321. Számviteli Levelek / 2015. március 12.

TARTALOM

6570. kérdés ATM-es készpénzfelvétel könyvelése
Hogyan könyveljem az ATM-es készpénzfelvételt?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
6571. kérdés Személygépkocsi áfája
A betéti társaság személygépkocsit vásárolt. Az áfa levonására nem jogosult. Hogyan könyveljem a számlán lévő áfaösszeget? Én a 161. számlára könyveltem. A fejlesztési tartalék feloldható-e a személygépkocsi beszerzéséhez kapcsolódóan?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6572. kérdés Forintért vásárol, euróval fizet
Esetenként a vásárlók euróval fizetnek. Ennek kezelésére a pénztárgépünk nem alkalmas. Az adóhatóságnál az MNB-árfolyam alkalmazásának választását jelentették be. A jelenlegi gyakorlatban az üzlet telefonál a központba a napi árfolyam alkalmazása érdekében, és megkapja a számlavezető bank napi árfolyamát, amelyen átszámítja a bevételt forintra, és azt üti be a pénztárgépbe, de a vevő euróval fizet. Ez a gyakorlat - véleményem szerint - helytelen. Az alkalmazott árfolyam tekintetében szeretne alacsonyabb árfolyammal számolni. A helyes gyakorlatot mely jogszabályhely alkalmazásával tudnám alátámasztani? Az alacsonyabb átváltási árfolyam alkalmazásának lehetőségét mely jogszabályban találom meg?
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
6573. kérdés Elhatárolt veszteség figyelembevétele a kivaalapnál

Belföldi, kisvállalati adó hatálya alá tartozó gazdasági társaság várható 2014. évi pénzforgalmi eredménye + 10 000 E Ft lesz. A társaság 2014. év folyamán 2000 E Ft értékű, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközt szerzett be. A 2012. évi CXLVII. tv. 20. §-ának (11) bekezdése szerint csökkentheti-e a gazdasági társaság a következő évek (2015, 2016 stb.) adóalapját a 2014. évben beszerzett tárgyi eszköz (2000 E Ft) értékével, mint "elhatárolható veszteséggel", függetlenül attól, hogy a 2014. évi pénzforgalmi eredménye pozitív lesz? A NAV e kérdésre vonatkozó válasza a törvény 20. §-a (9) bekezdésének idézésére korlátozódott, amelyből nem tudtunk egyértelmű válaszra következtetni.

Kapcsolódó tárgyszavak:
6574. kérdés Kivaalanyiság előtti fejlesztési tartalék feloldása
Kiva hatálya alá tartozó kft. feloldhat-e kiva előtt képzett fejlesztési tartalékot a kiva hatálya alatt?
Kapcsolódó tárgyszavak:
6575. kérdés Behajthatatlan adótartozás
A cég egyéb kötelezettségei mellett adótartozásait sem tudja fizetni. Az adóhivatal többszöri vagyonfelmérés, végrehajtás megkísérlése után az adófolyószámlán felhalmozott tartozásokat kivezette a folyószámláról behajthatatlanság címén. Jelenleg az adófolyószámlán csak az ez után keletkezett kötelezettségek szerepelnek, ellentétben a könyveléssel, ahol a teljes, az idáig felhalmozott tartozást tartjuk nyilván. A könyvelésből is ki kell vezetni az adóhivatal által már nyilván nem tartott tartozásokat? Ha igen, milyen számlával szemben?
Kapcsolódó tárgyszavak:
6576. kérdés Őstermelőnél az egészségügyi hozzájárulás
Őstermelőnél könyvelhető-e költségként az egészségügyi hozzájárulás?
Kapcsolódó tárgyszavak:
6577. kérdés Osztalék, osztalékelőleg euróban
A társaság osztalékot, illetve osztalékelőleget állapított meg forintban. A tulajdonosok ezt euróban szeretnék felvenni, mivel a cégnek euróban is van árbevétele. Korábban közzétett válaszok alapján ezt a számlavezető bank kifizetés napján érvényes eladási árfolyamán számítjuk át euróra. A devizaszámla nyilvántartási árfolyama eltér a fenti árfolyamtól, emiatt a kifizetett osztalék, illetve osztalékelőleg más forintösszegben kerül könyvelésre, mint amit eredetileg megállapított a társaság. A különbözetet árfolyam-különbözetként kell rendezni? Lehetséges-e tagi kivét, illetve megbízási díj kifizetése is euróban?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6578. kérdés Ki nem fizetett osztalék elajándékozása
A kft. tagja jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalékköveteléssel rendelkezik a kft.-vel szemben, amelyet egy (a kft.-ben tulajdonosi részesedéssel nem rendelkező) másik magánszemélynek ajándékoz. Milyen jogcímen lehet a másik magánszemély számára ezt a kifizetést teljesíteni?
6579. kérdés Túlélő házastársat megillető osztalék
Mi a követendő eljárás, ha a kft. üzletrészét az özvegy haszonélvezete mellett öröklik a korábbi tulajdonos gyermekei? Így az osztalék a túlélő házastársat illeti meg, miközben ő tulajdoni hányaddal nem rendelkezik?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6580. kérdés Kavics vagy bányászati jog értékesítése
A kft. kavics kitermelésére vonatkozó bányászati joggal bír egy magántulajdonban lévő terület felett, fizeti a bányajáradékot. A bányászati tevékenységet nem a kft. végzi. A földben lévő kavicsot kitermelés nélkül, szerződésben eladja a kitermelést végző vállalkozásnak. A kitermelt kavics mennyisége alapján számlázza a kft. a kitermelést végző felé a kavicsot a piaci érték töredékéért, mivel a kitermelés költségei nem a kft.-nél jelennek meg. A szóban forgó esetben kavics vagy kibányászatlan kavics értékesítése történik, azaz termékértékesítés vagy a bányászati jog értékesítése valósul meg?
Kapcsolódó tárgyszavak:
6581. kérdés Nyilvántartás a szokásos piaci árról
Egy EU-s társaság magyarországi leányvállalataként működő, szállítmányozással foglalkozó mikrovállalkozás melyik években volt kötelezett transzferár-nyilvántartásra? Az anyavállalatával együtt számított átlagos statisztikai létszáma - az elmúlt öt évben - 85-90 fő volt, tehát az 50 főt meghaladta. Az anya- és a leányvállalataival együtt, az "oda-vissza" történt teljesítések összesített értéke - éves szinten - egyik évben sem haladta meg az 50 millió Ft-ot. Jól gondolom, hogy - az elévülési időre való tekintettel - 2008., 2009., 2010., 2011. és 2012. évben transzferár-nyilvántartási kötelezettsége volt? A 20/2013. (VI. 18.) NGM rendelet 1. §-ának (1) bekezdése alapján 2013. évtől pedig nincs ilyen kötelezettsége, mert az egymás között összesített nettó teljesítés értéke 50 millió Ft-nál kisebb.
Kapcsolódó tárgyszavak:
6582. kérdés Részvények kivezetése
"A" kft. tulajdonában lévő 10 millió Ft névértékű részvényeket "B" kft. 1 millió forintért megvásárolta 2010-ben. A "B" kft. értékpapírszámláján jóváírásra került a 10 millió forint, amelyet a "B" kft. a befektetett eszközök között 1 millió forint értéken tart nyilván. A "B" kft. ügyvezetője úgy értékeli, hogy a részvények kapcsán eddig sem volt a kft.-nek bevétele, ezután sem lesz, emiatt ki szeretné vezetni. Megteheti-e? A kivezetéshez kell-e tulajdonosi hozzájárulás? A részvényeket kibocsátó zrt. mutatói 2013-ban a beszámoló adatai alapján: kötelezettség/saját tőke = 1,22; összes eszköz/saját tőke = 2,26; kötelezettség/eszköz: 0,54.
Kapcsolódó tárgyszavak:
6583. kérdés Magánszemély ingatlan-bérbeadása

A kft. tulajdonosai (férj-feleség) saját tulajdonukban lévő lakóház megnevezésű ingatlanjukat bérbe kívánják adni raktározás és iroda működtetése céljából cégüknek. Nem ebben az ingatlanban élnek. A bérleti szerződés határozatlan idejű lenne. Éves jövedelmük fejenként az 1 millió forintot nem haladná meg, és a 10%-os költséghányad módszert választanák. Kell-e adószámot kérniük? Amennyiben nem, elegendő-e egy átvételi elismervény (adóazonosító, név, lakcím) a bérleti díjról a társaság felé, hogy a számviteli törvény rendelkezéseinek megfelelő legyen a bizonylat a kifizetéshez?

Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6584. kérdés Bevizsgálás céljából átadott készlet
Mi a helyes elszámolása a hatóság számára bevizsgálás céljából véglegesen átadott termékeknek? Ez nem tekinthető sem értékesítésnek, sem leltárhiánynak, sem selejtezésnek.
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6585. kérdés Pótakkumulátor nyilvántartása
Társaságunk elektronikus targoncákat fog beszerezni. Várhatóan két targonca kerül beszerzésre, és azokhoz egyidejűleg egy darab pótakkumulátor is. A folyamatos használat miatt szükséges a tartalékakkumulátor beszerzése, mert ha munka közben lemerül az akkumulátor, akkor a targoncákat nem lehet addig használni, amíg fel nem töltődik.
Kapcsolódó tárgyszavak:
6586. kérdés Kedvezménnyel vásárolt mobiltelefon
Cégünk mobiltelefon-szolgáltatójától kedvezményesen telefonokat vásárol. A számla első sorában feltüntetik a készülék típusát, mennyiségét, árát, áfát stb., a második sorban az új készülékre adott kedvezményt. A kedvezmény összege megegyezik a készülék árával, a számla végösszege nulla. Hogyan történik az elszámolás kis értékű (100 ezer forint alatti) és nagy értékű telefon esetén? Mi történik az áfával? Milyen értéken kell nyilvántartásba venni?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6587. kérdés Egyenes és fordított adózás a számlán
Cégünk locsolófej előre gyártásával foglalkozik. A tevékenységünk kapcsolódik a vasanyag értékesítéséhez, ami fordítottáfa-köteles 2015. 01. 01-től. Egy munkára egy szerződésünk van, egy számlát állítunk ki. Mi a teendő olyan esetben, ha a kiállított számlán nemcsak vasanyag, de áfaköteles termék és szolgáltatás is szerepel?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6588. kérdés Alapítványnál az alapítótól kapott támogatás
Két alapítványunk kapott az alapítótól nagy összegű, vissza nem térítendő támogatást. A támogatás nyújtásának célja az volt, hogy az alapító több évre biztosítsa az alapítványok cél szerinti tevékenységének folytatását. A támogatás nagyságrendjét és az alapítványok cél szerinti tevékenységének átlagos éves költségét figyelembe véve indokoltnak látszik a bevétel 3 évre történő elhatárolása. Van-e erre törvényes lehetőségünk? Ha a bevételt nem határoljuk el, a mérleg egészen torz nyereségadatot fog mutatni, míg a további évek folyamatos veszteséget mutatnak majd. Milyen lehetőségünk van?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
6589. kérdés Kapcsolt vállalkozás befolyásgyakorlás alapján
A Tao-tv. 4. §-ának 23. pontja f) ponttal egészült ki. Ennek alapján kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e az alábbi vállalkozások?
Zrt.-nél (az igazgatóság tagjai nem tulajdonosok) 1 fő igazgatósági tag (cégvezető, önálló képviselet, használhatja a vezérigazgatói címet), 1 fő az igazgatóság elnöke (önálló képviselet), 3 fő igazgatósági tag (kettő főnek együttes képviselete van);
Vevő 1. Kft., ahol a Zrt.-nek 40%-os részesedése van, és ügyvezetője a Zrt. igazgatósági tagja, a Zrt.-ben önálló cégképviselő;
Vevő 2. Kft. (10% alatti részesedése van a Zrt.-ben) ügyvezetője igazgatósági tag a Zrt.-ben (együttes képviseleti joga van);
Vevő 1. Zrt. (21% részesedése van a Zrt.-ben) igazgatósági tagja (önálló képviseleti joga van) igazgatási tag a Zrt.-ben (önálló képviseleti joga van);
Vevő 2. Zrt. (5% részesedése van a Zrt.-ben) vezérigazgatója igazgatósági tag a Zrt.-ben.
A Zrt. üzleti kapcsolatban áll a felsorolt társaságokkal.
Kapcsolódó tárgyszavak:
6590. kérdés Befektetett pénzügyi eszközök piaci értékelése
Az anyavállalat befektetett pénzügyi eszközei között tartja nyilván 3 leányvállalatában lévő részesedését, ahol 100%-ban tulajdonos. A 3 leányvállalatból kettő saját tőkéje és piaci értéke tartósan és lényegesen nagyobb az anyavállalatnál lévő könyv szerinti értéknél. A 3. leányvállalat viszont nagy értékű ingatlannal rendelkezik, amelyet piaci értéken szerepeltet a mérlegében, a különbözetnek értékhelyesbítésként, illetve értékelési tartalékként történő kimutatásával. A 3. leányvállalat piaci értéke így tartósan magasabb (bár a saját tőke kevesebb, mint a jegyzett tőke), mint amilyen értéken az anyavállalat könyveiben szerepel. Élhet-e az anyavállalat az Szt. 57-59. §-aiban szabályozott értékhelyesbítés-értékelési tartalék intézményével a befektetett pénzügyi eszközök között tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban lévő eszközcsoportra vonatkozóan?
Kapcsolódó tárgyszavak:
6591. kérdés Kedvezményezett átalakulás kiválásos beolvadással
A család tagjainak két kft.-je van. Az egyikben van ingatlan, a másikban nincs. Az ingatlannal rendelkező kft.-ben két tag van 95-5%-os arányban. A másik kft.-ben ugyanez a két tag és még másik két családtag azonos, 25-25%-os részesedéssel. Az ingatlannal rendelkező kft.-ből szeretnék kiválással kihozni az ingatlanokat, de nem szeretnének 3 kft.-t, és beolvadással egy lépcsőben átvinnék a másik kft.-be. Megoldható-e ez a kedvezményes átalakulás szabályai szerint, azaz illeték fizetése nélkül? Javít-e a helyzeten, ha összeolvadás (beolvadás) előtt a másik kft.-ben is csak az a két családtag marad, 95-5%-os aránnyal, és persze összeolvadás után is?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6592. kérdés Kapcsolt vállalkozás befolyásgyakorlás alapján
Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e 2015. 01. 01-től a következő két társaság?
"A" társaság
50% férj
50% feleség
ügyvezető: feleség
"B" társaság
42% férj
42% más magánszemély
16% harmadik magánszemély
ügyvezető: férj
Kapcsolódó tárgyszavak:
6593. kérdés Egyszemélyes kft.-nél pótbefizetés
Kérdésként merült fel, hogy egyszemélyes kft. esetében is kötelező-e a társasági szerződésbe foglalni a pótbefizetés lehetőségét? Vagy elegendő egy-egy egyedi taggyűlési határozat a pótbefizetés elrendeléséről, és az alapján el lehet számolni a pótbefizetés teljesítését lekötött tartalékként? Ez utóbbi és a pótbefizetés banki bizonylata alapján könyvelhető-e lekötött tartalékként a pótbefizetés az új Ptk. szellemében?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6594. kérdés Euróhitelhez kapcsolódó egyéb költség
A magyarországi kft. külföldi tulajdonosának ausztriai cége adott kölcsönt a magyar kft.-nek úgy, hogy ehhez az osztrák bankból vett fel 90 000 euró kölcsönt. Az osztrák cég az év végével kiszámlázta a kamatot. A számlán azonban feltüntettek még egyéb költség címen 300 000 forint értéket. Azt mondták, hogy ez a felvétellel járó pluszkiadások fedezete. Mi a helyes kamatszázalék? Euróban nyújtott kölcsön esetében az év végi árfolyamon kell átszámítani? Az egyéb költséget miként kell elszámolni? Uniós szolgáltatás, áfabevallásba, összesítőbe nem kerül be? A magyar kft. mikrogazdálkodói beszámolót készít. Az osztrák és a magyar cég tevékenysége is dísznövénytermesztés, kereskedelem. Egyik sem folytat pénzügyi tevékenységet.
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére