160. Számviteli Levelek / 2007. szeptember 27.
TARTALOM

Ingatlanberuházásról előlegszámlákat állítanak ki 2007. évben. A végszámla kiállítása 2008-ban lesz. A társaság a 2007. év előzetes adatai alapján 2007. év után tud fejlesztési tartalékot képezni. A 2007. év után képzett fejlesztési tartalékot a 2007. évi előlegszámlákra igénybe tudja venni?

Gyakran előfordul, hogy olyan számlát kapunk, ami eredetileg nem "készpénzfizetési számla", amelyen szerepel a kelte, a teljesítés időpontja, a fizetési határidő. Ha az átutalásos számlatömbös számlának a fizetési módjához "készpénzt" írnak, és a három dátum megegyezik, bizonyított-e az, hogy a számla valóban ki is lett fizetve? Ha az van a számlára írva, hogy fizetve, akkor már jó lesz? Vagy az átutalásos számlatömb eleve nem alkalmas a készpénzfizetési számla helyettesítésére?

Bevételi nyilvántartást vezető evás vállalkozás értékesíti az evás időszak előtt beszerzett személygépkocsiját. Milyen adófizetési kötelezettségei keletkeznek?

Külföldi kiküldetés esetén milyen számviteli bizonylat fogadható el? Elegendő-e, ha a kiküldött a cégkártyával fizet, és bár a számlán nem szerepel a vevő megnevezése, a bankszámlakivonat bizonyítja, hogy azt a cég fizette?

Társaságunk bankkártya-elfogadó hely. Ezzel kapcsolatosan kérdezem: a bank által levont díjat bankköltségként vagy a pénzügyi műveletek ráfordításaként kell elszámolni?

Mikor kell az AVOP és EMVA forrású támogatások elnyerése esetén a már átutalt, így tőketartalékba helyezett támogatást a lekötött tartalékba átvezetni? Ha például a támogatási szerződés csak üzemeltetési kötelezettséget ír elő, lehet-e ilyen kötelezettség? Ez esetben a lekötött tartalékot az éves értékcsökkenési leírással arányosan lehet csökkenteni? Ha lehet, milyen leírási kulccsal kell az értékcsökkenési leírást számítani?

Társaságunk gépeket hoz be Németországból, amelyeket Magyarországon értékesít. A garanciális javításokat a társaság végzi el, majd a külföldi szállító az általa garanciális javítás költségeként elismert összegről negatív előjelű számlát állít ki. Hogyan és milyen árfolyammal kell könyvelni ezeket a "jóváíró" számlákat, illetve hogyan kell kezelni áfa szempontjából?

2002. október 7-én a kft. vállalkozási szerződést kötött építési-szerelési munkára. A szerződésben foglalt vállalkozási díj számlázása a teljesítés arányában részszámlákkal, illetve végszámlákkal történik. A kivitelezés során pótmunkák is felmerültek, az átadás a megrendelő hibájából késedelmesen történt. Az átadás után 2003 szeptemberében kiállított végszámlát és a pótmunkák számláját a megrendelő visszaküldte. Ezeket a kivitelező a nyilvántartásból törölte, az áfabevallást is módosította, de a felmerült költségeket nem vette készletre. Ezt követően a két cég között egyezkedés kezdődött, ami 2007. június 21-én a bíróság előtt a két fél egyezségkötésével ért véget. A megrendelő 6 napon belül megfizet a kivitelezőnek egy meghatározott összeget, mindkét fél viseli a perrel kapcsolatos saját költségét. A bíróság által megítélt vállalkozói díj összegében került a számla kiállításra, és ennek alapján az árbevétel, illetve a fizetendő áfa 2007-ben elszámolásra. 2007-ben csak a perrel kapcsolatos illeték került költségként elszámolásra. Helyesen járt el a kft. 2003. évben, amikor bevételt nem, de a felmerült kivitelezési költségeket elszámolta? A bírósági ítélet jogerőre emelkedésekor helyesen történt a könyvelés?

Átalakulás esetén 2007. évben kiváló társaságnak rendelkeznie kell annyi szabad, forgalomképes eszközzel (a saját tőke/mérlegfőösszeg arányában számítva), amennyi jegyzett tőkét az átalakulás során kiváló (létrejövő) társaság mérlegében szerepeltetünk?

Egy Bösendorfer 290 Imperial hangversenyzongorára alkalmazható-e az Szt. 52. §-ának (6) bekezdése? Minősíthető-e olyan eszköznek, amely értékéből a használat során nem veszít, amelynek értéke évről évre nő? Ezt a minősítést alá kell-e támasztani szakértői véleménnyel?

Nemzetközi személyszállítást is végző társaság autóbusz-vezetője a külföldi kiküldetés esetén alkalmazhatja-e a 25 eurós – bizonylat nélkül – elszámolható költségelszámolást abban az esetben is, ha a társaság csak akkor vállalja a különjáratot, ha a megrendelő az autóbusz-vezető szállását biztosítja?

