Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Összes tárgyszó megjelenítése

adásvétel
adatbázis
adatbejelentés Kapcsolt vállalkozás bejelentése
A kapcsolt vállalkozással érintett személyek nevét és adóazonosító számát be kell jelenteni az adóhatóságnak az Art. 15. §-ának (4) bekezdése szerint. E szerint az alapítók adatait egyszer be kell jelenteni egy adatbejelentőn, és újra be kell jelenteni, mint kapcsolt vállalkozást?
Megjelent a Számviteli Levelek 18. számában (2001. szeptember 27.), 337. kérdésszám alatt
adatbiztonsági szabályzat Szabályzat aktiválása
Aktiválható-e a GDPR-előírásoknak való megfelelés érdekében kidolgozott (és beszerzett) adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat? Ha igen, milyen jogcímen? Társaságunk számviteli politikája alapítás-átszervezés és kutatás-fejlesztés költségeinek aktiválását nem engedi.
Megjelent a Számviteli Levelek 409. számában (2019. augusztus 8.), 7996. kérdésszám alatt
adatszolgáltatás (online)
adatszolgáltatás (vásárolt) Földhivatali adatszolgáltatás
Társaságunk ingatlanügynöki tevékenységet folytat. A megbízások teljesítéséhez nélkülözhetetlen adatszolgáltatás vásárlása a Földhivataltól. Költségeink mintegy 70%-a ezekből a számlákból származik. Anyagköltségként vagy hatósági díjként kell-e könyvelnünk?
Megjelent a Számviteli Levelek 198. számában (2009. május 14.), 4139. kérdésszám alatt
adatvédelmi szakértő Adatvédelmi szakértő bevonásának elszámolása
A 2018. május 25-én hatályba lépő új adatvédelmi rendelet kapcsán felmerült költségeket hogyan kell elszámolni? Cégünk például adatvédelmi szakértő bevonását tervezi, akinek a feladata lenne - többek között - a hiányosságok felmérése. A feltárt hiányosságok alapján dolgozná ki cégünk a hiányosságok kijavításának folyamatát, majd az új adatvédelmi rendelet szerinti adatkezelési szabályzatot, folyamatot.
Megjelent a Számviteli Levelek 376. számában (2017. november 30.), 7471. kérdésszám alatt
adó alapja
adó mértéke Az eva mértéke (eva)
Az evát választó bt. ugyanakkora összegű evát fizet majd, függetlenül attól, hogy az Eva-tv., vagy pedig az Szt. szerint vezeti-e a nyilvántartásait?
Megjelent a Számviteli Levelek 55. számában (2003. március 6.), 1141. kérdésszám alatt
adó számlázása Adó továbbszámlázása (áfa)
Cégünk a nagy teljesítményű személygépkocsik adója tárgyát képező személygépkocsit lízingel. A lízingszerződés értelmében a lízingcég áthárítja az adót, áfával növelten kiszámlázta nekünk az adó összegét. Véleményem szerint ez a gyakorlat helytelen. Szerintem csak az áfa nélküli összeget terhelhetné cégünkre. Ha jogosan számlázza áfával az adót a lízingcég, akkor az áfa levonható az Áfa-tv. 124. §-ának (2) bekezdése alapján?
Megjelent a Számviteli Levelek 226. számában (2010. augusztus 26.), 4678. kérdésszám alatt
adó visszatérítése Adó-visszatérítés egyezmény esetén
Ügyfelem egy amerikai vállalat magyar leányvállalata. A leányvállalat 2000 óta minden évben fizet az anyavállalat részére osztalékot, de mivel nem adott illetőségigazolást, a teljes adó levonására került sor. Most elhozta visszamenőleg 2000-ig az illetőségigazolást. Milyen feltételekkel lehet - önellenőrzésen kívül - az adót visszaigényelni?
Megjelent a Számviteli Levelek 111. számában (2005. augusztus 11.), 2283. kérdésszám alatt
adó visszatéríttetése Közösségen belül megfizetett adó visszatéríttetése
Nemzetközi közúti árufuvarozást végző cég vagyunk. A külföldi tankolásaink áfáját 2010-ben az új szabályok szerint a magyar APEH-hez nyújtjuk be. Kérdéseim: A visszaigényelt és visszakapott áfát hova kell könyvelni? Egyéb bevételként? Ezen külföldi áfa-visszatérítések általában több hónap után jönnek meg. Köteles a vállalkozó a már be­­adott áfa-visszatérítési igényét időbelileg elhatárolni? 2010-ben az összes negyedévre beadtam áfa-visszatérítési igényemet, de még egy fillért sem kaptam. Ezeket valószínűleg csak 2011-ben kapom meg. Melyik adóévet fogja érinteni a visszatérített összeg? Ha el kell határolni, akkor azt mi alapján teszem meg?
Megjelent a Számviteli Levelek 239. számában (2011. március 10.), 4943. kérdésszám alatt
adóalanyiság El nem különíthető beszerzések áfájának megosztása
Változik-e az Áfa-tv. 33. §-a (1) bekezdése a) pontjának azon rendelkezése, mely szerint nem vonható le az előzetesen felszámított adó, ha az adóalany a termékét és a szolgáltatást részben nem adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységéhez használja fel, hasznosítja?
Megjelent a Számviteli Levelek 81. számában (2004. április 15.), 1677. kérdésszám alatt
adóalap megosztása
adóalap-csökkentő
adóalap-kedvezmény
adóalap-korrekció
adóalap-növelő "Rendkívüli" értékcsökkenés és az adóalap
A rendkívüli értékcsökkenés elszámolásával és annak társaságiadó-vonzatával kapcsolatban kérdezem: mely esetben nem kell adóalapot növelő tételként elszámolni a rendkívüli értékcsökkenést?
Megjelent a Számviteli Levelek 200. számában (2009. június 11.), 4181. kérdésszám alatt
adóbevallás
adóbevallás (nem kötelező) Nem kötelező elektronikus adóbevallás
Melyik elektronikus adóbevallási kötelezettség melyik adózói körre nem kötelező? Jogszabályi hivatkozást is kérnék megjelölni!
Megjelent a Számviteli Levelek 147. számában (2007. március 8.), 2998. kérdésszám alatt
adóbevallás-tervezet Adóbevallási tervezet alkalmazásának feltételei
Az elmúlt időszakban egy új bevallási módról olvastam, nevezetesen az úgynevezett adóbevallási tervezetről. Szíveskedjenek részletezni ennek a lényegét!
Megjelent a Számviteli Levelek 340. számában (2016. február 18.), 6895. kérdésszám alatt
adóbírság Adólevonási jog módosítása
A társaságunknál folytatott ellenőrzés megállapította, hogy cégünket - egy épületberuházás kapcsán - áfalevonási jog 2013-ban nem illette meg. Az adóhiányt 2014-ben befizettük. Helyesen járunk el akkor, ha a határozat dátumával megegyezően az adott eszköz bekerülési értékét módosítjuk az adóhiány összegével, a késedelmi pótlékot, illetve az adóbírságot viszont a tárgyévre könyveljük? Szíveskedjenek a kontírozást is bemutatni!
Megjelent a Számviteli Levelek 316. számában (2014. november 27.), 6499. kérdésszám alatt
adóbiztosíték Adóbiztosíték elszámolása
Importbeszerzésnél előre kell fizetni az áfát, biztosítékként a vámhatóságnak (T 36801 - K 384)? A határozat kézhezvételekor elő kell írni az egyéb követelésekkel szemben vámhatósági kötelezettségként (T 36802 - K 465)? Majd a biztosíték elszámolását (T 465 - K 36801)? Ezt követően az előzetesen felszámított áfát (T 4661 - K 36802)? Helyesek és szükségesek-e ezek a könyvelési lépések?
Megjelent a Számviteli Levelek 158. számában (2007. augusztus 30.), 3262. kérdésszám alatt
adóelévülés
adóellenőrzés
adóelőleg
adóév
adófizetési napok Adófizetési napok
Melyek a társasági adó és az iparűzési adó megfizetésének időpontjai?
Megjelent a Számviteli Levelek 18. számában (2001. szeptember 27.), 339. kérdésszám alatt
adófolyószámla
adófolyószámlák rendezése Adófolyószámlák rendezése
Hogyan kell a számvitelben elszámolni az előző könyvelő által rendezetlenül hagyott APEH-folyószámlán megjelenő valós túlfizetések és tartozások összegeit? Jelenleg nem egyeznek az egyes adónemeken nyilvántartott egyenlegek a könyvelésben szereplőkkel. A rendezést az eredményszámlákkal szemben kell elvégezni? Ha van ráfordításként elszámolandó tétel, akkor az a társasági adó alapja megállapításakor növelő tétel lesz?
Megjelent a Számviteli Levelek 198. számában (2009. május 14.), 4135. kérdésszám alatt
adóhatósági eljárás
adóhatósági megállapítások könyvelése Nem jelentős adóhatósági megállapítások könyvelése
Társaságunkat az adóhatóság 2015. évre vonatkozóan vizsgálta az összes adónemben. A hatóság több megállapítást tett, amelyek összértéke sem éri el a jelentős összegű hibát. A jogerős határozat 2017. év októberében született. Hogyan történik az egyes adónemekre tett megállapítások számviteli elszámolása? Például a 2015. évre megállapított társasági adót hogyan szerepeltessük a 2017. évi beszámolóban, taobevallásban, illetve a könyvekben?
Megjelent a Számviteli Levelek 384. számában (2018. április 26.), 7586. kérdésszám alatt
adóhiány
adójóváírás
adókedvezmény
adóköteles bevétel Szja-tv. módosításai az evás társaságoknál
Az Szja-tv. szeptember 1-jétől életbe lépő módosításai közül a 69. § (1) bekezdésének m) pontja, (4) és (12) bekezdése vonatkozik-e az evás társaságokra, amelyek kettős könyvvitelt vezetnek, így költséget számolnak el?
Megjelent a Számviteli Levelek 139. számában (2006. október 26.), 2825. kérdésszám alatt
adóköteles tevékenység Nem ellenértékként adott támogatás áfakötelezettsége, elszámolása
Milyen áfakötelezettség kapcsolódik ahhoz a kapott támogatáshoz, amely támogatás nem konkrét megrendelés ellenértéke, a támogatás a támogatott által nyújtott szolgáltatások, értékesített termékek árát közvetlenül nem befolyásolja? Van-e eltérés a minősítésben akkor, ha a támogatott költségvetési szerv, illetve gazdasági társaság?
Megjelent a Számviteli Levelek 6. számában (2001. március 22.), 98. kérdésszám alatt
adókötelezettség
adólevonási jog Készpénzes számlában lévő áfa levonhatósága
2002 márciusában nem könyveltünk - és a havi áfabevallásba sem állítottunk be - két készpénzes beszerzési számlát. A hiba 2002 májusában derült ki. A levonható áfát be lehetett állítani a májusi adóbevallásba? Vagy a hiba csak önellenőrzéssel korrigálható?
Megjelent a Számviteli Levelek 36. számában (2002. június 6.), 711. kérdésszám alatt
adomány
adomány (természetben) Természetben adott adomány
Kiemelten közhasznú alapítvány adományokat gyűjt. Sok cég nem pénzben, hanem természetben szeretne részükre adományozni (pl. építőanyag-kereskedő faanyagot adna, asztalos a munkaerejét, nyomdaipari cég kiadványt készítene térítésmentesen). A részükre adott termék és/vagy szolgáltatás piaci értékének megfelelő összegről adható-e igazolás, amely alapján az egyéb feltételek megléte esetén az adományozó adókedvezményt vehet igénybe? Hogyan kell ezen tételeket az alapítvány könyveiben szerepeltetni, hiszen pénzmozgás nem történik? Az alapítvány jogosult-e áfa levonására, visszaigénylésére?
Megjelent a Számviteli Levelek 187. számában (2008. november 20.), 3892. kérdésszám alatt
adomány nyilvántartása Adományok nyilvántartása
Egy szociális szövetkezet adományboltot üzemeltet, ládákat helyez ki. A kapott adományokat elegendő-e értékben nyilvántartani? Hol kell nyilvántartani? Értékesítéskor árbevétel, addig rendkívüli bevétel? Ha igen, mivel szemben vezessem ki?
Megjelent a Számviteli Levelek 262. számában (2012. március 22.), 5369. kérdésszám alatt
adománygyűjtés
adómegállapítási jog Adómegállapításhoz való jog elévülésének értelmezése
Az adott cég a 2012. adóévben az áfabevallásnál havi bevallónak minősült. Az adózó a 2012. 07. havi bevallásánál nem élt önellenőrzési lehetőségével (vagy nem tett eleget önellenőrzési kötelezettségének). Az adómegállapítási jog a bevallás beadási határidejének napját tartalmazó év utolsó napjától számított öt év. Ebben az esetben mely napra kell vagy kellett volna könyvelni (így melyik évet érinti) a bevallással nem rendezett adó? Befolyásolja-e az áfa elévülését az, hogy társasági adó szempontjából ezen időszak (2012. adóév) még nem évült el?
Megjelent a Számviteli Levelek 400. számában (2019. február 14.), 7840. kérdésszám alatt
adómegosztás
adómentes
adómentes juttatás
adósságrendezés
adószakértő Ki lehet adószakértő? Mérlegképes könyvelők regisztrálása
Változott-e az adószakértői működés engedélyezési rendje? Hogyan történik a mérlegképes könyvelők regisztrálása?
Megjelent a Számviteli Levelek 15. számában (2001. július 26.), 282. kérdésszám alatt
adószám felfüggesztése
adószám törlése
adószám visszaállítása Adószám törlése, visszaállítása (számlák, áfa)
A bt. adószámát törölték be nem adott beszámoló miatt. A hiánypótlás után kértük az adószám visszaállítását, ami meg is történt. A törölt adószám hónapjai alatt érkezett számlák (közüzemi díj) és költségek (bankköltség) elszámolhatók-e költségként, az áfájuk levonásba helyezhető-e? A beszámoló időszaka teljes év, vagy csak az adószám visszaállításának dátumától kezdődik?
Megjelent a Számviteli Levelek 433. számában (2020. október 15.), 8330. kérdésszám alatt
adószámos adózó Adószámos magánszemélyek adózása, bevallása
Adószámos magánszemély adózása, bevallása ügyében kérem a segítségüket. Kérem tájékoztatásukat (az adószámos magánszemélyre vonatkozó nyomtatványok számának és a beadási határidő megjelölésével) abban az esetben, ha:
- biztosítási jogviszonyt keletkeztet a szerződés szerinti összeg,
a) a vevő adózó (társaság, egyéni vállalkozó),
b) a vevő magánszemély;
- biztosítási jogviszonyt nem keletkeztet a szerződés szerinti összeg.
Megjelent a Számviteli Levelek 356. számában (2016. november 24.), 7145. kérdésszám alatt
adótanácsadás Könyviteli, adótanácsadói tevékenység - áfa, eva
Az Eva-tv. hatálya alá tartozó, előre meghatározott díj ellenében - havi vagy negyedéves elszámolás keretében - rendszeresen könyvviteli, adótanácsadói tevékenységet végző kft. az Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése alapján a számlán a teljesítés időpontjának a fizetési határidővel megegyező időpontot tüntet fel, és ez alapján fizeti meg az evát (ez negyedéves elcsúszást is jelenthet). Árbevételként elszámolja a számlák nettó értékét. Megfelel-e a hatályos eva-, áfa- és számviteli törvényi előírásoknak a fenti gyakorlat?
Megjelent a Számviteli Levelek 180. számában (2008. augusztus 7.), 3757. kérdésszám alatt
adótanácsadó-képzés Adótanácsadó-képzés költsége
Adótanácsadó-képzés elismert költsége-e a könyvelő vállalkozásnak, akár egyéni vállalkozás keretében, akár társas vállalkozás tagjaként, illetve alkalmazottjaként történik a tanfolyam kifizetése? A számla az adott vállalkozás nevére szól. A vállalkozásnak a végzettség hiányában, jelenleg és a tanfolyam elvégzéséig nem keletkezik adótanácsadásból bevétele. Milyen feltételeknek kell megfelelni? A tanfolyam költségeinek a megtérítése miatt milyen adók és járulékok terhelik a kifizetőt?
Megjelent a Számviteli Levelek 300. számában (2014. február 13.), 6178. kérdésszám alatt
adótartozás
adótartozás (behajthatatlan) Behajthatatlan adótartozás
A cég egyéb kötelezettségei mellett adótartozásait sem tudja fizetni. Az adóhivatal többszöri vagyonfelmérés, végrehajtás megkísérlése után az adófolyószámlán felhalmozott tartozásokat kivezette a folyószámláról behajthatatlanság címén. Jelenleg az adófolyószámlán csak az ez után keletkezett kötelezettségek szerepelnek, ellentétben a könyveléssel, ahol a teljes, az idáig felhalmozott tartozást tartjuk nyilván. A könyvelésből is ki kell vezetni az adóhivatal által már nyilván nem tartott tartozásokat? Ha igen, milyen számlával szemben?
Megjelent a Számviteli Levelek 321. számában (2015. március 12.), 6575. kérdésszám alatt
adótartozás rendezése
adóteher
adótöbblet Áfahiány könyvelése
Az adózó terhére, illetve javára az áfabevallásban szereplő összeghez képest eltérést, adótöbbletet-adóhiányt állapított meg az APEH. Helyesen könyveltünk-e, ha az adóhiányt költségként, az adótöbbletet egyéb bevételként számoltuk el?
Megjelent a Számviteli Levelek 37. számában (2002. június 20.), 728. kérdésszám alatt
adótörvények 2002-ben Adózásra vonatkozó várható változások
Lesznek-e, várhatók-e olyan változások, amelyek közvetlenül vagy közvetve kihatnak a vállalkozások számvitelére, adózására, és a 2001. év végén vagy a 2002. év elején tennivalót jelentenek a vállalkozásnak, amelyek elmulasztása hátránnyal járhat számunkra?
Megjelent a Számviteli Levelek 24. számában (2001. december 20.), 467. kérdésszám alatt
adott előleg Szállítónak adott előleg
Hogyan kell könyvelni a szállítónak adott előleget, majd a megérkezett szállítói számlát?
Megjelent a Számviteli Levelek 16-17. számában (2001. szeptember 6.), 310. kérdésszám alatt
adóvégrehajtás Adóvégrehajtás, inkasszálás
Pontosan mit jelent az adóvégrehajtás, azonnali inkasszálást, vagy esetleg rögtön árverezést?
Megjelent a Számviteli Levelek 197. számában (2009. április 30.), 4104. kérdésszám alatt
adózás
adózás (egyenes) Egyenes és fordított adózás a számlán
A Számviteli Levelek 321. számában a 6587. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan megküldöm a NAV Központi Hivatalának a válaszhoz kapcsolódó tájékoztatását. Ezen tájékoztatóból idézek: Az Áfa-tv. 169. §-a i)-n) pontjainak előírásaiból "álláspontom szerint az következik, hogy fordított adózás hatálya alá tartozó tétel szerepeltethető olyan számlában is, amelyben egyenes adózás hatálya alá tartozó tételek kerültek kiszámlázásra. Ahogyan a különböző adómértékű tételeknél az adómértéket szerepeltetni kell, ugyanúgy a fordított adós tételeknél ezen tényt kell az adómérték helyett feltüntetni. Ugyanakkor az Áfa-tv. 142. § (7) bekezdése alapján a fordított adózás hatálya alá eső ügyletekről a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtójának olyan számla kibocsátásáról kell gondoskodnia, amelyben áthárított adó, illetőleg még az ún. visszafelé számított százalékérték sem szerepelhet. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ugyanazon a számlalapon nem szerepelhet olyan tétel, amely adót tartalmaz, hanem azt jelenti, hogy a fordított adózás hatálya alá tartozó ügylet számlázása során az ilyen tételre vonatkozóan adó felszámítása nem történhet meg, sőt az Áfa-tv. 169. § k) és n) pontja alapján adóösszeg nem, csak a »fordított« adózás kifejezés tüntetendő fel. Nem értek egyet tehát a beadványhoz mellékelt Számviteli Levelek magyarázatával." Kérdésem: a fentiek ismeretében is fenntartják álláspontjukat?
Megjelent a Számviteli Levelek 340. számában (2016. február 18.), 6893. kérdésszám alatt
adózás (fordított) Egyenes és fordított adózás a számlán
A Számviteli Levelek 321. számában a 6587. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan megküldöm a NAV Központi Hivatalának a válaszhoz kapcsolódó tájékoztatását. Ezen tájékoztatóból idézek: Az Áfa-tv. 169. §-a i)-n) pontjainak előírásaiból "álláspontom szerint az következik, hogy fordított adózás hatálya alá tartozó tétel szerepeltethető olyan számlában is, amelyben egyenes adózás hatálya alá tartozó tételek kerültek kiszámlázásra. Ahogyan a különböző adómértékű tételeknél az adómértéket szerepeltetni kell, ugyanúgy a fordított adós tételeknél ezen tényt kell az adómérték helyett feltüntetni. Ugyanakkor az Áfa-tv. 142. § (7) bekezdése alapján a fordított adózás hatálya alá eső ügyletekről a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtójának olyan számla kibocsátásáról kell gondoskodnia, amelyben áthárított adó, illetőleg még az ún. visszafelé számított százalékérték sem szerepelhet. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ugyanazon a számlalapon nem szerepelhet olyan tétel, amely adót tartalmaz, hanem azt jelenti, hogy a fordított adózás hatálya alá tartozó ügylet számlázása során az ilyen tételre vonatkozóan adó felszámítása nem történhet meg, sőt az Áfa-tv. 169. § k) és n) pontja alapján adóösszeg nem, csak a »fordított« adózás kifejezés tüntetendő fel. Nem értek egyet tehát a beadványhoz mellékelt Számviteli Levelek magyarázatával." Kérdésem: a fentiek ismeretében is fenntartják álláspontjukat?
Megjelent a Számviteli Levelek 340. számában (2016. február 18.), 6893. kérdésszám alatt
adózás külföldön
adózott jövedelem Külföldi telephely adózott jövedelme
Külföldi telephelyen is dolgozó építőipari cég a külföldön megtermelt jövedelme után osztalékot szeretne fizetni. Mivel a nyereségadót külföldön megfizette, az osztalék után a külföldi adótörvények szerint kell adóznia, vagy a magyar adótörvények szerint? Kiveheti-e a külföldön adózott jövedelmet osztalékként a forintpénztárból?
Megjelent a Számviteli Levelek 187. számában (2008. november 20.), 3896. kérdésszám alatt
áfa
áfa (becsléssel megállapított) Becsléssel megállapított eva és áfa
Evás kft.-ként működtünk 2008-2009-ben, mint utólag kiderült - az APEH megállapítása szerint - jogtalanul. Emiatt a fenti időszakra az APEH az Eva-tv. 22. §-ának (4) bekezdése alapján becsléssel állapítja meg az adót. A becslési eljáráshoz bekérték a társaság összes bizonylatát, és ezek alapján állapították meg a társaságiadó- és az áfakötelezettségünket. A becslés során teljeskörűen elfogadták a beadott bizonylatokat, és kizárólag azok alapján állapították meg az adókötelezettségeket, és közölték, hogy hiába vannak meg a szabályos bejövő számláink, azok áfatartalmát nem lehet levonásba helyezni, hivatkoztak az Eva-tv. 22. §-ának (6) bekezdésére. Jogos az APEH álláspontja? Véleményem szerint ez a kitétel csak arra vonatkozik, amikor az adóhatóság a becslés során - számla hiányában - becsüli a költségeket is.
Megjelent a Számviteli Levelek 227. számában (2010. szeptember 9.), 4700. kérdésszám alatt
áfa (kivetett) Kivetett vám és áfa visszatérítése
A kivetéssel megállapított import utáni vám és áfa kérelemre történt, utólagos helyesbítését (csökkentését) követően a NAV a visszajáró összeget kiutalta ügyfelemnek. A visszatérített vámköltséget az áruk beszerzési értékének módosításaként könyveltem, a visszautalt áfa könyvelésében viszont bizonytalan vagyok, egyéb bevételként könyvelném. Helyesen gondolom?
Megjelent a Számviteli Levelek 377. számában (2017. december 14.), 7479. kérdésszám alatt
áfa (közösségen belül) Közösségen belül vásárolt alkatrész áfája
Áfaalany, negyedéves bevalló, közösségi adószámmal rendelkezik. Olaszországból vásárolt alkatrészt. A számlát euróban állították ki, adót nem tartalmaz a számla. A termék 27%-os áfás. Az áfabevallás melyik sorában kell szerepeltetni a beszerzést, illetve A 60-as összesítő nyilatkozatot is kell benyújtani? Ha a teljesítés napján érvényes számlavezető bank által alkalmazott eladási árfolyamot alkalmazom, az megfelel a könyvelésben és az áfabevallásban is?
Megjelent a Számviteli Levelek 348. számában (2016. július 14.), 7020. kérdésszám alatt
áfa (le nem vonható)
áfa (levonható) Levonható áfa "továbbgörgetése"
A 2018. 10. havi áfabevallásban levonásba helyezett előzetesen felszámított adót kisebb-nagyobb eltérésekkel a következő időszakra átvihetőként görgetjük tovább. A vállalkozás havi bevalló, az áfaösszeg nem éri el az egymilliót, tehát nem igényelheti vissza. Bevétele az előző évhez képest jelentős mértékben lecsökkent, a fizetendő és az előzetesen felszámított áfa különbözete csak pár ezer forint. Meddig viheti tovább?
Megjelent a Számviteli Levelek 422. számában (2020. március 19.), 8171. kérdésszám alatt
áfa 2003-ban Áfamérték-változások 2003. január 1-jétől
Széles ügyfélkörrel rendelkező könyvelőként szeretnénk pontos és teljes körű felvilágosítást kapni a 2003. január 1-jétől életbe lépő áfamérték-változásokról.
Megjelent a Számviteli Levelek 53. számában (2003. február 6.), 1082. kérdésszám alatt
áfa alapja Áfa alapja skontó esetén
Társaságunk - bizonyos beruházási szállítóival kötött szerződés alapján - az egyes beruházások tekintetében a kapott számlák ellenértékéből skontó levonására jogosult, amennyiben a számla összegét egy bizonyos határidőn belül kiegyenlíti. Értelmezésünk szerint a skontót az ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel adják, így nem módosítja a termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás áfaalapját. A skontóval történő engedmény adása esetén a számlázott érték nem változik, így nem kell a skontó értékével a beruházás értékét módosítani. Helyesen értelmezi társaságunk a jogszabály idevonatkozó részeit? Mi dönti el, hogy a skontó esetében kell-e az áfaalapot csökkenteni?
Megjelent a Számviteli Levelek 225. számában (2010. augusztus 5.), 4661. kérdésszám alatt
áfa ellenőrzése
áfa könyvelése
áfa vegyes üzemeltetés esetén Sportegyesület csarnoképítésének áfája
Sportegyesület csarnokot épít. Tárgyi mentes a tevékenységünk, de az ingatlan hasznosítása miatt van áfás is. A csarnok 2020 körül készül el, alapvetően saját hasznosításra épül. Ha aktiváljuk a csarnokot, csak akkor helyezhetjük levonásba az áfát? Mivel saját munka is van benne, emiatt saját rezsis beruházásként megállapítom a bekerülési értéket, és ez alapján fizetem az áfát? Ekkor a teljes áfát levonásba helyezhetem, ha 2 éves számláról van szó? Majd minden évben kiszámolva az adómentes és a nem adómentes arányt, innentől 20 éven át - követve az évre jutó áfarészt - az aránynak megfelelően korrigálom? Mivel kevés áfás bevétel lesz, megoldható, hogy aktiváláskor nem állapítom meg a bekerülési értékre jutó áfát, de semmit nem helyezek levonásba? Vagy csak akkor, ha az önerőt nem tesszük bele? Azért, hogy ne legyen saját rezsis beruházás. Mit tanácsolnak?
Megjelent a Számviteli Levelek 386. számában (2018. május 31.), 7630. kérdésszám alatt
áfa visszaigénylése
áfaarányosítás
áfabevallás
áfahiány
áfakötelezettség Áfakötelezettség az önkormányzatoknál
Mely értékesítések áfakötelesek az önkormányzatoknál? Milyen feltételek mellett vonható le a beérkező számlák előzetesen felszámított áfája?
Megjelent a Számviteli Levelek 191. számában (2009. február 5.), 3986. kérdésszám alatt
áfakövetelés Áfakövetelés lejárata
2004. évben alakult a bt. Az alakulás évében felmerült beruházások áfáját és az alakulás költségeivel kapcsolatos számlákban foglalt áfát levonásba helyezte. Árbevétel hiányában ténylegesen levonni nem tudta, azóta is átvihető követelésként szerepel az áfabevallásban, a könyvekben. Ennek az áfakövetelésnek van-e lejárata, és ha van, mikor jár le? A lejáratot az áfabevallásban hogyan kell rendezni? Ha nincs lejárata, a végelszámolás befejezésekor ez az áfa visszaigényelhető-e?
Megjelent a Számviteli Levelek 254. számában (2011. november 3.), 5201. kérdésszám alatt
áfakulcsváltás Áfakulcsváltás a számlázásban
Cégünk ingatlan-bérbeadással foglalkozik, a bérleti díjat negyedéves időszakokban előre számlázza. 2011. december hónapban számlázza a 2011. december és 2012. február közötti időszakra vonatkozó bérleti díjat. A számlán a teljesítés és a fizetési határidő is 2011. december. 25%-os áfakulccsal kell kiállítani a számlát, vagy szükséges-e megosztani a 2011/2012-es évre vonatkozó bérleti díjat 25 és 27%-os áfára?
Megjelent a Számviteli Levelek 259. számában (2012. február 2.), 5291. kérdésszám alatt
áfalevonás
áfalevonás (jogosulatlanul) Jogosulatlanul levont áfa elhatárolása
Az APEH 2006-2007. évre vonatkozóan lefolytatott vizsgálata a kft.-nél 50 M Ft jogosulatlanul levont áfát állapított meg. A bírsággal és pótlékkal együtt tetemes adóterhet el lehet-e határolni a következő évekre, hogy elkerüljék a 2010. év esetleges veszteségét?
Megjelent a Számviteli Levelek 233. számában (2010. december 2.), 4816. kérdésszám alatt
áfalevonás helyesbítése Le nem vonható áfa levonásba helyezett összegének helyesbítése
Ügyfelünk kft.-ként 1/1 arányban tulajdonol egy nagy forgalmú, jól prosperáló kft.-t. A vállalkozás megvásárlása előtt az átvilágítási munkálatokhoz kapcsolódó tanácsadási munkákat ügyfelünk nettó módon mutatta ki könyveiben, a számlák előzetesen felszámított áfáját levonásba helyezte. A NAV az anyavállalatnál 2015-ben adó­ellenőrzés során adóbírságot állapított meg (ami 2016 januárjában jogerőre emelkedett), arra való hivatkozással, hogy a felszámított áfa nem volt levonható. Kérdéseink: a bekerülési értéknél figyelembe nem vett áfát hogyan kell könyvelni? (A kapcsolódó számlák a bekerülési érték részeként lettek kimutatva!) Költségkénti elszámolásnál van-e társaságiadóalap-módosítás? Szükséges-e erre céltartalékot képezni? A beszámoló készítésekor az adóhatósági megállapítást ismeri a vállalkozás, azt a 2015. évi beszámolóban figyelembe kell-e venni?
Megjelent a Számviteli Levelek 343. számában (2016. április 14.), 6947. kérdésszám alatt
áfalevonási jog Nem érvényesített áfalevonási jog és következményei
Áfakörös cég tárgyi eszközt vásárolt áfásan, de az áfalevonással nem élt. Amennyiben 60 hónapon belül eladja a tárgyi eszközt, amiről áfás számlát állít ki, arányosítható-e a levonható áfa és milyen mértékben?
Megjelent a Számviteli Levelek 438. számában (2021. január 14.), 8410. kérdésszám alatt
áfamentes szolgáltatás Euróban számlázott áfamentes szolgáltatás
Belföldi partnerünk euróban számláz áfamentes szolgáltatást. A számlája késve érkezett. A számlán árfolyamot nem tüntetett fel. Kérdésem az, ha a következő hónapra könyvelem, akkor milyen árfolyamot használjak? A számla kiállításakor érvényes hivatalos MNB-árfolyamot, vagy a teljesítéskor érvényeset? (Ez a számlabeérkezés napja.) Erre a számlára érkezett egy jóváírás, amely az eredeti számla kiállítását követő hónapban lett kiállítva. Itt milyen árfolyamot kell alkalmazni? A jóváírás dátumakor érvényeset, vagy az eredeti számla könyvelésekor használt árfolyamot?
Megjelent a Számviteli Levelek 234. számában (2010. december 16.), 4849. kérdésszám alatt
áfamódosítás Áfamódosítás hatása
Áfaalany több éven keresztül vett igénybe jogi szolgáltatást. A számla kibocsátója figyelmen kívül hagyta az Áfa-tv. azon változását, mely szerint a jogi szolgáltatás nem tartozik a tárgyi adómentes tevékenységek közé. A két fél 2007 júliusában megállapodott, hogy a kibocsátott számlákat úgy módosítják, hogy a számlák végösszege nem változik, a számlákat befogadónak további fizetési kötelezettsége a számlahelyesbítések miatt nem keletkezhet. A számlák befogadójánál csökken az elszámolt költségek összege, így nő az eredménye. Kell-e utólagos engedményként kezelni az áfa szerepét? Kell-e az eredménynövekedés miatt a társasági adót önellenőrzéssel módosítani? Elfogadható-e a két fél megállapodása az áfa visszafelé történő számítására?
Megjelent a Számviteli Levelek 160. számában (2007. szeptember 27.), 3308. kérdésszám alatt
agrártámogatás
airbnb Kérdések az AirBnB kapcsán
Egyesült Királyságban élő magyar állampolgár vagyok, adószámmal, állandó lakcímmel rendelkezem e honban, azonban állandó életterem: UK. Budapesti lakásomat nem szeretném parlagon hagyni, ezért úgy döntöttem, AirBnB-ztetni fogok. Jogkövető vagyok, ezért minden lehetséges információt átolvastam, de maradtak nyitott kérdések. Ebben szíveskedjenek segíteni! Tájékozódásom alapja a NAV 10. számú munkafüzete volt. Számos kérdésem ezek után nyitott. Azt értem, hogy számláznom kell, és választhatom az AM formát, miután adószám (bejelentkezési kötelezettség) nélküli magánszemélyként szeretném a tevékenységet folytatni.
1. Azt olvastam valahol, hogy nem is kell számlát, csak "számviteli bizonylatot" kibocsátanom ebben az adózási módban. Igaz ez? És ha kell is - itt szabadúszó művészként dolgozom -, saját készítésű számlaformátumom van. Ha azt új, zárt tartományként használom, megfelel-e a hazai előírásoknak? Mi a könnyű és megfelelő megoldás? Azt már tudom a Számviteli Levelek alapján, hogy pdf-formátumban miként kell eljárni. Ez is megfelelő lenne - persze csak akkor, ha nem magyar nyelvű, esetleg bilingvis a számla?
2. Az előzőekből következik, hogy a hatóságnak biztosítani kell a bizonylatokhoz való hozzáférést vs. ellenőrzést, ám azok az én számítógépemen lesznek az Egyesült Királyságban! Gondolom, nem jönnek ki, nekem meg nem kell hazajönnöm. Természetesen hazai eurószámlám van, arra fognak fizetni. Kell megjelölnöm képviselőt? Hogyan, hol, miként? (Van ügyfélkapum.) Mi a jogkövető megoldás?
3. Olvasom az áfa kapcsán, hogy az AirBnB-nek fizetett jutalék miatt nemzetközi adószámot is váltanom kell. Ezzel mi a helyzet? Nem értem a füzet magyarázatát az áfaalapot illetően. Hogyan? Mit? Mire számolva? Miért? Kitérnének ismét erre is egy példával?
Megjelent a Számviteli Levelek 382. számában (2018. március 22.), 7552. kérdésszám alatt
ajándék
ajándék (termékben)
ajándék (üzletpolitikai céllal)
ajándékcsomag (ital) Ajándékcsomagban palackozott italok
Édesség-nagykereskedelmi tevékenységet folytató társaság ajándékcsomagot szeretne készíteni és értékesíteni. Az ajándékcsomagba az édességen kívül palackozott italok is kerülnének. A palackozott italokat a nagykereskedelmi tevékenységet folytató társaságtól vásárolják. Az idényjelleggel folytatott palackozott ital továbbértékesítéséhez kell-e jövedéki engedély? Vagy csak be kell jelenteni? Esetleg van még más kötelezettség is?
Megjelent a Számviteli Levelek 420. számában (2020. február 13.), 8136. kérdésszám alatt
ajándékozás
ajándéksorsolás
ajándékutalvány
ajánlati biztosíték
akkreditáció
akkreditációs díj
akkreditált
aktiválás
aláírás
aláírás bélyegzővel Aláírás bélyegzővel
A kft. hivatalos iratait a képviselő írja alá. A cégnél a kft. képviselője a munkáltatói jogok gyakorlója is. A képviselő úgy döntött, hogy 2011. július 1-jétől a tényleges aláírás helyett aláírás-bélyegzővel írja alá a kft. iratait. A cégnek ezt az újfajta aláírást a szabályzataiban rögzíteni kell? A képviselő egyáltalán aláírhat-e aláírás-bélyegzővel?
Megjelent a Számviteli Levelek 248. számában (2011. augusztus 4.), 5098. kérdésszám alatt
alanyi adómentes
alanyi adómentes értékhatár Áfaalanyi mentes határ átlépése
Alanyi adómentes értékhatár átlépése: a fizetendő áfát arra a számlára kell felszámítani, amellyel a számlakiadás napján meghaladjuk (átlépjük) a 2 millió forintos mentes határt? E naptól vehető figyelembe az előzetesen felszámított áfa is? Ugyancsak ez a nap a változás hatálybalépésének időpontja az APEH változásbejelentő lapon? Jól értelmezem?
Megjelent a Számviteli Levelek 5. számában (2001. március 8.), 82. kérdésszám alatt
alanyi mentes határ Áfa-alanyi mentes határ átlépése
Legalább 36 órás munkaviszonyban lévő, alanyi áfamentes nem átalányadózó egyéni vállalkozó árbevétele év közben meghaladja a kétmillió forintot. Mi a konkrét teendője?
Megjelent a Számviteli Levelek 27. számában (2002. január 31.), 523. kérdésszám alatt
alapanyag (hibás) Hibás alapanyagból készült és értékesített termék
Ipari termelést folytató társaság rossz minőségű alapanyagot kapott a szállítójától, amit felhasznált, és a késztermékeit értékesítette. A minőségi probléma később vált ismertté, a terméket vissza kellett hívnia. A szállító minden kárát megtérítette, ami ténylegesen felmerült, és amit bizonylattal igazolt. Ezenfelül kártérítésben is megegyeztek (a jó hírnév megsértése miatt). A kártérítést a szállító a termék térítésmentes átadásával teljesíti. Az ügylet 2020. évi, de a nem vagyoni kártérítés teljesítése az ingyenes termékátadással részben csak 2021-ben teljesül. Az a kérdés, hogy a 2020. évi fordulónap és a mérlegkészítés időszakában ingyenesen átadott/számlázott termék értéke, mint egyéb bevétel, a 2020. vagy a 2021. évet illeti? Az egyéb bevétel az Szt. szerint pénzügyileg rendezett. Ez a teljesítés pénzügyileg rendezettnek minősíthető-e a 2020. év tekintetében?
Megjelent a Számviteli Levelek 441. számában (2021. március 11.), 8456. kérdésszám alatt
alapanyaggyártás Alapanyag-szállítóknak vásárolt szerszámok
Alapanyag-beszállítóink az általunk megvásárolt szerszámok, gyártóeszközök értékét továbbszámlázzák nekünk. Ezen szerszámokat, gyártóeszközöket kizárólag a részünkre gyártott alapanyagok előállításához használják, speciális eszközök más célra nem használhatók. Beszállítóváltás esetén rugalmasan áthelyezhetők az új beszállítóhoz. Ezen eszközök nélkül a beszállítók nem vállalják részünkre az alapanyaggyártást. Az eszközöket a tárgyi eszközök között mutatjuk ki, az értékcsökkenést mi számoljuk el. Szükséges-e bérleti szerződést kötni beszállítóinkkal? Hogyan kell könyvelni a beszállítóink által ezeken az eszközökön végzett próbagyártás költségeit, amelyeket továbbterhelnek ránk?
Megjelent a Számviteli Levelek 296. számában (2013. november 21.), 6107. kérdésszám alatt
alapdíj Csatornahasználati díj, alapdíj
A 3708. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdezem, hogy a vízfogyasztással arányos csatornahasználati díj, a vízfogyasztáshoz, a gázfogyasztáshoz kapcsolódóan felszámított alapdíj anyagköltségnek minősül-e?
Megjelent a Számviteli Levelek 185. számában (2008. október 22.), 3848. kérdésszám alatt
alapítás
alapítás-átszervezés
alapítási költség Alapítási költség az önkormányzatnál
Önkormányzatunk 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft.-t alapított. Az alapítás költségét és az ügyvédi díjat hogyan kell könyvelni az önkormányzatnál?
Megjelent a Számviteli Levelek 250. számában (2011. szeptember 8.), 5137. kérdésszám alatt
alapító tag munkaviszonyban Alapító tag munkaviszonyban
A kft.-ben, ahol 2 alapító tag van 50-50 százalékban, lehetséges-e hogy mindketten munkaviszonyban legyenek, tehát egyikük sem lesz tagi jogviszonyban?
Megjelent a Számviteli Levelek 218. számában (2010. április 1.), 4525. kérdésszám alatt
alapítói támogatás Alapítványnál az alapítótól kapott támogatás
Két alapítványunk kapott az alapítótól nagy összegű, vissza nem térítendő támogatást. A támogatás nyújtásának célja az volt, hogy az alapító több évre biztosítsa az alapítványok cél szerinti tevékenységének folytatását. A támogatás nagyságrendjét és az alapítványok cél szerinti tevékenységének átlagos éves költségét figyelembe véve indokoltnak látszik a bevétel 3 évre történő elhatárolása. Van-e erre törvényes lehetőségünk? Ha a bevételt nem határoljuk el, a mérleg egészen torz nyereségadatot fog mutatni, míg a további évek folyamatos veszteséget mutatnak majd. Milyen lehetőségünk van?
Megjelent a Számviteli Levelek 321. számában (2015. március 12.), 6588. kérdésszám alatt
alapítói vagyon Alapítói vagyon kamatának kiosztása
Alapítvány könyvelésével is foglalkozom. Az alapító egy rt., aki letétbe helyezett 1992-ben egy jelentős összeget azzal a céllal, hogy az rt.-től nyugdíjba vonuló embereket és az rt. által oklevélben részesülteket támogatja. Az alapítói vagyon kamatát minden évben fel lehet osztani. Hogyan tudjuk megoldani, hogy 300-400 ember adómentesen juthasson hozzá az évi 4000-5000 Ft/fő támogatáshoz? Milyen jogcímen lehet kiosztani ezt az összeget? Kell-e adatot begyűjteni vagy szolgáltatni a támogatásban részesülőkről?
Megjelent a Számviteli Levelek 276. számában (2012. november 22.), 5655. kérdésszám alatt
alapítvány
alapítvány átalakulása Nem közhasznú alapítvány beolvadása
A nem közhasznú alapítvány beolvad egy másik nem közhasznú alapítványba. Milyen számviteli, adózási szabályok vonatkoznak rá? A beolvadó megszűnik. Mikor, milyen bevallásokat kell benyújtania? A megszűnés kezdeményezése hogyan történik a bíróságon?
Megjelent a Számviteli Levelek 354. számában (2016. október 27.), 7126. kérdésszám alatt
alapítvány eszközei Alapítványi fenntartásba került eszközök
Oktatási intézmény a költségvetési számvitel szerint vezette a könyveit, a kis értékű tárgyi eszközei a főkönyvben azonos összegben bruttó érték és értékcsökkenés összeggel szerepeltek. Az intézmény alapítványi fenntartásba került. Az eszközök könyv szerinti értéken kerültek az új intézmény vagyonába. A jelentős nagyságrendet képviselő kis értékű eszközeit (melyek nettó értéke nulla) hogyan szerepeltesse az analitikus nyilvántartásban és a főkönyvben?
Megjelent a Számviteli Levelek 441. számában (2021. március 11.), 8461. kérdésszám alatt
alapítvány intézményei Alapítvány által fenntartott intézmények
Alapítványnak könyvelek, kettős könyveléssel. Az alapítvány iskolát és óvodát tart fenn. Szerintem az óvodának és az iskolának is külön adószámot kellene kérni, és a bevételeit, kiadásait külön könyvelni, eredményét külön megállapítani. A normatívát az alapítvány adja az intézményeinek. Az alapítvány számol el a Magyar Államkincstár felé. A 3-as számlaosztályban kellene ezt az elszámolást könyvelni? Ha átadom az intézményekre jutó részt, a normatívát, az az alapítványnak költség?
Megjelent a Számviteli Levelek 157. számában (2007. augusztus 9.), 3240. kérdésszám alatt
alapítvány megszűnése Alapítvány megszűntnek nyilvánítása
Az alapítványt az ügyész felperes kérésére a bíróság jogerős ítélettel megszűntnek nyilvánította. A Civil Információs Portál adatbázisa szerint is megszűnt, törölték. Van-e az alapítványnak végelszámolási eljárási kötelezettsége? Az alapítvány bankszámláján 15 E Ft van, egyéb eszköze nincs, kötelezettsége a NAV felé 6 E Ft, a fel nem használt 1%-ból. A bíróság ítéletében semmiről nem rendelkezett. Ez egyszerűsített törlésnek minősül? Jogászunk szerint a kuratórium elnöke szeptember 22-e után már nem rendelkezhet az alapítvány ügyeiről. Hogyan fog megszűnni a bankszámla, és a kötelezettség teljesítése után mit kezdünk a maradék 9 E Ft-tal, mert az alapító okirat erről nem rendelkezik?
Megjelent a Számviteli Levelek 337. számában (2015. december 17.), 6849. kérdésszám alatt
alapítványi iskola Alapítványi szakiskola étkezési és szállásszolgáltatása
Alapítvány által fenntartott szakiskola OKJ-s képzést is végez, amelynek keretében igény szerint szállást és étkezést is biztosít a résztvevőknek a kollégiumban. A szállás és az étkezés áfamentes? A szállás és étkezés bevétele vállalkozásból származó bevételnek minősül?
Megjelent a Számviteli Levelek 215. számában (2010. február 18.), 4484. kérdésszám alatt
alapítványi juttatás
alapítványi támogatás
alapítványi vagyon
alapítványi vagyon felértékelése Alapítványnál ingatlan felértékelése
A több mint 20 éve alakult közalapítvány induló vagyonában több ingatlan szerepel, amelyeket bérbeadás útján hasznosít. Az ingatlanok az alapító okirat szerint megadott értéken kerültek a könyvekbe. Az azóta eltelt években jelentősen megnőtt az ingatlanok értéke. A közalapítvány nem értékelési tartalék igénybevételével, hanem tulajdonosi határozattal szeretné az ingatlanok értékét megemelni. Van-e erre lehetőség az induló vagyonnal, illetve a tőkeváltozással szemben?
Megjelent a Számviteli Levelek 429. számában (2020. augusztus 6.), 8272. kérdésszám alatt
alaptőke
alaptőke-leszállítás Alaptőke leszállítása
A zrt. magánszemély tulajdonosai az alaptőkét 50 százalékban leszállítják. A cég pozitív eredménytartaléka ötszöröse az alaptőkének. A saját tőke tartalmaz még értékelési és fejlesztési tartalékot is, amelyek az alaptőke hatszorosát teszik ki. Igaz-e, hogy a tőke leszállításakor az alaptőkén felüli vagyonból kivont összeg nem az osztalékfizetés szabályai szerint adózik? A vonatkozó adókat a cégbírósági bejegyzés napjával vagy a tényleges kifizetés napjával kell bevallani és befizetni? A döntéshez szükség van-e könyvvizsgálóval auditált közbenső mérlegre, vagy felhasználható a 2007. 12. 31-i auditált éves beszámoló? Az adózásban milyen eltérést okoz, ha a cég a részvényeket visszavásárolja, majd utána vonja be, vagy a magánszemély tulajdonosok részvényei közvetlenül kerülnek bevonásra?
Megjelent a Számviteli Levelek 187. számában (2008. november 20.), 3902. kérdésszám alatt
alárendelt kölcsöntőke Szállítói tartozás, alárendelt kölcsöntőke
Anyag- és áruvásárláshoz kapcsolódó - éven túli - szállítói tartozás átalakítható-e alárendelt kölcsöntőkévé a szállító beleegyezése és a számviteli törvényben előírt szerződés megkötéséhez való hozzájárulása alapján? Az elmúlt két évben a vevő forgalma jelentősen visszaesett, nagyon komoly fizetési gondjai vannak, fizetni csak hosszabb távon, a piacok visszaszerzését követően tudna. A szállító 23 százalékos tulajdoni részesedést szerzett a cégben az elmúlt évben.
Megjelent a Számviteli Levelek 249. számában (2011. augusztus 25.), 5121. kérdésszám alatt
albérlet
albérleti díj Albérleti díj utáni szja
Társaságunk vidéki munkavállalókat is foglalkoztat. Ha egy ilyen vidéken lakó munkatársat a cég a székhelyére rendel munkavégzés céljából, akkor az ezzel járó albérlet költsége és járulékai a céget milyen módon terhelik? Milyen járulékokat kell megfizetnie a cégnek, és milyen költségként számolhatja ezt el?
Megjelent a Számviteli Levelek 113. számában (2005. szeptember 15.), 2331. kérdésszám alatt
alfranchise-díj Alfranchise-díj elszámolása
Alfranchise-joggal rendelkező kft.-vel szerződést kötött "A" Kft. ingatlanok értékesítésére, illetve hasznosítására. Az "A" Kft. a rendszerbe bevitt és eladott ingatlanok jutalékából részesül, amelyet a vevő felé számláz. Ez az "A" Kft. bevétele. Ebből a bevételéből kell kifizetnie minden alkalommal (ingatlaneladáskor) az alfranchise-díjat, valamint az értékesítési szaktanácsadásról készült számlákat. Igénybe vett szolgáltatásként kell-e a két költségszámlát könyvelni? Van-e a franchise-jogokkal kapcsolatosan külön elszámolási mód?
Megjelent a Számviteli Levelek 170. számában (2008. március 6.), 3562. kérdésszám alatt
alibifelmondás Alibifelmondás díjának elszámolása
"A" zrt.-ben a dolgozók munkaviszonya közös megegyezéssel megszűnt. "B" zrt. a dolgozókat azzal a feltétellel foglalkoztatja, hogy a végkielégítést és a felmondási időre járó összegeket azok járulékaival együtt nem a dolgozók kapták meg, hanem a dolgozókat átvevő "B" zrt. Az érintett dolgozók ezen összegeket a "B" zrt.-nél lévő munkaviszonyuk esetleges megszüntetése esetén kapják meg. Hogyan kell a fentieket könyvelni az átadó "A" zrt.-nél, illetve az átvevő "B" zrt.-nél? Ez utóbbinál időbelileg el kell-e határolni a bevételként elszámolt összeget?
Megjelent a Számviteli Levelek 148. számában (2007. március 22.), 3034. kérdésszám alatt
alkalmazott nyilvántartása Alkalmazott nyilvántartása katás vállalkozónál
Katás vállalkozónak az alkalmazottja után milyen dokumentumokat kell vezetnie (tb-kiskönyv stb.)?
Megjelent a Számviteli Levelek 429. számában (2020. augusztus 6.), 8268. kérdésszám alatt
alkalmazottak vásárlásai Alkalmazottak készpénzes vásárlásai
Az ország különböző pontjain dolgozó alkalmazottak készpénzes számlára vásárolnak a munkavégzéshez szükséges tisztítószereket, anyagokat, egyéb dolgokat. Ha postai úton megküldik az eredeti készpénzes számlákat a központba, milyen formában tudjuk ezt kifizetni? Arra a bankszámlára, amelyre a munkabért utaljuk, utalható a készpénzes számla bruttó végösszege is? Sajnos, ezen számlák változó összegűek és gyakoriságúak.
Megjelent a Számviteli Levelek 366. számában (2017. május 25.), 7309. kérdésszám alatt
alkalmi munkavállaló
alkalmi munkavállaló külföldön Alkalmi munkavállalói könyvvel külföldön
Belföldi vállalkozó külföldi partnerével szerződött építőipari munkára. A munkavégzés helye EU-s tagállam (Románia). A munka elvégzésére adott idő 2-3 hét. Alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező magánszemélyeket foglalkoztathat-e a vállalkozó a munkavégzés helyén (külföldön), ha az alkalmi munkavállalói könyvbe szabályszerűen bejegyzi az adatokat? (A munkavállalók naponta visszatérnek Magyarországra az egyes napokon elvégzett munka befejezését követően.)
Megjelent a Számviteli Levelek 198. számában (2009. május 14.), 4142. kérdésszám alatt
alkatrész-értékesítés Alkatrész-értékesítés
Munkagépünk műszaki hiba következtében működésképtelenné vált. A gép javítása gazdaságtalan, ezért selejteztük, kivezettük a könyvekből. Több hónappal később néhány alkatrészre akadna vevő. Az értékesítésből befolyó összeget egyéb bevételként könyvelem? A számlázáskor mi a számla összege? Kell-e vámtarifaszámot írni?
Megjelent a Számviteli Levelek 293. számában (2013. október 10.), 6029. kérdésszám alatt
alkatrészcsere
alkatrészek felújítása Alkatrészek felújítása
Hogyan kell könyvelni (kontírozással) azt az esetet, amikor pl. az emelőkosárban lévő alkatrész, lemez stb. cseréje megtörténik, és a kicserélt alkatrészt a cég kicsit felújítja, javít rajta, készletre veszi, vagy eladja, esetleg egy másik gépbe felhasználja? A kinyert anyag vagy áru esetleg használt lesz az eladáskor, emiatt a használt ingóságokra vonatkozó áfát is néznünk kell?
Megjelent a Számviteli Levelek 391. számában (2018. szeptember 13.), 7696. kérdésszám alatt
alkatrészek javítása Alkatrészek javíttatási költségeinek elszámolása
Hogyan kell elszámolni a termeléshez használt eszközök működéséhez szükséges alkatrészek meghibásodás miatti javíttatását, ha eredeti, könyv szerinti értékük felhasználáskor már anyagköltségként lett leírva? Karbantartási költségként vagy készletnövelő tételként? Javításukra azért van szükség, mert ismételten tervezik a felhasználásukat. Az elszámolást könyvelési tételekkel is legyenek szívesek alátámasztani.
Megjelent a Számviteli Levelek 407. számában (2019. június 20.), 7959. kérdésszám alatt
alkatrészkészlet Alkatrészek, festékpatronok nyilvántartása
Egy másológépek bérbeadásával, javításával, továbbá fénymásolással foglalkozó társaság rendszeresen vásárol különböző másológép-alkatrészeket és festékpatronokat (a bérbe adott gépekhez is). Hogyan történjen a beszerzési számla könyvelése, ha a beszerzéskor még nem állapítható meg, hogy a vásárolt termékeket a saját gép üzemeltetéséhez (a fénymásolás során), vagy a bérbe adott gépekhez használják fel, vagy áruként értékesítik? Milyen főkönyvi számlára kerül év végén a meglévő készlet?
Megjelent a Számviteli Levelek 162. számában (2007. október 25.), 3363. kérdésszám alatt
alkoholszonda Alkoholszonda besorolása
Társaságunk egy építkezésen alvállalkozókat és alkalmazottakat foglalkoztat. Alkoholszondát vásároltak az ittas munkavállalók és vállalkozók kiszűrésére. Ezt az alkoholszondát a cég hogyan számolja el, a beszerzésből az áfa visszaigényelhető?
Megjelent a Számviteli Levelek 385. számában (2018. május 10.), 7607. kérdésszám alatt
államháztartási támogatás Támogatott eszközbeszerzés áfájának elszámolása
A Számviteli Levelek 75. számában az 1555. kérdésre adott válaszban írtak a támogatott gépbeszerzés le nem vonható áfájáról. Ha lehet, kérem, hogy egy kicsit részletesebben is írjanak erről.
Megjelent a Számviteli Levelek 80. számában (2004. április 1.), 1650. kérdésszám alatt
állami alapjuttatás Állami alapjuttatás törlesztése
Rendkívüli tételként könyveltük a 2001. évet megelőzően az állami alapjuttatás járadékát és tőketörlesztését. Hová könyveljük 2001-től az előző évekkel összefüggő állami alapjuttatás törlesztését és járadékait?
Megjelent a Számviteli Levelek 16-17. számában (2001. szeptember 6.), 333. kérdésszám alatt
állami vagyon kezelése Állami vagyon kezelésbevételéhez kapcsolódó elszámolások
Az állami vagyon kezelésével összefüggésben elszámolandó pótlási alap számviteli kezeléséhez kapcsolódik a kérdés. Társaságunk 2006. december 31-ig költségvetési szervként, 2007. 01. 01-től gazdasági társaságként folytatja a tevékenységét. A költségvetési szerv kezelésében lévő vagyonrészét a gazdasági társaság apportként, az ingatlanokat és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat pedig vagyonkezelési szerződéssel kapta vissza. A vagyonkezelési szerződésben az eszközök bruttó értéke is meghatározásra került, és ennek megfelelően került a társaságnál nyilvántartásba vételre a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben. Így az értékcsökkenés megállapításának az alapja a vagyonkezelési szerződésben meghatározott bruttó érték lett. Az elszámolt terv szerinti, terven felüli értékcsökkenés az analitikus nyilvántartásokból megállapítható. A vagyonkezelési szerződés a szerződéskori nettó értékre a társaságnak az elszámolt értékcsökkenés mértékében pótlási kötelezettséget írt elő, amely teljesítéséről minden évben be kell számolnunk. A "pótlási alap"-ot, a visszapótlási kötelezettséget növeli az elszámolt értékcsökkenés, és csökkenti az MNV Zrt. által elismert és jóváhagyott értéknövelő beruházások összege, tehát nem feltétlenül minden felújításunk. Kérdéseink: Hogyan történik a visszapótlási kötelezettség számviteli kimutatása, elszámolása? A visszapótlási alapot a könyvekben hogyan kell vagy lehet kimutatni? Az elszámolt értékcsökkenések számviteli elszámolása pótlási alap kimutatása esetén különbözik-e az egyéb eszközökétől? Hogyan kell az értéknövelő beruházást, felújítást az egyéb vagyonkezelő részéről számlázni, számviteli nyilvántartásokban elszámolni? A visszapótlási alap elszámolásával kapcsolatos kötelezettség hogyan változik?
Megjelent a Számviteli Levelek 246. számában (2011. június 23.), 5061. kérdésszám alatt
állásdíj Állásdíj áfája
Hogyan kezelendő a fuvarozás során felszámított állásdíj az áfában?
Megjelent a Számviteli Levelek 139. számában (2006. október 26.), 2837. kérdésszám alatt
állófogadás Állófogadások adókötelezettsége
Rendezvényekkel, tárgyalásokkal összekötött állófogadások, vacsorák reprezentációnak vagy vásárolt élelmezésnek számítanak?
Megjelent a Számviteli Levelek 19. számában (2001. október 11.), 364. kérdésszám alatt
állományi leltár Belső számla kiállítása
Építőipari cég egy általa vásárolt telken lakóparkot épít értékesítési céllal. A hitelintézet az építkezés banki finanszírozását ún. belső számla kibocsátásához köti, amely a már elkészült ütem értékének megállapítása céljából a hitelnyújtáshoz szolgálna igazolásul. Mivel az Szt., az adótörvények nem tesznek említést belső számláról, mi a helyes eljárás ez esetben?
Megjelent a Számviteli Levelek 73. számában (2003. december 11.), 1513. kérdésszám alatt
állványok (ácsolatok)
alomtrágya Hígtrágya, alomtrágya elszámolása
A környezetvédelmi előírásokkal összhangban megvalósított trágyaberuházás után keletkezett hígtrágya és alomtrágya számviteli elszámolásával kapcsolatosan kérdezném: Kell-e, kötelező-e a hígtrágyát, alomtrágyát melléktermékként hozamolni? Ha igen, milyen értéken és milyen mennyiségben, vagy hogyan lehet meghatározni a mennyiséget, illetve értéket? A hígtrágyát a kijuttatórendszeren keresztül kiöntözik a földekre. Az alomregenerált trágya egy része almolásra, más része a földre kerül, természetesen a megfelelő hatósági engedélyekkel. Kell-e készleten lenni akár hígtrágyának, akár alomregenerált trágyának? A valóságban van, de papíron is kell lennie? Lehet-e az, hogy csak annyit hozamolunk, amennyit kijuttatunk, illetve néha értékesítünk? Értékesítés csakis alomregenerált trágya esetében van. A hígtrágya-készletezés értelmetlennek tűnik, hiszen az ülepszik, párolog, mennyisége változik. A fentiek szerint szeretnék egy komplett választ kapni, ha lehetne az egész számviteli elszámolására vonatkoztatva, még azt is figyelembe véve, hogy meddig az állattenyésztés költsége, és mikortól lesz a növénytermesztés költsége. A kiöntözés miatti talajvizsgálat az állattenyésztés költsége még, vagy a növénytermesztésé?
Megjelent a Számviteli Levelek 331. számában (2015. szeptember 10.), 6763. kérdésszám alatt
általános számla Általános számla készpénzes számla helyett
Gyakran előfordul, hogy olyan számlát kapunk, ami eredetileg nem "készpénzfizetési számla", amelyen szerepel a kelte, a teljesítés időpontja, a fizetési határidő. Ha az átutalásos számlatömbös számlának a fizetési módjához "készpénzt" írnak, és a három dátum megegyezik, bizonyított-e az, hogy a számla valóban ki is lett fizetve? Ha az van a számlára írva, hogy fizetve, akkor már jó lesz? Vagy az átutalásos számlatömb eleve nem alkalmas a készpénzfizetési számla helyettesítésére?
Megjelent a Számviteli Levelek 160. számában (2007. szeptember 27.), 3296. kérdésszám alatt
alultőkésítés
alvállalkozás
alvállalkozó
alvállalkozó (vagy szolgáltató) Alvállalkozó vagy szolgáltató?
Társaságunk fő tevékenysége máshova nem sorolt egyéb rendeltetésű gépgyártás. A gyakorlatban takarmánykeverő üzemek gépeinek gyártását, összeszerelését végezzük. A megrendelővel kötött szerződésben szerepel, hogy alvállalkozó igénybevétele lehetséges. A végleges átadási határidő ismerete, az akkor folyó munkák és leterheltség dönti el az alvállalkozók igénybevételét. Új takarmánykeverő üzem létrehozása során az építőipari munkákra alvállalkozókat veszünk igénybe. A számlázás tételes, minden eladott gépet, terméket felsorolunk. Ha a szerződésben nem tudjuk nevesíteni az alvállalkozót, de a vele kötött szerződésből kiderül, mit vásároltunk, amit változatlan formában továbbadunk, hova könyveljük? Ha igénybe vett szolgáltatásként, az iparűzési adó alapjából levonható? Az építési naplóból megismerhető az alvállalkozó, miért kell ezt a szerződésben nevesíteni? Ha ezek fennállnak, probléma lehet-e az, ha nem könyvelünk közvetített szolgáltatást?
Megjelent a Számviteli Levelek 295. számában (2013. november 7.), 6083. kérdésszám alatt
alvállalkozói díj elszámolása Alvállalkozói díj elszámolási egységes szerződés esetén
Társaságunk 2020. április 10-én elszámolási egységként kezelendő, az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 11. pontja szerinti szerződést kötött a megrendelővel, ami alapján 2021. március hónapban a szerződött összeg 30%-át, majd 2021. júliusban 70%-át fogja számlázni. A projektmunkát társaságunk 2020 áprilisában megkezdte, a megbízott alvállalkozóktól folyamatosan fogadunk be számlákat, amelyeket igénybe vett szolgáltatásként, alvállalkozói díjként költségként számolunk el 2020-ban. Az Szt. alapján 2020. 12. 31-én a megrendelővel közösen megállapított teljesítési fok alapján fogunk árbevételt könyvelni az időbeli elhatárolásokkal szemben. Az innovációs járulék alapja megegyezik a helyi iparűzési adó alapjával, ahol az adóalapot csökkentő tételként jelenik meg az alvállalkozói teljesítések értéke. Az 1990. évi C. törvény 52. §-ának 22. pontja alapján az alvállalkozói teljesítések értéke az adóalany által továbbadott (számlázott) olyan alvállalkozói teljesítések értéke, amelynek végzése során az adóalany mind a megrendelőjével, mind az alvállalkozójával a Ptk. szerinti - írásban kötött - vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. A szerződés alapján 2020-ban a társaságunk nem fog kiállítani számlát, tehát nem lesz számlázott árbevétele, de a hatályos számviteli törvény alapján fog árbevételt könyvelni. 2020-ban, ha nem készül az elszámolási egységes szerződés alapján kimenő számla, érvényesíthető-e ehhez a projekthez kapcsolódóan alvállalkozói díj az innovációs járulék (a helyi iparűzési adó) adóalapjánál csökkentő tételként?
Megjelent a Számviteli Levelek 436. számában (2020. november 26.), 8385. kérdésszám alatt
alvállalkozói teljesítés
amatőr sportoló Amatőr sportolókkal kapcsolatos áfa
A cég ügyviteli szolgáltatást végez sportegyesületnek (a továbbiakban FC), utánpótlás-neveléssel foglalkozik, játékosaival (12-18 éves) kizárólag amatőr szerződéseket köthetnek. Az Áfa-tv. 2. számú mellékletének 22. pontja szerint az amatőr sportszolgáltatás tárgyi adómentesség alá tartozó szolgáltatás. Tekintettel arra, hogy az FC-nek csak amatőr sportolói vannak, az amatőr sportolók edzésével, versenyeztetésével felmerült költségek áfáját az egyesület visszaigényelheti-e?
Megjelent a Számviteli Levelek 105. számában (2005. április 28.), 2143. kérdésszám alatt
amortizáció
amortizáció szüneteltetése Amortizációelszámolás szüneteltetése
A közlekedési társaság járműveinél a bruttó lineáris leírási mód szerint számolja el az értékcsökkenést. Feladat hiányában néhány járművünket ideiglenesen leállítottuk (4-6 hónapra), de nem vontuk ki a forgalomból. Szüneteltethető-e a leállítás időszakára az amortizáció elszámolása?
Megjelent a Számviteli Levelek 215. számában (2010. február 18.), 4474. kérdésszám alatt
amortizációelszámolás szüneteltetése
amortizációs kulcsok változtatása Amortizációs kulcsok változtatása
Cégünknél 2007-ben tulajdonosváltás történt. A változást követően az új tulajdonos 2009-ben felülvizsgálta a nagyobb értékű tárgyi eszközöknél alkalmazott leírási kulcsokat. Megállapította, hogy például az épületeknél alkalmazott 1%-os leírási kulcs nem megfelelő, 3%-os leírási kulcs alkalmazását kéri. Lehetőségünk van-e ezen kulcsok jövőbeni változtatására?
Megjelent a Számviteli Levelek 213. számában (2010. január 21.), 4437. kérdésszám alatt
analitika Tenyészállatok nyilvántartása
A tenyészállatokat egyedileg vagy csoportosan kell-e nyilvántartani? A tenyészállatok bekerülési értéke alapján egyedileg vagy csoportosan kell-e az értékcsökkenést elszámolni?
Megjelent a Számviteli Levelek 4. számában (2001. február 22.), 65. kérdésszám alatt
animációs anyag Animációs anyagok előzetesen felszámított áfája
Visszaigényelhető-e az áfa, ha pl. kristálycukrot, cukorkát stb. használunk fel animációs költségként, vagy ásványvizet használunk masszázsszolgáltatáshoz anyagként? Első esetben animációs anyagként, utóbbinál egyéb anyagként könyveljük.
Megjelent a Számviteli Levelek 223. számában (2010. június 24.), 4638. kérdésszám alatt
anyag (hibás)
anyag kölcsönbe Kölcsönadott anyag elszámolása
Két kft. szerződést kíván kötni egymással anyag (készlet) kölcsönadásának tárgyában. Az átvevő társaság a kölcsönkapott anyagot felhasználja a tevékenysége során, terméket állíttat elő, az elkészült terméket értékesíti. A kölcsönkapott anyagot a szerződésben kikötött időpontban (egy éven belül) a társaság a kölcsönadó társaság részére ugyanolyan minőségben és mennyiségben visszaadja. A használatért használati díjat fizet a kölcsön­adó társaságnak. Lehet-e a kölcsönkapott anyagot átvételkor csak a 0. Számlaosztályban nyilvántartani a visszaadásig? Lehet-e ezt kölcsönként kezelni? Számlázni kell-e az átvett készlet értékét az átadó cégnek? Mi a helyzet az áfával?
Megjelent a Számviteli Levelek 322. számában (2015. március 26.), 6608. kérdésszám alatt
anyagbeszerzés Uniós anyagbeszerzéshez kapcsolódó termékdíj
Melyik a helyes eljárás az uniós anyagbeszerzésekhez kapcsolódó csomagolási termékdíjjal kapcsolatban? Az anyagbeszerzés termelési célra történik, az anyagok beérkezésekor az anyagok csomagolása (kartondoboz, műanyag tasak) hulladékká válik. Az uniós csatlakozás előtt a csomagolás termékdíját a vámértékben növelő tényezőként kellett figyelembe venni, és így a vámáru áfaalapjában is benne volt. És hogyan van ez 2004. május 1-jétől?
Megjelent a Számviteli Levelek 105. számában (2005. április 28.), 2145. kérdésszám alatt
anyagérték Szolgáltatás számlájában elkülönített anyagérték
Az elvárt jövedelem adójával kapcsolatban olvastam, hogy a szerviz által készített számlában a külön írt anyagköltség eladott áruk beszerzési értékének minősül, a helyi adóval kapcsolatban pedig azt olvastam, hogy nem lehet a vevőnél anyagköltségként elszámolni. Mi az igazság? Ha az eladónál eladott áruk beszerzési értéke, akkor a vevőnél miért nem lehet anyagköltség?
Megjelent a Számviteli Levelek 146. számában (2007. február 22.), 2993. kérdésszám alatt
anyagfelhasználás
anyagigényes szolgáltatás Anyagigényes szolgáltatások számlázása
Mezőgazdasági szolgáltató zrt. a megbízók részére teljes körű szolgáltatást végez. Főbb szolgáltatásaink: talajművelés, műtrágyázás, vegyszerezés, betakarítás. A műtrágyázás és a vegyszerezés során felhasznált, kijuttatott anyagot (műtrágyát, vegyszert) a szolgáltatásról kiállított számlában külön, elkülönítetten feltüntethetjük-e, fel kell-e tüntetnünk? Az anyagként felmerülő tételeket (műtrágya, vegyszer) a szolgáltatónál anyagköltségként vagy elábéként kell kimutatni, az igénybevevőnél anyagköltségként vagy igénybe vett szolgáltatásként kell könyvelni?
Megjelent a Számviteli Levelek 215. számában (2010. február 18.), 4477. kérdésszám alatt
anyagkészlet
anyagköltség
anyagnyilvántartás Kivitelezés helyszínére szállított anyag elszámolása
A beépítendő anyagok 90%-át a szállító a kivitelezés helyszínére kiszállítja, nem kerülnek az anyagraktárba. Be kell-e vételezni ezen anyagokat tételesen az anyagnyilvántartó rendszerbe, vagy elszámolható egy összegben anyagköltségként? Természetesen a kimaradó anyagot bevételezzük, és bekerül a raktárba is. Ezt az elszámolási módot a számviteli politikában szabályozzuk?
Megjelent a Számviteli Levelek 277. számában (2012. december 13.), 5680. kérdésszám alatt
anyagok továbbszámlázása Alvállalkozó által számlázott anyagok továbbszámlázása
"A" társaság az önkormányzat területén szennyvíztisztító telep kivitelezését végzi alvállalkozók bevonásával. "B" alvállalkozóval két különálló szerződést kötött. Az egyik szerződés szállítási szerződés, amely alapján "B" társaság szállítja a szennyvíztelep kivitelezéséhez szükséges gépészeti anyagokat, villamos vezérlőket, kábeleket, szivattyúkat, csővezetékeket. A másik szerződés vállalkozási szerződés, amelyben "B" társaság vállalja a szennyvíztelep építési, kivitelezési, gépészeti szakirányú munkáit. A szennyvíztelep létrehozása építésiengedély-köteles, az önkormányzat "A" társaságtól csak fordított adózással kiállított számlát fogad el. "B" vállalkozónak hogyan kell helyesen kiállítania a számlát a vállalkozási szerződés alapján számlázott teljesítésére vonatkozóan, illetve a szállítási szerződés alapján számlázott gépekre, anyagokra vonatkozóan?
Megjelent a Számviteli Levelek 332. számában (2015. szeptember 24.), 6780. kérdésszám alatt
anyamag Anyamag átadásának számlázása
Társaságunk termeltetési szerződést kötött vetőmag előállítására. A termeléshez szükséges anyamagot a termeltető bocsátotta rendelkezésünkre szállítólevéllel történő átadással, de azt nem számlázta le. Társaságunk a termeltető részére átadott vetőmagról számlát állított ki, amelyet a termeltető nem fogadott el, mivel a számlán nem tüntettük fel az általa átadott anyag mennyiségét és értékét negatív előjellel. Helyesen jártunk el, hogy nem helyeztük levonásba az anyagot, hogy ragaszkodunk ahhoz, hogy a termeltető az anyamag átadásáról számlát állítson ki?
Megjelent a Számviteli Levelek 193. számában (2009. március 5.), 4017. kérdésszám alatt
anyavállalat
apanap Apanap elszámolása
Társaságunk tb-kifizetőhely. Hogyan kell könyvelni az "apanapot" és a járulékait, és hogyan a Magyar Államkincstár által utalt összeget?
Megjelent a Számviteli Levelek 182. számában (2008. szeptember 11.), 3810. kérdésszám alatt
apasági szabadság
APEH-irányelv Kötelezőek-e az APEH-irányelvek?
Az adótörvények helyenként úgy vannak megszerkesztve, hogy alkalmazásuk, értelmezésük magyarázatra szorul. A törvényi előírások helyes alkalmazása érdekében időnként megjelennek az Adó újságban PM- és APEH-elnöki irányelvek. Az irányelvekben leírtak alkalmazása kötelező-e a vizsgálatok során az APEH Megyei Igazgatóságok ellenőreire nézve?
Megjelent a Számviteli Levelek 164. számában (2007. november 22.), 3411. kérdésszám alatt
ápolási díj Bérelt lakás, ápolási díj, képzési költség szja-ja
A 2004. évi Szja-tv. módosításával kapcsolatosan: természetbeni juttatásnak minősül-e 2004-től (azaz a cégnek kell a 44 százalékos szja-t, ill. tb-járulékot fizetni), vagy összevonandó jövedelemnek minősül a következő esetekben: - a társaság alkalmazottjának a cég ingyenesen rendelkezésre bocsátja a lakást (eddig természetesen természetbeni juttatásként a piaci árnak megfelelő bérleti díj után 44 százalék szja-t, ill. tb-járulékot fizetett); - a cég kórházi ápolását finanszírozta külföldi személynek; - iskolarendszerű képzést finanszíroz a cég egyik dolgozójának.
Megjelent a Számviteli Levelek 109. számában (2005. június 30.), 2243. kérdésszám alatt
apport
apport (feleslegessé vált) Feleslegessé vált apport elszámolása
A kft. 1997. január 30-ával alakult. 2000-ben a törzstőke feltöltésre került, amelynek keretében a kft.-be nem pénzbeli hozzájárulásként 1 millió forint értékű nyomdagépet vittek be. A cég tevékenységi köre 2004. évben megváltozott, és így a nyomdagép feleslegessé vált. A kft. az elavult nyomdagépet értékesíteni nem tudja. Hogyan kell azt a könyvekben kimutatni? Ha az eszköz piaci értéke nulla, a tagokat terheli-e befizetési kötelezettség az apport erejéig? A nyomdagép nyilvántartásba vétele után elszámolható volt-e az értékcsökkenési leírás?
Megjelent a Számviteli Levelek 97. számában (2005. január 11.), 1985. kérdésszám alatt
apport (ingatlan) Ingatlanapport értékesítése a tulajdonos számára
A kft.-ben lévő ingatlanapport értékesítése után, amennyiben az a magántulajdonos számára történik, lesz-e áfafizetési és számlakiállítási kötelezettsége a cégnek? A cég az általános szabályok szerint adózik. Amennyiben az apportot a cég értékesítette, keletkezik-e társaságiszerződés-módosítási kötelezettsége? Az apport értékesítése miatt le kell-e szállítania a jegyzett tőkét, és utána pénzbetéttel "pótolnia" azt? Az ingatlanapport értéke 2,5 M Ft, és 0,5 M Ft jelenleg a pénzbetét.
Megjelent a Számviteli Levelek 426. számában (2020. május 28.), 8222. kérdésszám alatt
apport átadás-átvétel Apport átadásának/átvételének könyvelése
Hogyan kell könyvelni 2009-ben helyesen az apport átadását, átvételét kapcsolt vállalkozásnál? 2008-tól nincs utána áfa?
Megjelent a Számviteli Levelek 207. számában (2009. október 15.), 4337. kérdésszám alatt
apport értékesítése A társaságba bevitt nem pénzbeli hozzájárulás értékesítése
Eladhatja-e a kft. a cégbejegyzést követően az apportlistán szereplő értékpapírt névértéken a társaság tagjának, ügyvezetőjének? Köteles-e a kft. az apport értékesítése miatt a társasági szerződést módosítani, vagy csak bejelentési kötelezettsége van?
Megjelent a Számviteli Levelek 31. számában (2002. március 28.), 609. kérdésszám alatt
apport kiváltása
apportálás
apportcsere Apportcsere
Önkormányzati tulajdonú társaság vagyunk. A tulajdonos apportcseréről határozott, kivon egy ingatlant az apportunkból, és helyette egy másik ingatlant ad át a társaságnak. Az önkormányzat szerint nem kell számlázni, és nem áfaköteles az apportcsere. Helyes-e az önkormányzat álláspontja?
Megjelent a Számviteli Levelek 193. számában (2009. március 5.), 4009. kérdésszám alatt
ár (aránytalanul alacsony) Engedménnyel történő értékesítés
Szétválás után az egyik társaság (A) a másik társaság (B) felé a másik társaság boltjában lévő árukat, amelyeket a végleges vagyonmérleg szerint (A) társaság kapott meg, jelentős engedménnyel számlázza. Mi az áfa alapja?
Megjelent a Számviteli Levelek 125. számában (2006. március 16.), 2547. kérdésszám alatt
áramdíj
áramdíj összetevői Miből áll az áramdíj?
Az új piaci szereplők megjelenésével az áramfogyasztáshoz kötődően három cég is számlázhat "áramot". Az egyik magát az áramhasználat rendszerhasználati díját, a másik a szállított villamos energia díját "megspékelve" energiaadóval és a szénipari szerkezetátalakítási támogatás összegével, a harmadik energiaügynöki vállalkozói díjat számláz. Mindegyik a kW-ot tekinti elszámolási mennyiségi egységnek. Ezek mindegyike könyvelhető anyagköltségnek, mint az energia (az áram) költsége?
Megjelent a Számviteli Levelek 203. számában (2009. augusztus 13.), 4255. kérdésszám alatt
áramfogyasztás
áramköltség Egyéni vállalkozó áramköltsége
Az egyéni vállalkozó áramköltség-elszámolásának mértéke (20 százalék) hol van szabályozva?
Megjelent a Számviteli Levelek 81. számában (2004. április 15.), 1667. kérdésszám alatt
áramszolgáltatás Áram-felülvizsgálati szolgáltatás
A kft. igénybe vett egy áram-felülvizsgálati szolgáltatást, amelynek keretében megállapították, hogy az áramszolgáltató magasabb díjakat számított fel az indokoltnál. Ezért a szolgáltató 2012. januártól kezdődően 2014. április hóig minden egyes hónapra kiállított egy-egy helyesbítő számlát. A számla kelte: 2014. 05. 12. A helyesbítések okozta áramköltség-csökkenést számvitelileg melyik üzleti év(ek)hez kell hozzárendelni? Ha az összemérés elvből indulok ki, akkor az elszámolási időszakokhoz. Ez viszont azt jelenti, hogy 2014-ben kell könyvelni a 2012., a 2013. éveket érintő számlákat is? Emiatt önrevíziózni kell ezen évek társasági adóját, helyi iparűzési adóját is? Nincs valamilyen lehetőség - a speciális helyzetre tekintettel -, hogy minden számlát 2014. évre könyveljünk? Mint az áfánál, az adóalap csökkenése miatt nem kell az áfabevallást önrevíziózni.
Megjelent a Számviteli Levelek 311. számában (2014. szeptember 4.), 6418. kérdésszám alatt
arányosítás
aranytömb Befektetési aranytömb a mérlegben
Mely mérlegtételben kell kimutatni a befektetési céllal vásárolt aranytömb értékét? (A vásárlás célja a nemzetközi pénzügyi válság miatti kockázatok mérséklése volt.) Milyen értékelési szabályok vonatkoznak a mérlegfordulónapon meglévő aranytömbre? Milyen nyilvántartást kell vezetni a vásárolt aranytömbről?
Megjelent a Számviteli Levelek 189. számában (2009. január 8.), 3942. kérdésszám alatt
árat befolyásol Árat befolyásoló támogatás áfakötelezettsége, elszámolása
Milyen áfakötelezettség kapcsolódik az árat közvetlenül befolyásoló kapott támogatáshoz?
Megjelent a Számviteli Levelek 6. számában (2001. március 22.), 100. kérdésszám alatt
árat nem befolyásol Intézményfinanszírozás támogatásának áfakötelezettsége, elszámolása
Milyen áfakötelezettség kapcsolódik az adott intézmény működőképességének fenntartását szolgáló kapott támogatáshoz?
Megjelent a Számviteli Levelek 6. számában (2001. március 22.), 99. kérdésszám alatt
árbevétel (kalkulált értékkel) Kalkulált értékek alapján történő árbevétel-elszámolás
Társaságunk több ezer partnernek értékesít termékeket különböző feltételekkel. Az értékesítés főbb jellemzői: a vevő az eladó telephelyén veszi át a terméket, vagy kiszállítva kéri; a fizetés készpénzben, pár napos átutalás, vagy feltételhez kötött, halasztott fizetési lehetőség; a vevő a vásárlást követően nem viszi el a terméket, azt a társaság több hónapig is tárolja a vevő részére. A kialkudott ár a fentiek figyelembevételével kerül meghatározásra, de csak egy árat tüntetünk fel a számlán. Az árak képzésében szereplő „szolgáltatási” egységárak kalkulált értékei nem feltétlenül egyeznek meg azok tényleges beszerzési költségével. Azokat a belső informatikai rendszerben rögzítjük. A kialakított megoldás célja a társaság jövedelmezőségének nyomon követése, mivel az informatikai rendszer az árképzéshez használt tételeket automatikusan külön főkönyvi számlákra könyveli. Például értékesítünk 10 tonna terméket. A számlán 10 tonna 100.000 Ft/tonna = 1.000.000 Ft+áfa. Belső könyvelés: 800.000 Ft értékesítési árbevétel, 100.000 Ft szállítási szolgáltatás árbevétel, 50.000 Ft raktározási szolgáltatás, 50.000 Ft halasztott fizetés kamata (kamatbevétel). Kifogásolható-e a fenti gyakorlat számviteli és adózási szempontból? Az áfa a termékre meghatározott szerinti!
Megjelent a Számviteli Levelek 382. számában (2018. március 22.), 7560. kérdésszám alatt
árbevétel becsléssel
árengedmény
árengedmény (forgalommal arányos) Forgalommal arányosan adott engedmény
Kizárólag nagykereskedelmi tevékenységet végző társaság partnereinek szerződésen alapuló forgalommal arányos engedményt (bónuszt) számol el. Az időszakonként megállapított engedményt a pénzügyi teljesítéskor ráfordításként számolja el. Az üzleti év végén pénzügyileg nem rendezett engedményre lehet-e, kell-e - mint jövőbeni kötelezettség - céltartalékot képezni, vagy ilyenkor is a pénzügyi teljesítés a meghatározó?
Megjelent a Számviteli Levelek 43. számában (2002. szeptember 5.), 849. kérdésszám alatt
árengedmény (mennyiséghez kötött) Térítésmentesen átadott mérőeszköz
Egészségügyi termékek kereskedelmével foglalkozó cég az árut EU-s partnertől szerzi be. Belföldön csak kiskereskedőknek értékesít szerződés alapján. A szerződésben van mennyiséghez kapcsolódó, közvetlenül adott árengedmény és meghatározott mennyiséghez utólag adott árengedmény, általában negyedéves elszámolással, pénzügyi értesítő levél kiküldésével. A szerződés tartalmazza még az áru értékesítéséhez tartozó mérőeszköz térítésmentes átadását a kiskereskedőknek, amelyet a külföldi szállító helyesbítő számlával megtérít a kft.-nek. A térítésmentesen átadott mérőeszköz elszámolásának mi a helyes gyakorlata és milyen adóvonzata van? A mennyiséghez kötött árengedmény elszámolásának melyek a jogszabályi feltételei?
Megjelent a Számviteli Levelek 312. számában (2014. szeptember 18.), 6438. kérdésszám alatt
árengedmény (termékben) Termék formájában adott árengedmény
Ügyfelem engedményt szeretne adni a vevőinek úgy, hogy az engedményt nem pénzben, hanem termékben kívánja adni azzal az értékesítéssel együtt, amikor a vevő a vásárlásával teljesíti az engedményre jogosító feltételt. Például: Ha a vevő vásárol 50 db terméket, akkor 5 db terméket nulla forint értékben kap meg. A számlában ebben az esetben szerepel 50 db termék értékesítése listaáron és 5 db termék értékesítése 0 Ft egységáron. Helyes-e ez a számlázási gyakorlat?
Megjelent a Számviteli Levelek 444. számában (2021. április 29.), 8508. kérdésszám alatt
árengedmény (utólag adott) Utólag adott árengedmény
Az általam könyvvizsgált nagykereskedelmi vállalatnál a bónusz szerződésekben meghatározott mértéke az éves forgalom 2-4 százaléka, tárgyévi eredményre gyakorolt hatása 35-40 százalék. Hogyan adhatok hitelesítő záradékot, ha az adózás előtti eredményt 35-40 százalékkal csökkentő, a tárgyévi árbevételből adott engedmény összegével az eredményt nem csökkentették? Élhet-e a társaság az Szt. 4. §-ának (4) bekezdésében biztosított lehetőséggel, a bónusznak megfelelő nagyságú egyéb ráfordítás passzív időbeli elhatárolásával? Ha igen, az adóhatóság kifogásolhatja-e ezt?
Megjelent a Számviteli Levelek 39. számában (2002. július 18.), 779. kérdésszám alatt
árfolyam
árfolyam (EKB) Európai Központi Bank árfolyamának használata
Használható-e az EKB (Európai Központi Bank) árfolyama a számviteli elszámolás során, mint választott árfolyam?
Megjelent a Számviteli Levelek 219. számában (2010. április 15.), 4545. kérdésszám alatt
árfolyam (euróban számlázott szolgáltatás) Euróban számlázott szolgáltatás árfolyama
Folyamatos szolgáltatásként euróban számlázott áramdíj esetében melyik napra vonatkozó árfolyamon kell a könyvekbe bekerülnie a számla nettó értékének? A 2012. január havi áramdíjszámlán feltüntetett dátumok: elszámolási időszak: 01. 01.-01. 31.; számla kelte: 02. 06.; teljesítés ideje: 03. 06.
Megjelent a Számviteli Levelek 265. számában (2012. május 3.), 5434. kérdésszám alatt
árfolyam használata
árfolyam-alkalmazás
árfolyam-biztosítás Árfolyam-biztosítás elszámolása
Amennyiben cégünk árfolyam-biztosítást köt számlavezető bankjával, akkor azt hogyan kell elszámolni? Az árfolyam-biztosításban úgy állapodnak meg, hogy cégünk fennálló deviza-hitelkeretét december 31-ével forintosítják a szerződésben meghatározott árfolyamon. Ezt hogyan kell könyvelni?
Megjelent a Számviteli Levelek 138. számában (2006. október 12.), 2820. kérdésszám alatt
árfolyam-különbözet
árfolyamnyereség
árfolyamnyereség elhatárolása Árfolyamnyereség elhatárolása
A társaság devizabetéttel és devizaköveteléssel rendelkezik. Az év végi átértékelés következtében nem realizált árfolyamnyereséget kell elszámolnia. A mérlegkészítés időszakában, a forint erősödése miatt a decemberi árfolyamnyereség jelentős arányban nem tud realizálódni. Van-e lehetősége a társaságnak - például céltartalékolással, értékvesztéssel - ezt ellensúlyozni?
Megjelent a Számviteli Levelek 264. számában (2012. április 19.), 5404. kérdésszám alatt
árfolyamveszteség
árfolyamveszteség elhatárolása
árrés
árrésadózás
árrésszámítás
áru
áru (tönkrement) Tönkrement áru bizonylatolása
A 2011 óta nem működő bt. végelszámolással szeretne megszűnni. Faáru-kereskedéssel foglalkoztak. Leázás, csőrepedés miatt az áru tönkrement, nem értékesíthető. A bt. tagjai külföldre mentek, a nagymama lett az ügyvezető, aki után fizették az egészségügyi szolgáltatási járulékot. A készletekről nincs fellelhető leltár. Jól működő cég volt, eredménytartalékkal rendelkezik. Mit lehetne kezdeni a készlettel?
Megjelent a Számviteli Levelek 420. számában (2020. február 13.), 8133. kérdésszám alatt
áru bizományban
áru megsemmisítése Külföldre szállított megromlott kutyaszalámi
A társaság nagyobb tételben szállít olasz partnerének kutyaszalámit. Sajnos a nyári melegben többször előfordult, hogy a nem megfelelően hűtött kamionban az áru megromlott, és az olasz partner ezt utólag jelezte. A magas szállítási, illetve a köztes kinti tárolási díjak miatt egyszerűbbnek tűnt, hogy a kinti partner intézkedett a megsemmisítésről, erről azonban csak egy általuk küldött táblázatos felsorolás készült. Hogyan számoljunk el ezekkel a tételekkel? Készíthetünk úgy sztornószámlát, hogy ahhoz árumozgás nem kapcsolódik? Nem került vissza az áru, nem készül EKÁER. Állítsunk ki olyan számlát, amelyen utólagos engedmény szerepel?
Megjelent a Számviteli Levelek 373. számában (2017. október 11.), 7426. kérdésszám alatt
árubemutató
árubeszerzés költségei Árubeszerzés szállítási költségei

Az 5431. kérdéshez kapcsolódóan kérdezem, van-e jelentősége annak, hogy a konszignációs raktárba szállítanak? Ha a terméket továbbértékesítésre szerezzük be, és azt az eladótól egyenesen a vevő telephelyére szállítják, elszámolható-e a bekerülési érték részeként a fuvarköltség? Milyen raktárig történő beszállításig tekinthető a szállítási költség a bekerülési érték részének?

Megjelent a Számviteli Levelek 296. számában (2013. november 21.), 6104. kérdésszám alatt
árufuvarozás Nemzetközi árufuvarozás áfája
Importszolgáltatás áfája nemzetközi árufuvarozóknál: külföldön felmerült költségek (speditőri, okmány, útadók)
Megjelent a Számviteli Levelek 22. számában (2001. november 22.), 439. kérdésszám alatt
áruházlánc ügyletei Áruházláncok által számlázott tételek
Az áruházláncok által számlázott bónuszt, adatfeldolgozást, logisztikai kedvezményt, piackoordinálási díjat, marketingdíjat stb. az egyéb ráfordítások vagy az igénybe vett szolgáltatások között kell könyvelni?
Megjelent a Számviteli Levelek 295. számában (2013. november 7.), 6076. kérdésszám alatt
áruhiány
áruhitel-szerződés Termeltetés áruhitel-szerződéssel
A mezőgazdasági egyéni vállalkozó a gesztorszövetkezettel gabonatermesztésre termeltetési szerződést köt. A szükséges vetőmagot a szövetkezet áruhitel-szerződés keretében biztosítja, saját banki hitelkeretéből. Az áru átadásakor a szövetkezet - halasztott fizetési határidővel - a számlát kiállítja. A hitel visszafizetésekor kiállítja a hitelügyletben felszámított áfás kamatszámlát is. Nyilatkozata szerint a szövetkezet a vetőmag értékéről szóló számlát a saját analitikus áfanyilvántartásában megjelenteti. A fenti hitelügylettel fedezett halasztott fizetési határidejű számla áfatartalmát a mezőgazdasági vállalkozó miként kezelje? Megfizetettnek tekintendő-e, és mint olyan levonható-e a megfizetendő áfából, s visszaigényelhető-e?
Megjelent a Számviteli Levelek 249. számában (2011. augusztus 25.), 5115. kérdésszám alatt
árukészlet
áruminta
áruszállítás Bérbeadás vagy építőipari tevékenység?
Közúti áruszállítás főtevékenységű egyéni vállalkozóval gépbérleti szerződést kötöttek, amelynek tartalma teherszállító jármű bérbeadása vezetővel, a jármű üzemanyagát a vállalkozó biztosítja, a járművet a vállalkozó vezeti, nincs alkalmazottja, nincs más tevékenysége, a bérleti díj a menetlevelek szerinti óradíjjal számlázandó. A fent említett tevékenység építési hatóságiengedély-köteles tevékenység, az építési területen belüli anyagmozgatás történik. Bérbeadásnak minősülhet-e ez a tevékenység?
Megjelent a Számviteli Levelek 310. számában (2014. augusztus 14.), 6404. kérdésszám alatt
árverés
árverési vétel
aszálykár
átalakítás
átalakulás
átalakulás (kedvezményezett)
átalakulás (közzététel) Átalakuláskor közzététel
A bt. 2018-as éve könyvvizsgálatra köteles, árbevétel-túllépés miatt. Kft.-vé való átalakulást határoz el, és a vagyonmérleg-tervezet fordulónapja 2018. 10. 31., a végleges vagyonmérleg fordulónapja 2019. 01. 21. Mikori fordulónapokkal és kinek, mit kell közzétennie, letétbe helyeznie? Jól gondoljuk-e, hogy a bt.-nek a 2018. 12. 31-ével, "átalakulás alatt" toldattal beszámolót kell közzétennie (2018. 01. 01. - 12. 31.), állandó könyvvizsgálóval hitelesítve? 2019. 01. 21-ei fordulónappal "átalakulás alatt" toldattal a vagyonmérleget és vagyonleltárt kizárólag az illetékes cégbírósághoz kell megküldeni, ügyvéd által elektronikusan aláírva "egyéb iratként" vagy a "változásbejegyzési kérelem mellékleteként". Mindezt az átalakulást auditáló könyvvizsgálói jelentéssel. 2019. 01. 21-i fordulónappal a 2019. 01. 01. - 01. 21-i időszakra "átalakulás alatt" toldattal az állandó könyvvizsgálóval hitelesített beszámolót (kiegészítő melléklettel) is közzé kell tenni. Kérem a helyes forgatókönyv bemutatását!
Megjelent a Számviteli Levelek 430. számában (2020. augusztus 27.), 8290. kérdésszám alatt
átalakulás (törvényi változás) Átalakuláshoz kapcsolódó törvényi változások
Úgy tudom, hogy 2019-ben változtak az átalakulásra vonatkozó törvényi előírások. Kérem, ismertessék azok közül a legfontosabbakat, amelyek jellemzően a könyvelői, a könyvvizsgálói tevékenységet érintik!
Megjelent a Számviteli Levelek 421. számában (2020. március 5.), 8144. kérdésszám alatt
átalakulás időpontja Meghiúsult egyesülés
Önkéntes pénztárak 2010. 01. 01-jével szándékoztak egyesülni. Az egyesülés ezzel a dátummal meghiúsult, de 2010. 07. 01-jével újabb egyesülés lesz. A szereplők ugyanazok. Az idei évben van egy közös működési szakasz. Milyen időpontra kell visszaállítani a könyvekben az eredeti állapotot? Január 1-jére, vagy arra az időpontra, amikor kiderült, hogy meghiúsul az egyesülés?
Megjelent a Számviteli Levelek 222. számában (2010. június 3.), 4618. kérdésszám alatt
átalányadózás
átalányár Egyösszegű átalányár elszámolása
A Közbeszerzési Tanács által kiírt pályázaton 63 M Ft + áfa volt elnyerhető, amely a pályázatban kiírtak szerint egyösszegű átalányár. A szerződés szerint a munkakezdés a szerződés aláírását követő nap, részteljesítés 2005. október, befejezés 2006. április. A pályázó részszámla benyújtására nem jogosult. Ha van részteljesítés a szerződésben, kötelező-e a részszámla kiállítása? Ez esetben mi az áfa alapja, a teljesítés időpontja? Év végén a felmerült költségeket befejezetlen termelésként kell kimutatni?
Megjelent a Számviteli Levelek 118. számában (2005. november 24.), 2425. kérdésszám alatt
átalánydíj
átértékelés
átértékelési különbözet
áthúzódó tétel Decemberi közüzemi díjak (eva)
Ingatlan-bérbeadással is foglalkozó, kettős könyvvitelt vezető kft. 2003. január 1-jével az evát választotta. A társaság a közüzemi díjakat - szerződés szerint - továbbhárítja a bérlőire közvetített szolgáltatásként. A december havi gáz-, villamosenergia-, víz- és csatornadíjak számláit 2003. január havi teljesítéssel - folyamatosan teljesített szolgáltatások - januárban kaptuk meg, és számláztuk tovább a bérlőknek evaalanyként. A fenti közüzemi díjakat időbeli elhatárolással számoltuk el 2002. évre bevételként, illetve ráfordításként. Kérdés, hogy a közüzemi díjakat, illetve azok továbbszámlázott összegét áfával vagy áfa nélkül kell időbelileg elhatárolni, mivel 2003-ban a társaság az áfa levonására nem jogosult? Ha az áfával növelt összeget határoljuk el, akkor a probléma az, hogy a fizetendő áfát bevételként, a levonható áfát ráfordításként kell kimutatni, holott a társaság az Áfa-tv. alanya. Ha az áfa nélküli összeget, akkor viszont 2003-ban a felszámított fizetendő áfa után is evát kell fizetni. Melyik a helyes?
Megjelent a Számviteli Levelek 67. számában (2003. szeptember 18.), 1406. kérdésszám alatt
átlagár
átlagár alkalmazása Átlagár alkalmazása
Vásároltunk 14 db tenyészkant EU-tagországból. A számlán 13 db 1800 euró/db egységáron, 1 db 0 euró/db értéken, ajándékként szerepel. Hogyan kerül könyvelésre, milyen értéken aktiváljuk?
Megjelent a Számviteli Levelek 181. számában (2008. augusztus 28.), 3786. kérdésszám alatt
átlagárfolyam Átlagárfolyam alkalmazása
Mit jelent az átlagárfolyam alkalmazása a könyvelésben? A devizavételi és -eladási árfolyam átlaga, vagy esetleg ezt a későbbiekben korrigálni kell?
Megjelent a Számviteli Levelek 44. számában (2002. szeptember 19.), 868. kérdésszám alatt
átlagos állományi létszám
ATM ATM-es készpénzfelvétel könyvelése
Hogyan könyveljem az ATM-es készpénzfelvételt?
Megjelent a Számviteli Levelek 321. számában (2015. március 12.), 6570. kérdésszám alatt
átminősítés
átsorolás
átszervezés Átszervezés költségeinek elszámolása
A cég új telephelyen - változatlan tevékenységre - új üzemet épített. A régi üzemet felszámolták, a berendezéseket részben értékesítik, részben selejtezik, részben az új üzemben ismételten felszerelik. Hogyan kell elszámolni az üzem felszámolásával, az eszközök bontásával és felszerelésével kapcsolatos költségeket?
Megjelent a Számviteli Levelek 10. számában (2001. május 17.), 186. kérdésszám alatt
áttérés
áttérés euróra
áttérés kettős könyvvitelre Egyszeres könyvvitelről áttérés a kettősre
Az egyszeres könyvvitelt vezető egyesület áttér a kettős könyvvitelre. Vállalkozási tevékenységként többek között szakkönyvek kiadását is végzi. Az áttéréskor meglévő könyvkészlet értékét (saját termelésű készlet) milyen módon kell a kettős könyvviteli nyitómérlegben szerepeltetni, és utána el kell-e számolni árbevételként rendező tételként? Amennyiben igen, a társaságiadó-alapnál kell-e, lehet-e ezzel kapcsolatban adóalap-módosító tételt igénybe venni?
