Összes tárgyszó megjelenítése

IAS
IC-pótjegy Hazautazás IC-pótjegyének elszámolása
Ha a munkavállaló vonattal utazik haza, hétvégi hazautazás címén (állandó lakóhelyére) elszámolható-e az IC-pótjegy, helyjegy (ami 2. kocsiosztályra szól)?
Megjelent a Számviteli Levelek 167. számában (2008. január 24.), 3483. kérdésszám alatt
idegen ingatlan Idegen ingatlanon végzett beruházás kivezetése
A kft. a tag saját házánál raktárrészt és egy cukrászüzemet alakított ki. Ezt idegen ingatlanon végzett beruházásként vették fel az eszközök közé. Két éve azonban ez a tevékenység megszűnt, így az ingatlanrészek funkciójukat elvesztették. Az előző könyvelő az utóbbi két évben nem számolt el értékcsökkenést. Szerintünk ez nem helyes. Ki kellett volna vezetni az eszközök közül? De hová? Hiszen mint készlet csempézett falból, egy-két kialakított vízcsapból, vezetékből, esetleg jobb minőségű bejárati ajtóból áll, és így nem értékesíthető. Bontsák ki, mert az a cégé? Vagy számlázni kellene a magánszemély felé azt a részt, ami hasznosítható? A raktár már 1998-ban elkészült, még 170 ezer forinton tartják nyilván. A cukrászat 205 ezres beruházás, a nettó értéke 177 ezer forint. Kérem segítsenek!
Megjelent a Számviteli Levelek 243. számában (2011. május 5.), 5018. kérdésszám alatt
idegen készlet hiánya Szállításra átvett áru hiánya miatti felelősség
Húsfeldolgozó cég vagyunk, disztribútor céggel szállíttatjuk az árut a vevőhöz. A szállító cég raktározza is az árut saját raktárában. Nemrégen leltároztak, és megállapították, hogy több termékből hiányuk van. Könyvvizsgálónk szerint áfás számlát kell kibocsátanunk, a szerződés erre vonatkozó pontjának értelmezése szerint. A szállító cég szerint kártérítés. A szerződés idevonatkozó része szerint: "A vállalkozó teljes anyagi felelősséggel tartozik az árunak saját raktárában történő átvételétől a vevők részére történő igazolt átadásáig. .... Teljes felelősséggel tartozik az áru elvesztése, megsemmisülése ... miatt a megrendelőt ért minden kárért...".
Megjelent a Számviteli Levelek 200. számában (2009. június 11.), 4204. kérdésszám alatt
idegen váltó Idegen váltóval kapcsolatos elszámolások
Számpéldával kérjük bemutatni az idegen váltóval kapcsolatos számviteli elszámolást!
Megjelent a Számviteli Levelek 137. számában (2006. szeptember 28.), 2803. kérdésszám alatt
idegenforgalmi adó
idegenforgalmi adó könyvelése Idegenforgalmi adó könyvelése
Hogyan kell az idegenforgalmi adót könyvelni?
Megjelent a Számviteli Levelek 162. számában (2007. október 25.), 3350. kérdésszám alatt
idegenforgalom Idegenforgalom áfája
Milyen különleges szabályok vonatkoznak az idegenforgalom áfájának elszámolására?
Megjelent a Számviteli Levelek 52. számában (2003. január 23.), 1068. kérdésszám alatt
időbeli elhatárolás
időbeli elhatárolás (év közben) Mérleg-fordulónapi értékelés év közben
Társaságunk németországi illetőségű anyavállalata negyedévente kéri az év végi zárásnak megfelelő adatokkal történő időszaki főkönyvi kivonat, beszámoló elkészítését. A fentieknek megfelelően társaságunk negyedévente számol el értékvesztést a késztermékekre a piaci ár figyelembevételével. A megképzett értékvesztést csak technikai tételként rögzítjük könyveinkben, mivel a következő negyedév elején sztornírozzuk azt. Így év végén csak az év végi értékeléskor számított értékvesztés kerül a könyvekben kimutatásra. Az adóhatóság megkifogásolta ezen technikai könyvelésünket, hivatkozva arra, hogy a számviteli törvény évente egy alkalommal engedélyezi az értékvesztés elszámolását, és emiatt számviteli megállapítást tett az ellenőrzési jegyzőkönyvben, amelyre mulasztási bírságot szabott ki. Helyesen járunk el a fenti esetben?
Megjelent a Számviteli Levelek 184. számában (2008. október 9.), 3839. kérdésszám alatt
időbeli elhatárolás átértékelése
idősoros Számviteli bizonylatok
2001. január 1-jétől kiegészültek a könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei. Hogyan kell értelmezni, illetve végrehajtani ezeket az új előírásokat?
Megjelent a Számviteli Levelek 10. számában (2001. május 17.), 174. kérdésszám alatt
időszakonkénti elszámolás
IFRS IFRS szerinti beszámoló
Van-e lehetősége a magyar leányvállalatnak arra, hogy az IFRS-ek szerint készítse el az éves beszámolóját arra hivatkozással, hogy az anyavállalatot - amely a konszolidálást végzi - a külföldi tőzsdére bevezették?
Megjelent a Számviteli Levelek 168. számában (2008. február 7.), 3514. kérdésszám alatt
igénybe vett szolgáltatás
iktatás Iktatás
Magántulajdonú kft.-nél kötelező-e a bejövő és a kimenő iratanyag iktatása? Van-e erre valamilyen kötelezettséget előíró jogszabály? Vagy csak a cég vezetése követelheti meg, hogy egyedileg a cégre kialakított iratkezelési szabályzat szerint kell az iratkezelést, az iktatást elvégezni?
Megjelent a Számviteli Levelek 171. számában (2008. március 20.), 3578. kérdésszám alatt
illeték
illeték (elengedett osztalék után)
illeték (visszautalt) Visszautalt illeték elszámolása
A bíróság ítélete alapján visszaigényelhető fellebbezési eljárási illetéket az APEH visszautalja. Hogyan kell könyvelni? Egyéb bevételként vagy költségcsökkentésként?
Megjelent a Számviteli Levelek 215. számában (2010. február 18.), 4489. kérdésszám alatt
illeték (visszavásárolt részvény) Részvények visszavásárlásának illetéke
A zrt. saját részvényeinek egy részét nyilvántartási értéken visszavásárolta. Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettsége?
Megjelent a Számviteli Levelek 242. számában (2011. április 21.), 5012. kérdésszám alatt
illeték áthárítása Ügyvédi iroda által fizetett illeték áthárítása
Az ügyvéd (jogi képviselő) az elektronikus cégbejegyzési eljárás keretében - elektronikus úton - saját bankszámlájáról fizeti meg az eljárási illetéket, valamint a közzétételi díjat. A szolgáltatásról készített számlájában érvényesíti megbízója felé ezen költségeit. Az ügyvédnél milyen költségkategóriában számolható el a felmerült kiadás? Lehet-e közvetített szolgáltatás? Ha igen, milyen formában kell feltüntetni?
Megjelent a Számviteli Levelek 179. számában (2008. július 17.), 3744. kérdésszám alatt
illetékbélyeg Illetékbélyeg elszámolása
Társaságunk jelentős összegű illetékbélyeget használ fel peresítéseknél, különböző igazolások beszerzésénél. Eddig a postán az illetékbélyeg-vásárlásról számlát kaptunk, a számla alapján azonnal költségként elszámoltuk a kifizetett összeget. A felhasználást az analitikus nyilvántartásban kísértük figyelemmel. Év végén a fel nem használtak értékével a költségeket csökkentettük. December óta a posta nem ad számlát, csak bevételi pénztárbizonylatot állít ki. Ez esetben mi a szabályos elszámolás?
Megjelent a Számviteli Levelek 65. számában (2003. augusztus 14.), 1366. kérdésszám alatt
illetékfizetés Külföldiek adózása
Mely szabályok irányadók a külföldi illetőségű magánszemély adózása, járulékfizetése esetén?
Megjelent a Számviteli Levelek 20. számában (2001. október 25.), 405. kérdésszám alatt
illetékmegosztás Ingatlan: illeték megosztása
Ingatlan vásárlásánál az épület és a telek értéke külön került a szerződésben meghatározásra. Az ingatlan után az illetéket arányosan megosztva kell az épületre, illetve a telekre könyvelni?
Megjelent a Számviteli Levelek 16-17. számában (2001. szeptember 6.), 314. kérdésszám alatt
illetékmentesség
illetékteher Szellemi szabadfoglalkozásúak adó- és járulékterhei
"7-es adószámmal" rendelkező személy nyelviskolában nyelvoktatást vállal. A megállapított óradíjakkal számláz. Főállású munkaviszonya van. Havonta számláz. Adóelszámolását tételes költségelszámolással rendezi. Nyilatkozott a nyelviskola felé, hogy a részére kifizetett díj 50%-át tekintsék adóalapnak. Ezt a nyilatkozatot a nyelviskola nem fogadta el, a teljes ellenértékről kéri a számlát, és a kapcsolódó adók és járulékok befizetését neki kell rendezni. A kifizetőnek milyen járulékfizetési kötelezettsége van?
Megjelent a Számviteli Levelek 18. számában (2001. szeptember 27.), 351. kérdésszám alatt
illetménytűzifa
illetőség Adóalany illetősége
Egy magyarországi fióktelep az alábbiak megléte esetén kaphat belföldi illetőségéről igazolást: cégjegyzékben szerepel, Magyarországon vásárolt ingatlannal rendelkezik, ami a székhelye, alkalmazottai vannak. A fióktelep vezetője magyar illetőségű, magyar lakóhellyel rendelkezik, a fióktelep magyar irodájában naponta látja el vezetői feladatait, Magyarországon fizet társasági adót és helyi iparűzési adót, kötelező kamarai tagsággal rendelkezik.
Megjelent a Számviteli Levelek 297. számában (2013. december 12.), 6113. kérdésszám alatt
illetőségigazolás
immateriális eszköz fejlesztése Immateriális eszközökön fejlesztés
Amennyiben a meglévő immateriális eszközön 2009-ben fejlesztést hajtottunk végre, és ezért az értéke nőtt, lehetséges-e, hogy emiatt az értékcsökkenés elszámolását szüneteltetjük? Vagy mi az eljárás ebben az esetben?
Megjelent a Számviteli Levelek 218. számában (2010. április 1.), 4526. kérdésszám alatt
immateriális javak
import
import (fogalma) Export-import fogalma
Az Szt.-t módosító 2004. évi XCIX. törvényt olvasva, úgy tűnik föl, változott az exportértékesítés és az importbeszerzés fogalma. Ezen változások azonban nem jelentenek közeledést az Áfa-tv. szerinti exportértékesítéshez, importbeszerzéshez. Igaz ez?
Megjelent a Számviteli Levelek 100. számában (2005. február 17.), 2048. kérdésszám alatt
import (teljesítés helye) Importáru számlájának könyvelése
2012. év novemberében importáruról kaptunk számlát Kínából. Az áru ellenértékét átutaltuk, az áru viszont csak 2013. január 8-án érkezett meg, ekkor vámkezelték. Ezt a számlát 2012-re könyveljük, mint úton lévő árut?
Megjelent a Számviteli Levelek 282. számában (2013. március 21.), 5799. kérdésszám alatt
import harmadik országba Importált, de az országba be nem hozott termék könyvelése
Ha egy cég harmadik országból vásárol árut, de az Magyarországra nem érkezik meg, hanem az EU más tagországába, és ott kerül értékesítésre, akkor milyen könyvelési tételeket kell alkalmazni és milyen igazolásokkal kell rendelkezni? Ha ez az áru részben Magyarországra kerül és itt értékesítik, akkor milyen könyvelési tételek vonatkoznak rá, és milyen igazolással kell rendelkeznie? Ha az uniós országban adószámot kell kérni, akkor mit kell könyvelni ott és idehaza? Számlázhat-e a magyar cég itthonról exportként az Unióba úgy, hogy az áru nem érkezik be az országba?
Megjelent a Számviteli Levelek 172. számában (2008. április 3.), 3602. kérdésszám alatt
importáfa Importáfa kontírozása
Hogyan történik az importáfa kontírozása? Az első rendeltetési helyig felmerült szállítási költség is alapja az áfának? A VPOP által kivetett áfát a T 3686 - K 4652, T 4661 - K 3686 tétellel kell könyvelni? És mit kell könyvelni a 467-re? A pénztári kiegyenlítést hogyan kell könyvelni? A bevallásban melyiket hol tüntetem fel?
Megjelent a Számviteli Levelek 170. számában (2008. március 6.), 3551. kérdésszám alatt
importbeszerzés
importbizomány Importbizomány áfája
A bizományos által lebonyolított importot milyen általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség terheli?
Megjelent a Számviteli Levelek 3. számában (2001. február 8.), 50. kérdésszám alatt
importkorrekciós tényező
importszállító Ki nem egyenlített szállítói számlák
Ha egy cég befogadott importszállítói számlákat, de nem egyenlítette ki, mert az árut egy harmadik vevő kapta, aki fizetett is, hogyan kell a kötelezettséget a könyvekből kivezetni?
Megjelent a Számviteli Levelek 165. számában (2007. december 13.), 3438. kérdésszám alatt
importszámla Importszámla aláírása
A kft. importáruk forgalmazását végzi. A beérkezett árukról kiállított számla nincs aláírva. Rögzíthetjük-e azt a könyvviteli nyilvántartásban?
Megjelent a Számviteli Levelek 44. számában (2002. szeptember 19.), 863. kérdésszám alatt
importszolgáltatás
importtermék
informatikai légkábel Informatikai légkábel amortizációja
Adott egy informatikai légkábel, amely oszlopokon van elhelyezve. Ez köti össze a számítógépeket a hálózattal. Hány százalék az értékcsökkenési leírási kulcsa ennek az informatikai hálózatnak?
Megjelent a Számviteli Levelek 369. számában (2017. augusztus 3.), 7368. kérdésszám alatt
ingatlan
ingatlan (befektetési céllal) Befektetési céllal vásárolt ingatlan
Gazdasági társaság befektetési céllal lakóingatlant vásárol azzal a szándékkal, hogy az ingatlanárak emelkedése után azt haszonnal értékesítse. Ezért az ingatlan tartósan kimutatásra kerül a mérlegben. A befektetett eszközök vagy a készletek között kell szerepeltetni? Az ingatlant be kell-e jelenteni telephelyként? Az ingatlan állagmegóvására fordított kiadások, illetve közüzemi díjak elszámolhatók-e költségként?
Megjelent a Számviteli Levelek 295. számában (2013. november 7.), 6078. kérdésszám alatt
ingatlan (félkész) Kisvállalkozási adóalap-kedvezmény: befejezetlen épület vásárlása
Mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság korábban használatba nem vett, befejezetlen épületingatlant vásárolt 2001. évben. Az épületingatlan használatbavételi engedélyét a hatóság a társaság tulajdonába került épületre az előző tulajdonos nevére szólóan adta meg. Érvényesíthet-e az adózó a Tao-tv. szerint adóalap-csökkentést?
Megjelent a Számviteli Levelek 41-42. számában (2002. augusztus 22.), 824. kérdésszám alatt
ingatlan (jelzáloggal terhelt) Jelzáloggal terhelt ingatlan állományba vétele
A cég az ügyvezető jelzálogával terhelt ingatlanait vette meg továbbeladási céllal. A vásárlás a kötelezettségekkel csökkentett áron történt, az áfát is e szerint fizették. Az ingatlanokon további építési költségek is felmerültek. Hogyan könyvelje a cég a jelzálogos ingatlanvásárlást? Értékesítéskor hogyan számolja el a tartozást költségként a bevétellel szemben?
Megjelent a Számviteli Levelek 223. számában (2010. június 24.), 4632. kérdésszám alatt
ingatlan (kettős adóztatás) Ingatlannal rendelkező társaság
A társaság zártkörűen működő belföldi részvénytársaság, amely 100%-ban amerikai - az Amerikai Egyesült Államokban működő - társaság tulajdonában van. A magyar társaság leányvállalata a tulajdonos amerikai cégnek. Az amerikai tulajdonos társaság részvényeit a NASDAQ-tőzsdén jegyzik, a külföldi tagnak nem keletkezett részesedéskivonás vagy elidegenítés okán jövedelme a 2010-es üzleti évben (ez a cégcsoport esetében 2009. 10. 01.-2010. 09. 30-ig tartott, mivel naptári évtől eltérő üzleti évesek) és azóta sem. Amennyiben nem keletkezik olyan típusú jövedelem, amely adóztatható lenne, ha egyébként a cégcsoport bármely tagja külön-külön vagy együttesen 75%-ot meghaladó belföldi ingatlantulajdonnal rendelkezik, ez esetben is kell-e vizsgálni magát a 75%-os ingatlanarányt, és ez azt jelenti-e, hogy kvázi ingatlan-értékbecslést kell végeztetni, vagy más módon is meghatározható az ingatlan piaci értéke? Másik kérdés az, hogy amennyiben a fent nevezett tőzsdén az anyavállalat részvényeit jegyzik, ez esetben a belföldi leányvállalat lehetne-e a többi feltétel teljesülése esetén ingatlannal rendelkező társaság?
Megjelent a Számviteli Levelek 243. számában (2011. május 5.), 5022. kérdésszám alatt
ingatlan állományba vétele
ingatlan átadása hasznosításra Épülő ingatlan hasznosításra történő átadása
Magánszemély saját nevére ingatlanberuházást végez. Az építkezés folyamán a magánszemély az üzletek vonatkozásában hasznosítási szerződést köt egy gazdasági társasággal 10 évre. A szerződés alapján a gazdasági társaság megépíti az üzleteket (elvégzi a beruházást). Az így elszámolt költségeket a társaság magára vállalja, amelyet halasztott ráfordításként számol el. A hasznosításra átvett ingatlanrészt a gazdasági társaság bérbe adja, amelyből bevétele lesz, ami fedezetet nyújt az évenként elszámolt halasztott ráfordításra. Az épület a magánszemély nevén van, az ő nevére szól az építési engedély is, illetve a használatbavételi engedély. Elfogadható-e így az ingatlan elszámolása?
Megjelent a Számviteli Levelek 163. számában (2007. november 8.), 3387. kérdésszám alatt
ingatlan átminősítése
ingatlan értékcsökkenése
ingatlan értéke
ingatlan felújítása
ingatlan felújítása (magánszemély)
ingatlan kivezetése Értékesített ingatlan kivezetése a könyvekből
A gazdasági társaság értékesíteni szeretné ingatlanát. Talált egy vevőt, és szerződést kötnek decemberben, a vevő még ebben a hónapban elő­leget fizet. Az adásvételi szerződést az ingatlanértékesítésről decemberben megkötik, de a földhivatali bejegyzés csak januári. Ebben az esetben - számviteli szempontból - a szerződés időpontja vagy a földhivatali bejegyzés időpontja a teljesítés időpontja, az értékesítési bevétel elszámolásának időpontja? Áfa szempontjából mi a teljesítés időpontja?
Megjelent a Számviteli Levelek 339. számában (2016. január 28.), 6884. kérdésszám alatt
ingatlan lízingbe vétele
ingatlan maradványértéke Maradványérték megállapítása ingatlannál utólag
Ügyfelünk könyveiben több mint 12 éve nagy értékű ingatlan szerepel, külön a földterület, külön a rajta lévő felépítmény. A telekre értékcsökkenés nem került elszámolásra, a bérbe adott épületre igen. Az ingatlan bekerülésekor maradványértéket állap ított meg, holott nyilvánvaló, hogy 50 év után sem lesz a piaci értéke nulla. Milyen feltételek mellett lehetséges a nullától eltérő maradványértéket megállapítani, és ezáltal a számviteli értékcsökkenés összegét megváltoztatni? A változtatáshoz szükséges ingatlanérték-becslés? Év végén hogyan, milyen módszerrel lehetséges a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéket meghatározni, amely alkalmas a tartós piaci tendencia megállapítására?
Megjelent a Számviteli Levelek 404. számában (2019. április 18.), 7915. kérdésszám alatt
ingatlan minősítése Felhalmozódott pénzkészlet, felhalmozódott kötelezettség
Szolgáltatást végző betéti társaság több éve működik, a havi bevétele 600-700 E Ft, költsége minimális, a beltagnak heti 36 órás munkaviszonya van, adóhátraléka 2,5 millió Ft. A 2014. évi beszámoló elkészítésekor a felhalmozódott pénzkészlete 26 millió Ft volt. A számviteli beszámolókat elfogadó taggyűlési határozatokban a bt. osztalékfizetéseket hagyott jóvá, az e miatti kötelezettség 21 millió Ft. A bt. ügyvezetője eddig nem engedélyezte az osztalék kifizetését. A fentiek milyen következményekkel járhatnak a bt. beltagjára, ügyvezetőjére, könyvelőjére vonatkozóan?
Megjelent a Számviteli Levelek 328. számában (2015. július 16.), 6706. kérdésszám alatt
ingatlan nyilvántartásba vétele Ingatlan nyilvántartásba vétele az önkormányzatnál
Önkormányzat tárgyieszköz-nyilvántartójaként kérdezem: ha önkormányzat ingatlant vásárol, milyen dátummal kell az ingatlant a könyvekben nyilvántartásba venni? A szerződéskötés dátumával (hiszen a jogot a szerződés létrejötte keletkezteti), vagy azzal a dátummal, amikor a földhivatalban az önkormányzat nevére kerül? A tapasztalat azt mutatja, hogy hetek is eltelhetnek a két időpont közt. Ha pedig a szerződés aláírásának időpontjával kerül az önkormányzat könyveibe, hogyan biztosítható a tárgyieszköz-nyilvántartás, az ingatlankataszter és a földhivatali nyilvántartás mindenkori egyezősége?
Megjelent a Számviteli Levelek 356. számában (2016. november 24.), 7157. kérdésszám alatt
ingatlan piaci értéken Ingatlanok piaci értéken - közalapítvány
A közalapítvány kuratóriuma úgy dönt, hogy az ingatlanokat piaci értéken szerepelteti a könyvekben. Köteles-e valamennyi ingatlant értékelni?
Megjelent a Számviteli Levelek 382. számában (2018. március 22.), 7563. kérdésszám alatt
ingatlan újjáépítése Haszonkölcsön-szerződés alapján átvett ingatlan újraépítése
Ügyfeleim magánszemélyként saját nevükre vásároltak "családi ház és udvar" elnevezésű ingatlant. Haszonkölcsön-szerződés alapján 0 Ft értékben haszonkölcsönbe adták saját kft.-jüknek, határozatlan időre, hogy a kft. azt üzletként - bérbeadás útján - hasznosítsa. Az üzletté történő átalakításnál azonban kiderült, hogy azt le kell bontani, mivel az alapozás nem megfelelő. A kft. nevére szóló terv (megnevezése "épületátalakítás - lakások és üzletek") szerint a földszinten 4 db üzlet, az emeleten 3 db lakás, az udvaron kapualj és 3 db parkoló kerül kialakításra, amelyet majd a kft. bérbeadás útján hasznosít. A bontás költségként vagy beruházásként számolható-e el és az áfa visszaigényelhető? A földszinti üzletek, emeleti lakások beruházásának az áfája visszaigényelhető? A kocsibeálló és a kapualj külön építményként számolható el, áfája visszaigényelhető?
Megjelent a Számviteli Levelek 164. számában (2007. november 22.), 3432. kérdésszám alatt
ingatlan-adásvétel
ingatlan-bérbeadás
ingatlanapport
ingatlanátruházás
ingatlanátsorolás
ingatlanbérlet
ingatlanberuházás
ingatlanbeszerzés
ingatlanbővítés
ingatlancsere
ingatlanértékesítés
ingatlanfejlesztés Ingatlanfejlesztés látványtervei
Társaságunk ingatlanfejlesztéssel foglalkozik. Vállalkozási szerződéseket kötünk tervező cégekkel látványtervek, projektspecifikációk elkészítésére. A szerződésben az elkészített tervek szerzői jogát kizárólagosan és korlátlan felhasználásra a vállalkozó rendelkezésünkre bocsátja. Hogyan tudjuk elszámolni a beérkezett számlákat akkor, ha külön kerül számlázásra a vállalkozási díj és a jog, valamint akkor, ha azokat egyben számlázza? Ha nincs külön számlázva, hogyan határozható meg a szerzői jog értéke?
Megjelent a Számviteli Levelek 228. számában (2010. szeptember 23.), 4723. kérdésszám alatt
ingatlanforgalmazás
ingatlanhasznosítás
ingatlankezelés
ingatlanközvetítés Rokkantnyugdíjas ingatlanközvetítésének áfakötelezettsége
Rokkantnyugdíjas ingatlanközvetítői tevékenységet végez egyéni vállalkozóként. Mikor és milyen számlázási kötelezettsége van, választhatja-e az alanyi adómentességet?
Megjelent a Számviteli Levelek 89. számában (2004. szeptember 2.), 1823. kérdésszám alatt
ingatlanok értéke Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése
Mit takar az Szt. 52. §-ának (6) bekezdésében az egyéb eszközök vonatkozásában az, hogy "amely értékből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke évről évre nő"? Értelmezhető-e a 2001. január 1-je előtt beszerzett és üzembe helyezett irodaépületnél, amelynek értéke - jelenlegi ismereteink szerint - évről évre nő? Elszámolható-e ezen irodaépületekre az évi 2 százalékos értékcsökkenési leírás? A "nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni" kitétel csak a 2001. január 1-je után üzembe helyezett ingatlanokra vonatkozik?
Megjelent a Számviteli Levelek 40. számában (2002. augusztus 1.), 782. kérdésszám alatt
ingatlanrész
ingatlanrészcsere Ingatlanrész cseréje egyszeres könyvvitelt vezetőnél
Egyszeres könyvelést végző bt. 1/6 részben résztulajdonosa egy ingatlannak. 2001-ben az ingatlant magasabb értéken elcserélték. Fel kell-e emelni az ingatlan nyilvántartási értékét? Mi a teendő az eddig elszámolt értékcsökkenési leírással?
Megjelent a Számviteli Levelek 41-42. számában (2002. augusztus 22.), 840. kérdésszám alatt
ingatlanügynöki tevékenység Magyarországon végzett szolgáltatás áfája
Szlovák társaság végez részünkre Magyarországon ingatlanügynöki tevékenységet és vevőfelkutatást. A szlovák cég által kiállított számla tartalmazhat-e áfát? Ha igen, azt ki kell-e fizetni? Levonható-e a Magyarországon befizetendő adóból?
Megjelent a Számviteli Levelek 147. számában (2007. március 8.), 3004. kérdésszám alatt
ingatlanvásárlás
ingatlanvétel értékesítésre Eladásra vásárolt ingatlan költségei
Az ingatlanforgalmazással foglalkozó társaság használt lakóingatlant vásárolt magánszemélytől továbbértékesítés céljából. A lakással kapcsolatban havonta a társaság kifizeti a közüzemi díjakat és a közös költséget. Ezek a költségek a lakóingatlan bekerülési értékét képezik, vagy elszámolhatók a társaság folyó évi költségei között?
Megjelent a Számviteli Levelek 211. számában (2009. december 17.), 4411. kérdésszám alatt
ingatlanvételi jog Ingatlanvételi jog alapításának adója
Ha egy ingatlan vonatkozásában vételi jogot alapít a magánszemély tulajdonos 2008-ban, akkor a vételár után felmerülő adókötelezettsége mikor válik esedékessé? A vételi jog alapításakor (a vételi jogot alapító szerződést is benyújtják a földhivatalhoz, amely a vételi jogot be is jegyzi), vagy akkor, amikor a magánszemély vevő a vételi jogot gyakorolja, és ennek alapján kéri a tulajdonjog bejegyzését majd pl. két év múlva?
Megjelent a Számviteli Levelek 174. számában (2008. április 30.), 3644. kérdésszám alatt
ingó vagyon Ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem
Egyéni vállalkozó cégautóadót fizet 5 évig, s ezen idő alatt nullára amortizálja a tulajdonában lévő személygépkocsit. Az autót a 6. évben értékesíti. Az Szja-tv. 58. §-ának (3) bekezdése szerint az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem megállapításakor a bevételből le kell vonni a magánszemélyt terhelő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységével kapcsolatban költségként elszámolt. Kérdés, hogy az adott esetben a megszerzésre fordított összeget nullának kell-e tekinteni? Kérdés továbbá, hogyan állapítja meg a magánszemély az ingó értékesítésből származó jövedelmet, ha eseti jelleggel költségtérítést kap a munkáltatótól a személygépkocsi hivatalos használatára tekintettel, amely térítés az értékcsökkenést is tartalmazza?
Megjelent a Számviteli Levelek 52. számában (2003. január 23.), 1070. kérdésszám alatt
ingyenes
ingyenes átadás
ingyenes használat
ingyenes juttatás
ingyenes szolgáltatás
innovációs járulék
integrátori tevékenység Személyes közreműködés díjazása szövetkezetnél
Az általános szövetkezetben több száz fő tag vagyoni hozzájárulásával és személyes közreműködésével vesz részt a szövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységében. Milyen módon lehet a tagoknak személyes közreműködésükért juttatást adni? Sportutalvány adható adómentesen a közreműködésért?
Megjelent a Számviteli Levelek 329. számában (2015. július 30.), 6730. kérdésszám alatt
internet
internet (értékesítés) Interneten értékesített étkezési utalványok
Internetes társasággal kötött szerződés szerint az interneten keresztül lehet megvásárolni az étkezési utalványokat, amelyeket csak társaságunknál lehet ételre váltani. Problémám a könyveléssel van: amikor az internetes társaság átutalja az általa értékesített utalványok értékét, akkor T 3841 - K 3683, amikor azt a társaságunknál ételre váltják: T 3811 - K 9211, 467. Mivel az utalvány nem készpénz, ezt kivezetem a T 3683 - K 3811 könyvelési tétellel. Helyesen járok el?
Megjelent a Számviteli Levelek 199. számában (2009. május 28.), 4155. kérdésszám alatt
internet (vásárlás)
internet-hozzáférés
internetdíj
internethasználat
internetutalvány
intervenciós vételár Intervenciós vételárat módosító tételek elszámolása
A gabonafélék intervenciós elfogadásáról az MVH (a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal) határozatot hoz, ami tartalmazza: az áru intervenciós egységáron számított értékét + áfát; szállításiköltség-korrekciót (ami lehet növelő és csökkentő tétel is); egyszeri kitárolási díjat (negatív előjellel) és az átutalandó összeget. A bruttó vételárról a termelő számlát készít, a szállításiköltség-korrekció és az egyszeri kitárolási díj bizonylata a határozat. Kérdés, hogyan kell a határozat alapján könyvelni? Az árbevételt kell azokkal korrigálni? Vagy egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként vagy költségként kell elszámolni?
Megjelent a Számviteli Levelek 123. számában (2006. február 16.), 2521. kérdésszám alatt
intézményfinanszírozás Intézményfinanszírozás támogatásának áfakötelezettsége, elszámolása
Milyen áfakötelezettség kapcsolódik az adott intézmény működőképességének fenntartását szolgáló kapott támogatáshoz?
Megjelent a Számviteli Levelek 6. számában (2001. március 22.), 99. kérdésszám alatt
intézményi akkreditáció Intézményi akkreditáció áfamentessége
Korlátolt felelősségű társaság nyelvoktatással foglalkozik (nyelviskola). A felnőttképzésről szóló törvényben foglaltak alapján intézményi akkreditációval rendelkezik. Az Áfa-tv. 85. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében áfamentes számlát kell kibocsátania?
Megjelent a Számviteli Levelek 197. számában (2009. április 30.), 4110. kérdésszám alatt
ipari park Ipari park kialakítása
Ipari park kialakításával kapcsolatosan a társaság földterületet vásárolt, közműcsonkokat, infrastrukturális csatlakozási pontokat épített ki, közműfejlesztési hozzájárulásokat fizetett, azaz közművesítette a vásárolt földterületet azzal a szándékkal, hogy azt értékesítse. Hogyan kell ezeket nyilvántartani, hogyan kell számlázni?
Megjelent a Számviteli Levelek 395. számában (2018. november 8.), 7768. kérdésszám alatt
iparűzési adó
iparűzési adó (csoportszintű) Osztalék a Gt. hatálya alatt
A 6557. kérdésre adott válaszuk szerint az új Ptk. rendelkezései nem teszik lehetővé a tulajdoni hányadtól való eltérést az osztalékfizetés során. Amennyiben a kft. a társasági szerződését még nem módosította, azaz a Gt. hatálya alatt áll, ez évben (2014. évről) dönthet-e még úgy a taggyűlés, hogy a tulajdoni hányadtól eltérően vesznek fel osztalékot?
Megjelent a Számviteli Levelek 324. számában (2015. április 30.), 6644. kérdésszám alatt
iparűzési adó (ideiglenes jelleggel) Ideiglenes jelleggel végzett tevékenység napjainak a száma
Az ideiglenes iparűzési adó, a Htv. 37. §-ának (2a) bekezdése szerint a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenységek naptári napjain alapul. Ha a munka jellege miatt például első negyedévben kötünk szerződést a munkavégzésre, de az két időszakot fed le, például januárt és márciust, februárban a cég más városban dolgozik. Az önkormányzat szerint az egész negyedév napjait kell számolni. Véleményünk szerint csak január és március naptári napjait kell figyelembe venni, a megszakítás törvényi előírásai szerint. Esetünkben alapozási és tetőszerkezeti munkavégzések folynak, eközben nekünk nem kellett munkát végezni. Az önkormányzat másik ötlete, hogy a szerződést kell megbontani részleteire, csak akkor lehet a megszakítást figyelembe venni. Ez a megközelítés életszerűtlen, és nem is találtam rá jogszabályi előírást. Kérem az önök véleményét!
Megjelent a Számviteli Levelek 364. számában (2017. április 27.), 7285. kérdésszám alatt
iparűzési adó alapja
iparűzési adó könyvelése
iparűzési adó megosztása
iparűzésiadó-előleg Iparűzésiadó-előleg elszámolása (egyéni vállalkozó)
Az egyszeres könyvvitelt vezető egyéni vállalkozó a befizetett iparűzésiadó-előleget költségként vagy ráfordításként számolhatja el?
Megjelent a Számviteli Levelek 123. számában (2006. február 16.), 2524. kérdésszám alatt
iparűzésiadó-túlfizetés Elévült iparűzésiadó-túlfizetés
Hogyan kell kivezetni az elévült iparűzésiadó-túlfizetést? A kivezetés növeli a társaságiadó-alapot?
Megjelent a Számviteli Levelek 306. számában (2014. május 29.), 6316. kérdésszám alatt
iratőrzés helye Bérelt raktár, az iratőrzés helye mint telephely
Cégünk több vállalkozás számára végez könyvelést, s bizonyos esetekben nem világos, hogy kell-e adott településen iparűzési adót fizetni. Van olyan társaság, amelyik bérelt raktárban tárolja termékeit, továbbá olyan ügyfél is előfordul, amelyik más vállalkozástól logisztikai szolgáltatást rendel meg beszerzett készletei és az elkészült termékek tárolása, kiszállítása érdekében. Előfordul olyan eset, amikor a cégiratok őrzése az ügyvezető tulajdonos saját lakásában, az általa rendelkezésre bocsátott helyiségben történik, máskor pedig az iratokat - külön­megállapodás alapján - cégünk őrzi, tárolja.
Megjelent a Számviteli Levelek 335. számában (2015. november 12.), 6825. kérdésszám alatt
iroda
iroda értékcsökkenése Bérbeadott épület értékcsökkenése
Elszámolható-e értékcsökkenési leírás (5 százalék) a bérbe adott iroda (épület) után, ha értékéből nem veszít, sőt értéke nő? Vagy ez a tárgyi eszköz is abba a körbe tartozik-e, amely után az új Szt. szerint értékcsökkenést nem szabad elszámolni?
Megjelent a Számviteli Levelek 25. számában (2002. január 3.), 488. kérdésszám alatt
iroda-bérbeadás Bérbe adandó terület átalakítása
Iroda-bérbeadással foglalkozó cég a bérlő igényeinek megfelelően átalakítja a bérbe adandó területet. Az átalakítás költségei egy részének fedezetére a bérbevevő, erről szóló számla alapján, bérleménykiépítési hozzájárulást fizet. Hogyan kell elszámolni ezt a hozzájárulást? Csökkenthető ezzel az aktiválandó átalakítási költségek összege?
Megjelent a Számviteli Levelek 384. számában (2018. április 26.), 7602. kérdésszám alatt
irodabérlet
irodabútor Irodabútor ajándékozása
Egy gazdasági társaság használt irodabútorát munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozójának ajándékozza. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli?
Megjelent a Számviteli Levelek 19. számában (2001. október 11.), 379. kérdésszám alatt
irodakialakítás Iroda kialakítása üzemelő épületben
Vállalkozásunk vásárolt egy szerkezetkész helyiséget iroda létesítése céljából, valamint egy raktárhelyiséget egy már üzemelő üzlet- és irodaházban. Az iroda és a raktár vételének és kialakításának a költségeit a mikro- és kisvállalkozások számára biztosított adózás előtti eredménycsökkentésként figyelembe veheti-e a vállalkozás? Kell-e a helyiségekre külön használatbavételi engedélyt kérni a hatóságoktól, és ha igen, akkor melyiktől?
Megjelent a Számviteli Levelek 39. számában (2002. július 18.), 770. kérdésszám alatt
iskola
iskola könyvelése Szakképző iskola könyvvezetése
Az alapítvány által fenntartott szakképző iskola választhatja-e a kettős könyvvezetést? Az iskolában oktató tanárok közalkalmazottnak minősülnek-e?
Megjelent a Számviteli Levelek 191. számában (2009. február 5.), 3983. kérdésszám alatt
iskolakezdési támogatás Iskolakezdési támogatás
Iskolakezdési támogatás pénz formájában adható-e a dolgozóknak adómentesen 10 ezer forintig, vagy csak tárgyi formában, illetve a dolgozó által vásárolt taneszközökről a kft. részére kiállított számla ellenében? A támogatás 14 éven aluli vagy 18 éven aluli gyermek után vehető igénybe?
Megjelent a Számviteli Levelek 56. számában (2003. március 20.), 1164. kérdésszám alatt
iskolarendszerű képzés
iskolaszövetkezet Iskolaszövetkezet mint teljesítési segéd számlái
Adott egy vállalkozás, amely munkaerő-kölcsönzéssel és diákmunka-szervezéssel foglalkozik. A munkaerő-kölcsönzési tevékenységét önállóan látja el, alvállalkozó bevonása nélkül. A diákmunka-szervezési tevékenységét azonos tulajdonosi körhöz tartozó iskolaszövetkezet (mint teljesítési segéd) bevonásával végzi. A társaság a megrendelőivel kötött keretmegállapodásban különféle szolgáltatások ellátására vállalkozik (pl. árufeltöltési, raktárosi feladatok ellátására), az ehhez kapcsolódó ÁSZF-ben felhívja a megrendelői figyelmét, hogy az ő teljesítésében az iskolaszövetkezet mint teljesítési segéd fog részt venni. Az iskolaszövetkezet és a munkaerő-kölcsönző közötti kétoldalú szolgáltatási szerződésben az iskolaszövetkezet arra vállalkozik, hogy a munkaerő-kölcsönző által elvállalt feladatok teljesítésében a saját szövetkezeti tagjaival teljesítési segédként részt vesz. A munkaerő-kölcsönző a megrendelőinek az elvégzett munkaórák alapján számlát állít ki, mely teljesítését követően számol el az iskolaszövetkezettel. Az iskolaszövetkezet részére kifizetett díjakat a munkaerő-kölcsönző vállalkozás közvetített szolgáltatásként elszámolhatja, és adóalap-csökkentő tételként figyelembe veheti az iparűzési adó megállapítása során?
Megjelent a Számviteli Levelek 349. számában (2016. július 28.), 7041. kérdésszám alatt
ISO
ISO 9001 ISO 9001 bevezetésének aktiválható költségei
Társaságunk minőségbiztosítási rendszer (ISO 9001) bevezetését tervezi. A bevezetéssel megbízott társaság díján kívül aktiválható-e annak az alkalmazottunknak a bére + járulékos költsége, aki egy bizonyos ideig ezzel fog foglalkozni? Aktiválhatók-e a bevezetéshez kapcsolódó, külön megvásárolt szabványok?
Megjelent a Számviteli Levelek 26. számában (2002. január 17.), 515. kérdésszám alatt
ISO bevezetése
ISO-audit ISO-audit elszámolása
Változott-e a Számviteli Levelek 46. számában a 925. számú kérdésre adott válaszuk tartalma, mivel a NAV a háromévenkénti megújító auditot el akarja határoltatni velünk, amit a felmerüléskor elszámoltunk?
Megjelent a Számviteli Levelek 290. számában (2013. augusztus 15.), 5980. kérdésszám alatt
italautomata
ivóvíz Ivóvíz áfája
Az Áfa-tv. 124. §-a (1) bekezdésének k) pontja tiltja az italt terhelő előzetesen felszámított adó levonását. A vezetékes ivóvíz egy vállalkozás életében (természetesen leginkább minden más mellett) italként is funkcionálhat. Az egyéb szükséges feltételek fennállnak a levonáshoz, így csupán ezen ténynek a léte miatt korlátozható a levonási jogosultság?
Megjelent a Számviteli Levelek 206. számában (2009. október 1.), 4309. kérdésszám alatt