya alá. A szabályozási pótdíj növeli a társaságiadó-alapot?
Megjelent a Számviteli Levelek 185. számában (2008. október 22.), 3861. kérdésszám alatt
szabályzat kis cégeknél Kis cégek szabályzatai
Most alakuló kft. részére kellene elkészítenem az Szt. által előírt különféle szabályzatokat. Gondom az, hogy a kft.-nek összesen két tagja van, alkalmazottja nincs. Erre kell elkészítenem először a pénzkezelési szabályzatot, majd utána a többit. Ki legyen a pénztáros, a helyettese, a pénztárellenőr? A valós helyzet az, hogy pénztár nincs. Végiggondolták a jogalkotók a törvény meghozatalakor a mikrovállalkozások helyzetét? Próbáltak erre szabályzatokat alkotni? Nem tudnának segíteni, hogyan kell ezen szabályzatokat a kicsiknek elkészíteni? Mit tegyen egy jogkövető állampolgár?
Megjelent a Számviteli Levelek 189. számában (2009. január 8.), 3937. kérdésszám alatt
szagosított gáz Szagosított gáz elszámolása
Cégünk szagosított gáz értékesítésével foglalkozik. Vásárolja a gázt, a szagosítást pedig egy kft. végzi el. Hogyan kell elszámolni a szagosítás költségeit? Lehet az alvállalkozói teljesítmény?
Megjelent a Számviteli Levelek 392. számában (2018. szeptember 27.), 7716. kérdésszám alatt
szakápolás Szakképzési hozzájárulás otthoni szakápolást ellátónál
Otthoni szakápolást ellátó bt. az OEP-pel kötött finanszírozási szerződés keretében látja el tevékenységét, emiatt egészségügyi szolgáltatónak minősül. Vonatkozik-e rá a 2011. évi CLV. tv. 2. §-a (5) bekezdésének b) pontja, miszerint nem köteles szakképzési hozzájárulásra? Elfogadható-e a mentes rész meghatározására az alábbi módszer: OEP-től származó bevétel/éves összes árbevétel x szochoalap? Cégautóadó fizetésére kötelezett-e a bt.?
Megjelent a Számviteli Levelek 380. számában (2018. február 15.), 7528. kérdésszám alatt
szakértői díj Bírósági szakértő díjának áfája
A kft. az egyik peres eljárásához igazságügyi szakértő bevonását kérte. A szakértőtől 400 000 Ft + áfa ajánlatot kaptunk, amelyet elfogadtunk, s kértük a bíróságtól a szakértő bevonását. A bruttó 500 E Ft-ot a bíróságnál letétbe helyeztük. Az eljárás végeztével az igazságügyi szakértő a számláját a bíróságnál nyújtotta be (amelyet a bíróságra állított ki), a szolgáltatás ellenértéke pedig a letétből lett kifizetve. Levonhatjuk-e a bruttó szakértői díjból az áfatartalmat? Ha igen, milyen bizonylat alapján?
Megjelent a Számviteli Levelek 226. számában (2010. augusztus 26.), 4686. kérdésszám alatt
szakértői tevékenység Szakértői tevékenység adózása
7-es adószámmal rendelkezem, EU-szakértői díjamat milyen adók terhelik?
Megjelent a Számviteli Levelek 272. számában (2012. szeptember 20.), 5573. kérdésszám alatt
szakfolyóirat Szakkönyv, szakmai folyóirat elszámolása
A szakkönyvek, a szakmai folyóiratok vásárlásakor a vételár anyagköltségként vagy az igénybe vett szolgáltatások költségei között számolandó el?
Megjelent a Számviteli Levelek 37. számában (2002. június 20.), 737. kérdésszám alatt
szakirányú végzettség Ki tekinthető mérlegképes könyvelőnek?
A Pénzügyi és Számviteli Főiskolán megszerzett képesítés, a felsőfokú államháztartási szakképesítés, a felsőfokú költségvetési oklevél egyenértékű-e a mérlegképes könyvelői képesítéssel?
Megjelent a Számviteli Levelek 2. számában (2001. január 25.), 24. kérdésszám alatt
szakképzés (meghatározás) Szakképzési költség szja-ja
A kft. a két munkavállalóját munkáltatói kötelezvény alapján, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzése végett szakképzésre küldte el. A kft. egyik munkavállalója 2008. 04. hónapban kezdte a 3 éves tanfolyamot. A szakképző intézménytől a kft. megkapta a 2009. évre eső teljes képzési díjat tartalmazó számlát 210 000 Ft-ról. A 2009. 02. 01-től módosult Szja-tv. 7. §-ának p) pontja alapján a kft.-nek a minimálbér két és félszeresét meghaladó rész feletti összegre a természetbeni hozzájárulások alapján az adót és a járulékokat ki kell-e fizetnie, kell-e adózni a korlát feletti rész után?! Az Szja-tv. módosítása 2009. 02. 01-től hatályos. Vonatkozik-e ez a módosítás a már 2008. évben megkezdett tanfolyamokra? A cég másik munkavállalója úgyszintén 2008-ban kezdett meg egy tanfolyamot. A munkavállaló jelezte, hogy másodállásában nyelvtanfolyam elvégzésére akarják kötelezni. Mivel a két cégben a munkavállalót érintő szakképzések összköltsége 250 000 Ft, ezért kell-e adózni a 178 750 Ft feletti rész után? Ha igen, melyik cégnek kell adóznia a különbözet után? A munkavállalónak nyilatkoznia kell a másodállásában, hogy ő már 2009-re meghatározott értékben - "természetbenijuttatás-mentes" - szakképzésben részesül?
Megjelent a Számviteli Levelek 201. számában (2009. június 25.), 4223. kérdésszám alatt
szakképzési hozzájárulás
szakképzési hozzájárulás (kapott) Kapott szakképzési hozzájárulás elszámolása
Iskolánk fejlesztési célra, visszafizetési kötelezettség nélkül különböző cégektől - szakképzési hozzájárulásként - pénzügyi támogatásban részesül. Az ilyen címen kapott összeget a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg rendkívüli bevételként számoljuk el, majd halasztott bevételként időbelileg elhatároljuk. A halasztott bevételként kimutatott összeget a kapott pénzösszegből megvalósított tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értékének költségkénti, ráfordításkénti elszámolásakor szüntetjük meg. Ha a kapott pénzösszeg csak részben fedezi a tárgyi eszköz, az immateriális jószág bekerülési értékét, akkor a bekerülési értéknek a költségként, ráfordításként elszámolt összegének támogatással arányos részével csökkentjük a halasztott bevételként elszámolt összeget. Helyesen járunk el?
Megjelent a Számviteli Levelek 119. számában (2005. december 8.), 2429. kérdésszám alatt
szakképzési hozzájárulás előlege
szakképzési költség
szakképzési támogatás
szakkönyv
szakkönyvek elszámolása
szakmai gyakorlat
szakmai utazás
szakmunkástanuló
szakszerviz-szolgáltatás Alkatrészbeszerzés áfája
Ha külön vesszük meg az alkatrészt a személygépkocsihoz, annak áfája nem vonható le. Ha az alkatrészt beszereltetjük, a javítási számla áfájának 50%-a le nem vonható összeg az Áfa-tv. hatályos előírása szerint. Szakszerviz szerzi be az alkatrészt, és a javítással együtt számlázza, de soronként, alkatrészenként (mivel így érvényesíthető az alkatrész-garancia) + javítási díj (a számviteli elszámolásban az egész együtt igénybe vett szolgáltatás). Ez esetben a javítási rész áfájának 50%-át vonhatjuk le, vagy a teljes számla áfájának 50 százalékát?
Megjelent a Számviteli Levelek 283. számában (2013. április 11.), 5827. kérdésszám alatt
szaktanácsadás Évi egyszeri szaktanácsadási díj
Vállalkozásunk növényvédelmi szaktanácsadással foglalkozik, a vállalkozási szerződés április 1-től határozatlan időre szól. A szaktanácsadási díjat évi egyszer - április hónapban - a szerződést követően 15 napon belül állítjuk ki, a fizetési határidő a kiállítási dátumot követő 20. nap. Helyes-e a könyvelés, ha a számviteli teljesítés december 31.? Az áfateljesítés a számla kiállításával megegyező?
Megjelent a Számviteli Levelek 367. számában (2017. június 15.), 7338. kérdésszám alatt
szállás
szállásfoglalás
szállásfoglalás lemondása Határidőn túli lemondás
Egy hotel esetében hogyan kell kezelni számlázási, számviteli és adózási szempontból azt az esetet, amikor a vendég lefoglalja a szállást, de az adott határidőn túl mondja vissza a foglalást? A lemondás pénzben kifejezett értéke egy éjszaka szállásdíjának felel meg. Milyen megnevezést írhat a számlára a hotelt üzemeltető kft.? Ha áfakörös, akkor 25% vagy 18%-os áfával kell számolni a lemondás értékét? Minek minősül a szobalemondás adójogi szempontból? Hogyan kezeljük a számvitelben?
Megjelent a Számviteli Levelek 246. számában (2011. június 23.), 5069. kérdésszám alatt
szálláshely-szolgáltatás
szállásköltség
szállítási és rakodási költség Export: szállítási és rakodási költség megosztása
Az új Szt. 74. §-ának (3) bekezdése szerint az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási költség. Hogyan kell a számlát megbontani és kontírozni, hogy az előírásnak eleget tegyünk, ha az exportáló végzi a szállítást, illetve ha más vállalkozó végzi azt?
Megjelent a Számviteli Levelek 26. számában (2002. január 17.), 513. kérdésszám alatt
szállítási költség
szállítási költség (ládák) Szállításhoz egyedi ládák
Társaságunk műanyag alkatrészeket gyárt. A megrendelő a termékek minőségének a megóvása érdekében a szállítást egyedi ládákban írja elő. Ezek a ládák általában a projekt teljes futamidejét kiszolgálják, ami 4-5 év. A ládák beszerzése egyszerre, a projektindítást megelőzően történik. Ez általában 5-7 millió forintos befektetés. A ládák egyedi értéke nem több 4-5 eurónál. A ládákat rendszeresen leltározzuk. A termék darabárának kalkulációjakor ezen ládák költségeit figyelembe vettük. Ebben az esetben mi a helyes számviteli elszámolás?
Megjelent a Számviteli Levelek 227. számában (2010. szeptember 9.), 4707. kérdésszám alatt
szállítmányozás
szállító jármű Árukiszállítást végző járművek besorolása
Nagykereskedelmi cég import- és belföldi termékeket értékesít raktárából. Vevői többségével olyan szerződése van, amely szerint a vevő telephelyére szállítja az árut, az átvétel-átadás ott történik meg. Vajon az e szállítási tevékenységhez vásárolt tehergépkocsit az Szt. 26. §-ának (4) vagy (5) bekezdése szerinti műszaki, illetve egyéb járművek között kell nyilvántartásba venni?
Megjelent a Számviteli Levelek 39. számában (2002. július 18.), 777. kérdésszám alatt
szállítói analitika Szállítói analitika nem egyezik a főkönyvvel
Miként lehet számvitelileg helyesen kezelni azt a helyzetet, ha a könyvelésre átvett cég szállítói analitikája nem egyezik meg a főkönyvvel? Nyitáskor tételesen, szállítónként kell megnyitni a céget az analitika szerint, ezért a 491-es számlán különbözet adódik.
Megjelent a Számviteli Levelek 331. számában (2015. szeptember 10.), 6756. kérdésszám alatt
szállítói kötelezettség
szállítói követelés Szállítói számla tartozik egyenlege
A 2006 óta működő társaság könyvelését különböző könyvelőirodák végezték. A 2009. évi főkönyvi kivonatban a szállítók egyenlege rendre tartozik egyenleget mutatott. Mint kiderült, ezek még 2007., illetve 2008. évi nyitó egyenlegek. A dokumentációk hiányosak. A partnerek egy része már jogutód nélkül megszűnt. Hogyan lehet ezeket rendezni 2010. évben?
Megjelent a Számviteli Levelek 225. számában (2010. augusztus 5.), 4659. kérdésszám alatt
szállítói tartozás
szállítólevél
szállodai díj Szállodai díj számlázása
A szállodában gyakorlat, hogy a foglalást követően előre elkérik a teljes díjat, és erről előlegszámlát állítanak ki, a vendég távozásakor pedig kiállítják a végszámlát. Ez dupla adminisztrációt jelent. Mivel a végszámla és az előlegszámla összege jellemzően azonos, gyakran előfordul, hogy nem készül végszámla. A hiba többletmunkával korrigálható. A Számviteli Levelek 325. számában megjelent 6657. kérdésre adott válaszuk alapján felmerült a kérdés, a webáruház-számlázáshoz hasonlóan nem lehetne a szállodáknál is kihagyni az előlegszámlát? Ha akár hónapokra, akár egy évre előre is ki lehet számlázni a bérleti díjat, miért nem lehetne néhány nappal, esetleg néhány héttel előre kiszámlázni a szállodai díjat is? Megoldást jelenthetne az is, ha nem előleget kérnének, hanem arra kérnék a vevőt, hogy szíveskedjen a szállodai díjat előre átutalni?
Megjelent a Számviteli Levelek 370. számában (2017. augusztus 17.), 7382. kérdésszám alatt
szállodai programcsomag Szállodai programcsomagok értékesítése
A hotel programcsomagokat állít össze. "A" típusú csomag: csak szállást és minden szállodai vendégnek egységesen, kötelező jelleggel járó reggelit tartalmazza. "B" típusú csomag: az "A" típusú csomagon túl félpanziós ellátást és wellness-szolgáltatást is tartalmaz. Az "A" típusú csomagban található szolgáltatások az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás járulékos költségeként kezelendők, és annak 18%-os adómértékével adóznak. A "B" típusú csomagban a wellness-szolgáltatás nem tartozik bele az alapcsomagba, így 25%-kal adózik. A hotel a programcsomagokat közvetlenül a vendégnek értékesíti, amelyet azonban a megvásárlástól számított egy éven belül lehet igénybe venni, a vendég által választott időpontban. Ez azonban - véleményünk szerint - nem zárja ki a kedvezményes kulcs alkalmazását. Alkalmazható-e a kedvezményes adókulcs a fentiekben leírt módon értékesített programcsomagok esetében az alapszolgáltatásra? Amennyiben a vendég az előre megvásárolt programcsomagba bele nem tartozó szolgáltatásokat is igénybe vesz, azok ellenértékét az elutazása napján - az erről szóló számla ellenében - külön megfizeti. Normál értékesítésnek (tehát nem elő­leg) minősül-e az ügylet a programcsomag értékesítésének napján, és ezt a napot kell-e teljesítési időpontként feltüntetni? Vagy az ellenérték átvételének napjára előlegszámlát kell kiállítani, és a tényleges igénybevétel utolsó napját teljesítési időpontként megjelölve kell majd a tényleges számlát kiállítani?
Megjelent a Számviteli Levelek 256. számában (2011. december 1.), 5244. kérdésszám alatt
szállodai szolgáltatás
szállodák üzemeltetése Szállodák átadása üzemeltetésre
A több szállodából álló cégcsoport üzemeltetésre átadta szállodáit egy társaságnak. Az átadás szobánkénti leltárfelvétellel történt. A szállodákat tulajdonló cégek könyveiben a berendezési tárgyakat tárgyi eszközként tartják nyilván. Az üzemeltetési szerződés szerint a szállodákban lévő berendezési tárgyak selejtezését, pótlását, cseréjét az üzemeltető társaság végzi. A berendezési tárgyak egyedi értéke nagyrészt 100 E Ft alatti. A kis értékű berendezési tárgyak nem az üzemeltető cég tulajdonában vannak, az elszámolt költségeket havonta, a többi költséggel együtt átszámlázzák a megbízó társaságnak. Mikor járunk el helyesen az üzemeltető társaság elszámolásának elkészítése során? Ha az üzemeltető társaság a kis értékű szállodai berendezési tárgyakat készletként kezeli, beszerzéskor anyagköltségként számolja el, év végén a meglévő, fel nem használt felszerelési eszközöket készletre veszi. Ha a társaság nem üzemelteti tovább a szállodákat, a készleten lévő eszközöket átszámlázza a megbízó cégnek. Ha az üzemeltető társaság a kis értékű eszközökről tárgyieszköz-nyilvántartást vezet, az 1. számlaosztályban nullásan, mert az üzemeltető cég egy összegben elszámolja, a tárgyieszköz-nyilvántartó programban megjelenik a darabszám és 0 érték. Ha a társaság nem üzemelteti tovább a szállodákat, a tárgyieszköz-programjában és az 1. számlaosztályban lévő kis értékű eszközök érték nélkül szerepelnek, átszámlázni nem lehet, mert a megbízó társaság azt már egyszer megfizette, a tulajdonában van. Mikor selejtezze le, hogy ne szerepeljenek az üzemeltető cég könyveiben és a tárgyieszköz-kimutatásában?
Megjelent a Számviteli Levelek 360. számában (2017. február 16.), 7216. kérdésszám alatt
számítástechnikai eszköz
számítástechnikai kedvezmény Magánszemély számítógép-kiadásainak kedvezménye
Hogyan változik a magánszemély számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított egyes kiadásainak adókedvezménye?
Megjelent a Számviteli Levelek 84. számában (2004. május 27.), 1726. kérdésszám alatt
számítógép
számla
számla (általános)
számla (átszámítása euróba) Forintban kiállított számlák átszámítása euróra
2012-től társaságunk euróban könyvel. A szállítók által kiállított számlákat milyen teljesítési napi árfolyammal számítom át euróra: gyűjtőszámla, időszakos elszámolású számla, folyamatos teljesítésű számla esetében?
Megjelent a Számviteli Levelek 265. számában (2012. május 3.), 5435. kérdésszám alatt
számla (devizában)
számla (e-mailben)
számla (el nem ismert)
számla (elkésett)
számla (év végi) Hiányosan kitöltött számla
A cég postán illetékbélyeget vásárolt. A kiállított bizonylatot a helyszínen a vásárló nem ellenőrizte, a pénztári nyilvántartásba vételkor sem. A könyvelés előtt derült ki, hogy a vevő neve és címe helye ki van ikszelve. A vevő visszavitte a bizonylatot, de nem helyesbítették. Kénytelen vagyok könyvelni, mert a pénztárban megjelent és a bélyegeket átvették. Elszámolható költségként, vagy adóalap-növelő tétel lesz? Hasonló az eset a kormányhivataloknál is. Ott még akkor sem hajlandók helyesbíteni a számlát, ha a számla kiállításakor, közvetlenül a helyszínen jelzi az ügyfél, hogy a számla hiányos adatokat tartalmaz. Viszont előfordul, hogy ők - előzetes egyeztetés nélkül - a gépi számlába kézzel belejavítanak. Ha az ügyfél kéri a számlahelyesbítést, nem veszik figyelembe.
Megjelent a Számviteli Levelek 266. számában (2012. május 24.), 5447. kérdésszám alatt
számla (helyesbítő)
számla (hibás)
számla (kerekítés) Kerekítés a számlán
Megfelel-e a jogszabályoknak az olyan, belföldi által, de devizában kiállított számla, ahol a devizaérték kerekítetten van feltüntetve az összesítő részben? Például nettó 777 euró, áfa 194 euró, bruttó 971 euró. Egyre több partnerünk tér át ilyen számlázásra. Jogszabályi rendelkezés hiányában nem tudjuk visszaküldeni, pedig a kerekítés az áfaérték forintban kifejezett összegére is hatással van. Nem beszélve arról, hogy a könyvelőprogramok többsége nem képes kezelni a számszaki "összefüggéstelenséget". Kérem tanácsukat!
Megjelent a Számviteli Levelek 219. számában (2010. április 15.), 4538. kérdésszám alatt
számla (készpénzes)
számla (kimenő) Kimenő számlák könyvelése
Webáruház bevételeinek számviteli elszámolásánál megengedhető-e az a megoldás, hogy a kimenő számlákat nem tételesen rögzítjük, hanem összevontan lekérdezve a számlázóprogramból? A számlázóprogram át tudja importálni a számlák adattartalmát a könyvelőprogramba. A vevői számlák kiegyenlítése hosszú időt vesz igénybe, főleg az utánvéttel fizetett összegeknél. Van esetleg a számvitelben elfogadható, kevésbé időigényes megoldás?
Megjelent a Számviteli Levelek 371. számában (2017. szeptember 7.), 7389. kérdésszám alatt
számla (negatív értékű) Negatív bejövő számla áfája
Az Áfa-tv. 132. §-ának (2) bekezdése alapján a negatív előjelű helyesbítő bejövő számla áfatartalmát fizetendő adót növelő tételként kell figyelembe venni. Ezért nyitottam egy 4674. főkönyvi számlát ezen tételeknek. Így az áfabevalláskor a 467. összesítő számla az összes fizetendő áfát mutatja, a 466. számla az összes levonható áfát. A könyvelőprogram összeállítói szerint nincs ilyen előírás. Mi a helyes könyvelés?
Megjelent a Számviteli Levelek 300. számában (2014. február 13.), 6182. kérdésszám alatt
számla (nem könyvelt) Nem könyvelt számlák
A kft. könyvelője azt kéri az ügyvezetőtől, hogy minden olyan szolgáltatásról és termékértékesítésről kérjenek a kft. nevére szóló számlát, amely valamilyen módon kapcsolódik a kft. tevékenységéhez, és a könyvelő majd el fogja dönteni, hogy a számlák tartalma elszámolható-e költségként. Az ügyvezető tudni szeretné, mi van abban az esetben, ha a kft. nevére kért számlákat nem számolják el költségként? A számlákat akkor is meg kell őrizni 8 évig? Lehet-e abból gondja a kft.-nek, ha a nevére kiállított, de költségként el nem számolt számlák már nem lesznek meg?
Megjelent a Számviteli Levelek 202. számában (2009. július 16.), 4227. kérdésszám alatt
számla (nyugtáról) Nyugtáról számlakiállítás utólagosan
Egy nyugtáról utólag, azaz nem a vásárlás napján, köteles-e a kereskedelmi egység "utólagos" számlát kiállítani a vásárló kérésére, vagy elutasíthatja az igényt? Ha elutasíthatja, van erre vonatkozó valamilyen jogszabály, amire hivatkozhat a kereskedelmi egység?
Megjelent a Számviteli Levelek 366. számában (2017. május 25.), 7314. kérdésszám alatt
számla (PDF-formátumban) Pdf-formátumú számlák megőrzése
A számláinkat elektronikusan szeretnénk megőrizni. Az e-mail mellékleteként már hitelesítéssel érkező, illetve nem hitelesített pdf-formátumban kapott számlákat kinyomtatjuk, és a továbbiakban mint papíralapú számlákat kezeljük, küldjük a társosztályoknak igazoltatásra. Könyvelés után az SAP-rendszerünkből kapott bizonylatszámot ráírjuk, a kifizetés dátumát rögzítjük rajta, majd beszkenneljük a mellékleteivel együtt, és elküldjük elektronikus hitelesítésre egy szolgáltatóhoz. Ezután csatoljuk az SAP-rendszerben a könyvelési bizonylathoz. Megfelel-e ez a folyamat az elektronikus számlák megőrzése, illetve az elektronikus archiválás szabályainak?
Megjelent a Számviteli Levelek 340. számában (2016. február 18.), 6898. kérdésszám alatt
számla (pótlása)
számla (sztornó)
számla (utólag kapott) Utólag kapott számla a bekerülési értékben
Az Szt. 47. §-ának (9) bekezdése alapján a már üzembe helyezett géppel kapcsolatosan, az aktiválást követően a gép eladója ránk terhelte a gép beállításának és a pontosságot javító egyensúlyozás költségét. Ezt rá kell aktiválni a gépre, vagy egyéb ráfordításként számolandó el? Mi minősül ebben az esetben jelentősnek? A gép értékének 2,5%-a már jelentős lehet?
Megjelent a Számviteli Levelek 310. számában (2014. augusztus 14.), 6401. kérdésszám alatt
számla devizában Devizában kiállított számlák könyvelése
Segítségüket kérem a devizában kiállított időszaki elszámolású számlákkal kapcsolatban. A decemberi teljesítésű fuvarokat január elején számlázzuk, ahol a számla teljesítési időpontja már januári. Melyik évhez kell ezeket könyvelnem?
Megjelent a Számviteli Levelek 401. számában (2019. március 7.), 7851. kérdésszám alatt
számla e-mailben
számla euróban
számla euróban
számla helyesbítése
számla javítása
számla kontírozása Számlák kontírozása
A számviteli törvény 167. §-ának (7) bekezdése értelmezhető-e a következő esetekben? Ha egy magyar gazdasági társaság az általa számítógéppel kiállított számlákon a kontírozást a számítógépes program segítségével valósítja meg, nem írja rá a konkrét vevő nyilvántartási számát, csak a főkönyvi számlát, ezzel eleget tesz a számviteli törvény bizonylatok kezelésével kapcsolatos elő­írásának? A kimenő és a beérkező számlák kézi kontírozása esetén elfogadott-e, hogy csak a főkönyvi számlákat tüntetik fel a számlán? A vállalkozáshoz beérkező kézi, illetve számítógéppel elő­állított papíralapú számlák esetén elfogadható-e, ha a szállítói számlák számítógépes főkönyvi számlákra történő rögzítésekor a számlán egy azonosító számot tüntetnek fel, és a számítógépes rendszerben rögzítik az adott számla főkönyvi számlaszámait, továbbá az informatikai program másik részéből az adott számla nyilvántartási számához tartozó kontírozás kinyomtatható? A hivatkozott törvényi előírás csak az elektronikus úton előállított számlákra és ezek kontírozására vonatkozik?
Megjelent a Számviteli Levelek 268. számában (2012. július 5.), 5499. kérdésszám alatt
számlák megőrzése
számlák nyilvántartása Számlák nyilvántartása
Belföldi fuvarozó kft.-nek van-e valamilyen speciális nyilvántartási kötelezettsége a bejövő és kimenő számlák, ezek pénzügyi rendezésének könyvelésén kívül?
Megjelent a Számviteli Levelek 262. számában (2012. március 22.), 5349. kérdésszám alatt
számlák sorszámozása Számlák sorszámozása
Cégünk ügyviteli rendszer fejlesztésével foglalkozik. A szoftverben kiállított számlák minden évben új sorszámtartományból folyamatosan, kihagyás és ismétlés nélkül kapják a sorszámot - ami tartalmazza az adott év számát -, majd évváltásnál akkor lesz egy számla sorszáma az új évi tartományból, ha a teljesítés dátuma már az új évben van. Például a 2012. 01. 03-án kiállított december 28-i teljesítésű számla 2011-es sorszámot kap, míg a 2012. 01. 02-án kiállított januári teljesítésű számla 2012-es sorszámot. Az általunk folytatott gyakorlat megfelel-e a jogszabályi előírásoknak?
Megjelent a Számviteli Levelek 272. számában (2012. szeptember 20.), 5570. kérdésszám alatt
számlakeret
számlakerettükör
számlamásolat Számlamásolat ellenérték fejében
Az egyik szolgáltató bruttó 550 forintot számlázott felénk, mivel - felszólításuk alapján derült ki - az egyik számlájukat nem kaptuk meg. Nem éreztük magunkat hibásnak, amiért nincs meg a számla, fizettünk, de hiteles számlamásolatot kértünk. A szolgáltató viszont csak díjazás ellenében tette meg ezt. Van-e joga egy társaságnak a számlamásolatért pénzt kérni?
Megjelent a Számviteli Levelek 157. számában (2007. augusztus 9.), 3235. kérdésszám alatt
számlarend EU-számlakeret alkalmazása
A 100 százalékban svéd érdekeltségű kft. részére a külföldi tulajdonos 2001-re kötelező jelleggel az EU-számlakeret alkalmazását írta elő. Kérdésem, az idén könyvelhet-e az Európai Unióban használatos főkönyvi számlákon?
Megjelent a Számviteli Levelek 10. számában (2001. május 17.), 181. kérdésszám alatt
számlasoros Számviteli bizonylatok
2001. január 1-jétől kiegészültek a könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei. Hogyan kell értelmezni, illetve végrehajtani ezeket az új előírásokat?
Megjelent a Számviteli Levelek 10. számában (2001. május 17.), 174. kérdésszám alatt
számlát helyettesítő okmány Előleg és áfája az új Szt.-ben
Az immateriális javakra, a beruházásokra, a készletekre adott előleget áfa nélkül, a vevőtől kapott előleget a befolyt összegben, az áfával növelt értéken kell kimutatni az új Szt. szerint. Miért kell eltérően kimutatni az adott, illetve a kapott előleget?
Megjelent a Számviteli Levelek 3. számában (2001. február 8.), 47. kérdésszám alatt
számlatartási kötelezettség Számlatartási kötelezettség (eva)
Társaságunk 2009. január 1-jétől tartozik az Eva-tv. hatálya alá, így 2009. január 1-jétől kötelező megtartania a szállítói számlákat. Ez csak a 2009. évi teljesítésű számlákra vonatkozik? Az Eva-tv. alá tartozó cégnek meddig kell megőriznie a számláit, bizonylatait? Melyik jogszabály rendelkezik erről? Az Eva-tv. alá tartozó kisvállalkozásban munkabér/jövedelem kifizetés nincs évközben. Csak az evaelőlegeket kell fizetnie (és évet követően bevallania)? Más, egyéb bevallásokat nem kell benyújtania?
Megjelent a Számviteli Levelek 196. számában (2009. április 16.), 4089. kérdésszám alatt
számlatartozás Több számlatartozás kiegyenlítése
Egy vállalkozás külföldre dolgozik, de a vevő több éve rendszertelenül egyenlíti ki tartozását. Amikor fizet, a valamikori első tartozását, vagy azt a számlát kell kiegyenlítettnek tekinteni, amit ő esetleg megjelöl?
Megjelent a Számviteli Levelek 136. számában (2006. szeptember 14.), 2783. kérdésszám alatt
számlatömb használata Más vállalkozó által vásárolt számlatömb használata
Egy telephelyen két egyéni vállalkozás működik. Az egyik vállalkozó 2 db számlatömböt vásárolt, melyről a nyomtatványboltos 1 számlát állított ki a vállalkozó nevére. Ez a vállalkozó a megvásárolt tömbökből egyet átadott a másik vállalkozónak használatra, és a szigorú számadású nyomtatványok közé felvezetésre került mindegyikük részéről. Ezáltal a második vállalkozás nem a saját nevére szóló számlatömbbe számlázta ki a bevételeit. Szeretnénk Önöktől állásfoglalást, útmutatást kérni, hogyan tudjuk ezt helyrehozni? (Jegyzőkönyvet felvenni, számlatömböt adásvételi szerződéssel eladni ... stb.)
Megjelent a Számviteli Levelek 396. számában (2018. november 21.), 7773. kérdésszám alatt
számlázás
számlázás (áfakulcsváltozás)
számlázás (bankkártyafeltöltés) Étkeztetés feltöltött bankkártyáról
Étkeztető cég vagyunk, partnereink is töltenek fel kártyára dolgozóiknak, ami azt jelenti, hogy a cégeknél dolgozók mágneskártyát kapnak, amire cégünk a partnercég által igényelt összeget (általában 12 000 Ft) dolgozóinak feltölti. Amikor a dolgozó ebédelni megy, akkor nem készpénzzel, hanem a kártyával fizet annyit, amibe a napi étkezése került. Amikor cégünk feltölti a mágneskártyát, akkor kiállít egy előlegszámlát áfásan. Hó végén megnézzük, hogy az adott cégnél ki mennyit ebédelt, kiállításra kerül a számla, amelyből levonjuk az előlegszámla összegét. Ezt a módszert az egyik cég megkifogásolta azzal, hogy a mágneskártya feltöltése 65.2 SZJ szolgáltatásnak minősül, és mint ilyen áfamentes, ezért az Áfa-tv.-nek megfelelően kiállított számlát kér. Szerintünk mi étkeztetünk, és nem pénzügyi tevékenységet végzünk. Kinek van igaza?
Megjelent a Számviteli Levelek 209. számában (2009. november 12.), 4361. kérdésszám alatt
számlázás (EU-n belül) Közösségen belül továbbszámlázott szállítási költség
Vállalkozásunk külföldi (ciprusi) partnernek, aki/amely adóalany, továbbszámlázott szolgáltatásként számlázott ki szállítási költséget. A számlát áfa nélkül állította ki, figyelemmel az Áfa-tv. 37. §-a (1) bekezdésének előírására. Jól jártunk el? Vagy a júliusi törvénymódosítás ezt felülírta?
Megjelent a Számviteli Levelek 253. számában (2011. október 20.), 5181. kérdésszám alatt
számlázás (finanszírozási költség) Finanszírozási költség számlázása?
Magyar székhelyű és adószámú kft. számlázott 2009-ben egy osztrák székhelyű, adószámú vállalatnak finanszírozási költséget. Ez a finanszírozási költség a szállítónál oly módon jelentkezett, hogy a vevő előrejelzése alapján több anyagot rendelt meg, ugyanakkor a vevő tényleges megrendelése már kevesebb volt. Így a szállítónál felesleges készlet keletkezett, amelyet ki kellett fizetni. Ezt a finanszírozási költséget megfelelő kamattal kiszámolva érvényesítette a vevő felé a szállító. A szállító ezt áfamentesen számlázta az Áfa-tv. 86. §-a alapján. Helyesen járt el a szállító, vagy 25% áfával növelve kellett volna számláznia?
Megjelent a Számviteli Levelek 240. számában (2011. március 24.), 4967. kérdésszám alatt
számlázás (hibás)
számlázás (hitelkártyás vásárlás) Számla hitelkártyás vásárláshoz
Szeretném megérteni, hogy hitelkártyás vásárlás esetén milyen számlát kell/lehet kiállítani, és azt milyen törvény vagy rendelet alapján. Nyomtatványboltokban a számlák készpénzes, egyszerűsített számla és számlatömb elnevezés alatt kaphatók. Melyik és mi alapján alkalmas a vásárlás vagy szolgáltatás kártyás fizetésekor történő számlázására? Az első két számla tartalmilag egyforma.
Megjelent a Számviteli Levelek 371. számában (2017. szeptember 7.), 7393. kérdésszám alatt
számlázás (mérlegfordulónap után)
számlázás (pénztárgép nyugtája) Pénztárgép nyugtája számlaadás esetén
A 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 7. § (2)-(3) bekezdéseit hatályon kívül helyezték 2008. január 1-jétől. A (2) bekezdés szerint a pénztárgépben a számlával (egyszerűsített számlával) bizonylatolt készpénzt (beleértve a készpénz-helyettesítő eszközzel teljesített bevételt is) rögzíteni kell. Ebben az esetben a számlának a vevő részére történő kibocsátása előtt a pénztárgép nyugtáját a kibocsátónak a számla (egyszerűsített számla) tőpéldányához kell csatolnia, kivéve ha a nyugta szerepét betöltő nyomtatvány a kifizetett szolgáltatás igénybevételi jogosultságának igazolására is szolgál. Amennyiben a pénztárgép számla (egyszerűsített számla) kibocsátására is alkalmas, nem szükséges külön nyugtát kibocsátani. Abban az esetben tehát, ha a vevő számlát is kér, a kibocsátónak a pénztárgép nyugtájával mit kell tennie? Nem kell a számla tőpéldányához tűznie, hanem a vevőnek kell átadnia?
Megjelent a Számviteli Levelek 210. számában (2009. november 26.), 4388. kérdésszám alatt
számlázás (teljesítés előtt) Teljesítés előtt kiállított számla könyvelése
Ingatlannal rendelkező ügyfelünk ingatlan bérbeadásával foglalkozik. Időszakos elszámolású szerződéseket kötött a bérlőivel. A megállapodás szerint a vonatkozó időszakot megelőző hó 15-én állítja ki a számlát, a teljesítési idő és a fizetési határidő pedig a vonatkozó időszak első napja. (A 2014. 12. 15-én kiállított számlán a teljesítési idő 2015. 01. 01., és a számviteli teljesítés [a bérbeadás hónapja] is január.) Ez esetben mit tekinthetünk a vállalkozó által teljesített, a vevő által elismert követelésnek? Azt mikor kell könyvelni? A példa szerinti számlát ki kell-e mutatni követelésként 2014. 12. 31-én, ha a vevő nem fizeti meg az ellenértéket 2014-ben? És ha megfizeti?
A kérdező a kérdésekre adható válaszok függvényében elemzi az eredménykimutatásra gyakorolt hatást, és arra a megállapításra jut, hogy pusztán a számla kiállításának dátumával változhatna a könyvelés megítélése, ami nyilvánvalóan elkerülendő. További részletezés helyett néhány probléma, amire utal a kérdező: mi lenne, ha 2014-re nem könyvelnének, de a vevő 2014-ben fizet, vagy ha könyvelnék, majd az árbevételt időbelileg elhatárolnák, ha fizetett a vevő, 2015-ben könyvelnek, ha nem fizetett 2014-ben?
Megjelent a Számviteli Levelek 320. számában (2015. február 19.), 6559. kérdésszám alatt
számlázás (teljesítéstől eltérően) Számlázás a teljesítéstől eltérően
Vállalatunk ipari berendezések tervezésével, kivitelezésével és beüzemelésével foglalkozik. Projektjeinek egy része több üzleti év alatt valósul meg. Vevői szerződéseink több számlázási mérföldkövet tartalmaznak. Árajánlathoz a projekt egészére készítünk előkalkulációt, ennek alapján határozzuk meg az eladási árat. A szerződésben szereplő számlázási lépcsőfokok a teljes árbevétel meghatározott százalékai, amelyek nem igazodnak a költségek felmerüléséhez. Probléma akkor van, ha a projekten év közben jóval kevesebb költség merült fel, mint amennyi az elő- és a közbenső kalkuláció alapján indokolt lenne. (Ellenkező esetben a többletköltséget befejezetlen állományként számolom el.) Számlázásütemezés: 1. részszámla a tervek benyújtásakor 10%, 2. részszámla a berendezés készre jelentésekor 60%, 3. részszámla a beüzemelés után 30%. (Ezt a kérdező példával szemlélteti!) Így torzul az eredmény. Céltartalékképzéssel próbálkoztunk, de azzal könyvvizsgálónk nem ért egyet. Passzív időbeli elhatárolást sem könyvelhetek. Hogyan lehetne az egyes számlázási ütemek nagymértékben eltérő tényleges nyereségtartalmát a teljes projekt átlagos nyereségtartalmára korrigálni úgy, hogy az Szt. előírásainak megfeleljünk?
Megjelent a Számviteli Levelek 372. számában (2017. szeptember 21.), 7403. kérdésszám alatt
számlázás (téves) Téves számlázás miatt kiállított számla
Egy társaság folyamatos szolgáltatást végez, a számlában a teljesítés napja a fizetés esedékességével egyezik meg. Téves számlázás miatt pótlólag állít ki számlát korábbi időszakra. A pótszámlában milyen teljesítési időszakot kell feltüntetni, az eredeti számla szerinti dátumot, vagy az új számla esedékességét? Amennyiben adókötelezettsége keletkezik, kell-e önellenőrzést végezni?
Megjelent a Számviteli Levelek 163. számában (2007. november 8.), 3408. kérdésszám alatt
számlázás (továbbszámlázás)
számlázás (utólagos különbözet) Utólagos különbözet számlázása
Társaságunk megállapodás alapján első körben, az értékesítéskor csak az önköltséget számlázza a vevőnek, majd a többszöri kiszállítás után számlázza a megállapodás szerinti, de utólagos különbözetet. A különbözet után az áfát mikor kell bevallani? Kell-e eredeti számlához kapcsolva önellenőrzést végezni?
Megjelent a Számviteli Levelek 394. számában (2018. október 25.), 7755. kérdésszám alatt
számlázás devizában Devizában kiállított számla áfája
Devizában kiállított bejövő számla esetében a magyar partnercég feltünteti forintban is az adó alapját, illetve az áfa összegét. Társaságunk az MNB középárfolyamot használja a könyvelés során. A korábbi években árfolyam-különbözetre könyveltük a partner által feltüntetett áfaösszeg és az általunk használt árfolyammal számított áfa közötti különbözetet. Idén is e szerint kell eljárnunk, vagy alkalmazhatjuk a partner által használt árfolyamot a könyveinkben?
Megjelent a Számviteli Levelek 263. számában (2012. április 5.), 5389. kérdésszám alatt
számlázás e-mailben Számlák e-mailben
Több külföldi, illetve belföldi cégtől e-mail­ben kapjuk meg a számlát (nem elektronikus számlát). Nem lehet megkülönböztetni attól a számlától, amelyet a vásárláskor átad a szállító. A könyvelőprogramunkat készítő cég küldött e-mailt, amelyben új számlázóprogramjukat ajánlja, amelynek a leírásában ez szerepel: a számla nyomtatása történhet helyben távnyomtatással a vevő oldalán. Ettől a cégtől e-mailben kapott, az éves programkövetési díj számlájához mellékelt levél szerint: a mellékelt linkre kattintva tudja kinyomtatni a számlát (rákattintottam és kinyomtattam). A számlákat lehet így küldeni? És az befogadható?
Megjelent a Számviteli Levelek 272. számában (2012. szeptember 20.), 5571. kérdésszám alatt
számlázás euróban
számlázás más nevében
számlázás nyelve A számlázás nyelve
Cégünk 2000-ben a külföldi vevőnek devizában állította ki a számlát, majd ehhez mellékeltek a számlázási rendszerük által - szigorú sorszámozás biztosításával - elkészített magyar nyelvű forintos számlát is (mindkét számlán azonos sorszám szerepel). Szabályos-e ez így 2001-ben is?
Megjelent a Számviteli Levelek 11. számában (2001. május 31.), 193. kérdésszám alatt
számlázás társasházi bérlőnek Közös költség számlázása a bérlőnek
Lakóingatlan bérbeadása esetén, amikor az Áfa-tv.-ben lehetővé tett adókötelessé tételt választotta a tulajdonos (zrt.), van-e lehetőség arra, hogy a társasház által közölt rezsiköltséget és a közös költséget a bérlő közvetlenül a társasháznak fizesse meg, vagyis a tulajdonos azt ne számlázza tovább?
Megjelent a Számviteli Levelek 380. számában (2018. február 15.), 7530. kérdésszám alatt
számlázás utólag
számlázási program
számvitel
számvitel 2016 Számviteli kormányrendeletek módosítása
A 2016. évi számviteli változások kapcsán kérnénk szakértői választ a mikrogazdálkodói beszámolót választók és a kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezetek tekintetében. Úgy látjuk, hogy az érintett rendeleteket nem módosították, pedig - véleményünk szerint - a számviteli változások ezeket a szervezeteket is érintik.
Megjelent a Számviteli Levelek 339. számában (2016. január 28.), 6876. kérdésszám alatt
számvitel 2017 Számviteli változások 2017-től
Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Megjelent a Számviteli Levelek 355. számában (2016. november 10.), 7131. kérdésszám alatt
számviteli bizonylatolás
számviteli politika
számviteli szabályzatok Számviteli szabályzatok
A kft. új ügyvezető igazgatója most szembesült a cég könyvelési/számviteli hiányosságaival. Például nincs számlarend! Milyen alapvető számviteli és pénzügyi eljárásokat szabályozó szabályzatoknak kell lenni egy kft.-nél? Mi vonatkozik a tárgyieszköz-nyilvántartásokra? Milyen törvényben, hol vannak ezek a kötelező szabályzatok elrendelve?
Megjelent a Számviteli Levelek 180. számában (2008. augusztus 7.), 3756. kérdésszám alatt
számviteli törvény 2003 A számviteli törvény változásai
Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Megjelent a Számviteli Levelek 50. számában (2002. december 19.), 1014. kérdésszám alatt
szántóföld Termelésből kivont szántóföld bekerülési értéke
Mi a beszerzési értéke annak a szántóföldnek, amit a tag az 1992. évi I. törvény (Szöv-tv. régi) alapján részarány-tulajdonosként 30 AK értékben kapott meg? 2003-ban a termelésből kivonta, a kivonási költséget az államnak megfizette, ez volt az értékesítésig felmerült összes költsége, ezután mint ipari telket, az ingatlant értékesítette.
Megjelent a Számviteli Levelek 104. számában (2005. április 14.), 2133. kérdésszám alatt
szaporulat elszámolása Tehéntartás szaporulatának elszámolása
Kérem, hogy a tehéntartás során keletkező szaporulat, majd ennek a tenyésztésbe állításának könyvelési tételeit szíveskedjenek részemre levezetni!
Megjelent a Számviteli Levelek 122. számában (2006. február 2.), 2502. kérdésszám alatt
származékos ügylet Származékos ügylet euró értékesítéshez kapcsolódóan
Cégünk árbevételének jelentős része euróban realizálódik. Amikor kedvező az árfolyam, szállításos határidős (FX forward) devizaügyletet kötünk a számlavezető pénzintézettel. Az ügyletkötések általában minden hónap elejére szólnak. Lejáratkor cégünk kifizeti az ügyletben szereplő devizamennyiséget, és a bank átutalja a kötési árfolyamon számított forintértéket. A bank felé külön letétet nem kell biztosítani. Az ügyletek értékelésekor a bank mindennap listát küld, amely tartalmazza a pozíciónkénti árfolyam-különböztet. Van-e könyvelési teendője a cégnek az ügylet kötésekor? Milyen könyvelési feladata van a cégnek, ha az árfolyam-elmozdulások miatt letétet kell biztosítani? Az ügylet zárását hogyan kell könyvelni? Mi a teendő az év végén nyitott pozíciókkal? Van-e egyéb számviteli feladat? Kérem, hogy a választ gyakorlati példával is mutassák be!
Megjelent a Számviteli Levelek 385. számában (2018. május 10.), 7615. kérdésszám alatt
szavatosság
szavazati arány Egyik társaságnál beltag, másiknál kültag (eva)
Magánszemélyként betéti társaságban beltag és egy másik betéti társaságban kültag választhatja-e az evát ott, ahol beltag?
Megjelent a Számviteli Levelek 51. számában (2003. január 9.), 1041. kérdésszám alatt
székhely
székhely (lakhely felújítása) Székhelynek minősülő lakhely felújítása
A kft. házaspár tulajdonosainak lakhelye a cég székhelye is egyben. Oktatásszervezéssel, pályázatkészítéssel foglalkoznak. A ház egy részét irodának alakították át, az alkalmazottak odajárnak dolgozni. Az egyik tulajdonos bérleti díjat számláz a használatért. A kft. márciustól egy ingatlant bérel erre a célra, mivel az irodát "kinőtték". Ott minden felmerült költséget elszámolnak. A székhelyen továbbra is maradt az iroda, vezetői központ, raktár. A székhely (a ház) felújítása esedékessé vált. Homlokzatfestés, fűtéskorszerűsítés, kültéridíszburkolat-csere, kazáncsere, bútorcsere, konyhai gépek cseréje, valamint könnyűszerkezetes raktár építése. Elszámolhatók-e ezek a kft.-nél költségként vagy beruházásként, részben vagy egészen? Ha igen, milyen megállapodás, nyilvántartás szükséges hozzá?
Megjelent a Számviteli Levelek 224. számában (2010. július 15.), 4639. kérdésszám alatt
székhelyszolgáltató Székhelyszolgáltató
Az osztrák tulajdonú magyar társaság (kft.) ügyvezetője német állampolgár, akinek nincs magyarországi lakóhelye, tartózkodási helye. A német ügyvezető az osztrák anyacégnél energetikai műszaki-kivitelezési szakértőként dolgozik. A kft. Magyarországon egy ügyvédi iroda címén került bejegyzésre, amely bérlet útján biztosít egy helyiséget, amit a saját irodájával együtt bérel. A bérleti szerződés csak a székhely bejegyzését szolgálja, a kft. egyáltalán nem működik az adott helyen. A kft. kézbesítési megbízottja a könyvelőiroda, ahová beérkeznek a hivatalos levelek, értesítések, ahol a bizonylatokat őrzik. A bizonylatok az ügyvezető hatáskörében állnak, Németországban keletkeznek, amelyek másolata vagy egy-egy aláírt példánya a könyvelőirodához kerül. A könyvelőiroda vezeti a nyilvántartásokat, elkészíti és megküldi a bevallásokat, elkészíti és közzéteszi a beszámolót. A cégjogi anyagokat az elektronikus ügyintézés alapján az ügyvéd kapja. A könyvelőiroda ezeket az anyagokat e-mailben továbbítja a tulajdonos képviselője, valamint a kft. ügyvezetője felé. A kérdező ezt követően idézi a 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet 1. §-át és 2. §-a (1) bekezdését, és azt a kérdést fogalmazza meg, hogy a könyvelőirodánál biztosan nem valósul meg a székhelyszolgáltatás? A könyvelőiroda nem kíván székhelyszolgáltatást nyújtani, célja a bizonylatok megszerzése, feldolgozása és a számviteli szolgáltatások nyújtása. A rendelet kitér a szerződéskötési kötelezettségre, valamint a bejelentési kötelezettségre is, amire tekintettel a felmerült kérdéseket tisztázni kell. Kérem segítségüket a rendelet értelmezéséhez és a székhely-szolgáltatás egyértelmű tisztázásához!
Megjelent a Számviteli Levelek 369. számában (2017. augusztus 3.), 7367. kérdésszám alatt
székhelyváltozás
szélerőmű Szélerőmű minősítése
A számviteli előírások szerint az eszköz bekerülési értékébe tartozik az alapozási költség is. A szakirodalom szerint az alapozás olyan építőipari szolgáltatás, amelynek költségei az alapozott eszköz bruttó értékét növelik. A szélerőmű az erőgépek közé sorolandó. A KSH ÉJ a szélerőművet az erőművek csoportba sorolta az alapozás, a helyhez kötötten létesített befogadó szerkezet, az ebben rögzített épületgépészeti alrendszerrel együtt. A technológiai gépegységet, így a szélkerekeket is a BTO-ba kell soroltatni a vámhivatallal. Helyes-e az 1 db eszköz szétválasztása: vagyis külön építményként vegyük nyilvántartásba és amortizáljuk az alapozást, és gépként a kereket?
Megjelent a Számviteli Levelek 138. számában (2006. október 12.), 2821. kérdésszám alatt
szellemi munka apportja Szellemi munka apportálása
A kft. kb. 20 éve szótárkészítéssel és -kiadással foglalkozik, amely "termék" állandó "karbantartás"-t, szerkesztést igényel. Ezt a kft. tagja (vezetője) végzi, amelyért semminemű munkavégzésre irányuló jogviszony alapján jövedelmet nem vett fel. Ezt a szellemi munkáját most tőkésíteni kívánja, apportként vinné be a társaságba azt az értéket, amit ez idáig a cég bevétele elérése érdekében végzett. Bevihető-e, és ha igen, milyen jogcímen? Az apport értékének elfogadásához milyen számítási anyag kell? Kell-e könyvvizsgálóval hitelesíteni? Az Szja-tv. alapján hogyan lehet megállapítani az apport beszerzési értékét? Mivel lehet azt dokumentálni, ha nem állnak rendelkezésre a magánszemély nevére szóló számlák, szerződések, bizonylatok?
Megjelent a Számviteli Levelek 189. számában (2009. január 8.), 3950. kérdésszám alatt
szellemi szabadfoglalkozású
szellemi termék
személyes fogyasztás Értekezletek étel-, italfogyasztása
Milyen adójogi megítélés alá tartozik az értekezleten, kuratóriumi ülésen felszolgált étel, ital?
Megjelent a Számviteli Levelek 13. számában (2001. június 28.), 234. kérdésszám alatt
személyes közreműködés
személyes szükséglet Személyes, családi szükségletre szolgáló termékek elszámolása
A vállalkozás tulajdonosának személyes szükségletére szolgáló, a vállalkozás nevében vásárolt termékek (például élelmiszerek, háztartási cikkek) az szja és a járulékok megfizetése mellett a vállalkozás érdekében elismert költségnek tekinthetők-e?
Megjelent a Számviteli Levelek 19. számában (2001. október 11.), 388. kérdésszám alatt
személyesen közreműködő tag
személygépkocsi
személygépkocsi (bekerülési értéke)
személygépkocsi (bérelt)
személygépkocsi (hitellel terhelt) Hitellel terhelt használt gépkocsi beszámítása
Gépkocsi-márkakereskedők vagyunk. Hogyan könyvelnék le Önök, ha az ügyfél a használt, de hitellel terhelt gépkocsiját akarja beszámítani az új autó árába? A pénztár, a pénzmozgás könyvelése érdekel elsősorban bennünket mint tulajdonosokat.
Megjelent a Számviteli Levelek 178. számában (2008. június 26.), 3727. kérdésszám alatt
személygépkocsi (termelőeszköz) Személygépkocsi mint termelőeszköz
Egy fuvarszervezéssel, szállítmányozással foglalkozó társaság 2 alkalmazottja részére céges személyautót biztosít, mert a fuvarfeladatok, az értékesítések szervezése, a vételek és eladások belföldön és külföldön jelentős távolságok mellett valósulnak meg. A társaság többmilliárdos árbevételét a két fő dolgozó koordinálja, szervezi, nagymértékben meghatározza a hatékonyságot, a gyorsaságot, az üzletek megszervezését, hogy a munkatársak gépkocsival közlekednek. A személygépkocsik nem luxuskocsik. A fenti tevékenység ismeretében a személygépkocsik besorolhatók-e a termelőtevékenységet közvetlenül szolgáló eszközök közé?
Megjelent a Számviteli Levelek 225. számában (2010. augusztus 5.), 4666. kérdésszám alatt
személygépkocsi kivezetése 0 kapcsolódó kérdés az archívumban. Megnézem őket.
személygépkocsi-átalány Személygépkocsi-átalány egyéni vállalkozónál
Az egyéni vállalkozó havi 500 kilométer utat számol el átalányban a személygépkocsi használata címén. A gépjármű tulajdonosa a vállalkozó édesapja. A gépjármű üzembentartói jogát, mint vagyoni értékű jogot a vállalkozó megvásárolta édesapjától. A gépjárművet kizárólag a vállalkozó használja, a forgalmi engedélyben is a vállalkozó adatai szerepelnek, mint üzembentartó. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást a vállalkozó kötötte, a befizetést igazoló bizonylat a vállalkozó nevére szól. Ay 1995. évi CXVII. tv. 11. számú melléklet III. 11. pontja szerint az egyéni vállalkozó a gépjármű tulajdonjogát e törvény bizonylatmegőrzésre vonatkozó szabályainak betartásával, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás befizetését igazoló szelvénnyel igazolja. Kérem, válaszolják meg, hogy a vállalkozó jogosult-e költséget elszámolni a bemutatott gépjárműre?
Megjelent a Számviteli Levelek 239. számában (2011. március 10.), 4955. kérdésszám alatt
személygépkocsi-bérbeadás Személygépkocsi bérbeadásával kapcsolatos költségek elszámolása
"A" Rt. bérbe adja egyik személygépkocsiját "B" Kft.-nek, határozatlan időre. "B" Kft. tulajdonjogot nem szerez, erre opciós joga sincs. A forgalmi engedélybe nem került üzembentartóként bejegyzésre. Az üzemanyag (benzin) beszerzése az "A" Rt. üzemanyagkártyájával történik (a teljes saját flottára érvényes szerződés keretében), melyből a bérbe adott gépkocsi felhasználását továbbszámlázza "B" Kft.-nek. A megállapított bérleti díj nem tartalmazza a gépjármű-biztosítás és a súly adó összegét, de a bérleti szerződés szerint a bérlőt terheli ezek összege is a bérleti díjon kívül. Az "A" Rt. visszaigényelheti-e a változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) benzin beszerzésére jutó előzetesen felszámított áfát? Hogyan történjen a tulajdonos által fizetett gépjármű-biztosítás, a súlyadó továbbhárítása? Fel kell-e ezek összegére számítani az áfát? Melyik cégnek kell bevallani és megfizetni a magánhasználat miatti szja-t, munkaadói járulékot és eho-t?
Megjelent a Számviteli Levelek 135. számában (2006. augusztus 31.), 2747. kérdésszám alatt
személygépkocsi-bérlés külföldön Külföldön bérelt személygépkocsi cégautóadója
A 216. számban a 4495. kérdésre adott válasz a következőket tartalmazza: "Egy adott hónapon belül kezdődő és megszűnő személygépkocsi-bérlet esetén az adófizetési kötelezettség a tárgyhónapban megszűnik, de csak a következő hónapban keletkezik, így nem értelmezhető az adófizetési kötelezettség." A NAV kérésünkre ennek az ellenkezőjét erősítette meg: "Abban az esetben pedig, ha a hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi bérlése adott hónapon belül csak pár (vagy akár csak egy) napot érint, vagyis a személygépkocsi után egyetlen hónapon belül pár napra (vagy akár csak egyetlen napra) számolnak el költséget - tekintettel arra, hogy az adókötelezettség keletkezését nem előzheti meg az adókötelezettség megszűnésének időpontja -, az adókötelezettség az elszámolás hónapját követő teljes hónapra fennáll." Kérjük álláspontjukat, s amennyiben az adóhatóság által leírtakkal egyetértenek, helyesbítsék a hivatkozott választ.
Megjelent a Számviteli Levelek 362. számában (2017. március 23.), 7239. kérdésszám alatt
személygépkocsi-beszerzés
személygépkocsi-értékesítés
személygépkocsi-fenntartás Személygépkocsi fenntartásának áfája
A kft. főtevékenysége az 5010 TEÁOR-szám szerinti gépjármű-értékesítés, ezen túl a tevékenységi körébe tartozóan személygépkocsi-kölcsönzéssel és gépjárművek szervizelésével, javításával, karbantartásával is foglalkozik. Helyesen értelmezte-e a kft. az Áfa-tv. 33. §-ának (3) bekezdését, ha a bérbe adott személygépkocsik fenntartásához kapcsolódó termékek és szolgáltatások áfáját levonta, a saját maga által végzett javítás esetén pedig áfát nem fizetett?
Megjelent a Számviteli Levelek 113. számában (2005. szeptember 15.), 2330. kérdésszám alatt
személygépkocsi-használat
személygépkocsi-javítás
személyi jellegű Védőital könyvelése
2001-ben hova kell könyvelni a védőitalt?
Megjelent a Számviteli Levelek 8. számában (2001. április 19.), 143. kérdésszám alatt
személyi jellegű kifizetés
személyi jövedelemadó Személyi jövedelemadó 1%-ának elszámolása
Egyesületünk az szja 1% felajánlásából az adóhatóság által 2012 októberében átutalt teljes összeget a 2012. évi mérlegben passzív időbeli elhatárolásként könyvelte, mivel 2012-ben már nem merültek fel olyan költségek, amelyeket az szja 1%-a felhasználásaként könyvelhettünk volna. A 2013. évben felmerült költségeket szeretnénk ennek az összegnek a terhére elszámolni a passzív időbeli elhatárolás megszüntetésével. Az adóhatóság tájékoztatása szerint a 2012-ben átutalt összeget még 2013-ban nem használhatjuk fel, és azt nem passzív időbeli elhatárolásként, hanem az adóhatósággal szembeni kötelezettségként kellene kimutatni. Ha a mérlegkészítés időpontját előbbre hoznánk, az elszámolást már 2014. január 2-án beküldenénk az adóhatósághoz, akkor elszámolhatnánk 2013. évre?
Megjelent a Számviteli Levelek 309. számában (2014. július 24.), 6372. kérdésszám alatt
személyijövedelemadó-előleg Személyijövedelemadó-előleg felmondásnál, végkielégítésnél
Dolgozóval közös megegyezéssel felmondtunk. Részére 4 hónap végkielégítést, és 2 hónap felmondást fizettünk ki. Kérdezem, a végkielégítésre 18% vagy 36% szja-előleget kell levonni?
Megjelent a Számviteli Levelek 186. számában (2008. november 6.), 3869. kérdésszám alatt
személyszállítás (csoportos)
személyzeti étkeztetés Személyzeti étkeztetés piaci ára
Szállodai vállalkozás milyen haszonkulcs felszámításával határozhatja meg a személyzeti étkezés piaci árát? Az ételek előállításának és felszolgálásának költségei lényegesen szerényebbek, mint a vendégeket kiszolgáló étterem esetében.
Megjelent a Számviteli Levelek 144. számában (2007. január 25.), 2927. kérdésszám alatt
szemüveg
szemvizsgálat Szemüveg és szemvizsgálat számlázása
Optikus kft. egy céggel kötött szerződés szerint a szemüveg készítéséhez kapcsolódóan szemvizsgálatot is végez. A szemvizsgálatért egy szemészorvos vállalkozóként tárgyi adómentes számlát állított ki ügyfelünknek. Ügyfelünk a megrendelő nevére két számlát állít ki: egyet a szemvizsgálatról, egyet pedig az elkészített szemüvegekről. Elfogadható-e ez a számlázási gyakorlat?
Megjelent a Számviteli Levelek 197. számában (2009. április 30.), 4107. kérdésszám alatt
szén-dioxid-kvóta Szén-dioxid-kvóta visszaadása
A szén-dioxid-kvóta visszaadásának könyvelésekor a ráfordításként történő elszámolása megosztható-e a rendkívüli, valamint az egyéb ráfordítások között annak arányában, ahogyan a visszaadott mennyiséget fedezi az államtól kapott kvóta, illetve a vásárolt kvóta?
Megjelent a Számviteli Levelek 210. számában (2009. november 26.), 4401. kérdésszám alatt
szennyvíz- és talajtisztítás Szennyvíz- és talajtisztítás gépeinek amortizációja
A kft. az egyik telephelyén - éveken keresztül - környezetszennyező tevékenységet folytatott. Ezen tevékenységünket megszüntettük. Egy erre a célra létrehozott berendezés segítségével megkezdtük telephelyünk szennyvíz- és talajtisztítását (amely legalább 8-10 évig eltart). A szennyvíz- és talajtisztítás céljára létrehozott berendezés - szerintünk - közvetlenül nem szolgálja a vállalkozási tevékenységet, hiszen megvalósítására is külön támogatást kaptunk. Helyes-e, ha az előbbiek ellenére a létrehozott berendezéseket a tárgyi eszközök között mutatjuk ki, és azok bekerülési értéke alapján terv szerinti értékcsökkenési leírást számolunk el?
Megjelent a Számviteli Levelek 337. számában (2015. december 17.), 6851. kérdésszám alatt
szennyvízközmű-társulat Szennyvízközmű-társulati érdekeltségi hozzájárulás
Szövetkezetünket határozat kötelezte szennyvízközmű-társulati hozzájárulás megfizetésére 2000 áprilisában. Ennek a 2000-ben esedékes részét befizettük és rendkívüli ráfordításként számoltuk el. Elszámolható-e 2001-től is rendkívüli ráfordításként, vagy az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként kell azt kimutatni?
Megjelent a Számviteli Levelek 38. számában (2002. július 4.), 762. kérdésszám alatt
SZÉP Kártya
szerencsejáték Szerencsejáték-forgalom könyvelése
A dohányboltban a dohányáru értékesítésén túlmenően várhatóan italt, újságot, lottószelvényt árusítanak, és lehetőség lesz lóversenyfogadásra is. A szerencsejáték körébe tartozó tevékenységeken kívüli árbevétel rögzítése a pénztárgépben valósul meg. Külön pénztárnak tekintsük a szerencsejáték-forgalommal összefüggő bevételeket és kiadásokat? Hogyan kapcsoljuk össze a pénztárgépet - ahol bankkártya elfogadása is lehetséges - az egyéb pénztárakkal?
Megjelent a Számviteli Levelek 337. számában (2015. december 17.), 6850. kérdésszám alatt
szerszámok elszámolása Szerszámok elhasználódásának elszámolása
Cégünk autógyárak részére gyárt alkatrészeket. Ezen alkatrészek gyártása során speciális gyártóeszközöket (szerszámokat) használunk. Cégünk külföldi anyavállalata egyezik meg a vevővel a szerszámok költségének megtérítési módjában, többféle módon. Legegyszerűbb esetben a vevőnek számlázzuk a beszerzési árat, aki a tulajdonjog átszállása mellett megtéríti azt. Másik esetben a vevő a késztermékek eladási árába beépítve téríti meg a szerszám költségét. (Az eszközt a tárgyi eszközök között aktiváljuk, a tulajdonjog a cégnél marad.) Előfordul, hogy a vevő a szerszámok beszerzési költségének egy részét a gyártás beindításakor megfizeti, a másik része viszont az eladási árba beépítve a késztermékek értékesítése során térül meg. A szerszámokat 5-6 évig is használjuk. Mi a helyes elszámolási módja ez utóbbi ügyletnek? Hogyan lehet biztosítani, hogy a későbbiekben befolyó árbevétellel szemben folyamatosan kerüljön kivezetésre a még meg nem térített beszerzési költség? Hogyan biztosítható az összemérés számviteli alapelv követelménye? Társasági adó szempontjából mi lenne a helyes elszámolási mód?
Megjelent a Számviteli Levelek 265. számában (2012. május 3.), 5433. kérdésszám alatt
szerszámok nyilvántartásba vétele Szerszámok nyilvántartásba vétele
A vasipari termékeket gyártó vállalkozásnál jelentős értékben használnak a megmunkálógépekhez szerszámokat. Erre vonatkozó szakirodalmat nem találtam. Kérem, tájékoztassanak a szerszámok helyes minősítésére, költségelszámolására, nyilvántartására vonatkozóan! A megvásárolt szerszámok nagy értéket képviselnek, különböző munkafolyamatokra használhatók, nincsenek folyamatosan üzemben, mert csak egyes munkafázisokban szükségesek, újraélezhetők, feljavíthatók, további termelési folyamatban részt vehetnek. A javításokat, az új folyamatokra való felkészítésüket a cég dolgozói, illetve külső vállalkozók végzik el. Az előbbiek alapján hogyan lehet a helyes szabályozást kialakítani?
Megjelent a Számviteli Levelek 242. számában (2011. április 21.), 5006. kérdésszám alatt
szervizdíj Felszámított szervizdíj utólagos módosítása
Az étteremben szervizdíjat számítanak fel, amely a nyugtákon szerepel. Az ügyvezető utasítása szerint a befolyt szervizdíj felét kiosztják a dolgozóknak minden hónapban (a járulék megfizetése mellett), a másik fele a vállalkozás bevétele marad. Van-e lehetőség a ki nem osztott szervizdíj későbbi kiosztására?
Megjelent a Számviteli Levelek 331. számában (2015. szeptember 10.), 6760. kérdésszám alatt
szervizszolgáltatás
szerzés időpontja Késedelmesen megfizetett illeték
Egy társaság 1995 szeptemberében vásárolt egy épületet. A vagyonátruházási illetékről 2000 márciusában érkezett meg a határozat. A kifizetett illetéket 2000-ben az ingatlan értékét növelő tételként kell könyvelni, vagy 1995-re önellenőrzést kell végrehajtani? (1995-re vonatkozóan volt APEH-ellenőrzés.)
Megjelent a Számviteli Levelek 11. számában (2001. május 31.), 202. kérdésszám alatt
szerző Szja levonása a szerzőtől
Könyvkiadással foglalkozó kft. kéziratot vásárol a kézirat felhasználási jogával együtt. Milyen módon vonja le az szja-t a kiadó a szerzőtől? Alkalmazható-e rá az Szja-tv.-ben meghatározott, az ingó dolog értékesítésére vonatkozó előírás?
Megjelent a Számviteli Levelek 20. számában (2001. október 25.), 408. kérdésszám alatt
szerződés
szerződés írásban
szerződés szóban
szerződésállomány Szerződésállomány értékesítése
Számítástechnikai cég tevékenységét befejezi, a vállalkozás 2001-ben megszűnik. Átalánydíjas szerződéseit (a megbízók beleegyezésével) átadja egy hasonló profilú cégnek 5 millió forintért. A szerződésállomány értékesítése milyen KSH-besorolású szolgáltatás, milyen áfa terheli? Mi a helyes számviteli elszámolás a vevőnél, illetve az eladónál?
Megjelent a Számviteli Levelek 14. számában (2001. július 12.), 279. kérdésszám alatt
szerzői jog kimutatása Szerzői jog kimutatása
Egyházi intézményünk felhasználási szerződést kötött digitális tananyag fejlesztésére, valamint felhasználására. A szerződés 10 év időtartamú, határozott idejű, kizárólagos felhasználási jogot enged a felhasználó egyházi intézményünknek. A szerződés szerinti szerzői jogdíj 30%-a a felhasználási jogdíj ellenértéke. A szerzői jogdíj megfizetése számla alapján történik. A teljes szerzői jogdíjat az immateriális javak vagyoni értékű jogok sorra kell könyvelni, vagy meg kell bontani 70-30 százalék arányban, és így elkülönítetten könyvelni a felhasználási díjat a vagyoni értékű jogok között?
Megjelent a Számviteli Levelek 356. számában (2016. november 24.), 7146. kérdésszám alatt
szerzői jogdíj
szerzői jogdíjas alkotás Építészeti alkotás jogdíja
Milyen tartalommal vehető igénybe társaságiadóalap-csökkentésként 2004-ben az építészeti, épülettechnológiai tervezés, szolgáltatás? Kell-e szabadalom- vagy jogdíjátruházás a kedvezmény érvényesítéséhez?
Megjelent a Számviteli Levelek 106. számában (2005. május 12.), 2180. kérdésszám alatt
szeszfőzde A pálinkafőzés bizonylatolása
A szeszfőzdék a VPOP által előírt nyomtatványt állítanak ki a pálinkafőzésről. Kérdés: megfelel-e ez számviteli bizonylatként? Ha igen, az áfatörvény szerint elfogadható-e, vagy szükséges emellett még egyszerűsített számlát is kiállítani?
Megjelent a Számviteli Levelek 7. számában (2001. április 5.), 104. kérdésszám alatt
szétválás
szigetelés Talajnedvesség elleni szigetelés
Társas vállalkozás ingatlant bérel. A bérelt ingatlanon elvégezték az épület talajnedvesség elleni szigetelését. Az elvégzett munka karbantartásnak minősül?
Megjelent a Számviteli Levelek 258. számában (2012. január 12.), 5287. kérdésszám alatt
szignálás A bizonylat szignálása kontírozáskor
Az új Szt. szerint, amennyiben egyéni vállalkozóként könyvelek, a kontírozáskor kell-e minden bizonylatot szignálni?
Megjelent a Számviteli Levelek 13. számában (2001. június 28.), 232. kérdésszám alatt
szigorú számadás
színházi tiszteletjegy Színházi tiszteletjegy
Színházi tevékenységű közhasznú nonprofit kft. előadó-művészeti szervezetként regisztrált. Az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.36. pontjában adómentesként határozza meg az általa a tevékenységi körében ingyenesen nyújtott szolgáltatást. Kérdésem, hogy a tiszteletjegyekre ez vonatkoztatható-e?
Megjelent a Számviteli Levelek 305. számában (2014. május 8.), 6299. kérdésszám alatt
színházjegy
színlelt szerződés Színlelt szerződés vagy könyvelés vállalkozásban
Evás egyéni vállalkozó az egyik cégnél vállalkozási szerződés alapján könyvelést vállal, amelyet a cégnél már korábban üzembe helyezett számítástechnikai program segítségével végez (a program egyébként a könyvelésen túlmenően több mindenre használható). A könyvelés teljesen elkülöníthető a program többi részétől, így a könyvelés - a szoftver-előállító tudomásával - egy hordozható egységen történik az egyéni vállalkozónál. Szakmai véleményük szerint elfogadható-e ez így, vagy valamilyen jogszabályi előírásba ütközik-e, amely a későbbiek folyamán adóproblémát is felvethet?
Megjelent a Számviteli Levelek 132. számában (2006. június 29.), 2665. kérdésszám alatt
szívességi használat
szja 1 százaléka Az szja 1 százalékának felhasználása
Közhasznú szervezetnek nem minősülő alapítvány célja egy szakma szakirodalma színvonalának emelése. Ezért évente egyszer a cikkek írói között bírálatot tartanak, és a legjobbakat díjazzák. Az alapítvány 1 százalékos támogatást is kap. Kérdés: ha nem a teljes összeget fordítják a díjazásra, hanem egy részét tőkenövelésre fordítják, az utóbbi az 1 százalékos támogatás felhasználásának tekinthető-e?
Megjelent a Számviteli Levelek 54. számában (2003. február 20.), 1101. kérdésszám alatt
szja 54 százalékos Az 54 százalékos szja esedékessége
A telefonszámla 20 százaléka utáni 54 százalékos szja-fizetési kötelezettség mikortól esedékes?
Megjelent a Számviteli Levelek 146. számában (2007. február 22.), 2988. kérdésszám alatt
szlovák cég Szlovák cég magyar tulajdonosának adózása
Magyar belföldi illetőségű magyar állampolgárnak Szlovákiában működik fuvarszervezéssel foglalkozó 100 százalékos tulajdonában lévő, Szlovákiában belföldi illetőségű cége. Kérdés, hogy a magyar állampolgár tulajdonosnak kell-e adót fizetnie Magyarországon a fenti társaságától kapott osztalék után (Szlovákiában nincs osztalékadó), ha igen, mennyit? A magyar állampolgár a tulajdonában álló cég egyik ügyvezetője, és annak tevékenységében kereskedelmi igazgatóként részt vesz. Mi a konkrét feltétele annak, hogy az osztalék után ne kelljen Magyarországon adóznia, vonatkozzon rá az 1996. év C. tv. 10. cikk 4. pontja? Mit értünk az alatt, hogy "az érdekeltség, amelynek alapján az osztalékot fizették, ténylegesen ehhez a telephelyhez vagy állandó bázishoz tartozik"?
Megjelent a Számviteli Levelek 161. számában (2007. október 11.), 3335. kérdésszám alatt
szobor Szobor készítése, nyilvántartása, értéke
A gazdasági társaság megbíz egy művészt, hogy készítsen az irodaházba egy szobrot. A cég adja az anyagot, és fizet a művésznek tiszteletdíjat, ami összesen legyen 5 millió forint. A szobor a cég tulajdonába került, a művészeti lektorátus szakmai véleménye szerint 50 millió forintot ér. Ezt a vagyonnövekményt kell-e és ha igen, hogyan kell könyvelni? Át kell-e értékelni? Ha eladja a cég a szobrot pl. 30 millió forintért, azt hogyan kell könyvelni? Milyen adót kell fizetni és mikor? Van-e áfa az eladás után?
Megjelent a Számviteli Levelek 303. számában (2014. április 10.), 6239. kérdésszám alatt
szociális asszisztens Szociális asszisztens besorolása
Kjt. szerint milyen besorolásban kell alkalmazni egy képesített szociális asszisztenst? Hol van ez pontosan meghatározva?
Megjelent a Számviteli Levelek 163. számában (2007. november 8.), 3388. kérdésszám alatt
szociális építmény Üdülő hasznosítása
Hogyan történik a kft. tulajdonában lévő szociális (üdülő) építmény hasznosításának elszámolása, ha azt a dolgozók üdültetésére használják? Mennyi legyen a dolgozók térítése? Milyen áfavonzata van a juttatásnak?
Megjelent a Számviteli Levelek 34. számában (2002. május 9.), 680. kérdésszám alatt
szociális étkeztetés Szociális étkeztetés számlázása
Önkormányzatunk a szociális étkeztetést 2018. augusztus 1-től helyi vállalkozótól vásárolja meg. A vállalkozó áfamentes. Az étkezési térítési díjat utólag az önkormányzat részére leszámlázza. A szociális étkező a normatív támogatás és a vásárolt étkeztetéstérítési díj közötti különbözetet az önkormányzat részére fizeti meg számla ellenében. A szociális étkezők felé kiállított számlát áfásan kell kiszámlázni, vagy áfamentesen?
Megjelent a Számviteli Levelek 395. számában (2018. november 8.), 7771. kérdésszám alatt
szociális gondozás Ellátottak vendéglátása szociális otthonban
Szociális otthonban az ellátottak részére nyújtott vendéglátás (klubprogramok, névnapok, ünnepek stb.), illetve az ajándékok reprezentációnak minősülnek-e, és ha igen, a reprezentáció adóztatása, bizonylatolása milyen módon történik?
Megjelent a Számviteli Levelek 62. számában (2003. június 12.), 1297. kérdésszám alatt
szociális hozzájárulási adó
szociális szövetkezet
szoftver
szoftver közös finanszírozása Közös finanszírozású szoftver hasznosítása
Közös finanszírozású szoftverfejlesztés. Minden kiadás a magyar partnernél jelenik meg. A költségek 50 százalékáról kimenő számla készül programfejlesztés címen a külföldi felé. A megállapodás szerint a szoftver üzembe helyezése után a tulajdonjog aránya fele-fele lesz, mindketten (a magyar és a külföldi is) rendelkeznek forráskóddal, szabadon használhatják, és használatba adhatják a szoftvert. A hasznosításból származó bevételen osztoznak. Üzembe helyezés után a forráskód átadásával a tulajdonjog egyharmad részét értékesítették egy harmadik félnek. A további hasznosításból az a fél is részesedik és a további fejlesztésfinanszírozásban is részt vesz a tulajdoni hányadnak megfelelően egyharmad részben. A szoftver milyen értékben kerül nyilvántartásba a magyar fejlesztő könyveiben a fejlesztés során, az üzembe helyezéskor? Melyik bevételi számlán számolható el a külföldi által fizetett fejlesztés-finanszírozási rész a magyar fejlesztő könyveiben? Az egyharmad rész tulajdonjog-értékesítésével hogyan változik a szellemi termék nyilvántartási értéke a magyar tulajdonosnál? A három tulajdonos közös fejlesztése hogyan változtatja meg a magyar tulajdonos könyveiben a szoftver értékét?
Megjelent a Számviteli Levelek 358. számában (2017. január 12.), 7191. kérdésszám alatt
szoftverbeszerzés
szoftverfejlesztés
szoftverhasználati díj
szoftverlicenc Szoftverlicenc nyilvántartása
Partnercégünk szoftverlicenceket vásárol Amerikából. A szoftverek e-mailen érkeznek. A szoftver vásárlói egy sorozatszámot kapnak, amelynek használatával telepíteni, aktiválni, használni tudják a szoftvert. A licenc a vásárláskor elérhető legfrissebb szoftververzió használatára jogosít. A szoftvert időbeni korlátozás nélkül használhatják a jövőben, a szoftverkövetés is megvásárolható. Minek minősül a szoftverlicenc akkor, amikor azt megvásárolják?
Megjelent a Számviteli Levelek 378. számában (2018. január 11.), 7498. kérdésszám alatt
szoftverminősítés
szokásos piaci ár
szokásos piaci kamat Kölcsön szokásos piaci kamata
Társaságunk szabad pénzeszközeit eddig hitelintézetnél betétben helyezte el 0,15-0,25% kamatra. Kapcsolt vállalkozásunk egy nagyobb értékű ingatlant vásárolt, melyhez cégünk is nyújtott kölcsönt, mindenkori kamata megegyezik az MNB-alapkamattal. Helyesen állapítottuk-e meg a kapcsolt vállalkozásunknak nyújtott kölcsön kamatát?
Megjelent a Számviteli Levelek 354. számában (2016. október 27.), 7121. kérdésszám alatt
szolárium költségei Szolárium üzemeltetésével kapcsolatos költségek
A kft. szoláriumot üzemeltet (alanyi mentesen). Egyéni vállalkozásként indokolt, de az egyéni vállalkozó mégis kft.-t alapított. A szolárium üzemeltetéséhez az áramszolgáltatónál teljesítménynövelést kellett kérni. A tag nevére kiállított fejlesztési hozzájárulás hogyan számolható el a kft.-nél? Kértük az átírást, de az eddig még nem történt meg. A közel 700 ezer forintnyi összegű hozzájárulást a magánszemély eladhatja? A tevékenység bérelt ingatlanban folyik. A fejlesztések miatt villanyszerelési munkák is adódtak, közel 100 ezer forint összegben. Ez karbantartás, vagy idegen ingatlanon végzett felújítás? A gépek használtak, amelyekhez új csöveket, izzókat kellett venni. Ez karbantartás vagy beruházás? Gépekre nem tudom elosztani a 600 ezer forintos számlát, amelyben sok-sok cső, gyújtópatron van felsorolva.
Megjelent a Számviteli Levelek 239. számában (2011. március 10.), 4950. kérdésszám alatt
szolgálati lakás
szolgalmi jog Szolgalmi jog utáni szja
Több magánszemély 1985-ben telekingatlant (termőföldet) vásárolt, amely 2003. évben belterületi ingatlan minősítést kapott. Az ingatlan közös tulajdona megszűnt, a felparcellázott telek az egyes magánszemélyek tulajdonába került. A felparcellázás következtében az egyik tulajdonos szolgalmi jogot adott a felső szomszédjának, aki ezért 2 M Ft-ot fizetett. Mi számít az Szja-tv. szerinti szerzési értéknek, illetve hogyan állapítsa meg jövedelmét/adóját a szolgalmi jogot biztosító tulajdonos szja-kiszámításánál? Az Szja-tv. szerinti vagyoni értékű jognak minősül-e a szolgalmi jog?
Megjelent a Számviteli Levelek 110. számában (2005. július 21.), 2258. kérdésszám alatt
szolgáltatás
szolgáltatás (áthelyezett) Egészségügyi szolgáltató áthelyezett kapacitásának bevétele
A vonatkozó törvényi előírás alapján a szerződött egészségügyi szolgáltató legfeljebb annyi havi finanszírozásra lehet jogosult, ahány hónapig a hatályos szerződése alapján szolgáltatást nyújtott. Az önkormányzat a tulajdonában álló, gazdasági társasági formában működő egyik (A) egészségügyi szolgáltatójától a másik (B), szintén a tulajdonában álló gazdasági társasághoz helyezte át a kapacitásokat. A jelenlegi jogszabályok alapján 2 hónapos utófinanszírozás történik, de az egészségbiztosító csak szerződött partnernek utal, ezért (A) szolgáltató 2 havi díját (B) szolgáltató kapta meg. (B) szolgáltatónál hogyan kell elszámolni az így kapott összeget? A tulajdonos döntése alapján (A) szolgáltató költségei fedezetére (B) szolgáltató által (A)-nak átutalt összeget hogyan kell helyesen elszámolni?
Megjelent a Számviteli Levelek 264. számában (2012. április 19.), 5412. kérdésszám alatt
szolgáltatás (ingatlanhoz kapcsolódó) Ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások teljesítési helye
Belföldi alvállalkozó alvállalkozójaként ingatlanhoz kapcsolódó villanyszerelési munkát végzünk Ausztriában. A belföldi alvállalkozónak kiállított számlában hogyan kell az áfát feltüntetni? Lehetséges, hogy az ügylet az Áfa-tv. 39. § (1) bekezdése alapján a magyar Áfa-tv. hatályán kívüli ügylet?
Megjelent a Számviteli Levelek 255. számában (2011. november 17.), 5227. kérdésszám alatt
szolgáltatás (térítésmentes)
szolgáltatás közvetítése
szolgáltatás sportrendezvényen Futóverseny kiosztott csomaggal
Cégünk futóversenyek szervezésével és lebonyolításával foglalkozik. A rendezvényen részt vevő magánszemélyek kapnak egy csomagot, ami tartalmaz emblémázott pólót, csokit, italt stb. Szeretném a tájékoztatásukat kérni a kiosztott csomagok adózásáról és számviteli elszámolásáról abban az esetben, ha ezért a magánszemélyek nevezési díjat fizetnek, és az tartalmazza a csomagot, illetve ha nem fizetnek nevezési díjat, és térítés nélkül kapják a rendezvényen ezeket a csomagokat.
Megjelent a Számviteli Levelek 305. számában (2014. május 8.), 6298. kérdésszám alatt
szolgáltatás támogatása Szolgáltatáshoz kapcsolódó támogatás
Cégünk a 2013-ban 50%-os támogatást nyert pályázaton, tanácsadói szolgáltatáshoz. A szolgáltatás nyújtása 2013. évben megtörtént, a kifizetéseket a 2013. év költségei között elszámoltuk. A pályázat elszámolásához szükséges iratokat beadtuk, de a támogatást csak 2014. év elején folyósítják. Ekkor (mivel vissza nem térítendő támogatás) rendkívüli bevételként könyvelem. Más tennivalóm nincs? Helyes ez így?
Megjelent a Számviteli Levelek 300. számában (2014. február 13.), 6188. kérdésszám alatt
szolgáltatás teljesítési helye
szolgáltatás továbbszámlázása
szolgáltatásadomány Szolgáltatásadomány áfája
Társaságunk vállalná egy közhasznú alapítvány épületének felújítását. Hogyan alakul az áfakötelezettség?
