Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Összes tárgyszó megjelenítése

vadállomány Vadasparkban tartott állatok nyilvántartása
Hogyan történjen a közhasznú társasághoz tartozó vadasparkban tartott állatok nyilvántartása, értékelése?
Megjelent a Számviteli Levelek 118. számában (2005. november 24.), 2426. kérdésszám alatt
vadászati jog Vadászati jog haszonbérbe adásának adózása
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 3. §-ának (1) bekezdése szerint a vadászati jog - mint vagyoni értékű jog - a földtulajdonjog elválaszthatatlan részeként a földtulajdonost illeti meg. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.4.1. pontja értelmében, amennyiben a földtulajdonos a földjét bérbeadás útján hasznosítja, és a bérleti szerződés időtartama az 5 évet eléri, a termőföld bérbeadásából származó bevétel adómentes. Ha a termőföld bérbeadása során a föld bérlője és a vadászati jog bérlője nem ugyanazon természetes vagy jogi személy, akkor is adómentes a vadászati jog bérbeadás útján történő hasznosításából származó bevétel, az 5 évet elérő szerződés esetén?
Megjelent a Számviteli Levelek 358. számában (2017. január 12.), 7187. kérdésszám alatt
vadászati közösség Földtulajdonosok vadászati közösségének könyvvezetése
Milyen könyvelést köteles vezetni a földtulajdonosok vadászati közössége a 79/2004. (V. 4.) FVM rendeletben foglalt pénzügyi beszámoló alátámasztására? Az Áfa-, az Szja-, a Tbj.-törvényen kívül vonatkozik-e rá más adótörvény?
Megjelent a Számviteli Levelek 169. számában (2008. február 21.), 3538. kérdésszám alatt
vadásztársaság
vadkár
vadkáralap Vadkáralap a mérlegben
A vadásztársaságoknak a vadkárok fedezetére a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 81/B. §-a (1) bekezdésének előírása szerint: "A vadászatra jogosult a vadkárért fizetendő kártérítés fedezete biztosítása érdekében elkülönített számlán pénzügyi alapot (a továbbiakban: vadkáralap) hoz létre." Hol kell szerepeltetni a beszámolóban az elkülönített albankszámlán nyilvántartott összeget?
Megjelent a Számviteli Levelek 421. számában (2020. március 5.), 8151. kérdésszám alatt
vadkárátalány Vadkárátalány
Vadásztársaság és a mezőgazdasági termelő között évek óta visszatérő probléma a vadállomány által okozott kár mértékének megállapítása és megfizetése. Kölcsönös érdekek alapján, a viták (perek) elkerülésére megállapodást kötöttek a felek a vadkár mértékétől független, de feltételekhez kötött vadkárátalány fizetésére. Minősíthető-e ez az átalány megállapodáson alapuló (számlaadási és áfafizetési kötelezettséget nem keletkeztető) kifizetésnek?
Megjelent a Számviteli Levelek 111. számában (2005. augusztus 11.), 2279. kérdésszám alatt
vagyon (törzstőkén felül) Törzstőkén felüli vagyon alapításkor
Az új Gt. ad arra lehetőséget, hogy a teljes törzstőke apport legyen. Hogyan kezelhető a számvitelben, ha az apportálandó eszköz értéke például 7 millió forint, az alapítók viszont csak 3 millió forintos jegyzett tőkéjű céget szeretnének? Hol a 4 millió másik lába a könyvekben? Mi szerepeljen a cégbíróságnak benyújtandó apportlistán?
Megjelent a Számviteli Levelek 136. számában (2006. szeptember 14.), 2760. kérdésszám alatt
vagyonadó Vagyonadó - nagy értékű vagyontárgyak adózása
Kell-e 2010. január 1-jétől ingatlanok utáni vagyonadót fizetnie a következő magánszemélyeknek? 1. "Z" magánszemély 35 millió forint forgalmi értékű ingatlanban 50%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik (az ingatlanon egy családtagjának holtig tartó haszonélvezeti joga van), és tényleges lakóhelyéül nem szolgál az ingatlan? 2. "X" magánszemély (75 éves nyugdíjas) egy 15 millió forint forgalmi értékű ingatlan holtig tartó haszonélvezője (itt van az állandó lakcíme), de életvitelszerűen valójában - a 100%-os tulajdonában lévő - 10 millió forint forgalmi értékű üdülője szolgál lakóhelyéül? 3. "Y" magánszemély (65 éves, aktív dolgozó nyugdíjas) egy 15 millió forint forgalmi értékű ingatlan 100%-os tulajdonosa (melyben életvitelszerűen nem lakik, annak ellenére, hogy az az állandó lakcíme), valójában egy 25 millió forint forgalmi értékű - 100%-os tulajdonában lévő - üdülőből (2009-ben) családi házzá átminősített ingatlanban lakik? 4. "W" magánszemély egy kft. 100%-os egyszemélyes tulajdonosa. A kft. 90%-os tulajdonában van egy 30 millió forint forgalmi értékű és 50%-os tulajdonában van egy másik 50 millió forint forgalmi értékű ingatlan?
Megjelent a Számviteli Levelek 212. számában (2010. január 7.), 4420. kérdésszám alatt
vagyonbiztosítás Vagyonbiztosítás keretében a kár rendezése
Gépet bérelünk egy cégtől, és szerződésben szabályoztuk a kárrendezést is. A vagyonbiztosítást a bérbeadó köti (a bérleti díjba bekalkulálták a biztosítási díjat is), de nem vagyunk közvetlen jogviszonyban a biztosítóval. Ha káresemény történik, értesítenünk kell a biztosítót és a bérbeadót. A bérbeadótól megrendeljük a javítást, a bérbeadó a teljes javítási költséget kiszámlázza részünkre. Ezen számla összegéből csak az önrészt és az áfát kell megfizetnünk. Számvitelileg és áfa szempontjából hogyan kezeljük a fenti gazdasági eseményt?
Megjelent a Számviteli Levelek 343. számában (2016. április 14.), 6954. kérdésszám alatt
vagyonértékelés
vagyonfelosztás Végelszámolás: felosztott vagyon utáni adókötelezettség
A gazdasági társaság végelszámolásának befejezésekor, ha van felosztható vagyona, mely vagyonelemek után kell adóznia, s miként (osztalékadó, jövedelemadó)?
Megjelent a Számviteli Levelek 33. számában (2002. április 25.), 666. kérdésszám alatt
vagyongyarapodás Vagyongyarapodás, elengedett tagi kölcsön
A 2008. évi LXXXI. törvény 257. §-a (19) bekezdésének g) pontja szerint: "Az a)-f) pont szerint teljesített adókötelezettség alapján a magánszemélynek az elengedett tagi kölcsönnel azonos vagyona tekintetében vagyongyarapodás nem vélelmezhető." Ezen bekezdés előírásait hogyan kell pontosan értelmezni, különös tekintettel az adóhatóság által - egy esetleges adóvizsgálat során - kidolgozandó pénzforgalmi kimutatás összeállításánál? Ha 2003. évet is vizsgálják, akkor ez az összeg hogyan fog abban szerepelni? Lehet, hogy már akkor is figyelembe kell venniük, mint adózott összeget?
Megjelent a Számviteli Levelek 197. számában (2009. április 30.), 4109. kérdésszám alatt
vagyoni betét
vagyoni betét értékesítése Tagi kölcsön esetén a vagyoni betét értékesítése
A betéti társaság által épített panzió könyv szerinti értéke 30 millió forint, piaci értéke 80 millió forint. A beruházáshoz igénybe vett tagi kölcsön 32 millió forint, amit a bt. még nem tudott visszafizetni. A bt.-t a régi tulajdonosok értékesíteni kívánják. Hogyan juthatnak hozzá a pénzükhöz, hiszen a panzió építését ők finanszírozták? A bt.-ből kivont jövedelem 25%-os forrásadós? Mennyi a régi tagokat megillető vagyoni betét értéke, ha a bt. tulajdonát képező panzió piaci értéke 80 millió forint?
Megjelent a Számviteli Levelek 211. számában (2009. december 17.), 4416. kérdésszám alatt
vagyoni értékű jog
vagyoni hozzájárulás
vagyonkezelés
vagyonkezelő alapítvány Vagyonkezelő alapítványok beszámolója
Jól értelmezem-e a törvényeket, hogy az állam által közérdekű céllal alapított vagyonkezelő alapítványok, amelyek az államiból a magánszektorba kerülő felsőoktatási intézmények fenntartására jönnek létre, kizárólag a számviteli törvény szerinti éves beszámolót készíthetnek? Következtetésemet az alábbiakra alapozom: A 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 4. §-a (2) bekezdése alapján a vagyonkezelő alapítványoknak nem elegendő csak a Korm. rendelet beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségére tett előírásait figyelembe venni, hanem a 2019. évi XIII. tv. és az Szt. ide vonatkozó pontjait is tanulmányozni kell. Amennyiben csak a Korm. rendelet 7. és 8. §-át néznénk, úgy az értékhatárok alapján ezen vagyonkezelő alapítványok a Korm. rendelet szerinti egyszerűsített éves beszámolót is készíthetnének, azonban az Szt. 9. §-ának (3) bekezdése alapján a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót, azaz kötelező az Szt. szerinti éves beszámoló. A gazdálkodó az Szt. 3. §-ának (1) bekezdése alapján az egyéb szervezet is, azaz az alapítvány. Az Szt. 3. §-ának (15) bekezdése alapján közérdeklődésre számot tartott gazdálkodó az, aki a 2007. évi LXXV. törvény 2. §-ának 19. pontja annak mond. A hivatkozott törvény 2. §-a 19. pontjának b) alpontja azon gazdálkodókat is közérdeklődésre számot tartónak minősíti, amelyeket jogszabály annak minősít. Minden állam által alapított vagyonkezelő alapítványra külön-külön törvény vonatkozik, az 1. § (1) bekezdése leszögezi, hogy ezen alapítványokat közérdekű vagyonkezelői alapítványként kell létrehozni, tehát ez nem opció, hanem törvényi előírás. Véleményem szerint az Szt. szerint az éves beszámolókészítési kötelezettséget erősíti meg a 2019. évi XIII. tv. 10/A. §-ának (2) bekezdése is, amely előírja, hogy az állam által teljesített vagyoni juttatás felhasználása bemutatásának az Szt. szerinti éves beszámolóval kell eleget tenni.
Megjelent a Számviteli Levelek 432. számában (2020. szeptember 24.), 8324. kérdésszám alatt
vagyonkivonás
vagyonleltár
vagyonmegosztás
vagyonmérleg
vagyonosodási vizsgálat
vagyonrendezés
vagyonszerzési illeték
vagyonvédelmi rendszer Vagyonvédelmi rendszer kiépítése
A társaság a vállalkozás egészére, működési területére központi figyelőszolgálattal rendelkező vagyonvédelmi rendszert épített ki. Hogyan kell elszámolni a vagyonvédelmi rendszer kiépítését?
Megjelent a Számviteli Levelek 160. számában (2007. szeptember 27.), 3306. kérdésszám alatt
választás feltétele Eva választása 2002. évi cégbejegyzés esetén (eva)
Az eva adóalany lehet-e - az a betéti társaság, amelyik 2001. december 16-tól 2002. január 8-ig mint előtársaság működött, azaz cégbírósági bejegyzése 2002. január 8.; - az egyéni vállalkozó, ha bejegyzésének dátuma 2001. január 20.
Megjelent a Számviteli Levelek 51. számában (2003. január 9.), 1046. kérdésszám alatt
választás korlátai A választás korlátai: egyéni vállalkozó (eva)
Bt. választhatja-e az evát, ha a kültag egyéni vállalkozó?
Megjelent a Számviteli Levelek 49. számában (2002. december 5.), 994. kérdésszám alatt
vállalati kölcsön
vállalati üdülő
vállalati üdülő (hasznosítás) Vállalati üdülő hasznosítása
A társaság a gazdasági válság miatti piaci átrendeződés miatt tevékenységi körét szélesíti, és felveszi az üzletszerű üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás tevékenységet. Az előbbiek érdekében üdülőingatlant vásárol, de azt az üzembe helyezéskor nem minősíti vállalati üdülőnek. Az üdülőt elsősorban független ügyfeleknek, vevőknek adja bérbe a szokásos piaci áron, a 18 százalékos áfa felszámításával. Csak szálláshely-szolgáltatás van. A le nem kötött helyeket saját üzleti partnereinek, illetve alkalmazottainak biztosítja ingyenesen, vagy a piaci árnál kedvezőbb áron, vagy önköltségi áron annak érdekében, hogy a szálláshelyfoglaltság minél jobban közelítse a 100 százalékot. Kérdések: Levonható-e a beszerzés áfája teljes összegében? A szokásos piaci ár megállapítható-e az üzemeltetési költségekből (az önköltségből) kiindulóan? A szokásos piaci ár és a munkavállalók, az üzleti partnerek által térített érték közötti különbözet tekinthető-e természetbeni juttatásnak? Változik-e a beszerzéskori adókötelezettség, kell-e alkalmazni az Áfa-tv. 135. §-át, ha a szállást többségében a munkavállalók, illetve üzleti partneri kör veszi igénybe? A meg nem térülő költségeket a személyi jellegű egyéb kifizetések közé kell átvezetni? Ha semmilyen üdülés nem valósul meg, akkor a tárgyévben felmerült költségek elszámolhatók a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak?
Megjelent a Számviteli Levelek 211. számában (2009. december 17.), 4408. kérdésszám alatt
vállalkozás értékesítése Vállalkozás értékesítése - bt. esetében
A bt. eladja a vállalkozását. Jegyzett tőke 3000 E Ft, saját tőke 8500 E Ft. Az szja- és a 14%-os ehokötelezettség az 5500 E Ft-ra vonatkozik? A tárgyi eszközöket piaci áron adhatja tovább? Kérem, szíveskedjenek segíteni, hogy helyesen járjunk el a megszűnéskor.
Megjelent a Számviteli Levelek 356. számában (2016. november 24.), 7152. kérdésszám alatt
vállalkozási tevékenység
vállalkozási tevékenység eszközei
vállalkozói díj Vállalkozói szerződés, költségtérítés
A társaság vállalkozói szerződésének díjazása két részből tevődik össze. Az egyik rész a vállalkozói díj havi összege, a másik a havi költségtérítés. A költségekről nem kell külön elszámolni. A társaság ennek megfelelően állítja ki a számlát. Elszámolható-e a költségtérítés egyéb bevételként, vagy árbevételként kell elszámolni?
Megjelent a Számviteli Levelek 280. számában (2013. február 21.), 5745. kérdésszám alatt
vállalkozói járulék
vállalkozói kivét
vállalkozói szerződés Vállalkozói szerződés, költségtérítés
A társaság vállalkozói szerződésének díjazása két részből tevődik össze. Az egyik rész a vállalkozói díj havi összege, a másik a havi költségtérítés. A költségekről nem kell külön elszámolni. A társaság ennek megfelelően állítja ki a számlát. Elszámolható-e a költségtérítés egyéb bevételként, vagy árbevételként kell elszámolni?
Megjelent a Számviteli Levelek 280. számában (2013. február 21.), 5745. kérdésszám alatt
váltó
váltó (saját)
váltókötelezettség Váltókötelezettség kivezetése
A társaság könyveiben váltókötelezettség szerepel, ami meghaladja a saját vagyont, rendezésére nincs lehetőség. A váltó jogosultja (a cég tulajdonosa) követelésére korábban már értékvesztést számolt el, a követelés kivezetését tervezi, mert az szerinte behajthatatlan. A követelés az elévülés fogalma szerint is leírható. A kérdező társaság könyveiben a váltókötelezettség eredeti értékében szerepel. Ha a jogosult kivezeti bármilyen jogcímen a követelését a könyvekből, akkor az adós könyveiben is meg kell szüntetni a kötelezettséget. Ez esetben mi a szabályos számviteli megoldás? Keletkeztet-e ez társaságiadó-fizetési kötelezettséget? Nincs elhatárolt veszteség, csak negatív eredménytartalék. Felmerülhet-e az ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség? Lehet-e a társaságiadó-alap csökkentésével élni?
Megjelent a Számviteli Levelek 296. számában (2013. november 21.), 6101. kérdésszám alatt
változó munkahely
valuta
valutabeváltás
valutaelszámolás
valutaértékesítés Valuta értékesítése magánszemélynek
Cégünk esetenként készpénzért értékesít EU-s vevő részére euróban kiállított és kifizetett számlával. Devizaszámlával nem rendelkezünk. Esetenként a bevételt azonnal a számlavezető bankunkba befizetjük, azt forintra átváltják. Mivel a vételi ár mellett jelentős kezelési költséget is felszámol a bank, felmerült a kérdés, hogy még mindig kötelező-e az euróbevételt azonnal a bankban forintra váltani? Vagy jogosult-e a cégtulajdonos a banki vételi árfolyamon azt forintban befizetni?
Megjelent a Számviteli Levelek 201. számában (2009. június 25.), 4208. kérdésszám alatt
valutakészlet értékelése Valuta-, devizakészletek értékelése
Kettős könyvvitelt vezető vállalkozás vagyunk. Minden hónapban főkönyvi zárást, illetve mérleget készítünk. A banki deviza-, illetve a pénztári valutakészletet kell-e havonta értékelni, vagy elegendő csak az év végén?
Megjelent a Számviteli Levelek 151. számában (2007. május 3.), 3118. kérdésszám alatt
valutapénztár
valutával vásárlás Valutában kiegyenlített számla kifizetése forintban
A kft. tagja ausztriai útja során osztrák adóalanytól a kft. részére munkagépet vásárolt 2008. augusztus 29-én. A készpénzes számlában a vételár euróban szerepelt, amelyet a tag saját valutájából fizetett ki. A kft. euróval nem rendelkezett, és azóta sem rendelkezik. Visszafizetheti-e a társaság a tag részére forintban az általa "meghitelezett" euróösszeget? Mikori és milyen árfolyammal kell átszámítani?
Megjelent a Számviteli Levelek 197. számában (2009. április 30.), 4118. kérdésszám alatt
valutaváltás
valutavásárlás
vám Kivetett vám és áfa visszatérítése
A kivetéssel megállapított import utáni vám és áfa kérelemre történt, utólagos helyesbítését (csökkentését) követően a NAV a visszajáró összeget kiutalta ügyfelemnek. A visszatérített vámköltséget az áruk beszerzési értékének módosításaként könyveltem, a visszautalt áfa könyvelésében viszont bizonytalan vagyok, egyéb bevételként könyvelném. Helyesen gondolom?
Megjelent a Számviteli Levelek 377. számában (2017. december 14.), 7479. kérdésszám alatt
vám (kivetett) Kivetett vám és áfa visszatérítése
A kivetéssel megállapított import utáni vám és áfa kérelemre történt, utólagos helyesbítését (csökkentését) követően a NAV a visszajáró összeget kiutalta ügyfelemnek. A visszatérített vámköltséget az áruk beszerzési értékének módosításaként könyveltem, a visszautalt áfa könyvelésében viszont bizonytalan vagyok, egyéb bevételként könyvelném. Helyesen gondolom?
Megjelent a Számviteli Levelek 377. számában (2017. december 14.), 7479. kérdésszám alatt
vámeljárás külföldön Termékimport hamburgi vámeljárással
Cégünk terméket importál Kínából. A termékeket a hazaszállítással megbízott fuvarozócég Hamburgban vonja vámeljárás alá, azaz ott vámolják le. A termék hazaérkezésekor két bizonylattal (számlával) rendelkezem. Az egyiket a szállítócégtől kapom, amely az eljárási, tárolási, árukezelési és szállítási költségeket tartalmazza. A másikat a kínai partnertől. A szállítmányozó számláján az áfaérték ÁKK. megjegyzést tartalmaz, azaz áfakörön kívüli. A kínai számlán nincs áfa feltüntetve. Kérdés: A kínai szállító számlájának mi a teljesítési időpontja? Valóban EK-n belüli beszerzésnek minősül-e az ügylet? Ha EK-n belüli beszerzés, a 0761-es bevalláson kinek az EU-adószámát tüntetem fel? A szállítmányozó cég számlája az Szt. szerint az áru értékét növeli, és ezt is EU-n belüli beszerzésként kell-e kezelni, és a 0761-es bevallásba a két számla összértékét kell-e feltüntetni? Hogyan kell könyvelni ezeket összköltségeljárással készülő eredménykimutatásnál, amikor a készletek közvetlenül az elábé-számlára kerülnek?
Megjelent a Számviteli Levelek 161. számában (2007. október 11.), 3343. kérdésszám alatt
vámellenőrzés megállapításának rendezése Vámellenőrzés jogerős megállapításának könyvelése
A vámhatóság 2017-ben az előző éveket érintő vámellenőrzést tartott, és ennek eredményeként pótlólagos vámfizetésre kötelezte a társaságot. A vámhatósági határozat - fellebbezés után - 2017 decemberében jogerőre emelkedett. A vámhatósági határozatot, a hibahatásokat mikor kell könyvelni?
Megjelent a Számviteli Levelek 392. számában (2018. szeptember 27.), 7703. kérdésszám alatt
vámhatározat
vámhatározat (késedelmes) Késedelmes vámhatározat
A bt. Kínából importál árut, amelyet egy logisztikai cég hoz be Magyarországra és vámoltatja el. A vámhatározatokat hetek óta nem kapjuk meg. Nem tudjuk, hogy kitől várjuk. A kínai számlával sem kevés a gond. Nem voltak hajlandók a ténylegesen kifizetett összeget sem ráírni. A logisztikai cég szerint a paypalon kifizetett összegre kapott számla elég, az alapján történt a vámolás is. Hogyan lehet így a hazai jogszabályoknak megfelelni? A kiegyenlítés a paypal-számla alapján decemberben megtörtént. Az áru is beérkezett, de még nem volt VPID-számla, csak 2015-ben, a vámolás is áthúzódott az új évre. Mikor kell, mi alapján és mit könyvelni? Mikor kell az áfát bevallani?
Megjelent a Számviteli Levelek 322. számában (2015. március 26.), 6599. kérdésszám alatt
vámjogi képviselő Vámjogi képviselő és az importőr kapcsolata
Társaságunk közvetett vámjogi képviselőként végez szabadforgalomba-bocsátás vámkezeléseket importőr partnereink részére. A vámkezelés során a felmerült vámot a vámhatóság minden esetben részünkre, mint közvetett vámjogi képviselő részére, veti ki. A kivetett vámot bizonyos esetekben nem mi fizetjük meg, hanem a határozat alapján az importőr. Hogyan kell ezt a folyamatot dokumentálni? Jelenleg azt a gyakorlatot követjük, hogy a vám összegét kiszámlázzuk az importőrnek. Amikor az importőr fizeti a vámot, akkor a számlán feltüntetjük, hogy pénzügyi teljesítést nem igényel. Úgy könyveljük, hogy a vámhatározat kézhezvételekor előírjuk kötelezettségként a Vámelszámolási technikai számlával szemben, és amikor a partner igazolja a pénzügyi teljesítést, akkor állítjuk ki a számlát a technikai számlával szemben, majd a vevőt és a Vámelszámolási számlát egymással szemben egyenlítjük ki. Helyes az, hogy számlát állítunk ki a vámról, vagy elég lenne egy számviteli bizonylat?
Megjelent a Számviteli Levelek 387. számában (2018. június 21.), 7641. kérdésszám alatt
vámköltség Fuvarköltség mint a bekerülési érték része
Társaságunk jelentős mennyiségű árut vásárol külföldről. A belföldre eső fuvar és az importfuvar költségeit az 52. számlacsoportban elkülönítetten mutatjuk ki. Az eladási ár kalkulációjában szerepel a fuvarköltség, a vámköltség. Az eladott áruk beszerzési értékében viszont csak a beszerzési ár és a vámköltség szerepel, a belföldre és a külföldre eső fuvarköltség nem. A fuvarköltséget - a készletre jutó kivételével - elszámolhatjuk elábéként?
Megjelent a Számviteli Levelek 352. számában (2016. szeptember 22.), 7093. kérdésszám alatt
vámoltatás Vámoltatás közvetett képviselet útján
Cégünk árut importál. A vámoltatást egy szállítással is foglalkozó társaság végzi, közvetett képviselet útján. A vámhatározat a közvetett vámjogi képviselet nevére szól. A vám, áfa megfizetése a közvetítő cégen keresztül történik. Hogyan kell könyvelni és mikor a vámhatározatot, a számlát helyettesítő okmányt, a kiegyenlítést és az áfa kivezetését?
Megjelent a Számviteli Levelek 76. számában (2004. február 5.), 1573. kérdésszám alatt
vámszabad terület
vámvisszatérítés Visszatérített vám könyvelése
2003 novemberében VPOP-határozat alapján vámot, illetve áfát fizettünk importáru után. A vámot anyagköltségként, illetve elábéként könyveltük. Nincs folyamatosan vezetett nyilvántartás. December 31-én nem volt raktáron egy tétel sem ebből a beszerzésből. 2003 decemberében vám-visszatérítési igényt nyújtottunk be. A VPOP 2004 januárjában határozatban közölte a visszatérített vám- és áfaösszeget. Hogyan kellett ezeket a tételeket könyvelni?
Megjelent a Számviteli Levelek 104. számában (2005. április 14.), 2122. kérdésszám alatt
vásárlás beszámítással Mobiltelefon-vásárlás beszámítással
Vállalkozásunk mobiltelefont vásárolt, használt készülék beszámításával. A vásárláskor kapott számlán a készülék beszámításának a ténye feltüntetésre került. Jelen esetben az új készülék és a beszámítás összege megegyezett, tehát pénzmozgás nem volt. A régi, nullára leíródott készüléket kivezettük, eredményhatása nem volt. Az új telefont aktiváltuk, egy összegben elszámoltuk az értékcsökkenést, az eredményt terhelte, az áfa levonásra került. Mi a helyes könyvelés és adóelszámolás? Az ismertetésnél kérjük, térjenek ki arra, ha a beszámítás során az új készülék bekerülési értékét meghaladó nettó értékű eszköz kerül átadásra.
Megjelent a Számviteli Levelek 209. számában (2009. november 12.), 4360. kérdésszám alatt
vásárlási utalvány
vásárlási utalvány (idegen) Idegen vásárlási utalványok elfogadása
Cégünk idegen vásárlási utalványokat is elfogad. Belső szabályzat értelmében az idegen vásárlási utalványokat, egyéb kuponokat 100%-ban lehet levásárolni, abból visszaadni sem készpénz, sem saját utalvány formájában nem lehet. Egyik vevőnk 4960 Ft összegben vásárolt, és 5000 Ft-os idegen, de elfogadható utalvánnyal szeretett volna fizetni. Az eladó tájékoztatta a belső szabályzatról, nem fogadta el az utalványt, pedig a vevő közölte, hogy nem kell neki a visszajáró pénz. A vevő bejegyzést tett a panaszkönyvbe. Helyesen jártunk el? Amikor a vevő utalvánnyal, kuponnal fizet és számlát kér, kiállítható-e az áfás számla?
Megjelent a Számviteli Levelek 295. számában (2013. november 7.), 6079. kérdésszám alatt
vásárlói pont
vásárlói pont beváltása
vásárolt adatszolgáltatás Földhivatali adatszolgáltatás
Társaságunk ingatlanügynöki tevékenységet folytat. A megbízások teljesítéséhez nélkülözhetetlen adatszolgáltatás vásárlása a Földhivataltól. Költségeink mintegy 70%-a ezekből a számlákból származik. Anyagköltségként vagy hatósági díjként kell-e könyvelnünk?
Megjelent a Számviteli Levelek 198. számában (2009. május 14.), 4139. kérdésszám alatt
vásárolt anyagok
vásárolt áru
vásárolt eszközök
vásárolt készletek
vásárolt követelés
vásárolt szoftver Vásárolt szoftverek elszámolása
A vásárolt szoftverek számviteli elszámolásával kapcsolatosan kérdezem: hogyan történik a szoftverbeszerzés elszámolása, a meglévő szoftverek folyamatos aktualizálása, a meglévő szoftverek továbbfejlesztése, értelmezhető-e az értéknövelő felújítás, és hogyan kell mindezeket elszámolni, ha a szoftverek már 0-ra leírtak?
Megjelent a Számviteli Levelek 164. számában (2007. november 22.), 3413. kérdésszám alatt
vásárolt üzletrész Vásárolt üzletrész bekerülési értéke
Cégünk kft.-üzletrészt vásárolt magánszemélytől. Az üzletrész névértéke 1 millió Ft, de mi ezt 3 millió Ft-ért vettük. Ezt az üzletrészt milyen értéken kell a könyvekben nyilvántartani?
Megjelent a Számviteli Levelek 183. számában (2008. szeptember 25.), 3817. kérdésszám alatt
védettségi szint Jövedelem védettségi szint helyreállítása esetén
2012. 05. 15-én egy magánszemély "erdő, legelő" megnevezésű külterületi ingatlant vásárolt 49 M Ft-ért, amelyet még ebben a hónapban, haszonbérleti szerződés keretében, 15 éves határozott időtartamra bérbe is adott egy kft.-nek. A magánszemély a vételárat a haszonbérlő kft. által előre fizetett 52 M Ft haszonbérleti díjból fizette ki. A kft. a magánszemély hozzájárulásával a bérelt ingatlanra jelzálogjogot alapított, és kölcsönt vett fel egy takarékszövetkezettől. A kölcsön összege volt a fedezete az előre megfizetett bérleti díjnak. 2014. 12. 09-én a kft. a haszonbérleti szerződést azonnali hatállyal felbontotta, mivel az erdő művelése veszteséges volt, és így nem tudta a kölcsönt törleszteni. Az azonnali hatályú felmondást a haszonbérbe adó magánszemély azzal a feltétellel fogadta el, hogy jogosult ugyan a kapott haszonbérleti díjat kártalanításként megtartani, de ebből a kft. jelzáloggal terhelt tartozását, 36 M Ft-ot a magánszemélynek kell kiegyenlítenie a kft. helyett. Ez 2014 decemberében megtörtént. Az ügylet kapcsán keletkezik-e jövedelme a magánszemélynek? Hogyan kell kezelni a fenti ügyletet a kft.-nél? A magánszemély 2014. december 9-én az "erdő, legelő" elnevezésű külterületi ingatlanát értékesítette, az XY Nemzeti Park Igazgatósága vette meg 68 M Ft-ért. (A magánszemély ebből rendezte, fizette ki a kft. kölcsönét!) Az értékesített ingatlan ellenértéke a vételi árajánlatban megfogalmazottak szerint adómentes bevételnek minősül, mert a védett területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény hatálya alá tartozik, kisajátításra tervezett. Keletkezik-e a magánszemélynél jövedelem?
Megjelent a Számviteli Levelek 323. számában (2015. április 16.), 6626. kérdésszám alatt
védjegy
védjegy (bérbeadás) Védjegy bérbeadása
"A" társaság, mint védjegyjogosult, szerződés alapján a védjegyet egészében, határozott időre bérbe adja "B" társaságnak védjegyhasználati díj jogcímen. Az így számlázott díj - véleményünk szerint - áfaköteles. Minősíthetjük ezt közvetített szolgáltatásnak? Társasági adó szempontjából figyelembe kell-e vennünk, hogy az "A" és "B" társaságok 100 százalékos tulajdonú leányvállalatai ugyanazon anyavállalatnak?
Megjelent a Számviteli Levelek 221. számában (2010. május 13.), 4589. kérdésszám alatt
védjegy használati joga Védjegyek használati jogának értékesítése
A társaság egy termék védjegyével rendelkezik. Ennek a védjegynek a használati jogát egy másik társaságnak ellenérték fejében átengedi. Az ellenértéket árbevételként számoltuk el. Helyesen jártunk el?
Megjelent a Számviteli Levelek 371. számában (2017. szeptember 7.), 7397. kérdésszám alatt
védőital
védőmaszk Védőmaszk, gumikesztyű
Társaságunk védőmaszkokat és egyszer használatos gumikesztyűket vásárolt nagy tételben munkavállalóinak a veszélyhelyzetre tekintettel, a munkavégzéshez szükséges egészségvédelem miatt. Társaságunk hulladékgyűjtéssel, hulladékválogatással foglalkozik, de nemcsak fizikai, hanem irodai dolgozóknak is biztosítottuk a védőfelszerelést (pl. postai, banki ügyintézéshez). Helyes-e az a gyakorlat a számviteli, illetve adójogi elszámolás tekintetében, ha anyagköltségként könyveltük a beszerzést, az áfát levonásba helyeztük, és járulékot nem fizetünk a beszerzés után, mivel nem természetbeni juttatásként adtuk dolgozóinknak?
Megjelent a Számviteli Levelek 425. számában (2020. május 14.), 8202. kérdésszám alatt
védőszemüveg
végelszámolás
végelszámolás (egyszerűsített) Egyszerűsített végelszámolás
Olyan információt kaptam, hogy az egyszerűsített végelszámolásra vonatkozó törvényi előírások lényegesen megváltoztak. A változásokról, azoknak a számviteli elszámolására gyakorolt hatásáról lehetne bővebben is olvasni a Számviteli Levelekben? Hogyan látják Önök e változásokat?
Megjelent a Számviteli Levelek 388. számában (2018. július 19.), 7644. kérdésszám alatt
végelszámolás (osztalékfizetés) Osztalékfizetés a végelszámolás előtt
A kft. 2010. 12. 01-től végelszámolás alatt áll. A kft. taggyűlése egyhangúlag elfogadta a kft. 2010. 01. 01. és 11. 30. közötti időszakról szóló tevékenységet lezáró beszámolóját. A tagok úgy döntöttek, élnek a maximális osztalékfizetéssel, azaz a teljes adózott eredmény és a felhalmozott eredménytartalék osztalékként történő kifizetését határozták el. A végelszámoló kérdezi: kifizetheti-e (ki kell fizetnie) a tagok számára jóváhagyott összes osztalékot? A végelszámoló az osztalék egy részét visszatarthatja-e, ha úgy látja, hogy a végelszámolási időszak likviditása veszélybe kerülhet (bár fedezet van az osztalékra)?
Megjelent a Számviteli Levelek 240. számában (2011. március 24.), 4970. kérdésszám alatt
végelszámolás költségei
végleges átadás
végrehajtás
végrehajtási előleg Végrehajtási előleg
A pakolási tevékenységhez kapcsolódóan probléma a végrehajtási előleg díjának, illetve a fizetési meghagyás díjának a számviteli elszámolása. Jelenleg egyéb követelésként számoljuk el. Amennyiben nem térül meg, ezen a számlán ragad az általunk megfizetett összeg. Helyes ez az elszámolás? Nem lenne célszerűbb a megfizetést költségként, megtérülést pedig egyéb bevételként könyvelni?
Megjelent a Számviteli Levelek 240. számában (2011. március 24.), 4971. kérdésszám alatt
végrehajtási költség
végrehajtó Végrehajtónak fizetett előleg A válasz idejétmúlt, ugorjon a 3987-es válaszra!
Hogyan kell elszámolni a végrehajtónak fizetett előleget?
Megjelent a Számviteli Levelek 146. számában (2007. február 22.), 2994. kérdésszám alatt
végszámla
végtörlesztés
vegyes bizonylatok Vegyes bizonylatok formája
Kettős könyvvitelt vezető vállalkozás vegyes bizonylatainak alátámasztásához kell-e vezetni a könyvelési bizonylat nevű nyomtatványt? A NAV az átfogó ellenőrzés során kéri a vegyes bizonylatokat, ezek alátámasztására vezetjük ezt a nyomtatványt. Megfelelünk-e az Szt. követelményeinek, ha nem vezetjük, hanem a könyvelőprogramból kinyomtatjuk a vegyes naplót, amelyet a program sorszámoz?
Megjelent a Számviteli Levelek 270. számában (2012. augusztus 16.), 5538. kérdésszám alatt
vendégház üzemeltetése
vendéglátás
vendéglátóegység Vendéglátás nyersanyagának nyilvántartása
A vendéglátóegységeinknél a felhasznált nyersanyagokat az árukészletek között tartjuk nyilván. Helyes-e gyakorlatunk? A különböző szakkönyvekben - e témában - egymástól teljesen eltérő álláspontokkal találkozunk.
Megjelent a Számviteli Levelek 20. számában (2001. október 25.), 403. kérdésszám alatt
vendéglátóipari szolgáltatás Vendéglátó-ipari szolgáltatás feltételei
Egyik ügyfelünk vendéglátó-ipari tevékenységet folytat, ennek keretében pékárutermékeket is értékesít, amelyet helyben sütnek. A pék­árut a vállalkozó papírzacskóban adja át a vevőknek, akik vagy elviszik, vagy a vendéglátó-ipari egységben lehetőséget kapnak a helyben fogyasztásra, igénybe véve a helyiségben lévő asztalt, széket, esetleg mosdót stb. Kérdésünk az, hogy ez utóbbi esetben - amikor helyben fogyasztják el a terméket - milyen áfamértéket kell alkalmazni: 18 vagy 25%-osat?
Megjelent a Számviteli Levelek 255. számában (2011. november 17.), 5217. kérdésszám alatt
véradás, véradók jutalma Többszörös véradók jutalma
A mi kórházunkban vérellátó állomás is működik. Itt szoktak dolgozóink vért adni, és vannak, akik már többszörös véradók. A 10x-es, 20x-os, 30x-os véradó dolgozóink jutalmazásban részesülnek. Ebből a kórház minden járulékot levon, minden járulékot utána megfizet. Kérdésem a következő: nem tartozik-e ez az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 7.7. pontja szerinti donordíj fogalmába? A NAV erre a kérdésemre azt mondta, igen, mentes, de megerősítést szeretnénk kérni erre vonatkozóan.
Megjelent a Számviteli Levelek 251. számában (2011. szeptember 22.), 5154. kérdésszám alatt
versenyautó Versenyautók bérbeadása, felújítása, reklámbevétele
Egy adott társaság versenyautók bérbeadásával foglalkozik, de emellett saját autókat is indít a versenyeken. Mikor, milyen jellemző esetekben kell aktiválandó felújításként elszámolni azokat a jelentős összegű ráfordításokat, amelyek egy-egy verseny után szükségesek az újbóli indításhoz? Mikor minősül saját beruházásnak a felújítás? Ezen beszerzések áfája levonható-e? A versenyautók reklámhordozásából árbevételt is realizál a tulajdonos társaság. Kell-e ez után kulturális járulékot fizetni?
Megjelent a Számviteli Levelek 191. számában (2009. február 5.), 3981. kérdésszám alatt
versenybírói díj Versenybírói díj és költségtérítés
Egy közhasznú egyesület a magyar bajnoki versenyrendszerben csapatot indít. Az egyesület tagja az országos szakszövetségnek, tagságának éves tagdíjfizetési kötelezettségével tesz eleget, ezáltal nevezhet a bajnokságba. A bajnoki idény sorsolását és a játékvezető küldését az országos szakszövetség végzi. A sorsolás alapján kijelölt időpontokra a versenykiírásban megjelölt díjazás alapján a szövetség kiküldi a kijelölt versenybírót, akinek a bírói díja a mérkőzés napján, a hazai pályán szereplő csapatot terheli. A bírói díj két tételből áll, a versenykiírás szerint előírt játékvezetői díjból és - vidéki bíróküldés esetén - a költségelszámolásból. A kifizetésre a szövetség által rendszeresített formanyomtatvány kitöltése alapján kerül sor. A bírói díj 5-20 E Ft közötti összeg/mérkőzés, és ha van útiköltség-térítés, mely vasúti jegyek és készpénzfizetési számla alapján, vagy gépjármű-elszámolás az APEH által közzétett üzemanyagárak alkalmazásával kerül kifizetésre. Kérdések: A kiküldő és a kifizető személye ez esetben eltérő, ilyenkor erre az egy napra keletkezik-e a versenybírónak (a versenybíró nem egyéni vállalkozó) biztosított jogviszonya? Az egyesület által kifizetendő bírói díjat milyen levonások terhelik? A bruttó bírói díj után terheli-e a kifizetőt a 11%-os egészségügyi hozzájárulás, ha ez alapján nem merül fel biztosítási jogviszony? Milyen bevallási és adatszolgáltatási kötelezettsége származik a kifizetőnek a versenybírói díj után? Milyen bevallási, levonási és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a szövetségnek a fenti események szerint abban az esetben, ha a teljes bajnoki idényre a nevezési díj mellett befizetteti a részt vevő egyesületekkel a bírói díjat és a hozzá kapcsolódó járulékokat, majd az idény során a szövetség fizeti ki a bírói díjakat a sorsolás szerinti időpontokban?
Megjelent a Számviteli Levelek 208. számában (2009. október 29.), 4355. kérdésszám alatt
versenyló Versenyló vásárlása, bejelentése, nyilvántartása
Szoftvertanácsadással foglalkozó mikrogazdálkodó kft. versenylovat szeretne vásárolni Hollandiából. Egy idő után díjlovaglási tevékenységből származna bevétele. Milyen TEÁOR-számon kell ezt bejelenteni, és van-e más bejelentési kötelezettség a versenylótartással kapcsolatban? Amegvásárolt lovat a tárgyi eszközök között kell-e szerepeltetni? Hány százalékos leírási kulccsal számolom az értékcsökkenési leírást? A ló tartási és versenyeztetési költségei a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősülnek?
Megjelent a Számviteli Levelek 438. számában (2021. január 14.), 8417. kérdésszám alatt
versenytilalmi megállapodás
veszélyességi pótlék
vészhelyzet Covid-19 miatti leálláskor értékcsökkenés elszámolása
A Covid-19 miatt hozott intézkedések kapcsán zárva tartó üzletek, irodák tárgyi eszközeinek értékcsökkenés-elszámolása leállítható-e a zárlat idejére mind számvitelileg, mind a Tao-tv. szempontjából? Mit kell tenni a leállás ügyében? Mik a teendők a számviteli politika tekintetében?
Megjelent a Számviteli Levelek 427. számában (2020. június 18.), 8234. kérdésszám alatt
veszteség
veszteség (átadás kiváláskor) Veszteség átadása kiválás esetén
A társas vállalkozás 2009. augusztus 31-ével szétválással átalakult. A fordulónap mérleg szerinti eredménye veszteség volt. A kiválással létrejövő társaságra jutó veszteség az eredménytartalékot módosította az új társaságban. A fennmaradó társaság az augusztus 31-i fordulónappal "átadott" veszteséget hogyan rögzítse a könyveiben?
Megjelent a Számviteli Levelek 221. számában (2010. május 13.), 4592. kérdésszám alatt
veszteség (átalakuláskor) Veszteség kezelése átalakulásnál
A zrt.-ből kiválik 4 kft. A közgyűlés elfogadta a vagyonmérleg-tervezetet, amely tartalmazza azt, hogy a kiváló részvényesek mely eszközállományt viszik ki, illetve mekkora összegű hitelállományt vállalnak hozzá. A tervezetben 40 millió Ft veszteség van beállítva a kért átutalási időpontig. Az átalakulási tervben nincs szó arról, hogyan osztoznak a veszteségen, a kivitt ingatlan és hitel összegét milyen formában módosítja az időszak eredménye. Voltak olyan részvényesek, akik sem a zrt.-ben, sem a kiváló kft.-kben nem akartak tagok lenni. A határozatban elfogadták, hogy őket névértéken fizetik ki. A végleges vagyonmérlegben kimutatott egy részvényre jutó érték kevesebb lesz, mint a tervezetben volt. Az elszámolást kérők, illetve kiválók kötelesek elfogadni a végleges vagyonmérleg értékei alapján, hogy kevesebb összeg kerül kifizetésre, hogy az adott ingatlanhoz több hitelt kell átvállalniuk? Megegyezés alapján mehet-e a tényleges eszköz és kötelezettség kivitel a terv számai alapján, vagy kötelező a kiválóknak tudomásul venni azt, hogy a végleges adatok alapján a megállapodás szerinti eszközhöz nagyobb kötelezettséget kell kivinniük?
Megjelent a Számviteli Levelek 229. számában (2010. október 7.), 4738. kérdésszám alatt
veszteségelhatárolás
veszteségrendezés
veszteségtérítés
vételi jegy Vételi jegyen vásárlás
Vételi jegyen lehet-e továbbra is vásárolni a vállalkozásoknak a bevételt szerző tevékenységükhöz?
Megjelent a Számviteli Levelek 108. számában (2005. június 9.), 2214. kérdésszám alatt
vételi jog Vételi jog alapítása
Két belföldi társaság ingatlanhoz kapcsolódó "vételi jogot alapító szerződést" kötött azzal, hogy a vételi jog alapítójának a vételi jog ellenértékét, kétmillió forintot a vételi jog jogosultja köteles megfizetni, függetlenül attól, hogy él-e a vételi jogával. Kérem álláspontjukat ennek az ügyletnek az adóra (áfa, számlázás), illetve számviteli elszámolására vonatkozóan!
Megjelent a Számviteli Levelek 274. számában (2012. október 18.), 5623. kérdésszám alatt
vételi opció Vételi opciós díj elszámolása
A társaság visszavásárolta egyik üzletrészét. Egyidejűleg egy másik társaságnak vételi opciós jogot adott a visszavásárolt üzletrész későbbi időpontban történő megvásárlására. Hogyan kell elszámolni a kapott opciós díjat? El kell-e határolni, ha a visszavásárolt üzletrész értékesítése a mérlegfordulónapig nem történt meg?
Megjelent a Számviteli Levelek 85. számában (2004. június 10.), 1753. kérdésszám alatt
vetélkedő Fotópályázat a társaság munkavállalói részére
Építési tevékenységet folytató társaság fotópályázatot hirdet a társaság munkavállalói részére (kb. 400 fő). A pályázatra saját készítésű, fényképezőgéppel vagy mobiltelefonnal fotózott fényképpel lehet nevezni. A fotókat egy 5 tagú belső zsűri bírálja el, majd egy fordulónyertest hirdet. A fotópályázat nem kapcsolódik a munkavállalók feladatköréhez. A nyertes pendrive-ot vagy memóriakártyát kap. A nyeremény értéke kb. 5-10 ezer forint. Minek minősül ebben az esetben a vetélkedő, illetve a résztvevők díjazása, milyen adó- és közterhek vannak, és azok kit terhelnek? Hogyan kell könyvelnie, adóznia, bizonylatolnia a vállalkozásnak ebben az esetben? Alkalmazható az Szja-tv. 76. § (5) bekezdése az adókötelezettség megállapítása során?
Megjelent a Számviteli Levelek 415. számában (2019. november 7.), 8067. kérdésszám alatt
vetítési alap Betanítási költségek megosztása
Kapcsolódva a Számviteli Levelek 1. számában a 11. kérdésre adott válaszukhoz, számítástechnikai rendszerek betanítási költségeit meg kell-e osztani az egyes eszközök között, és ha igen, mi legyen a vetítési alap?
Megjelent a Számviteli Levelek 11. számában (2001. május 31.), 207. kérdésszám alatt
vetítési jog Csomagban értékesített vetítési jog
Egy társaság televíziós csatornát üzemeltet. A csatornán vetített filmek, filmsorozatok licencét a licenctulajdonosok "csomagban" értékesítik: egy szerződésben számos film, illetve filmsorozat vetítési joga kerül értékesítésre. A csomagban lévő filmek vetítési jogát különböző időpontokban kezdődő és végződő, rendszerint 2 vagy 3 éves időszakra (jogperiódusra) bocsátja rendelkezésre a jogtulajdonos. A szerződésben foglalt összesített jogdíj számlázására devizában, rendszerint több részletben (2-6 részlet), elhúzódva kerül sor, többnyire a jogperiódusok érvényességének első egy-másfél évében. Bár a szerződésben foglalt összes jogdíj filmekhez van rendelve - a filmek, a filmsorozatok egyedileg árazva vannak -, de az egyes jogdíjrészletek nem köthetők meghatározott filmekhez, hanem a szerződésben foglalt minden egyes film jogdíját arányosan tartalmazzák. A társaság a filmeket éven túli időszakban hasznosítja. Mi a helyes számviteli elszámolása, nyilvántartása az ilyenformán beszerzett licenceknek? További kérdés: az egyes megoldások esetén milyen árfolyamot kell használni?
Megjelent a Számviteli Levelek 215. számában (2010. február 18.), 4485. kérdésszám alatt
vetőmag pótlása Ki nem kelt napraforgó pótlására kapott napraforgó
Cégünk mezőgazdasági vállalkozás. A 2019 tavaszán elvetett napraforgó-vetőmag nem kelt ki. A forgalmazó elismerte a vetőmag hibáját, ezért térítés nélkül a korábban vásárolt vetőmag helyett ugyanannyi zsák vetőmagot adott át cégünknek (az értéke kevesebb, fajtaváltozás miatt), amelynek az értékét az anyagokkal szemben könyvelnénk a 96. számlára, majd vetés után a 711/511-re. A könyvelésben a vásárolt selejtes vetőmag értékét a napraforgó költségéről [711/511.] a selejtek közé könyvelnénk át. Helyes-e ez az eljárás? Hogyan kell könyvelni az elvetett selejtes vetőmagot?
Megjelent a Számviteli Levelek 409. számában (2019. augusztus 8.), 7992. kérdésszám alatt
vevőanalitika Vevőanalitika a könyvelési rendszeren kívül
Lehetséges-e a vevőanalitikának a könyvelési rendszeren kívüli kihelyezése, vagyis egy külön szoftverben való kezelése? A vevőszámlákat egy cég külön számlázóprogrammal állítja ki, a számlák kiegyenlítését is ezen program fogja rögzíteni. Lehetséges-e a számlázóprogram alapján havonta összesítve könyvelni az árbevételt, az áfát és a vevőkövetelést, a számlakiegyenlítéseket? A könyvelőprogram használatát kötelező jelleggel nem írja elő törvény vagy jogszabály, így akár kézzel is végezhető a könyvelés. Ezért véleményünk szerint, ha biztosítani tudjuk a megfelelő analitikák meglétét, akkor a fenti eljárás elfogadható. Kérjük a fentiekkel kapcsolatos állásfoglalásukat!
Megjelent a Számviteli Levelek 353. számában (2016. október 13.), 7105. kérdésszám alatt
vevőelőleg elszámolása Vevőktől kapott előlegek elszámolása
Szíveskedjenek ismertetni a vevőktől kapott előlegek elszámolását, kitérve annak minden lépésére (a pénz átutalása, az előlegszámla kiállítása, a termék értékesítéséről a számla kiállítása, az előleg beszámítása)! Kérem, hogy a fentieket forintban is és devizában is ismertessék, különösen az egyes eseményeknél használt árfolyamokra, árfolyam-különbözetekre, az esetleges év végi értékelésekre!
Megjelent a Számviteli Levelek 192. számában (2009. február 19.), 4001. kérdésszám alatt
vevői készlet
vevői kör értékesítése
vevőkövetelés
vevőkövetelés faktorálása Vevőkövetelések faktorálása keretszerződés keretében
Ha egy cég milliárdos nagyságrendben rendszeresen faktoráltatja vevőköveteléseit keretszerződés keretében egy bankkal (a vevői hosszú fizetési határidő miatt), ez van-e befolyással az áfa elszámolására? A cég az általános szabályok szerint számítja az áfát, alapvetően termékértékesítéssel foglalkozik.
Megjelent a Számviteli Levelek 173. számában (2008. április 17.), 3631. kérdésszám alatt
vevőtalálkozó
vezető tisztségviselő
vezetői tanácsadás Vezetői tanácsadás
A külföldi anyavállalatok minden év végén számlát bocsátanak ki a magyar leányvállalatok részére management-fee címen az év közben nyújtott vezetői tanácsadás ellenértékeként. Kell-e e szolgáltatás ellenértékével növelni a társasági adó alapját? Kell-e, s ha igen, hogyan e munkák teljesítését, megvalósulását igazolni?
Megjelent a Számviteli Levelek 75. számában (2004. január 22.), 1561. kérdésszám alatt
villamos energia értékesítése Napelemmel előállított villamos energia értékesítése
Cégünk napelemmel villamos energiát állít elő, és a felesleget az országos hálózatnak értékesíti. Mi a helyes számviteli elszámolás?
Megjelent a Számviteli Levelek 270. számában (2012. augusztus 16.), 5553. kérdésszám alatt
villamosenergia-hálózati csatlakozási díj Közcélú szabadvezeték-létesítési díj
Könyvelőirodaként egyik cégünknél olyan számlával találkoztunk, amelyet az áramszolgáltató állított ki "közcélú szabadvezeték-létesítési díj" megnevezéssel. Gyakorlatilag odavezették az áramot a kft. telephelyére. Ez vajon a korábbi hálózatfejlesztési hozzájárulás más néven? Hogyan kell könyvelni?
Megjelent a Számviteli Levelek 351. számában (2016. szeptember 8.), 7079. kérdésszám alatt
visszaigényelt termékdíj Visszaigényelt termékdíj elszámolása
A kft. termékdíjköteles terméket állít elő, amely termék értékesítésekor felszámítja a termékdíjat és azt befizeti az APEH-hoz. E termék előállításához olyan alapanyagot használ fel, amely után a szállító szintén termékdíjat számított fel. Az alapanyagként felhasznált termék után megfizetett termékdíj visszaigényelhető, de nem az APEH-től, hanem a KvVM-től. Hogyan kell könyvelni a szállítónak fizetett, az értékesítéskor felszámított, illetve a visszaigényelt termékdíjat? Van-e sajátosság a könyvelésben akkor, ha a termékdíjat csak a mérlegkészítés időpontja után lehet visszaigényelni?
Megjelent a Számviteli Levelek 85. számában (2004. június 10.), 1750. kérdésszám alatt
visszaigénylés
visszaírás
visszamaradt anyag Visszamaradt anyag értékesítése
Társaságunk külföldről behozott vasanyagból eszközöket állít elő, amelyeket visszaszállítunk külföldre. A gyártásból visszamaradt, még felhasználható anyagokat készletre vettük, és időbelileg elhatároltuk. A visszamaradt anyag egy részét értékesítettük, más részét belföldi munkákhoz felhasználtuk. Az értékesítésről számla készült (T 381 - K 9891), kapcsolódó tételként könyveltük az anyagfelhasználást (T 5114 - K 211). Kell-e könyvelni az időbeli elhatárolás megszüntetését? A saját felhasználást belső bizonylat alapján könyveljük (T 5114 - K 211), megszüntetve az időbeli elhatárolást is (T 4833 - K 9891). A saját felhasználásnak van-e áfavonzata?
Megjelent a Számviteli Levelek 71. számában (2003. november 13.), 1478. kérdésszám alatt
visszáru
visszáru Közösségen belül Közösségen belül visszaküldött termék
Közösségen belüli vevőnk egy átvett rakomány minőségi hibája miatt kér cégünktől engedményt. (A hiba csak a felhasználáskor derülhet ki.) Hogyan kell ezt bizonylatolni? Mi a helyzet akkor, ha nem küldi vissza a hibás árut, és hogyan kell eljárni akkor, ha visszaküldi? Kell-e jóváíró számlát kiállítani? Ha igen, akkor milyen árfolyamot kell használni? Ez akkor is érdekel, ha esetleg nem számlát, hanem más számviteli bizonylatot kell kiállítani. Az áfabevallást érinti?
Megjelent a Számviteli Levelek 262. számában (2012. március 22.), 5374. kérdésszám alatt
visszaszállítás
visszaszámlázás
visszatartás
visszatérés
visszatérés (evából) Evából visszatérés
Az evából a Tao-tv. hatálya alá visszatérő bt.-nek az evába való belépésekor 1 millió forint értékű ingatlana volt, amelyet az Eva-tv. hatálya alatt felújított, ingatlanszakértő szerint jelenleg 16 millió forintot ér. Ezt az ingatlant a visszatérés után is használni kívánja. Ezen tétel miatt keletkező összeg hogyan szerepel az eredménytartalékban? Adózott vagy adózatlan?
Megjelent a Számviteli Levelek 310. számában (2014. augusztus 14.), 6388. kérdésszám alatt
visszatérés (katából) Hiteltartozás az Szt. hatálya alá történő visszatéréskor
A kata hatálya alá 2014 januárjától bejelentkezett bt. banki tartozását 2016. évben a kültag egy összegben megfizette. Amikor a bt. visszatér az Szt. és a társaságiadó-törvény hatálya alá, akkor a nyitó mérlegben a tag által a banknak egy összegben visszafizetett tartozást szerepeltetni kell? A kata időszaka alatt bevételi nyilvántartást vezetett.
Megjelent a Számviteli Levelek 359. számában (2017. január 26.), 7204. kérdésszám alatt
visszatérítés Szavatossági kötelezettség, egyszeri visszatérítés
A 2006. évi V. törvény 110. §-ának (6) bekezdése szerint: a végelszámoló és a jogosult között létrejött megállapodás alapján mód van arra is, hogy a jogosult egyszeri visszatérítést kapjon. A jövőben felmerülő szavatossági kötelezettségre vonatkozó egyszeri visszatérítést kell-e számlázni, és hogyan kell könyvelni?
Megjelent a Számviteli Levelek 204. számában (2009. szeptember 3.), 4269. kérdésszám alatt
visszatérített adó Visszatérítendő adóterhek elszámolása
Cégünknél az APEH átfogó ellenőrzést tartott a 2002-2004. évek vonatkozásában 2007-ben, amelynek során adóhiányt, adóbírságot, mulasztási bírságot, késedelmi pótlékot állapított meg, amelyet az APEH-határozat jogerőre emelkedését követően még 2007-ben megfizetett a cég. Mivel a hiba jelentősnek minősült, az adóhiányt 2002-2004. évekre könyveltük önrevízióként, a szankciókat pedig 2007-re. 2007. év végén az APEH-határozatot bírósági úton megtámadtuk. 2008. év végén a bíróság helyt adott kérelmünknek, és az APEH-et új határozat hozatalára kötelezte. Az új APEH-határozat 2009-ben várható a befizetett összegek visszafizetésével és késedelmi kamattal. Az APEH által visszatérítendő adóterhet és bírságokat hogyan és mely évekre kell elszámolni? Ezek a tételek a társaságiadó-bevallásban hogyan vehetők figyelembe?
Megjelent a Számviteli Levelek 194. számában (2009. március 19.), 4028. kérdésszám alatt
visszavásárlás
visszavásárlási kötelezettség Visszavásárolt hibridkukorica-vetőmag elszámolása
A társaság hibridkukorica-vetőmag értékesítésével foglalkozik. 2005-ben egy kht. által kiírt pályázaton államilag minősített hibridkukoricavetőmag-értékesítést végzett. Adásvételi szerződés alapján az értékesítés visszavásárlási kötelezettség mellett történt. Az áru a kht. központi raktárába betárolásra került, annak áfával növelt ellenértékét társaságunk számlája alapján a kht. 2005-ben kiegyenlítette. Az adásvételi szerződés mellékletét képezi a szerződéses értéknek a 150 százalékával megegyező saját, nem forgatható fedezeti váltó. A vetőmag 2006-ban visszavásárlásra került. A kht. számlázta felénk a vetőmag ellenértékét, plusz felárat, plusz áfát. 2005-ben ki kell-e mutatni a vetőmag ellenértékét árbevételként? A visszavásárlási kötelezettség miatt el kell-e határolni? Adóalapot képez-e a bevétel 2005-ben? Hogyan kell könyvelni, és hol kell kimutatni a 150 százalékos váltókötelezettséget? Hogyan kell könyvelni a visszavásárlást?
Megjelent a Számviteli Levelek 133. számában (2006. július 20.), 2708. kérdésszám alatt
visszavásárolt üzletrész
visszavett áru Érték nélküli visszavétel bizonylatolása
Cégünk nyomatókba tonerek és festékpatronok utántöltésével is foglalkozik. Az üres, kifogyott festékpatronokat, tonereket vagy visszavásároljuk, vagy érték nélkül vesszük vissza a magánszemélyektől. Ez utóbbi esetben mi a teendő? Milyen bizonylat alapján történjen a könyvelés?
Megjelent a Számviteli Levelek 223. számában (2010. június 24.), 4630. kérdésszám alatt
visszavett eszköz Eladott számítógépes rendszer visszavétele
A kft. 2002 novemberében eladott egy számítógépes rendszert részletfizetéssel. A teljes eladási árat elszámolta egyéb bevételként, a számítógépes rendszert nyilvántartásából kivezette. A mérlegkészítés időpontja előtt, 2003 márciusában a kft. a szóban forgó eszközt visszaszállította, mert a vevő nem fizetett. Az eltelt időszakra jutó használat miatt csökkentett áron jóváíró számlát állított ki a visszavételről az eladó, amellyel a 2003. évi egyéb bevételt csökkentette. Helyesen járt-e el a kft.? A visszavett eszközt a kft. tárgyi eszközként kívánja hasznosítani. Milyen értéken történjen az állományba vétel? Van-e jelentősége számviteli, adózási szempontból annak, hogy a visszavétel a mérlegkészítés időpontja előtt vagy után történt?
Megjelent a Számviteli Levelek 76. számában (2004. február 5.), 1587. kérdésszám alatt
visszlízing
viszonteladói tevékenység Viszonteladói tevékenység áfája
Egy autókereskedelemmel foglalkozó társaság az Áfa-tv. előírásainak megfelelően alkalmazza a 214-227. §-ban előírtakat. Kérdésünk az, hogy az áfa felszámítása mellett beszerzett járműveket neki is áfa felszámítása mellett kell értékesíteni? Az APEH-árverés keretében beszerzett autókról számlát nem kap, csak a befizetés és az árverezési jegyzőkönyv áll a könyvelés rendelkezésére. Helyes-e ez így? A tevékenységéhez (ami így vegyes, normál és viszonteladói adózás) kapcsolódó beszerzések (pl. könyvelési díj, ügynöki jutalék, tárolási díj) áfája levonásba helyezhető-e? A Közösségen belüli értékesítés tekintetében az Áfa-tv. alapján elfogadható az a gyakorlat, hogy a szerződésben magyarországi teljesítés van, a számlázás áfa felszámítása nélkül, a kiléptetést alátámasztó CMR kiállítására csak hónapokkal később kerül sor? Tehát az árut a Közösség más tagállamába kiszállítják, csak nem a számla szerinti teljesítés időpontjában.
Megjelent a Számviteli Levelek 193. számában (2009. március 5.), 4019. kérdésszám alatt
viszonylati jegy Viszonylati jegy elszámolása
Az e-útdíj rendszer (HU-GO) regisztrált felhasználói vagyunk. A rendszerbe rögzítettek olyan járművet is, mely nem a társaság (kft.) tulajdona, erre a járműre viszonylati jegyet vásároltak. Ebben az esetben lehetséges-e a megvásárolt tétel költség­elszámolása, célszerű-e továbbszámlázni azt?
Megjelent a Számviteli Levelek 313. számában (2014. október 9.), 6452. kérdésszám alatt
vitatott számla Áfa: "vitatott" számla
Hogyan alakul a "vitatott" számla utáni áfafizetési kötelezettség?
Megjelent a Számviteli Levelek 11. számában (2001. május 31.), 199. kérdésszám alatt
vitatott teljesítés
vitorlás kishajó Vitorlás kishajó beszerzése, üzemeltetése
Társaságunk vitorlás kishajó beszerzése mellett döntött. A beszerzés célja a partnerekkel, illetve a munkavállalókkal történő megbeszélések helyszínének biztosítása, valamint a munkavállalók, tulajdonosok üdültetéséhez való felhasználása. Társaságunk valamennyi felmerülő adót és járulékot meg kíván fizetni. A vitorlás beszerzésekor felmerülő áfa a beszerzés, így az aktivált összeg részét képezi, azaz nem helyezhető levonásba? A kishajó beszerzési értékét terheli-e más adó? (Itt az egyes meghatározott juttatásokat terhelő adókra gondolok.) A kishajó használata során mikor és milyen költségeket terhel szja + szocho?
Megjelent a Számviteli Levelek 427. számában (2020. június 18.), 8245. kérdésszám alatt
vízadagoló berendezés Vízadagoló berendezéssel természetbeni juttatás
A kft. bérel egy vízadagoló berendezést, 5 fokos hideg víz és 90-95 fokos forró víz (kávé, tea és instant italok) készítéséhez. A munkáltató ezt valamennyi munkavállalója (5 fő) részére biztosítja. A szállító leszámláz 1 hónapra 19 liter vizet, ballonbetéti díjat, műanyag poharat, összesen 8321 Ft+áfáért. Mi a helyes elszámolás, a bérleti díj egyéb szolgáltatás, a víz természetbeni juttatás vagy adóköteles jövedelem?
Megjelent a Számviteli Levelek 114. számában (2005. szeptember 29.), 2345. kérdésszám alatt
vízdíj
vízdíjkedvezmény Vízdíjkedvezmény
Önkormányzati feladatot ellátó nonprofit kft. dolgozóinak rendszeresen ad vízdíjkedvezményt. A vízdíj teljes összegét kiszámlázza részükre, és ebből vonja le a kedvezmény összegét. Helyesen jár-e el a cég, ha a vízdíj teljes összegét árbevételként könyveli (T 311 - K 911, 467), a kedvezményt pedig költségként (T 5 - K 311)? A kedvezmény után megfizeti az adót és a járulékokat, mint a természetbeni juttatások után?
Megjelent a Számviteli Levelek 209. számában (2009. november 12.), 4375. kérdésszám alatt
víziközmű
víziközmű-társulat
víziközmű-társulat megszűnése Vízitársulat megszűnése
Korábban alapított víziközmű-társulatot szeretnénk megszüntetni, mivel nem tudta a szennyvízcsatornázáshoz az anyagi forrást önerőből, illetve pályázati úton megszerezni. Kérem tájékoztatásukat az ezzel kapcsolatos adózási és számviteli feladatokról, illetve az egyéb szükséges adminisztrációs teendőkről!
Megjelent a Számviteli Levelek 281. számában (2013. március 7.), 5781. kérdésszám alatt
víziközművagyon Víziközművagyonon végzett felújítás
Hogyan történjen az önkormányzat tulajdonában álló törzsvagyonon a víziközmű-társaság által végzett felújítás átadása az önkormányzat részére? Kell-e a gazdasági eseményről számlát kiállítani? Ha igen, milyen megnevezéssel történjen a gazdasági esemény megjelölése?
Megjelent a Számviteli Levelek 199. számában (2009. május 28.), 4174. kérdésszám alatt
vizitdíj
vízkészletjárulék Vízkészletjárulék elszámolása
Tapasztalatom szerint a vízkészletjárulék elszámolásával kapcsolatban többféle megfontolás létezik, és ehhez többféle számviteli elszámolás kapcsolódhat. Lehet adójellegű befizetés, ezért egyéb ráfordításként a 867. számlán kell elszámolni. Lehet költségként elszámolandó adó, amelyet az 534. számlán kell kimutatni. Lényegét tekintve vízdíj, amelyet az államnak kell fizetni, ezért az 511. számlán anyagköltségként kell könyvelni. Melyik a helyes?
Megjelent a Számviteli Levelek 218. számában (2010. április 1.), 4536. kérdésszám alatt
vízműkút Vízműkút létesítésének elszámolása
A közhasznú társaság 34 önkormányzat tulajdonában lévő vízközművek üzemeltetését végzi. A vízközművek önkormányzati tulajdonban vannak. Az egyik önkormányzat pályázatot nyújtott be a területfejlesztési tanácshoz mélyfúrású vízműkút létesítésére, és így 4 millió forint támogatást kapott, amelyet - megállapodás alapján - átadott a kht.-nak. A kht. a kútépítést saját beruházásként valósította meg, saját erővel kiegészítve a támogatást. A mélyfúrású kutat tárgyi eszközként hol kell nyilvántartani, hogyan történik annak az értékcsökkenésileírás-elszámolása? Aktiválhatja-e azt a kht.? Vagy csak a hozzájárulása arányában számolhat el értékcsökkenési leírást?
Megjelent a Számviteli Levelek 105. számában (2005. április 28.), 2156. kérdésszám alatt
vizsgadíj
vizsgadíj bizonylatolása Vizsgadíjak bizonylatolása
Közúti járművezetők képzésével foglalkozó belföldi gazdasági társaság (Autósiskola Kft.) a közúti járművezetők és közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával összefüggő díjakról szóló 84/2009. (XII. 30.) KHEM rendeletben foglaltak alapján, az elméleti és gyakorlati vizsgák lebonyolításához a rendelet mellékletében foglalt vizsgadíjat szed a közúti gépjárművezetői képzésre és vizsgára jelentkező természetes személyektől. A vizsgadíjat a Vizsgaközpont Nonprofit Kft. bankszámlájára banki átutalással vagy készpénzben kell megfizetni. Tehát az Autósiskola Kft. a vizsgadíjat a Vizsgaközpont - lényegében a Magyar Állam - nevében és javára szedi be a vizsgára jelentkező természetes személy tanulóktól. Az Autósiskola Kft. által a képzésre jelentkezőktől beszedett elméleti és gyakorlati vizsgadíjak bemutatott számviteli elszámolása megfelel-e a számviteli törvény rendelkezéseinek? A KHEM rendelet 4. § b) pontja és az illetéktörvény 31. § (1) bekezdése első mondatának együttes értelmezése alapján a vizsgadíj megfizetésére a képzésre jelentkező természetes személy kötelezett. Ehhez kapcsolódó kérdés, hogy a Képzőközpontnak a képzésre jelentkező magánszemély részére vagy az Autósiskola Kft. részére kell a vizsgadíjról számviteli bizonylatot kiállítani? A Vizsgaközpontnak a vizsgadíjról milyen jellegű számviteli bizonylatot kell kiállítani? Azért kérdés, mert a vizsgadíj egy közigazgatási hatósági díj, amely nem minősül termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértékének. Véleményünk szerint ebben az összefüggésben a közigazgatási hatósági díj kísérő bizonylata nem az Áfa-tv. alapján kiállított számla.
Megjelent a Számviteli Levelek 445. számában (2021. május 13.), 8534. kérdésszám alatt
vízterhelési díj
voucher Reklám fejében kapott voucher
Társaságunk napilap-kiadással foglalkozik. Szerződést kötöttünk egy szállodával, a szerződésben vállaltuk, hogy őt reklámozzuk. A szálloda ezért nem fizetett nekünk, hanem vouchert ad, amit új előfizetőinknek adunk ajándékba. Hogyan kell könyvelni a vouchert, amikor azt a szálloda megküldi? Amikor az új előfizető felhasználja a vouchert, akkor a szálloda számlát küld a szolgáltatásról, amit mi összevezetünk a hirdetés számlával, így a vevő és a szállító rendeződik. A probléma az, hogy a voucher hónapokkal hamarabb itt van, mint ahogyan a partner igénybe veszi a szolgáltatást, akár éven túli is lehet az ügylet.
Megjelent a Számviteli Levelek 254. számában (2011. november 3.), 5208. kérdésszám alatt