187. Számviteli Levelek / 2008. november 20.

TARTALOM

3890. kérdés Szakképzési hozzájárulás - fejlesztési támogatás
Szakképzési hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó szervezet vagyunk. A fejlesztési támogatás egy részét még augusztus 31-e előtt átutaltuk. A szeptember 1-je után még utalandó fejlesztési támogatásokat milyen feltételekkel lehet a szakképzést folytató intézmények részére pénzügyileg rendezni?
3891. kérdés Szolgáltatásnyújtás teljesítési időpontja
A társaság tevékenységének szinte teljes egésze olyan szolgáltatásnyújtásból áll, amelynek számlázására a 2008. évtől hatályos Áfa-tv. 58. §-ában megfogalmazott határozott idejű elszámolásokra vonatkozó előírások érvényesek. Adott vállalkozás esetében a számlázásnak ez a módja többfajta szolgáltatásnyújtást és havi több ezer számlát érint. Példán levezetve, ha a 2008 decemberében teljesített szolgáltatásokat - szerződés szerint - január 2-án, január 15-ei fizetési határidővel számlázza ki a vállalkozás, akkor áfa szempontjából a teljesítés időpontja megegyezik a fizetési határidővel. A számlából, illetve az elszámolásból egyértelműen kitűnik az, hogy a tényleges szolgáltatásnyújtás decemberben történt, tehát egyértelmű, hogy a szolgáltatásból származó árbevétel a 2008. évet illeti. Szabályos-e, ha a mérleget a számviteli teljesítés alapján készült kivonat alapján állítja össze a társaság? Ebben az esetben vevőkövetelésként szerepelnek olyan tételek is, melyek számlán feltüntetett teljesítési időpontja tárgyévet követő (csak áfa szempontjából), és az áfafizetési kötelezettség sem egyezik meg a bevallással. Az áfabevallással való egyeztetésre készítünk egy "másik kivonatot".
Kapcsolódó tárgyszavak:
3892. kérdés Természetben adott adomány
Kiemelten közhasznú alapítvány adományokat gyűjt. Sok cég nem pénzben, hanem természetben szeretne részükre adományozni (pl. építőanyag-kereskedő faanyagot adna, asztalos a munkaerejét, nyomdaipari cég kiadványt készítene térítésmentesen). A részükre adott termék és/vagy szolgáltatás piaci értékének megfelelő összegről adható-e igazolás, amely alapján az egyéb feltételek megléte esetén az adományozó adókedvezményt vehet igénybe? Hogyan kell ezen tételeket az alapítvány könyveiben szerepeltetni, hiszen pénzmozgás nem történik? Az alapítvány jogosult-e áfa levonására, visszaigénylésére?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3893. kérdés Közüzemi díjak elszámolása
A közüzemi díjak költségelszámolásával kapcsolatosan az utóbbi időben több - néha egymásnak kissé ellentmondó - tájékoztatás is megjelent különböző szaklapokban. Annak, hogy a közüzemi díjakat anyagköltségként, vagy igénybe vett szolgáltatásként számolja el a társaság, a helyi iparűzési adó megállapítása szempontjából van a legjelentősebb szerepe. E kérdés tisztázása érdekében kérjük segítségüket, hogy az áram-, a gáz-, a víz-, a csatornadíjak anyagköltségként elszámolhatóak-e a szolgáltató számlájában feltüntetett statisztikai jelzőszámtól függetlenül?
3894. kérdés Beruházási adóalap-kedvezmény
Mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó, az adóév utolsó napján középvállalkozónak minősülő részvénytársaság a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján vehet-e igénybe beruházási adóalap-kedvezményt, figyelemmel a tulajdonosi összetételre [Tao-tv. 7. §-ának (11) bekezdése], és az értékhatárra is [Tao-tv. 7. §-ának (12) bekezdése], ha a részvénytársaság 2008. évben saját részvényként szerezte meg egyetlen jogi személyiségű részvényese valamennyi részvényét 2008. 01. 01. napjára visszamenő hatállyal? Ennek eredményeként jogilag 2008. 01. 01. napján a részvénytársaságnak kizárólag magánszemély részvényesei voltak, illetve vannak. Kérdés, hogy a Tao-tv. 2008. adóévre hatályos rendelkezése alapján az adózás előtti eredményt csökkentő kedvezményt igénybe vehetik-e?
3895. kérdés Elhatárolt veszteség
Egy több mint tízéves múlttal rendelkező társaság társaságiadó-alapja 2003. évtől folyamatosan negatív. Elhatárolás iránti kérelmet csak a 2007. évi negatív adóalapra nyújtott be. A kérdés, hogy 2008. év folyamán termelődő pozitív adóalapból csak a 2007. évi negatív adóalap vonható le?
Kapcsolódó tárgyszavak:
3896. kérdés Külföldi telephely adózott jövedelme
Külföldi telephelyen is dolgozó építőipari cég a külföldön megtermelt jövedelme után osztalékot szeretne fizetni. Mivel a nyereségadót külföldön megfizette, az osztalék után a külföldi adótörvények szerint kell adóznia, vagy a magyar adótörvények szerint? Kiveheti-e a külföldön adózott jövedelmet osztalékként a forintpénztárból?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
3897. kérdés Beruházási adóalap-kedvezmény, fejlesztési tartalék
Egy cég 2006-ban és 2007-ben is nyereséges volt, és társaságiadó-fizetési kötelezettsége keletkezett. 2006-ban fejlesztési tartalékot képezett, melynek felhasználásához négy év áll rendelkezésére. 2007-ben adóalap-csökkentő tételként beállított beruházási adóalap-kedvezményt, a tárgyévben (2007) beszerzett új műszaki gépek, berendezések alapján. Kérdés, hogy fejlesztési tartalékot fel lehet-e használni ugyanazon tárgyi eszközre (2007-ben beszerzett eszközre), mint amire beruházási kedvezményt is igénybe vett az adózó? Ha igen, akkor hol van erre vonatkozó törvényi hivatkozás?
3898. kérdés Örökölt üzletrész bevonása
A 3807. számú kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: a 2002-ben örökölt kft.-üzletrész - amely akkor illetékmentes volt - egy része 2008-ban tőkeleszállításhoz kapcsolódóan bevonásra kerül. A cégnek nincs jegyzett tőkén felüli vagyona, a tulajdonosi hányadok aránya nem változik. Keletkezik-e adófizetési kötelezettség annál a magánszemélynél, aki örökölt? (A 2002-ben örökölt üzletrész névértéke 870 E Ft volt. 2008-ban ez 730 E Ft-tal csökken.)
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3899. kérdés Támogatás esetén az áfa levonhatósága
A 3811. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdezem. Az Áfa-tv. 5. számú mellékletének 2. pontja szerint: Abban az esetben, ha az adóalany közvetlenül olyan pénzbeni támogatásban részesül, amely a 65. § szerint a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül nem befolyásolja, a támogatás forintban megállapított és éves szinten összesített összege az 1. pont szerinti levonási hányados nevezőjének értékét növeli. Helyes-e, ha az adózó csak egy tevékenységet végez, és ezen tevékenység 100%-os támogatottsága esetén, az adóalany a termékek, szolgáltatások előzetesen felszámított áfáját 100%-ban levonja, míg a levonási hányad nulla?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
3900. kérdés Garancia kiterjesztése
Az áruhoz tartozó garancia kiterjesztése az áru beszerzési értékét növeli? Ez lehet 1-2 év. Ennek függvényében változik az ár. Ha külön számlázzák, a bekerülési érték része? Tárgyi eszköznél aktiválandó?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3901. kérdés Hitelből vásárolt részvény járulékos költségei
Ha egy kft. hitelből vásárol részvényt, akkor a felmerülő járulékos költségeket és a hitelkamatot költségként kell-e könyvelni, vagy a részvény bekerülési értékét kell-e azokkal növelni? A megvásárolt részvényt a 171-es számlára könyveltük.
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3902. kérdés Alaptőke leszállítása
A zrt. magánszemély tulajdonosai az alaptőkét 50 százalékban leszállítják. A cég pozitív eredménytartaléka ötszöröse az alaptőkének. A saját tőke tartalmaz még értékelési és fejlesztési tartalékot is, amelyek az alaptőke hatszorosát teszik ki. Igaz-e, hogy a tőke leszállításakor az alaptőkén felüli vagyonból kivont összeg nem az osztalékfizetés szabályai szerint adózik? A vonatkozó adókat a cégbírósági bejegyzés napjával vagy a tényleges kifizetés napjával kell bevallani és befizetni? A döntéshez szükség van-e könyvvizsgálóval auditált közbenső mérlegre, vagy felhasználható a 2007. 12. 31-i auditált éves beszámoló? Az adózásban milyen eltérést okoz, ha a cég a részvényeket visszavásárolja, majd utána vonja be, vagy a magánszemély tulajdonosok részvényei közvetlenül kerülnek bevonásra?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3903. kérdés Tartozék termelőgépre
Van egy termelőgépünk, amelyre vettünk egy automata színcserélőt. Aktiválhatjuk-e azt a meglévő termelőgépünk hátralévő idejére? A gépet 2004-ben vettük, 10 százalék értékcsökkenést számolunk el évenként. Eddig eltelt már 4 év, az új gépre az értékcsökkenést a fennmaradó 6 évre számolnánk el. Ez lehetséges?
Kapcsolódó tárgyszavak:
3904. kérdés Megszűnt kft.-ben lévő részesedés elszámolása
A kft.-nek 50%-os részesedése volt egy végelszámolással megszűnt másik kft.-ben, amelyet most törölt a Cégbíróság a nyilvántartásából. A végelszámoló visszautalta a megszűnt kft. vagyonának (mely a vállalkozás folyószámláján lévő összeg volt) 50%-át a részünkre. A visszautalt vagyont hogyan kell könyvelni, ez milyen bevétele a kft.-nek?
Kapcsolódó tárgyszavak:
3905. kérdés Próbaüzemeltetés költségeinek az elszámolása
Egyik sertéstelepünkön hígtrágyatározót létesítettünk. Az üzembe helyezésre még nem került sor, de a próbaüzem most folyik. A számviteli elszámolása hogyan történik a próbaüzemnek?
Kapcsolódó tárgyszavak:
3906. kérdés Munkahelyteremtő beruházás támogatásból
Kft. helyi önkormányzattól befektetésösztönzési rendelet alapján, munkahelyteremtő beruházás céljából megvalósult ingatlanvásárlása során egyszeri, majdnem 50%-os mértékű támogatást kapott. A támogatás állami támogatásnak minősül (egyéb nem pénzbeli juttatás, kedvezményes feltételek mellett történő ingatlanvásárlás). Kérdésünk: az ingatlanvásárlás és az amortizáció számviteli elszámolása, a támogatás könyvelése hogyan történik?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3907. kérdés Előleg vagy teljesítés
A kft. tulajdonosa egy ingatlannak, amelyet úgy adott bérbe 2008 januárjától, hogy a használatbavételi engedéllyel nem rendelkezett. Az év második felében a használatbavételi engedély megérkezett. A bérbevevők székhelyként jelentették be a hivataloknak a fenti bérleményt 2008. januártól. Az ügyvéd úgy határozott, hogy a használatbavételi engedély megérkezéséig a bérbevevő előleget fizet a bérbeadónak, melyet a pénz megérkezésekor előlegszámla is igazol. Azt gondolom, hogy számviteli-adózási szempontból indifferens az a körülmény, hogy nincs használatbavételi engedély, tehát a teljesítés megvalósul e nélkül is. Szerintem az előleg elszámolása a fenti esetben nem jogos.
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3908. kérdés Részesedés bekerülési értéke tőkeemeléskor
Kapcsolt vállalkozás eredménytartalék terhére jegyzett tőkét emelt. A tulajdonos vállalat a részesedések között az alapításkori ténylegesen befizetett összeget tartja nyilván. Van-e teendője a tulajdonos vállalatnak a részesedéssel kapcsolatban?
Kapcsolódó tárgyszavak:
3909. kérdés Kapcsolt vállalkozás közös tulajdonossal
AAA Kft. 100%-ban az XXX Kft. tulajdona. Összeférhetetlen-e, ha az AAA Kft. rendszeresen oda-vissza dolgozik BBB Kft.-vel (melynek úgyszintén XXX Kft. a 100%-os tulajdonosa)? Kapcsolt vállalkozás-e a fenti helyzet? AAA Kft. és BBB Kft. adózása szempontjából van-e jelentősége, hogy közös a tulajdonosuk (XXX Kft.)? Másképpen kell adóznia az AAA Kft. és a BBB Kft.-nek és/vagy a XXX Kft.-nek?
Kapcsolódó tárgyszavak:
3910. kérdés Veszteségelhatárolás
A mikrovállalkozás mérleg (forrás)-adatai az elmúlt években így alakultak: 2005. év: Eredménytartalék: 1,0 M Ft; mérleg szerinti eredmény: 3,0 M Ft 2006. év: Eredménytartalék: 4,0 M Ft; mérleg szerinti eredmény: -2,0 M Ft 2007. év: Eredménytartalék: 2,0 M Ft; mérleg szerinti eredmény: -0,8 M Ft 2008. év: Eredménytartalék: 1,2 M Ft; tervezett mérleg szerinti eredmény: -1,0 M Ft. A társaság likvid, pénzeszköze van, de beruházások következtében az elmúlt két évben (2006-2007) veszteséges volt, és 2008. évben is az lesz. (2007. évre a minimumadót megfizette!) Kérdés: hány éven keresztül lehet veszteséges egy vállalkozás? Mikor kell adóhatósági engedély a több éven át tartó veszteségességhez? Az adóhatósági engedély csak akkor szükséges a folyamatosan veszteséges cégeknek, ha a veszteségét az előző (elmúlt) évekről határolja el?
Kapcsolódó tárgyszavak:
3911. kérdés Műsorelosztó rendszer számlázása
Ha egy vezetékes műsorelosztó rendszert vásárolunk, helyes-e ha a komplett rendszerre állítják ki a számlát? Vagy tételes, annak részegységeit tartalmazó számlát kell kiállítani? Az áfa levonására melyik számla ad jogot? Mikor kedvezőbb az értékcsökkenési leírás elszámolása az adótörvény szerint?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3912. kérdés Szoftver minősítése
A szoftver számvitelileg termékként (anyag) vagy szolgáltatásként kezelendő? Ha beszerzünk egy egyéves használati joggal értékesített szoftvert, azt anyagként vagy szolgáltatásként kell könyvelni? Ha kereskedőként értékesítünk "dobozos" szoftvert, akkor annak beszerzési értéke elábé vagy közvetített szolgáltatás? A kereskedő a szoftver értékesítéséről kiállított számlájában Vtsz.- vagy Szj-számot tüntessen fel?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3913. kérdés Pénzügyi lízing miatti követelés
A 94. számban a lízing elszámolásáról írtak. A zárt végű pénzügyi lízing esetében a lízingbeadó a teljesítés napjával számlát állít ki, és azt az árbevételi számlával szemben a 198. számlára könyveli. A törlesztőrészleteket is ezzel a számlával szemben kell könyvelni. Véleményünk szerint ez ellentmond a 250/2000. Korm. rendeletnek, amely szerint a számlázott összeget a pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelések között kell kimutatni. Ezt támasztja alá a számviteli törvény is, amely szerint a pénzügyi lízing elszámolásakor a tárgyi eszköz csak a lízingbe vevő könyveiben jelenik meg. Önök miért a fenti elszámolási módot írták le?
Kapcsolódó tárgyszavak:
3914. kérdés Ingatlan értékesítése, majd lízingbe vétele
A magánszemély eladja ingatlanát egy lízingcégnek, annak érdekében, hogy azt a saját cégén (kft.) keresztül ugyanezen lízingcégtől visszabérelje (a cégben 50%-os tulajdonos). Az induló lízingdíjat - az ingatlan 20 százalékát - a saját kft. nem pénzmozgással egyenlíti ki, hanem a lízingcég, a lízingbe vevő saját kft. és a volt tulajdonos magánszemély beszámítási megállapodása alapján az eladó magánszemélynek járó vételárból beszámítja a cég önerős fizetési kötelezettségébe. Felmerülhet itt az ajándékozás esete? Valamilyen szempontból aggályos lehet-e az ügylet? Hogyan kell nyilvántartani ezt az ügyletet, ami egyébként valós piaci áron realizálódott?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére