277. Számviteli Levelek / 2012. december 13.

TARTALOM

5666. kérdés Visszatérés a Tao-tv. hatálya alá (eva)
Az Eva-tv. hatálya alól év közben - 100%-os tulajdonosváltás miatt - a Tao-tv. hatálya alá visszakerült kft. az evás időszakban keletkezett veszteségét továbbviheti-e? Ha igen, milyen feltételekkel? A kötelezettségei között nyilvántartott evás osztalékát, amely után az evát megfizették, kifizetheti-e az új tulajdonosok számára újabb teher nélkül? A korábbi tulajdonosok által nyújtott tagi kölcsönt visszafizetheti-e az új tulajdonosok számára tulajdoni hányaduk arányában?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5667. kérdés Pótbefizetés nem a Gt. szerint
A veszteségesen gazdálkodó kft. tulajdonosa a saját tőke elemeinek rendezése érdekében 2001. évben pótbefizetés címén euróban átutalt egy összeget, amelyet a kft. lekötött tartalékként mutat ki. A kft. társasági szerződése pótbefizetési kötelezettséget nem ír elő. Egy előadáson elhangzott, hogy a tulajdonosok pótbefizetést csak akkor tehetnek, ha azt a társasági szerződés tartalmazza. Hogyan lehet a leírt problémát rendezni? A kft.-nek, lehetősége van az összeg visszafizetésére. Vissza lehet-e fizetni ezt az összeget a jelenlegi árfolyamon, függetlenül az euróösszegtől? Amennyiben önellenőrzést kell végrehajtani, lehet-e egy átfogó adóellenőrzéssel lezárt évet önellenőrizni?
Kapcsolódó tárgyszavak:
5668. kérdés Rövid vagy hosszú lejáratú kölcsön
A társaság külföldi magánszemélytől kap kölcsönt euróban. Abban állapodtak meg, hogy a kölcsön kamataival együtt esedékes a kölcsönt nyújtó írásbeli felszólítását követő 90 napon belül, azzal, hogy ez az időpont legkorábban 2013. 12. 31. napja lehet. Ezt a kölcsönt rövid vagy hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni? Amennyiben hosszú lejáratú, akkor a társaság érvényesítheti-e ezen kötelezettségével kapcsolatban elszámolt, nem realizált árfolyam-különbözetek miatti adóalap-korrekciót az egyéb tényezők figyelembevételével?
Kapcsolódó tárgyszavak:
5669. kérdés Ajándékutalvány értékesítő partnerek részére
A biztosítási termékek értékesítésében részt vevő partnerek részére versenyt írnánk ki. Háromféle ösztönzőprogramban gondolkozunk: meghatározott darabszámú szerződés értékesítése után ajándékutalvány és minden további értékesítés után plusz-ajándékutalvány. Minden eladott biztosítás után pontot írnánk jóvá, és ezeket a pontokat e-katalógusból történő termékválasztással weboldalon keresztül lehetne levásárolni, meghatározott időtartam alatt a legtöbbet értékesítőnek valamilyen pluszajándék jár. Milyen adóvonzatokkal kellene számolnunk? Lehetséges-e az első és a harmadik megoldás esetében üzleti ajándékként elszámolni?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5670. kérdés Közzétett beszámoló módosítása
A társaság beszámolója közzététele során a kapcsolt követeléseket és kötelezettségeket nem szerepeltette külön soron, bár az aláírt beszámolóban ez a kiemelés megtörtént. Szükséges-e a közzétett beszámolót módosítani az IRM honlapján? Ha igen, mi ennek a menete?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5671. kérdés Rendezvényszervezés költségei
Kft.-nk rendezvényszervezéssel foglalkozik. A rendezvényeken fellépő csoportoknak biztosított szállás, étkezés, helyi utaztatás során keletkezik-e a kft.-nek adófizetési kötelezettsége? A csoportok nevezési díjat fizetnek, de az nem fedezi a szállás, étkezés tényleges költségeit. A rendezvényekhez kapcsolódóan külföldi-belföldi magánszemélyek részére bizonyos ügy ellátásáért megbízási díjat fizetünk, szállást, étkezést biztosítunk, utazási költségtérítést fizetünk. A díjazás nélküli, illetve önkéntes megbízási szerződés alapján megbízottaknak étkezést, egyéni vállalkozóval kötött megbízási szerződés alapján részére szállást és étkezést biztosítunk. A vállalkozó csak a tiszteletdíját számlázza. A felsorolt esetekben keletkezik-e a kft.-nek adófizetési kötelezettsége?
Kapcsolódó tárgyszavak:
5672. kérdés Közvetített szolgáltatások elszámolási időszaka
A cég szolgáltatások közvetítésével foglalkozik. Továbbértékesítési céllal szolgáltatásokat szerez be, amelyeket továbbértékesít. Adatfeldolgozási okokból a ráfordítások elszámolási időszaka nem egyezik meg a hozzájuk tartozó bevételek elszámolási időszakával. A decemberi ráfordításokat januárban számlázta ki, de a decemberi ráfordítást is januárra számolta el. Helyesen járt el a cég? A NAV szerint a ráfordításokat december hónapra kell elszámolni.
Kapcsolódó tárgyszavak:
5673. kérdés Egyéni vállalkozó életbiztosítása
Magánszemélyként kétfajta befektetési egységekhez kötött életbiztosítást kötöttem. Az egyik lejárat nélküli, forintalapú, egyszeri díjas + eseti díjat is fizettem. A másik 10 év után lejár, euró­alapú és rendszeres díjfizetésű (havi). Két kérdésem van:
1. -Elszámolhatom-e költségként, mint egyéni vállalkozó a befizetett összegeket az Szja-tv. 11. számú mellékletének I/9. pontja alapján? Ha igen, akkor van-e ezzel kapcsolatban valamilyen adófizetési kötelezettségem?
2. -Ha lejár, vagy lejárat előtt visszavásárolom, milyen adókat kell utána fizetnem?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5674. kérdés Átalányadózó szakképzési hozzájárulása
Átalányadózó egyéni vállalkozó az alkalmazott után hogyan teljesíti a szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettségét? Jól értelmezem a 2011. évi CLV. törvény 2. §-ának (3) bekezdését, miszerint azt az átalányadózó egyéni vállalkozó alkalmazottjára kell érteni?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5675. kérdés Üzletrész szerzési értéke
A cég jegyzett tőkéje 500 E Ft. "A" tagnak 100 E Ft (ennyiért vásárolta), "B" tagnak 400 E Ft volt az üzletrészének az értéke. "B" tag meghalt, "A" tag az örökösöktől 1600 E Ft-ért vette meg a 400 E Ft névértékű üzletrészt. A végelszámolás kezdetén és most is kettő tagja van a kft.-nek, akik 50-50 százalékos részesedéssel bírnak. "A" tag 250 E Ft névértékű üzletrészt eladott "C" tagnak 250 E Ft-ért. "A" tag a cég megszűnésekor mekkora összeget vehet figyelembe a vállalkozásból kivont jövedelme meghatározásánál üzletrésze bekerülési értékeként?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5676. kérdés Önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása
Önkormányzatunk 2012. 01. 01-jével megszüntette a fürdő önálló költségvetési intézményét, tevékenységének folytatására kizárólagos önkormányzati tulajdonú kft.-t hozott létre. Az intézményi vagyont térítésmentesen a kft. vagyonkezelésébe adta az önkormányzat. A fürdő áfaköteles tevékenységet végzett, beruházás során visszaigényeltük az áfát. A kft. is alanya az áfának. A 256. számban azt írják, vagyonkezelésbe adás esetén a termék (tárgyi eszköz) nem megy át a társaság tulajdonába, a társaság tulajdonosként nem rendelkezhet felette, ezért nem tartozik az áfakörbe. Kérem, erősítsék meg, helyesen jártunk-e el, amikor áfafizetési kötelezettséget nem állapítottunk meg?
Kapcsolódó tárgyszavak:
5677. kérdés Eszközök bérbeadása
Cégünk eszközöket ad bérbe. Számviteli politikánk alapján, amennyiben egy eszköz két éven keresztül nincs bérbe adva, kivezetjük a tárgyi eszközök közül, és áruként tartjuk nyilván. A szóban forgó eszközöket 2011. 03. 31-én soroltuk át az áruk közé, könyv szerinti értéken. Az Szt. és a Tao-tv. szerinti értékcsökkenés nem egyezett meg. 2012-ben lehetőség lesz a bérbeadás útján történő hasznosításra. Megfelelően járunk-e el, ha a jelenlegi nyilvántartási értéken soroljuk át a tárgyi eszközök közé? A korábbi nettó lesz a bruttó érték? Mi legyen az értékcsökkenés alapja az adótörvény szerint?
Kapcsolódó tárgyszavak:
5678. kérdés Jegyzett tőke tagok által nyújtott kölcsönből
A kft. többévi veszteséges működés után megszüntette összes tevékenységét, és szeretné a negatív saját tőkét apport bevitelével rendezni. A veszteséget a tagok által nyújtott kölcsön fedezte. Az egyik tulajdonos végleg lemondana az általa nyújtott kölcsönről, és hozzájárulna ahhoz, hogy azt apportként a saját tőke rendezésére fordítsák. Lehet-e az apa és a tagok által nyújtott kölcsönökkel a jegyzett tőkét minimálisan, a tőketartalékot jelentősen megnövelve a negatív saját tőkét rendezni? Kell-e az apa által nyújtott, majd elengedett, és apportként bevitt kölcsön után illetéket fizetni?
5679. kérdés Eszközök nyilvántartása garanciabeváltás esetén
Cégünk által vásárolt műszaki gépekre a szállítócég garanciális kötelezettséget vállalt. A garancia érvényesítése során a folyamat kétirányú lehet. Egyik esetben az eszközt elszállítják, megjavítják, visszahozzák. Milyen bizonylatok alapján van könyvviteli, nyilvántartási kötelezettség? Másik eset az, ha az eszköz nem javítható, ezért helyette másik (új vagy használt) eszközt kapunk. Ez esetben mi a teendő a régi és új eszközzel? Milyen értéken kell kivezetni, illetve az újat nyilvántartásba venni? Mit kell könyvelni, milyen bizonylat alapján?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5680. kérdés Kivitelezés helyszínére szállított anyag elszámolása
A beépítendő anyagok 90%-át a szállító a kivitelezés helyszínére kiszállítja, nem kerülnek az anyagraktárba. Be kell-e vételezni ezen anyagokat tételesen az anyagnyilvántartó rendszerbe, vagy elszámolható egy összegben anyagköltségként? Természetesen a kimaradó anyagot bevételezzük, és bekerül a raktárba is. Ezt az elszámolási módot a számviteli politikában szabályozzuk?
Kapcsolódó tárgyszavak:
5681. kérdés Ételhez felhasznált élelmiszer elszámolása
A szállodában éttermet nyitnak. Étteremként is funkcionál, de itt bonyolítják le a kötelező reggeliztetést is. Az ételhez felhasznált élelmiszert hova kell könyvelni? Ugyanez a kérdés az italértékesítésre vonatkozóan is.
Kapcsolódó tárgyszavak:
5682. kérdés Offshore cégben lévő üzletrész apportálása
Lehetséges-e egy Magyarországon bejegyzett kft. offshore cégben lévő üzletrészét apportálni egy másik magyarországi kft.-be, amely szintén üzletrész-tulajdonos a szóban forgó offshore cégben? A két üzletrész együtt az offshore cégben többségi részesedést jelent. Ha lehetséges, miként határozható meg az apportérték?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5683. kérdés Kapcsolt vállalkozás
Az egyszemélyes kft. tulajdonos-magánszemély felesége ingatlant ad bérbe a kft.-nek. A kft. egyedüli tulajdonosa a férj. Fennáll-e az Art. 178. §-ának 17. pontja alapján kapcsolt vállalkozási viszony a feleség és a társaság között? (A feleségnek nincs tulajdonrésze a kft.-ben.)
Kapcsolódó tárgyszavak:
5684. kérdés Regenerálandó anyagok
Vállalatunk gyógyszergyártással foglalkozik. Vannak olyan, a termeléshez használt anyagok, amelyek nem épülnek be a termékbe, a fizikai/kémiai folyamatokhoz szükségesek, de csak részben használódnak el. Regenerálás után újra részt vesznek a termelésben (katalizátorok, oldószerek). A termelésből kikerülő regenerálandó anyagok saját terméknek vagy vásárolt anyagnak minősülnek?
Kapcsolódó tárgyszavak:
5685. kérdés Beruházás üzembe helyezés előtti értékesítése
A fejlesztési tartalékból megvalósult beruházást (ingatlant) még üzembe helyezés előtt értékesítjük. Kell-e az ingatlant aktiválni az addig felmerült költségekkel, vagy közvetlenül a beruházás számláról lehet kivezetni, mint terven felüli értékcsökkenést?
5686. kérdés Átvállalt tartozás kamata
A kft.-nek devizás és forinthitel-tartozása volt a tönkrement takarékszövetkezetnél. A forinthitelt átvállalta egy másik bank. Sikerült találni egy olyan magánszemélyt, akinek nagy összegű követelése volt a megszűnt takarékszövetkezetnél. A kft. olyan hitelszerződést kötött ezzel a magánszeméllyel, mely szerint ezentúl a magánszemélynek fizeti a korábban felvett devizaalapú hitelét, amelyet a szerződéskötéskori árfolyamon forintra számítottak át. A szerződés szerint a magánszemély kamatfizetésre nem tart igényt. Ez esetben kell-e elengedett kötelezettség (kamat) címén társasági adót, illetve illetéket fizetni?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5687. kérdés Végelszámolás vagy felszámolás
A cég végelszámolással szeretné megszüntetni a tevékenységét. Adótartozása, szállítói tartozása nincs, de nagy összegű tagi kölcsön és ki nem fizetett osztalék szerepel a kötelezettségek között. Meg tud-e szűnni ez a cég végelszámolással? Ha igen, annak milyen terhei vannak? Hogyan lehetne ezeket minimalizálni? Ha nem tud megszűnni végelszámolással, akkor hogyan fejezheti be a tevékenységét?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére