235. Számviteli Levelek / 2011. január 13.
TARTALOM

Szakmai körökben vita tárgyát képezi, hogy a készletek nyilvántartási ára és az év végi készletértékelési ár miként határozható meg helyesen, egy vállalkozáson belül, a számviteli politikában, az értékelési szabályzatban. Egyes vélemények szerint egy-egy készletcsoportnál azonos módon kell eljárni. Az Szt. nem ad arra lehetőséget, hogy a kereskedelmi áruknál másként értékeljék a nagykereskedelmi készleteket, mint a kiskereskedelmi árukat. Azokat vagy a FIFO-módszerrel, vagy mérlegelt átlagáron, vagy elszámolóáron kell értékelni. Más vélemény szerint ez a számviteli törvényből nem következik. Ha egy vállalkozás nagykereskedelmi raktárt működtet, és ott a nyilvántartás vezetése folyamatosan mennyiségben és értékben történik, lehetséges a mérlegelt átlagár. Ugyanakkor, ha ez a vállalkozás kiskereskedelmi boltot is működtet, és ott nem vezet folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást, ott – csak az év végi értékelésnél – a FIFO-elv szerint határozza meg a készletértéket. Ezt abban az esetben is megteheti, ha a nagykereskedelmi raktár is ad át kiskereskedelmi egységének eladásra árut, az egyébként nagykereskedelmi célra beszerzett áruból. Melyik a járható megoldás?

A kérdés a kettős könyvvitelt vezető evás társaságnak az evaidőszak előtti, ki nem egyenlített vevői követelés rendezésével kapcsolatos. Az egyik értelmezés szerint, mivel a vevői követelés az eva­időszak előtt keletkezett (a társaság megfizette utána az áfát, a társasági adót), így ez az összeg az eredménytartalék része. (A társaság a vevői követelésnél nagyobb összegű eredménytartalékkal rendelkezik.) Mivel a vevői követelés kiegyenlítésére nem került sor, annak kivezetése az eredménytartalék terhére történhet, így nem befolyásolja a tárgyévi evás időszak számait. A másik értelmezés szerint a ki nem egyenlített vevői követelést csak a tárgyévi egyéb ráfordítások között lehet elszámolni. Ebben az esetben ez a tétel csökkenti a tárgyévi evás mérleg szerinti eredményt, ez az összeg a bankszámlán marad, nem vehető ki. Ebben az esetben előáll az a helyzet, hogy a társaság a tárgyévi bevételét 100%-ban leadózta, de az előző időszakban keletkezett, ki nem egyenlített vevői követelést nem tudja a mérleg szerinti eredményből kivenni, tehát – véleményem szerint – a vevői követelés összegénél megvalósul a kettős adóztatás.

Egyik egyéni vállalkozó ügyfelünk – aki divat­áru-kereskedéssel foglalkozik – magánszemélyeknek leselejtezett ruhaneműt szeretne juttatni adományként. Kérjük, szíveskedjenek válaszolni, hogy az adományozónak van-e fenti esetben áfafizetési vagy egyéb adófizetési kötelezettsége, mivel a ruhanemű beszerzésekor az áfát levonta az egyéni vállalkozó.

Cégünk egyik dolgozóját beiskolázta OKJ-s közbeszerzésireferens-képző tanfolyamra. A dolgozó munkájához szükséges a tanfolyam elvégzése. A kereskedelmi képviselők pedig 4 hónapig heti egy alkalommal kommunikációs tréningen (nem OKJ) vesznek majd részt, ami szintén a munkájukhoz szükséges. Kérdésem, hogy elszámolása az 52. vagy az 55. számlaosztályban történjen-e, illetve a tanfolyam díjainak van-e bármilyen adó-, járulékvonzata (25% szja). Szükséges a dolgozókkal bármilyen szerződést kötni az oktatási költségek elszámolhatósága miatt?

Egy magánklinikával kötött szerződés alapján egy cég ügyvezetője és egy alkalmazottja (a számla a cég nevére készült külön-külön) évente egyszer menedzserszűrésen vehetnek részt, plusz egyéb szolgáltatásokat, pl. éves influenza-védőoltás, foglalkozás-egészségügyi ellátás, VIP kórházi ellátás kedvezménnyel stb.) is igénybe vehetnek exkluzív körülmények között. Ez elszámolható, mint foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás (a munkavállalók részéről 1 ember kivételével senkinek nem elérhető szolgáltatások, ill. a szállodai körülmények sem támasztják alá a szokásos orvosi vizsgálatok színvonalát)? Adóköteles természetbeni juttatásként kell figyelembe venni, vagy esetleg a kedvezményezett magánszemélyek jövedelmének kell tekinteni?

A kft.-nek két tulajdonosa van, a szülő és a gyermek, 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal. A jegyzett tőke 2x1,5 M Ft, a saját tőke 30 M Ft, a kft. ingatlan vagyonnal nem rendelkezik. A szülő a gyermekének ajándékozza az üzletrészét. Kinek és milyen adó- vagy illetékfizetési kötelezettsége keletkezik?

A 2003. évben vásárolt 110 E Ft bruttó értékű számítógépre 2010 novemberében az alapprogram használatát kiteljesítő programot vásároltunk 31 E Ft értékben. A gép 33 százalékos értékcsökkenési leírással már nullaértékű. Rá kell aktiválni a gépre, mert rendszerprogram? Vagy mégsem, és akkor azonnal leírhatom, mert később bármelyik gépre rátehetem? Ha aktiválni kell, akkor hogyan számolom el a 2010. évi értékcsökkenést? A tárgyévben egyszerre? Vagy meg kell bontani a ráaktivált értékkel növelt bruttó értéket?

A kft. 2008-as 50 millió forintos negatív adóalapjából a 2009-es beszámolóban a pozitív adózás előtti eredményét 10 millió forinttal csökkentette (így adóalapja nulla lett), mert a 2008-as negatív adóalapból 10 millió forintot elhatárolt. A 2010. évi adózás előtti eredménye várhatóan 5 millió forint lesz, és a kft. élni kíván további 5 millió forintos elhatárolással (2008-as negatív adóalap fennmaradó része erre még lehetőséget nyújt). A kft. a 2010. évi beszámolójában elhatárolhat-e 5 millió forint veszteséget? Hány évig lehet még a 2008-as negatív adóalapot a következő évek pozitív adózási eredményeinek terhére elhatárolni? (A kft. – a következő évek várható eredményeit figyelembe véve – még kb. 5-6 évig el tudná határolni a 2008. év veszteségét!)

Magyarországi kft. alapító tagja, egyben 100%-os tulajdonosa egy Közép-Amerikában bejegyzett offshore cég. A társaság vezetését magyar megbízott ügyvezető végzi. Osztalékfizetésnél milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik a kft.-nek és a tulajdonosoknak?

A Számviteli Levelek korábbi számai foglalkoznak ugyan az alábbi problémával, de a 2009. és 2010. évekre vonatkozó jogi értelmezés szerinti gyakorlati végrehajtás nem biztos, hogy alkalmazható. A problémánk a következő: Hárman vagyunk testvérek. Az idősebb bátyám kölcsönt adott kamatmentesen nekem – én egyéni vállalkozó vagyok – gép beszerzésére, még 2009. évben. (A törlesztést még 2009. évben megkezdtem, de 2010. évben is folytatom.) Ugyanő a saját kft.-nek ún. tagi kölcsönt nyújtott – szintén kamatmentesen – 2009. évben és 2010. évben is. A harmadik testvéremnek bt.-je van. Ide mint magánszemély adott kölcsönt 1% kamatra szintén 2009. évben. (Megjegyzem, mindhárom esetben a kölcsönt felvevőt visszafizetési kötelezettség terheli.) A kérdés: Az Szja-tv, illetve a Tao-tv. értelmében 2009. évben és 2010. évben a magánszemély, illetve a társaság hogyan adózik? Kit milyen adófizetés terhel?

Cégünk vállalkozási szerződést kötött partnerével, amelyben a fizetési ütemek a következők: 30% az eszköz szállítását megelőző 8 héttel korábban, 60% az eszköz leszállítása után, 10% a sikeres terhelési próba, a munkavédelmi vizsgálatot követően. A partner a következőképpen számlázott: I. részszámla (augusztusban) 30% szerződés szerint (a számla mögött a két fél által aláírt teljesítésigazolás van); II. részszámla (szeptemberben) 60% szerződés szerint (a számla mögött a két fél által aláírt teljesítésigazolás van); végszámla a szerződés szerinti teljes összegről (szeptemberben), amiből minuszolja az első két részteljesítést (a számla mögött is a két fél által aláírt teljesítésigazolás van). A partner álláspontja szerint így helyes a számlázás, cégünk szerint pedig nem helyes. Mi a megfelelő és helyes számlázás ilyen esetben?

A Számviteli Levelek 230. számában a 4758. számú kérdésre adott válaszukra szeretnék kiegészítést kérni. A válasz lényege, hogy lakóingatlan karbantartási munkái esetében az előzetesen felszámított áfa a nem levonható kategóriába tartozik. Az Áfa-tv. 124. §-a (1) bekezdésének i) pontja, valamint (2) bekezdésének c) pontja kifejezetten felújítási munkára tartalmaz levonási tilalmat. Azt nem vitatjuk, hogy az üzleti célra bérbe vett lakás lakóingatlannak minősül, de a 124. § hivatkozott pontjai csak lakóingatlanban végzett felújítási munkákra írnak elő levonási tilalmat, karbantartási munkára nem.

A kft. a tulajdonosi szerkezet átalakításával a társasággal munkaviszonyban álló menedzsment érdekeltségi rendszerét szeretné kialakítani oly módon, hogy részükre biztosítani kívánja az ingyenes vagy kedvezményes áron történő üzletrészhez jutás lehetőségét. A Gt. milyen lehetőséget kínál az érdekeltségi rendszer ilyen módon történő kialakításához akkor, ha a társaság rendelkezik visszavásárolt üzletrésszel, és ha nem rendelkezik? A tulajdonosi szerkezet ilyen módon történő átalakítása során a társaságot és a magánszemélyt milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli?

Tévedésből 2009. évre vonatkozóan egy kft.-nek sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítettünk, tettünk közzé. Hogyan lehet javítani, illetve milyen következményei lehetnek a hibának?

Pályázati pénzzel gépvásárlás történt. A pályázattal kapcsolatos feladatokat egy külső cég végezte. Feladatait két részszámlában érvényesítette. Az első számla a pályázat beadásához kapcsolódott, a második számla a pályázati pénz kézhezvételéhez kötött. A gépet megvásároltuk és használatba vettük, aktiváltuk. A második számla később került hozzánk. Ez ráaktiválható a beruházásra, vagy költségként kell elszámolni?

Társaságunk pénzügyi lízing keretében beszerzett eszközökkel rendelkezik, amely eszközöket tartósan bérbe adja (a továbbadás nem pénzügyi lízing). A bérleti díjat a lízing törlesztéséhez igazodóan devizában vagy forintban (de napi árfolyamon) számlázzuk. Az üzleti év mérlegfordulónapján a devizában fennálló pénzügyi lízing miatti tartozás mérleg-fordulónapi értékelésekor kimutatott – jelentős összegű – árfolyamveszteséget az Szt. 33. §-ának (2) bekezdése alapján elhatároljuk. Van-e arra lehetőség, mivel a nem realizált árfolyamveszteség a jövőben kiszámlázandó bérleti díjban megtérül, hogy ne kelljen céltartalékot képezni? Amennyiben ez nem lehetséges, indokolt lenne az Szt.-t oly módon módosítani, hogy akkor ne kelljen céltartalékot elszámolni, ha arra "a fedezet más módon biztosított" [mint az Szt. 41. §-ának (1) bekezdésében].

Az egyéni ügyvéd az illetéket átutalja az adott ügyfél nevében. Számlát, illetve számviteli bizonylatot erről az ügyvéd kap. A jogi szolgáltatás nem tartalmazza az illetéket, csak az ügyvédi munkadíjat. Ebben az esetben elegendő az ügyvédnek egy számviteli bizonylatot kiállítania az illetékről, vagy köteles számlát adni? (Az ügyvéd a saját maga által létrehozott bizonylatot állít ki, amely az Áfa-tv. kellékeinek megfelel, szigorú sorszámozású.) Mi a helyes eljárás?

Az "A" kft. egy bt.-től szolgáltatást vásárolt. Utóbb kiderült, hogy a bt. kárt okozott a kft.-nek a hibás szolgáltatással. A bt. időközben kft.-vé alakult minimális törzstőkével. Ha most akarjuk a kárt érvényesíteni, akkor mint bt.-nek kell teljes vagyonával felelni a kárért, vagy a kft.-nek a törzstőke erejéig?

A kft.-nél korábban tőkekivonással a jegyzett tőkét leszállították, de a tulajdonosoknak nem fizették ki. Rendezhető-e a közben negatívvá vált saját tőke valamilyen módon ebből a kötelezettségből? Ha igen, hogyan?

Egy szakszervezet mint társadalmi szervezet évi egy alkalommal adhat adómentesen társadalmi munkáért 5000 Ft tárgyjutalmat. Kérdés: tárgyjutalomnak minősül-e a nevesített SODEXHO ajándékutalvány (melyen fel van sorolva, hogy beváltható műszaki cikkre, könyvre, ruházatra, élelmiszerre stb.), s mint ilyen, adhatja-e a szakszervezet a tagjai részére adómentesen társadalmi munka elismerése címen?

Egyéni vállalkozó saját tulajdonában lévő – lakásától elkülönülten épített – épületét iroda céljára az egyéni vállalkozási tevékenység végzéséhez biztosítja. Tevékenységi körét bővítve, ezt az épületet bővíteni szeretné. Kérdésem, hogy a bővítéssel kapcsolatos költségek elszámolhatók-e a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos költségként? Érvényesíthető-e az egyösszegű költségelszámolás, vagy csak értékcsökkenést lehet figyelembe venni? Kisvállalkozói kedvezményt érvényesíthet-e, hiszen ez az épület kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz lesz?

A 4767. "Nyilvántartás a szokásos piaci árról" című kérdésre adott válasszal kapcsolatban az észrevételem: Szerintem csak azért, mert kapcsolt vállalkozásokról van szó, még nem jelenthető ki, hogy transzferár-nyilvántartást kell készíteni az érintett cégeknek. Véleményem szerint vizsgálni kell, hogy a kft.-k megfelelnek-e a 22/2009. (X. 16.) PM rend. 1. § (3) bekezdésének b) pontja alapján a mentesülés feltételének vagy sem?

Egy vállalkozás hosszú lejáratú hitelt vett fel euróban 2001-ben. A hitelszerződés szerint 10 éves futamidejű, így 2011-ben lejár. A tárgyévet követő évet érintő esedékes törlesztőrészletek összegét a vállalkozás minden év végén átsorolta a rövid lejáratú kötelezettségek közé. A hosszú lejáratú kötelezettség mérleg-fordulónapi értékelésekor egyik évben a társasági adó alapját csökkentette a társaság a keletkezett árfolyamnyereség összegével [Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdése dzs) pontjának a) alpontja]. A következő években a hosszú lejáratú kötelezettség értékének csökkenésére jutó – előzőekben adóalap-csökkentő tételként elszámolt – adóalap-növelést alkalmazott [Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdése dzs) pontjának b) alpontja]. A hitel visszafizetése a lejáratig előreláthatóan nem fog megtörténni, és a vállalkozásnak jelenleg alapvetően három lehetősége van: a) a fennálló hitel futamidejének meghosszabbítása az eredeti szerződés módosításával (pl. 5 évvel), b) hitel felvétele ugyanattól a pénzintézettől, amelynél a szóban forgó hitel fennáll a jelenlegi hitel kiváltására (még 2010-ben), c) a fennálló hitel kiváltása más forrásból származó hitellel (még 2010-ben). Mindhárom esetben a fennálló hitel fedezete lenne a jövőbeni konstrukciók fedezete is. Az a) és b) esetben a feltételek alapvetően nem változnának a jelenlegi konstrukcióhoz képest. A kérdésünk az lenne, hogy a fenti három esetben hogyan alakulna a hosszú lejáratú kötelezettségek értékének csökkenése, tehát milyen mértékben szükséges a társaságnak 2010. évre vonatkozóan a társasági adó alapját megnövelnie?

Társaságunk termelőgépet vásárol, amelyet zárt végű pénzügyi lízing keretében kíván a lízingbe vevő részére továbbértékesíteni. A szállító részére társaságunk és a lízingbe vevő is teljesített előleget. A szállító a részünkre kiállított végszámlában levonta a lízingbe vevő által fizetett előleget is. Véleményünk szerint a lízingbe vevő által fizetett előleget nem lehet levonni a felénk kiállított számlából. Mivel a lízingbe vevő és a szállító között nem jön létre termékértékesítés, ezért az általa fizetett előleg visszajár, a kiállított előlegszámlát helyesbíteni kell. Az előleg tényleges visszautalását a 3 fél fizetési megállapodás (kompenzálás) keretében rendezheti?

Társaságunk ifjúsági szálláshelyet épített. A közösségi épületrészen beépített szekrényeket helyeztek el, amelyek egy része konyhabútor. A beépített konyhabútor bekerülési értéke része-e az ingatlan bekerülési értékének, vagy önálló tárgyi eszközként kell nyilvántartani? A kivitelező a számláját nem bontotta meg az épület és az egyéb eszközök értékére. Ebben az esetben mi a teendő?

Adott egy kft., ahol az "A" tag 50%-os tulajdonos és ügyvezető is. Adott egy másik kft., ahol "A" tag testvére 50%-os tulajdonos, s a testvér felesége is 50%-os tulajdonos. 2010-ben ez kapcsolt vállalkozásnak minősül-e? A második kft. evás.

Egy faiskola kft. akkor vállal garanciát az értékesített növényekért, ha ő telepíti, ülteti el azokat. Ha garanciálisan ki kell cserélni a növényt, akkor hogyan kell számlázni? Az újbóli szállítási költséget mindenképpen számlázzák. Év végén kell ezekre a kötelezettségekre céltartalékot képezni? Mikor lehet feloldani, ha a garancia a szerződés szerinti egy év? Milyen összegben? A cserélt növény értékében?