A társaság a vállalkozás egészére, működési területére központi figyelőszolgálattal rendelkező vagyonvédelmi rendszert épített ki. Hogyan kell elszámolni a vagyonvédelmi rendszer kiépítését?

Társaságunk rövid lejáratú kölcsönt nyújt anyavállalatának kölcsönszerződés alapján, meghatározott lejárati határidővel. Év végén a tárgyévi kamatot aktív időbeli elhatárolással számoltuk el. A kamatot mikor kell számlázni? A kölcsön késedelmes visszafizetése esetén mi a teendő?

Áfaalany több éven keresztül vett igénybe jogi szolgáltatást. A számla kibocsátója figyelmen kívül hagyta az Áfa-tv. azon változását, mely szerint a jogi szolgáltatás nem tartozik a tárgyi adómentes tevékenységek közé. A két fél 2007 júliusában megállapodott, hogy a kibocsátott számlákat úgy módosítják, hogy a számlák végösszege nem változik, a számlákat befogadónak további fizetési kötelezettsége a számlahelyesbítések miatt nem keletkezhet. A számlák befogadójánál csökken az elszámolt költségek összege, így nő az eredménye. Kell-e utólagos engedményként kezelni az áfa szerepét? Kell-e az eredménynövekedés miatt a társasági adót önellenőrzéssel módosítani? Elfogadható-e a két fél megállapodása az áfa visszafelé történő számítására?

Belföldi társaság külföldi beszállítójától évekkel ezelőtt befogadott jelentős összegű árut és szolgáltatást tartalmazó számlát, mivel a teljesítés megtörtént. A számla kiegyenlítésére viszont nem került sor a projekthez kapcsolódó minőségi kifogások, illetve garanciális kérdések miatt. Most a külföldi szállító mint eredeti jogosult lemond számlaköveteléséről, elengedi a belföldi társaság kötelezettségét. Az elengedett kötelezettség rendkívüli bevételként elszámolt összegével csökkenthető a társasági adó alapja?

Belföldi társaság 2005-ben zárt végű pénzügyi lízing keretében vásárolt személygépkocsit 5000 E Ft + áfa összegben. Az amortizációt elszámoltuk, a személygépkocsi jelenlegi értéke 2800 E Ft, piaci értéke 3000 E Ft. A társaság a személygépkocsit most értékesíti úgy, hogy a vevő cég átvállalja a lízingdíjat. A lízingcég a társaság felé kiállított egy helyesbítő számlát: -5000+4000 = -1000 E Ft + áfa összegről, a meg nem fizetett lízingdíjról. A lízingcég a vevőnek leszámlázta a járművet 1000 E Ft + áfa értéken. Milyen jogcímen számlázandó a piaci értékből fennmaradó 1500 E Ft + áfa? Hogyan kell mindezt könyvelni? Milyen adóvonzata van (áfa, társasági adó)?

A társaság ötéves részletfizetéssel megvásárolja egy másik kft. üzletrészét. (Működtetésre átadták.) Ez idő alatt kamatot kell fizetni az eladó részére. Az átruházás cégbírósági bejegyzése csak akkor fog megtörténni, ha a megállapodott összeg 51 százaléka kifizetésre kerül. Hová könyveljük a kamatot?

Cégünk 2006-ban építőipari kivitelezési tevékenységet végzett egy társaságnak, amely társaság ellen felszámolást indítottak. A kivitelezési munkákat csak 2007-ben tudtuk számlázni. 2006-ban a befejezetlen termelésre értékvesztést számoltunk el, mivel a felszámoló előzetes tájékoztatása alapján nincs esély a követelés rendezésére. A 2007-ben leszámlázott munkát követelésként a felszámoló beállította. A befejezetlen termelést a készletek közül kivezettük. Mikor lehet visszaírni az elszámolt értékvesztést? Év közben nem lehet, év végén meg már nincs készlet! Ha visszaírjuk év közben, de a követelésre nem számolok el értékvesztést, akkor a mérleg nem mutat valós képet.

Kiválás esetén hogyan kell értelmezni a Gt. 281. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti részvények cserearányát? Ha átalakulás előtt a jegyzett tőke 50 M Ft (10 db 5 M Ft névértékű részvény), a saját tőke 200 M Ft, és kiválás után mindkét cég tulajdonosi szerkezete az átalakulás előttivel megegyezik? Milyen korlátai vannak az átadó és a kiváló cég új tőkeszerkezetének?

Egyéni vállalkozó 2006. évi képzési díját a kapott számla alapján költségként is elszámolhatja-e, ha egyidejűleg rendelkezik a felnőttképzési intézmény által kiállított adókedvezmény igénybevételére szóló igazolással is?

Magánszemély tulajdonosként lakóingatlanomat térítésmentesen bérbe adom a társaságomnak. Kérdésem: ha bérleti díjat nem számlázok, abban az esetben a közüzemi díjak átszámlázása után kell-e forrásadót fizetnem?

Egy építési tevékenységgel foglalkozó cég megvásárolja a telket, amire lakóházat épít, és azt értékesíti. Amennyiben magánszemélytől veszi a telket, az áfa nem levonható (adásvételi szerződéssel). Az építéshez felhasznált anyagköltség és szolgáltatás áfatartalma levonható? Miután elkészült az épület, áfásan számlázza az első tulajdonosnak. Helyesen jár el?

Egyik alvállalkozónk mérnöki szolgáltatást nyújt – rajtunk keresztül – Ausztriában lévő üzem gépeinek, berendezéseinek karbantartásához. Mi, mint magyarországi székhelyű és nyilvántartású adóalany, saját nevünkben rendeljük meg az alvállalkozótól a mérnöki szolgáltatást, melyet továbbhárítunk egy osztrák adóalany részére (aki a berendezések tulajdonosa). Kérdésünk, hogy az alvállalkozó számláját áfásan vagy áfa nélkül nyújthatja be felénk? További kérdésünk, hogyan változik a számlázás módja, ha mi (a megrendelő) bejelentkezünk Ausztriában is adóalanyként?

Ha bt. beltagja 36 órát meghaladó munkaviszonyban is áll, a bt.-ben személyesen közreműködik, mivel arra beltagként kötelezett, de a bt.-ből jövedelmet nem vesz ki (esetleg év végén osztalékot, ha nyereséges lesz a cég), akkor melyek azok az adómentes természetbeni juttatások, amit elszámolhat a cégben, tehát kvázi saját magának adhat, mint ügyvezető?

Ez évben lettem nyugdíjas. A munkahelyem hozzájárult, hogy a nyugdíjazásomat követően úgymond sétáljak. Erre az időre az eddigi munkabérem levonásokkal csökkentett részét folyósítja a foglalkoztató. Igaz, ez esetben a munkabér effektív munkát nem takar. Jogosult vagyok-e étkezési utalványra?

Kft.-nek német magánszemély tagja adott kölcsönt, de a kettős adózás elkerüléséhez sajnos nem adott át igazolásokat, így Mo.-on adózunk a kifizetett "kamat" után. Helyes-e az eljárás, ill. ebben az esetben is kötelezett a kifizető a százalékos ehóra, ill. ez 2006. szeptember 1-jét megelőzően is így volt-e?

Társasház bérbe ad falfelületet reklámtáblának. Ennek megvilágításához a fogyasztott áramot is a kiszámlázza a bérbevevőnek. Az áram összegéből a kifizetőnek le kell-e vonni a 25 százalék forrásadót?

Kft.-nek a tagságától független magánszemély adott kölcsönt, mely után "kamatot" fizetünk. A kérdésem, hogy ez a jövedelem a magánszemély összevonandó jövedelmei alá tartozik-e, és a kifizetéskor adóelőleget kell vonnom tőle? A kifizetéssel kapcsolatosan a kft.-t százalékos eho-kötelezettség (11%) terheli-e? Ez az eljárás a 2006. szeptember 1-jét megelőző időszakban is így volt-e?

Áfaalany egyéni vállalkozó és egyúttal mezőgazdasági őstermelő – aki mint őstermelő nem élt választási jogával – tehát felvásárlási jegyet kap értékesítéseiről. Kérdésem a következő: ugyanaz a magánszemély kétféle adózást (áfát és kompenzációs felárat) egyidejűleg alkalmazhat-e? Vagy pedig áfabevallásában a mezőgazdasággal kapcsolatos számláit is szerepeltetnie kell? Mint őstermelő jelentkezzen be az áfa alá? Kérdezem továbbá, ha mint egyéni vállalkozó kombájnt vásárol, őstermelőként kompenzációs feláras, a tárgyi eszköze után levonhatja-e az áfát, ha mint vállalkozó végez mezőgazdasági bérmunkát.

Egy uniós országbeli vevő árut vásárolt magyarországi eladótól. Az áruját társaságunkkal tároltatta itt, Magyarországon saját országába történt kiszállításáig. Kell-e a tárolási díjról kiállított számlában áfát felszámítanunk? Mi lenne a helyes eljárás abban az esetben, ha az eladó és a tároló cég is mi lennénk?

Adóköteles béren kívüli juttatással kapcsolatban: Mi tartozik az iskolarendszerű képzés fogalmába?

Terheli-e áfafizetési kötelezettség a magyar megrendelő – mint fővállalkozó – felé számlázott, Romániában végzett szennyvízátemelő-tisztítás után a szintén magyar adóalany kft.-t? Vagy ez esetben, mivel a teljesítés helye a Közösség másik tagállama, és így mint áfaterületi hatályon kívül eső szolgáltatás minősíthető, nem kell áfát felszámítani?

Cégünk vásárolt egy számítógépet és hozzá OEM szoftvereket. A számlán a számítógép és a szoftverek megbontva szerepelnek. Kérdés: a szoftvereket a számítógéppel együtt a 161. főkönyvi számlára, majd aktiválás után a 143. főkönyvi számlára kell könyvelni, vagy megbontva a számítógépet a 161. számlára, majd a 143. számlára, a szoftvereket pedig a 113. főkönyvi számlára kell könyvelni?