Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Összes tárgyszó megjelenítése

e-book
E-hitel
e-útdíj
EAKER-számla EKAER-számlán a deviza árfolyama
Az 5/2015. (II. 27.) NGM rendelet alapján az EKAER megkérésekor rögzíteni kell a szállításra kerülő áru értékét. A kísérő okmányon (számla, szállítólevél) devizában szereplő értéket milyen árfolyam alkalmazásával kell forintra átszámítani? A rendelet 17. §-ának (5) bekezdése tartalmaz egy alkalmazandó előző évi záró MNB-árfolyamot, de ez – úgy gondolom – csak a biztosíték értékének meghatározására érvényes. A kérdéshez kapcsolódóan alkalmazhatom az Szt. szerinti devizaárfolyamot az EKAER kitöltésekor az áru forintértékének meghatározására?
Megjelent a Számviteli Levelek 394. számában (2018. október 25.), 7745. kérdésszám alatt
edző járulékai Külföldi illetőségű edző járuléka
Társaságunk sporteseményekkel kapcsolatos mérkőzések megszervezésével, lebonyolításával foglalkozik. A sporteseményen részt vevő csapatok felkészítéséhez kellő szakértelemmel rendelkező, külföldi illetőségű edzőt hívtunk, aki megbízási szerződés keretében/megbízási díj ellenében fogja elvégezni a rábízott feladatokat. Az edzések mindössze 3-4 napot fognak havonta igénybe venni, vagyis ennyi időt fog a magánszemély Magyarországon tartózkodni. A belföldi tartózkodás idejére a megbízó a megbízási díjon felül a társaság nevére szóló számlával igazolt repülőjegyet, szállásköltséget és étkezést is kifizeti. A magánszemélynek fizetendő megbízási díj éves szinten eléri a minimálbér 30 százalékának tizenkétszeresét. A felsorolt esetekben keletkezik-e társaságunknak adófizetési kötelezettsége, ha a felsorolt szolgáltatások ténylegesen a megrendelt rendezvényekhez, felkészítésekhez kapcsolódnak, és kizárólag azok érdekében merültek fel? A megbízási díjból - mint önálló tevékenységből származó bevételből - mind a személyi jövedelemadó, mind pedig a társadalombiztosítási járulékok esetében a jövedelmet tételes költségelszámolással, vagy az igazolás nélkül elszámolható 10 százalékos költséghányad levonásával állapítjuk meg. Az önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál alkalmazhatjuk-e ezen számítási módszert, függetlenül a magánszemély illetőségétől?
Megjelent a Számviteli Levelek 316. számában (2014. november 27.), 6492. kérdésszám alatt
edzőeszközök Edzőeszközök besorolása
A kempingszolgáltatással foglalkozó ügyfél szabadban felállított edzőeszközöket (derék- és csípőformáló, gyalogló, dupla nyújtó, valamint komplex karerősítő eszközök stb.) szerzett be, egyedi értékük több mint nettó 100 ezer Ft. Milyen főkönyvi számlán kell aktiválni az eszközöket, hány százalék értékcsökkenéssel? Fejlesztési tartalék elszámolható?
Megjelent a Számviteli Levelek 352. számában (2016. szeptember 22.), 7097. kérdésszám alatt
edzőterem Edzőterem térítésmentes biztosítása a dolgozóknak
Társaságunk székhelyén lévő épületét bővítette. A bővítés folyamán emeletráépítés történt, amelynek során irodák, tárgyalótermek, mosdók, öltözők, edzőterem került kialakításra. A munka fordított adózású volt. A munkálatokhoz az anyagot a társaság biztosította, a kivitelezés külső vállalkozó bevonásával történt. A használatbavételi engedélyt megkaptuk, a munkák során a számlákban szereplő áfát visszaigényeltük. A társaság az edzőtermet térítésmentesen biztosítja a dolgozóknak. Mivel ingyenes szolgáltatás történik, helyes-e, ha a használatbavételkor állapítjuk meg a fizetendő áfát, ami az edzőterem kialakításához merült fel? A beszerzéskor a számlák nem kerültek megbontásra (mennyi az edzőteremre eső beruházási érték). Milyen mutatószámok alapján tudjuk elkülöníteni az edzőteremre eső ráfordításokat? Erre a pontos elkülönítésre szükség van, mivel merülnek fel további költségek is a használatbavétel után (energia, egyéb). Az épület után elszámolok értékcsökkenési leírást, az edzőterem után is megtehetem? Van adóalap-növelő tétel? Az edzőterembe vásárolt eszközök után nem került sor áfa-visszaigénylésre, lehet-e értékcsökkenést elszámolni?
Megjelent a Számviteli Levelek 432. számában (2020. szeptember 24.), 8326. kérdésszám alatt
egészségbiztosítás elszámolása Egészségbiztosítás elszámolása
Növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó cég (kettős könyvvitel, elsődleges költséghely) egészségbiztosítást kötött (egészségőr) dolgozóinak, ami adómentesen adható juttatás. Szabályos-e, ha a költségnemek között az egyéb személyi jellegű kifizetések között számoljuk el, a költséghely/költségviselő könyvelésben pedig az általános költségek között, mint a központi irányítás költsége?
Megjelent a Számviteli Levelek 387. számában (2018. június 21.), 7637. kérdésszám alatt
egészségbiztosítási járulék
egészségbiztosítói hozzájárulás Fogorvosi bt. váratlan díjazása
A fogorvosi bt. korábbi években szerződést kötött a MEP egészségbiztosítóval. A szerződés szerint minden hónapban kapja az ellátott betegek után az alapdíjat, illetve a kezelések után járó összegeket (bázispénz). A 456/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet szerint a 2017 decemberében 3000 E Ft összegű díjazásra jogosult, amely a Vhr. 1. melléklet B) pontja szerint használható fel. A bt. bankszámlájára az összeg 2018. 01. 02-án érkezett meg. A 3000 E Ft összeget árbevételként kell könyvelni, vagy támogatásként? Ha árbevétel, melyik év árbevétele? A 3000 E Ft-ot lehet-e úgy értelmezni, hogy a korábbi évek alulfinanszírozása miatt kapta a bt., azaz a korábbi években elköltötte a Vhr. 1. pontjának B. melléklete szerinti költségekre? Ha a bt. bankszámlára érkezése utáni költségekre lehet felhasználni, akkor ezt az összeget el kell határolni? De mely évekre?
Megjelent a Számviteli Levelek 381. számában (2018. március 8.), 7546. kérdésszám alatt
egészségpénztár Önkéntes pénztárba történő befizetés
A kft. munkavállalói részére az önkéntes egészségpénztárba havi 10 ezer forintot fizet. A dolgozók nem teljesítenek befizetést. Kell-e a kft.-nek vagy a dolgozóknak adót, járulékot, eho-t fizetniük e befizetés alapján? Hogyan kell könyvelni a hozzájárulást?
Megjelent a Számviteli Levelek 86. számában (2004. július 1.), 1759. kérdésszám alatt
egészségügyi ellátás Magánklinikai vizsgálatok számlázott díjának minősítése
Magánklinika vállalkozások vezetőinek és alkalmazottainak teljes kivizsgálását vállalja. A vizsgálat számlázott díja besorolható-e a természetbeni juttatások közé, és ha igen, milyen adók terhelik?
Megjelent a Számviteli Levelek 19. számában (2001. október 11.), 361. kérdésszám alatt
egészségügyi hozzájárulás
egészségügyi szolgáltatás
egészségügyi szolgáltatási járulék
egészségügyi szolgáltató
egycélú utalvány Egycélú utalvány beváltása
2019-től az egycélú utalvány értékesítésekor áfafizetési kötelezettség keletkezik. Számlát vagy nyugtát kell kiállítani? Mivel a vevő nem kért számlát, a pénztárgép 27%-os gyűjtőjében rögzítjük az utalvány ellenértékét, amely az áfát is tartalmazza, és átadjuk a pénztárgépes nyugtát. (Ha az utalvány értéke 10.000 Ft, akkor a fizetendő áfa: 2126 Ft, rövid lejáratú kötelezettség: 7874 forint.) Az utalványbeváltás bizonylatolásával és kontírozásával van problémám. Milyen bizonylatot állítsunk ki, és milyen összegről? Beváltáskor már nincs áfafizetési kötelezettség. Megfelelő-e, ha átvételi elismervényt állítunk ki 10.000 forintról? Ez lenne a számviteli elszámolás bizonylata a rövid lejáratú kötelezettségről és az árbevétel elszámolásáról 7874 forint összegben? De az átvételi bizonylat 10.000 forintról szól, ez zavaró tényező! Ha az elgondolásom nem megfelelő, akkor mi a jó megoldás?
Megjelent a Számviteli Levelek 409. számában (2019. augusztus 8.), 7988. kérdésszám alatt
egyéb költség Az 529., illetve 539. számlák használata
Mit kell könyvelni az 529. Egyéb igénybe vett szolgáltatások költségei, illetve az 539. Különféle egyéb költségek számlákra?
Megjelent a Számviteli Levelek 15. számában (2001. július 26.), 288. kérdésszám alatt
egyéb szervezet Egyéb szervezetek (eva)
Alapítvány, társadalmi szervezet, egyesület (egyéb szervezetek köre) választhatja-e az evát?
Megjelent a Számviteli Levelek 50. számában (2002. december 19.), 1020. kérdésszám alatt
egyedi értékelés Egyedi tárgyi eszköz fogalma
Az egyedi értékelés számviteli alapelv szerint az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. Hogyan valósítható ez meg tárgyi eszközök esetében? Mi tekinthető egyedi tárgyi eszköznek? Az egyedi tárgyi eszközzé minősítésnek milyen szempontjai lehetnek?
Megjelent a Számviteli Levelek 345. számában (2016. május 12.), 6981. kérdésszám alatt
egyedi gépgyártás K+F: egyedi gépgyártás
Vállalkozásunk tevékenységének egy része egyedi gépek kifejlesztése és gyártása. Az esetek döntő részében a megrendelőnek e gépekből csak egy-egy darab készül. Tekinthető-e a leírt fejlesztés és egyedi gépgyártás K+F tevékenységnek, a fejlesztéssel, a tervezéssel, a gyártással foglalkozók bére, járulékai, a felhasznált anyagok bekerülési értéke, a gépek amortizációja stb. a K+F tevékenység közvetlen költségének?
Megjelent a Számviteli Levelek 40. számában (2002. augusztus 1.), 795. kérdésszám alatt
egyedi tárgyi eszköz Egyedi tárgyi eszköz fogalma
Az egyedi értékelés számviteli alapelv szerint az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. Hogyan valósítható ez meg tárgyi eszközök esetében? Mi tekinthető egyedi tárgyi eszköznek? Az egyedi tárgyi eszközzé minősítésnek milyen szempontjai lehetnek?
Megjelent a Számviteli Levelek 345. számában (2016. május 12.), 6981. kérdésszám alatt
egyéni cég
egyéni ügyvéd Egyéni ügyvéd (eva)
Egyéni ügyvéd választhatja-e az evát, ha nem rendelkezik vállalkozói igazolvánnyal?
Megjelent a Számviteli Levelek 50. számában (2002. december 19.), 1018. kérdésszám alatt
egyéni vállalkozás
egyéni vállalkozás szüneteltetése Egyéni vállalkozási tevékenység szüneteltetése
Egyéni vállalkozó 2005. évben vásárolt kistehergépkocsiját - áfás időszakában - a vállalkozásából kivonja 2015. évben az egyéni vállalkozási tevékenység szüneteltetése miatt, már alanyi mentes időszakában. Az áttéréskor nem volt korrekciós tételként befizetendő áfa. Kérdésként merül fel, hogy mivel kell bizonyítani a gépjármű forgalmi értékét, milyen bizonylatot kell kiállítani, áfát kell-e fizetni, illetve ha igen, akkor a nettó összeg a vállalkozás bevétele lesz-e?
Megjelent a Számviteli Levelek 342. számában (2016. március 24.), 6941. kérdésszám alatt
egyéni vállalkozó
egyéni vállalkozó átalakulása
egyéni vállalkozó bankszámlája Egyéni vállalkozó bankszámlanyitása
Kell-e az egyéni vállalkozónak külön bankszámlát nyitnia a vállalkozási és a magánkiadásai számára? Ha a vállalkozói számlájáról olyan kiadást teljesít, ami nem a vállalkozással kapcsolatos, el lehet-e számolni, mint készpénzfelvételt, és befizetni a pénztárba, ha nem, mi a megoldás erre a problémára visszamenőleg?
Megjelent a Számviteli Levelek 172. számában (2008. április 3.), 3607. kérdésszám alatt
egyéni vállalkozó devizahitele Egyéni vállalkozó devizahitele
Egyéni vállalkozó 2008. évben devizaalapú (szabad felhasználású) hitelt vett fel a vállalkozási tevékenységéhez. Ezután havi törlesztőrészleteket (tőke+kamat+árfolyamváltozás) fizet. A hitel fennmaradó részét visszafizeti 2012-ben (tőketörlesztés, kamatfizetés és a tőkére jutó árfolyamveszteség kiegyenlítése). A tőkére jutó árfolyamveszteséget az egyéni vállalkozó költségként érvényesítheti-e, vagy az osztalékalapját csökkentheti-e ezen összeggel?
Megjelent a Számviteli Levelek 282. számában (2013. március 21.), 5801. kérdésszám alatt
egyéni vállalkozó kft.-je
egyéni vállalkozó költségelszámolása Egyéni vállalkozó költségelszámolása
1. Egyéni vállalkozó elszámolhatja-e vállalkozás érdekében felmerülő költségei között 2010-ben a 2009. évi vállalkozói osztalék után fizetendő 14% ehót? 2. Egyéni vállalkozó személygépkocsi-használat címén 500 km gépkocsihasználatot elszámolhat-e, amennyiben közeli hozzátartozója tulajdonában lévő gépkocsit szívességi használat alapján vállalkozása érdekében használja? Gépkocsihasználat 500 km-es átalány elszámolása esetén kell cégautóadót fizetnie az egyéni vállalkozónak?
Megjelent a Számviteli Levelek 222. számában (2010. június 3.), 4604. kérdésszám alatt
egyéni vállalkozó megszűnése
egyéni vállalkozó osztaléka Egyéni vállalkozó osztaléka
Egy egyéni vállalkozó gazdasági tevékenységéről egy teljes gazdasági évben az alábbi adatok állnak rendelkezésre. Jól határoztuk-e meg az egyéni vállalkozónak a tárgyévi eredménye után kifizethető osztalékát, melyet a kivétel során véleményünk szerint egyéb be nem számító kiadásként kell könyvelni? Az osztalék utáni százalékos egészségügyi hozzájárulás kifizetését külön kell rendezzük, mely az egyéni vállalkozás költsége.
Megnevezés
1. Adóalapba beszámító bevétel 795 000
2. Kisvállalkozói kedvezmény 30 000
3. Bevétel a növelő-csökkenő tételek után 765 000
4. Felmerült összes elismert költség 747 255
5. Jövedelem 17 745
6. Vállalkozói személyi jövedelemadó (10%) 1775
7. Adózás utáni vállalkozói jövedelem (2+5) 47 745
8. Kizárólagos üzleti célt szolgáló tárgyévben beszerzett eszközök értéke 25 720
9. Vállalkozói osztalékalap 22 025
10. Vállalkozói osztalékalap adója 16% 3524
11. Vállalkozói szja (6+10) 5299
12. Kifizethető osztalék (be nem számító kiadás) (1-4-11) 42 447
Megjelent a Számviteli Levelek 341. számában (2016. március 10.), 6910. kérdésszám alatt
egyéni vállalkozó vagyona Személyes vagyon értékesítése egyéni vállalkozásának
Egyéni vállalkozó és házastársa személyes tulajdonában van egy lakóingatlan (telek és lakóház). Az egyéni vállalkozó az ingatlanon kizárólag a vállalkozási tevékenységet szolgáló beruházást kíván megvalósítani (szolgáltatóházat építeni). Ehhez a lakóházat le kell bontani. Ha az ingatlan kívülálló személyé lenne, a vállalkozó megvásárolhatná. Az egyéni vállalkozó az Szja-tv. szerint külön adózik a vállalkozásból származó jövedelme és külön a magánszemélyként realizált jövedelme után. Megvásárolhatja-e az egyéni vállalkozó - piaci áron - a saját személyes tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban a nevükön szereplő ingatlant (ingatlanrészt)? Létrejöhet-e erre adásvételi szerződés [tulajdonosváltozás, rendeltetésváltozás (földhivatal]), az eladóknál illetékkötelezettség (illetékhivatal)]? Ha az adásvétel nem értelmezhető, akkor a vállalkozó a bontás és az építés költségeit idegen ingatlanon végzett saját beruházásként számolja el? Mi a helyes eljárás?
Megjelent a Számviteli Levelek 123. számában (2006. február 16.), 2519. kérdésszám alatt
egyenlegközlés
egyenlegközlő Követelések egyeztetése
Elfogadható-e hitelesnek az a beszámoló, amelyhez kapcsolódóan az egyenlegközlő leveleket a társaság nem küldte ki, így csak a saját analitika alapján számolta el azokat?
Megjelent a Számviteli Levelek 69. számában (2003. október 16.), 1446. kérdésszám alatt
egyesülés
egyesülés (határon átnyúló) Határon átnyúló egyesülés
Határon átnyúló egyesüléskor (a beolvadó cég magyar, az átvevő luxemburgi) hogyan alakul a számviteli, adózási és munkaügyi iratok őrzésének szabálya?
Megjelent a Számviteli Levelek 279. számában (2013. január 31.), 5715. kérdésszám alatt
egyesület
egyeztetés
egyház
egyházi ingatlan Kártalanítás egyházi ingatlan visszaadása miatt
Részvénytársaságunk szállodát üzemeltet egy volt egyházi tulajdonú (jelenleg állami tulajdon) ingatlanban. A romos épületet társaságunk újíttatta fel jelentős összegben, és 1987-ben nyitotta meg szállodaként. Az egyház visszaigényelte az épületet. A visszaadásra kijelölt végső határidő: 2003. december 31. A részvénytársaság az épületen végzett felújítás valorizált értékén az államtól kártalanítást kap 2001., 2002., 2003. években, 3 részletben. A kártalanítás lehetőséget teremt arra, hogy az rt. új szállodát építsen, új életteret teremtsen, hogy üzleti tevékenységét folytatni tudja. Kérdéseim: a kapott kártalanítást hova kell könyvelni? Milyen adóvonzata van? Van-e adómentesség vagy kedvezmény? A beruházás nettó értékét hol kell elszámolni?
Megjelent a Számviteli Levelek 44. számában (2002. szeptember 19.), 875. kérdésszám alatt
egyházi intézmény Egyház által fenntartott intézmény számvitele
Egyház által fenntartott, állami költségvetésből támogatott oktatási, szociális intézmény egyházi szervezetnek minősül-e a számviteli törvény szempontjából?
Megjelent a Számviteli Levelek 15. számában (2001. július 26.), 291. kérdésszám alatt
egyházi jogi személy Egyházi jogi személyek beszámolókészítési kötelezettsége
A 218/2000. Korm. rendelet 14. §-ához kapcsolódóan: a vállalkozási tevékenységet nem végző egyházi jogi személyre csak az Szt. XI. fejezete vonatkozik? Megteheti-e az ilyen egyházi jogi személy, hogy a naptári évtől eltérő üzleti évet határoz meg, továbbá saját számviteli alapelveket, értelmező rendelkezéseket, fogalmakat, értékelési előírásokat, szabályokat alkalmazzon? Esetleg anyagnak minősítsen tárgyi eszközöket is?
Megjelent a Számviteli Levelek 67. számában (2003. szeptember 18.), 1408. kérdésszám alatt
egyszemélyes kft.
egyszeres könyvvitel
egyszerűsített beszámoló
egyszerűsített beszámoló (zrt.) Egyszerűsített éves beszámoló zrt.-nél
2018. évben éves beszámolót készített a zrt., de az értékhatárok alapján egyszerűsített éves beszámolót is készíthet(ne). Vissza lehet-e térni az "alacsonyabb szintű" beszámolási formára, akkor is, ha a társaság az MNB felügyelete alá tartozik a végzett tevékenysége miatt?
Megjelent a Számviteli Levelek 408. számában (2019. július 11.), 7968. kérdésszám alatt
egyszerűsített foglalkoztatás
egyszerűsített végelszámolás
eho
eho (tételes)
ÉJ-számok Építőipari szolgáltatás azonosító száma
Az Áfa-tv. 2004. május 1-jétől hatályos 6. §-a (2) bekezdésének c) pontja az építőipar korábbi szolgáltatási besorolását megváltoztatta, és építési szerződés alapján termékértékesítésnek minősítette. A korábbi SZJ 4521 és SZJ 4522 azonosító számok helyett milyen azonosító számot kell alkalmazni az építés-szerelési tevékenység teljesítéséről kiállítandó számlákon? Az SZJ-számok megegyeznek a TEÁOR-számokkal, amelyek a statisztikai számjelnek is részét képezik?
Megjelent a Számviteli Levelek 105. számában (2005. április 28.), 2144. kérdésszám alatt
ekho
ekho-nyilatkozat Ekho-nyilatkozat módosításának lehetősége
Egy magánszemély év elején az ekho-adózást választja. Kérdésünk, hogy a nyilatkozatát egy évben hányszor módosíthatja, tekintettel a jelenlegi járványügyi helyzet által előállt kivételes helyzetre is?
Megjelent a Számviteli Levelek 425. számában (2020. május 14.), 8204. kérdésszám alatt
EKK
ékszerkészítés Ékszerkészítés törtaranyból
Cégünk aranyékszer-kereskedelemmel foglalkozik. Több esetben a felvásárolt törtaranyat bérmunkáztatjuk, azaz új ékszereket készíttetünk belőlük. Hogyan kell az ezzel kapcsolatos műveleteket könyvelni? Milyen áron kell/lehet az ilyen típusú árukat nyilvántartani?
Megjelent a Számviteli Levelek 211. számában (2009. december 17.), 4415. kérdésszám alatt
el nem ismert szolgáltatás El nem ismert szolgáltatás elszámolása
A kifogásolt számla elismert részének lekönyvelése költségként, levonható áfaként mennyiben sérti, illetve sérti-e a számviteli törvény előírásait? Helyesen jártunk-e el, és ha nem, milyen szankcióval járhat? A szolgáltató a vele kötött megállapodás feletti összegben számlázott. A számla egy részét (a szerződés szerinti részét) elismertük és kiegyenlítettük, a másik részét pedig kifogásoltuk. A szolgáltató a jogos összegről nem állít ki számlát.
Megjelent a Számviteli Levelek 146. számában (2007. február 22.), 2979. kérdésszám alatt
el nem ismert teljesítés
elábé
eladási ár valutában
eladásiár-különbözet Eladásiár-különbözet
Társaságunk rendszeresen árut szerez be külföldi, EU-illetőségű kapcsolt vállalkozásaitól. Az áruszállításokkal összhangban, az eladó vállalkozások év közben folyamatosan számlázzák az általuk teljesített ügyleteket, amelyeket vállalatunk az eladott áruk beszerzési értékeként könyvel. A társaság folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartással nem rendelkezik, az év végi készlet megállapítása leltározással történik. A kapcsolt vállalkozások az általuk leszállított árukat a saját beszerzési áraikon adják tovább. Megállapodás, illetve a transzferár-dokumentációban meghatározott nyereséghányad alapján év végén számlázzák az általuk év közben teljesített érték 16 százalékát, mint eladásiár-különbözetet. Hogyan kell ezt könyvelni? Áfa szempontjából termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás? Az áfában melyik időszakot érinti? Figyelembe vehető-e az iparűzési adónál? Figyelembe kell-e venni az év végi árukészlet értékének meghatározása során?
Megjelent a Számviteli Levelek 248. számában (2011. augusztus 4.), 5104. kérdésszám alatt
elállás (szerződéstől)
elektromos kerékpár Elektromos kerékpár használata
A kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas kft.-tag vásárolt egy elektromos kerékpárt, ügyeinek intézése céljából. Egyéb jármű nincs a kft. birtokában. A tag az üzletmenettel összefüggő tevékenysége elvégzéséhez (a tevékenységből eredően a posta és a bank megközelítése a cél a faluban, egy hónapban többször) használja a kerékpárt. Kérdés, hogy az elektromos kerékpárral kapcsolatban felmerülő költségek elszámolhatók-e a vállalkozás költségei közt? Az áfa levonható-e, valamint értékcsökkenés számolható-e rá?
Megjelent a Számviteli Levelek 178. számában (2008. június 26.), 3737. kérdésszám alatt
elektronikus adatszolgáltatás Elektronikus adatszolgáltatás a számlákról
A NAV online-riporttal kapcsolatosan kérdezem, hogy a cégen belüli ún. belső számlákat is kell-e jelenteni, illetve probléma-e, ha nem tudjuk kihagyni a jelentésből, csak sorszámtartományban különítjük el azokat a többitől. Programtechnikai okok miatt a tárgyieszköz-modulból nem tudunk a vevőnek közvetlenül kiállítani számlát, amely megfelel minden tartalmi és formai követelménynek; ellenben csak számlázás során vezethető ki a modulból a tárgyieszköz-értékesítés okán. Ezért két lépésben oldjuk meg a problémát: kiállítunk önmagunknak egy belső számlát: vevő és szállító is a cég. A könyvelése során ugyanoda könyveljük a bevételt és a ráfordítást is, tehát gyakorlatilag nincs eredményhatás. A számlázómodulból kiállítjuk a tényleges vevőnek a tárgyi eszköz értékesítéséről a számlát, és a normál módon könyveljük. A probléma most is fennáll, de akkor lesz igazán égető, ha össze lesz kötve a számlázás a NAV rendszerével, és azonnal megjelennek a belső számlák adatai is.
Megjelent a Számviteli Levelek 369. számában (2017. augusztus 3.), 7358. kérdésszám alatt
elektronikus aláírás
elektronikus beszámoló Elektronikus beszámoló beadása
Kérem, adjanak felvilágosítást az elektronikus beszámoló beadásával kapcsolatosan! Az egyik szaklapban azt olvastam, hogy "az elektronikus számviteli beszámoló a kormányzati portál útján is benyújtható, ez esetben nem kívánja meg a jogalkotó a fokozott biztonságú elektronikus aláírást". Az IRM-honlapon arról tájékoztatnak, hogy a beszámolót fokozott biztonságú aláírással kell ellátni. Ez utóbbi szolgáltatás éves díja 20 000 forint + áfa, ami a kisvállalkozásoknak nagy terhet jelent. Kell-e szoftvercsomag, illetve a cég könyvelője is benyújthatja a beszámolót elektronikusan?
Megjelent a Számviteli Levelek 182. számában (2008. szeptember 11.), 3794. kérdésszám alatt
elektronikus bevallás
elektronikus dokumentum Elektronikus úton előállított dokumentum megőrzése
Elektronikus archiválással, digitalizáló rendszerekkel foglalkozó szolgáltatók kínálatában szerepel az ún. "Elektronikus hitelesítés" ajánlata. A késztermék értékesítését, szállítását, átvételét igazoló dokumentum (szállítólevél) utólagos digitalizálására jelenleg milyen előírások vonatkoznak, a dokumentum hitelességének megőrzését illetően? Az eredetileg papír formában (gépi úton) előállított, az áruátvételt hagyományos módon (tintával) igazoló aláírással ellátott, utólag szkennelt szállítóleveleket az adóhatóság digitális formában hiteles dokumentumnak tekinti-e, amennyiben a digitalizálási szolgáltató digitális aláírással, időbélyeggel igazolja az eredeti papírpéldány és a digitalizált dokumentum egyezőségét? Vagy emellett szükség van a papírdokumentumok megőrzésére is?
Megjelent a Számviteli Levelek 452. számában (2021. szeptember 23.), 8649. kérdésszám alatt
elektronikus közzététel 2008. évi beszámoló letétbe helyezése, közzététele
A parlament honlapján olvastam, hogy módosul a cégtörvény, amely módosítja a 2008. évi számviteli beszámoló letétbe helyezésére, közzétételére vonatkozó előírásokat. Úgy tűnik, a módosuló előírások érdemileg eltérnek a 2008. évre 2007-ben meghirdetett előírásoktól. Kérem, hogy a 2008. évi számviteli beszámoló letétbe helyezésére, közzétételére vonatkozó előírások esetleges változásáról tájékoztassanak!
Megjelent a Számviteli Levelek 190. számában (2009. január 22.), 3963. kérdésszám alatt
elektronikus szolgáltatás
elektronikus útdíj Viszonylati jegy elszámolása
Az e-útdíj rendszer (HU-GO) regisztrált felhasználói vagyunk. A rendszerbe rögzítettek olyan járművet is, mely nem a társaság (kft.) tulajdona, erre a járműre viszonylati jegyet vásároltak. Ebben az esetben lehetséges-e a megvásárolt tétel költség­elszámolása, célszerű-e továbbszámlázni azt?
Megjelent a Számviteli Levelek 313. számában (2014. október 9.), 6452. kérdésszám alatt
élelmiszer ételhez
élelmiszer-felügyeleti díj
élelmiszer-szállítás Élelmiszer-szállítás alvállalkozója
Egy szállítmányozással foglalkozó cég élelmiszer-szállításra, logisztikai szétszórására szerződést kötött vevőjével. A szerződés szerint a szállítandó árut a fuvarozó cég az ország területén több helyszínen felszedi, beszállítja egy központi raktárba, ahol szortírozás után kisebb kamionokba továbbrakva a végső helyszínre továbbszállítja, és átadja a vevő által megjelölt vállalkozásnak. A fenti szolgáltatáshoz a fuvarozó cég alvállalkozó-fuvarozót vesz igénybe, de nem a teljes feladatra, csak résztávolságra, például a központi raktárba történő beszállításra. Tekinthető-e a fenti ügylet alvállalkozói teljesítménynek, ha az adózó alvállalkozói szerződést köt a fuvarozójával, a vevővel kötött szerződésben pedig szerepel, hogy a fuvarozó alvállalkozót vehet igénybe? Milyen főkönyvi számlán kell nyilvántartani?
Megjelent a Számviteli Levelek 344. számában (2016. április 28.), 6971. kérdésszám alatt
elemi kár Elemi kár elszámolása
A kft.-nek 278 ha mustár fővetésű növénye volt. Ebből 26 ha-t elemi kár ért, amelyből betakarítani semmit nem tudtunk. Ha a 26 ha közvetlen költségét átvezetnénk az egyéb ráfordításokba, akkor hogyan könyveljük a gazdasági eseményt, ha a gazdaság kettős könyvvezetése mellett elsődlegesen a 6-7. számlaosztályba könyvel (kapcsolódó tételek: 581, 582)?
Megjelent a Számviteli Levelek 268. számában (2012. július 5.), 5511. kérdésszám alatt
elengedett hitel
elengedett kötelezettség
elengedett követelés
elengedett osztalék
életbiztosítás
életbiztosítási díj
életbiztosítási díj elszámolása
élettárs Családi adókedvezmény érvényesítése
Élettársi közösségben élő egyéni vállalkozó apasági nyilatkozattal elismert gyermeke után vehet-e igénybe családi adókedvezményt, mivel az élettárs azt nem tudja igénybe venni?
Megjelent a Számviteli Levelek 20. számában (2001. október 25.), 399. kérdésszám alatt
élettartam Maradványérték módosítása
Ha egy tárgyi eszköz kalkulált használatbavételkori maradványértéke magasabb, mint a bekerülési értéke (pl. anyakoca), akkor nem lesz terv szerinti értékcsökkenése? Ha később tartósan lecsökken a maradványértéket befolyásoló hízósertés-felvásárlási ár, akkor módosítható-e a maradványérték?
Megjelent a Számviteli Levelek 7. számában (2001. április 5.), 106. kérdésszám alatt
élettartam-változás Értékcsökkenés módosítása felújításnál, maradványérték
A 2001. január 1-je előtt aktivált tárgyi eszköz felújításánál az érték változik. A felújítást követően az évenként elszámolandó értékcsökkenést kell-e módosítani, és kell-e maradványértékkel számolni?
Megjelent a Számviteli Levelek 1. számában (2001. január 4.), 13. kérdésszám alatt
elévülés
elévülési idő
elévült adó Elévült adók könyvelése
Hogyan kell könyvelni az adóhatóság által törölt adókat?
Megjelent a Számviteli Levelek 346. számában (2016. május 26.), 6990. kérdésszám alatt
elfekvő készlet Elfekvő készlet minősítése
Elfekvő készletre meddig köteles a társaság értékvesztést elszámolni, illetve köteles-e elszámolni, vagy egyből selejtezhető?
Megjelent a Számviteli Levelek 46. számában (2002. október 24.), 914. kérdésszám alatt
elhatárolás
elhatárolás (áfa)
elhatárolt veszteség
elhullott naposcsibe Naposcsibe-elhullás könyvelése
Partnerem húshibrid naposcsibét értékesít. A csibék 24 óránál nem idősebb, még nem etetett, 32 grammnál nem könnyebb minőségben kerülnek a kamionra. A naposcsibék szállításával együtt számlát is kiállítanak. Ügyfelem - a vevővel kötött szerződés szerint - a hizlalás 1-10 napjáig az esetlegesen felmerülő rejtett hibákra szavatossági felelősséget vállal. A 10 nap letelte után sor kerül a helyszíni szemlére, amikor megállapítják az elhullott naposcsibék mennyiségét. A helyszíni szemlén készült jegyzőkönyv alapján a kár rendezésére X db naposcsibe jóváírásra kerül a vevő részére. Hogyan kell a vevő számára dokumentálni az elhullást? Mi alapján történjen a pénzügyi rendezés? Kell-e jóváíró számla? Beszélhetünk-e ez esetben kártérítésről vagy kártalanításról?
Megjelent a Számviteli Levelek 397. számában (2018. december 13.), 7797. kérdésszám alatt
elhullott tenyészállat Elhullott májliba elszámolása
Májliba előállításával foglalkozó kft. értékesítési számláját a vevő által adott igazolás alapján állítja ki. Ezen igazolás az út közben elhullott libák értékét nulla értékkel tartalmazza, de azt a kft. káreseményként nem könyveli. Helyes-e a kft. számviteli elszámolása akkor, ha a kft. a készletekről nem vezet nyilvántartást?
Megjelent a Számviteli Levelek 120. számában (2006. január 5.), 2467. kérdésszám alatt
elhunyt munkavállaló
elismert költség Elismert költség
A kft.-nél nincs munkaviszonyban egyetlen "dolgozó" sem, az ügyvezető megbízási jogviszonyban, továbbá a tagok tagi jogviszonyban végzik el a munkát. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült (ez dokumentumokkal bizonyítható), elismert költségnek tekinthetők-e a következő jogcímek: napidíj és utazási költség, képzési költség, újság (napilap)? A megbízási szerződéssel foglalkoztatott ügyvezető és/vagy tag(ok) részére a (vállalkozási tevékenységgel összefüggő) képzési költség - adó- és járulékmentesen - elszámolható-e?
Megjelent a Számviteli Levelek 157. számában (2007. augusztus 9.), 3243. kérdésszám alatt
elismert piac Elismert piac
Elismert (szabályozott) piacnak minősül-e a tőzsdén kívül más piac is, és az itt elért nyereségre is érvényesíthető-e az 50 százalékos adózás előtti eredménycsökkentés? Véleményem szerint az elsődleges forgalmazórendszer keretei között értékpapírhoz jutók és azt forgalmazók (MÁK, bankok) is megfelelnek a tőkepiaci törvényben az elismert piacra adott meghatározásnak.
Megjelent a Számviteli Levelek 110. számában (2005. július 21.), 2266. kérdésszám alatt
eljárási illeték Fizetési meghagyásokkal kapcsolatos díjak elszámolása
A 2009. évi L. törvény szabályozza a fizetési meghagyásokra vonatkozó eljárást. A fizetési meghagyást általában az ügyvédek nyújtják be. A MOKK számlájára kell befizetni az eljárási illetéket, amit az ügyvédi iroda a saját számlájáról utal át. A MOKK a pénz beérkezését követően az ügyvédi iroda részére számlát bocsát ki, mentes az adó alól jelöléssel. A végrehajtási eljárás díját, valamint az ügyvédi díjat az ügyvédi iroda számlázza az ügyfél részére. Az eljárási díj külön tételben, mint adómentes tevékenység, az ügyvédi díj pedig áfás tételként számlázható? A MOKK számláját költségként, a továbbhárított eljárási díjat az ügyvédi iroda bevételeként kell elszámolni? Vagy mint elszámolásra átvett tételt kell kezelnünk?
Megjelent a Számviteli Levelek 257. számában (2011. december 15.), 5252. kérdésszám alatt
elkésett számla
elkésett számla (közösségi) Elkésett közösségi számlák
Többször előfordul, hogy a közösségi bejövő számlák a teljesítést követő hónapokban kerülnek könyvelésre. Előfordul az is, hogy a számla a társaságnál van, ám azt a könyvelésre nem adják át. Előfordult már az is, hogy a számla a postán elkeveredett, így a megkért számlamásolat könyvelésére csak később került sor. Mi a helyes eljárás? Melyik összesítő nyilatkozatban kell szerepeltetni a közösségi számlákat, vagy mindig önellenőrizni kell?
Megjelent a Számviteli Levelek 230. számában (2010. október 21.), 4757. kérdésszám alatt
elkobzott eszköz Elkobzott gépkocsi leírása
Gépjármű-kereskedelemmel foglalkozunk. A vámhivatal elkobzott a kft.-től egy használt gépkocsit, mert külföldről lopott volt. A kft. perli azt a tulajdonost, akitől - új gépkocsi vásárlásakor - átvette, beszámította a lopott gépkocsit. Melyik évben kell a kft.-nek veszteségként leírnia a gépkocsit? Az elkobzás évében vagy a bírósági végrehajtás végén?
Megjelent a Számviteli Levelek 41-42. számában (2002. augusztus 22.), 818. kérdésszám alatt
ellenérték
ellenérték nélkül Követelés engedményezése
Kapcsolódik-e adózás előtti eredmény módosítása a követelés engedményezéséhez?
Megjelent a Számviteli Levelek 6. számában (2001. március 22.), 95. kérdésszám alatt
ellenérték nélküli átadás Önkormányzati tulajdonba kerülő utak elszámolása
Társaságunk üzlet- és irodaház építéséhez kapott építési engedélyt. Ebben kötelezték cégünket az építkezés területével határos - az önkormányzat tulajdonában lévő - utak elkészítésére. Kérdésünk az, hogy a fenti útépítést hogyan számoljuk el, idegen ingatlanon végzett beruházás vagy térítés nélküli eszközátadás?
Megjelent a Számviteli Levelek 26. számában (2002. január 17.), 499. kérdésszám alatt
ellenőrzés
ellenőrzés megállapításai
ellenőrzéssel lezárt időszak Ellenőrzéssel lezárt időszak
A céget az APEH 2007. 12. 31-ig vizsgálta. A napokban kapott egy levelet az egyik magánnyugdíjpénztártól, hogy az egyik dolgozó 2007-ben még egy másik pénztár tagja volt, mint ahová a cég a bevallásban jelezte, s kérte a korrigálást. APEH által levizsgált időszakra nem lehet beküldeni önellenőrzést. Mit jelent az a cég részére, ha az Art. 115. §-a szerint ismételt vizsgálatot kérünk? Ez egy teljes újabb átvizsgálás lehetőségét is magában foglalhatja? Kérjük, közöljenek egyéb megoldást a magán-nyugdíjpénztári korrekcióra!
Megjelent a Számviteli Levelek 223. számában (2010. június 24.), 4621. kérdésszám alatt
ellentételezés Áruval ellentételezett árengedmény
A forgalom növelése érdekében nyilvánosan meghirdetett akciót tervezünk. Az akcióba bevont termékekből történő vásárlás esetén a beszállítóinktól kapott százalékos engedménynek megfelelő értékben raktári készletünkből árut szállítanánk. Az ellenérték nélkül adott áruról nullaértékű számlát állítanánk ki. Mi a helyes megoldás, van-e adófizetési kötelezettségünk?
Megjelent a Számviteli Levelek 14. számában (2001. július 12.), 262. kérdésszám alatt
ellopott
elmaradt haszon Elmaradt haszon elszámolása
"A" cég elmaradt haszon címén - jogerőre emelkedett bírósági határozat alapján - köteles kártérítést fizetni "B" cégnek. Az "A" cég a neki felszámított áfát levonhatja-e, illetve visszaigényelheti-e?
Megjelent a Számviteli Levelek 101. számában (2005. március 3.), 2077. kérdésszám alatt
elosztói alapdíj Áramdíj költségkénti elszámolása
A 4625. számú kérdésre adott válaszuk alapján az áramdíjszámlákon feltüntetett díjaknak csak egy része anyagköltség. Ezzel szemben a 2833., a 3708., a 3893. és a 4255. kérdésekre adott válaszok alapján az eszköz bekerülési értékének részei az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek is. Kérem a 4625. számú kérdésre adott válasz pontosítását az előbbiek alapján!
Megjelent a Számviteli Levelek 227. számában (2010. szeptember 9.), 4693. kérdésszám alatt
előadók költségei
előfinanszírozás
előfizetés
előfizető-gyűjtés Előfizető-gyűjtés
Ügyfelünk időszakos lap kiadásával foglalkozik. Mivel újonnan induló lapról van szó, most még jelentős mennyiségű - előfizetők bevonását célzó - ingyenes példány terjesztése a jellemző. A lapokat átvételi elismervény ellenében (ingyen) átadják a terjesztő cégnek, amely az átvett példányok után csak terjesztési díjat számláz a kiadónak. A lapkiadótevékenység elszámolása a következő: - a nyomdában elkészült lapokat készletre vesszük, - a terjesztők által a lehetséges előfizetők részére ténylegesen átadott példányokat számlázzuk a terjesztőknek 100 százalékos engedménnyel, - a megmaradt példányokat visszavesszük és selejtezzük. Kérdésünk: a leírt módon történő eljárás megfelel-e a számviteli és adózási előírásoknak?
Megjelent a Számviteli Levelek 233. számában (2010. december 2.), 4827. kérdésszám alatt
előleg
előleg devizában
előleg elszámolása Adott-kapott előleg elszámolása
Kérem, ismertessék az adott-kapott előlegek elszámolását, kitérve annak minden lépésére (a pénz átutalása, az előlegszámla kiállítása, számla az értékesítésről, az előleg beszámítása stb.), ha az előleg forintban van, illetve ha devizában. Kérem, ez utóbbi esetben az árfolyam használatára is térjenek ki!
Megjelent a Számviteli Levelek 386. számában (2018. május 31.), 7619. kérdésszám alatt
előleg euróban Euróban adott előleg elszámolása a számlázáskor
100 000 eurós vevőszámlát kell kiállítani. Az előleg 48 000 euró volt. A számlázóprogram szerint a kiszámlázott szolgáltatás 100 000 euró + áfa, ebből lejön az előleg, 40 000 euró + áfa, a számla végösszege 60 000 euró + áfa. A 12 000 euró áfaösszegét feltünteti a teljesítésnapi MNB-árfolyamon. Milyen árfolyamon könyvelem az árbevételt és az áfát, mivel az előlegfizetési és a teljesítésnapi árfolyam különböző, a végszámlán sem szerepel a 100 000 euró áfájának megfelelő forintösszeg?
Megjelent a Számviteli Levelek 196. számában (2009. április 16.), 4075. kérdésszám alatt
előleg készpénzben Előleg készpénzben
Ügyfelem pénztárgép használatára kötelezett, kiskereskedelmi tevékenységet végez. A termékeket megrendelés alapján szerzi be, amihez a vásárlóktól előleget szokott átvenni. Az előlegről előlegszámlát állít ki, amelyet a pénztárgépben is rögzít a 27%-os forgalmi gyűjtőben. Az áru megérkezésekor a vevő a fennmaradó részt is kifizeti, ügyfelem a pénztárgépbe a fizetendő előlegen felüli részt üti a 27%-os gyűjtőbe. Ugyanekkor kiállít egy készpénzes számlát is a vevő részére, amelyen a fizetendő végösszeg megegyezik a pénztárgépes nyugta összegével. A problémám abból adódott, hogy egy vásárló átutalással fizetett előleget, de a végszámla már készpénzes volt. A pénztárgépbe beütött végszámlánál nem derült ki számomra, hogy ott előleg-visszavonásra került sor. A nyitott előlegre rákérdeztem, válaszként azt kaptam, sok készpénzes előleg, illetve készpénzben fizetett végszámla van, csak ez a könyvelésben nem derült ki.
Megjelent a Számviteli Levelek 380. számában (2018. február 15.), 7527. kérdésszám alatt
előleg közösségi ügyletnél Közösségen belül kapott előleg
Közösségen belüli termék értékesítésekor a vevőtől előleget kérünk. Az előleg megérkezik, másnap az áru a számlával indul el a megrendelőhöz (ugyanazon hónapon belül). Kérdésem, hogyan történjen a számlázás? A kapott összeget áfa szempontjából nettó vagy bruttó összegben kezelem? Ha egy hónapon belül történik az előleg érkezése és a számla elkészítése is, az áfabevallásban hogyan szerepeltetjük?
Megjelent a Számviteli Levelek 163. számában (2007. november 8.), 3406. kérdésszám alatt
előleg nem pénzben Előleg nem pénzben történő teljesítése
Társaságunk utazási irodaként működik. 2011. évben barterszerződést kötöttünk egy média­szolgáltatóval reklámtevékenység végzésére. A 2011-2012. évi reklámtevékenységért cserébe utazásszervezési szolgáltatást nyújtunk 2012-ben. A megállapított utazásszervezés részvételi díja egyenlő a marketingszolgáltatás díjával. A médiaszolgáltató folyamatosan végzi a reklámtevékenységet, amelyről - minden teljesítés után - áfával növelt szolgáltatási számlát állít ki. Irodánk a vállalt szolgáltatást 2012 augusztusában teljesíti. A szerződés szerint a számlákon "pénzmozgást nem igényel" megjelölést tüntetünk fel. Az utazási iroda a médiaszolgáltató aktuálisan teljesített és számlázott szolgáltatása értékének megfelelő összegű, árrésáfát tartalmazó előlegszámlát állít ki a médiaszolgáltató részére "pénzügyi teljesítést nem igényel" megjegyzéssel. A marketingszolgáltatóval való folyószámla-egyeztetés során kiderült, hogy ő az előlegszámláinkat nem könyveli. Kérdéseim: A könyvelésben összevezethetem-e az előlegszámlát a reklámszolgáltatás számlájával? Jogosult vagyok-e a marketingszámlák áfájának visszaigénylésére? Helyes-e azon értelmezésünk, hogy bartermegállapodás esetén a médiaszolgáltató számlája utazási irodánknál részvételidíjelőleg-befizetésnek minősül?
Megjelent a Számviteli Levelek 259. számában (2012. február 2.), 5307. kérdésszám alatt
előleg támogatásnál Mikor támogatás az előleg?
Társaságunk egységes területalapú támogatásra nyújtott be kérelmet 2011-ben. Novemberben kifizették a kért támogatást 50%-ban, és a végzésben ezt előlegként tüntették fel. Hova kell könyvelni? A fennmaradó összeget feltehetőleg 2012-ben a mérlegkészítés után fogják folyósítani, és ekkor hozzák meg a megítélt összegről a határozatot is.
Megjelent a Számviteli Levelek 260. számában (2012. február 23.), 5320. kérdésszám alatt
előlegigénylési díj Előlegigénylési díj
Nyertes pályázattal készülő beruházáshoz támogatási előleget kértünk és kaptunk. Az előleg mintegy 2,3% "támogatásielőleg-igénylési díj" címén visszatartásra került az MVH határozat szerint. Hogyan könyveljük helyesen az előleget és az igénylési díjat?
Megjelent a Számviteli Levelek 209. számában (2009. november 12.), 4371. kérdésszám alatt
előlegszámla
előreutalás Előreutalás vagy előleg
Könyvelőként egyre többször látom, hogy a számlára fizetési feltételként azt írják rá, hogy "előreutalás". A kiállított számla teljesítési dátuma és kelte későbbre esik, mint az átutalt összeg. Vagyis a banki teljesítés előbb történt meg, mint a számla kiállítása. Véleményem szerint ilyenkor előlegszámlát kell kiállítani, majd későbbi időpontban lehet számlázni a szolgáltatást vagy terméket az előleg beszámításával. Kérem állásfoglalásukat abban, hogy elfogadható-e a fent leírtak alapján az ilyen formában, előreutalás megnevezéssel kiállított számla!
Megjelent a Számviteli Levelek 385. számában (2018. május 10.), 7603. kérdésszám alatt
előtársaság
előtársasági beszámoló
előtörlesztés Előtörlesztés díja
Hosszú lejáratra felvett hitel egy részét előtörlesztenénk. Az előtörlesztés díját az 5-ös vagy a 8-as számlaosztályban kell könyvelni?
Megjelent a Számviteli Levelek 379. számában (2018. január 25.), 7519. kérdésszám alatt
elővásárlási jog
elővételi jog Tehergépkocsi-lízing számviteli és áfaelszámolása
Egy kft. lízingel egy tehergépkocsit, az áfa nélküli számla értéke: 3 950 000 Ft. A számla így készült el. Részszámlákban van kamatrész, tőkerész és áfarész. Részszámlák alapján vissza lehet-e igényelni az áfát, vagy csak a maradványérték után? Értékcsökkenést lehet-e elszámolni?
Megjelent a Számviteli Levelek 7. számában (2001. április 5.), 109. kérdésszám alatt
elsősegélydoboz Elsősegélydoboz tartalmának minősítése
Cégünk termelővállalat. Az elsősegélydobozba vásárolt kötszer, gyógyszer elszámolható anyagköltségként, és levonható az áfája, vagy egyes meghatározott juttatásként adózni kell utána?
Megjelent a Számviteli Levelek 383. számában (2018. április 12.), 7574. kérdésszám alatt
elszámolás kilépett taggal Kilépett taggal való elszámolás
Egy kétszemélyes kft. egyik tulajdonosa 2008-ban eladta az üzletrészét a másik tagnak, és kilépett a kft.-ből. A kilépés időpontjában azonban elmaradt a tagsági viszonyát megszüntető taggal az eredménytartalékból őt megillető rész elszámolása és kifizetése. Ezt az elszámolást elvégezhetjük-e, illetve kötelező-e elvégezni 2010-ben? Mi a teendő akkor, ha a kilépő tag lemond a vagyonnövekmény őt megillető összegéről?
Megjelent a Számviteli Levelek 228. számában (2010. szeptember 23.), 4727. kérdésszám alatt
elszámolás örökössel
elszámolás szövetkezeti taggal
elszámolási egység
elszámolási időszak Időszakonkénti elszámolás áfafizetési kötelezettsége
Az Áfa-tv. 16. §-ának (11) bekezdése alapján meghatározott időszakra megállapított ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásoknál hogyan kell értelmezni az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját?
Megjelent a Számviteli Levelek 59. számában (2003. április 30.), 1214. kérdésszám alatt
elszámolásra kiadott összeg Elszámoltatás elszámolásra kiadott összeggel
Társaságunk telephelyén 2001-2002-ben jelentős értékű felújítás volt, amelyet aktiváltunk. A felújítás 2 éve alatt az ügyvezetőnél közel 7 millió forint elszámolásra felvett előleg halmozódott fel (ami a könyvelésben követelésként szerepelt), amellyel végül az ügyvezető akként számolt el, hogy 2003 márciusában felújításról szóló, az elszámolási előleggel közel megegyező összegű készpénzes számlákat fogadott be. A társaság egyik tulajdonosa sikkasztás gyanúja miatt feljelentést tett. A számlákat a nyomozás során a rendőrség lefoglalta, annak könyvelése, áfatartamának levonásba helyezése akkor nem történt meg. A bírósági eljárás 2007 áprilisában lezárult. A bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy az ügyvezető a rábízott pénzeszközöket jogtalanul eltulajdonította vagy sajátjaként rendelkezett volna vele. Ezért az ügyvezetőt jogerősen felmentette. A gazdasági esemény teljesítettnek minősül-e? 2007-ben megtörténhet-e a számlák befogadása, áfatartamának levonása? Milyen időponttal történjen az aktiválás? A bírósági iratokban lévő eredeti számlákról kért hiteles másolat megfelelő-e?
Megjelent a Számviteli Levelek 159. számában (2007. szeptember 13.), 3277. kérdésszám alatt
elszámolóár
eltérés a törvényi előírástól (Szt.) Eltérés a számviteli törvény előírásaitól
Az általunk könyvvizsgált társaság európai uniós forrásból finanszírozott támogatási szerződést írt alá. A támogatási szerződés alapján előleget utaltak ki. A támogatási szerződés melléklete részletesen tartalmazza, hogy milyen költségeket lehet a pályázat terhére elszámolni. A támogatás terhére elszámolható, a tárgyévben (2009-ben) felmerült költségek jelentősek. A társaság eredményét jelentősen torzítják, amennyiben a támogatás nem kerül elszámolásra. A társaság a felmerült költségeit analitikával alátámasztja, hozzá tudja rendelni a támogatási szerződés mellékletét képező kimutatás megfelelő soraihoz. A társaság azonban a mérlegkészítés időpontjáig nem adta le az elszámolását, így nem áll rendelkezésre az elszámolás elfogadásának a visszaigazolása. Így nem tudja az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a támogatást egyéb bevételként elszámolni, a ténylegesen felmerült költségeket ellentételezni. Az Szt. 4. §-a lehetőséget ad a törvény előírásaitól való eltérésre. Az előbbiekben ismertetett körülmények mérlegelése alapján könyvvizsgálói nyilatkozattal lehetséges-e, illetve indokolt-e a számviteli törvény tételes előírásaitól való eltérés?
Megjelent a Számviteli Levelek 217. számában (2010. március 18.), 4510. kérdésszám alatt
eltérő teljesítési időpontok Eltérő teljesítési időpontok
Egyik ügyfelünk folyamatos teljesítésű szolgáltatást végez. A szolgáltatásra vonatkozó szerződésből kiderül, hogy a felek havi számlázásban állapodtak meg, fizetési határidőként pedig a tényleges teljesítéstől számított 25. napot jelölték meg. Az Áfa-tv. szerint ez esetben a számlában a teljesítési időpontnak meg kell egyeznie a fizetési határidővel. Ügyfelünk az ez évben kibocsátott szolgáltatásokról olyan számlát állított ki, ahol a számlakiállítás kelte a hónap utolsó napja, teljesítési időpont a hónap utolsó napja, fizetési határidő a hónap utolsó napja + 25 nap. Ezeket a számlákat a hónap utolsó napjával könyveltük. Mi módon javíthatnánk az eddig kibocsátott számlák dátumait?
Megjelent a Számviteli Levelek 182. számában (2008. szeptember 11.), 3798. kérdésszám alatt
eltérő üzleti év
eltulajdonított
eltulajdonított eszközök
elveszett bizonylat Elveszett bizonylatok pótlása
Mi a teendő abban az esetben, ha a gazdasági társaság olyan - esetleg több évet érintő - bizonylatai (vevői, szállítói számlák, pénztárkiadási bizonylatok stb.), amelyek nehezen pótolhatók, elvesznek, megrongálódnak? Jegyzőkönyvet kell felvenni? Az adóhatóságnak jelezni kell?
Megjelent a Számviteli Levelek 199. számában (2009. május 28.), 4169. kérdésszám alatt
elveszett számla Elveszett számla pótlása
Mi számít hiteles számlamásolatnak? Ha egy számla elveszik (pl. postán elkeveredik), és a számlakibocsátó fénymásolja a nála nyilvántartott számlát, és azt cégszerű aláírással ellátva ráírja, hogy a számla az eredetivel mindenben megegyező másolat, akkor ez a bizonylat a számla befogadójánál megfelel az Áfa-tv. 127. §-ának (adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltételei)? Egyáltalán mi a teendő, ha egy számla elveszik?
Megjelent a Számviteli Levelek 185. számában (2008. október 22.), 3846. kérdésszám alatt
elveszett termék Szállítmányozó cégnél elveszett termék elszámolása, áfája
Termékeket előállító társaság szállítmányozó cégen keresztül juttatja el termékeit a megrendelőihez. A kiszállítandó terméket a szállítmányozó a gyártótól átveszi, a megrendelőnek pedig a gyártó nevében átadja. A szállítmányozó és a terméket előállító társaság közötti megállapodás szerint a szállítmányozó felelősséggel tartozik az általa átvett termék megrendelőhöz történő eljuttatásáért. Előfordul azonban, hogy az átadott termék nem jut el a megrendelőhöz, a szállítás során hiány keletkezik, amit a gyártó cég a szállítmányozó céggel megtéríttet. Hogyan kezelendő áfa szempontjából a gyártónál a megrendelőhöz el nem jutott, de a szállítmányozó által megtérített "termékértékesítés"? És hogyan számolandó el?
Megjelent a Számviteli Levelek 161. számában (2007. október 11.), 3344. kérdésszám alatt
elvitelre értékesített étel Elvitelre értékesített étel áfamértéke
A 498/2020. (XI. 13.) számú Korm. rendelet 5%-os áfát határoz meg az Áfa-tv. 3. számú mellékletének 3. sora szerinti étkezőhelyi vendéglátásban az étel és a helyben készített nem alkoholtartalmú ital forgalma esetében. A cukrászdai termelőben készített, saját üzleteiben forgalmazott valamennyi termékre (pl.: egész torta, csomagolt habcsók, különféle bejglik, kézi gyártású bonbon, péksütemények) vonatkozik a Korm. rendelet 1. §-a szerinti, 5%-os áfakulcs?
Megjelent a Számviteli Levelek 437. számában (2020. december 10.), 8389. kérdésszám alatt
emblémázás Pólók, sapkák emblémázása
A kereskedelmi kft. nyomdai gépet vásárolt, pólókra, sapkákra emblémákat raknak fel. A pólókat, sapkákat megvásárolják, azokat emblémázzák, majd eladják. Az így megvásárolt ruhaneműket anyagként könyveljük? Ha elkészült, értékesítésként vagy szolgáltatásként számlázzuk?
Megjelent a Számviteli Levelek 349. számában (2016. július 28.), 7045. kérdésszám alatt
emlékpénz Törvényes fizetőeszközként funkcionáló emlékpénz nyilvántartása
Egy vállalkozás arany 20 E Ft-os emlékpénzt vásárolt 28 E Ft-ért az MNB-től. Milyen értéken kell kimutatni? Mivel törvényes fizetőeszköz, felhasználhatja-e névértéken kötelezettségei teljesítésére?
Megjelent a Számviteli Levelek 35. számában (2002. május 23.), 700. kérdésszám alatt
EMVA Kombájnberuházás támogatása
A társaság mezőgazdasági termény nagykereskedelmével foglalkozik. Termelői csoport lévén a csoporttagok részére mezőgazdasági szolgáltatást kíván végezni, ezért kombájnt vásárolt. Támogatást kapott a 26/2007. (IV. 17. ) FVM rendelet alapján. Az EMVA-támogatást folyósítás után tőketartalékba kívánjuk helyezni, majd lekötött tartalékként kimutatni öt évig. Társaságiadó-kedvezményt igénybe vehetünk-e az 1996. évi LXXXI. törvény 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerint, ha igen, milyen mértékig, mivel de minimis támogatásnak minősül?
Megjelent a Számviteli Levelek 192. számában (2009. február 19.), 4000. kérdésszám alatt
energiaadó
energiahatékonyság Bitumentartály - energiahatékonyság?
Cégünk aszfaltkeverő telep beszerzésének részeként bitumentartályokat vesz, melyek fűtése nem gázzal, hanem árammal fog történni, ezért a bitumentartályok beszerzése energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás. A bitumentartályok bekerülési értéke meghatározható külön beruházásként. Alkalmazható-e ebben az esetben a társaságiadó-törvény 22/E. § (4) bekezdésének a) pontja? Mely esetben kell alkalmazni a b) pontot?
Megjelent a Számviteli Levelek 439. számában (2021. február 4.), 8432. kérdésszám alatt
engedélyhez kötött tevékenység Engedélyhez kötött tevékenység felfüggesztése (eva)
Az Eva-tv. szerint nem választhatják az evát olyan adóalanyok, akik a PSZÁF engedélyéhez kötött tevékenységet folytatnak. Amennyiben a cég már nem folytat ilyen tevékenységet, de a vállalkozás korábbi szolgáltatásai miatt az engedélyköteles tevékenység szerepel a társasági szerződésben, kell-e a társasági szerződést módosítani, az engedélyt visszaadni az eva választhatóságához, vagy elegendő-e az, ha a cégnek nincsenek ilyen tartalmú kimenő számlái, azaz jelenleg nem végez ilyen szolgáltatást?
Megjelent a Számviteli Levelek 51. számában (2003. január 9.), 1048. kérdésszám alatt
engedmény
engedmény (forgalomtól függő) Forgalomtól függő engedmények
A társaság forgalomtól függően különböző engedményeket nyújt vevőinek. Ezek lehetnek fix, arányos, progresszív engedmények, amelyekkel utólag, az év végén számolnak el. Számlázni kell ezeket az engedményeket? Hogyan kell könyvelni?
Megjelent a Számviteli Levelek 393. számában (2018. október 11.), 7736. kérdésszám alatt
engedmény (utólag adott)
engedmény devizában Fizetési határidőhöz kötött engedmény
Külföldi vevőnk részére szerződésben meghatározott fizetési határidőn belüli pénzügyi rendezéskor, három százalékot nem meghaladó összegben nem számlázott engedményt adunk. A társaságunk MNB-devizaárfolyamot használ. A számla pénzügyi rendezésekor csak az engedménnyel csökkentett összeget könyvelem a fizetéskori MNB-devizaárfolyamon? Az engedmény könyvelésekor melyik napi árfolyamot kell használnom, a teljesítéskorit vagy a kiegyenlítéskorit?
Megjelent a Számviteli Levelek 405. számában (2019. május 7.), 7925. kérdésszám alatt
engedmény termékben
engedményezés
építési beruházás Építési beruházás teljesítése
A Kbt. 135. §-ának február 1-jei módosítása sem teremt egyértelmű, tiszta helyzetet építési beruházás esetében a teljesítés és a számlázás tekintetében, mivel az egyes jogszabályok eltérő szabályozást tartalmaznak. A Ptk. 6:247. §-a szabályozza az átadás-átvétel folyamatát, amelynél adott esetben 30 napos eljárás is lehetséges azzal, hogy a (2) bekezdés szerint határidőben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-átvétel a szerződésben előírt teljesítési határidőn belül megkezdődik. A határidőn belüli teljesítésről a teljesítésigazolás azonban csak az átadás-átvételi eljárás lezárását követően adható ki, mely adott esetben 30 nappal későbbi is lehet. A számlázás ez alapján történhet meg, melynek során a számlán a teljesítés dátuma akár 30 nappal korábbi lesz. Ez az Áfa-tv. 8 napos számlázási kötelezettségével ellentétes, így egy olyan jogszabályi ellentmondás áll fenn, amely áthidalására nem látjuk a megoldást. Kérem tájékoztatásukat, hogy építési beruházás esetén hogyan, milyen ütemezésben, határidőkkel zárulhat a teljesítés, hogy az valamennyi jogszabályi előírásnak megfeleljen. A gyakorlatban hogyan tudjuk az eltérő határidők között az összhangot megteremteni?
Megjelent a Számviteli Levelek 439. számában (2021. február 4.), 8426. kérdésszám alatt
építési telek
építési terv
építési tilalom Építési tilalom adójogi értelmezése
Cégünk beépítené az 5500 m2 területű üres telkét, de az építéshatóság csak akkor adja ki az építési engedélyt, ha a telep megközelítéséhez szükséges utat is kiépítjük. Ez utóbbira egyelőre nincs lehetőségünk, az önkormányzat ugyanakkor továbbra is követeli a teljes telekadót. Álláspontunk szerint ez a helyzet lényegében építési tilalmat jelent, így vonatkozhatna ránk a helyi adótörvényben lévő építési tilalom esetén járó kedvezmény.
Megjelent a Számviteli Levelek 367. számában (2017. június 15.), 7328. kérdésszám alatt
építési-szerelési munka
építésiengedély-köteles felépítmény Építésiengedély-köteles felépítmény vásárlása
Társaságunk idegen földterületen álló olyan építésiengedély-köteles felépítményt tervez vásárolni, amelynek kb. 90%-os a készültségi foka, a használatbavételi engedély megkérése előtt áll. Jól látjuk, hogy az ügylet az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja alá tartozó ingatlannak minősül? Amennyiben a felépítményt továbbértékesítjük, a fenti pont alapján termékértékesítésnek minősül? Az előző ügylet kapcsán illetékfizetési kötelezettség keletkezik ráépítés jogcímén?
Megjelent a Számviteli Levelek 318. számában (2015. január 15.), 6525. kérdésszám alatt
építkezés (telephely) Építkezés mint telephely
Egy külföldi (osztrák) vállalkozó különböző helyszíneken folytatott építkezések, szerelések miatt magyar adószámot igényelt. Az 1976. évi 2. törvényerejű rendelet értelmében (a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről szóló rendelet szerint) telephelyet keletkeztet az olyan építési kivitelezés, amelynek időtartama két évet meghalad. Hogyan kell értelmezni az említett kétéves időtartamot? - Az egyes helyszíneken végzett építkezés nem haladhatja meg a két évet?! - Vagy azt kell-e vizsgálni, hogy a külföldi vállalkozó magyarországi adószáma a megállapítástól számítva mikor haladja meg a két évet? Ha ez utóbbit kell vizsgálni, akkor figyelmen kívül hagyhatók-e azon időszakok, amikor a társaság az egyik helyszínen befejezte az építkezést, és az adószámát megtartotta, de a következő építkezés kezdetéig nem végez tevékenységet Magyarországon? Ha bármelyik okból a társaság 2008-ban átlépte a kétéves időintervallumot, jól gondoljuk-e, hogy az adószám megállapításától visszamenőlegesen be kell vallani (és természetesen befizetni) a társaságot terhelő társasági adót a 2008-as évre vonatkozó 0829-es bevalláson 2009. május 31-ig? Ez esetben a külföldi vállalkozó is a tárgyévben rendezi az előző évek korrekcióját az osztrák eredményével kapcsolatban?
Megjelent a Számviteli Levelek 193. számában (2009. március 5.), 4026. kérdésszám alatt
építmény
építményadó
építményadó (ki nem vetett) Ki nem vetett építményadó
A 6679. számú kérdésre adott válaszukban írták, hogy a helyi építményadót akkor is meg kell fizetni az Art.-ben rögzített esedékességkor, ha az önkormányzati adóhatóság azt nem vetette ki a 2013. és a 2014. évre. Ugyanakkor az építményadót az adóhatóság határozata alapján kell megfizetni, márpedig határozat nem született. Áttekintenék ennek fényében a válaszukat?
Megjelent a Számviteli Levelek 328. számában (2015. július 16.), 6713. kérdésszám alatt
építőipar
építőipari tevékenység
épületberuházás
épületbontás
épületbontás elszámolása Épület bontásának, újak létrehozásának elszámolása
Van egy budapesti ingatlanunk, amin fejlesztést hajtunk végre. A belvárosi telken lévő épületegyüttes tulajdonképpen két épület: az egyiket teljesen lebontjuk, a helyén és a telek további beépítetlen részén felépítünk két vadonatúj épületet, amiben lakások lesznek, amiket eladunk. A másik régi épületet pedig teljesen felújítjuk. Az egyik generálkivitelező végzi a bontást és a mélyépítést, a másik pedig felépíti a két házat, és felújítja a megmaradó épületet. Az engedélyek rendben vannak, az áfakérdést már tisztáztuk az adószakértőkkel. Számviteli jellegű kérdéseinkre szeretnénk válaszokat kapni:
1. Jó megoldás-e, ha az első fővállalkozó munkáját kettébontjuk? Ami bontás, az azért van, hogy a két épület megépülhessen. Így a bontás ellenértéke beruházás, de nem a telekre, hanem az új épületre, ám csak az egyikre, mert az oda épül, a másik új, az teljesen érintetlen területre. Vagy mehet egybe? Kell ezt bontani vagy sem?
2. Mélyépítés a két teremgarázshoz és a tárolókhoz szükséges. A két teremgarázsnak és valamennyi tárolónak külön helyrajzi száma lesz, külön adtuk el azokat. A mélyépítés tulajdonképpen ezeknek kell. Ha a teljes mélyépítést (vagy valamilyen bontás alapján azt, ami rájuk esik) a két teremgarázsra és a tárolókra számoljuk el, akkor ezek végül igen veszteségesek lesznek, de ez nem egy számviteli szempont.
3. A lebontott épületnek volt egy könyv szerinti értéke. Ezzel mi a teendőnk? Rendkívüli vagy terven felüli értékcsökkenés? Vagy selejtezés és leírás? Szembe lehet-e ezt állítani észszerűen valamivel, valamilyen teljesítménnyel, mivel a bontás valamilyen teljesítmény elérése érdekében szükséges? A két új épület ugyanúgy épül, de az egyiknél először bontani kell, plusz ez a könyv szerinti érték is itt van. Tehát, ha mindent külön veszünk, akkor az egyik új ház aránytalanul drágább lesz, pedig az egész egy projekt. Külön számoljunk, vagy terítsük mindkettőre?
4. Mi legyen a telek értékével? Azt megtanultuk, hogy ingatlan nincs telek nélkül, és azt külön kell nyilvántartani. Jelenleg a két új épület a telek kb. felét foglalja el, és ezekben az épületekben a mi tulajdonunk kb. 15 százalék lesz, minden mást eladunk. Kérdés, hogy ha eladjuk bármelyik lakást, amit mi építtetünk, akkor telket is eladunk vele? Ha igen, akkor mennyit? Milyen arányban számoljunk? Akkor ki kell vezetni a telek könyv szerinti értékéből annyit, és minden eladott lakás esetében ugyanígy. Végül is, ha eladunk minden lakást, kivezetjük, akkor nem igaz az, hogy a telek 100 százalékban a mi tulajdonunk marad. Vagy igaz?
Végül szeretnék általában véve egy szakértői iránymutatást kapni arra, hogy a lakások, a felújított másik épületben lévő irodák, teremgarázsok, tárolók, közös helyiségek stb. esetében a két fővállalkozó számláit, magát a beruházási teljesítményt hogyan próbáljuk szétszedni? Mennyire kell a mérhetetlenül aprólékos műszaki leírásokat figyelembe venni, mennyire lehetünk "nagyoltak"? A maradó ingatlant aktiválni kell, az eladandót kivezetni, de mindenképpen önköltséget kell számolnunk lakásra, irodára, garázsra, tárolóra, közös helyiségekre, mindezt a fentiekben leírtak (bontás, mélyépítés, két új épület) figyelembevételével. Jó lenne ebben egy gyakorlattal rendelkező szakember tanácsa, iránymutatása.
Megjelent a Számviteli Levelek 429. számában (2020. augusztus 6.), 8267. kérdésszám alatt
épületbővítés
épületfelújítás
érdekeltségi hozzájárulás
erdész Hivatásos vadász "egyenruhája"
A vadászszövetség a vele munkaviszonyban álló vadászok részére évente munkaruha-juttatás címén 80 000 Ft-ot fizet. A kifizetés a keretnek megfelelő összegű, a munkáltató nevére kiállított áfás számla alapján történik. Az ily módon történő juttatást lehet-e adómentes természetbeni juttatásnak minősíteni? A leadott számlák áfatartalma levonható? A munkaruha-juttatásnak mi a helyes elszámolási módja? Lehet-e, kell-e az ily módon teljesített munkaruha-juttatást a kihordási idő függvényében a forgóeszközök, a tárgyi eszközök között nyilvántartani?
Megjelent a Számviteli Levelek 228. számában (2010. szeptember 23.), 4717. kérdésszám alatt
erdő
erdő véghasználati vágása Erdő véghasználati vágása őstermelőnél
Őstermelő erdőgazdálkodó a költségeit tételesen számlák alapján vagy normatív költségek alapján (erdőterv) számolhatja el? Az erdő véghasználati vágása esetén az eladás felvásárlási jegy vagy számla alapján történik? Az addigi művelési költségek hogyan állíthatók szembe az árbevétellel? Az addig alanyi mentes őstermelő 5 000 000 Ft érték felett áfakötelessé válik?
Megjelent a Számviteli Levelek 280. számában (2013. február 21.), 5751. kérdésszám alatt
erdőbérbeadás
erdőbirtokossági társulat
erdőgazdálkodás
erdőművelés
erdősítés
erdőtelepítés
erdőtulajdonosok közössége Erdőtulajdonosok közösségének adókötelezettsége
Az erdőtulajdonosok közössége magánszemély (őstermelő) közös képviselőt választott. Megállapodásuk szerint az erdőgazdálkodást önállóan folytatják. Lehetséges-e, hogy a kitermelt fatermékeket (fűrészipari rönk) a tulajdonosoktól külön-külön vásárolja fel a szövetkezet? A tulajdonosok mezőgazdasági őstermelők, őstermelői igazolványukba bejegyeztették az erdőgazdálkodást. Ha a fenti módszer nem jó, vagy közös gazdálkodást, értékesítést végez az erdőtulajdonok közössége, akkor az őstermelők közös képviselőjének milyen teendői vannak?
Megjelent a Számviteli Levelek 43. számában (2002. szeptember 5.), 859. kérdésszám alatt
eredeti állapot visszaállítása
eredetiségi költség Eredetiségi költség minősítése
Közösségi megrendelőinknek egyedi tulajdonságokkal rendelkező biztonsági papírra van szüksége, amely egyediségvédelmi elemekkel testesül meg. Társaságunk arra vállal kötelezettséget, hogy ezen egyediséget eredményező védelmi elemek megjelenését egyszeri ellenszolgáltatás fejében mintegy gyártási jogként biztosítja a megrendelt papírban. A papír gyártásához a vevő elképzelései szerint társaságunk elkészíti a szükséges terveket és szerszámokat, amelyeket azonban nem ad át a megrendelőnek. A társaság arra vállal kötelezettséget, hogy az adott termékből - megrendelésre - gyárt, illetve meghatározott ideig gyártásra rendelkezésre áll. A mennyiség túllépése vagy a meghatározott idő elteltét követően ugyanezen biztonsági papír megrendelése esetén az eredetiségi költséget ismét ki kell fizetnie a megrendelőnek. A fenti szerződéses konstrukció áfa szempontjából hogyan ítélhető meg? Belföldi megrendelő - számviteli szempontból - miként kezeli az eredetiségi költséget?
Megjelent a Számviteli Levelek 291. számában (2013. szeptember 5.), 5991. kérdésszám alatt
eredetvizsgálat Gépjármű-eredetvizsgálat díjának megfizetése
A társaság gépjármű-eredetvizsgálatot végez. Az autókereskedőkkel olyan megállapodást kötött, hogy minden 10. vizsgálat díját átvállalja a partneri kapcsolat megtartása érdekében. A folyamat a következő: a kereskedő, aki az autót vizsgáltatni akarja, kap egy csekket, amelyen befizeti a BM-nek (IRM-nek) a szolgáltatás díját. A befizetett csekk alapján végzi el a társaság a vizsgálatot. A BM-nek fizetett díj hatósági díj, áfamentes, fix összeg, tehát nem a társaság árbevétele. A BM a befizetett hatósági díj valamilyen hányadát átutalja egy holdingcégnek (X-nek), amely cég jutalékot ad a ténylegesen munkát végző társaságnak, az áfa felszámításával. A társaság a kereskedő helyett fizeti ki a BM-nek a 10. vizsgálat díját, X-től természetesen ennek is megkapja a jutalékát. (Így a szolgáltatás valójában nem ingyenes). Kérdéses a BM-nek fizetett 10. vizsgálat díjának elszámolása. A társaság egyéb ráfordításként számolja el. Nem lesz ez adóalapot növelő tétel? Kell-e erről a kereskedőnek igazolást adnia? Lehet-e ezt üzletpolitikai célú kifizetésnek tekinteni, és mint ilyent reklámköltségként elszámolni?
Megjelent a Számviteli Levelek 190. számában (2009. január 22.), 3973. kérdésszám alatt
eredmény elhatárolása Eredmény elhatárolása
A társaság tevékenysége természetes vizek tisztaságával kapcsolatos mérések, kutatások, tervezési feladatok, valamint környezetvédelmi rehabilitációra vonatkozó tervek és pályázatok készítése. A társaság a tevékenységét a feladat végrehajtására alakult konzorcium tagjaként, vagy önállóan, de közvetített szolgáltatások igénybevétele mellett végzi. Szerződései több év alatt valósulnak meg, részteljesítés ütemezése mellett. A társaság önköltség-számítási szabályzatra nem kötelezett, 2010. évre is egyszerűsített éves beszámolót készít. Kérdésünk évek között áthúzódó két projekt eredmény­elszámolására vonatkozik. Mindkét projekt aktuálisan elkészült ütemének teljesítésigazolását a megrendelő 2011. 01. 05-én fogadta el. A társaság a közvetített szolgáltatások teljesítési idejét is 2011. 01. 05-én fogadta el. A társaság a nyilvántartást a szerződés ütemezésének megfelelő terv- és a megvalósulásnak megfelelő tényadatokat árbevétel és közvetített szolgáltatás bontásban vezeti. A saját ráfordítás közvetlen bér és járulékai összegét az év végi befejezetlen termék esetében határozza meg. A 2011. 01. 05-én átadott munkák árbevételét és a közvetített szolgáltatások értékét a társaság számolja el 2010. évre, kivéve a 2011. és öt napjára vonatkozó közvetlen költségeknek megfelelő, 2011. évi utolsó részteljesítésre vonatkozó eredménytartalom alapján meghatározott árbevételt? A 2010. év végi, utolsó részteljesítés elszámolása után felmerült közvetlen költségek 2011. évre való elhatárolása mellett döntsön? Szabályozhatja-e a társaság az áthúzódó projektek eredményelszámolását az adott projekt átlagos eredménytartalma alapján?
Megjelent a Számviteli Levelek 243. számában (2011. május 5.), 5013. kérdésszám alatt
eredményadó Adózás előtti eredményt meghaladó adó
A beszámoló készítése során előfordul, hogy az adózás előtti eredményt meghaladó adófizetési kötelezettség keletkezik az adóalapot módosító tételek következtében. Ilyenkor hogyan értelmezendő a mérleg szerinti eredmény? Mi értendő az eredménytartalékot csökkentő adók alá? Az Szt. 87. §-ának (4) bekezdésében leírt mérleg szerinti eredmény az adókra igénybe vett eredménytartalékot már nem tartalmazza!
Megjelent a Számviteli Levelek 207. számában (2009. október 15.), 4335. kérdésszám alatt
eredménytartalék
eredménytartalék (eva)
érmék bevonása Az 1 és 2 forintosok megszüntetése
Az 1 és 2 forintosok megszüntetésével kapcsolatban szeretném tudni, hogy csak a készpénzes forgalomra vonatkozik? Ha készpénzes számlát állítok ki, akkor a végén kerekíteni kell a számlát, és a számla végösszege csak 5-re, illetve nullára végződhet? Ha az ügyfélnek átutalásos számlát állítok ki, és utóbb mégis készpénzzel fizet, akkor hogyan kell eljárnom, ha az átutalási számlákban nem kerekítek?
Megjelent a Számviteli Levelek 171. számában (2008. március 20.), 3571. kérdésszám alatt
ERP-rendszer ERP-rendszer bevezetése
Az ERP-rendszerrel kapcsolatosan sokféle véleményt hallottunk, emiatt megbíztunk egy társaságot nettó 5 millió forintért, hogy felmérést végezzen cégünknél: mire van szükségünk, hogyan működnek a folyamatok a társaságunknál, illetve melyik céget és rendszert javasolják, ami a legkisebb átalakítással és zökkenőmentesen vezethető be. Az anyag szeptemberre készül el. Ráaktiválható-e a rendszerre a szakértői felmérés értéke?
Megjelent a Számviteli Levelek 349. számában (2016. július 28.), 7040. kérdésszám alatt
értékcsökkenés
értékcsökkenés (időszakos leállás) Időszakos leállás során értékcsökkenés elszámolása
Társaságunk autóipari beszállító cég. Az elkövetkező időszakban visszaesik a termelés, emiatt a termelésben részt vevő 4 nagy értékű gépünket 2009-ben le fogjuk állítani, kivesszük a termelésből. Ha a szóban forgó gépek nem termelnek, megtehetjük-e, hogy szüneteltetjük a lineáris értékcsökkenés elszámolását? Mi lenne, ha teljesítményarányos elszámolást alkalmaznánk? Erre átállhatunk 2009. január 1-jétől?
Megjelent a Számviteli Levelek 196. számában (2009. április 16.), 4073. kérdésszám alatt
értékcsökkenés (jogtalanul elszámolt) Jogtalanul elszámolt értékcsökkenés
Társaságunknál az adóhatóság a 2012. évi bevallások utólagos ellenőrzésére irányuló vizsgálatot folytatott. Az ellenőrzés során megállapították, hogy a 2012. évben jogtalanul számoltunk el 58 000 E Ft értékcsökkenést. Az értékcsökkenésnél alkalmazott leírási kulcs a számviteli és a társaságiadó-törvény szerint is 20% volt. A 2016. 12. 22-én kézhez vett határozatban megállapítottak 3000 E Ft adókülönbözetet, továbbá késedelmi pótlékot 100 E Ft összegben. Ezek az összegek 2016-ban előírásra kerültek. Kérdés, az adóhatósági megállapítás szerint a 2012. évben jogtalanul elszámolt 58 000 E Ft értékcsökkenést a 2016. évi könyvelésben kell-e szerepeltetni, és ha igen, akkor hogyan kell könyvelni? A hiba hatása nem jelentős.
Megjelent a Számviteli Levelek 361. számában (2017. március 9.), 7230. kérdésszám alatt
értékcsökkenés (terven felül)
értékcsökkenési leírás
értékcsökkenési leírás mértéke
értékcsökkenési leírás szüneteltetése Értékcsökkenési leírás elszámolásának szüneteltetése
Az éves értékcsökkenés elszámolása lehetőség vagy kötelezettség? Az egyik általam könyvelt bt. adózás előtti eredménye az éves értékcsökkenési leírás elszámolása esetén veszteségbe fordul. Ezt el kellene kerülni, mivel a Széchenyi-hitel meghosszabbítása - az adott banknál - veszteség esetén nem lehetséges. Van-e az adott társaságnak lehetősége úgy dönteni, hogy 2008. évre nem számol el értékcsökkenést?
Megjelent a Számviteli Levelek 196. számában (2009. április 16.), 4069. kérdésszám alatt
értékcsökkenési leírás visszasorolása Kedvezményes adózású eszköz értékcsökkenési leírása
A társaság a 2006. évben üzembe helyezett tárgyi eszközöknél a Tao-tv. 1. számú mellékletének 6. pontja szerint 30 százalékos értékcsökkenési leírást érvényesített. A jelenlegi gazdasági helyzet nem hagyta érintetlenül a társaságot sem. Csökkent az ezen eszközökön gyártott termékek mennyisége. Visszasorolható-e a számviteli törvény szerinti kulcs alá? Ha igen, mely jogszabályi hely alapján? Az eszközök nem tartoznak a Tao-tv. 1. számú mellékletének 5. pontja alá.
Megjelent a Számviteli Levelek 220. számában (2010. április 29.), 4583. kérdésszám alatt
értékelés
értékelés év közben Devizás követelések, kötelezettségek értékelése év közben
Társaságunk a devizás követeléseit és kötelezettségeit az árfolyam-különbözet miatt, folyamatosan, minden hónap végén átértékeli (a számviteli politika tartalmazza). Ennek során az előző havi átértékelés visszavonására kerül sor egy technikai számla segítségével, és az adott hónap átértékelését könyveljük le. Ezután ennek egyenlegét átvezetjük a 97. vagy a 87. számlacsoportba, annak megfelelően, hogy nyereség vagy veszteség. Év végén viszont a jövedelemminimum számításánál a 97. számlacsoportot is figyelembe kell venni, így ott halmozódás van a 12 hónap alatt. Év végén a 87. és a 97. számlacsoportot összevezetjük, és az egyenleget vesszük figyelembe. Helyesen járunk el?
Megjelent a Számviteli Levelek 194. számában (2009. március 19.), 4034. kérdésszám alatt
értékelés piaci értéken
értékelés valós értéken Visszatérés valós értéken történő értékelésről
Ügyfelünk, egy kft. a 2018-as mérlegében tárgyi eszközeit valós értékre felértékelte, forrásoldalon értékelési tartalékkal szemben. 2020. évben dönthet-e úgy, hogy a valós értékelésről visszatér a könyv szerinti értékre, és ha igen, ennek könyvelése a felértékelés kivezetése az értékelési tartalékkal szemben? A cég taggyűlési határozata megfelelő bizonylat ehhez a gazdasági eseményhez?
Megjelent a Számviteli Levelek 444. számában (2021. április 29.), 8506. kérdésszám alatt
értékelési tartalék
értékesítés
értékesítés (jelképes összegért) Jelképes összegért ital
Élelmiszerüzlet beszállító partnerétől bizonyos összegű vásárlás esetén 1 üveg italt kap jelképes összegért, 1 Ft-tal számlázva, 25%-os áfával. Hogyan kell elszámolni abban az esetben, ha az italt értékesítjük, vagy ha azt az üzlet dolgozói elfogyasztják?
Megjelent a Számviteli Levelek 226. számában (2010. augusztus 26.), 4680. kérdésszám alatt
értékesítés (külföldi állampolgárnak) Belföldi értékesítés külföldi állampolgárnak
A vállalkozás rendszeresen harmadik országbeli állampolgár részére értékesít belföldi telephelyén. A külföldi magánszemély vevők részére minden esetben kitöltik "A külföldi utas adó-visszaigénylő lapja" nyomtatványt, amelynek alapján a külföldi magánszemélyek a termék külföldre történő kivitelének vámhatósági igazolása után a társaságtól visszaigénylik a felszámított áfa összegét. Az így elszámolt árbevétel belföldi vagy exportértékesítés?
Megjelent a Számviteli Levelek 310. számában (2014. augusztus 14.), 6405. kérdésszám alatt
értékesítés (piaci ár alatt)
értékesítés (részletre) Értékesítés Szlovákiába részletekben
Szövetkezetünk Szlovákiába értékesített kukoricát 229 euró/tonna áron. Az adásvételi szerződés kelte: 2011. április 13., az áruszállítás időpontjai 2011. április 18. és május 6. között. Teljesítési hely: az eladó telephelye. Az áru ellenértékének az elszámolása euróban történik. Az áru elszállítandó tételének ellenértékét a vevő a szállítás előtt a célországba befizeti, ezt követően, a pénznek a bankba történő megérkezése után történhet az adott tétel szállítása. A kérdés 11 időpontot tartalmaz az euróutalásra és 11 időpontot a szállításra. Hogyan kell a leírt kukoricaeladást számlázni és könyvelni? A számlán mi lesz a kiállítás időpontja, a teljesítés időpontja és a fizetési határidő?
Megjelent a Számviteli Levelek 247. számában (2011. július 14.), 5080. kérdésszám alatt
értékesítés (valuta) Külföldi részére belföldön teljesített termékértékesítés áfája
Ha egy belföldi kft. külföldi vevő számára terméket értékesít, és a vevő belföldön a valutapénztárba az ellenértéket befizeti valutában, hogyan kell ezt elszámolni? Van-e áfafizetési kötelezettség? A teljesítés helye ugyanis belföld.
Megjelent a Számviteli Levelek 45. számában (2002. október 3.), 895. kérdésszám alatt
értékesítés csomagban Értékesítés "csomagban" (áfa)
Kereskedelemmel foglalkozó cég árucsomagot állít össze, amelyben van 5 százalékos és 20 százalékos áfatartalmú termék, valamint adójegyes dohánytermék is. Hány százalék áfával kell értékesíteni a "csomagot", és mi lesz az adójegyes termékkel?
Megjelent a Számviteli Levelek 132. számában (2006. június 29.), 2693. kérdésszám alatt
értékesítés fióktelepen keresztül Magyar termék értékesítése svájci fióktelepen keresztül
Tisztítószerek gyártásával foglalkozó magyar cég a Magyarországon gyártott tisztítószereket fióktelepére, Svájcba kívánja kiszállítani és ott értékesíteni. Pénzügyi rendezés nem lesz. Magyarországon ez termékértékesítésnek minősül, és mint export szerepel az áfabevallásban, vagy mint vagyonmozgás az áfában nem is szerepel? Kell-e számlát kiállítani, vagy elegendő a szállítólevél? A könyvekben a készletmozgást kell szerepeltetni önköltségi áron? Vámoltatásra szükség van?
Megjelent a Számviteli Levelek 289. számában (2013. július 25.), 5962. kérdésszám alatt
értékesítés interneten
értékesítési költség Értékesítés érdekében felmerült költségek elszámolása
A társaság ruha-nagykereskedelemmel foglalkozik, az árut részben belföldről, részben külföldről szerzi be. A megvásárolt termékeket a kft. saját maga csomagolja, márkajelzéssel ellátott dobozba, tasakba, vállfára helyezi az áru jellegének, a vevő igényeinek megfelelően, valamint méret- és kezelési útmutató címkét ragaszt a csomagolóanyagra. A társaság év közben a készleteiről folyamatosan mennyiségi és értékbeni nyilvántartást nem vezet, év végén leltározással állapítja meg a készlet értékét. A csomagolóanyag- és címkevásárlást hogyan helyes elszámolni? A továbbeladásról kiállított számlán a csomagolóanyagot tételesen nem tüntetjük fel.
Megjelent a Számviteli Levelek 79. számában (2004. március 18.), 1645. kérdésszám alatt
értékesített követelés Egyenlegközlő levelek a követelések értékesítésekor
Társaságunk eladja vevőköveteléseit egy faktorálással foglalkozó cégnek. Milyen követelményei vannak az érintett illető vevőknek küldött egyenlegközlő leveleknek?
Megjelent a Számviteli Levelek 8. számában (2001. április 19.), 135. kérdésszám alatt
értekezlet Értekezletek étel-, italfogyasztása
Milyen adójogi megítélés alá tartozik az értekezleten, kuratóriumi ülésen felszolgált étel, ital?
Megjelent a Számviteli Levelek 13. számában (2001. június 28.), 234. kérdésszám alatt
értékhatár
értékhatár túllépése Áfaalanyi mentes határ átlépése
Alanyi adómentes értékhatár átlépése: a fizetendő áfát arra a számlára kell felszámítani, amellyel a számlakiadás napján meghaladjuk (átlépjük) a 2 millió forintos mentes határt? E naptól vehető figyelembe az előzetesen felszámított áfa is? Ugyancsak ez a nap a változás hatálybalépésének időpontja az APEH változásbejelentő lapon? Jól értelmezem?
Megjelent a Számviteli Levelek 5. számában (2001. március 8.), 82. kérdésszám alatt
értékhelyesbítés
értékmegosztás Telkes ingatlan értékmegosztása - értékcsökkenése
Magánszemélytől vásárolt telkes ingatlan értéke hogyan bontható meg telekre és építményre (nem akarunk ingatlanbecslőt alkalmazni)? Utólag tudomásunkra jutott, hogy az építmény teljes mértékben lebontásra került. Eddig, mint építmény után 2 százalékos értékcsökkenést számoltunk el.
Megjelent a Számviteli Levelek 11. számában (2001. május 31.), 206. kérdésszám alatt
értékpapír
értékpapír-biztosíték Hitelbiztosíték értékpapír-óvadékkal
A társaság 10 millió Ft értékben hitelt vett fel, amelynek biztosítékául értékpapír-óvadéki szerződés keretében 10 millió Ft fedezeti értékben elismert, 10 millió Ft-ért vásárolt (de 7 millió Ft névértékű) tőke- és hozamvédett értékpapír szolgál. Az óvadéki szerződés szerint az értékpapír kamata az óvadékul történő lekötés időtartama alatt a bankot illeti, és a szerződés biztosítékaként óvadékként szolgál. Az értékpapírt egyéb követelésként a 36. számlacsoportban, vagy értékpapírként a 37. számlacsoportban kell kimutatni? Az értékpapír hozamát hogyan kell rendezni? Évenként a banktól kért kimutatás alapján, vagy az óvadék felszabadulásakor egy összegben? Vagy soha nem is kerül a társasághoz?
Megjelent a Számviteli Levelek 320. számában (2015. február 19.), 6562. kérdésszám alatt
értékpapír-elidegenítés Értékpapír-elidegenítés
Az rt. 1999-ben részleges átalakulással jött létre. Az rt.-ben beindult a részvényértékesítés. Hogyan számolja el a magánszemély a részvényértékesítésből származó szja-t? Ha lehet, példa bemutatásával válaszoljanak! Van-e az rt.-nek jelentéstételi kötelezettsége a részvényértékesítéssel kapcsolatban?
Megjelent a Számviteli Levelek 37. számában (2002. június 20.), 731. kérdésszám alatt
értékpapír-értékesítés
értékpapír-juttatás
értékpapír-nyilvántartás
értékvesztés
értékvesztés kivezetése Elszámolt értékvesztés kivezetése
Ruházati tevékenységgel foglalkozó nagykereskedelmi cég 2017. évben az árukészletre értékvesztést számolt el (T 86 - K 269). Azokat az árukat, amelyekre az értékvesztést elszámoltuk, 2018-ban csökkentett áron eladtuk. A 2018. évi mérlegkészítés időszakában a 2017. évi értékvesztés megszüntetését hogyan könyveljük?
Megjelent a Számviteli Levelek 405. számában (2019. május 7.), 7918. kérdésszám alatt
értékvesztés visszaírása
Erzsébet-utalvány
eseti munkavégzés Eseti munkavégzés költségtérítése
Tag vagyok egy gazdasági társaságban. Rendszeres jövedelemben nem részesülök. Évek óta havonta elszámolok a társasággal hivatalos célú gépkocsihasználatot a saját tulajdonomban lévő személygépkocsi után. Idáig útnyilvántartás alapján minden hónapban kifizették a hivatalos gépkocsi-használatot. A társaság könyvvizsgálója szerint a kiküldetési rendelvény nélkül elszámolt saját gépkocsihasználat után a magánszemélynek kell a cégautóadót megfizetnie, ha a kifizető őt erről írásban tájékoztatta. A jövőben sima útnyilvántartás alapján már nem számolható el hivatalos gépkocsihasználat? A kiküldetési rendelvénynek mit kell tartalmaznia? Hogyan kell bizonylatolni a megtett km-eket, a gépkocsihasználatot, hogy cégautóadót és egyéb járulékterheket ne kelljen fizetni?
Megjelent a Számviteli Levelek 199. számában (2009. május 28.), 4168. kérdésszám alatt
eszköz kivonása Eszköz kivonása vállalkozásból (eva)
Kettős könyvvitelt vezető bt. néhány, 10 évvel korábban beszerzett eszközt szeretne selejtezni. Az Eva-tv. áfára vonatkozó szabálya szerint meg kell fizetni az áfát azok után az eszközök után, amelyeket áfaalanyként szereztek be, és evásként a vállalkozásból kivonják. Milyen adóalap után kell megfizeti az áfát, lehetséges, hogy egy 10 éves nyomtató után áfát kell fizetni?
Megjelent a Számviteli Levelek 132. számában (2006. június 29.), 2667. kérdésszám alatt
eszközátadás
eszközátruházás Kedvezményezett eszközátruházás
Kereskedelmi tevékenységet végző nagyvállalkozás kedvezményezett eszközátruházás keretében kívánja megszerezni egy másik társaság áruházát. Kérdés, hogyan kell ezt elszámolni az átruházó társaságnál és az átvevő társaságnál, ha az ellenértéket visszavásárolt saját részvénnyel, illetve ha új kibocsátású részvénnyel egyenlítjük ki? Hogyan kell megállapítani az eszközátruházás miatt az átadó és az átvevő társaságnak a társasági adó alapját?
Megjelent a Számviteli Levelek 74. számában (2004. január 8.), 1534. kérdésszám alatt
eszközbérlet Külföldről bérelt eszköz bérleti díjának áfája
Cégünk minden hónapban kap számlát a számítógépes eszköz bérleti díjáról. A számla kiállítója egy külföldi cég. A számlát USD-ben állítják ki. Mi a teljesítés helye? Az Áfa-tv. hatálya alá tartozik-e? Mi a teljesítés időpontja? Mi az áfa esedékességének időpontja? A devizás összeget melyik napi árfolyamon kell forintra átszámítani, és visszaigényelni?
Megjelent a Számviteli Levelek 78. számában (2004. március 4.), 1617. kérdésszám alatt
eszközbeszerzés
eszközértékesítés Eszközök értékesítésekor a teljesítés időpontja
Eszközök értékesítésekor a teljesítés időpontjára vonatkozóan egyes vélemények szerint az adásvétel a Ptk., az Szt., az Áfa-tv. összefüggésében akkor teljesül, amikor a vevő megszerzi a tulajdonjogot. Ezért, ha az adásvételi szerződésben a tulajdonjogot fenntartják a vételár teljes kifizetéséig, akkor a fizetés dátuma lesz a teljesítés időpontja? Hogyan kell eljárni ingatlanok, más eszközök értékesítésekor?
Megjelent a Számviteli Levelek 414. számában (2019. október 24.), 8048. kérdésszám alatt
eszköznyilvántartás Eszközök nyilvántartása garanciabeváltás esetén
Cégünk által vásárolt műszaki gépekre a szállítócég garanciális kötelezettséget vállalt. A garancia érvényesítése során a folyamat kétirányú lehet. Egyik esetben az eszközt elszállítják, megjavítják, visszahozzák. Milyen bizonylatok alapján van könyvviteli, nyilvántartási kötelezettség? Másik eset az, ha az eszköz nem javítható, ezért helyette másik (új vagy használt) eszközt kapunk. Ez esetben mi a teendő a régi és új eszközzel? Milyen értéken kell kivezetni, illetve az újat nyilvántartásba venni? Mit kell könyvelni, milyen bizonylat alapján?
Megjelent a Számviteli Levelek 277. számában (2012. december 13.), 5679. kérdésszám alatt
eszközök bérbeadása Eszközök bérbeadása
Cégünk eszközöket ad bérbe. Számviteli politikánk alapján, amennyiben egy eszköz két éven keresztül nincs bérbe adva, kivezetjük a tárgyi eszközök közül, és áruként tartjuk nyilván. A szóban forgó eszközöket 2011. 03. 31-én soroltuk át az áruk közé, könyv szerinti értéken. Az Szt. és a Tao-tv. szerinti értékcsökkenés nem egyezett meg. 2012-ben lehetőség lesz a bérbeadás útján történő hasznosításra. Megfelelően járunk-e el, ha a jelenlegi nyilvántartási értéken soroljuk át a tárgyi eszközök közé? A korábbi nettó lesz a bruttó érték? Mi legyen az értékcsökkenés alapja az adótörvény szerint?
Megjelent a Számviteli Levelek 277. számában (2012. december 13.), 5677. kérdésszám alatt
eszközök besorolása
eszközök használatbavétele Állványozáshoz szükséges elemek nyilvántartása
A kft. az ipari, az építési-szerelési munkákhoz szükséges állványozást külön részlegével végzi. Az ehhez szükséges elemeket a kft. beszerzi. A különféle elemek beszerzési egységára 50 ezer forint alatt van. Megfelelően jár-e el a kft., ha az állványozáshoz szükséges elemeket fajtánként csoportosan nyilvántartásba veszi, az állványozórészleg használatába adja, és ezzel egyidejűleg egy összegben terv szerinti értékcsökkenésként elszámolja? A fenti elemeket a kft. háromévenként leltározza, amikor meggyőződik azok állapotáról, megállapítja a hiányt, a megrongálódott elemeket selejtezi. Követhető-e ez az eljárás nagyobb összértékű beszerzések esetén is, ha az azonnali értékcsökkenés-elszámolás miatt kiugróan magas az eredménykimutatásban megjelenő értékcsökkenési leírás?
Megjelent a Számviteli Levelek 85. számában (2004. június 10.), 1742. kérdésszám alatt
eszközök kivezetése
eszközök minősítése Eszközök minősítése
A kft. olyan eszközt vásárolt, amely egyáltalán nem szolgálja a vállalkozás tevékenységét. A vásárolt eszköz kávéfőző, vízforraló, grill, hűtő. Az eszközöket a tulajdonos bank­kártyával fizette ki. Javasoltam, hogy fizesse be a pénztárba. Ez nem tetszett neki. Abban maradtunk, akkor adóalap-növelő tétel lesz. Ezt hogyan számoljam el helyesen? Kis értékű eszköz? Egyéb ráfordítás vagy értékcsökkenési leírás egy összegben?
Megjelent a Számviteli Levelek 253. számában (2011. október 20.), 5179. kérdésszám alatt
eszközök selejtezése Egy éven belül elhasználódó eszközök selejtezése
Anyagköltségként könyveljük az egy éven belül elhasználódó anyagi eszközöket. Ha egy kézi fúrógépet vagy kőművesszerszámot ilyennek minősítünk, akkor annak az elhasználódásakor van selejtezéssel és könyveléssel kapcsolatos teendőnk? (Analitikában nem tartjuk nyilván azokat.)
Megjelent a Számviteli Levelek 273. számában (2012. október 4.), 5595. kérdésszám alatt
ételautomata Étel-, italautomaták elszámolása
Nem kereskedelmi egységben működtetett étel-, italautomata árbevétele hogyan számolható el, ha a gépben nincs memóriaegység? Milyen bizonylatot kell kiállítani a könyveléshez, illetve az áfaelszámoláshoz? Milyen kulccsal kell az értékesítésre jutó áfát számolni?
Megjelent a Számviteli Levelek 16-17. számában (2001. szeptember 6.), 321. kérdésszám alatt
étkezés
étkezés rendezvényen Rendezvényszervezésen étel, ital
A kft. rendezvényszervezéssel is foglalkozik. Van olyan megrendelője, aki a rendezvényre ételt, italt is kér. A kft. gyakorlata az, hogy az étel és ital árát nem tünteti fel külön a megrendelő részére kiállított számlán. Kérdés, hogy a rendezvényszervezéssel foglalkozó kft. az étel- és italszámlákat milyen jellegű költségként számolhatja el, áfát visszaigényelhet-e, lehet-e reprezentáció, illetve milyen adókat kell utána fizetni?
Megjelent a Számviteli Levelek 250. számában (2011. szeptember 8.), 5135. kérdésszám alatt
étkezés természetben Természetben nyújtott étkeztetés
Dolgozóinknak előfizetéses ebédjegyet vásárolunk a társaság nevére kiállított számlával minden hét első munkanapján egy közeli diákmenzán. Havi elszámolás keretében dolgozóink 2200 Ft-tal kevesebbet fizetnek be, ily módon számoljuk el a természetben nyújtott étkeztetést. Ha a teljes hónapban menzán étkeznek a dolgozók, a 2200 Ft-os térítés elszámolása megfelelő-e, vagy egyszerűbb dokumentálás is elég? (Ha egyszerűbb, az miből áll?)
Megjelent a Számviteli Levelek 39. számában (2002. július 18.), 775. kérdésszám alatt
étkezési díj Étkezési térítési díjak számlázása
Önkormányzatunk óvodát tart fenn, amely konyhát is üzemeltet. A konyha értékesítésből származó bevétele meghaladja az 5 millió forintot, így áfaköteles. Az étkezési díjak számlázása manuálisan történik az élelmezésvezető által, és utólag az önkormányzathoz történő beérkezése után rögzítjük a pénzügyi programunkban, amellyel egyúttal az áfaanalitikát is vezetjük. Jelenleg a térítésidíj-számlákat jogcímenkénti bontásban - összesítő bizonylat készítésével - egy összegben visszük be a pénzügyi programba, vételezem be a pénztárba. Ez így megfelel az Áfa-tv. előírásainak, vagy minden, az óvoda élelmezésvezetője által kiállított egyszerűsített számlát egyenként újból kellene rögzíteni? Ha én vagyok a pénztáros, összeférhető-e ezzel az, hogy a készpénzes számlákat a pénztárbizonylatokon én érvényesítem?
Megjelent a Számviteli Levelek 231. számában (2010. november 4.), 4781. kérdésszám alatt
étkezési hozzájárulás
étkezési jegy
étkezési költségtérítés Étkezési költségtérítés elszámolása
Társaságunk a telephelyén biztosítja az étkezési lehetőséget, amelyet egy külső cég szállít. Helyes-e az a gyakorlat, hogy a beérkező számla áfatartalmát teljes egészében visszaigényeljük, belső számlában kiszámlázzuk egy tételben a levont, illetve külön sorban az adómentes részt? Kötelező-e az egyének térítését leszámlázni? Ha nem, akkor az egyének térítését számlázatlan költségtérítésként könyvelnénk. Helyes-e az összevont számlázás? A fenti rendszert a helyi bérletekre is kérem értelmezni!
Megjelent a Számviteli Levelek 143. számában (2007. január 11.), 2903. kérdésszám alatt
étkezési szolgáltatás
étkezési utalvány
étkeztetés
étkeztetési hálózat Étkeztetési hálózati rendszer tervezése, jogdíja
Ügyfelem egy étkeztetési hálózathoz tartozó üzletet nyitott, amely kizárólag az ő termékeit értékesítheti, azokból készíthet és forgalmazhat ételeket. A bolt kialakítása az étkeztetési rendszer előírása és megrendelése szerint készült el, egy építésziroda által, amelyre az építésziroda kiszámlázott tervezést és jogdíjat az ügyfelemnek. Hogyan kell ezt könyvelni? Amennyiben immateriális javak között kell kimutatni, milyen értékcsökkenési leírást kell alkalmazni a számviteli és a társaságiadó-törvény szerint?
Megjelent a Számviteli Levelek 437. számában (2020. december 10.), 8398. kérdésszám alatt
étteremtesztelés Ételek, italok tesztelése
Ügyfelünk olyan internetes portált üzemeltet, amelyen különböző egységek ételeinek, italainak minőségét, illetve a hely hangulatát és a kiszolgálást minősítik. Emellett - megrendelésre - hasonló témájú cikkek írásával, szerkesztésével is foglalkozik. Az internetes portálon való hirdetési felületek értékesítésével és cikkírással áfás bevétele keletkezik. Ahhoz, hogy a minősítés megtörténhessen, ügyfelünk ún. étteremtesztelőket küld a vendéglátóegységekbe. A tesztelők fogyasztási korláttal rendelkeznek. Külön munkatárs foglalkozik a tesztek dokumentálásával. A dokumentációba bekerül, hogy mely tesztelő, mely éttermet, mikor látogatja meg, mit fogyasztott, és a hozott számlára is történik hivatkozás. Véleményünk szerint az étteremtesztek az ügyfél tevékenységét szolgáló, áfás bevételt keletkeztető tevékenység érdekében felmerült kiadások, így költségként mint igénybe vett szolgáltatás és nem mint reprezentációs költség elszámolhatók, az áfája pedig levonható! Helyesen gondoljuk? Fenti tartalmú nyilvántartás elegendő-e az étteremteszt költségeinek az igénybe vett szolgáltatások költségei közötti elszámolásához?
Megjelent a Számviteli Levelek 224. számában (2010. július 15.), 4651. kérdésszám alatt
EU
EU-számlakeret EU-számlakeret alkalmazása
A 100 százalékban svéd érdekeltségű kft. részére a külföldi tulajdonos 2001-re kötelező jelleggel az EU-számlakeret alkalmazását írta elő. Kérdésem, az idén könyvelhet-e az Európai Unióban használatos főkönyvi számlákon?
Megjelent a Számviteli Levelek 10. számában (2001. május 17.), 181. kérdésszám alatt
EUR
euró
euróhitel Euróhitel forintszámlák kiegyenlítésére
A kft. bevásárlóközpontot építtetett. A kivitelező a megvalósítás során részszámlákat bocsátott ki forintösszegben. Az építtető kft. a banktól beruházási hitelt kapott, amely euróban kerül folyósításra, a beruházás forintértékének megfelelő összegben. A bank a kivitelező - általunk igazolt és megküldött - számláját forintban egyenlítette ki. Erről értesítést küldött, amelyben közölte a forintban kiegyenlített összeget, az átváltási árfolyamot, és az így számított eurót azzal, hogy így mennyi hitelünk van euróban. A szállítói kötelezettséget milyen összegben csökkentsük, a folyósított hitelt milyen árfolyamon vegyük figyelembe? A kft. az MNB-árfolyam alkalmazását rögzítette a számviteli politikájában. Kell árfolyam-különbözetet elszámolni? A hitel visszafizetése 2009 végével kezdődik. Az év végi értékeléskor keletkező, még nem realizált árfolyam-különbözetet hogyan számoljuk el? A társasági adó alapjánál hogyan kell azt figyelembe venni?
Megjelent a Számviteli Levelek 186. számában (2008. november 6.), 3881. kérdésszám alatt
eurókölcsön Eurókölcsön törlesztése forintban
A cégnek 1000 euró rövid lejáratú kölcsöne van, amely kötelezettséget 260 Ft/euró árfolyamon tart nyilván. A kölcsönből az esedékességkor törleszt 800 eurót a devizaszámláján szereplő 300 Ft/euró árfolyamon. A kölcsönt folyósító a maradék 200 euró kifizetését forintban kéri teljesíteni. A forintban történő kifizetés értékének meghatározása hogyan történjen? Mekkora összeget kell átutalni a kölcsönt nyújtó forintszámlájára?
Megjelent a Számviteli Levelek 197. számában (2009. április 30.), 4121. kérdésszám alatt
eurószámla Eurószámla vezetése két bankban
Társaságunk eddig meglévő eurószámlája mellé egy másik bankban is nyitott eurószámlát. A devizakészletek csökkenésénél átlagárfolyamot használunk. E két eurószámlán lévő devizakészletről külön-külön vagy összevontan kell az átlagárfolyamot meghatározni?
Megjelent a Számviteli Levelek 135. számában (2006. augusztus 31.), 2742. kérdésszám alatt
év végi értékelés
év végi készlet Adóalap vásárolt készlet címén
A bt. 2001. január 1-jével áttért a kettős könyvvezetésre. A 2000. december 31-én kimutatott, pénzügyileg kiegyenlített (kifizetett) vásárolt készletének értékével az adózás előtti eredményét három év alatt egyenlő részletekben kell-e növelnie, vagy a teljes összeggel a 2001. évi adózás előtti eredményét kellett növelnie?
Megjelent a Számviteli Levelek 38. számában (2002. július 4.), 763. kérdésszám alatt
év végi vevőszámla
eva
eva (becsléssel megállapított) Becsléssel megállapított eva és áfa
Evás kft.-ként működtünk 2008-2009-ben, mint utólag kiderült - az APEH megállapítása szerint - jogtalanul. Emiatt a fenti időszakra az APEH az Eva-tv. 22. §-ának (4) bekezdése alapján becsléssel állapítja meg az adót. A becslési eljáráshoz bekérték a társaság összes bizonylatát, és ezek alapján állapították meg a társaságiadó- és az áfakötelezettségünket. A becslés során teljeskörűen elfogadták a beadott bizonylatokat, és kizárólag azok alapján állapították meg az adókötelezettségeket, és közölték, hogy hiába vannak meg a szabályos bejövő számláink, azok áfatartalmát nem lehet levonásba helyezni, hivatkoztak az Eva-tv. 22. §-ának (6) bekezdésére. Jogos az APEH álláspontja? Véleményem szerint ez a kitétel csak arra vonatkozik, amikor az adóhatóság a becslés során - számla hiányában - becsüli a költségeket is.
Megjelent a Számviteli Levelek 227. számában (2010. szeptember 9.), 4700. kérdésszám alatt
eva előtti osztalék Eva előtti időszak előírt osztalékáról való lemondás
Evás kft. esetében az eva előtti időszak osztalékáról lemondhat-e a tulajdonos? Ha igen, és ezt bevételként könyveljük, akkor csökkenti-e az eva alapját (mint a Tao-tv.-nél), vagy 37 százalékkal adózik?
Megjelent a Számviteli Levelek 389. számában (2018. augusztus 9.), 7659. kérdésszám alatt
eva megszűnése Evás vállalkozás év végéig "nem tesz semmit"
A Számviteli Levelek 411. számában a 8009-es kérdésre adott válaszukban részletes tájékoztatást adtak az eva megszűnésével kapcsolatos teendőkről. Ha az adóalany nem tesz semmit, nem jelentkezik át sehova, milyen következményekkel jár? "Elveszíthető-e" így a cég?
Megjelent a Számviteli Levelek 417. számában (2019. december 12.), 8086. kérdésszám alatt
evaalanyiság megszűnése
evahiány Evahiány a társasági adó hatálya alatt
Bevételi nyilvántartást vezető evás bt.-t számlaadás elmulasztása miatt megbírságolt az adóhatóság, emiatt visszakerült a társasági adó hatálya alá. Megállapítottak jelentős összegű evahiányt is. A határozat már a társasági adós időszakban készült el. Hova kell könyvelni a megállapított evahiányt, hogy szerepeljen a mérlegben, figyelembe véve, hogy a bevételi nyilvántartás időszakában nem kellett mérleget készíteni?
Megjelent a Számviteli Levelek 265. számában (2012. május 3.), 5422. kérdésszám alatt
évelő növények Évelő növények nyilvántartása
Önkormányzatunk több száz homoktövist vásárolt, amelyet most már egy területre ki is ültetett. Még nem ültetvényként, hanem készletként tartjuk nyilván. Hogyan kell a homoktöviseket a készletről az ültetvényre átvezetni? Nyilván kell-e tartani a pontos mennyiségüket, és milyen sűrűn kell ellenőrizni ezt?
Megjelent a Számviteli Levelek 349. számában (2016. július 28.), 7042. kérdésszám alatt
éves beszámoló
éves bevétel Éves bevétel a reprezentációnál
A reprezentáció értékének megállapításánál mit kell érteni pontosan az elszámolt összes éves bevételen?
Megjelent a Számviteli Levelek 22. számában (2001. november 22.), 438. kérdésszám alatt
évközi zárás Mérleg-fordulónapi értékelés év közben
Egyes külföldi cégek havonta kérnek mérleget és eredménykimutatást. Ebben az esetben havonta el kell végeznünk a mérlegfordulónapra előírt értékelést?
Megjelent a Számviteli Levelek 26. számában (2002. január 17.), 518. kérdésszám alatt
ex works paritás Ex works paritás árfolyama
Ex works paritással külföldön átvett áru számláját az átvétel napján érvényes árfolyamon kell forintosítani és szállítói kötelezettségként könyvelni, vagy annak a napnak az árfolyamán, amikor a fuvarozócég az árut a magyar vállalkozás raktárába beszállítja?
Megjelent a Számviteli Levelek 265. számában (2012. május 3.), 5445. kérdésszám alatt
export
export (fogalma)
exportbizomány
exporttámogatás Exporttámogatás (áfa)
Társaságunk baromfifeldolgozással és -értékesítéssel foglalkozik. Negyedéves áfabevalló. A II. negyedévben (áprilisban) exporttámogatásban részesült. Az exporttámogatás miatt kell-e arányosítani az előzetesen felszámított áfát?
Megjelent a Számviteli Levelek 92. számában (2004. október 14.), 1881. kérdésszám alatt
exportvisszáru Visszaküldött exporttermék elszámolása
A kft. saját előállítású termékét exportálta júliusban Szlovákiába. A vevő a terméket garanciális javításra augusztusban visszaküldte pro forma számlával. Határozat alapján az áfát meg kellett fizetni. A vevő a teljes vételárat szeptemberben megfizette, a kijavított termék visszaszállítására októberben került sor pro forma számlával. Helyes volt-e a leírt esetekben a pro forma számlák használata? Hogyan kell kontírozni a gazdasági eseményeket, ha a kft. készleteiről nem vezet folyamatosan mennyiségi és értékbeni nyilvántartást? Negyedéves áfabevalló a kft.
Megjelent a Számviteli Levelek 83. számában (2004. május 13.), 1714. kérdésszám alatt