Megjelent a Számviteli Levelek 421. számában (2020. március 5.), 8145. kérdésszám alatt
átterhelés Árfolyam-különbözet átterhelése
A két fél termék beszerzéséről állapodott meg. Az egyik fél külföldről dollár ellenében szerzi be a terméket a megrendelő kérésére, és a saját árrésének rákalkulálása után továbbértékesíti, számlázza a megrendelőnek. Megegyezésük szerint az árfolyamváltozásokból eredő kockázatot teljes egészében a megrendelő fizeti. Ezért a számlázás és a megrendelő által történő kiegyenlítés közötti árfolyam-különbözetet az eladó átterheli a megrendelőre, árfolyam-differencia megnevezéssel, áfásan. Ez a beszerzett alapanyag bekerülési értékét növeli, tehát költség (és nem árfolyam-különbözetből származó ráfordítás) a megrendelő cégnél? Ez esetben az áfa felszámítása helyénvaló?
Megjelent a Számviteli Levelek 198. számában (2009. május 14.), 4144. kérdésszám alatt
átvállalt hitel Térítés ellenében átvállalt hitel
A zrt. térítés ellenében átvállalja a kft. banki hitelét. A megállapodás értelmében a kft. egy-két év múlva fogja a kötelezettségét a zrt.-nek megfizetni. Helyesen járunk-e el, ha a kft.-nél a bankkal szembeni kötelezettséget csökkentjük, a zrt.-vel szembeni kötelezettséget pedig növeljük? Nem kell egyéb bevételként elszámolni?
Megjelent a Számviteli Levelek 412. számában (2019. szeptember 26.), 8027. kérdésszám alatt
átvállalt költség Külföldi tulajdonos által rendezett tételek elszámolása
A külföldi tulajdonos külföldi cége több éven keresztül - kártyás tankolás keretében - megfizette a belföldi társaság tulajdonában lévő kamionok üzemanyagköltségeit. A költségeket a tulajdonos most átszámláztatta. Ugyanezen társaság termelőgépeit is a külföldi társasággal javíttatta meg. A munkákat ez esetben belföldön végezték. A számlát a külföldi anyacég nevére állították ki, amelyet az kiegyenlített. Ezt is átszámlázták. Mi a költségkénti elszámolás feltétele, s azt milyen adófizetési kötelezettség terheli?
Megjelent a Számviteli Levelek 84. számában (2004. május 27.), 1731. kérdésszám alatt
átvállalt kötelezettség Áruvásárláshoz kapcsolódó kötelezettségátvállalás
Társaságunk olyan mobiltelefonokat vásárol az anyavállalattól, amelyekhez kapcsolódóan az anyavállalatnak még részletfizetési kötelezettsége áll fenn. A vásárláskor ezt a kötelezettséget átvállaljuk. A készülékek eladási árának meghatározásakor figyelembe vehető-e az eszközökhöz kapcsolódóan fennálló kötelezettség? Az átvállalt kötelezettséget hogyan kell elszámolni az eladónál, illetve a vevőnél?
Megjelent a Számviteli Levelek 45. számában (2002. október 3.), 903. kérdésszám alatt
átvállalt lízing Lízingfizetési kötelezettség átvállalása
A cég úgy értékesít egy tehergépjárművet, hogy a vevő egy bizonyos összeg kifizetése mellett átvállalja a tehergépjárművet terhelő lízingszerződés hátralévő futamidejének fizetési kötelezettségeit is. A lízingcég "Átvállalási szerződés"-ben biztosította a vevő számára a lízing átvállalási lehetőségét. Kell-e a lízing összegének szerepelnie a számlában? Hogyan kell eljárni áfa szempontjából?
Megjelent a Számviteli Levelek 129. számában (2006. május 11.), 2613. kérdésszám alatt
átvállalt tandíj Átvállalt tandíj visszafizetése
2003-2005-ig felsőoktatási tanintézményben tanultam, mert egykori munkaadóm beiskolázott. A tandíj teljes összege 500 ezer forint volt. A munkáltatóm "munkáltatói kötelezvény alapján" az egyetemi képzés díját elszámolta költségként. Velem tanulmányi szerződést kötöttek. Mivel 2005-ben közös megegyezéssel megszűnt a munkaviszonyom, az 500 ezer forint tandíjat vissza kellett fizetnem. 2005. 08. hónapban ezt volt munkaadóm pénztárába befizettem, amelyről számlát nem, csak egy bevételi pénztárbizonylatot kaptam. Jogszerű volt ez így?
Megjelent a Számviteli Levelek 202. számában (2009. július 16.), 4242. kérdésszám alatt
átvállalt tartozás Átvállalt tartozás
"A" társaság "B" társaságtól 2009. szeptember hónapban átvállalt 300 millió Ft banki hitelt mint tartozást. A hitelt "B" társaság forgóeszköz-finanszírozásra kapta. "A" társaság rendkívüli ráfordításként az összeget elszámolta, és egyúttal el is határolta, mert a hitel törlesztése csak 2010-ben kezdődik. 2010-ben a törlesztéseknek megfelelően elszámolja az elhatárolás feloldásával együtt ráfordításként. "B" társaság 2009-re a 300 millió Ft-ot rendkívüli bevételként könyveli, majd adóalap-csökkentő tételként figyelembe veszi a 2009. évi társaságiadó-bevallásában. "B" társaság az átvállalás során elszámolt bevétel nélkül 2009-ben veszteséges lenne. Megítélésem szerint "A" társaságnak nem kell növelni 2010-ben a társaságiadó-alapját, ha nem rendelkezik "B" társaság veszteségére vonatkozó, a 2010. január 1-jétől hatályos Tao-tv. 3. sz. mellékletének A/13. pontjában írt nyilatkozattal.
Megjelent a Számviteli Levelek 214. számában (2010. február 4.), 4456. kérdésszám alatt
átvezetés
autóbontó Autóbontó egyéni vállalkozó
Az autóbontó egyéni vállalkozó térítés nélkül átveszi azokat a használhatatlan gépkocsikat, amelyek forgalmi engedélye lejárt. A gépkocsikból kiszereli a még használható alkatrészeket és azokat értékesíti. Milyen nyilvántartást kell az egyéni vállalkozónak vezetnie az ingyenesen átvett gépkocsikról, az értékesítésre kibontott alkatrészekről? Van-e a folyamatnak adójogi vonzata?
Megjelent a Számviteli Levelek 265. számában (2012. május 3.), 5438. kérdésszám alatt
autócsere Sajátos autócsere elszámolása
Autócsere esetén a cég saját autóját az autókereskedőnek leadja, cserébe elhoz egy másik autót, amelyet a cég nevére írnak. A leadott autó is a cég nevén van mindaddig, amíg azt az autókereskedő nem értékesíti. Milyen értéken kell aktiválni az új autót? A régi autó könyv szerinti értékén, vagy a régi autó eladási árán? Mi történik akkor, ha ez egy éven belül nem bonyolódik le?
Megjelent a Számviteli Levelek 32. számában (2002. április 11.), 644. kérdésszám alatt
autógáz Autógáz áfája
A tehergépkocsi üzemeltetéséhez használt üzemanyag előzetesen felszámított áfája levonható-e, ha az autógáz?
Megjelent a Számviteli Levelek 315. számában (2014. november 13.), 6480. kérdésszám alatt
autógumi
autójavítás Biztosítás keretében autójavítás
A társaság könyveiben nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett autó szerepel, ami megsérült, a casco biztosítás terhére javították. Ajavítást végző cég számlája megérkezett, amelyen a teljes kárösszeg szerepel, ennek csak az önrészét kellett átutalni a társaság felé, és az áfa felét, mivel a társaság az Áfa-tv. 124. § (4) bekezdésében foglaltak szerint azt helyezi levonásba a lízing után. Kaptunk egy nyilatkozatot is mellé, amelyben a javító cég ügyvezetője kijelenti, hogy a fennmaradó részt a biztosító megtéríti részükre. A kérdés a számla helyes könyveléséhez kapcsolódik. Az önrész és a kifizetett áfarész egyéb ráfordítás lesz, a fennmaradó rész követelés, majd a kapott nyilatkozat szerint átvezetem az egyéb bevételek közé? Ez esetben hogyan élhetek a munkadíj utáni áfa 50%-os levonhatóságával?
Megjelent a Számviteli Levelek 440. számában (2021. február 25.), 8443. kérdésszám alatt
autókereskedő Különbözet szerinti adózás
Autókereskedő új és használt autók forgalmazásával foglalkozik, a különbözet szerinti adózást választotta. Hogyan kell a különbözet szerinti adózásban a termékimportot figyelembe venni?
Megjelent a Számviteli Levelek 14. számában (2001. július 12.), 263. kérdésszám alatt
automata autómosó Automata autómosók használata, elszámolása
Társaságunk automata autómosó berendezést működtet. Az automatába bedobott 100 Ft-ért 1 percig működik az automata, ez 1 egységnyi elmozdulást okoz az automata számlálójában. Egyéb bizonylat híján eddig úgy számoltuk el az árbevételt és az áfát, hogy az automata által az adott hónapban kimutatott egységelmozdulások számát megszoroztuk 100 Ft-tal, így megkaptuk a havi bruttó, áfás bevételt. Szeretnénk viszont ún. kedvezménykártyát adni a vevőinknek, ami úgy működne, hogy a vevő befizet pl. bruttó 5000 Ft-ot (50 egységnyi elmozdulásnak megfelelő összeget), ezért rátöltünk a kártyájára bruttó 5500 Ft-nak megfelelő, tehát 55 egységet, azaz 5 egységet ingyen kap a vevő. Vagy nézhetjük úgy is, hogy 5000 Ft/55 egység = 91 Ft, azaz a vevő nem 100 Ft-ot fizet 1 egységért, hanem csak 91 Ft-ot, azaz kapott egységenként 9 Ft árengedményt. Így viszont már gondunk akad az árbevétel és az áfa elszámolásával. Egyrészt lesz egy kiállított számlánk bruttó 5000 Ft-ról, viszont - feltételezve, hogy a vevő a teljes összeget elhasználja - az automata egységszámlálója 55 egység elmozdulást, azaz a korábbi árbevétel-megállapító módszer szerint 55 x 100 = 5500 Ft árbevételt fog mutatni. Ha több kártya is lesz, és nem mindenki használja el az adott hónapban a kártyára feltöltött összeget, akkor egy idő után nyomon követhetetlen lesz, hogy a kiadott kártyákon levő egységekből mennyit használtak már fel, mennyit töltöttünk rá újra, azokhoz hány egység elmozdulás tartozik stb. Gondot okoz az is, hogy a fenti megoldással mintha keveredne a mennyiségi engedmény (mert csak azok kapnak kedvezményt, akik nagyobb összeget előre befizetnek, de számlázásra is kerül az engedmény, holott a mennyiségi engedményt általában nem számlázzák), az előleg (hiszen előre kifizeti az összeget, és utólag fogja igénybe venni a szolgáltatást, de nem olyan értékben, mint amilyen mértékben az "előleget" fizette) és egyfajta "bérlet" típusú megoldás ("ha kifizetsz 9-et, a 10. ingyen van").
1. A kedvezménykártyára feltöltött összegről milyen számlát kell kiállítanunk: "simán" bruttó 5000 Ft-ról, vagy bruttó 5500 Ft - bruttó 500 Ft engedmény = bruttó 5000 Ft-ról?
2. Mekkora összegű árbevételt és áfát kell elszámolnunk: a bruttó 5000 Ft nettó összegét és áfáját, vagy a bruttó 5500 Ft nettó összegét és áfáját?
3. Innét kezdve az automata elmozdulásszámlálója által mutatott értékből hogyan tudjuk megállapítani a teljes árbevételt és az áfát, hiszen lesz benne "sima" és "kedvezménykártyás" elmozdulás is?
Megjelent a Számviteli Levelek 426. számában (2020. május 28.), 8229. kérdésszám alatt
automata felügyeleti egység Automata felügyeleti egységek amortizációja
Az AFE-egységeket tárgyi eszközként kezeljük. A számvitelben az értékcsökkenést lineárisan 20 százalékkal állapítottuk meg. A bekerülési érték 200 E Ft alatt van, de a számviteli politikában nem választottuk az 50 százalék/év értékcsökkenés-elszámolási lehetőséget, nem tudjuk, milyen vtsz. alá tartozik. A maradványérték: nulla. A Tao-tv. szerinti értékcsökkenést elszámolhatjuk-e a számvitel szerint választott 20 százalékkal?
Megjelent a Számviteli Levelek 400. számában (2019. február 14.), 7841. kérdésszám alatt
autómosó
autópálya-matrica
autópályadíj
autórádió
autóroncs értéke Totálkáros személygépkocsi: egyéni vállalkozó
Egyéni vállalkozó (tárgyi adómentes) házigyermekorvos májusban személygépkocsit vásárolt. Cégautóadót fizet. A tárgyévben értékcsökkenést számolt el. A következő év januárjában a személygépkocsi totálkáros lett. A biztosító kártérítést fizetett. A roncsot egy magánszemély vásárolta meg. A roncs bevétele a vállalkozás bevételét képezi-e?
Megjelent a Számviteli Levelek 46. számában (2002. október 24.), 917. kérdésszám alatt
autószerviz Autószervizek pénztárgéphasználata
A sajtóban megjelent hírek szerint bevezetésre kerül az autószervizeknél is a pénztárgép. Elterjedt a szakmánkban, hogy ahol minden szolgáltatást áfás számlával kezelnek, ott nem kell pénztárgépet használni, csak havonta bevinni a NAV-hoz a számlákat! A mi szervizünkben a forgalom több mint 75 százaléka átutalással teljesített, csak a többi készpénzes. Kérem, írják meg, mi igaz az általános híresztelésből, és mi vonatkozik a mi szervizünkre?
Megjelent a Számviteli Levelek 345. számában (2016. május 12.), 6979. kérdésszám alatt
ázsió Ázsió követelése
Cégünk részesedést vásárolt egy befektető cégben, mely összeget ázsióval növelten kellett átutalnia. Ezt az ázsiót, ami után osztalék nem jár, hová kell könyvelni? Maradhat-e a bekerülési érték része? Csak az analitikában kell esetleg külön nyilvántartani?
Megjelent a Számviteli Levelek 305. számában (2014. május 8.), 6296. kérdésszám alatt