Megjelent a Számviteli Levelek 53. számában (2003. február 6.), 1085. kérdésszám alatt
szolgáltatáscsomag Megbízás alapján végzett tevékenység elszámolása
A szolgáltató társaság a megbízó (ügyvédi iroda) teljes körű adminisztratív, titkársági, gazdasági, szervezési munkáinak ellátására létrejött vállalkozás. A szolgáltató mint egy "háttérszolgáltató" látja el, koordinálja a megbízó tevékenységét biztosító, a működése során felmerült operatív feladatokat, esetenként harmadik cég bevonásával. Keletkeznek olyan költségek, amelyek a megbízó alkalmazásában lévő személyekkel kapcsolatosan merülnek fel, melyeket a szolgáltató számol el a saját nevére kiállított számla alapján. A megbízó és a szolgáltató éves elszámolásban állapodtak meg, a szolgáltató komplett szolgáltatáscsomagként hárítja át a megbízóra a felmerült költségeket. (Év közben előleget fizet a megbízó.) A fellelhető dokumentumok alapján megállapítható, hogy milyen költségek merültek fel a megbízással kapcsolatosan, de azokat a könyvelésen belül nem különítik el. Elszámolhatóak-e a szolgáltató munkavállalói közé nem tartozó, a megbízó munkavállalóival kapcsolatosan felmerült költségek a szolgáltatónál? Adóznia kell-e a szolgáltatónak a megbízó munkavállalóival kapcsolatosan felmerült költségei után? Ki minősül kifizetőnek, kit terhel a megbízó alkalmazottai részére nyújtott természetbeni juttatások után adófizetési kötelezettség?
Megjelent a Számviteli Levelek 206. számában (2009. október 1.), 4321. kérdésszám alatt
szolgáltatási díj felülvizsgálata Áram-felülvizsgálati szolgáltatás
A kft. igénybe vett egy áram-felülvizsgálati szolgáltatást, amelynek keretében megállapították, hogy az áramszolgáltató magasabb díjakat számított fel az indokoltnál. Ezért a szolgáltató 2012. januártól kezdődően 2014. április hóig minden egyes hónapra kiállított egy-egy helyesbítő számlát. A számla kelte: 2014. 05. 12. A helyesbítések okozta áramköltség-csökkenést számvitelileg melyik üzleti év(ek)hez kell hozzárendelni? Ha az összemérés elvből indulok ki, akkor az elszámolási időszakokhoz. Ez viszont azt jelenti, hogy 2014-ben kell könyvelni a 2012., a 2013. éveket érintő számlákat is? Emiatt önrevíziózni kell ezen évek társasági adóját, helyi iparűzési adóját is? Nincs valamilyen lehetőség - a speciális helyzetre tekintettel -, hogy minden számlát 2014. évre könyveljünk? Mint az áfánál, az adóalap csökkenése miatt nem kell az áfabevallást önrevíziózni.
Megjelent a Számviteli Levelek 311. számában (2014. szeptember 4.), 6418. kérdésszám alatt
szolidaritási adó Szolidaritásiadó-fizetési kötelezettség magánszemélynél
A magánszemélynek a szolidaritásiadó-fizetési kötelezettségét hogyan és mikortól kell teljesítenie?
Megjelent a Számviteli Levelek 137. számában (2006. szeptember 28.), 2794. kérdésszám alatt
szomszédos piac
szóróajándék Szóróajándék elszámolása, adózása
Nagykereskedelmi cég vagyunk, édesség és vegyi áru forgalmazásával foglalkozunk. Az árut kartonos kiszerelésben hozzuk forgalomba. A termelőtől kapunk árut érték nélkül is, hogy a termék forgalmának növelése céljából osszuk szét mint szóróajándékot. Ez darabos kiszerelésben történik, de egyszerre egy vevőpartnernek nagyobb mennyiséget (többkartonnyit) adunk. Megtehetjük-e adófizetési kötelezettség nélkül? És milyen jogcímen könyveljük? A vevőpartnereknek vásárolt készleteinkből is adunk szóróajándékot. Ezt milyen adófizetési kötelezettség terheli?
Megjelent a Számviteli Levelek 46. számában (2002. október 24.), 907. kérdésszám alatt
szórólap Vállalkozás termékeinek népszerűsítése szórólapokkal
Az alábbi ügyletek kapcsán kérem segítségüket a reklámadó-kötelezettség megítélése érdekében. A vállalkozásunk a termékeit kívánja népszerűsíteni, s ehhez szórólapokat gyártat. A legyártatott szórólapokat többféle módon (információs pultra kihelyezés, hoszteszek vállalkozás általi megbízása vagy megbízatása, postai úton való kézbesítés) kísérli meg eljuttatni a vásárlóközönséghez. A hoszteszek a cégünk által rendelkezésre bocsátott, a cég logójával díszített ruhát viselnek. Az is előfordul, hogy a cégünk termékeit forgalmazó áruházlánc akciós újságjában megjelenteti a termékeinket népszerűsítő hirdetést, termékeink fotóját, melyért díjat fizetünk.
Megjelent a Számviteli Levelek 375. számában (2017. november 9.), 7444. kérdésszám alatt
szövetkezet
szövetkezet (kilépő tag)
szövetkezet (új típusú)
szövetkezet átalakulása Szövetkezet átalakulása részvénytársasággá
Szövetkezetünk 2006-ban átalakult részvénytársasággá. Az új (részvény)társaságba be nem lépő volt szövetkezeti tagok részére, ha bejelentették igényüket, kifizették a szövetkezet alapításakor befizetett alaprészjegyeket, illetve üzletrészeket névértéken. Ezt az összeget az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között tartjuk nyilván. Kérdés, ha nem jelentkeznek a volt szövetkezeti tagok vagy örököseik, akkor meddig kell kifizetnie, illetve nyilvántartania a társaságnak ezt a kötelezettségét? El lehet-e bizonyos időtartamon túl számolni mint elévült kötelezettséget?
Megjelent a Számviteli Levelek 226. számában (2010. augusztus 26.), 4688. kérdésszám alatt
szövetkezet végelszámolása Szövetkezet végelszámolása
Jogszerűen megszűnhet-e a szövetkezet végelszámolással, ha külső adósság nincs, csak a tagokkal kell elszámolni? Jegyzett tőke 4750 E Ft, eredménytartalék -1248 E Ft, saját tőke 3502 E Ft, tag által adott kölcsön 400 E Ft, befektetett eszköz 500 E Ft (nincs remény a megtérülésre), készleten lévő göngyöleg 3400 E Ft. A tagok közgyűlési határozattal elfogadják a göngyöleget teljes kielégítésül. (A göngyöleget korábban a tagoktól vásárolták.) Hogyan kell elvégezni a könyvelést a végelszámolás teljesüléséig?
Megjelent a Számviteli Levelek 335. számában (2015. november 12.), 6824. kérdésszám alatt
szövetkezeti közösségi alap Szövetkezeti közösségi alap felhasználása
Ez évtől indul be a mezőgazdasági szövetkezetekben a lekötött tartalékba helyezett közösségi alap felhasználása. Szükség lenne egy átfogó tájékoztatásra az alap eredménytartalékból való feltöltésére, az alapból való felhasználás éves mértékére (arányára), a különböző jogcímeken történő kifizetések adóvonzataira, a könyvelés, elszámolás módjára, az alap teljes kezelésére vonatkozóan.
Megjelent a Számviteli Levelek 181. számában (2008. augusztus 28.), 3788. kérdésszám alatt
szövetkezeti részesedés
szövetkezeti részjegy
szövetkezeti tag Szövetkezeti tagot megillető juttatás
Ha a szövetkezet az Szja-tv. 71. § (2) bekezdésének b) pontja szerint adható juttatást meghaladóan részesíti juttatásban a tagokat (nem munkavállalók), a minimálbér havi 50%-át meghaladó rész után ki és hogyan adózik, és kinek van eho-fizetési kötelezettsége?
Megjelent a Számviteli Levelek 369. számában (2017. augusztus 3.), 7369. kérdésszám alatt
szövetkezeti tőke Szövetkezeti tőke rendezése
Szövetkezetünk az 1992. évi törvény alapján működő szövetkezet volt. A Szöv-tv. 105. §-ának (8) bekezdésével kapcsolatos tőkerendezéshez kérem a segítségüket. A saját tőke szerkezete: a jegyzett tőke 38 millió, a tőketartalék 9 millió, az eredménytartalék 178 millió, a lekötött tartalék 60 millió, az értékelési tartalék 39 millió, összesen 324 millió forint.
Megjelent a Számviteli Levelek 170. számában (2008. március 6.), 3568. kérdésszám alatt
szövetkezeti törvény Szövetkezeti törvény: számvitel, társasági adó
Az új típusú szövetkezeteknek oktatási, kulturális, egészségügyi célokra szolidaritási alapot kell létrehozniuk. Az alapképzést 2001. évtől, illetve annak mértékét a társasági szerződésben is rögzíteni kell. Az ezzel kapcsolatos számviteli elszámolásokat sehol sem lehet megtalálni. A szövetkezeti törvényben előírt más alapok, a számviteli törvény, valamint az adótörvények rendelkezéseinek értelmezéséhez szeretnék tájékoztatást kapni.
Megjelent a Számviteli Levelek 23. számában (2001. december 6.), 462. kérdésszám alatt
szövetkezeti üzletrész
szövetkezeti vagyon Fel nem osztható szövetkezeti vagyon
Az új Szt. 38. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint a szövetkezetnél a fel nem osztható vagyon értékét a tőketartalékból a lekötött tartalékba kell átvezetni. Mi képezi a fel nem osztható szövetkezeti vagyon értékét?
Megjelent a Számviteli Levelek 23. számában (2001. december 6.), 461. kérdésszám alatt
szponzorálás
szponzordíj Reklámszolgáltatás és szponzordíj
Egyik partnerünk zenei és sportrendezvényeken a rendezvényeket szervező cégeknek szponzordíjat fizet. A rendezvény szervezője a beharangozó anyagán (szórólapok, plakátok, nyomtatott és elektronikus hirdetések) megjeleníti a szponzoráló céget. A rendezvényen rendszeresen elhangzik a partner neve, mint kiemelt szponzor. A partner olyan díjat fizet, amelynek egy részét a reklámszolgáltatásért fizette, a többi része pedig a rendezvény támogatása. A rendezvényszervező által kiállított számlának mit kell tartalmaznia? Elegendő csak szponzordíjat számlázni áfásan, egy összegben, vagy két tételben kell megbontani a fizetett összeget reklámszolgáltatásra és támogatásra?
Megjelent a Számviteli Levelek 164. számában (2007. november 22.), 3419. kérdésszám alatt
Szt. 2004.
Szt. 2005.
Szt. változása - 2015. Szt. változása - Rendkívüli tételek megszüntetése

Kérdés: Néhány nappal ezelőtt olvastam, hogy a számviteli törvény 2016. január 1-jétől jelentősen módosul (legalábbis a módosítást tartalmazó törvény terjedelméből ez következik). Lehetne ezen módosítások közül néhányról, számlaösszefüggésekkel is kiegészítve, a Számviteli Levelekben is olvasni?

Megjelent a Számviteli Levelek 329. számában (2015. július 30.), 6722. kérdésszám alatt
sztornószámla
sztornószámla (teljesítési időpontja) Sztornószámla teljesítési időpontja
Az új áfatörvény szerint utólagos adóalap-csökkenés esetén a csökkenő adóalap és adóösszeg abban az adómegállapítási időszakban vehető figyelembe, amikor a helyesbítő vagy sztornószámlát a vevő megkapta, vagy részére a visszajáró ellenértéket visszatérítik. Fentiek figyelembevételével az Önök álláspontja szerint helyesen jár-e el az adózó akkor, ha a sztornószámlán szereplő teljesítési időpont pl. 2008. 03. 05. (ami egyben a sztornószámla kelte is), míg az eredeti számlán szereplő teljesítési időpont 2008. 02. 26.? Vagyis az új Áfa-tv. szerint a sztornószámlán szereplő teljesítési időpontnak meg kell-e egyeznie az eredeti számlán szereplő teljesítési időponttal, tekintettel arra, hogy a sztornírozás már nem hat vissza az eredeti teljesítésre, vagyis nem kell önellenőrizni az eredeti teljesítési időponttal érintett bevallási időszakot?
Megjelent a Számviteli Levelek 178. számában (2008. június 26.), 3726. kérdésszám alatt
sztornószámla könyvelése Sztornószámla könyvelése
A bt. 2004 októberében vásárolt egy tárgyi eszközt, amelyet aktivált. 2004. december 31-ig az időarányos értékcsökkenést elszámolta. 2005 márciusában a tárgyi eszköz meghibásodott. A szállító cég megállapította, hogy az eszköz javíthatatlan. Kiállította az eszköz teljes értékéről a mínuszos számlát és visszafizette az ellenértéket. Hogyan kell helyesen könyvelni a mínuszos számlát?
Megjelent a Számviteli Levelek 122. számában (2006. február 2.), 2487. kérdésszám alatt